31998R0066[1]

Council Regulation (EC) No 66/98 of 18 December 1997 laying down certain conservation and control measures applicable to fishing activities in the Antarctic and repealing Regulation (EC) No 2113/96

A TANÁCS 66/98/EK RENDELETE

(1997. december 18.)

a déli-sarkvidéken folytatott halászati tevékenységekre alkalmazandó egyes védelmi és ellenőrző intézkedések megállapításáról és a 2113/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az európai közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára1,

tekintettel az Európai Parlament véleményére2,

mivel a halászat és akvakultúra közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. december 20-i 3760/92/EGK tanácsi rendelet3 4. cikke alapján a Tanács meghatározhatja a közösségi halászhajók vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférésének egyes feltételeit;

mivel a közös halászati politika ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK rendelet4 - a Közösség és harmadik országok között létrejött megállapodásokban vagy az olyan nemzetközi egyezményekben szereplő különleges előírások sérelme nélkül, amelyeknek a Közösség is tagja - a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizeken végzett minden halászati tevékenységre és kapcsolódó tevékenységre, továbbá a harmadik országok vizein és a nyílt tengeren működő közösségi halászhajók minden tevékenységére vonatkozik;

mivel a déli-sarkvidéki tengerek élő erőforrásainak megőrzéséről szóló egyezményt - a továbbiakban "Egyezmény" - a 81/691/EGK határozat5 jóváhagyta, és 1982. május 21-én hatályba lépett;

figyelembe véve a déli-sarkvidéki tengerek élő erőforrásainak megőrzéséről szóló 1980. május 19-i konferencia elnökének a konferencia záróokmányához csatolt nyilatkozatát, és különösen annak (5) bekezdését;

mivel az Egyezmény által létrehozott Déli-sarkvidéki Tengerek Élő Erőforrásai Megőrzésének Bizottsága, a továbbiakban a "CCAMLR" Tudományos bizottságának javaslatára elfogadott egyes védelmi intézkedéseket, amelyek különösen a Dél-Georgia vizeiben lévő halállományra vonatkoznak;

mivel a CCAMLR tagjai kifejezték, hogy átmeneti jelleggel alkalmazni kívánják az 1996. november 1-jén elfogadott legutóbbi védelmi intézkedéseket, anélkül hogy megvárnák kötelező erejük beálltát, mivel egyes védelmi intézkedések 1997. július 1-jén, vagy az után kezdődő halászati idényekre vonatkoznak;

mivel a Közösség, mint az Egyezmény egyik szerződő fele biztosítani köteles, hogy a CCAMLR által elfogadott intézkedéseket az adott időponttal kezdődő hatállyal alkalmazzák a közösségi halászhajókra;

mivel gondoskodni kell olyan mechanizmusról, amely lehetővé teszi, hogy a Tanács a Bizottság javaslatára egyszerűsített eljárás alkalmazásával a CCAMLR által elfogadott további védelmi intézkedéseket hajthasson végre;

Mivel a Déli-sarkvidéken folytatott halászati tevékenységekre alkalmazandó egyes védelmi és ellenőrző intézkedésekről szóló, 1996. október 25-i 2113/96/EK tanácsi rendelet6 meghatározott bizonyos akkor hatályos technikai intézkedéseket a halállomány megőrzéséről a Déli-sarkvidéken; mivel az 1996-os CCAMLR ülésen elfogadott védelmi intézkedések végrehajtása érdekében a rendeletben számos változtatást kell elvégezni; mivel a rendelkezés egyértelműsége érdekében ezért helyénvaló a 2113/96/EK rendelet hatályon kívül helyezése és új rendelettel való felváltása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Időbeli és területi hatály

(1) Ezt a rendeletet azokra a közösségi halászhajókra kell alkalmazni, amelyek a déli-sarkvidéki tengeri ökológiai rendszer részét képező 60o déli szélességi körtől délre fekvő és a fenti szélességi kör és a déli-sarki összehajlás közé eső terület - a parti államok nemzetközi joggal összhangban esetlegesen fennálló felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek kivételével - tengereinek élővilágából halásznak és tartanak a fedélzetükön tengeri halállományból származó halakat.

(2) E rendelet nem érinti az Egyezmény rendelkezéseit, és ezeknek a céloknak és alapelveknek az előmozdítása érdekében, valamint annak a konferenciának a záróokmányában foglalt előírások alapján működik, amelynek alkalmával a rendeletet elfogadták.

(3) Az 1. bekezdésben említett déli-sarki összehajlást a szélességi és hosszúsági körökkel párhuzamosan haladó, az alább megadott pontokhoz csatlakozó vonalnak tekintik: 50o D, 0o - 50o D, 30o K - 45o D, 30o K- 45o D, 80o K - 55o D, 80o K -55o D, 150o K - 60o D,150o K - 60o D, 50o NY - 50o D, 50o NY - 50o D, 0o.

2. cikk

Halászati jog

(1) Az 1. cikkben meghatározott halászati területen csak a (2) bekezdésben említett jegyzékben megnevezett hajók folytathatnak halászati tevékenységet.

(2) A tagállamok minden év április 15-én, majd legalább 30 nappal az ilyen jellegű tevékenység megkezdése előtt értesítik a Bizottságot azokról a lobogójuk alatt hajózó, a Közösségben nyilvántartásba vett hajókról, amelyek az 1. cikkben meghatározott halászati területen szándékoznak halászati tevékenységet folytatni.

(3) A Bizottságnak eljuttatott jegyzék a közösségi halászhajó-nyilvántartásról szóló, 1994. január 19-i 109/94/EK bizottsági rendelet7 1. cikke értelmében tartalmazza a flottanyilvántartási számot a hajó anyakikötőjével, a hajó tulajdonosának vagy bérlőjének nevével együtt, továbbá értesítést arról, hogy a hajó parancsnoka tájékoztatásban részesült az arra a területre vagy területekre vonatkozóan hatályos intézkedésekről, ahol a hajó az Egyezmény területén belül halászni fog.

(4) A Bizottság minden év május 1-jéig az összes szükséges adatot továbbítja a CCAMLR-nek.

3. cikk

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot, amennyiben egy halászhajó a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén rákhalászatot kíván folytatni. Ezt az értesítést a halászat megkezdése előtt 4 hónappal meg kell küldeni, és annak tartalmaznia kell a flottanyilvántartási számot és az érintett hajó kutatási és halászati tevékenységi tervét.

(2) A Bizottság megvizsgálja az értesítést és ellenőrzi, hogy az megfelel-e az alkalmazandó szabályoknak majd tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről. A tagállam a különleges halászati engedélyt a Bizottság észrevételeinek kézhezvétele után, vagy az értesítést követő tíz munkanappal adhatja ki. A Bizottság ennek megfelelően legkésőbb a halászat megkezdése előtt 3 hónappal értesíti a CCAMLR-t.

4. cikk

Halászati tilalom

(1) Tilos a Notothenia rossiira irányuló halászat a FAO déli-sarkvidéki 48.1 alterületén a Félsziget (Peninsula) területén, a FAO déli-sarkvidéki 48.2 alterületén Dél-Orkneys körül és a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén Dél-Georgia körül.

(2) Tudományos kutatási célok kivételével tilos a közönséges halakra (finfish) irányuló halászat a FAO déli-sarkvidéki 48.2 és 48.3 alterületén.

