32009D0633[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 633/2009/EK határozata ( 2009. július 13. ) a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 633/2009/EK HATÁROZATA

(2009. július 13.)

a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 179. és 181a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1) Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) 1963 óta hajt végre a Közösség területén kívüli műveleteket a Közösség külső politikáinak támogatása céljából.

(2) E műveletek többségét a Tanács kérésére hajtották végre, és azok a Bizottság által nyújtott közösségi költségvetési garanciában részesültek. Legújabban, a 2000-2007-es időszakra nézve a közösségi garanciát a Közösségen kívüli (a dél-keleti szomszédság, mediterrán országok, Latin-Amerika és Ázsia és a Dél-afrikai Köztársaság) projektekhez adott hitelek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2008. június 23-i 2008/580/EK tanácsi határozat (2), valamint a térségspecifikus hitelnyújtással kapcsolatban az Északi Dimenzió keretében, Oroszország balti-tengeri medencéjében kijelölt környezeti projektekhez egy speciális hitelakció keretében nyújtott hitelek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2001. november 6-i 2001/777/EK tanácsi határozat (3) és a közösségi garancia megadásáról az Európai Beruházási Bank számára az Oroszországban, Ukrajnában, Moldovában és Belaruszban megvalósuló bizonyos típusú projektekhez nyújtott hitelekkel kapcsolatos veszteségekre szóló, 2004. december 22-i 2005/48/EK tanácsi határozat (4) hozta létre.

(3) A Közösség külső fellépéseinek az EBB hitelbesorolását nem érintő támogatása céljából az EBB számára költségvetési garanciát kell nyújtani a Közösségen kívüli műveletek végrehajtására. A Közösségen kívüli, közösségi garancia igénybevétele nélküli műveletek növelésére kell ösztönözni az EBB-t, különösen a csatlakozás előtt álló és a mediterrán országokban, valamint más térségek befektetési besorolással rendelkező országaiban, emellett világossá kell tenni, hogy a közösségi garanciafedezet jellegénél fogva meghatározott politikai, illetve országjellegű kockázatok fedezetéül szolgál.

(4) A közösségi garanciának az EBB által támogatható beruházási projektekhez tartozó hitelek és hitelgaranciák veszteségeit kell fedeznie az előcsatlakozási támogatási eszköz (5) (IPA), az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (6) (ENPI) és a fejlesztési együttműködési eszköz (7) (DCI) által lefedett országokban, amennyiben a szóban forgó hitelfinanszírozást vagy -garanciát egy le nem járt és meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján nyújtották (a továbbiakban: az EBB finanszírozási műveletei).

(5) A közösségi garancia által e határozat szerint fedezett összegek az EBB közösségi garancia alapján történő finanszírozásának felső határait képviselik. Ezek az összegek nem célösszegeket jelölnek, amelyeket az EBB-nek kötelessége lenne teljesíteni.

(6) A Közösség külkapcsolati politikáit az elmúlt években felülvizsgálták és kibővítették. Ez történt különösen az előcsatlakozási stratégia, az európai szomszédságpolitika, a Latin-Amerikával és Délkelet-Ázsiával megújított partnerségek, valamint az Európai Unió Oroszországgal, Közép-Ázsiával, Kínával és Indiával fennálló stratégiai partnerségei esetében. Ez a helyzet továbbá a közösségi fejlesztési politikák tekintetében is, amelyek ma már valamennyi fejlődő országra kiterjednek. E fejlesztési politikák alkotják a Közösség külkapcsolatainak egyik pillérét, és egyben a fejlődő országok szükségleteinek ténylegesen megfelelő megoldást jelentenek.

(7) 2007-től a Közösség külkapcsolatait támogatják az új pénzügyi eszközök is, azaz az IPA, az ENPI, a DCI és az Európai finanszírozási eszköz a demokráciáért és az emberi jogokért (EIDHR) (8), valamint a stabilitási eszköz (9).

