32002D2367[1]

Az Európai Parlament És A Tanács 2367/2002/EK határozata (2002. december 16.) a Közösség 2003-tól 2007-ig terjedő időszakra vonatkozó statisztikai programjárólEGT vonatkozású szöveg.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2367/2002/EK HATÁROZATA

(2002. december 16.)

a Közösség 2003-tól 2007-ig terjedő időszakra vonatkozó statisztikai programjáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

A közösségi statisztikáról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletnek ( 4 ) megfelelően közösségi statisztikai programot kell létrehozni.

(2)

A 322/97/EK tanácsi rendelet meghatározza a közösségi statisztikák elkészítésének alapelveit, és rendelkezéseit erre a határozatra is alkalmazni kell.

(3)

A Gazdasági és Monetáris Unió komoly követelményeket támaszt a monetáris, a fizetési mérleggel kapcsolatos és a pénzügyi statisztikáknak a Közösség részére történő biztosításával szemben.

(4)

A 322/97/EK rendeletnek megfelelően a Közösségnek időben hozzá kell férnie a tagállamok közötti összehasonlítható statisztikai információkhoz, amelyek időszerűek, megbízhatóak, helytállóak, és amelyeket a közösségi politikák kialakítása, alkalmazása, figyelemmel kísérése és értékelése érdekében a lehető leghatékonyabban állítottak össze.

(5)

A közösségi politikák végrehajtásának gyakran az a szükséges feltétele, hogy jó minőségű, időszerű, összehasonlítható statisztikák álljanak rendelkezésre.

(6)

A Közösségen belüli statisztikai információk következetességének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében olyan ötéves közösségi statisztikai programot kell létrehozni, amely meghatározza a megközelítési módokat, a főbb területeket és az e prioritások tekintetében előirányzott tevékenységek céljait.

(7)

Ebből a célból a közösségi hatóságoknak biztosítaniuk kell az összehasonlítható és kiváló minőségű statisztikákat.

(8)

A közösségi statisztikák elkészítésének sajátos módszere különösen szoros együttműködést követel meg a rendszer adaptációját illetően - különösen, amikor az említett közösségi statisztikák létrehozásához szükséges jogi eszközök bevezetéséről van szó - a kialakítás alatt álló közösségi statisztikai rendszer keretében, és különösen a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat ( 5 ) által létrehozott statisztikai programbizottságon keresztül. Számításba kell venni a válaszadókra nehezedő terhet, legyenek azok vállalkozások, háztartások vagy magánszemélyek.

(9)

A közösségi statisztikáknak az ötéves program jogi keretén belüli elkészítése országos szinten a nemzeti hatóságok, közösségi szinten pedig a közösségi hatóság (Eurostat) feladata.

(10)

E cél elérése érdekében szoros, összehangolt és következetes együttműködésre van szükség az Eurostat és a nemzeti hatóságok között.

(11)

Ennek érdekében az Eurostat az Európai Statisztikai Rendszert (ESR) alkotó hálózat keretében gondoskodik a nemzeti hatóságok munkájának koordinálásáról, hogy biztosítsa az európai uniós politikák által támasztott igényeknek megfelelő statisztikákat.

(12)

A Bizottság - amelynek meg kell határoznia a célokat és az adott intézkedéseket - az egyedi statisztikai intézkedésekre vonatkozóan részletes végrehajtási intézkedéseket ruházhat át az ESR-re.

(13)

Továbbá, e program végrehajtása során, a 322/97/EK rendeletnek megfelelően, a Bizottság szerepe egyes végrehajtó vagy megvalósító feladatok elvégzése, ahogyan azt az egyedi statisztikai intézkedésekre vonatkozó jogi aktusok meghatározzák.

(14)

Figyelembe kell venni, hogy a jelenleg bizottsági szinten végrehajtott feladatok némelyikét végrehajthatja-e például egy szakosodott végrehajtó testület.

(15)

Egyes, különféle közösségi politikák hatálya alá tartozó területeken az adatok nemek szerinti bontása fontos szempont.

(16)

Ez a határozat megállapítja a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi keretet, amely az 1999. május 6-án az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló intézményközi megállapodás 33. pontjának ( 6 ) értelmében az éves költségvetési eljárás folyamán a költségvetési hatóság számára elsődleges referenciát jelent.

(17)

A program létrehozásának irányvonalait a 322/97/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtották a statisztikai programbizottsághoz, a 91/116/EGK tanácsi határozattal ( 7 ) felállított gazdasági és szociális statisztikai információkkal foglalkozó európai tanácsadó bizottsághoz, valamint a 91/115/EGK tanácsi határozattal ( 8 ) létrehozott monetáris, pénzügyi és fizetési mérleg statisztikák bizottságához,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A statisztikai program létrehozása

Ezennel létrejön a Közösség 2003--2007 közötti időszakra szóló statisztikai programja (a továbbiakban: a program). A programot a mellékletek tartalmazzák.

Az I. melléklet meghatározza az említett időtartamra vonatkozó megközelítéseket, a fő területeket és az intézkedések céljait, valamint rendelkezik az európai uniós politikák igényeinek perspektívái szemszögéből a statisztikai követelmények összegzéséről. Ezek az igények a Szerződés címei szerint kerülnek lebontásra.

A II. melléklet összegzést ad az Eurostat munkájának témáiról.

2. cikk

Elsődleges célok és politikák

A nemzeti hatóságok és a Bizottság rendelkezésre álló forrásaira tekintettel, ezt a programot az alábbi fő közösségi politikai prioritások mentén kell meghatározni:

- a Gazdasági és Monetáris Unió,

- az Európai Unió bővítése,

- versenyképesség, fenntartható fejlődés és a szociális program.

A programnak biztosítania kell továbbá a fennálló politikák területén hozott döntésekre, valamint az új közösségi politikákkal kapcsolatos kezdeményezésekből származó kiegészítő előírásokra vonatkozó, már létező statisztikai támogatások fenntartását. Figyelembe kell vennie a statisztikai prioritások folyamatos felülvizsgálatának és a létrehozott statisztikáknak a szükségességét, azzal a szándékkal, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető legjobban használja fel és a válaszadás terhét a minimálisra csökkentse.

A Bizottság továbbá gondoskodik az összehasonlítható és kiemelkedő minőségű statisztikákról.

3. cikk

Finanszírozás

Az e program végrehajtására szánt pénzügyi keret a 2003-2007 közötti időszakra 220,6 millió euró. A 2006. december 31-ig tartó időszakra 170,83 millió EUR.

A 2007. január 1-jén kezdődő időtartamra a javasolt összeg megerősítettnek tekintendő, ha az - a szóban forgó szakasz vonatkozásában - megfelel a 2007. január 1-jétől kezdődő időtartamra hatályos pénzügyi tervnek.

Az éves előirányzatokat a pénzügyi tervek korlátain belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

4. cikk

Jelentések

A program végrehajtásának harmadik éve során a Bizottság elkészíti a fejlődési szakaszt bemutató közbenső jelentést, és azt benyújtja a statisztikai programbizottsághoz.

A program által felölelt időtartam lejártakor a Bizottság a statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtja a megfelelő értékelésről szóló jelentést a program végrehajtásáról, figyelembe véve a független szakértők véleményét. A jelentést 2008 végéig kell elkészíteni, majd ezt követően az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtani.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

ÖTÉVES STATISZTIKAI PROGRAM: MEGKÖZELÍTÉSEK

BEVEZETÉS

1. A statisztikai információk szükségessége az európai uniós politikákhoz

Az EU intézményeinek és állampolgárainak szüksége van arra, hogy tényszerű módon tudják értékelni az európai politikákkal kapcsolatos kezdeményezések iránti igényeket és azok előrehaladását. Ennek az igénynek a kielégítéséhez a kiváló minőségű statisztikai információk elsődleges fontosságúak. Az Eurostat (az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala) elsődleges feladata a szerteágazó társadalmi, gazdasági és környezeti témákkal kapcsolatos vonatkozó és időszerű információk összeállítása és terjesztése az EU jelenlegi és jövőbeni politikáinak támogatása érdekében. A kialakulóban lévő e-Európában a statisztikai információknak a felhasználó által igényelt formában és időben kell rendelkezésre állniuk. Ezért, a program időtartama alatt további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az állampolgárok hozzáférhessenek az EU-ban folyó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlesztésekkel kapcsolatos, egyre növekvő mennyiségű alapvető információkhoz. Az ESR-nek (Európai Statisztikai Rendszer) tovább kell fejlesztenie felépítését és stratégiáit annak érdekében, hogy a rendszer mint egész fenn tudja tartani és fejleszteni tudja a minden felhasználói igényt kielégítő minőséget és hatékonyságot.

A melléklet felépítése

Ez a melléklet a munkaprogram politikájának meghatározó tényezőire összpontosít, valamint összefoglalja az európai statisztikai követelményeket az európai uniós politikák igényei szempontjából. Ezek az igények az Európai Közösséget létrehozó szerződésben meghatározott címek szerint kerültek csoportosításra.

A melléklet az egyes címekre vonatkozóan a következőket tartalmazza:

- az ötéves időtartamon belül elvégzendő statisztikai munka fő iránya az egyes politikákra vonatkozóan, valamint az előre meghatározott cselekvési tervek, beleértve minden előrelátható jogi aktust,

- a statisztikai munka olyan területei, amelyek támogatják a címre vonatkozó politikákat a tevékenységalapú irányítás keretében meghatározott statisztikai munka témáinak megfelelően.

2. Végrehajtási stratégiák

a) Célok

Az Eurostat testületi tervében meghatározott célok elősegítik a munkaprogram végrehajtását, amelyet a 322/97/EK rendelet 10. cikkében meghatározott költséghatékonyság elvének figyelembevételével kell véghezvinni. Ezek a célok a következők:

- az Eurostat a Bizottság szolgálatában,

- az Eurostat az egyéb európai intézmények és a szélesebb felhasználói közösség szolgálatában,

- az Európai Statisztikai Rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez történő hozzájárulás,

- a személyzet motivációjának és elégedettségének erősítése,

- a termékek és szolgáltatások minőségének javítása,

- a belső termelékenység növelése.

b) A statisztikák előállítása

Az ESR-en belüli partnereivel együttműködve az Eurostat olyan előállítási eljárásokat dolgoz ki, amelyek biztosítják, hogy az európai statisztikák elérjék az EU-politikák irányításához megkívánt minőségi szintet. Különös hangsúlyt kell fektetni az eurózóna követelményeinek megfelelő statisztikákra.