(3) 1997. november 7-ig tilos a Gobionotothen gibberifrons, Chaenocephalus aceratus, Pseudochaenichthys georgianus, Lepidonotothen squamifrons és Patagonotothen guntheri halfajokra irányuló halászat a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén.

5. cikk

Fogáskorlátozások

(1) A Teljes Kifogható Mennyiség (Total Allowable Catch = TAC) az Euphausia superba vonatkozásában, bármely halászati idényre az alábbiak szerint alakul:

a) a FAO déli-sarkvidéki 48 területén1,5 millió tonna;

b) a FAO déli-sarkvidéki 58.4.2 körzetében 450 000 tonna;

c) a FAO déli-sarkvidéki 58.4.1 körzetében 775 000 tonna;

A halászati idény minden év július 1-jén kezdődik és a következő év június 30-ig tart.

(2) A TAC a Dissostichus eleginoides vonatkozásában az alábbiak szerint alakul:

a) a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén az 1997. március 1. és augusztus 31. közötti időszakban 5 000 tonna;

b) a FAO déli-sarkvidéki 48.4 alterületén az 1997. március 1. és augusztus 31. közötti időszakban, vagy amíg az (a) pontban meghatározott TAC-ot nem érik el 28 tonna;

c) a FAO déli-sarkvidéki 58.5.2 körzetében az 1996. november 2-a és 1997. augusztus 31-e közötti időszakban: 3800 tonna.

A Dissostichus eleginoides teljes darabszámát és teljes súlyát - a kocsonyás húsú állatokét is beleértve - jelenteni kell. Ezek a halak beleszámítanak a TAC-ba.

(3) A TAC a Champsocephalus gunnari vonatkozásában a következők szerint alakul:

a) a FAO déli-sarkvidéki 58.5.2 körzetében az 1996. november 2. és 1997. augusztus 31. közötti időszakban 311 tonna;

b) a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén az 1996. november 2. és 1997. augusztus 31. közötti időszakban 1300 tonna.

Ha a Champsocephalus gunnarirairányuló a FAO déli-sarkvidéki 58.5.2 körzetében halászat során a Champsocephalus gunnari mennyiségének több mint 10%-a teljes hosszát tekintve bármely fogás alkalmával kisebb mint 28 cm, akkor a halászhajónak legalább öt napra legalább öt tengeri mérföld távolságra lévő másik halászhelyre kell mennie.

A Champsocephalus gunnarira irányuló a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén és a Shag-sziklák környékén folytatott halászat lezárul, ha bármely fogás alkalmával mellékfogásként az alábbi (5) bekezdés (i) albekezdésében megnevezett halfajok bármelyikének mennyisége meghaladja a rögzített határt. Ha a Champsocephalus gunnarira irányuló halászat során bármely fogás alkalmával az (5) bekezdés (i) albekezdésben megnevezett fajok bármelyike mellékfogásként meghaladja az összes fogás súlyának 5%-át, akkor a halászhajónak legalább öt tengeri mérföld távolságra lévő másik halászhelyre kell mennie. A halászhajó öt napig nem halászhat annak a halászhelynek az öt tengeri mérföldes körzetében, ahol a mellékfogás mennyisége öt napon keresztül meghaladta az 5%-ot.

(4) A TAC a Paramolis spp. (Decapoda osztály, Reptantia alosztály) rák vonatkozásában FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén az 1996. november 2. és 1997. november 7. közötti időszakra 1600 tonna.

A TAC az Electrona carlsbergi vonatkozásában a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén az 1996. november 2. és 1997. november 7. közötti időszakra 109 000 tonna, amelyből 14 500 tonna származhat az 52o 30' D, 40o NY; 52o 30' D, 44o NY; 54o 30' D, 40o NY; 54o 30' D, 44o NY pontok által határolt területként meghatározott Shag-sziklák környékéről.

Az Electrona carlsbergire irányuló a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén és a Shag-sziklák környékén folytatott halászat lezárul, ha bármely fogás alkalmával mellékfogásként az (5) bekezdés (i) albekezdésében megnevezett fajok bármelyikének mennyisége meghaladja a rögzített határt.

Ha az Electrona carlsbergire irányuló halászat során bármely fogás alkalmával az (5) bekezdés (i) albekezdésben megnevezett fajok bármelyike mellékfogásként meghaladja az összes fogás súlyának 5%-át, akkor a halászhajónak legalább öt tengeri mérföld távolságra lévő másik halászhelyre kell vonulnia. A halászhajó öt napig nem halászhat annak a halászhelynek az öt tengeri mérföldes körzetében, ahol a mellékfogás mennyisége legalább öt napon keresztül meghaladta az 5%-ot.

(5) i) A FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén folytatott halászat során a Gobionotothen gibberifrons mellékfogásként kihalászható mennyisége 1470 tonna; a Chaenocephalus aceratus mellékfogásként kihalászható mennyisége 2200 tonna; a Pseudochaenichthys squamifrons, Notothenia rossii és Lepidonotothen squamifrons mellékfogásként kihalászható mennyisége pedig mindhárom faj esetében 300 tonna.

ii) Ha a Dissostichus eleginoides vagy a Champsocephalus gunnari halfajokra irányuló a FAO déli-sarkvidéki 58.5.2 körzetében végzett halászat során a Lepidonotothen squamifrons, Notothenia rossii, Channichthys rhinoceratus vagy Bathyrajja spp. fajok bármelyikének mellékfogásként kihalászott mennyisége bármelyik fogás alkalmával súlyra meghaladja a teljes fogás súlyának 5%-át, akkor a halászhajónak legalább öt tengeri mérföld távolságra lévő másik halászhelyre kell mennie. A halászhajó öt napig nem térhet vissza arra a helyre, ahol a mellékfogás mennyisége legalább öt napon keresztül meghaladta az 5%-ot. A fentiekben nem részletezett egyéb halfajok kihalászott mennyisége nem haladhatja meg az 50 tonnát.

(6) A TAC a Lepidonotothen squamifrons vonatkozásában a FAO déli-sarkvidéki 58.4.4 körzetében (Ob és Lena folyók partvidéke) az 1996. november 2. és 1997. november 7. közötti időszakban a Léna partján 715 tonna, az Ob partján pedig 435 tonna.

(7) A fent felsorolt fajokból a Közösséghez tartozó valamely hajó által tudományos halászati kutatási célokból kihalászott mennyiségeket az (1)-(6) bekezdés szerint az egyes halfajokra érvényben lévő mennyiségi határok részeként kell figyelembe venni.

6. cikk

Halászfelszerelések

(1) A Dissostichus eleginoides halászata - a húzóhálóval végzett halászat kivételével - a déli-sarkvidéki 58.5.2 körzetben tilos.

(2) Az 5. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott rákhalászat csak rákvarsákkal (csapdák) engedélyezett. Ez a halászat az ivarérett hím rákokra korlátozódik; minden nőstény és méreten aluli hím rákot sértetlenül el kell engedni. A Paralomis spinosissima és a P. formosa esetében legalább 102 mm-es, illetve 90 mm-es páncélszélességű hímeket lehet megtartani a kihalászott mennyiségen belül. A tengeren feldolgozott rákot rákdarabokban kell lefagyasztani (a rákok minimális mérete a rákdarabokból vett metszetből állapítható meg).