(8) Az EBB finanszírozási műveleteinek összhangban kell lenniük a Közösség külső politikáival és támogatniuk kell azokat, beleértve az egyedi regionális célkitűzéseket is, továbbá hozzá kell járulniuk a Szerződés 177. és 179. cikkében megfogalmazott, a demokrácia és a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítására és megszilárdítására irányuló általános célkitűzés eléréséhez, valamint az olyan nemzetközi környezetvédelmi egyezmények tiszteletben tartásához, amelyekben a Közösség részes fél. Az EBB finanszírozási műveleteinek különösen a fejlődő országokkal kapcsolatban a következőket kell előmozdítaniuk: a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést ezen országokban és különösen a leghátrányosabb helyzetben lévők esetében; zavartalan és fokozatos integrációjukat a világgazdaságba; a szegénység elleni küzdelmet; a demokrácia és a jogállamiság előmozdítását és megszilárdítását mint általános célkitűzést; az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának általános célkitűzését; valamint a Közösség megfelelését az ENSZ és egyéb érintett nemzetközi szervezetek keretében jóváhagyott célkitűzéseknek. A Közösség fellépéseivel való általános összhang biztosítása révén az EBB által nyújtott finanszírozásnak ki kell egészítenie a megfelelő közösségi támogatási politikákat, programokat és eszközöket a különböző térségekben. Emellett az EBB által nyújtott finanszírozásnak valamennyi támogatásra jogosult térségben figyelembe kell vennie a környezet védelmét és a tagállamok energiabiztonságát. Az EBB finanszírozási műveleteinek a megfelelő - a Közösség politikai és makrogazdasági szempontokra vonatkozó magas szintű megállapodásaival összhangban lévő - feltételeknek eleget tevő országokban kell megvalósulniuk.

(9) Meg kell erősíteni a Bizottság és az EBB közötti politikai párbeszédet, valamint az EBB és a Bizottság finanszírozási tevékenysége tekintetében a stratégiai tervezést és összehangolást. Az EBB Közösségen kívüli tevékenységei és a Közösség politikái közötti kapcsolatot az EBB és a Bizottság - központi és cselekvési szinten egyaránt megvalósuló - fokozott együttműködésén keresztül meg kell erősíteni. Ennek a megerősített együttműködésnek magában kell foglalnia többek között a politikai kérdésekkel, a kölcsönös jelentőségű dokumentumok elkészítésével és a projektcsatornákkal kapcsolatos korai konzultációt. Különösen fontos a Bizottság vagy az EBB által készített stratégiai programozási dokumentumokkal kapcsolatos korai konzultáció az EBB és a Bizottság tevékenységei közötti szinergiák maximalizálása és a Közösség vonatkozó politikai célkitűzéseinek teljesítése felé való haladás mérése érdekében.

(10) A csatlakozás előtt álló országok tekintetében, az EBB ezen országokban végzett finanszírozási tevékenységének tükröznie kell a csatlakozási és európai partnerségben, a stabilizációs és társulási megállapodásokban, valamint a Közösséggel való tárgyalások során megállapított prioritásokat. A Nyugat-Balkánon a közösségi fellépés fő irányának az újjáépítésről mindinkább az előcsatlakozási támogatásra kell áttérnie. Ilyen értelemben az EBB tevékenységének törekednie kell az intézményteremtés szempontjának előtérbe helyezésére is, adott esetben más, a térségben aktív nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve. A 2007-2011-es időszakban a tagjelölt országokban (Horvátországban, Törökországban és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban) a finanszírozásnak egyre nagyobb mértékben az EBB által biztosított előcsatlakozási hitellehetőség keretében kell megvalósulnia, amelyet - csatlakozásuk folyamatának előrehaladásával párhuzamosan - idővel ki kell terjeszteni a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országokra is.

(11) Az ENPI támogatási körébe tartozó országok tekintetében az EBB-nek folytatnia kell a mediterrán térséggel kapcsolatos tevékenységeinek megszilárdítását, mind nagyobb hangsúlyt helyezve a magánszektor fejlesztésére. E tekintetben szükség van a partnerországokkal való együttműködésre a magánszektor fejlesztésének megkönnyítése és a strukturális reformok - különös tekintettel a pénzügyi ágazat reformjára - ösztönzése érdekében, valamint az EBB tevékenységét elősegítő további intézkedésekre, különösen annak biztosítása érdekben, hogy az EBB értékpapírokat bocsáthasson ki a helyi piacokon. Kelet-Európa, a Dél-Kaukázus és Oroszország vonatkozásában az EBB-nek fokoznia kell tevékenységét az érintett országokban, a Közösségnek az adott országgal kötött, politikai és makrogazdasági szempontokat érintő magas szintű megállapodásainak megfelelő feltételek szerint. Ebben a térségben az EBB-nek a Közösség számára nagy jelentőségű projekteket kell finanszíroznia a közlekedési, energia-, távközlési és környezeti infrastruktúra terén. Elsőbbséget élveznek a transzeurópai hálózatok kibővített fő tengelyeihez kapcsolódó projektek, az egy vagy több tagállam számára határokon átnyúló hatású projektek, valamint a fokozott összekapcsolhatóság révén a regionális integrációt elősegítő nagyobb projektek. A környezetvédelmi ágazatban, az EBB-nek Oroszországban kiemelt jelentőséget kell tulajdonítania az északi dimenzióra vonatkozó környezeti partnerség keretén belül megvalósuló projekteknek. Az energiaágazaton belül különösen fontosak a stratégiai energiaellátási és energiaszállítási projektek, összhangban az energiaforrások diverzifikációjára vonatkozó közösségi politika célkitűzésével és az állandó és biztos forrásoknak a fogyasztók számára történő biztosítása érdekében. Ebben a térségben az EBB finanszírozási műveleteit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szorosan együttműködve kell végrehajtani, különösen a Bizottság, az EBB és az EBRD közötti háromoldalú egyetértési megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