Az Eurostat és az ESR partnerek gondoskodnak az EU és nemzeti statisztikai információk állandó felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy azok megfeleljenek mind az európai uniós, mind a nemzeti politikák célkitűzéseivel kapcsolatos tényleges követelményeknek, valamint hogy mindkét szempont teljes mértékben érvényesüljön.

c) A végrehajtás hatékonysága

A Bizottság folyamatosan értékeli munkamódszereit annak érdekében, hogy biztosítsa a források leghatékonyabb felhasználását. A statisztika területén egyes - arra megfelelőnek talált - feladatokat végrehajthat, illetve nyomon követhet egy végrehajtó ügynökség. Az ilyen végrehajtó ügynökségek megalapítását az ilyen testületekre vonatkozó tanácsi és bizottsági előírásoknak megfelelő teljes körű elemzés előzi meg. Az ESR partnerekkel a statisztikai programbizottság konzultál, és teljeskörűen tájékoztatja őket erről a folyamatról.

d) A program költségvetési végrehajtása

Az e program keretén belül a statisztikai információk rendelkezésére bocsátott költségvetési források az éves költségvetési eljárás hatálya alá tartoznak az egyéb jogi aktusok keretében rendelkezésre bocsátott költségvetési források sérelme nélkül. A forrásokat a következőkre használják fel:

- a 322/97/EK rendeletben meghatározott statisztikák előállítása, beleértve a statisztikai információs rendszerek és a kapcsolódó szükséges infrastruktúrák fejlesztését és karbantartását,

- az ESR partnerek számára nyújtott felajánlások (az Eurostat célul tűzi ki, hogy keretmegállapodásokat köt az ilyen partnerekkel),

- műszaki és közigazgatási együttműködés, valamint egyéb támogató intézkedések.

3. Prioritások

A statisztikai munkák prioritásait négy különböző tevékenységi kategóriának megfelelően kezelik.

a) A közösségi politikákkal kapcsolatos követelmények

A Bizottság meghatározta a legfontosabb közösségi politikák statisztikai vonatkozásait, melyeket a következőképpen lehet összegezni:

- Gazdasági és Monetáris Unió: a GMU III. fázisához, valamint a stabilitásról és növekedésről szóló egyezményhez szükséges összes statisztika,

- EU-bővítés: a csatlakozási tárgyalásokhoz, valamint az ESR-hez csatlakozni kívánó országok integrációjánál elsődleges fontosságú statisztikai mutatók területeinek egyesítése,

- versenyképesség, fenntartható fejlődés és szociális program: különösen a munkaerőpiacra, a környezetre, a szolgáltatásokra, az életszínvonalra, a kivándorlásra és az e-Európára vonatkozó statisztikák,

- nyílt koordináció: a mutatók és a vonatkozó statisztikák biztosítása, fejlett módszerekre és harmonizált outputokra alapozva, az Európa Tanács által átruházott megbízásnak megfelelően.

b) Legfőbb projektek

Ez a kategória magában foglalja a rendszer működésének biztosításához szükséges elsődleges munkaterületeket, amelyeket projektformában kell végrehajtani, a következők szerint:

-

Az ESR működésének megszilárdítása a mélyülő és kibővített Európában. A nemzeti statisztikai szervezetek és az Eurostat közötti különböző együttműködési eszközök kialakítása. Ezek főként a nemzeti statisztikai hatóságok közötti adatcserén, a tagállamok néhány meghatározott területre történő specializálódásán, valamint az európai és a nemzeti igényeknek megfelelő statisztikai felmérések elindításának rugalmasságán alapulnak.

Egy olyan rendszer kifejlesztése, amely képes reagálni az uniós politikákkal kapcsolatosan kialakuló igényekre, ugyanakkor elősegíti a statisztikusok és az uniós politikák kialakítását végző szakemberek közötti párbeszédet annak érdekében, hogy biztosítsa a válaszok rugalmasságát és a statisztika végtermékeinek jelentőségét.

A bizottsági és tagállami szinten a műszaki infrastruktúra fejlesztésének célja a nagyobb termelékenység biztosítása, a válaszadás terhének csökkentése és a felhasználók statisztikai információkhoz történő hozzáférésének megkönnyítése.

Az Eurostat bevonása az e-bizottsági és e-európai kezdeményezésekbe csakúgy, mint az ESR hozzáférése a kutatási és fejlesztési programokhoz, valamint a kormányzatok közötti adatcsere (IDA) programja biztosítják a közösségi és nemzeti erőfeszítések közötti együttműködést.

A hivatalos és tudományos statisztikusok közötti szoros együttműködés eredménye a minőségbiztosítás és a közösségi statisztikák tudományos megalapozottsága.

-

Az új gazdaságpolitikára vonatkozó statisztikák, beleértve az olyan területeket, mint az információs társadalom és az innováció.

A kutatásra és fejlesztésre vonatkozó statisztikák, beleértve a nemzeti KTF politikák összehasonlító elemzését.

Rövid távú statisztikák.

Mutatók a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikák támogatására.

A társadalmi kirekesztődésre és a szegénységre vonatkozó mutatók.

c) A folyamatban lévő politikák statisztikai támogatása

Ez a kategória az olyan statisztikai tevékenységek folytatására terjed ki, amelyek támogatják a közösségi politikák egyes, már létező területeit, így a mezőgazdaságot, a regionális politikát és a külkereskedelmet.

d) Egyéb területek

A statisztikai adatgyűjtés fentebb nem tárgyalt egyéb területei, amelyekre a politikákkal kapcsolatban azonban szükség van.

Az itt tárgyalt tevékenységekre vonatkozóan gyűjtött adatok részletes körét és terjedelmét az Eurostat általában a tagállamokkal együttműködve állapította meg az Európai Közösségek statisztikai programja és a CMFB keretében. Ez megfelel a közösségi statisztikáról szóló tanácsi rendeletben meghatározott jogszabályoknak, valamint összhangban van a munkaszervezéssel kapcsolatos ilyen határozatok egyezményes elveivel.

4. Szubszidiaritás

Ennek jogszabályi háttere a következő:

1. Az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom határozat.

2. A 322/97/EK tanácsi rendelet.

3. A közösségi statisztikák előállítása tekintetében az Eurostat szerepéről szóló, 1997. április 21-i 97/281/EK bizottsági határozat ( 9 ).

Az Eurostat felelős az európai uniós politikák céljait szolgáló közösségi statisztikák elkészítéséért. Ezt a feladatot az Eurostat csak a tagállamok statisztikai hatóságaival folytatott együttműködés keretében tudja végrehajtani. Ezért a tevékenységek minden esetben a szubszidiaritás elvén alapulnak. Ez tehát a partnerügynökségek széles körével, de leginkább az EU-tagállamok nemzeti statisztikai intézeteivel való együttműködést jelent.

5. Az igények és források kiegyensúlyozása

Ezen információk biztosításához az ESR-nek folyamatosan éberen kell figyelnie a közösségi politikákkal kapcsolatos információigény és az információk biztosításához az EU, a nemzeti és a regionális szinteken szükséges források közötti egyensúlyt. A megfelelő források nemzeti keretek közötti biztosítása különös fontossággal bír az európai uniós politikákra vonatkozó döntésekkel kapcsolatos statisztikai információkra vonatkozó követelmények teljesítésénél. Azonban szintén fontos a megfelelő rugalmasság fenntartása, hogy a nemzeti hatóságok közösségi statisztikai információk iránti igényeit a lehető legköltséghatékonyabb módon lehessen biztosítani.

A kiegyensúlyozott prioritásmegállapításon alapuló stratégia támogatásához az éves program elkészítési folyamatának magában kell foglalnia a jelenlegi közösségi statisztikák iránti folyamatos igény állandó felülvizsgálatát, megállapítva, hogy mely statisztikákat lehet korlátozni vagy megszüntetni. Ezt a statisztikák fő felhasználóival folytatott szoros együttműködésben kell elvégezni, mert ez fontos szempont az új statisztikai kezdeményezések bevezetésénél.

Ez a melléklet a közösségi politikák támogatásához szükséges statisztikai követelményeket állapítja meg. A statisztikai tevékenység különböző összetevőire vonatkozó prioritások megállapítása a fentebb leírtak szerint történik, az általános erőforrás-gazdálkodás keretében.

ÖTÉVES STATISZTIKAI PROGRAM: CÉLOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE

Statisztikai vonatkozások

Előreláthatólag még a 2003-tól 2007-ig tartó program érvényességi időtartama alatt számos tagjelölt ország csatlakozási tárgyalásai csatlakozási szerződés megkötésével zárulnak. A tárgyalások figyelemmel kísérése és várható befejezése érdekében a Bizottságnak igénybe kell vennie egy egész sor megbízható statisztikát, amelyek az Európai Unió országainak statisztikáival összehasonlíthatók. Az unió két némileg eltérő kihívással fog szembesülni:

- a lehetséges új tagokat integrálni kell az összes közösségi mechanizmusba, így például a saját forrásokon alapuló költségvetésekbe és strukturális alapokba, valamint egyéb ügyekbe és programokba,

- folytatni kell a többi, csatlakozni kívánó ország felkészítését, és segíteni kell őket a mindenkori közösségi jogszabályoknak történő teljes megfelelés elérésében.

A csatlakozni kívánó országok által készített, az Eurostat által ellenőrizendő és rajta keresztül közlendő statisztikákkal szemben támasztott követelményeket egyik esetben sem lehet alábecsülni. Magától értetődő, hogy az alapvető gazdasági statisztikák nélkülözhetetlenek, beleértve a GDP-képződés, a népesség és a foglalkoztatottság szektorális és regionális eloszlását. Egyéb kulcsfontosságú területek azok, amelyek felmérik az egységes piac megvalósulását, azaz a határokon átnyúló hatással járó tevékenységeket, mint például az áruk kereskedelme, a szolgáltatások kereskedelme és a letelepedés szabadsága, a fizetési mérleg, a tőkeáramlás, a személyek mobilitása (migráns munkavállalók, migráció, menedékjogot kérők stb.), az ipari termelés és az iparszerkezet a kapacitások figyelembevételével stb. Általánosságban a statisztikák előállításának támogatnia kell az érintett európai uniós politikákat, beleértve a monetáris unió által támasztott követelményeket. Továbbá szükség van az olyan ágazatok statisztikáira, amelyek fontos szerepet játszanak az EU-csatlakozási tárgyalásokon és támogatják az elsődleges EU-politikákat, így a mezőgazdasági, a közlekedési, a regionális és a környezetpolitikát.