(3) A Dissostichus eleginoides halászata a FAO déli-sarkvidéki 48.3. és 48.4 alterületén - a horogsorral végzett halászat kivételével - tilos.

(4) A Champsocephalus gunnari fenékhúzóhálóval végzett halászata a FAO déli-sarkvidéki 48.3. alterületén tilos.

7. cikk

Ellenőrző intézkedések

A Közösség halászhajóira három különböző fogás- és tevékenység-jelentési rendszerrel érvényes:

1. A havi fogás- és tevékenységjelentési rendszer alkalmazásában a jelentéstételi időszakot a naptári hónap szerint határozzák meg.

2. A tíznapos fogás- és tevékenységjelentési rendszer alkalmazásában minden naptári hónapot három jelentéstételi időszakra tagolnak, amelyek A, B és C betűjellel rendelkeznek, és amelyek a hónap 1-10., 11-20., illetve a 21. napjától a hónap utolsó napjáig tartanak.

3. Az ötnapos fogás- és tevékenységjelentési rendszer alkalmazásában minden naptári hónapot hat jelentéstételi időszakra tagolnak, amelyek A, B, C, D, E és F betűjellel rendelkeznek, és amelyek a hónap 1-5., 6-10., 11-15., 16-20., 21-25., illetve 26. napjától a hónap utolsó napjáig tartanak.

8. cikk

(1) Az ötnapos fogás- és tevékenységjelentési rendszer az alábbiakra vonatkozik:

i) A Dissostichus eleginoides halászata a FAO déli-sarkvidéki 48.3. és 48.4 alterületén 1997. március 1-jétől kezdődően;

ii) A Champsocephalus gunnari halászata a FAO déli-sarkvidéki 48.3. alterületén;

iii) A Lepidonotothen squamifrons halászata a FAO déli-sarkvidéki 58.4.4 körzetében 1996. november 2-ától kezdődően.

(2) A tíznapos fogás- és tevékenységjelentési rendszer az alábbiakra vonatkozik:

i) A Paramolis spp. (Decapoda osztály, Reptantia alosztály) rák halászata a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén. Az 1997. július 31. és augusztus 25. között kifogott mennyiség adatait 1997. szeptember 25-ig kell jelenteni a Bizottságnak.

ii) A Champsocephalus gunnari, a Dissostichus eleginoides és más mélytengeri fajok halászata a FAO déli-sarkvidéki 58.5.2 körzetében.

(3) A Havi Fogás- és Tevékenységi Jelentési Rendszer az alábbiakra vonatkozik:

i) Az Electrona carlsbergi halászata a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén.

ii) Az Euphausia superba halászata a FAO déli-sarkvidéki 48 területén és a FAO déli-sarkvidéki 58.4.2 és 58.4.1 körzetében.

(4) A fogás- és tevékenységjelentési rendszerek minden tudományos kutatás céljából halászott fajra kiterjednek, ha a kifogott mennyiség adott időszakban meghaladja az öt tonnát.

9. cikk

(1) A közösségi halászhajók parancsnokai a megfelelő jelentési időszak után legkésőbb egy nappal fogás- és tevékenységjelentést küldenek a lobogójuk szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(2) A tagállamok az egyes jelentési időszakoktól számított legkésőbb három napon belül számítógépes adattovábbítással értesítik a Bizottságot minden egyes, a lobogójuk alatt hajózó és a Közösségben nyilvántartásba vett halászhajó által küldött fogás- és tevékenységjelentésről. Minden fogás- és tevékenységjelentésben meg kell jelölni az érintett fogások jelentési időszakát.

(3) A Bizottság az egyes jelentési időszakok után legkésőbb öt napon belül értesíti a CCAMLR-t a (2) bekezdésnek megfelelően kapott fogás- és tevékenységjelentésekről.

10. cikk

A fogási és tevékenységjelentési rendszer a következő információt tartalmazza az előző időszakra vonatkozóan:

- név,

- a szóban forgó hajó külső azonosító jele,

- az érintett fajok teljes kifogott mennyisége,

- a halászattal töltött napok és órák száma összesen,

- a jelentett időszak alatt kifogott és megtartott összes faj, illetve mellékfogásból származó faj mennyisége,

- horogsorral történő halászat esetén a horgok száma.

11. cikk

(1) A tagállamok hajóra lebontva értesítik a Bizottságot a lobogójuk alatt hajózó és a Közösségben nyilvántartott halászhajók által 1997. július 1-je és a rendelet hatálybalépésének hónapját követő első hónap vége között kifogott teljes mennyiségről. A fenti értesítésnek ezen időszak végétől számított 10 napon belül kell megtörténnie.

(2) A FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén rákhalászatot végző minden hajó 1997. augusztus 25-ig a következő adatokkal küld jelentést a Bizottságnak az 1997. július 31. előtt fogott rákokra vonatkozóan:

- a helyszín, a dátum, a mélység, a csapdák száma és elhelyezkedése, a merítési idő és a kereskedelemre alkalmas méretű kifogott rákok (számszerűen és súlyra) (a jelentést a lehető legrészletesebb bontásban kell elkészíteni, de legfeljebb 0,5o szélességre és 1o hosszúságra bontva), minden egyes tíznapos időszak vonatkozásában,

- az I. mellékletben megadott mintavételi eljárással kiválasztott, a fajra jellemző rákminta tartalmának fajai, mérete és neme (a közvetlenül dél előtt fogott sorozatból 35-50 darab rákot kell naponta mintának kiválasztani), és a csapdákban ragadt mellékfogások, valamint

- egyéb vonatkozó adatok, lehetőség szerint az I. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően.

12. cikk

Vonóhálóval és horogsorral végzett halászati erőkifejtésről és a biológiai adatokról szóló havi, részletes bontású jelentési rendszer

(1) A közösségi halászhajók legkésőbb az egyes halászattal töltött hónapokat követő hónap 15. napján fogási tételek szerinti bontásban továbbítják a szükséges adatokat a lobogójuk szerinti tagállam illetékes hatóságának, annak érdekében, hogy ki lehessen tölteni a CCAMLR részletes bontású fogási és tevékenységi formanyomtatványt (C1 formanyomtatvány a vonóhálóval történő halászathoz és C2 formanyomtatvány a horogsoros halászathoz), az alábbi fajok halászatára vonatkozóan:

a) a FAO déli-sarkvidéki 58.5.2 körzetében1996. november 2. és 1997. augusztus 31. között, valamint a FAO déli-sarkvidéki 48.3 és 48.4 alterületén 1997. március 1-jétől kezdődően kifogott Dissostichus eleginoides;

b) a FAO déli-sarkvidéki 48.3. alterületén 1996. november 2. és 1997. március 31. között kifogott Champsocephalus gunnari;

c) a FAO déli-sarkvidéki 58.5.2. körzetében 1996. november 2. és 1997. augusztus 31. között kifogott Champsocephalus gunnari;

d) a FAO déli-sarkvidéki 58.4.4 körzetében kifogott Lepidonotothen squamifrons és mellékfogásként a Dissostichus eleginoides az 1996. november 2-án kezdődő 1996/1997-es idényben;

e) a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén célfajként kifogott Electrona carlsbergi és a "mellékfogásként" kifogott fajok, amelyek a meghatározás szerint lehetnek bármilyen lábasfejű-, rák- vagy halfajok, az Electrona carlsbergi kivételével. Ebben az esetben a reprezentatív minta legalább 500 halból áll.