(12) Az ázsiai és latin-amerikai országokban az EBB finanszírozási tevékenységét fokozatosan az Unió e térségekre vonatkozó együttműködési stratégiájához igazítják, és az kiegészíti a közösségi költségvetési forrásokból finanszírozott eszközöket. Az EBB-nek törekednie kell arra, hogy tevékenységeit fokozatosan az említett térségek egyre több országára terjessze ki, beleértve a kevésbé gazdag országokat is. A Közösség célkitűzéseit támogatva, az EBB ázsiai és latin-amerikai országokban végzett finanszírozási tevékenységének a környezeti fenntarthatóságra (beleértve az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését is) és az energiabiztonsági projektekre kell összpontosítania, továbbá folyamatosan támogatnia kell az Unió közvetlen külföldi befektetésekben, valamint technológia és know-how átadásában megnyilvánuló ázsiai és latin-amerikai jelenlétét. A költséghatékonyságot figyelembe véve, az EBB-nek képesnek kell lennie arra, hogy közvetlenül együttműködjön a helyi vállalatokkal, különösen a környezeti fenntarthatóság és az energiabiztonság területén. A középtávú felülvizsgálat újra meg fogja vizsgálni az EBB ázsiai és latin-amerikai finanszírozásának célkitűzéseit.

(13) Közép-Ázsiában az EBB-nek a főbb energiaellátási és energiaszállítási projektekre kell összpontosítania, amelyek egyúttal a Közösség energiapolitikai érdekeit is szolgálják, és összhangban állnak az energiaforrások diverzifikációjára irányuló közösségi politikai célkitűzésekkel és a kiotói követelményekkel, valamint a környezetvédelem javítására irányuló törekvésekkel, illetve támogatják azokat. Az EBB Közép-Ázsiában végzett finanszírozási műveleteit az EBRD-vel szorosan együttműködve kell végrehajtani, különösen a Bizottság, az EBB és az EBRD közötti háromoldalú egyetértési megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

(14) Az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás (Cotonou-i megállapodás) (10) keretében az érintett országok vonatkozásában végzett EBB-tevékenységek kiegészítése érdekében az EBB-nek Dél-Afrikában a közérdekű infrastruktúra-projektekre (beleértve a települési infrastruktúrát, az energia- és vízellátást) és a magánszektor, többek között a kis- és középvállalkozások támogatására kell összpontosítania. Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság között létrejött, kereskedelmi forgalomról, fejlesztésről és együttműködésről szóló megállapodás (11) keretében történő gazdasági együttműködésre vonatkozó rendelkezések végrehajtása tovább ösztönzi az EBB tevékenységeit ebben a térségben.

(15) Az érintett régiókban megvalósuló közösségi támogatások összességének összehangolása céljából lehetőségeket kell keresni arra, hogy az EBB finanszírozási tevékenységét - a projektek előkészítésével és a jogszabályi és szabályozási keretrendszer végrehajtásával vagy fokozásával kapcsolatos technikai segítségnyújtás mellett, pénzügyi segély, kockázati tőke és kamattámogatás formájában - megfelelően összekapcsolják a Közösség költségvetési forrásaival az IPA, az ENPI, a stabilitási eszköz, az EIDHR, és Dél-Afrika esetében a DCI révén.

(16) Az EBB már jelenleg is szorosan együttműködik a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az európai kétoldalú intézményekkel. Erre az együttműködésre az egyes térségekre vonatkozó egyetértési megállapodások az irányadók, amelyeket az EBB irányító szerveinek jóvá kell hagyniuk. A Közösségen kívüli, e határozat hatálya alá tartozó finanszírozási műveletei során az EBB-nek törekednie kell az összehangolás és az együttműködés fokozására a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és adott esetben az európai kétoldalú intézményekkel, beleértve adott esetben az ágazati feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködést, a globális kezdeményezések - mint például a segélyek összehangolásának és hatékonyságának előmozdítása - keretében a más nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott fokozott együttműködést és társfinanszírozást.