Összegzés

Az ötéves időtartam alatt a munka a következőkre összpontosul:

- a tárgyalások és az EU-n belüli célok érdekében a harmonizált adatok gyűjtésének egységesítése,

- a csatlakozni kívánó országok és az új tagok folyamatos segítése statisztikai rendszereik fejlesztésében a közösségi előírásoknak való megfelelés érdekében, beleértve az új közösségi jogszabályokra vonatkozó tájékoztatás időben történő megadását.

I. CÍM

Áruk szabad mozgása

Az egységes piac 1993-ban történt hatálybalépése a tagállamok közötti áruforgalom statisztikai mérésével foglalkozó rendszer (Intrastat) bevezetését vonta maga után, ez pedig csökkentette az információkat adók terheit, és ennek megfelelően jobban kielégítette a Gazdasági és Monetáris Unió igényeit. Azonban a teher csökkentését a nemzeti hatóságok és számos szakmai szövetség kívánságának figyelembevételével, egy, a közösségen kívüli statisztikákkal összeegyeztethető, részletes, közösségen belüli kereskedelmi statisztikai rendszer fenntartása érdekében korlátozták.

Az Eurostat és a tagállamok által 1999-ben jóváhagyott stratégiai tervnek megfelelően a rendszer új kiigazításait bármiféle jogszabály-változtatás előtt megvizsgálják és tesztelik. Az új rendszernek ezért olyan eredményeket kell hoznia, amelyek kielégítik a közösségi igényeket a hatókörre, megbízhatóságra és rendelkezésre állásra vonatkozó szigorú minőségi követelményeknek megfelelően. Az eredmények tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az aktuális követelményeket egyszerűsítik, miközben számításba veszik, hogyan alakulnak az igények az európai integrációs folyamat előrehaladása során. Intézkedéseket kell foganatosítani a behozatali és kiviteli árakra vonatkozó statisztikák megbízhatóságának javítása érdekében, hogy az unió termékeinek belső versenyképességét hatékonyabban lehessen mérni.

Ezzel párhuzamosan a közös HÉA-rendszerre (hozzáadott érték adó rendszerre) történő átállás lehetséges következményeit elemezni kell a közigazgatási vagy statisztikai információk forrásainak értékelésével, amit hivatkozásként lehet használni, elsőbbséget adva az HÉA-rendszerrel fennálló kapcsolat fenntartásának és az általános gazdasági szervezetek regisztere használatának.

Az ötéves program végére a Bizottság adaptálja és fejleszti a tagállamok közötti és harmadik országokkal történő árukereskedelem statisztikai felmérésének rendszereit, figyelembe véve a tájékoztatási követelmények, valamint a gazdasági és a közigazgatási környezet alakulását.

II. CÍM

Mezőgazdaság

A közös agrárpolitika (KAP) a Közösség költségvetésének közel a felét teszi ki. Ezért a Bizottságnak a KAP-pal kapcsolatos legfőbb feladata a politikák megfogalmazása, figyelemmel kísérése, értékelése és alkalmazása. A Bizottság széles körű átruházott hatáskörrel rendelkezik a mindenkori igazgatást illetően. A 2003--2007 közötti ötéves időszakban, akárcsak az 1998--2002 évi program során a legfőbb erőfeszítés e széles körű statisztikai rendszer működtetésére és a lényeges karbantartások elvégzésére irányul. Továbbra is különös figyelmet kell fordítani a környezeti dimenzióra a mezőgazdaság és a környezet közötti kapcsolat elemzéséhez szükséges statisztikák fejlesztésével, beleértve a műtrágyák és rovarirtó szerek használatával, a biogazdálkodással, valamint a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos tevékenységekkel és a vidéki élőhelyekkel kapcsolatos statisztikák fejlesztését.

A Mezőgazdasági Statisztikák Gyakorlati Cselekvési Terve (TAPAS) által létrehozott igazgatási keretek közös és áttekinthető megközelítést biztosítanak a mezőgazdasági statisztikák előállításához rendelkezésre álló nemzeti és közösségi források használatának folyamatos fejlesztésére. A létrehozott statisztikákat magasabb szinten használják fel (pl. modellezés, a tagállamok és európai intézmények általi közvetlen hozzáférés).

Két, jövőbe tekintő feladatot kell felvállalni. A mezőgazdasági statisztikákat úgy kell elkészíteni, hogy a KAP igényeinek héttől tíz évig megfeleljenek, figyelembe véve a tényt, hogy a KAP az "Agenda 2000" eredményeképpen létrejött reformokat követően változhat. Az agrárkörnyezeti adatokkal kapcsolatos munkákat tovább kell fejleszteni. A munkát különösen a KAP környezeti vonatkozásainak integrációjával kapcsolatos mutatókkal, valamint az operatív tájképi mutatókkal kell végezni. Figyelmet kell fordítani ezen kívül a mezőgazdaság fogyasztói/jóléti vonatkozásaival kapcsolatos információk iránti növekvő igényre, valamint a KAP vidékfejlesztési elemének statisztikai támogatására. A jelenlegi rendszer átfogó, független felülvizsgálatának következtetéseit egy sor közösségi mezőgazdasági statisztika továbbfejlesztéséhez fel kell használni a meghatározott új, illetve változó igények kielégítése érdekében. A második feladat a hivatalos forrásokból származó, összehasonlítható adatok rendszeres áramlásának biztosítása minden EU-tagjelölt ország esetében.

Ezen a területen különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés fenntartására és fejlesztésére, mindenekelőtt a jobb minőségű erdőgazdálkodási statisztikák kialakítása céljából, beleértve a környezetgazdálkodáshoz és a fenntartható erdőgazdálkodáshoz szükséges kritériumok és mutatók kialakítását. A fűrészárun alapuló ipar fenntartható igazgatására vonatkozó információkat szintén ezekkel párhuzamban kell fejleszteni. A Kyotói Egyezmény értelmében a bonni megállapodás következtetéseit figyelembe kell venni az ezen a területen folyó munkák továbbfejlesztése során.

A közös halászati politikán (CFP) belüli jövőbeni fejlesztések a különböző összetevők integrálására koncentrálnak, a biológiától az erőforrásokig, a halászhajók tevékenységének javított megfigyelése által. Ezek az intézkedések nem valószínű, hogy adatok iránti további igényt támasztanának és az elkövetkezendő évek fő erőfeszítései az adatáramlás (teljesség, időszerűség, következetesség összehasonlíthatóság és hozzáférhetőség) megszilárdítására és fejlesztésére fognak összpontosítani a már létező jogszabályok alapján.

A halászhajók tevékenységének korlátozásából eredő társadalmi és gazdasági következmények, valamint az EU halászati flottájának méretbeli csökkenése fokozott igényt támaszt a társadalmi és gazdasági helyzet értékelésére vonatkozó paraméterekkel kapcsolatos adatok iránt. Ezek a fejlesztések valószínűleg fontos részét fogják képezni a CFP 2002. évi újratárgyalásának. Az Eurostat ezeket a tárgyalásokat figyelemmel fogja kísérni annak biztosítása érdekében, hogy a halászati statisztikára vonatkozó programja továbbra is a CFP adatigényeit tükrözze.

A program időtartama alatt a Bizottság törekszik a következőkre:

- a TAPAS-rendszer alkalmazása a már létező mezőgazdasági statisztikák sorának progresszív fejlesztésére, különösen a minőséget, az összehasonlíthatóságot, a teljesítménytakarékosságot, az egyszerűsítést és az időszerűséget illetően,

- a mezőgazdasági statisztikák fejlesztésének megtervezése a KAP jövőbeni igényeinek való megfelelés céljából,

- a környezeti szempontok KAP-ba történő jobb integrációjára vonatkozó mutatók, valamint a mezőgazdaság fogyasztói/jóléti vonatkozásaival kapcsolatos információk biztosítása,

- az EU-hoz történő csatlakozásra jelölt országok összehasonlítható adatai fejlesztésének segítése,

- az erdészeti statisztikák egységesítése, fejlesztése és kiterjesztése (mutatók),

- a halászati statisztikák minőségének egységesítése és fejlesztése.

III. CÍM

A személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása

Az EU fizetési mérlegre vonatkozó statisztikái meglehetősen részletes információkat biztosítanak a szolgáltatások és a közvetlen befektetések kereskedelmével kapcsolatban. A külföldi üzletágak kereskedelmére vonatkozó statisztikák jelenleg fejlesztés alatt állnak. Bár e statisztikák mindegyikét főképpen a Szolgáltatások Kereskedelmének Általános Megállapodásával (GATS) összhangban, és ezért a Közösségen kívüli országokkal folytatott műveletekre vonatkozó információk biztosítása érdekében fejlesztik, a tagállamok továbbra is nélkülözhetetlennek tekintik a nemzeti fizetési mérlegek elkészítését (amelyek tartalmazzák az EU-n belüli folyamatokat is), még a Gazdasági és Monetáris Unión belül is. Jelenleg az elkészített statisztikák az EU-n kívüli és az EU-n belüli kereskedelmet is lefedik, és ezért megfelelnek az egységes piac igényeinek. Azonban ezzel az információval kapcsolatban fennáll a bizonytalanság kockázata. A fizetési mérlegre vonatkozó adatok összegyűjtési rendszerét jelenleg szintén átszervezik (lásd VII. cím). Ezért a Bizottság e területre vonatkozó igényeit ismételten értékelni kell és ismételten meg kell állapítani.

Létrehoznak egy rendszert a globalizáció mutatói számára. A nemzeti statisztikai intézmények közötti adatcserére és az európai szinten történő információgyűjtésre alapozott új statisztikai eszközök lesznek ennek a területnek a pillérei.

A külföldi leányvállalatok (FATS) azonosítása és megfigyelése lehetővé teszi a felmérendő termelési rendszerek európaivá, illetve nemzetközivé tételét.

A statisztikák célja mindinkább a fenntartható turizmus és a fenntartható fejlődés elemzése; ennek érdekében szatellit számlákat kell kifejleszteni.