(2) A célfajok és a mellékfogásban szereplő összes faj mennyiségét fajonként kell jelenteni. Az adatoknak tartalmazniuk kell a tengeri madarak vagy tengeri emlősök számát minden egyes fogott és elengedett vagy elpusztított faj vonatkozásában.

(3) A közösségi halászhajók értesítést küldenek a halászat során kifogott célfajok és a mellékfogásból származó fajok hosszméretének összetételére vonatkozó reprezentatív mintákról (B2 adatlap, utolsó változat). A halak hosszmérete a mért lefelé kerekített centiméterhez igazított teljes hosszat jelenti, továbbá reprezentatív hosszméret-összetételi mintát kell venni a részletes bontású rács egy téglalapjából (0,5o szélesség, 1o hosszúság) álló területen. Abban az esetben, ha egy hajó egy hónapos időszakon belül a részletes bontású rács egyik téglalapjának területéről egy másikba hajózik, akkor külön hosszúság-összetételt kell továbbítani részletes bontású rács minden egyes téglalapjára vonatkozóan.

(4) Ennek az értesítésnek megfelelően továbbítják a tagállamok minden hónap végén az információt a Bizottságnak. A Bizottság azonnal továbbítja ezeket az adatokat a CCAMLR-nek.

(5) A közösségi halászhajók összegyűjtik és a lobogójuk szerinti államnak jelentik a kormegoszlást, a hosszmegoszlást és a kor/hossz arányokat a Lepidonotothen squamifrons, Dissostichus eleginoides ésminden más olyan faj esetében, amely a FAO déli-sarkvidéki 58.4.4 körzetében (Ob és Léna partja) kifogott Lepidonotothen squamifrons mennyiségének jelentős részét képezi, mindkét partvidékre külön a B2 és B3 formanyomtatványon. A tagállamok ezt az információt továbbítják a Bizottságnak, amely időben továbbítja ezeket az adatokat a CCAMLR-nek, a Halállomány-becslési Munkacsoport éves ülésére.

13. cikk

A halászati tevékenységek felfüggesztése

Azt követően, hogy a CCAMLR értesítette a Bizottságot a TAC kimerítéséről az 5. cikkben meghatározott állományra vagy állománycsoportra vonatkozóan, illetve az 5. cikkben meghatározott halászati idény lejárta után minden közösségi halászhajó számára tilos a halászat arra azon állomány, vagy állománycsoport tekintetében, valamint tilos az ezen időpont után fogott halak hajón tartása, át- vagy kirakodása.

14. cikk

A háló szemmérete

(1) Olyan vonóháló, dán kerítőháló és más hasonló háló, amelynek bármely részén a III. mellékletben meghatározott szemméretnél kisebb, nem használható, a Notothenia rossii, Dissostichus eleginoides, Gobionotothen gibberifrons, Notothenia kempi, Lepidonotothen squamifrons és a Champsocephalus gunnari közül egy vagy több fajra irányuló halászat esetén. Tilos minden olyan eszköz vagy készülék alkalmazása, amely elzárhatja vagy csökkentheti a háló szemméretét.

(2) Az (1) bekezdésben említett hálók számára a II. mellékletben megadott legkisebb szemméretet az alábbi szabályoknak megfelelően kell meghatározni:

A. Az idomszer leírása

a) A szemméret meghatározására szolgáló idomszer 2 mm vastag, lapos, tartós anyagból készül és képes alakjának megtartására. Párhuzamos peremű oldalsorral rendelkezik, amelyet közbenső elkeskenyedő szegélyek kötnek össze mindkét oldalon egy 1-8-as kúppal, vagy pedig csak a fentiekben említett kúppal elkeskenyedő peremei vannak. A legkeskenyebb részén lyuk található.

b) Minden idomszernek mind az elülső oldalán mind a párhuzamos oldalú részén - ha van ilyen - mind pedig az elkeskenyedő részén bevésik a szélességet milliméterben. Az utóbbi esetben a szélességet 1 mm-es szakaszonként kell bevésni, és rendszeres időközönként jelölni kell.

B. A idomszer használata

a) A hálót ki kell feszíteni a szövés hosszanti átlója irányában.

b) Az A. pontban leírt idomszert a legkeskenyebb végénél a háló síkjával merőlegesen be kell illeszteni a hálószembe.

c) A idomszert kézzel, illetve nehezék vagy dinamométer segítségével addig kell befelé tolni a hálószembe, amíg azt az elkeskenyedő peremeknél a szem ellenállása meg nem állítja.

C. A megmérendő hálószemek kiválasztása

a) A mérésre kiválasztott szemeknek a háló hosszanti tengelyének irányában futó 20 egymás utáni szemből álló sort kell képezniük.

b) A zsinóroktól vagy kötelektől 50 cm-en belül elhelyezkedő hálószemeket nem kell megmérni. Ezt a távolságot a zsinórokra és kötelekre merőlegesen kell mérni a hálónak a mérés irányában kifeszített állapota mellett. Nem kell megmérni azokat a szemeket sem, amelyek javítottak, vagy amelyek elszakadtak, illetve ahol a szemnél függelékeket rögzítettek a hálóhoz.

c) Az a) alponttól eltérően a megmérni kívánt szemeknek nem kell egymás után következniük, ha a b) alpontban meghatározott feltételek fennállnak.

d) A hálókat csak nedves és nem fagyott állapotban szabad megmérni.

D. Az egyes hálószemek mérése

Az egyes hálószemek méretét az idomszernek azon a ponton mért szélessége adja, ahol az idomszer a B. pont szerinti alkalmazása során megállt.

E. A háló szemméretének meghatározása

A háló szemméretét a C. és D. pontban meghatározottak szerint kiválasztott és megmért összes szem méretének számtani középértéke adja milliméterben, ahol a számtani középértéket a legközelebbi milliméterre kerekítik.

A megmérendő szemek számát az F. pont tartalmazza.

F. Az ellenőrzési eljárás menete

a) Az ellenőr az idomszer kézi beillesztésével, azaz nehezék vagy dinamométer alkalmazása nélkül megmér egy 20 szemből álló sorozatot, amelyet a C. pontnak megfelelően választottak ki. Ezután a háló szemméretét az E. pontnak megfelelően határozzák meg.

Ha a szemméret kiszámítása azt mutatja, hogy a szemméret láthatóan nem felel meg a hatályban lévő szabályoknak, akkor a C. pontnak megfelelően kiválasztott további két, 20 szemből álló sorozatot mérnek meg.

Ezután a szemméretet az eddig megmért 60 szem figyelembevételével az E. pontnak megfelelően újra kiszámítják. A b) alpont sérelme nélkül ez a háló szemmérete.

b) Ha a hajóparancsnok vitatja az a) alpontnak megfelelően meghatározott szemméretet, akkor ezt a mérést nem lehet figyelembe venni a szemméret meghatározásánál, és a hálót újra kell mérni. Az újramérés céljára az idomszerhez kapcsolt nehezéket vagy dinamométert kell alkalmazni. Az ellenőr dönt, hogy nehezéket vagy dinamométert használjanak-e az újramérés segédeszközeként. A nehezéket az idomszer legkeskenyebb részén található szemhez kell rögzíteni (egy kampó alkalmazásával). A dinamométer az idomszer legkeskenyebb részén található szemhez rögzíthető, vagy pedig az idomszer legszélesebb végén alkalmazható. A nehezék vagy a dinamométer pontosságát a megfelelő nemzeti hatóságoknak kell tanúsítaniuk.

