62011CJ0623[1]

A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. január 17. Geodis Calberson GE kontra Établissement national des produits de l'agriculture et de la mer (FranceAgriMer). A Conseil d'État (Franciaország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Mezőgazdaság - Élelmiszersegély - 111/1999/EK rendelet - Az Orosz Föderáció mezőgazdasági termékekkel való ellátásának programja - Marha- és borjúhús szállítására vonatkozó közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevője - Joghatóság megállapítása - Választottbírósági kikötés. C-623/11. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2013. január 17. ( *1 )

"Mezőgazdaság - Élelmiszersegély - 111/1999/EK rendelet - Az Orosz Föderáció mezőgazdasági termékekkel való ellátásának programja - Marha- és borjúhús szállítására vonatkozó közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevője - Joghatóság megállapítása - Választottbírósági kikötés"

A C-623/11. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d'État (Franciaország) a Bírósághoz 2011. december 5-én érkezett, 2011. november 18-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Geodis Calberson GE

és

az Établissement national des produits de l'agriculture et de la mer (FranceAgriMer)

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: A. Tizzano tanácselnök, A. Borg Barthet, M. Ilešič, M. Safjan (előadó) és M. Berger bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: V. Tourrès tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. szeptember 26-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Geodis Calberson GE képviseletében F. Thouin-Palat, F. Boucard és E. Dereviankina ügyvédek,

- az Établissement national des produits de l'agriculture et de la mer (FranceAgriMer) képviseletében F. Ancel ügyvéd,

- a francia kormány képviseletében G. de Bergues, C. Candat és S. Menez, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében D. Bianchi és I. Galindo Martín, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1999. május 28-i 1125/1999/EK bizottsági rendelettel (HL L 135., 41. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 279. o.) módosított, az Orosz Föderáció mezőgazdasági termékekkel való ellátásának programjáról szóló 2802/98/EK tanácsi rendelet alkalmazása általános szabályainak megállapításáról szóló, 1999. január 18-i 111/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 14., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 24. kötet, 296. o.; a továbbiakban: 111/1999 rendelet) 16. cikkének értelmezésére irányul.

2. Ezt a kérelmet a Geodis Calberson GE és az Établissement national des produits de l'agriculture et de la mer (FranceAgriMer) között a Geodis Calberson GE által annak következtében elszenvedett kár megtérítése iránti kérelem tárgyában terjesztették elő, hogy a nemzeti intervenciós hivatal késedelmesen tett eleget az elvégzett szolgáltatások kifizetésére irányuló kérelmeknek, és késedelmesen szabadította fel azt a szállítási biztosítékot, amelyet az említett társaságnak e szerv részére kellett nyújtania.

Jogi háttér

3. Az Orosz Föderáció mezőgazdasági termékekkel való ellátásának programjáról szóló, 1998. december 17-i 2802/98/EK tanácsi rendelet (HL L 349., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 24. kötet, 235. o.) 1. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"Biztosítani kell az e rendeletben meghatározott feltételek szerint Oroszországnak a 3. cikkben említett mezőgazdasági termékekkel való ingyenes ellátását, amelyek vagy intervenció következtében állnak rendelkezésre, vagy amennyiben így nem, akkor a közösségi piacról történő mobilizálással."

4. E rendelet 2. cikkének (3) bekezdése a következőket tartalmazza:

"Az ellátás költségeit - beleértve a kikötőbe vagy határállomásra történő szállítás költségeit is, kirakodási költségek nélkül - és adott esetben a Közösségben történő feldolgozás költségeit közbeszerzési eljárás útján, illetve - sürgősségi okokból vagy az útvonal [helyesen: szállítás] nehézségei miatt - meghívásos eljárással kell meghatározni."

5. Az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A Bizottság felelős a művelet e rendelet feltételei szerint történő végrehajtásáért.

[...]"

6. A 111/1999 rendelet 2. cikke értelmében:

"(1) Ajánlati felhívást írnak ki az intervenciós raktárakból átvett vagy a közösségi piacról történő mobilizálással beszerzett termékek azon szállítási költségeinek meghatározására, amelyek az ajánlati felhívásról szóló hirdetményben megállapított tengeri kikötőkben vagy határállomásokon a kedvezményezett által történő átvételig merülnek fel.

a) Az ilyen költségek az áruknak az intervenciós hivatal raktárától - rakodórámpákra vagy szállítóeszközre rakással - a megállapított szállítási szakaszban az átvétel helyéig történő szállítására vonatkozhatnak;

[...]."