Az audiovizuális statisztikákról szóló tanácsi határozatot végre kell hajtani. Ezért az Eurostat folytatja az 1999 óta végzett munka egységesítését annak érdekében, hogy létrejöjjön az audiovizuális és az ahhoz kapcsolódó ágazatok iparához és piacaihoz kapcsolódó közösségi statisztikai információs infrastruktúra. Továbbá, ki kell dolgozni a távközlési statisztikák jogi hátterét.

Az információs társadalom mutatóira vonatkozó információk gyűjtésének rugalmas és adaptálható rendszerét fokozatosan hozzák létre a már meglévő vagy új felmérések alapján, a Tanács által meghatározott prioritásoknak megfelelően.

Az ötéves időtartam alatt a Bizottság a következőkre törekszik:

- a globalizáció stabil és rugalmas mutatóinak kifejlesztése,

- az információs társadalom stabil és rugalmas mutatóinak kifejlesztése, beleértve az audiovizuális szolgáltatásokat,

- a turizmus területén a szatellit számlák fejlesztésének előrehaladása.

IV. CÍM

Vízumok, menedékjog, bevándorlás és egyéb, a személyek szabad mozgásával kapcsolatos politikák

A bevándorlás és menedékjog területén a közösségi hatáskört az 1991. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés állapította meg. Az Európa Tanács kérésére a Bizottság 2000 novemberében benyújtott két közleményt a közös EU-politika hosszú távú szemléletével kapcsolatos, Közösségen belüli vita elindítására. Mindkét közlemény a statisztika témájának ezzel az aspektusával foglalkozik. A közösségi bevándorlási politikáról szóló közlemény ( 10 ) kihangsúlyozza, hogy több információra van szükség az Európai Unióba, illetve az onnan kifelé irányuló migráció áramlatairól és annak jellegzetességeiről. A menedékjogról szóló közlemény ( 11 ) kijelenti, hogy a közös európai menedékjogi rendszer létrehozásához és végrehajtásához a migráció mértékének és eredetének alapos elemzésére, valamint a védelmi kérvények és az azokra adott válaszok jellemzőinek vizsgálatára van szükség. Az unió kibővítése és a Földközi-tenger országaival való együttműködés fejlesztése csak erősíti az ezekkel a területekkel kapcsolatos statisztikai információk iránti igényt.

Az ötéves program során a Bizottság törekszik a következőkre:

- a migráció és a menedékjog területén szabványosabb nómenklatúra kifejlesztése a nemzeti hatóságokkal együttműködve,

- a statisztikák körének kiszélesítése és a minőség javítása ezen a területen a Bizottság e tárgyról szóló közleményében foglalt alapkövetelményeknek való megfelelés érdekében.

V. CÍM

Közlekedés

A Közösség közlekedési statisztikái szükségesek a közös közlekedési politika (70-től 80. cikkig), valamint a transzeurópai hálózatok (TEN) közlekedési összetevője (154-től 156. cikkig) támogatásához.

A közlekedés szintén fontos részét képezi a közösség regionális és környezeti politikájának (lásd a XVII. és XIX. címeket) és különös figyelmet kell fordítani a fenntartható fejlődés mutatóira.

A közösségi statisztikáknak egy átfogó közlekedési információs rendszert kell képezniük, amelyek magukban foglalják az áru- és személyforgalomra vonatkozó adatokat csakúgy mint az infrastruktúrára, felszerelésekre, forgalomáramlásra, személyes mobilitásra, biztonságra, energiafogyasztásra és környezeti hatásokra, valamint a közlekedési költségekre és árakra és a közlekedési gazdasági egységekre vonatkozó adatokat. Kulcsfontosságú cél a közlekedési módok közötti egyensúly eltolása, előnyben részesítve a vasúti és rövid tengeri hajóúton történő közlekedést a közúti közlekedéssel szemben, megszüntetve ezzel a gazdasági növekedésnek a közúti forgalom erősödésével való összekapcsolódását. Szükséges az utasokra és a teherszállítmányokra egyaránt vonatkozó közlekedési módok szerinti felosztás jobb statisztikáinak biztosítása, figyelembe véve minden közlekedési módot és a határidők betartásának javítását.

A közlekedési piacoknak a verseny számára történő megnyitásához objektív statisztikai adatokra van szükség a piacok fejlődésének megfigyelése, valamint ezeknek a fejleményeknek a szállítási vállalkozások foglalkoztatottságára és munkakörülményeire, valamint a vállalatok gazdasági életképességére tett hatásainak elemzése érdekében. Ez szintén erősíti a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos statisztikai mutatók iránti igényeket. A piaci trendek megkívánják a teherfuvarozással kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtését, amelyek nem annyira egyes közlekedési módok körül összpontosulnak, viszont piaci szempontok alapján információkat biztosítanak a különböző járművekkel megvalósított szállítási láncokra és az áruszállításra vonatkozóan.

A közlekedés és a környezet közötti kapcsolat figyelemmel kísérése olyan központi tényező, amely a közlekedési statisztika minden területén jobb minőséget és teljes lefedettséget biztosít. Ez további adatok iránti igény felmerülésével jár, például a személyes mobilitással és a szállítási eszközökkel kapcsolatban. A járműkilométerekben kifejezett forgalmi adatok iránti növekvő igényt is ki kell majd elégíteni minden közlekedési módra vonatkozóan, tekintettel arra, hogy ezek fontos szerepet töltenek be a torlódások és a gázkibocsátás megfigyelésében.

A folyamatos magas szintű beruházások az európai közlekedési infrastruktúrában, és különösen a közlekedéssel kapcsolatos TEN különleges igényt támaszt az infrastruktúrával és a piaci irányzatokkal kapcsolatos statisztikákkal szemben. A TEN a közösségi regionális politikákkal együtt további igényeket támaszt a közlekedési hálózatokkal és áramlásokkal kapcsolatos, térben jobban lebontott adatok iránt, amelyeket a teljes közlekedési információs rendszer szerves részének kell tekinteni.

Az ötéves időtartam alatt a Bizottság törekszik a következőkre:

- a közösségi közlekedési statisztikáknak minden közlekedési módra és minden típusú információra való kiterjesztése,

- a közlekedési statisztikák adaptálásának és kiegészítésének folytatása, amennyiben szükséges,

- a különböző járművekkel megvalósított szállítási láncokra vonatkozó kiegészítő statisztikai adatok csakúgy, mint a környezeti szempontok közlekedési politikákba történő integrációjának (a TERM-gyakorlat) megfigyeléséhez szükséges kiegészítő adatok gyűjtésének elősegítése.

VI. CÍM

A versennyel, adózással és a jogszabályok közelítésével kapcsolatos közös szabályok

Nincs szükség közvetlen statisztikai programra. Az ehhez a címhez szükséges statisztikai információkat a program egyéb címeihez létrehozott adatokból és mutatókból származtatják.

VII. CÍM

Gazdasági és monetáris politika

A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításához nagyon szoros statisztikai figyelemmel kísérés szükséges, amely lehetővé teszi a makroökonómiai irányelvek koordinálásának és a Központi Bankok Európai Rendszeréhez kapcsolódó monetáris politikai funkcióknak a támogatását. A Stabilitási és Növekedési Paktum új statisztikai követelményeket ír elő. Ugyanakkor a tagállamok által elért gazdasági konvergencia mértékének felmérése továbbra is fontos marad.

Annak érdekében, hogy a makroökonómiai politika koordinálásához és a Központi Bankok Európai Rendszerének támogatásához a megfelelő szélességgel, összehasonlíthatósággal, időszerűséggel és gyakorisággal rendelkező statisztikákat lehessen biztosítani, a munkát a kereslet, output, munkaerőpiac, árak és költségek rövid távú mutatóit illetően kell végezni. Új módszereket (pl. gyorsbecslés, gyorsszámítás) kell alkalmazni a konjunktúraciklus szolgáltatásainak fejlesztése érdekében. Ez a munka kiegészíti a monetáris és pénzügyi mutatók további fejlesztését.

Az adatok időszerűségének és lefedettségének állandó fejlesztése szükséges a GMU statisztikai előírásairól szóló cselekvési terv keretén belül. Az eurózóna aggregátumainak lehető legrövidebb időn belüli kiszámításához a negyedéves nemzeti számlák gyors összeállítására és a gyorsbecslések alkalmazására van szükség. Továbbá, jelentős munkára van szükség a nem pénzügyi és a pénzügyi negyedéves intézményi szektorszámlák összeállítása terén, melyeknek teljes összhangban kell lenniük az éves számlákkal és az államháztartás rövid távú statisztikáival. A monetáris politika elemzésének egyik fontos eszköze a pénzügyi számlák esetében a partnerekkel kapcsolatos információk bekérése, amelyek megmutatják a szektorok közötti "kitől kinek" kapcsolatokat. Ezeket az információkat lépésről lépésre haladó megközelítéssel kell begyűjteni az ötéves program folyamán.

A program időtartama alatt, 2003--2007 között, a legjelentősebb esemény az EU tagságának 15-ről 20 vagy több tagra történő kibővítése. Ennek keretében folyik az új tagállamok általi adatszolgáltatásnak, illetve az adatok Eurostat általi megerősítésének átfogó munkája. A Bizottság bővítési politikájának teljes körű támogatása céljából végre kell hajtani és fejleszteni kell a tagjelölt országok részére történő segítségnyújtást, hogy biztosítva legyen az adatok megfelelő hozzáférhetősége, minősége, időszerűsége és összehasonlíthatósága.

Minden tagállam esetében fokozott figyelmet kell fordítani az adatok minőségére mind a folyó, mind a változatlan árak tekintetében. Egyetlen közigazgatási felhasználás, a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját források, az EU költségvetésének 60 %-át képviselik. A feladatok nagy részét a konvergenciakritériumokhoz szükséges statisztikák harmonizálására tett erőfeszítések folytatása és kiegészítése teszi ki. Az árstabilitás fenntartásának (a Szerződés 105. cikke) és az EKB eurózónával kapcsolatos monetáris politikájára vonatkozó információk biztosításának célja megkívánja, hogy a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló, 1995. október 23-i 2494/95/EK tanácsi rendeletnek ( 12 ) megfelelően, fenntartsák és továbbfejlesszék a harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) minőségét. A HICP-módszert ki kell egészíteni és egységesíteni kell a HICP-ről szóló fent említett tanácsi rendelet keretén belül.