Az a) alpontnak megfelelően meghatározott 35 mm vagy ennél kisebb szemméretű hálók esetében 19,61 newton (2 kilogramm tömegnek megfelelő) erőt kell, egyéb hálók esetében pedig 49,03 newton (öt kilogrammos tömegnek megfelelő) erőt kell alkalmazni.

A háló szemméretének az E. pont szerint (amikor nehezéket vagy dinamométert használnak) történő meghatározása céljából csak egy 20 szemből álló sorozatot mérnek meg, akár nehezéket akár dinamométert alkalmaznak.

(3) A horogsoros halászat során a tengeri madarak véletlen elpusztításának csökkentése érdekében alkalmazandó intézkedéseket a IV. melléklet tartalmazza.

15. cikk

Új halászatról szóló értesítés

(1) E cikk alkalmazásában új halászat egy adott faj sajátos halászati módszerrel történő halászata a FAO valamely déli-sarkvidéki alterületén, amelynek vonatkozásában:

a) a CCAMLR eddig még soha nem kapott a faj előfordulására, gyakoriságára, szaporodására, várható hozamára és mennyiségének meghatározására vonatkozó átfogó kutatási/felmérési vagy kísérleti halászati adatokat; vagy

b) a fogásra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat még nem küldtek meg a CCAMLR-nek; illetve

c) a két legutóbbi halászati idényből származó fogásra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat még nem küldték meg a CCAMLR-nek.

(2) A CCAMLR egyezményi területén új halászat folytatása tilos, kivéve ha arra a (6) bekezdésnek megfelelően engedélyt adtak.

(3) Annak a közösségi hajónak az üzemeltetője, aki új halászatot kíván elkezdeni a CCAMLR egyezményi területén, erről a szándékáról tájékoztatja a hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságait, és legjobb képességei szerint eljuttatja a fenti hatóságoknak a (4) bekezdésben meghatározott információt.

(4) Az a tagállam, amely tájékoztatást kapott a CCAMLR egyezményi területén új halászat megkezdésének szándékáról, késedelem nélkül és legkésőbb a CCAMLR Éves Ülése előtt négy hónappal értesíti a Bizottságot.

Az értesítéshez mellékelni kell a tagállam rendelkezésére álló minél több adatot az alábbiakra vonatkozóan:

a) a javasolt halászat jellege, beleértve a célfajt, a halászati módszereket, a javasolt térséget, valamint a fogásoknak azt a legalacsonyabb szintjét, ami az életképes halászat fejlesztéséhez szükséges;

b) az átfogó kutatási/felmérési hajózások alapján szerzett biológiai információk, mint például az állomány előfordulása, gyakorisága, szaporodási adatai, valamint az állomány meghatározására vonatkozó információk;

c) függésben lévő és rokon halfajokra vonatkozó részletek, valamint annak valószínűsége, hogy a javasolt halászat érinti ezeket a fajokat;

d) az adott térségben folytatott más halászatokról vagy máshol végzett hasonló halászatokról szerzett olyan információk, amelyek segíthetnek a várható hozam kiértékelésében.

(5) A (4) bekezdéssel összhangban megadott adatokat a Bizottság az összes többi, a témával kapcsolatban rendelkezésére álló információval együtt döntéshozatalra továbbítja a CCAMLR-nek.

(6) Amikor a CCAMLR döntést hozott, az új halászatot az alábbiak engedélyezik:

- abban az esetben, ha a CCAMLR nem fogadott el semmilyen védelmi intézkedést az új halászattal kapcsolatban, a Bizottság, illetve

- minden egyéb esetben a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel.

16. cikk

Felderítő halászat

A felderítő halászat olyan halászat, amelyet korábban a 15. cikk meghatározása alapján új halászatként osztályoztak. A felderítő halászatot továbbra is így kell osztályozni mindaddig, amíg elegendő információ nem áll rendelkezésre:

a) a célfaj előfordulásának, gyakoriságának és szaporodásának kiértékeléséhez, amelynek alapján a potenciális halászati hozam megbecsülhető;

b) a halászatnak a függésben levő és a rokon halfajokra gyakorolt lehetséges hatásainak felülvizsgálatához;

c) annak lehetővé tételéhez, hogy a CCAMLR Tudományos Bizottsága javaslatokat fogalmazhasson meg és tehessen a megfelelő lehalászott halállomány, valamint a halászati erőkifejtés szintjeiről és - amennyiben szükséges - a halászfelszerelésekről.

A felderítő halászat esetében továbbítandó információkat az V. melléklet tartalmazza.

17. cikk

A védelmi intézkedések alkalmazása tudományos halászati kutatási tevékenységekhez

(1) Azok a tagállamok, amelyeknek hajói tudományos halászati kutatást kívánnak folytatni, a következő adatokat küldik el közvetlenül a CCAMLR-nek a Bizottság számára készült másolattal együtt, amennyiben a becsült fogás várhatóan 50 tonnánál kevesebb:

- név,

- a hajó külső azonosító jele,

- a körzet és alterület, amelyben a kutatást végzik,

- a CCAMLR egyezményi területére történő belépés és az onnan való távozás várható időpontja,

- a kutatás célja,

- a valószínűsíthetően alkalmazásra kerülő halászfelszerelések.

(2) Az (1) bekezdésben említett közösségi hajók mentesülnek a háló szemméretének szabályozása, egyes felszereléstípusok használatának megtiltása, lezárt területek, halászati idények és mérethatárok, valamint az 5. cikk (8) bekezdésében és a 8. cikk (4) bekezdésében foglaltaktól eltérő jelentési rendszer követelményeinek tekintetében a védelmi intézkedések megtételének kötelezettsége alól.

(3) Azok a tagállamok, amelyeknek hajói tudományos halászati kutatást kívánnak folytatni, amennyiben a becsült teljes fogás várhatóan több mint 50 tonna, a CCAMLR által megadott formanyomtatványon küldik el a kutatási tervet felülvizsgálat céljából a CCAMLR-nek a Bizottság számára készült másolattal együtt a kutatás tervezett kezdete előtt legalább hat hónappal. A tervezett kutatási célú halászatot mindaddig nem szabad megkezdeni, amíg a CCAMLR be nem fejezi a felülvizsgálati eljárást, és döntéséről nem küld értesítést.

(4) A tagállamok a kutatóhajók számára készített fogásonként bontott jelentési formanyomtatványban (C4 formanyomtatvány) küldik meg jelentésüket a CCAMLR részére a Bizottság számára készült másolattal együtt az (1), (2) és (3) bekezdés előírásai szerint végzett minden tudományos halászati kutatásból származó fogásra és tevékenységre vonatkozó adat tekintetében.

A tagállam az eredmények összefoglalását a Bizottság számára készült másolattal együtt a kutatás befejezésétől számított 180 napon belül megküldi a CCAMLR-nek. A eredményekről szóló teljes jelentést tizenkét hónapon belül kell megküldeni a CCAMLR-nek a Bizottság számára készült másolattal együtt.