7. E rendelet 4. cikkének (1) bekezdése a következőket tartalmazza:

"Az ajánlatokat írásban kell benyújtani az intervenciós hivatalnak az ajánlati felhívásról szóló hirdetményben megadott címen a feltüntetett nap és időpont előtt.

[...]"

8. Az említett rendelet 6. cikke a következőképpen szól:

"(1) Az érintett intervenciós hivatal vagy hivatalok a Bizottságnak faxon vagy írásos távközlés útján az ajánlatok benyújtási határidejének lejártát követő 24 órán belül közleményt juttatnak el, amelyben az ajánlati felhívást közzétevő rendeletre való hivatkozással minden tételre megadják a következőket:

a) a különösen a 3., 4. és 5. cikk alapján elfogadható ajánlatokat benyújtott ajánlattevők neve és címe;

b) minden elfogadható ajánlat esetében az ajánlat tárgyát képező összeg vagy adott esetben mennyiség.

Az érintett intervenciós hivatal vagy hivatalok az előző albekezdésben meghatározott határidőn belül minden tétel vonatkozásában továbbítják a Bizottságnak a beérkezett két legkedvezőbb ajánlat teljes másolatát, és mindegyikhez mellékelik a biztosíték, illetve az 5. cikk (1) bekezdésének h) és i) pontjában említett pénzügyi kötelezettségvállalás egy példányát, valamint az e dokumentumok kiállítására felhatalmazott személyek aláírási címpéldányát.

(2) A benyújtott ajánlatok alapján minden tétel tekintetében döntés születhet arról, hogy:

- nem ítélnek oda szállítási szerződést,

vagy

- odaítélik a szállítási szerződést az ajánlott ár vagy mennyiség alapján.

(3) A Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatja a szerződés odaítéléséről a nyertes ajánlattevőt, és megküldi e határozat egy példányát annak az intervenciós hivatalnak vagy hivataloknak, amely(ek)hez az ajánlatok beérkeztek.

(4) Az intervenciós hivatalok, amelyekhez az ajánlatok beérkeztek, a lehető leghamarabb, faxon vagy szükség esetén elektronikus levélben tájékoztatják az ajánlattevőket a pályázaton való részvételük eredményéről."

9. A 111/1999 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése értelmében:

"A szállítási biztosítékot a 2220/85/EGK rendelet III. címe 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kifizetésért felelős intervenciós hivatal számára kell nyújtani.

A szállítási biztosíték nyújtását a biztosítékot nyújtó pénzügyi szervezet által, a III. mellékletnek megfelelően kiállított dokumentum eredeti példányával kell igazolni."

10. A 111/1999 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A szállítás végrehajtása során felmerülő nehézségek esetén - a termékeknek a nyertes ajánlattevők általi átvétele után és szükséghelyzet kivételével - egyedül a Bizottságnak van joga utasítást adni a szállítás lebonyolításának megkönnyítése érdekében."

11. E rendelet 10. cikkének (1) bekezdése a következőket tartalmazza:

"A szállítási kifizetésekre vonatkozó kérelmeket a 4. cikkben említett intervenciós hivatalnak kell benyújtani az ajánlati felhívásról szóló hirdetményben megállapított időszak végétől számított két hónapon belül. [...]"

12. Az említett rendelet 12. cikkének (2) bekezdése értelmében:

"A szállítási biztosítékot felszabadítják, ha a nyertes ajánlattevő igazolja, hogy a szállítást az e rendelet és az ajánlati felhívást közzétevő rendelet követelményeivel összhangban végrehajtották.

[...]"

13. Ugyanezen rendelet 16. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Az Európai Közösségek Bírósága jogosult elbírálni az e rendelettel összhangban elvégzett szállítási műveletekre vonatkozó szabályok végrehajtásából vagy végrehajtásának elmulasztásából, illetve értelmezéséből eredő vitákat."

14. A marha- és borjúhús Oroszországba történő szállításáról szóló, 1999. augusztus 16-i 1799/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 217., 20. o.) 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Közbeszerzési eljárás indul azon szállítási költségek meghatározására, amelyek a 111/1999/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti szállításként az intervenciós készletekből marha- és borjúhús [Oroszországba] történő eljuttatásával kapcsolatban merülnek fel.