(17) Meg kell erősíteni az EBB és a Bizottság jelentési és információátadási tevékenységét az EBB finanszírozási műveleteivel kapcsolatban. Az EBB-től kapott információk alapján a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB e határozat értelmében végrehajtott finanszírozási műveleteiről. A jelentésnek tartalmaznia kell különösen a stratégiai dokumentumokat és egy olyan részt, amely ismerteti a közösségi politikákkal kapcsolatban jelentkező hozzáadott értéket, valamint egy olyan részt, amely a Bizottsággal, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és kétoldalú adományozókkal folytatott együttműködést, többek között a társfinanszírozást ismerteti.

(18) Az e határozattal létrehozott közösségi garancia az EBB-nek a 2007. február 1-jétől2011. október 31-ig tartó időszak során aláírt finanszírozási műveleteire terjed ki. Az ezen időszak első felében végrehajtott fejlesztések számbavételének lehetővé tétele érdekében az EBB és a Bizottság elvégzi e határozat félidős felülvizsgálatát. A felülvizsgálat külső értékelést is tartalmaz, amelynek szempontjait e határozat II. melléklete határozza meg.

(19) Az EBB finanszírozási műveleteit továbbra is az EBB saját szabályainak és eljárásainak - beleértve a megfelelő ellenőrzési intézkedéseket -, valamint a Számvevőszékkel és az Európai Csaláselleni Hivatallal (OLAF) kapcsolatos vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell irányítani.

(20) A 2728/94/EK, Euratom tanácsi rendelettel (12) létrehozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (garanciaalap) továbbra is biztosítja a közösségi költségvetés számára az EBB finanszírozási műveleteihez kapcsolódó veszteségek fedezéséhez szükséges likviditási tartalékot.

(21) Az EBB a Bizottsággal folytatott konzultáció alapján elkészíti finanszírozási műveletei aláírásának indikatív többéves programját annak érdekében, hogy biztosítható legyen a garanciaalap feltöltésének megfelelő költségvetési tervezése. A Bizottság figyelembe veszi ezt a tervet a költségvetési hatóság részére benyújtott rendes költségvetési tervezése során.

(22) A C-155/07 sz. ügyben (Parlament kontra Tanács) 2008. november 6-án hozott ítéletével az Európai Közösségek Bírósága a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2006. december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozatot (13) megsemmisítette. A 2006/1016/EK határozat értelmében a közép-ázsiai országok jogosultságáról szóló 2008. november 4-i 2008/847/EK tanácsi határozat (14) öt közép-ázsiai országra (Kazahsztánra, Kirgizisztánra, Tádzsikisztánra, Türkmenisztánra és Üzbegisztánra) kiterjesztette a 2006/1016/EK határozat hatályát.

(23) A Bíróság azonban elrendelte, hogy az EBB-nek a megfelelő jogalap, nevezetesen a Szerződés 179. és 181a. cikke szerint elfogadott új határozat - az említett ítélet kihirdetésének napjától számított 12 hónapon belüli - hatálybalépése előtt vállalt finanszírozási műveletei tekintetében a 2006/1016/EK határozat hatályát fenn kell tartani. Az említett ítélet eredményeként az együttdöntési eljárás lesz alkalmazandó az opcionális hitelezési mandátum aktiválására, az I. mellékletben felsorolt országok támogathatóságára, valamint az új EBB finanszírozás felfüggesztésére, amennyiben egy adott ország politikai vagy gazdasági helyzete súlyos aggodalmakra adna okot.

(24) Ezért egy új európai parlamenti és tanácsi határozatot kell elfogadni annak érdekében, hogy az EBB vonatkozó Közösségen kívüli finanszírozási műveletei folyamatos és változatlan garanciában részesüljenek.

(25) Mindazonáltal e határozatot mielőbb el kell fogadni, ügyelve arra, hogy az Európai Parlament előjogait teljes mértékben tiszteletben tartsák; ennek érdekében a Bizottság 2010. április 30-ig új határozatra irányuló javaslatot terjeszt elő, amely többek között figyelembe veszi a félidős felülvizsgálat következtetéseit.

