BH 2023.7.187 I. Nyilvánvalóan sérti a jóerkölcsöt az a magánszemélyek közötti befektetési szerződés, amelynek megkötésére egy olyan rendszer részeként kerül sor, amelyben a kötelezett, valós üzleti tevékenység nélkül, a korábbi befektetésekre ígért hozamokat a későbbi befektetésekből fedezi és a jogosult célja, hogy ez által a szerződés megkötésének időpontjában legálisan el nem érhető mértékű hozamhoz jusson.

II. Az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére, így, ha a biztosított szerződés érvénytelen, az azt biztosító jelzálogjogot alapító szerződés is érvénytelen [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 251. § (3) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 3. §, 4. §, 221. § (1) bek., 272. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A II. rendű alperes - aki pénzügyi befektetési tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel, szakismerettel nem rendelkezett - 2010-től befektetési tevékenység látszatát keltve, de annak folytatása nélkül egy piramisjáték elven működő rendszert épített ki. A rendszerbe belépő személyektől átvett összegek részben vagy egészben történő kifizetésére, illetve az ígért havi hozamok kifizetésére fedezetet az nyújtott, hogy a II. rendű alperes és társai újabb és újabb személyeket vontak be a rendszerbe, akiknek a befizetéséből fizették ki a korábbi belépőknek járó összegeket. 2012-re a rendszer fenntarthatatlanná vált.

[2] Az I. rendű alperes 2012 júliusában szerzett tudomást a befektetési lehetőségről, amely szerint a II. rendű alperes 50 000 000 forint befektetés felett, a befektetett összeg tőkegarantált visszafizetése mellett, havi 10 %, az alatt havi 5% hozam kifizetését ígérte.

[3] 2012. augusztus 3-án az I. rendű alperes mint kölcsönadó és a II. rendű alperes mint kölcsönvevő között létrejött megállapodás szerint az I. rendű alperes ügyvédi letétbe helyezéssel 60 000 000 forint befektetési célú kölcsönt bocsát a II. rendű alperes rendelkezésére. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy ügyvédet vonnak be a szerződés megszerkesztése érdekében.

[4] Dr. W. K. ügyvéd 2017. augusztus 7-én 60 000 000 forint készpénz ügyvédi letétbe helyezéséről bocsátott ki letéti igazolást.

[5] 2012. augusztus 16-án az I. és a II. rendű alperes között befektetési szerződés vagyonkezelésre elnevezésű szerződés jött létre, amelyben az I. rendű alperes mint befektető 60 000 000 forint átadására vállalt kötelezettséget abból a célból, hogy a II. rendű alperes megbízottként tőzsdei és tőzsdén kívüli befektetéseket eszközöljön belőle, ezután havi elszámolással hozamot fizessen. A felek a szerződésben a befektetés időtartamát 1 évben határozták meg azzal, hogy az átadott tőkét legkésőbb 2013. augusztus 15-ig, egy összegben kell a megbízottnak a befektető részére visszafizetni. A II. rendű alperes a tőke visszafizetésére teljes körű garanciát vállalt, magánvagyonával készfizető kezesként felelt. A szerződés 5. pontja szerint a II. rendű alperes vállalta, hogy az átadott 60 000 000 forint fedezetéül több ingatlan közül az I. rendű alperes által kiválasztott ingatlanra alapított jelzálogot nyújt. Kikötötték a felek, hogy az egyes ingatlanok forgalmi értékének a befektetett összeg mintegy kétszeresének kell lennie.

[6] 2012. október 11-én az alperesek közt újabb befektetési vagyonkezelési szerződés jött létre, amelyben az I. rendű alperes 25 000 000 forint rendelkezésre bocsátását vállalta a II. rendű alperes részére, a befektetés határidejét 2013. október 9. napjában határozták meg azzal, hogy biztosítékként a szerződésben ingatlan-jelzálog alapítása került megjelölésre. A 2012. augusztus 16-i szerződés vonatkozásában a szerződő felek rögzítették, hogy az részben nem ment teljesédesbe, azt az I. rendű alperes részlegesen megszüntette, annak pótlására kötötték meg az újabb szerződést.

[7] Az I. rendű alperes zálogjogosult és a felperes zálogkötelezett között 2012. október 9-én létrejött jelzálogszerződéssel - annak tartalma szerint - az alperesek közti, 2012. október 9-én megkötött kölcsönszerződéshez kapcsolódóan a kamatmentes, "jó ismeretségen alapuló" kölcsönként átadott 25 000 000 forint és járulékai erejéig az I. rendű alperes zálogjogosult javára jelzálogjogot alapítottak a felperes ingatlanára. A felperes 2012. október 11-én közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban megerősítette a zálogszerződésből eredő kötelezettségét. A felperes részére a II. rendű alperes a jelzálogjog engedélyezése fejében 10 hónapon keresztül havi 2-2 500 000 forintot ígért, amely megfizetésre nem került.

[8] 2012. október 10-én a felperes jogosult és a II. rendű alperes kötelezett között kezességi szerződés jött létre, amelynek alapján a II. rendű alperes a jelzálogjog érvényesítéséből keletkező kár megtérítésére vállalt kötelezettséget és ugyanezen a napon a II. rendű alperes 25 000 000 forintról a felperes javára váltót állított ki.

[9] A II. rendű alperes a megállapodásban foglaltak ellenére az I. rendű alperes által rendelkezésére bocsátott tőkét nem fizette vissza, azután hozamot sem fizetett, továbbá a felperesnek az ingatlanfedezet biztosításáért sem teljesítette a vállalt havi összeget.

[10] A II. rendű alperes a 2015. május 14-én kelt okiratban kötelezettséget vállalt arra, hogy az I. rendű alperes által rendelkezésre bocsátott összeget visszafizeti a büntetőeljárás lezárulását követően.

[11] A II. rendű alperest - egyebek mellett ezen ügy miatt - jogerősen 11 év fegyházbüntetésre ítélték csalás bűntettének elkövetése miatt. A büntetőeljárásnak a felperes és az I. rendű alperes is sértettje volt.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[12] A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felperes és az I. rendű alperes között 2012. október 9-én létrejött jelzálogszerződés, valamint a 2012. október 11-i közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat semmis, illetőleg létre sem jött, tekintettel arra, hogy a főkövetelést tartalmazó szerződés sem jött létre, mert 2012. október 9-én az alperesek között nem volt olyan kötelmi viszony, amelyet biztosítani lehetett volna. A felperes annak megállapítását is kérte, hogy az I. és a II. rendű alperes között 2012. augusztus 16-án és október 11-én létrejött szerződések érvénytelenek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 200. § (2) bekezdése és 207. § (6) bekezdése alapján. Kérte továbbá a felperes az I. rendű alperessel kötött jelzálogszerződése érvénytelenségének a megállapítását elsődlegesen azért, mert a 2012. október 9-én megkötött I. és II. rendű alperes közötti szerződés érvénytelen, másodlagosan pedig azért, mert az a régi Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján mint jóerkölcsbe ütköző szerződés, önmagában is érvénytelen. A jelzálogszerződés érvénytelenségi okaként megjelölte továbbá a régi Ptk. 257. § (1) bekezdését és a régi Ptk. 210. § (1) és (4) bekezdését is.

[13] Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, a II. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.