A költségvetési helyzet és az államadósság-állomány figyelemmel kísérése (a Szerződés 104. cikke, valamint a Dublinban aláírt Stabilitási és Növekedési Paktum) a Közösségen belüli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletben ( 13 ) jóváhagyott ESA 95 módszer felhasználásával kialakított államháztartási számlákon alapul. A harmonizációt és az összehasonlíthatóságot figyelemmel kell kísérni annak érdekében, hogy kiváló minőségű és összehasonlítható statisztikai eszközök álljanak rendelkezésre az intézményi döntéshozók részére úgy, hogy eközben ne torzuljanak az egyes tagországokban a költségvetési helyzetről hozott döntések.

A tagállamok gazdasági fejlődésének a Szerződés 99. cikke szerinti figyelemmel kísérése erősíti az ESA 95 rendelet szerinti nemzeti számlákkal kapcsolatos, meglévő adatátviteli program teljes végrehajtásának szükségességét, különösen az időszerűség és a hatókör tekintetében, valamint annak a hatályos jogszabályok felülvizsgálata és kiterjesztése segítségével új területekre történő fokozatos kiterjesztését.

Folytatódik a számlák főbb csoportjainak a vásárlóerő-paritás alapján (PPP) történő összeállítása. Az előző ötéves program keretében megkezdődött összehasonlító elemzés alapjául szolgáló eredmények megbízhatóbbá tétele érdekében a vásárlóerő-paritás módszereinek felülvizsgálatát a PPP tanácsi rendelet elfogadásával kell elvégezni.

A Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása jelentős befolyást gyakorol a fizetésimérleg-statisztikákra. Itt különös fontossággal bírnak a jelentési küszöbök, amelyekkel kapcsolatosan módosításuk esetén előreláthatólag jelentős fejlesztési munkát kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy ezeknek az adatoknak a minősége fenntartható legyen. Sok tagállam (különösen azok, amelyeknél a fizetési mérlegek összeállításának fő forrása a banki jelentési rendszer) az új körülményekhez való alkalmazkodás érdekében jelenleg felülvizsgálja a fizetési mérlegre vonatkozó adatgyűjtési rendszerét. Az elkövetkezendő években a munka elvégzése során biztosítani kell, hogy a tagállamok továbbra is jó minőségű és lényeges adatokkal lássák el az EU intézményeit és az EKB-t, különösen a szolgáltatások kereskedelmére, a külföldi működőtőkére és a külföldi leányvállalatok kereskedelmére vonatkozó statisztikák tekintetében. A tagjelölt országok adatainak gyűjtése (és elemzése) is elsőbbséget élvez. Ezekre az adatokra a Bizottság számos szolgálatának szüksége van, különösen a gazdaság megfigyelésével, a kereskedelempolitikával és a külkapcsolatokkal foglalkozó szerveknek.

Az ötéves időtartam alatt a Bizottság a következőket célozza meg:

- a GMU cselekvési terv keretén belül azon statisztikák fejlesztése és előállítása, amelyek a makroökonómiával kapcsolatos politika koordinációjához, a monetáris politika megvalósításához, a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásához és a gazdasági konvergencia folyamatos értékeléséhez szükségesek,

- az ESA 95 rendelet végrehajtásának intenzívebbé tétele,

- a fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó adatgyűjtési rendszer felülvizsgálata.

VIII. CÍM

Foglalkoztatás

Az EU munkaügyi statisztikáinak fejlesztését a következő politikai folyamatok vezérlik: az EU bővítése, az európai foglalkoztatási stratégia, a Gazdasági és Monetáris Unió, valamint az összehasonlító elemzések (az Európai Tanácshoz minden év tavaszán strukturális mutatókat kell bemutatni).

A munkaügyi statisztikákat nagy részben az EU rendeletei szabályozzák. Ennek köszönhetően a csatlakozni kívánó országok jelentős lépést tesznek az EU követelményeinek teljesítése irányába 2003 előtt. A 2003--2007 közötti időszakban a teljes megfelelés, a rendszeres adatátvitel és az új fejleményekkel való lépéstartás lesznek a feladatok.

A 2005-ben és 2010-ben elérendő foglalkoztatottsági rátával kapcsolatos új célkitűzések meghatározásával az Európa Tanács megerősítette, hogy szükség van az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásának és különösen a foglalkoztatási iránymutatások éves végrehajtásának ellenőrzésére. Az ellenőrzés során rögzíteni kell a munkaerő folyamatos felmérésének végrehajtását és az erre vonatkozó változók listájának adaptálását. Az ellenőrzés gyakoribb és teljes körű statisztikákat kíván meg a nemek közötti rés (különösen az összes gazdasági tevékenységre vonatkozó bérrés), valamint a szakképzettségi rés felmérésére. Ide tartoznak a jövedelmek strukturális statisztikái és a közösségiállás-megüresedésre vonatkozó felmérések.

Egy akkora méretű zónában, mint a GMU, a munkaerőköltség trendje okoz elsősorban potenciális inflációs nyomást, és ezért gyors, rövid távú és kiváló minőségű statisztikák segítségével kell figyelemmel kísérni. A munkaerőköltség-indexről szóló rendelet végrehajtása és a munkaerőköltségre vonatkozó rövid távú statisztikák folyamatos javítása a lehető legnagyobb fontossággal bír csakúgy, mint a tökéletesített munkatermelékenységi felmérések elvégzése (amelyek magukban foglalják a munka volumenére vonatkozó továbbfejlesztett felméréssorozatot).

- a munkaerő-felmérés folyamatos végrehajtása minden tagállamban negyedéves eredményekkel,

- a kérdőívek egy részének harmonizálása,

- a 2002-es jövedelmek szerkezetére vonatkozó felmérés eredményeinek begyűjtése/elemzése,

- a NACE M-N-O nemzetgazdasági ágaira kiterjedő 2004-es munkaerőköltség-felmérés végrehajtása,

- a munkaerőköltség-indexről szóló tanácsi rendelet teljes körű végrehajtása,

- a jövedelmek szerkezetére vonatkozó 2006-os felmérés végrehajtása,

- az európai munkaerőköltségre vonatkozó statisztikák célrendszerének megtervezése.

IX. CÍM

Közös kereskedelempolitika

A Szerződés 133. cikke az Európai Bizottságot bízza meg a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalások lefolytatásával. Ez magában foglalja a szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat (GATS). Ebből a célból elengedhetetlenek a jó minőségű adatok.

Az elkövetkezendő években a munkát úgy kell elvégezni, hogy a határokon átnyúló szolgáltatási kereskedelemre (mind földrajzi lebontásban, mind az összetevők szerinti részletezésben), a külföldi működőtőkére és a külföldi leányvállalatok kereskedelmére vonatkozó adatok elérjék a kereskedelempolitika megvalósításáért felelős bizottsági szolgálatok által előírt minőségi szabványt, részletezettségi szintet és harmonizációs fokot.

A 2001 novemberében indított Dohai Forduló kulcsfontosságú kérdéssé emeli a fenntartható fejlődést és a közös kereskedelempolitika fejlődő országokra tett hatását. El kell végezni a globális adatgyűjtési munkák koordinációját.

A csatlakozni kívánó országok adatainak begyűjtése és elemzése szintén elsődleges fontosságú feladat lesz az elkövetkezendő években. A tagállamok közötti módszertani tárgyalások további összehangolását szintén el kell végezni annak ellenére, hogy ezen a területen már jelentős harmonizációs fokot értek el. A közösségi BOP-statisztikák kidolgozása szintén nélkülözhetetlen az EU átfogó BOP-jának eléréséhez.

A statisztikai szabályok harmonizálásának munkáját olyan módszertani keretek között folytatják, amelyek inkább összhangban állnak az Egyesült Nemzetek Szervezete által a napokban elfogadott nemzetközi ajánlásokkal. A statisztikai információk minőségének javulását a vámáru-nyilatkozat tartalmának hatékonyabb felhasználásával kell biztosítani, figyelembe véve az Európai Unióban és a nemzetközi kereskedelemben végbement változásokból (bővítés, globalizáció, a kereskedelem liberalizációja) eredő igényeket. Intézkedéseket kell foganatosítani a behozatali és kiviteli árstatisztikák megbízhatóságának javítására, hogy az unió termékeinek külföldi versenyképességét jobban fel lehessen mérni.

Az ötéves időtartam végére a Bizottság:

- fokozatosan integrálja a csatlakozni kívánó országok adatait,

- átveszi és fejleszti az adatgyűjtő és előállító rendszereket,

- tökéletesíti és továbbfejleszti a módszertani kereteket, figyelembe véve a nemzetközi ajánlásokat, az új információs előírásokat, valamint a gazdasági és a vámügyi környezet fejlődését,

- erősíti a létező adatok felhasználását, valamint a globálisan fenntartható fejlődés elemzését.

X. CÍM

Vámügyi együttműködés

Nincs szükség közvetlen statisztikai programra. Az ehhez a címhez szükséges statisztikai információkat a program egyéb címeihez létrehozott adatokból és mutatókból kell származtatni.

XI. CÍM

Társadalompolitika, oktatás, szakképzés és ifjúság

Ennek a programnak a keretében a VIII. címben szereplő tevékenységekkel szoros együttműködésben kifejlesztenek egy koherens stratégiát az összes társadalmi területre kiterjedő mutatók teljes készlete hozzáférhetőségének biztosítása érdekében. A létező információk minőségét javítani kell, és új mutatókat kell bevezetni azon területek lefedésére, amelyeket prioritással ruháztak fel, mint például a társadalmi kirekesztés és az élethosszig tartó tanulás. A stockholmi Európa Tanács által ratifikált, "az oktatási és képzési rendszerek konkrét céljairól szóló jelentés" értelmében törekedni kell a DG EAC és az Eurostat közötti szoros együttműködésre. Továbbá a 2002-re meghatározott három prioritással (alapvető készségek, információs és kommunikációs technológiák, matematikai tudományok és technológia) kapcsolatos statisztikai munka folytatása mellett egyéb célok végrehajtásához is új munkára van szükség. Az olyan mutatókat, amelyekhez nem létezik adat, vagy amelyek nem érik el a szükséges minőségi kritériumokat, de nélkülözhetetlenek lennének a meghatározott célok eléréséhez, fejleszteni kell.