(26) Az új határozatra irányuló javaslatnak foglalkoznia kell többek között az EIB és a Bizottság által az új határozat keretében hozott költségvetési és politikai döntések szigorúbb európai parlamenti és tanácsi ellenőrzésének kérdésével, az egész finanszírozási mechanizmus átláthatóságának, valamint a közösségi garancia kifizetett előirányzatokhoz viszonyított aránya korlátozásának kérdésével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Garancia és felső határok

(1) A Közösség globális garanciát (közösségi garancia) nyújt az Európai Beruházási Banknak (EBB) az esedékes, de a bankhoz be nem folyt kifizetésekre, az e határozat hatálya alá tartozó országokban végrehajtott, az EBB által támogatható beruházási projektekhez nyújtandó hitelek és hitelgaranciákkal kapcsolatban, amennyiben a hitelfinanszírozást vagy -garanciát le nem járt és meg nem szüntetett, aláírt megállapodás értelmében (az EBB finanszírozási műveletei), valamint az EBB saját szabályaival és eljárásaival és a Közösség vonatkozó külpolitikai célkitűzései támogatása érdekében nyújtották.

(2) A közösségi garancia az EBB finanszírozási műveletei keretében megnyitott hitelek és nyújtott garanciák teljes összegének 65 %-ára, valamint az összes kapcsolódó összegre korlátozódik, a visszafizetett összegek levonásával.

(3) A 2007-2013 közötti időszak teljes hosszára vonatkozóan az EBB finanszírozási műveleteinek maximális felső összeghatára, a törölt összegek levonásával, legfeljebb 27 800 000 000 EUR. Ez a maximális felső összeghatár két részre oszlik:

a) alapösszeg, amelynek maximális felső összeghatára 25 800 000 000 EUR, és amely regionális elosztását a (4) bekezdés határozza meg, és a 2007-2013 közötti időszak teljes hosszára vonatkozik;

b) 2 000 000 000 EUR összegű opcionális hitelezési mandátum. Ezen opcionális összeg teljes vagy részleges aktiválásáról, valamint regionális elosztásáról az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően határoz. A határozat a 9. cikkben meghatározott félidős felülvizsgálat eredményén alapul.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett alapösszeg az alábbi, kötelező, regionális felső összeghatárokra bontható:

a) csatlakozás előtt álló országok: 8 700 000 000 EUR;

b) szomszédos és partnerségi országok: 12 400 000 000 EUR, az alábbi indikatív felső összeghatárokra való további lebontás szerint:

i. mediterrán országok: 8 700 000 000 EUR;

ii. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország: 3 700 000 000 EUR;

c) Ázsia és Latin-Amerika: 3 800 000 000 EUR, az alábbi indikatív felső összeghatárokra való további lebontás szerint:

i. Latin-Amerika: 2 800 000 000 EUR;

ii. Ázsia (ideértve Közép-Ázsiát): 1 000 000 000 EUR;

d) Dél-afrikai Köztársaság: 900 000 000 EUR.

(5) A regionális felső összeghatárokon belül az EBB kormányzó szervei határozhatnak úgy, hogy az adott regionális felső összeghatár 10 %-ának megfelelő összeget átcsoportosítják a lebontott felső összeghatárok között.

(6) A közösségi garancia az EBB-nek a 2007. február 1-jén kezdődő és 2011. október 31-ig tartó időszak során aláírt finanszírozási műveleteire vonatkozik. Az EBB-nek a 2006/1016/EK és a 2008/847/EK határozat értelmében aláírt finanszírozási műveletei e határozat értelmében továbbra is közösségi garanciában részesülnek.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben említett időtartam lejártáig a Tanács nem fogad el az EBB Közösségen kívüli finanszírozási műveleteihez kapcsolódó új közösségi garancia nyújtásáról szóló határozatot, az említett időtartam automatikusan hat hónappal meghosszabbodik.

2. cikk

Érintett országok

(1) Az EBB által a közösségi garancia alapján nyújtott finanszírozásra jogosult vagy potenciálisan jogosult országok felsorolását az I. melléklet tartalmazza.

(2) Az I. mellékletben felsorolt és "*"-gal megjelölt országok, valamint más, az I. mellékletben fel nem sorolt országok esetében, az adott ország közösségi garancia alapján nyújtott EBB-finanszírozásra való jogosultságáról az Európai Parlament és a Tanács eseti alapon, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően határoz.

(3) A közösségi garancia kizárólag az EBB azon finanszírozási műveleteire terjed ki, amelyeket olyan országokban hajtanak végre, amelyek az ilyen műveletek végrehajtására vonatkozó jogszabályi feltételeket meghatározó keretmegállapodást kötöttek az EBB-vel.

(4) Egy adott országban a politikai vagy gazdasági helyzettel kapcsolatos komoly aggályok esetén az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően határozhat a közösségi garancia alapján nyújtott újabb EBB-finanszírozás adott országban való felfüggesztéséről.