A szállítást a fent hivatkozott rendeletben foglalt szabályoknak és a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

15. Az 1799/1999 rendelettel megindított pályázati eljárásban a Geodis Calberson GE nyerte el a Franciaországból Oroszországba történő marha- és borjúhússzállításra vonatkozó szerződést.

16. A szállítás elvégzését követően az említett társaság arra kérte a nemzeti intervenciós hivatalt, az Établissement national des produits de l'agriculture et de la mert (FranceAgriMer), hogy a 111/1999 rendelet 10. cikke alapján fizesse ki az elvégzett szolgáltatásokat, és az említett rendelet 12. cikkében foglalt feltételek teljesülésekor szabadítsa fel azt a szállítási biztosítékot, amelyet e szerv részére kellett nyújtania.

17. Miután az említett szerv ennek nem tett teljes mértékben eleget, a Geodis Calberson GE kérelmet nyújtott be a tribunal de grande instance de Paris [párizsi elsőfokú bíróság] előtt az általa amiatt elszenvedett kár megtérítése iránt, hogy a nemzeti intervenciós hivatal késedelmesen tesz eleget az általa előterjesztett kérelmeknek. Miután a tribunal de grande instance de Paris azt állapította meg, hogy nem jogosult eljárni az ügyben, a Geodis Calberson GE keresetével a tribunal administratif de Paris-hoz [párizsi közigazgatási bíróság] fordult.

18. Miután a 2007. július 30-án hozott ítélet azzal az indokolással utasította el a keresetet, hogy mivel a 111/1999 rendelet nem állapít meg határidőt a szállítási szolgáltatások kifizetésére és a pénzügyi biztosíték feloldására vonatkozóan, e műveletek végrehajtását illetően nem róható fel késedelem a nemzeti intervenciós hivatalnak, az említett társaság fellebbezést nyújtott be a cour administrative d'appel de Paris-hoz [párizsi közigazgatási fellebbviteli bíróság].

19. Miután a cour administrative d'appel de Paris részben helyt adott a megtámadott ítéletnek, a Geodis Calberson GE felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Conseil d'État (államtanács) előtt.

20. A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy a Bíróság a C-142/91. sz., Cebag kontra Bizottság ügyben 1993. február 11-én hozott ítéletében (EBHT 1993., I-553. o.) megállapította egyrészt, hogy az Európai Közösségekből származó élelmiszer ingyenes szállítására kiírt közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjét megillető jogokat és az őt terhelő kötelezettségeket nem szabályozzák teljes körűen a közösségi rendeletek, hanem azok a Bizottság és a nyertes ajánlattevő között az ilyen szállításokra alkalmazandó rendelet alapján megkötött szerződésből következnek, másrészt pedig hogy egy bizottsági rendeletnek a 111/1999 rendelet 16. cikkével azonos rendelkezéseit olyan választottbírósági kikötésnek kell tekinteni, amely a szállítási szerződés szerves részét képezi.

21. A kérdést előterjesztő bíróság azt is ismerteti, hogy az Elsőfokú Bíróság a T-134/01. sz., Hans Fuchs kontra Bizottság ügyben 2002. október 9-én hozott ítéletében (EBHT 2002., II-3909. o.), valamint a T-215/01., T-220/01. és T-221/01. sz., Calberson GE kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. február 10-én hozott ítéletében (EBHT 2004., II-587. o.) megállapította először is, hogy a 2802/98 és a 111/1999 rendelet rendelkezéseiből következően a Bizottság és a nyertes ajánlattevő között jogviszony jött létre, és e jogviszony fennállását nem cáfolja az a tény, hogy a szállítmányok eljuttatására irányuló intézkedések egy részét - különösen a nyertes ajánlattevő kifizetését - a tagállamok intervenciós hivatalai hajtják végre, másodszor azt, hogy e jogviszony megfelel a kétoldalú szerződés feltételeinek akkor is, ha az alkalmazandó rendeletek kifejezetten nem minősítik szerződésnek, harmadszor pedig azt, hogy a 111/1999 rendelet 16. cikke jellegét illetően az EUMSZ 272. cikk szerinti választottbírósági kikötésnek minősül.