18. cikk

A II. melléklet rögzíti FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén és a jóváhagyott halászati területeken az 1996/97-es idényben folytatott a rákhalászatra vonatkozó kísérleti lehalászási rendszer szabályait.

19. cikk

A közösségi halászhajók fedélzetén legalább egy, a CCAMLR által kijelölt tudományos megfigyelőnek kell tartózkodnia, amikor az említett hajó az alábbiak halászatát végzi:

a) Lepidonotothen squamifrons a FAO déli-sarkvidéki 58.4.4 alkörzetében 1996. november 2. és 1997. november 7. között;

b) Dissostichus eleginoides a FAO déli-sarkvidéki 48.3 és 48.4 alterületén 1997. március 1. és augusztus 31. között;

c) Champsocephalus gunnari a FAO déli-sarkvidéki 48.3. alterületén 1996. november 2. és 1997. március 31. között. Az ebben a halászatban részt venni szándékozó minden hajó számára megkövetelt a CCAMLR fenékhúzóhálós vizsgálatok kézikönyv tervezetében meghatározott vizsgálati tervnek megfelelő tudományos vizsgálat elvégzése. Az érintett tagállam legalább egy hónappal a felmérés megkezdése előtt továbbítja a javasolt vonóhálós vizsgálati állomások listáját a CCAMLR-nek a Bizottság számára készült másolattal együtt;

d) Dissostichus eleginoides a FAO déli-sarkvidéki 58.5.2 körzetében, 1996. november 2. és 1997. augusztus 31. között;

e) Champsocephalus gunnari a FAO déli-sarkvidéki 58.5.2 körzetében 1996. november 2. és 1997. augusztus 31. között.

20. cikk

A műanyag csomagolószalagok halászhajókon való használatának mérséklésével kapcsolatos előírások

Tilos a halászhajókon a csali dobozainak felerősítésére műanyag csomagolószalagok alkalmazása. Tilos másfajta csomagolószalagok más célú használata olyan halászhajókon, amelyek nem alkalmaznak fedélzeti hulladékégető berendezést (zárt rendszerek).

Minden olyan csomagolószalagot, amelyet egyszer már eltávolítottak a csomagokról, úgy kell elvágni, hogy az ne alkosson folyamatos hurkot, és az első adandó alkalommal el kell égetni a fedélzeti hulladékégető berendezésben.

Minden műanyag hulladékot a kikötő eléréséig meg kell őrizni a hajón, és semmi esetre sem szabad a tengerbe dobni.

21. cikk

A rendeletnek a CCAMLR által elfogadott ajánlások végrehajtása miatt szükségessé váló módosításairól a Bizottság javaslatára a Tanács határoz minősített többséggel.

22. cikk

A 2113/96/EK rendelet hatályát veszti és e rendelet előírásai lépnek a helyébe.

23. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1997. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. BODEN

I. MELLÉKLET

A FAO DÉLI-SARKVIDÉKI 48.3 ALTERÜLETÉN FOLYTATOTT FELDERÍTŐ RÁKHALÁSZATRA VONATKOZÓAN ELŐÍRT ADATOK

Fogási és tevékenységi adatok

Hajózási útvonalleírások

hajózási útvonalkód, hajókód, engedélyszám, év.

Rákcsapdák leírása

diagramok és egyéb információk, beleértve a csapda formáját, méreteit, a háló szemméretét, a csatorna helyzetét, a nyílást és a tájolást, a kamrák számát, a menekülési út meglétét.

A halászati erőkifejtés leírása

dátum, időpont, a horgonyzóhely szélessége és hosszúsága, a horgonyzóhely tájolása, az elhelyezett csapdák teljes mennyisége, az egy vonalban lévő csapdák távolsága, az elveszett csapdák száma, mélység, merítési idő, csali típusa.

Fogások leírása

a megtartott fogás számszerűen és súlyban, fogásonként minden fajra (lásd 1. táblázat), növekvő jegyzékszám a mintainformációkkal való összekapcsoláshoz.

1. táblázat

Előírt adatok a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén folytatott rákhalászat mellékfogásaira vonatkozóan

Fajok Előírt adatok

Dissostichus eleginoides Darabszám és becsült összes súly

Notothenia rossi Darabszám és becsült összes súly

Egyéb halfajok Becsült összes súly

Biológiai adatok

Ezekhez az adatokhoz a közvetlenül dél előtt horogsorral kifogott rákok közül kell mintát venni, a zsinóron szakaszonként elhelyezett, adott számú csapda teljes tartalmának begyűjtésével úgy, hogy 35-50 példány legyen jelen az almintában.

Hajózási útvonalleírások

útvonalkód, hajókód, engedélyszám.

Mintaleírások

dátum, a horgonyzóhely adatai, a horgonyzóhely tájolása, a horogsorok száma.

Adatok

legalább 35 példány faja, neme, hossza, rhizocephal paraziták jelenléte/hiánya, a rákok rendeltetésének feljegyzése (megtartott, visszaengedett, elpusztított), azoknak a csapdáknak a száma, amelyekben a rákot kifogták.

II. MELLÉKLET

A FAO DÉLI-SARKVIDÉKI 48.3 ALTERÜLETÉN VÉGZETT RÁKHALÁSZATRA VONATKOZÓ KÍSÉRLETI LEHALÁSZÁSI RENDSZER AZ 1996/97-ES IDÉNYBEN

A FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén az 1996/97-es idényben a következő előírások alkalmazandók a rákhalászatra. A 48.3 alterületén rákhalászatban részt vevő minden hajónak az alábbiakban meghatározott kísérleti halászati rendszernek megfelelően kell működnie.

1. A kísérleti rendszernek legalább két szakaszból kell állnia. A halászatban részt vevő minden hajónak az összes szakaszt teljesítenie kell. Az 1. szakaszt a hajónak a kísérleti lehalászási rendszerben való részvétele első idényében kell lefolytatnia. A 2. és az összes többi szakaszt a következő halászati idényben kell teljesíteni.

2. A kísérleti rendszer 1. szakaszát a hajóknak a rákhalászatban való részvételük első idényének elején kell lefolytatni. Az 1. szakasz érdekében a következő feltételeket kell alkalmazni:

i) Az 1. szakasz alatt a hajó a halászati idénye kezdetén végzett tevékenysége első 200 000 csapdaórája értendő;

ii) az 1. szakaszt végző hajóknak tevékenységük első 200 000 csapdaóráját tizenkét 0,5o széles és 1o hosszú blokkban meghatározott teljes területen kell eltölteniük.

Ezeket a blokkokat A-tól L-ig kell jelölni. A II. melléklet függeléke ábrázolja a blokkokat (1. ábra), a földrajzi helyzetet pedig a blokk északkeleti sarkának koordinátáival jelölik meg.