(5) A közösségi garancia nem nyújt fedezetet az EBB finanszírozási műveleteire abban az adott országban, ahol az ilyen műveletekről szóló megállapodást az adott ország Európai Unióhoz történő csatlakozása után írták alá.

3. cikk

Összhang a Közösség politikáival

(1) Az EBB finanszírozási tevékenysége és a Közösség költségvetési forrásai közötti szinergiák maximalizálása érdekében megerősítik az EBB külső fellépéseinek az Európai Unió külső politikáival és célkitűzéseivel való összhangját, különösen az alábbiakra vonatkozó rendszeres és módszeres párbeszéden és korai konzultáción keresztül:

a) a Bizottság által elkészített stratégiai dokumentumok, mint például országos és regionális stratégiai dokumentumok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok;

b) az EBB stratégiai tervezési dokumentumai és projektcsatornái;

c) egyéb politikai és műveleti szempontok.

(2) Ezt az együttműködést térségenként differenciált módon kell megvalósítani, figyelemmel az EBB szerepére és a Közösség egyes térségekben folytatott politikáira.

(3) Az EBB finanszírozási műveletei nem tartoznak a közösségi garancia hatálya alá, abban az esetben, ha a Bizottság az EBB alapokmányának 21. cikkében meghatározott eljárás keretei között kedvezőtlen véleményt fogalmaz meg egy ilyen művelettel kapcsolatban.

(4) Az EBB finanszírozási műveleteinek a Közösség külső politikáival és célkitűzéseivel való összhangját a 6. cikk szerint kell ellenőrizni.

4. cikk

Más nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködés

(1) Az EBB finanszírozási műveleteit, amennyiben lehetséges, egyre inkább az EBB és más nemzetközi pénzügyi intézmények vagy európai kétoldalú intézmények közötti együttműködés, és/vagy társfinanszírozás keretében kell végrehajtani a szinergiák, az együttműködés és a hatékonyság maximalizálása, a kockázatok ésszerű megosztása és a projektre és az ágazatra vonatkozó feltételekhez kötöttség biztosításának érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködést megkönnyíti az - elsősorban egyetértési megállapodások keretében megvalósuló - összehangolás a Bizottság, az EBB és a különböző régiókban működő főbb nemzetközi pénzügyi intézmények és európai kétoldalú intézmények között.

(3) A nemzetközi pénzügyi intézményekkel és más adományozókkal való együttműködést a 9. cikkben meghatározott félidős felülvizsgálat keretében értékelik.

5. cikk

A közösségi garancia fedezete és feltételei

(1) Valamely állammal megkötött vagy valamely állam által garantált EBB finanszírozási műveletek, valamint egyéb, regionális vagy helyi hatóságokkal, kormányzati tulajdonú, és/vagy kormányzati ellenőrzés alatt álló közvállalkozásokkal vagy intézményekkel megkötött EBB finanszírozási műveletek esetében, amennyiben az EBB ilyen egyéb finanszírozási műveletei megfelelő, az érintett ország hitelkockázati helyzetét figyelembe vevő EBB hitelkockázati értékeléssel rendelkeznek, a közösségi garancia fedez valamennyi esedékes, de az EBB-hez be nem folyt kifizetést (átfogó garancia).

E cikk és a 6. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában az állam fogalma magában foglalja a Palesztin Hatóság által képviselt Ciszjordániát és a Gázai övezetet, valamint az ENSZ ideiglenes igazgatási missziója által képviselt Koszovót (15).

(2) Az EBB (1) bekezdésben megjelölteken kívüli finanszírozási műveletei esetében a közösségi garancia fedez minden esedékes, de az EBB-hez be nem folyt kifizetést, amennyiben a kifizetés elmaradásának oka a következők valamelyike volt (politikai kockázati garancia):

a) deviza át nem utalása;

b) kisajátítás;

c) háború vagy zavargások;

d) szerződésszegés esetén az igazságszolgáltatás megtagadása.

6. cikk

Jelentéstétel és számvitel

(1) A Bizottság évente beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB e határozat értelmében végrehajtott finanszírozási műveleteiről. A jelentésnek tartalmaznia kell az EBB finanszírozási műveletei hatásának és eredményességének értékelését projekt-, ágazati, országos és regionális szinten, valamint az EBB finanszírozási műveleteinek a Közösség külpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulásának értékelését, figyelemmel az EBB műveleti célkitűzéseire. Tartalmaznia kell továbbá az EBB és a Bizottság, valamint az EBB és más nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint kétoldalú adományozók közötti együttműködés mértékének értékelését.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az EBB éves jelentéseket nyújt be a Bizottságnak az EBB e határozat értelmében végrehajtott finanszírozási műveleteiről és a Közösség célkitűzéseinek megvalósításáról, beleértve a más nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködést is.