22. E körülmények között a Conseil d'État az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a [...] 111/1999 [...] rendelet 16. cikkét, hogy az az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe utalja azon jogviták eldöntését, amelyek azon feltételekre vonatkoznak, amelyek teljesülése esetén a mezőgazdasági termékek Oroszországba történő ingyenes szállítására irányuló szolgáltatásra kiírt közbeszerzési eljárás során tett ajánlatok elfogadására kijelölt intervenciós hivatal teljesíti a nyertes ajánlattevő számára a kifizetést és felszabadítja a nyertes ajánlattevő által e szerv részére nyújtott szállítási biztosítékot, különösen az e műveletek végrehajtása során az intervenciós hivatal által elkövetett hibákból eredő kár megtérítése iránti kereseteket?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

23. A kérdést előterjesztő bíróság kérdése lényegében arra irányul, hogy a 111/1999 rendelet 16. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az a Bíróság hatáskörébe utalja valamennyi olyan közbeszerzésre vonatkozó jogvita eldöntését, mint amilyenről az alapügyben szó van, így különösen az intervenciós hivatal által a nyertes ajánlattevőnek történő kifizetés során és a nyertes ajánlattevő által e szerv részére nyújtott szállítási biztosíték felszabadítása során elkövetett hibákból eredő kár megtérítése iránti keresetekről történő határozathozatalt.

24. A feltett kérdésre adandó válaszhoz először is arra kell emlékeztetni, hogy az EUMSZ 272. cikk értelmében az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Európai Unió által vagy nevében kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzon.

25. Ezután arra kell rámutatni, hogy a szóban forgó uniós szabályozás szerint az Unió és a nyertes ajánlattevő - jelen esetben az alapeljárás felperese - között szerződéses jogviszony jön létre.

26. A 2802/98 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján ugyanis a Bizottság feladata az Orosz Föderáció mezőgazdasági termékekkel való ellátásának végrehajtása. A 111/1999 rendelet 6. cikkében foglalt rendelkezések szerint ugyanis ez az intézmény határoz a szerződés nyertes ajánlattevőnek történő odaítéléséről, míg az intervenciós hivatalnak ebben a szakaszban csupán az a feladata, hogy az ajánlattevők érvényes ajánlatait átvegye és a részére megküldje. Ezenkívül a 111/1999 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében a szállítás lebonyolításának megkönnyítése érdekében egyedül a Bizottságnak van joga utasítást adni. Végül az ugyanezen rendelet 9. cikkében foglalt rendelkezések szerint a szállítás ellenőrzése a Bizottság feladata.

27. Mindezekből a rendelkezésekből az következik, hogy a Bizottság mint ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között jogviszony áll fenn.

28. Igaz ugyan, hogy e jogviszony minősítése nem szerepel kifejezetten a 2802/98, a 111/1999 és az 1799/1999 rendeletben, ezek a rendeletek azonban - miként ezt az Elsőfokú Bíróság helyesen megállapította (lásd a fent hivatkozott Hans Fuchs kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 53. pontját és a fent hivatkozott Calberson GE kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 86. pontját) - nem szabályozzák teljes körűen a Bizottság és a nyertes ajánlattevő jogait és kötelezettségeit, mivel a szállítás egyik lényeges eleme - nevezetesen az ár - az ajánlattevők ajánlataitól és a Bizottság általi elfogadásától függ. Következésképpen az említett rendeletek szerinti szállítás végrehajtása a Bizottság és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződéssel történik (lásd analógia útján a fent hivatkozott Cebag kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 12. és 13. pontját).

29. Arra is rá kell mutatni, hogy az 1799/1999 rendelet 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a szállítást a 111/1999 rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően kell elvégezni. Következésképpen az e rendelet 16. cikkében foglalt kikötés a szállítási szerződés szerves részét képezi, és az EUMSZ 272. cikk szerinti választottbírósági kikötésnek minősül (lásd analógia útján a fent hivatkozott Cebag kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 14. pontját).

30. Az említett választottbírósági kikötés tartalmát illetően az állandó ítélkezési gyakorlat szerint választottbírósági kikötés alapján a Bíróság főszabály szerint jogosult azon kérelmekről határozni, amelyek a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződésből erednek, vagy amelyek az e szerződésből származó kötelezettségekkel közvetlen kapcsolatban állnak (lásd a 426/85. sz., Bizottság kontra Zoubek ügyben 1986. december 18-án hozott ítélet [EBHT 1986., 4057. o.] 11. pontját, a C-114/94. sz., IDE kontra Bizottság ügyben 1997. február 20-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-803. o.] 82. pontját és a C-37/96. sz., Bizottság kontra Iraco ügyben 1998. december 3-án hozott ítélet [EBHT 1998., I-7943. o.] 49. pontját).