A társadalomstatisztikák hatáskörét földrajzilag ki kell terjeszteni, hogy lefedjék az összes csatlakozni kívánó országot és az Európa határain kívül eső területeket is, így például a Medstat (Statisztikai Együttműködés Euro-Mediterrán Programja) országait. E fejlesztés viszonyítási pontját a demográfiai adatok képezik; a 2001-es teljes körű népszámlálás eredményeit feldolgozzák és kiadják, és ez a folyamat egybeolvad a rendszeres adatfrissítés és a következő körre történő előkészületek programjával, elősegítve a fent leírtak szerinti megnövelt földrajzi terület harmonizált felmérését. A teljes terület népességének feltérképezésére nemzeti szinten is szükség lesz.

Ennek a programnak a keretében a felsőfokú oktatás és kutatás nemzetközi mobilitására vonatkozó adatgyűjtés és adatfeldolgozás különösen fontos szerepet játszik. Az első feladat az alapvető meghatározások és a legfontosabb mutatók harmonizálása.

Az "élethosszig tartó tanulás" témája az egész időtartam alatt létfontosságú, tükrözve azt a tényt, hogy a gazdasági változások szükségessé teszik a szakmai képességek és szociális készségek folyamatos frissítését. A "tanulási" statisztikák átfogó rendszerének szolgálnia kell a foglalkoztatási, gazdasági és oktatási politikákat, különös figyelmet szentelve az oktatásra fordított magán- és állami befektetéseknek. Az oktatással és képzéssel kapcsolatos információk jelenlegi körét ki kell egészíteni a felnőttoktatással kapcsolatos további adatokkal.

A munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó új közösségi stratégiáról szóló 2002-es bizottsági közlemény előírja a munkahelyi balesetek európai statisztikája (ESAW) utolsó szakaszának, valamint az európai foglalkozási megbetegedések statisztikája (EODS) első szakaszának végrehajtását. A munka minőségére, a munkával kapcsolatos egészségügyi problémákra, valamint a munkahelyi egészségre és biztonságra fordított társadalmi-gazdasági költségekre vonatkozó mutatókat szintén tovább kell fejleszteni.

A Szerződés 13. cikke és a megkülönböztetés elleni fellépések keretében ki kell dolgozni egy módszertant a fogyatékossággal élő emberek társadalomba történő integrációjával kapcsolatos statisztikák rendszeres biztosítására.

A program időtartama során várhatóan folytatódnak azok a jelentős társadalmi változások, amelyeknek nagy része már most észlelhető (például a népességi piramis, háztartások szerkezete, migrációs trendek, munkastruktúra, oktatási rendszerek stb. kapcsán), és a fentebb leírtak mellett új típusú eszközre lesz szükség. A lakossági jövedelmekről és életkörülményekről szóló EU-statisztikák (EU-SILC) a források széles körén alapulnak és építenek az Európai Közösség háztartásokkal foglalkozó munkacsoportjának 1990-es években megszerzett tapasztalataira. Ezeknek a statisztikáknak a bevezetése egy sor információt biztosít az európai állampolgárok életkörülményeire vonatkozóan az ötéves időtartam során és azon túl is.

Az ötéves időtartam alatt a Bizottság a következőket végzi el:

- olyan koherens stratégiát dolgoz ki, amely biztosítja az összes társadalmi területet lefedő mutatók teljes készletének hozzáférhetőségét,

- rendszeresen szolgáltat információt az állampolgárok életkörülményeiről az újonnan kifejlesztett mutatók felhasználásával,

- információt szolgáltat a gondozási és gyermekgondozási lehetőségekről.

XII. CÍM

Kultúra

A kulturális területen a közösségi fellépés alapja a Szerződés 151. cikke. Az európaiak meghatározó kulturális nézeteivel kapcsolatos információk ismeretének és terjesztésének fejlesztése a Közösség e területre vonatkozó hatáskörének egyik fő eleme. Továbbá, határozottan kikötötték, hogy a Közösségnek figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat az irányelvek meghatározásakor és végrehajtásakor.

A 2003-tól 2007-ig tartó közösségi statisztikai program keretén belül a kulturális statisztikákkal kapcsolatos prioritás a kulturális foglalkoztatás, a kulturális tevékenységekben való részvétel és a kulturális kiadások statisztikája kísérleti munkájának megszilárdítása. Ugyanakkor, a tagállamokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel szoros együttműködésben, a statisztikai program támogatja a módszertani munkákat és a kultúrába történő befektetések megtérülésének kérdésével kapcsolatos statisztikák fejlesztését. Különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi módszerek fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik a kulturális tevékenységekben való részvétel olyan társadalmi célokra gyakorolt hatásainak statisztikai felmérését és elemzését, mint az oktatási szintek és foglalkoztatási arányok növelése, valamint a bűnözés és az egészségügyi szférában lévő egyenlőtlenségek csökkentése.

Az ötéves program időtartama alatt a Bizottság a következőket végzi el:

- a kultúrával kapcsolatosan rendelkezésre álló statisztikai információk egységesítése,

- módszerek kidolgozása és végrehajtása a kultúra társadalomra gyakorolt hatásainak felmérésére.

XIII. CÍM

Közegészségügy

A Szerződés 152. cikkének megfelelően a közegészségügy területén a közösségi tevékenység kiterjed az egészségügyi információkra. A közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési programok támogatására az Európai Statisztikai Rendszeren belül létrehozták az egészségi állapotot meghatározó tényezőket és az egészségügyi erőforrásokat magában foglaló közegészségügyi statisztikák alapvető kereteit. A közegészségügyről szóló új közösségi cselekvési programot ( 14 ), az egészségügyi információk statisztikai elemét tovább kell fejleszteni a Közösségi Statisztikai Program keretében, beleértve az adatgyűjtést - az igényeknek megfelelően -, nem, kor, földrajzi elhelyezkedés, és ahol rendelkezésre áll, jövedelmi szint szerinti bontásban. A közegészségüggyel kapcsolatos új cselekvési programból eredő különleges követelmények teljesítése érdekében a 2003--2007 közötti időszak során folytatni kell az egészségügyi statisztikák rendszerének további fejlesztését. A fenntartható fejlődésre vonatkozó mutatók iránti különleges igényt ki kell elégíteni.

Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a közegészségügyi statisztikák alaprendszerének infrastruktúrája megerősödjön (tagállami és EU-szinten) és sor kerüljön a már meglévő adatok harmonizációjára, valamint összehasonlíthatóságának fejlesztésére, együttműködésben a közegészségügy területén illetékes nemzetközi szervezetekkel (WHO és OECD).

A következetesség és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében az e program alapján tett különleges intézkedéseket szintén abba az irányba kell terelni, hogy azok biztosítsák az egészségügyi statisztikák alapvető koncepcióinak, meghatározásainak és osztályozásainak az egészségügyi információk teljes területén történő felhasználását.

Az érintett országokkal kötött vonatkozó szerződéseknek megfelelően a közegészségüggyel kapcsolatos statisztikákat fokozatosan kiterjesztik az összes csatlakozni kívánó országra.

Az ötéves program időtartama alatt a Bizottság a következőket végzi el:

- az egészségügyi statisztikák rendszerének továbbfejlesztése annak érdekében, hogy megfeleljenek a közegészségüggyel kapcsolatos cselekvési program alapján meghatározott követelményeknek,

- a közegészségügyi statisztikák alapvető rendszerével kapcsolatos infrastruktúra megerősítése.

XIV. CÍM

Fogyasztóvédelem

Az elmúlt évek során a fogyasztóvédelmi politika igen magas elismertséget vívott ki magának az EU-intézmények között (a Szerződés 153. cikke).

A Bizottság összeállított egy, a fogyasztóvédelmi politikára vonatkozó cselekvési tervet a 1999--2001 közötti időszakra, amelyet a fogyasztók érdekében tett intézkedések követnek. A jelenlegi cselekvési terv csakúgy, mint annak elődei, a megfelelő információkon alapuló értékeléshez szükséges adatok korlátozott hozzáférhetősége miatt nem volt teljes értékű. A 2002--2005 közötti időszakra érvényes fogyasztóvédelmi cselekvési tervet jelenleg készítik elő. Ez hangsúlyt fog fektetni arra, hogy módszeresebb és átfogóbb erőfeszítéseket tegyenek egy megfelelő "tudásalap" létrehozására, amely a fogyasztóvédelmi politika kifejlesztését segítő nélkülözhetetlen eszköz.

Az Eurostat e téren tett erőfeszítéseinek célja a nyilvánosságot általában érdeklő statisztikai adatok biztosítása a fogyasztási és fogyasztói kérdések európai, nemzeti és regionális szinteken történő tisztázása érdekében.

Az ötéves program időtartama alatt a Bizottság a következőket végzi el:

- a fogyasztóvédelmi statisztikák hozzáférhetőségének felhasználóbarátabb formátumban való rendelkezésre bocsátása különleges kiadványokban,

- a háztartási balesetekkel kapcsolatos módszertani támogatás biztosítása,

- a fogyasztóvédelem ismertségének növelése a munka minden vonatkozó statisztikai témájában,

- a fogyasztóvédelmi szempontok új statisztikai politikáknál történő figyelembevételének biztosítása,

- a tagállamok statisztikai szolgálatainál a fogyasztóvédelmi statisztikák fejlesztésének elősegítése.

XV. CÍM

Transzeurópai hálózatok

Nincs szükség közvetlen statisztikai programra. Az ehhez a címhez szükséges statisztikai információkat a program egyéb címeihez létrehozott adatokból és mutatókból származtatják.

XVI. CÍM

Ipar

Tágabb értelemben véve az ipar területén (beleértve, különösen az építőipart, a szolgáltatási ágazatot, az energiaipart és az élelmiszeripart) a statisztikai munka az Amszterdami Szerződés és az azt követő különböző csúcstalálkozók (különösen a 2000. márciusi lisszaboni csúcsértekezlet) által elhatározott politikák támogatására koncentrál. Ezeket a fejlesztéseket különösen a globalizációra, a vállalatok belső és külső szervezésére (és általánosabban véve a termelési rendszerre) tervezték csakúgy, mint a vállalkozások közötti együttműködésre, a vállalkozószellemre és kormányzásra, keresletre és végül a foglalkoztatásra és az emberi erőforrásokra.