Az csapdaórákat minden egyes zsinórhoz a zsinóron lévő összes csapda számszerű mennyiségének figyelembevételével kell kiszámítani, amelyet az adott zsinórra alkalmazott (órában kifejezett) merítési idővel kell megszorozni. A merítési időt az elhelyezés kezdete és a kiemelés kezdete között eltelt idő adja meg;

iii) az 1. szakasz befejezése előtt a hajók nem halászhatnak a tizenkét 0,5o széles és 1o hosszú blokkban meghatározott területen kívül;

iv) az 1. szakasz teljesítése alatt a hajók nem tölthetnek el 30 000 csapdaóránál több időt egyetlen 0,5o széles és 1o hosszú blokkban meghatározott területen belül sem;

v) ha egy hajó az 1. szakaszban a 200 000 csapdaóra kitöltése előtt tér vissza kikötőbe, a még hiányzó csapdaórákat ki kell töltenie, mielőtt a hajó az 1. szakaszt teljesítettnek tekinthetné;

vi) a kísérleti halászattal a 200 000 csapdaóra kitöltése a hajók az 1. szakaszt teljesítettnek tekinthetik és elkezdhetik a rendes halászatot.

3. A rendes halászati műveleteket a 3. cikkben, az 5. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban kell végezni.

4. A kísérleti lehalászási rendszer 1. szakasza utáni rendes halászati műveletek végzésére a 7. cikk (2) bekezdésében megadott tíznapos fogás- és tevékenységjelentési rendszert kell alkalmazni.

5. A kísérleti lehalászási rendszer 2. és összes többi szakaszát a hajó rákhalászatban való részvétele második idényének kezdetén kell elvégezni.

Ha bármely hajó az 1996/97-as vagy az 1997/98-as halászati idényben kezdeményezi a kísérleti lehalászási rendszer 1. szakaszát, akkor a CCAMLR Tudományos Bizottsága és annak állományfelmérési munkacsoportja a következő halászati idény idején végzendő 2. szakaszra vonatkozó megfelelő lehalászási stratégiáról értesíti a CCAMLR-t. Ez az értesítés az alábbiakra vonatkozó előírásokat tartalmazza:

i) annak megkövetelése minden hajótól, hogy a kísérleti lehalászási rendszerben való részvétele második idényében körülbelül egy hónap kísérleti erőkifejtést végezzen, és

ii) az ajánlott kísérleti halászati stratégiának megfelelő adatgyűjtési és -továbbítási politika.

6. A kísérleti lehalászási rendszer 1. és 2. szakaszában bármely töredékév június 30-ig összegyűjtött adatokat a következő töredékév augusztus 31-ig kell továbbítani a CCAMLR-nek.

7. Azoktól a hajóktól, amelyek a kísérleti lehalászási rendszer minden szakaszát teljesítik, a következő idényekben nem követelhető meg további kísérleti halászat. Mindazonáltal ezek a hajók kötelesek betartani a 3. cikkben, az 5. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányelveket.

8. A halászhajók önállóan vesznek részt a kísérleti lehalászási rendszerben (a hajók nem működhetnek például együtt a kísérlet szakaszainak teljesítésében).

9. A kísérleti rendszer során kifogott rákok az adott halászati idényre vonatkozó TAC részét képezik [pl. az 1996/97-ben elvégzett kísérleti fogásokat az 5. cikk (4) bekezdése szerint 1600 tonnában meghatározott TAC részének tekintik].

10. A kísérleti lehalászási rendszerben részt vevő minden hajó fedélzetén minden halászati tevékenység alatt legalább egy tudományos megfigyelőnek kell tartózkodnia.

11. A kísérleti lehalászási rendszert két töredékév időtartamára szervezik meg (1996/97 és 1997/98), és ez alatt az időszak alatt a rendszer részleteit a Bizottság felülvizsgálja. Azoknak a halászhajóknak, amelyek az 1997/98-as idényben kezdik meg a kísérleti halászatot, a rendszert az 1998/99-es idényben kell befejezniük.

Függelék mellékelve.

Függelék a II. melléklethez

A HALÁSZATI TERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE A FELDERÍTŐ RÁKHALÁSZAT KÍSÉRLETI LEHALÁSZÁSI RENDSZERÉBEN

[REMOVED INCLUDEPICTURE FIELD]

1. ábra: A rákhalászat kísérleti lehalászási rendszerének 1. szakaszában végzett műveletek a FAO déli-sarkvidéki 48.3 alterületén.

III. MELLÉKLET

A 14. CIKKBEN EMLÍTETT LEGKISEBB HÁLÓSZEMMÉRETEK

Fajta Háló típusa Legkisebb szemméret

Notothenia rossii vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 120 mm

Dissostichus eleginoides vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 120 mm

Gobionotothen gibberifrons vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 80 mm

Notothenia kempi vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 80 mm

Lepidonotothen squamifrons vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 80 mm

Champsocephalus gunnari vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók 90 mm

IV. MELLÉKLET

A TENGERI MADARAK VÉLETLEN ELPUSZTÍTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK A CCAMLR EGYEZMÉNYI TERÜLETÉN HOROGSORRAL VÉGZETT HALÁSZAT SORÁN, VALAMINT A HÁLÓFIGYELŐ KÁBELEK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

1. A halászati műveleteket olyan módon kell folytatni, hogy a csalival ellátott horgok a vízbe helyezés után a lehető leggyorsabban lemerüljenek. A horogsorral végzett halászat spanyol módszerét alkalmazó hajók esetében nehezékeket kell kiereszteni még mielőtt a zsinór megfeszülne; 20 méteres szakaszonként elhelyezve lehetőség szerint legalább 6 kg súlyú nehezékeket kell alkalmazni. Csak kiolvasztott csali használható.

2. A horogsorokat csak éjjel szabad elhelyezni (azaz a tengeri naplemente és napkelte szürkületei közötti sötétség idején). A fehértokájú viharmadarakban a csalik által okozott veszteség csökkentése érdekében a horogsorok elhelyezését lehetőleg legalább három órával a napkelte előtt be kell fejezni. A horogsorral végzett éjszakai halászat során csak a biztonság érdekében feltétlenül szükséges hajófények alkalmazhatók.

3. A horogsorok elhelyezése és kiemelése során a szerves hulladék ürítését el kell kerülni; ha elkerülhetetlen a szerves hulladék ürítése, akkor az ürítést a hajó lehető legtávolabbi részén, a horogsor elhelyezésének, illetve kiemelésének helyéhez képest a hajó ellenkező oldalán kell végrehajtani.

4. Mindent meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a horogsorral történő halászat során horogra került madarakat élve szabadítsák ki, és a horgokat lehetőleg az érintett madár életének veszélyeztetése nélkül távolítsák el.

5. A a hajónak szalagokkal felszerelt kötelet kell vontatnia, amely elriasztja a madarakat attól, hogy a csalira rárepüljenek, miközben a sorhorgot elhelyezik. A szalagos szerkezet jellemzőit és elhelyezésének módszerét az ehhez a melléklethez tartozó függelék írja le. A forgócsuklók számával és elhelyezésével kapcsolatos szerkezeti paramétereket mindaddig változtathatják, amíg a szalagos szerkezet által védett halászati tengerfelület nem lesz kisebb, a tervezett lefedettségnél. Ugyancsak változtathatóak a kötél megfeszítésére szolgáló, vízben vontatott eszköz paraméterei is.

6. A szalagos kötél kivitelére vonatkozó más változatokat is meg lehet vizsgálni olyan hajókon, amelyeken két megfigyelő tartózkodik, akik közül legalább egy a CCAMLR nemzetközi tudományos megfigyelési tervnek megfelelően kijelölt, feltéve hogy a védelmi intézkedések összes többi eleme teljesül.