31. Márpedig a szállítási kifizetés és a pénzügyi biztosíték feloldása szerződéses kötelezettségnek minősül. Ezek ugyanis a 111/1999 rendelet 10. cikkében, illetve 12. cikkének (2) bekezdésében kerültek megfogalmazásra, és így az 1799/1999 rendelet 1. cikke alapján - amelynek értelmében a szállítást "a 111/1999 rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően" kell elvégezni - a vitatott szerződés szerves részévé váltak. Következésképpen azok a kérelmek, amelyek az e két szerződéses kötelezettség késedelmes végrehajtása miatt elszenvedett kár megtérítésére irányulnak, olyan kérelmeknek minősülnek, amelyek a választottbírósági kikötést tartalmazó, vitatott szerződésből erednek, vagy amelyek az e szerződésből származó kötelezettségekkel közvetlen kapcsolatban állnak.

32. Ezenkívül a gondos igazságszolgáltatás elve megköveteli, hogy ugyanazon szerződéshez - különösen a szóban forgó szerződéses kötelezettség jellege alapján - ne kapcsolódjon több joghatósági ok, és a határozatok ebből következően ne mondjanak egymásnak ellent (lásd analógia útján a C-96/00. sz. Gabriel-ügyben 2002. július 11-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-6367. o.] 57. és 58. pontját, valamint a C-18/02. sz. DFDS Torline ügyben 2004. február 5-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-1417. o.] 26. pontját).

33. Következésképpen a 111/1999 rendelet 16. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a Bíróság hatáskörébe utalja azoknak a kérelmeknek az eldöntését, amelyek az állítólagosan késedelmes szállítási kifizetésből és a pénzügyi biztosíték állítólagosan késedelmes felszabadításából eredő kár megtérítésére irányulnak.

34. E tekintetben nincsen jelentősége annak, hogy a nemzeti intervenciós hivatallal szemben támasztanak igényt arra, hogy szállítási kifizetésre és pénzügyi biztosíték felszabadítására irányuló, szóban forgó szerződéses kötelezettségek végrehajtásának biztosítása érdekében fellépjen. Az egyedüli jogcím, amely alapján felléphet, a Bizottság és a nyertes ajánlattevő közötti, vitatott szállítási szerződés. Minthogy a szóban forgó kérelmek az említett szerződésből származnak, el kell ismerni az Európai Unió Bíróságának e kérelmek eldöntésére vonatkozó hatáskörét, mivel a gondos igazságszolgáltatás követelményeivel ellentétben áll az, ha ugyanazon szerződéshez több joghatósági ok kapcsolódik attól függően, hogy ki sértette meg a szerződéses kötelezettségeket.

35. Az előző megállapításokból következően a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 111/1999 rendelet 16. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe utalja azon jogviták eldöntését, amelyek azon feltételekre vonatkoznak, amelyek teljesülése esetén a mezőgazdasági termékek Orosz Föderációba történő ingyenes szállítására irányuló szolgáltatásra kiírt közbeszerzési eljárás során tett ajánlatok elfogadására kijelölt intervenciós hivatal teljesíti a nyertes ajánlattevő számára a kifizetést és felszabadítja a nyertes ajánlattevő által e szerv részére nyújtott szállítási biztosítékot, különösen az e műveletek végrehajtása során az intervenciós hivatal által elkövetett hibákból eredő kár megtérítése iránti kereseteket.

A költségekről

36. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Az 1999. május 28-i 1125/1999/EK bizottsági rendelettel módosított, az Orosz Föderáció mezőgazdasági termékekkel való ellátásának programjáról szóló 2802/98/EK tanácsi rendelet alkalmazása általános szabályainak megállapításáról szóló, 1999. január 18-i 111/1999/EK bizottsági rendelet 16. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe utalja azon jogviták eldöntését, amelyek azon feltételekre vonatkoznak, amelyek teljesülése esetén a mezőgazdasági termékek Orosz Föderációba történő ingyenes szállítására irányuló szolgáltatásra kiírt közbeszerzési eljárás során tett ajánlatok elfogadására kijelölt intervenciós hivatal teljesíti a nyertes ajánlattevő számára a kifizetést és felszabadítja a nyertes ajánlattevő által e szerv részére nyújtott szállítási biztosítékot, különösen az e műveletek végrehajtása során az intervenciós hivatal által elkövetett hibákból eredő kár megtérítése iránti kereseteket.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.