Az első prioritás az üzleti statisztikákra vonatkozó különböző rendelkezések végrehajtása. Különös hangsúlyt fektetnek az eredmények minőségére.

Az iparban végbemenő szerkezeti változások követése érdekében a nemzeti statisztikai rendszerekkel szoros együttműködésben végre kell hajtani egy, az üzleti statisztikák fejlesztésével kapcsolatos programot. Ez a fejlesztés magában foglalja a már létező rendeletek adaptálását csakúgy, mint a fő európai politikák támogatását, különösen az egységes piac, a bővítés, a gazdasági és monetáris politika, az információs társadalom, a foglalkoztatás valamint az Unió éves jelentése alapjául szolgáló szerkezeti mutatók támogatását.

Az Eurostat a tagállamokkal együttműködve tanulmányozza a nemzeti adatgyűjtési módszerek maximális racionalizálásának lehetőségeit csakúgy, mint azok koordinációját a gazdasági egységek terheinek a lehetőségek szerinti csökkentése érdekében. Különös erőfeszítést kell tenni az egységes piac elemzésének fejlesztésére, felhasználva a már meglévő statisztikai eszközöket vagy a kifejlesztésre váró eszközöket, és különösen a Prodcomot (és hasonló fejlesztéseket a szolgáltatások területén).

Az energiával kapcsolatos statisztikák területén a munka az energiamérlegek minőségének javításából áll, különösen a fogyasztás területén, annak érdekében, hogy azok jobban megfeleljenek a GHG kibocsátás-ellenőrző mechanizmusból eredő követelményeknek. A jelenlegi rendszert ki kell bővíteni annak érdekében, hogy az jobb megoldást tudjon biztosítani a fenntartható fejlődés által felvetett problémákra (energiahatékonyság, kapcsolt villamosenergia-termelés, megújítható erőforrások), figyelemmel kísérje a liberalizált piacokon folyó verseny hatékonyságát és annak a fogyasztókra, illetve az energiaiparra gyakorolt hatását.

Az ötéves program időtartama alatt a következő területeken van szükség előrelépésre:

- a strukturális üzleti statisztikák fejlesztésére vonatkozó rendszer javítása az uniós politikákkal kapcsolatos igények alapján, a változó tényezőkre (környezet, politikák, felhasználók) való gyors reagálásra való képesség kialakítása,

- a szükséges infrastuktúrák, például a gazdasági szervezetek nyilvántartásai és az osztályozások (nómenklatúrák) karbantartására való törekvés,

- az előállított adatok minőségértékelésére és minőségjavítására való koncentrálás.

XVII. CÍM

Gazdasági és társadalmi kohézió

Az Európai Unió építésének egyik kulcsfontosságú eleme a társadalmi és regionális egyensúlyhiányok kijavítása. Valójában ez a Strukturális Alapok elsődleges célja. Az 1988-as reform óta a Bizottság létrehozta és integrálta a társadalmi és gazdasági kohézióra vonatkozó politikát, amelyen belül a regionális statisztikák nélkülözhetetlen szerepet játszanak a döntésvégrehajtás folyamatában: a regionális célok alapján kijelölt zónák támogathatóságát társadalmi-gazdasági kritériumok alapján határozzák meg, tekintettel bizonyos küszöbértékekre; a tagállamok rendelkezésére álló keretösszegeket objektív módon, statisztikai mutatók alapján határozzák meg. Továbbá, a közösségi irányelvek regionális szinten kifejtett hatásainak értékelése és a regionális egyenlőtlenségek mennyiségi meghatározása csak széles körű, regionális alapokon nyugvó statisztikák hozzáférhetőségével lehetséges.

A Bizottság által a régiók gazdasági-társadalmi trendjeiről szóló rendszeres értékelési jelentések (Jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról) ( 15 ) elkészítéséhez jelentős statisztikai információs tartalékra van szükség. A városi kérdések különös figyelmet érdemelnek, mivel a politikai döntéshozók fokozottan igénylik az európai városok életminőségének értékelését. A jövőbeni tevékenységeik alapjaként szükségük van összehasonlítható adatokra az EU minden városáról és nagyvárosáról. A Bizottság által 1997-ben (A városfejlesztés felé vezető út az Európai Unióban) és 1998-ban (Fenntartható városi fejlődés az Európai Unióban: a cselekvési program kerete) kiadott közlemények különösen kiemelték a jobban összehasonlítható információk szükségességét.

A 2003-tól 2007-ig tartó időszakra vonatkozó statisztikai programban vállalt munkákat ennek megfelelően a kibővített Európai Unión belüli közösségi regionális politika, valamint a Strukturális Alapok új programidőszakának elérkezése nagymértékben befolyásolja. A harmadik Kohéziós Jelentés elfogadását a Bizottságnál 2004 elejére tervezik, a következtetések (rendelettervezetként történő) végrehajtása pedig ugyanennek az évnek a hátralévő részében válik esedékessé. A szükséges információk közé tartoznak a népesség regionális szintű előrejelzései és a regionális demográfiával kapcsolatos adatok.

A Bizottság számos osztálya felhasználja a földrajzi információs rendszereket a saját hatáskörükbe tartozó politikák tervezésekor, végrehajtásakor és értékelésekor. A technika előrehaladásával és az adatok hozzáférhetőségének növekedésével ez a trend egyre nyilvánvalóbbá válik az elkövetkezendő évek során. Az európai területiadat-infrastruktúrával kapcsolatos kezdeményezések ezen a területen új kihívásokhoz vezetnek. A Bizottság referencia-adatbázisát irányító Eurostatnak szembe kell néznie ezekkel a kihívásokkal.

Az ötéves program során a következő területeken van szükség előrelépésre:

- a strukturális alapok következő szakaszához szükséges statisztikai mutatók bevezetése,

- a kohéziós jelentéshez szükséges adatok biztosítása és a 2006. utáni strukturális alapokra vonatkozó bizottsági javaslatok támogatása,

- a földrajzi információs rendszerek további integrálása a politikák megvalósításának támogatása céljából.

XVIII. CÍM

Kutatás és technológiai fejlesztés

A Közösség KTF-politikájának átfogó célja az európai gazdaság tudományos és technológiai alapjának erősítése, valamint nemzetközi versenyképességének fejlesztése. A 2000. évi lisszaboni csúcsértekezleten az Európai Tanács meghatározta Európa világos stratégiai célját a következő évtizedre. A harmonizált inputok és outputok felmérése és a tudás alapú gazdaság társadalmi-gazdasági hatásai továbbra is kiemelkedő prioritással rendelkeznek az európai kutatási tervezetben, amint az egyértelművé vált az európai kutatási területekkel foglalkozó vita során.

Minden új keletű K + F és innovációs politika időszerű és harmonizált adatokat igényel, amelyek begyűjtését egyeztetni kell az Eurostattal és meg kell vitatni a tagállamokkal. Mindkét kezdeményezés mutatóinak éves frissítéséhez gyakoribb tagállami felmérésekre, valamint minőségjavításra van szükség. A tudomány és a technológia terén az emberi erőforrásokra vonatkozó és nemek szerint lebontott statisztikák elkészítésének képességét fejleszteni kell annak érdekében, hogy a döntéshozók számára biztosítani lehessen a vonatkozó közösségi politikák hatékonyságának vizsgálatához szükséges adatokat.

Az elkövetkezendő öt évben a következők elvégzésére teszik a legnagyobb erőfeszítéseket:

- a már létező mutatók minőségének javítása és a nemzeti kutatási és innovációs politikák összehasonlító elemzésére szolgáló új mutatók bevezetéséhez és továbbfejlesztéséhez vezető munka folytatása, különösen az emberi erőforrások és azok mobilitásának felmérése a kutatás és fejlesztés terén,

- a KTF-re és innovációra vonatkozó további statisztikák bevezetése az Európai Kutatási Terület keretében, és különösen a gyakoribb KTF- és innovációs statisztikák elméleti kereteinek fejlesztése,

- a tudás társadalmának felmérésére szolgáló általános keretrendszer kifejlesztése,

- a technológiai trendek felmérése a szabadalmak harmonizált statisztikáinak segítségével,

- a tagjelölt országok összekapcsolása a harmonizált és összehasonlítható KTF-re és innovációra vonatkozó statisztikák fejlesztésének általános keretei között.

Az K + F politika részeként a Közösség elősegíti az olyan kutatási tevékenységeket, amelyek támogatják saját politikáit. A hivatalos statisztikákat különféle keretprogramokban (beleértve a hatodik keretprogram dokumentumtervezeteit) olyan területnek nyilvánították, ahol a K + F tevékenységeket közösségi szinten indítják el.

Az 1990-es évek végén a politikai döntéshozók egyre jobban támaszkodtak a statisztikára, így folyamatosan nőtt az igény a pontosabb és egymással összehasonlítható statisztikák, különösen a rövid távú mutatók iránt. Ezek ugyanis lehetővé teszik az egységes európai piac és a Monetáris Unió fejlődésének figyelemmel kísérését. Az Európai Unió előrelátható bővítése megerősíti az ilyen információkhoz való azonnali hozzáférés szükségességét.

Ezzel párhuzamosan a technológia új lehetőségeket biztosít az adatgyűjtésre és a tájékoztatásra. Ugyanakkor, a válaszadók (gazdasági egységek és magánszemélyek) panaszkodnak a válaszadás terhe miatt, és kérik, hogy automatizálással és a már meglévő adatok jobb felhasználásával csökkentsék ezeket a terheket. A statisztikában a K + F-nek fontos európai dimenziója van, ugyanis a statisztikák végtermékei természetüknél fogva nemzetköziek, hiszen alig néhány tagország engedhetné meg magának, hogy ekkora munkát saját maga végezzen el. Figyelembe véve, hogy a statisztikák költség-haszon elemzéseire egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, mindez azt eredményezi, hogy az európai statisztikák készítésére vonatkozóan új követelményeket kell megfogalmazni. Ezért az európai hivatali statisztikusoknak újból felül kell vizsgálniuk a jelenségek bővülő körére vonatkozó statisztikák összegyűjtésére és összeállítására jelenleg használt eljárásokat.

