A Győri Ítélőtábla Gf.20189/2012/4. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 209. §, 474. §, 475. §, 685. §, 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.) 5. §, 5/B. § (1) bek., (2) bek., 1998. évi XI. törvény (Üt.) 4. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Maurer Ádám, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Gf.IV.20.189/2012/4.szám

A Győri Ítélőtábla a Győri Fellebbviteli Főügyészség (9021 Győr, Domb u. 10.) által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Gyalog Balázs ügyvéd (1137 Budapest, Katona J. u. 14. III/2.) által képviselt alperes neve alperes ellen tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Veszprémi Törvényszék 2012. március 5. napján kelt 1.G.40.101/2011/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 8. és 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit mellőzve kötelezi az államot, hogy a Győri Ítélőtábla Gazdasági Hivatala útján fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 75.000,- (Hetvenötezer) Ft első- és másodfokú perköltséget, feljegyzett kereseti illeték az állam terhén marad.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében az alperes által az ingatlanközvetítői tevékenysége körében alkalmazott "Megbízási szerződés (ingatlanközvetítésre)" elnevezésű szerződés

- 2. pontjában a "Megbízott jogosult alvállalkozót igénybe venni."

- 5. pontjában a "Megbízó sikeres közvetítésnek ismeri el, ha a Megbízott által nyilvántartott, regisztrált érdeklődőjének hozzátartozója, ismerőse, üzleti kapcsolata és bárki, akinek az ingatlan adatai a regisztrált érdeklődőtől juthattak tudomására, szerzi meg az ingatlant, e szerződés hatálya alatt, illetve annak megszűnését követően is. Sikeres a közvetítés akkor is, ha a Megbízott által regisztrált érdeklődő vételi szándékának hatására, jogosult, elővételi jogával élve szerzi meg az ingatlant."

- 11. pontjában az "Amennyiben Megbízó a közvetített érdeklődők adatait saját érdekkörében más célra felhasználva, vagy másnak továbbadva ingatlanügyletet eredményez, azt Megbízó, Megbízott által közvetítettnek ismeri el, és vállalja a közvetített ingatlan értékére vetített, szokványos, piaci mértékű (3 % azaz három százalék) jutalék megfizetését Megbízott részére."

- 15. pontjában a "Megbízó tudomásul veszi, hogy sikeres közvetítés esetén az Ingatlanra vonatkozó elidegenítési szerződést és Földhivatali bejegyeztetését csak Megbízott ügyvédje készítheti el, tulajdonszerző költségére. Ettől eltérő megállapodás csak Megbízott tudtával és írásos beleegyezésével köthető."

tartalommal szereplő általános szerződési feltételnek minősülő, fogyasztói szerződés részévé váló kikötések érvénytelenségét az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította azzal, hogy az érvénytelenség nem érinti a 2006. március 1. előtt kötött szerződéseket.

Kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül saját költségén tegye közzé egy országos és egy Veszprém megyében megjelenő napilapban, továbbá helyezze el 15 napon belül a saját internetes honlapján és ott 60 napig tartsa megjelenítve a kikötések érvénytelenségéről tájékoztató - a rendelkező részben meghatározott szövegű - közleményt.

A bíróság a felperesnek az alperest a perbeli szerződési feltételek alkalmazásra ajánlástól való eltiltására irányuló kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 27.000,-Ft illetéket.

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperes tevékenységei közé tartozik egyebek mellett az ingatlanügynöki tevékenység is. Ezen tevékenysége körében használja a "Megbízási szerződés (ingatlanközvetítésre)" elnevezésű általános szerződési feltételekkel készített szerződésmintáját, mely szerint a megbízó az alperest ingatlan elidegenítési célú közvetítésével bízza meg, visszavonásig terjedő időtartamra. A szerződésminta 4. pontja értelmében a megbízott részére sikeres közvetítés címen fix összegű jutalék jár.

Kiemelte, hogy a Ptk. 205/A §. (1) bekezdése értelmében általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ettől különböző az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél egyoldalúan a másik fél közreműködése nélkül határoz meg, a lényegi különbség közöttük az, hogy az általános szerződési feltétel esetében a fél a szerződési feltételt több szerződés megkötése céljából határozza meg, míg az egyoldalúan előre meghatározott szerződési feltétel esetében nincs ilyen cél. Nem kifogásolható, ha valaki szerződéskötésre készülve megfogalmazza a saját szerződési ajánlatát. A perbeli esetben azonban az alperes az ezirányú tevékenysége körében megkötendő valamennyi szerződés kereteit meghatározandó fogalmazta meg előre és egyoldalúan, a saját szempontjait figyelembe véve szerződéstervezetét.

Az általános szerződési feltételnek nem fogalmi eleme, hogy ténylegesen több szerződésben is alkalmazzák, elegendő, ha annak meghatározására a Ptk. 205/A §. (1) bekezdésében foglaltak szerint kerül sor.

A bíróság rámutatott, hogy mindkét típusú szerződési feltétel részét képezheti fogyasztói szerződésnek, az ilyen feltételt alkalmazó felet terheli azonban annak bizonyítása, hogy a feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az alperes előadása és a meghallgatott tanúk vallomása alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes által kötött szerződések oly módon jönnek létre, hogy azok egyoldalúan a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt tartalmaznak, hiszen az alperes által előkészített szerződésminta alapján kötöttek szerződést a tanúk és az általuk eszközölt változtatások lényegében a díjazás, esetleg az esedékesség tárgyában mozogtak. Ilyen esetekben vélelem szól amellett, hogy a vitatott szerződési kikötést egyedileg nem tárgyalták meg.

Nem elegendő a vélelem megdöntéséhez, ha a bizonyítékok csupán azt igazolják, hogy a fogyasztó a szerződést, illetve az annak részét képező feltételeket azok tartalmát megismerve fogadta el. A szerződési feltételek módosítására a fogyasztónak akkor nyílik reális lehetősége, azaz akkor áll fenn a szerződési feltétel tartalmi befolyásolásának a lehetősége, ha a feltételt előre meghatározó fél ténylegesen is lehetővé tette számára, hogy megfontolás tárgyává tegye annak tartalmát és azzal kapcsolatban akaratát érvényesítse.

Az alperes által becsatolt szerződéseket értékelve a bíróság kifejtette, hogy az alperes kötött olyan szerződéseket is, amelyek nem minősülnek a Ptk. 685. §. e.) pontja alapján fogyasztói szerződésnek, ugyanakkor a szerződések túlnyomó többsége fogyasztói szerződésnek minősül. Az 1978. évi 2. tvr. (Ptké.II.) 5. §. a.) pontja és 5/B. §. (1) bekezdése biztosítja a felperes javára az igényérvényesítési lehetőséget az általános szerződési feltételek fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötése tekintetében.