(3) Az EBB benyújtja a Bizottságnak az EBB valamennyi finanszírozási műveletére vonatkozó, a Bizottságnak az Európai Számvevőszék felé történő jelentési kötelezettségeinek vagy felszólításainak teljesítéséhez szükséges statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat, valamint az EBB finanszírozási műveleteinek kintlévőségeiről szóló könyvvizsgálói igazolást.

(4) A Bizottságnak az átfogó garancia által fedezett kockázatokkal kapcsolatos számviteli és jelentéstételi feladatai teljesítése érdekében az EBB benyújtja a Bizottságnak az EBB kockázatértékelését és a besorolási információkat az EBB nem állami hitelfelvevőkkel vagy garantált adósokkal kapcsolatos finanszírozási műveleteire vonatkozóan.

(5) Az EBB a (2), (3) és (4) bekezdésben említett információkat saját költségén nyújtja be.

7. cikk

A bizottsági kifizetések beszedése

(1) Ahol a Bizottság a közösségi garancia alapján végez kifizetést, az EBB a Bizottság nevében és részéről behajtja a kifizetett összegekre vonatkozó követeléseket.

(2) Az EBB és a Bizottság a követelések beszedésével kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó megállapodást köt, legkésőbb a 8. cikkben hivatkozott megállapodás megkötésének időpontjáig.

8. cikk

Garanciamegállapodás

Az EBB és a Bizottság a közösségi garanciával kapcsolatos részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó garanciamegállapodást köt.

9. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2010. április 30-ig - módosító javaslatával együtt - félidős jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat alkalmazásáról, amely többek között az e határozat II. mellékletében meghatározott szempontok alapján készült külső értékelésen is alapul.

(2) A Bizottság 2013. július 31-ig végleges jelentést nyújt be e határozat alkalmazásáról.

10. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2008/847/EK határozat hatályát veszti.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON

(1) Az Európai Parlament 2009. március 25-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a 2009. július 7-i tanácsi határozat.

(2) HL L 186., 2008.7.15., 30. o.

(3) HL L 292., 2001.11.9., 41. o.

(4) HL L 21., 2005.1.25., 11. o.

(5) A Tanács 1085/2006/EK rendelete (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1638/2006/EK rendelete (HL L 310., 2006.11.9., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1889/2006/EK rendelete (HL L 386., 2006.12.29., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1717/2006/EK rendelete (HL L 327., 2006.11.24., 1. o.).

(10) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(11) HL L 311., 1999.12.4., 3. o.

(12) HL L 293., 1994.11.12., 1. o.

(13) HL L 414., 2006.12.30., 95. o.

(14) HL L 301., 2008.11.12., 13. o.

(15) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. (1999) sz. határozata.

I. MELLÉKLET

AZ 1. ÉS A 2. CIKK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TÉRSÉGEK ÉS ORSZÁGOK

A. Csatlakozás előtt álló országok

1. Tagjelölt országok

Horvátország, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság.

2. Potenciális tagjelölt országok

Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. (1999) sz. határozata szerint.

B. Szomszédos és partnerségi országok

1. Mediterrán országok

Algéria, Egyiptom, Ciszjordánia és a Gázai övezet, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia*, Marokkó, Szíria, Tunézia.

2. Kelet-Európa, Dél-Kaukázus és Oroszország

Kelet-Európa: Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Belarusz*;

Dél-Kaukázus: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia;

Oroszország: Oroszország.

C. Ázsia és Latin-Amerika

1. Latin-Amerika

Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela.

2. Ázsia

Ázsia (Közép-Ázsia kivételével):

Afganisztán*, Banglades, Bhután*, Brunei, Kambodzsa*, Kína (beleértve Hongkongot és Makaó Különleges Közigazgatási Területet), India, Indonézia, Irak*, Dél-Korea, Laosz, Malajzia, Maldív-szigetek, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka, Tajvan*, Thaiföld, Vietnam, Jemen.

Közép-Ázsia:

Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.

D. Dél-Afrika

Dél-Afrikai Köztársaság.