7. A CCAMLR egyezményi területén halászatot végző hajókon tilos hálófigyelő kábelek alkalmazása.

8. Jelenteni kell továbbá az 1996/97 idényben a FAO déli-sarkvidéki 58.4.4 alterületén a Lepidonotothen squamifronsra irányuló halászat során az egyes balesetben - beleértve a hálófigyelő kábel okozta balesetet is - elhullott vagy megsérült tengeri madarak fajokra lebontott adatait és számát.

Függelék mellékelve.

Függelék a IV. melléklethez

1. A szalagokkal felszerelt kötelet a hajó tatjához kell rögzíteni és a víz felett mintegy 4,5 m magasságban kell felfüggeszteni úgy, hogy a kötél közvetlenül a fölött a pont fölött legyen, ahol a csali beleér a vízbe.

2. A felszalagozott kötél körülbelül 3 mm átmérőjű, legalább 150 méter hosszú, és a végén van egy eszköz, amely a kötél feszülését okozza úgy, hogy a főkötél keresztszélben is pontosan a hajó mögött maradjon.

3. A hajóhoz való csatlakoztatástól kezdődően 5 m-es távolságonként, 5 elágazó szalagot kell a kötélre kapcsolni, amelyek mindegyike két nagyjából 3 mm átmérőjű szalagból áll. A szalagok hossza a hajóhoz legközelebb még kb. 3,5 m, míg az ötödik helyzetben lévő szalag esetében már kb. 1,25 m-re csökken. Amikor a felszalagozott kötél kifeszül, az elágazó szalagok elérik a tenger felszínét és rendszeresen bemerülnek, ahogy a hajó ringatózik. A felszalagozott kötélbe forgócsuklókat kell beilleszteni a vontatási pontnál, minden elágazó szalag csatlakozási pontja előtt és után, valamint közvetlenül a felszalagozott kötél végénél elhelyezett nehezék előtt. Minden egyes elágazó szalagnak ugyancsak van forgócsuklója a felszalagozott kötélhez való csatlakozási pontjánál.

V. MELLÉKLET

A FELDERÍTŐ HALÁSZAT ESETÉBEN BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓ

1. Ahhoz, hogy a CCAMLR Tudományos Bizottsága az értékelés céljából megfelelő információkhoz jusson az alatt az időszak alatt, amikor a halászat még felderítő besorolás alá tartozik:

i) a Tudományos Bizottság adatgyűjtési tervet dolgoz ki (és szükség esetén évente aktualizálja), amelyben meghatározzák azokat az adatokat és leírják azokat a tevékenységeket, amelyek a felderítő halászat során a szükséges adatok megszerzéséhez szükségesek;

ii) A halászattal foglalkozó minden tagállam évente (a meghatározott időpontban) megküldi a CCAMLR részére a Tudományos Bizottság által kidolgozott adatgyűjtési tervben meghatározott adatokat;

iii) A halászattal foglalkozó vagy egy hajónak a halászat megkezdéséhez szükséges engedélyt kiadni szándékozó minden tagállam évente, a meghatározott időpontig kutatási és halászati műveleti tervet nyújt be a Tudományos Bizottság részére abból a célból, hogy azt a Tudományos Bizottság és a Bizottság felülvizsgálja;

iv) mielőtt egy tagállam engedélyt adna arra, hogy hajói már folyamatban lévő felderítő halászatba bekapcsolódjanak, az illető tagállam a Bizottság rendes ülése előtt legalább három hónappal értesíti a Bizottságot, és a tag az ülés döntésének meghozataláig nem kapcsolódhat be felderítő halászatba;

v) ha a legutóbbi halászattal töltött idényre vonatkozóan az adatgyűjtési tervben meghatározott adatokat egy tagállam nem küldi meg a CCAMLR-nek, azt a tagállamot, amelyik elmulasztotta az adatok megküldését, mindaddig eltiltják a felderítő halászatban való további részvételtől, amíg a szükséges adatokat nem küldi meg a CCAMLR-nek és a Tudományos Bizottság felül nem vizsgálta az azokat.

vi) a halászati kapacitást és erőkifejtést elővigyázatossági fogási korláttal olyan szintre korlátozzák, amely nem haladja meg jelentősen az adatgyűjtési tervben részletezett adatok megszerzéséhez és a rendelet 16. cikkében meghatározott kiértékelésekhez szükséges szintet;

vii) a felderítő halászatban résztvevő egyes hajók nevét, típusát, méretét, nyilvántartási számát és rádió hívójelét legalább 3 hónappal az egyes halászati idények kezdete előtt be kell jegyeztetni a CCAMLR titkárságánál; és

viii) a felderítő halászatban részt vevő minden hajó fedélzetén legalább egy tudományos megfigyelőnek kell tartózkodnia, akinek feladata annak biztosítása, hogy az adatokat az egyeztetett adatgyűjtési tervnek megfelelően gyűjtsék, és hogy a biológiai és egyéb vonatkozó adatok gyűjtésében segítsen.

2. A Tudományos Bizottság által kidolgozott és aktualizált adatgyűjtési terv értelem szerint az alábbiakat tartalmazza:

i) a rendelet 16. cikkében meghatározott értékelés elvégzéséhez szükséges fogási tevékenység és az azzal összefüggő biológiai, ökológiai és környezetvédelmi adatok leírása és az az időpont, ameddig az egyeztetett adatokat évenként jelenteni kell a CCAMLR-nek;

ii) A felderítő szakaszban a halászati erőkifejtés irányítására vonatkozó terv, amely lehetővé teszi a halászati lehetőségek és a lehalászott, függésben lévő és a rokon populációk közötti ökológiai kapcsolat, valamint a káros hatások valószínűségének értékelésére szolgáló lényeges adatok megszerzését; és

iii) a lehalászott, függésben lévő és a rokon populációk által a halászati tevékenységre adott válaszok meghatározásában foglalt időskála kiértékelését.

3. A felderítő halászattal foglalkozó, vagy abban részt venni kívánó tagállamok által készített kutatási és halászati műveletekre vonatkozó terveknek mindazt tartalmazniuk kell az alábbi információkból, ami a tagállam rendelkezésére áll:

i) leírás arról, hogy a tagállam tevékenységei a Tudományos Bizottság által kidolgozott adatgyűjtési tervvel összhangban állnak-e;

ii) a felderítő halászat jellege, beleértve a célfajokat, a halászati módszereket, a javasolt térséget és a következő idényre javasolt legnagyobb fogási szinteket;

iii) átfogó kutatási/felmérési hajózásból származó biológiai ismeretek, mint a fajok megoszlása, előfordulása, szaporodási adatai és az állomány meghatározására vonatkozó információk;

iv) függésben lévő és a rokon halfajokra vonatkozó adatok és annak valószínűsége, hogy a javasolt halászat azokat érinti;

v) a térségben folyó olyan más halászatokból, vagy másutt folyó hasonló halászatból származó információk, amelyek hozzájárulhatnak a potenciális hozam megállapításához.

1 HL C 189., 1997.6.20., 10. o.

2 HL C 371., 1997.12.8.

3 HL L 389., 1992.12.31., 1. o.

4 HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 2870/95/EK rendelettel (HL L 301., 1995.12.14., 1. o.) módosított rendelet.

5 HL L 252., 1981.9.5., 26. o.

6 HL L 283., 1996.11.5., 1. o.

7 HL L 19., 1994.1.22., 5. o.

[pic]