BH 2016.8.192 A Btk. időbeli hatálya alkalmazása összetett értékelést igényel, az ügy eseti sajátosságait szem előtt kell tartani. Ezért, ha a büntetéskiszabási gyakorlat szerint a büntetési nemek közül a pénzbüntetés vetődik fel reálisan, akkor az elkövetéskori és az elbíráláskori szabályozás összevetésekor kitüntetett jelentősége van az erre vonatkozó rendelkezéseknek, tehát a napi tételek száma és az egynapi tétel forintösszege jogalkotói meghatározásának [Btk. 2. §].

Pertörténet:

Nyíregyházi Járásbíróság B.983/2013/12., Nyíregyházi Törvényszék Bf.370/2014/3., Kúria Bfv.1268/2015/6. (*BH 2016.8.192*)

***********

[1] A járásbíróság - a másodízben megismételt eljárásban - a 2013. november 12-én és december 5-én tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a XVI. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 373. § (1) bek., (3) bek. a) pont]. Ezért őt 3 hónap, végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, legkevesebb három hónap kitöltését követő nap. Egyúttal megszüntette az ellene folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 276. §] miatt indult eljárást.

[2] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2015. március 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével a XVI. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

[3] - cselekményét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont] minősítette;

[4] - büntetését 400 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 400 000 forint pénzbüntetésre enyhítette;

[5] egyebekben a XVI. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a XVI. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján arra hivatkozással, hogy törvénysértő büntetés kiszabására került sor.

[7] A védő szerint a kiszabott pénzbüntetés a felrótt cselekmény tárgyi súlyával és védencének személyi körülményeivel nem áll arányban. A büntetés kiszabása körében nem vették kellő nyomatékkal figyelembe az elkövetéstől a jogerős elbírálásig eltelt tizenhét év időmúlást, továbbá azt, hogy védence munkanélküli, aki jövedelemmel, vagyonnal nem rendelkezik és havi 22 800 forint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. Ilyen körülmények között a pénzbüntetés részletekben történő megfizetése is megoldhatatlan feladat elé állítja őt és családját.

[8] A védő szerint a korábbi büntetőtörvény alapján enyhébb büntetés lett volna kiszabható, és nem tűnik ki a határozatból, hogy miért nem ezt alkalmazta a bíróság.

[9] A védő ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a büntetés kiszabására vonatkozó részében változtassa meg a jogerős marasztaló ítéletet és maga szabjon ki törvényes és arányos büntetést.

[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában a védő felülvizsgálati indítványát a büntetés kiszabását érintő részében a törvényben kizártnak, az indokolási kötelezettség megsértését illetően alaptalannak találta.

[11] Álláspontja szerint - a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a büntetés neme, illetőleg mértéke a büntetőtörvény mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Ebben a kérdésben kizárólag a bűncselekmény minősítéséhez tartozó büntetési tételeknek, valamint a különös részi tételkeretet emelő rendelkezéseknek van jelentősége, és így az enyhítő rendelkezés alkalmazása vagy nem alkalmazása nem felülvizsgálati ok (BH 2014.174.).

[12] A Legfőbb Ügyészség részletes érveléssel támasztotta alá, hogy szerinte miért biztosít enyhébb elbírálást a hatályos Btk. A jelentős kárt okozó csalás bűntette ugyanis a korábbi Btk. [318. § (1) bek., (5) bek. a) pont] szerint egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezzel szemben a (nagyobb vagyoni hátrányt okozó) költségvetési csalás bűntette a hatályos Btk. [396. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont] szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennélfogva az elkövetéskor hatályos Btk. alapján csak az enyhítő rendelkezés alkalmazásával nyílna lehetőség a pénzbüntetés kiszabására. Az időbeli hatály szempontjából ezért nem releváns, hogy a korábbi Btk. alapján a napi tételek száma és az egynapi tétel összegének legkisebb mértéke önmagában kedvezőbb elbírálást tenne lehetővé.

[13] A Legfőbb Ügyészség szerint az időbeli hatály kérdéséről az alapügyben eljárt bíróságok ugyan sommásan adtak számot, de azt helyes értelmezéssel alkalmazták, ezért indokolási kötelezettségüket nem sértették meg. Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta.

[14] A Kúria azt állapította meg, hogy a védő felülvizsgálati indítványa alapos.

[15] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának 1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor.

[16] A felülvizsgálati indítványt - eltekintve a jelen ügyben közömbös törvényi kivételektől - főszabályként a megtámadott határozat meghozatala (jogerőre emelkedése) idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

[17] A hatályos Btk. 2. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének 2. fordulata - miként a korábbi Btk. 2. §-ának 1. mondata és 2. mondatának 2. fordulata - alapján a bűncselekményt főszabályként az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény alapján kell elbírálni, azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény alkalmazandó, ha annak alapján a cselekmény enyhébben bírálandó el.

[18] Annak eldöntése során, hogy melyik büntetőtörvény biztosítja a terheltnek felrótt cselekmény enyhébb elbírálását, a töretlen ítélkezési gyakorlat szerint össze kell vetni az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntetőtörvények általános és különös részeinek valamennyi rendelkezését, majd az összevetés alapján lehet és kell eldönteni: melyik büntetőtörvény biztosítja az enyhébb elbírálás lehetőségét (pl. BH 1996.403.).

[19] A Kúria az álláspontjának kialakítása során abból indult ki, hogy az elkövetéskori és az elbíráláskori büntetőtörvények összevetése nem formalizálható. Ennélfogva nem szűkíthető le csupán a büntetési tételek felső határaira, illetve a tételek kereteire, hanem komplex értékelést igényel. A BJD 8424. szám alatt közreadott jogeset megoldását követve gondolatban mind a két törvény szerint meg kell határozni a bíróság által megállapított konkrét bűncselekmény miatt alkalmazható, illetve alkalmazandó büntetéseket és intézkedéseket, majd ezután ténylegesen azt a törvényt kell alkalmazni, amely a konkrét esetben - összességében - enyhébb elbírálást eredményez.

[20] A terhelt a 2015. március 11-én jogerős ítéletben felrótt bűncselekményt 1998. október 30-án követte el. A Legfőbb Ügyészség helytállóan mutatta be, hogy cselekményét a korábbi és a hatályos büntetőtörvények eltérően, miként minősítik és milyen büntetési tétellel fenyegetik.