II. MELLÉKLET

Félidős felülvizsgálat és az EBB külső hitelezési mandátuma értékelésének szempontjai

Félidős felülvizsgálat

2010-ig el kell végezni az EBB külső hitelnyújtásának átfogó felülvizsgálatát. A felülvizsgálat egy független külső értékelésből fog meríteni, amelyet szintén az Európai Parlament és a Tanács elé tárnak. A felülvizsgálat lesz az alapja az Európai Parlament és a Tanács azzal kapcsolatos döntésének, hogy a 2010 utáni időszakban a határozatban előirányzott garanciát kiegészítő opcionális hitelezési mandátumra sor kerüljön-e, és milyen nagyságrendben, szükséges-e a hitelezési mandátumot egyéb tekintetben módosítani, valamint hogyan biztosítható az EBB műveleteinek maximális hozzáadott értéke és hatékonysága. A Bizottság 2010. április 30-ig nyújtja be a félidős felülvizsgálatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, mint a hitelezési mandátum módosítására vonatkozó esetleges javaslat alapját.

Az értékelés keretei

Az értékelés magában foglalja az alábbiakat:

a) az EBB külső finanszírozási tevékenységeinek értékelése. Az értékelés egyes részeit az EBB és a Bizottság értékeléssel foglalkozó osztályaival együttműködésben kell elkészíteni;

b) az EBB külső hitelnyújtásának az egyéb nemzetközi pénzügyi szervekkel és más finanszírozási forrásokkal való kölcsönhatásra gyakorolt szélesebb körű hatásának értékelése.

Az értékelést az EBB Kormányzótanácsa által kinevezett több "bölcsből", valamint az EBB és a Bizottság egy-egy képviselőjéből álló irányítóbizottság felügyeli és irányítja. Az irányítóbizottság elnöke a "bölcsek" egyike.

Az irányítóbizottságot az EBB és a Bizottság értékeléssel foglalkozó osztályai és külső szakértők segítik. A külső szakértőket a Bizottság által szervezett pályázati eljárás során választják ki. A külső szakértők kiválasztásának szempontjai és kritériumai tekintetében konzultációt kell folytatni az irányítóbizottsággal. A külső szakértők költségeit a Bizottság viseli, és azokat a garanciaalap feltöltésével kapcsolatos költségvetési tételben tüntetik fel.

Az irányítóbizottság nyújtja be a végleges értékelési jelentést, amely az összegyűjtött információk alapján világos következtetéseket von le annak érdekében, hogy a félidős felülvizsgálatról szóló döntéshez szükséges információt nyújtson arról, hogy a hitelezési mandátum további időtartamára felszabadítsák-e az opcionális részt, valamint hogyan alakuljon az esetleges kiegészítő finanszírozás térségek szerinti elosztása.

Az értékelés hatóköre

Az értékelés kiterjed a korábbi hitelezési mandátumok időtartamára (2000-2006), valamint a 2007-2013-as hitelezési mandátum első éveire, 2009 végéig. Megvizsgálja a projektfinanszírozás mértékét és az országok szerinti lehívásokat, valamint a technikai segítségnyújtási és kockázati tőkével kapcsolatos műveleteket. Az értékelés a projekt-, ágazati, országos és regionális szintű hatások figyelembevételével az alábbiakra alapozza következtetéseit:

a) az EBB műveletei relevanciájának és hatásának (eredményesség, hatékonyság és fenntarthatóság) értékelése a vonatkozó közösségi külső politikákban eredetileg meghatározott térségspecifikus célkitűzések szempontjából, valamint a műveletek hozzáadott értékének értékelése (az EBB értékelési osztályával és a Bizottság szolgálataival együttműködésben végzendő);

b) az EBB műveleteinek a vonatkozó közösségi külső politikákkal és stratégiákkal való összeegyeztethetősége, azok kiegészítő jellege és hozzáadott értéke a 2007-2013-as hitelezési mandátum első éveiben, a 2007-2013-as hitelezési mandátum térségspecifikus célkitűzései és az EBB által meghatározandó megfelelő teljesítményjelzők összefüggésében (az EBB értékelési osztályával és a Bizottság szolgálataival együttműködésben végzendő);

c) a kedvezményezettek pénzügyi igényeinek, abszorpciós kapacitásának, valamint az adott beruházások tekintetében más magán- vagy közfinanszírozási források rendelkezésre állásának elemzése;

d) az EBB és a Bizottság együttműködésének és tevékenységeik összehangolásának értékelése;

e) az EBB és a nemzetközi és kétoldalú pénzügyi intézmények és ügynökségek közötti együttműködés és szinergiák értékelése.

Az a) és b) pont szerinti értékelésekben az EBB műveleteinek hozzáadott értékét az alábbi három elem vonatkozásában mérik:

- a közösségi politikai célkitűzések támogatása,

- a projektek minősége, valamint

- a finanszírozás alternatív forrásai.