Ezek a követelmények kihangsúlyozzák a már meglévő adatforrások használatának fontosságát a mélyebb statisztikai elemzésekhez szükséges statisztikák előállítása során. Ez maga után vonja, hogy az adatok kombinált használatát (például adminisztratív adatok és mintavételes adatgyűjtések, vagy az évközi statisztikák és a strukturális statisztikák) támogató módszereket és eszközöket fejleszteni kell.

A következő öt évben az alábbi témákra fektetnek nagyobb hangsúlyt:

- hivatalos statisztikák új eszközeinek és módszereinek fejlesztése,

- az újonnan felmerülő társadalmi-gazdasági jelenségek felmérésére szolgáló statisztikák jobb megfogalmazása és fejlesztése,

- technológia és know-how átadása az Európai Statisztikai Rendszeren belül,

- a statisztikai adat-előállítási folyamat és a statisztikai output minőségének fejlesztése.

XIX. CÍM

Környezet

A környezeti statisztika fő célja, hogy hatékony eszközként szolgáljon az Európai Unió környezeti politikájának végrehajtásához és értékeléséhez. A fő környezeti prioritásokkal a hatodik környezeti cselekvési program, a fenntartható fejlődés stratégiája, valamint a környezeti szempontoknak az egyéb ágazati politikákba való integrálásával foglalkozó cardiffi stratégia foglalkozik.

Az Európai Bizottságnak a hatodik környezeti cselekvési programmal kapcsolatban tett, "Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk" című javaslata megjelöli a környezeti statisztika kiemelt fontosságú területeit. A kiemelten kezelt négy terület a következő: az éghajlatváltozás, a természet és a biológiai sokféleség, a környezet-egészségügy és az életminőség, illetve a természeti erőforrások és a hulladék. Hangsúlyozza, hogy további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a környezeti szempontok a vonatkozó uniós politikák minden érintett területének integráns részévé váljanak és az állampolgárok számára jobb és könnyebben hozzáférhető információkat kell biztosítani a környezetről. Szintén fejleszteni kell a földhasználathoz való környezettudatosabb hozzáállást.

Az Európai Tanács 2001. júniusában Göteborgban elfogadott egy, a fenntartható fejlődésre vonatkozó EU-stratégiát. A stratégia négy témára épül (éghajlatváltozás, közlekedés, egészségügy és természeti erőforrások), és végrehajtását évente ellenőrzik. A stratégia nagymértékben befolyásolja a környezettel kapcsolatos statisztika iránti igényt, de a fenntarthatósági szempont szintén hatással van a társadalom- és gazdaságstatisztikára. Az előrehaladás mérésének érdekében a fenntartható fejlődés bekerül az összefoglaló jelentéshez tartozó szerkezeti mutatók jegyzékébe, és a vonatkozó adatokat minden évben a 2002-ben induló Európai Tavaszi Tanácskozáson fogják közölni.

A Göteborgi Tanácskozás felvázolt egy stratégiát a fenntartható fejlődés külső dimenzióira vonatkozóan is, és előreláthatólag a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ csúcstalálkozón elfogadnak egy átfogó tervezetet.

A statisztikai program környezeti részére vonatkozóan a cselekvési program és a fenntartható fejlődés stratégiája kimondja, hogy a jelenlegi munkaterületeken folyó tevékenységet folytatni kell, de azt is, hogy azokat ki kell bővíteni és át kell dolgozni. A statisztikai program középpontjában továbbra is a társadalmi-gazdasági statisztikákkal szoros kapcsolatban lévő statisztikák állnak, így például az emberi tevékenységek okozta környezeti terhelés és a társadalom képviselőinek erre adott válaszlépései. Javítani kell a statisztikák azon képességét, hogy bemutassák a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés közötti kölcsönhatást. A programot úgy tervezték, hogy az Európai Környezeti Ügynökség információival együtt kielégítse a statisztikák iránti igényt, és a munkaterületek továbbra is kiegészítsék egymást.

A fenntartható fejlődés egyik kritikus tényezője a környezeti szempontok integrálása egyéb politikákba, de a kilencből csak három szektorban sikerült nagyobb mértékű előrehaladást elérni (közlekedés, mezőgazdaság és energia). Az ilyen integrált politikák eszközeként történő felhasználás érdekében folytatni kell a közösségi statisztikák környezeti összetevőjének a vonatkozó társadalmi-gazdasági statisztikákkal történő teljes harmonizálását. Az elmúlt években jelentős haladást értek el néhány lényeges statisztika összeállításával kapcsolatban. A politikák egyéb vonatkozó területein is elengedhetetlenek a hasonló tevékenységek. Elsődleges fontosságot kell tulajdonítani a biológiai sokféleség mutatóinak, az erőforrás-felhasználásnak/intenzitásnak és a mérgező vegyszereknek, valamint azok emberi egészségre gyakorolt hatásának is. A földhasználati statisztikát a tájképpel kapcsolatos statisztikák segítségével fejlesztik. A halászati statisztika fontos az ilyen szűkös erőforrások fejlődésének bemutatására (lásd II. cím). A termelési és kereskedelmi statisztikák, valamint az egyéb forrásokat felhasználó összesített mutatók hozzájárulhatnak a társadalom vegyszerektől való függőségének bemutatásához. A társadalomstatisztikához egy környezeti összetevőt is hozzá kell rendelni annak érdekében, hogy a fogyasztási mintákat, valamint a környezetszennyezés és a vegyszerhasználat lehetséges egészségügyi hatásait kimutassák.

A hulladékstatisztikáról szóló rendelet végrehajtása elengedhetetlen feladat. A hulladékot az erőforrás-gazdálkodással összekapcsoló új politikák szintén statisztikai tevékenységeket igényelnek az anyagáramlás, az erőforrás-felhasználás, a hulladékkeletkezés, az újrahasznosítás és az ökohatékonyság következetes leírásához. A vízügyi keretirányelv végrehajtása statisztikai támogatást és a vízstatisztika jobb harmonizációját igényli. Az ilyen statisztikákhoz nélkülözhetetlen egy megfelelőbb jogi háttér. Az IPPC irányelv (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) végrehajtásának statisztikai támogatása fontos a gazdaságstatisztikával való összehasonlíthatóság biztosítása érdekében. A jelentési kötelezettségek, valamint a statisztikai és megfelelőségi jelentések közötti koordináció felülvizsgálata elengedhetetlen feladat.

A nemzeti számlákhoz kapcsolódó környezeti számlákat szintén fejlesztették. Ezek a számlák nélkülözhetetlenek a környezet elemzéséhez, valamint a gazdaság és a környezet közötti kapcsolat átfogóbb modelljeinek fejlesztéséhez. A számlák adaptálását folytatni kell, és körüket ki kell bővíteni annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés elemzésének nélkülözhetetlen statisztikai eszközeivé váljanak.

Az elkövetkezendő öt év főbb erőfeszítései a következőket célozzák meg:

- az alapvető környezeti statisztikák, főként a hulladékra, a vízre és a környezetvédelmi ráfordításokra vonatkozó statisztikák fejlesztése, amelynek során a környezeti mutatókhoz szükséges statisztikákat kell előtérbe helyezni, valamint meg kell teremteni az ilyen statisztikákhoz szükséges jogi hátteret,

- könnyen értelmezhető környezeti és fenntarthatósági mutatók bevezetése egyéb bizottsági szervekkel és az Európai Környezeti Ügynökséggel együttműködve,

- a társadalmi-gazdasági statisztikák környezeti összetevőjének előállítása érdekében végzett munka folytatása, azzal a céllal, hogy kielégítsék a környezeti és fenntarthatósági szempontok egyéb politikákba történő integrálására vonatkozó mutatókkal kapcsolatos igényeket,

- a környezeti területnek a nemzeti számlákhoz való hozzákapcsolása érdekében végzett munka folytatása, a különböző környezeti számlák rendszeres elkészítésével és azok elsődleges fenntarthatósági kérdéseknek megfelelő átalakításával,

- a jelentési kötelezettségek felülvizsgálatában való részvétel és az Európai Környezeti Ügynökséggel történő szoros együttműködés fenntartása a két intézmény tevékenységének egyeztetésével, valamint azáltal, hogy az adatgyűjtés szempontjából azok egymást kiegészítik,

- a globális fenntartható fejlődésre vonatkozó adatgyűjtés és elemzés intenzívebbé tétele.

XX. CÍM

Fejlesztési együttműködés (és egyéb külső intézkedések)

Az átfogó cél az EU külkapcsolati politikáinak támogatása, megfelelő és koncentrált szakmai segítségnyújtás a statisztika területén az EU-támogatásban részesülő országok statisztikai teljesítményének javítása érdekében. A jövőbeni stratégia azonban elismeri a változó EU-s politikáknak megfelelő adaptáció szükségességét.

Az EU-politika visszatükröződése a statisztikai együttműködésben

A legjelentősebb változás az EK fejlesztési politikájában a szegénység csökkentésére irányuló fokozódó és határozott figyelem, különös tekintettel az AKCS országokra. Következésképpen a statisztikai együttműködés fokozottan koncentrál a szegénység felmérésének és figyelemmel kísérésének erősítésére; ezzel együtt jár a tevékenységek fokozása, főként a társadalmi statisztikák területén. Hasonlóképpen, szakmai tanácsot és támogatást kap a Fejlesztési Főigazgatóság, a Külkapcsolatok Főigazgatóság, valamint a Europeaid az EK fejlesztési programjának a szegénységre gyakorolt hatásával kapcsolatos felmérésekre vonatkozóan.

Mivel az érintett országok fokozott erőfeszítéseket tesznek regionális struktúrájuk megerősítésére, a program folyamatosan hangsúlyt helyez a regionális integrációra. A támogatott területek közé tartoznak az alábbiak: a többoldalú felügyelet, a nemzeti számlák fejlesztése, az árstatisztikák, a mezőgazdasági statisztikák, a külkereskedelem, az üzleti statisztikák és a statisztikai képzések.

A 12 földközi-tengeri partnerország esetében központi cél a nemzeti statisztikai rendszerek intézményes és intézményközi megerősítése. Támogatni kell a statisztikai harmonizációt, a statisztikák elkészítését és az adatokhoz való felhasználói hozzáférhetőség javítását, hogy ezek a politikai döntéshozatal és a helyes kormányzás részére szilárd alapot biztosítsanak. A társadalmi-gazdasági statisztikák mellett kiemelt terület a migráció, a turizmus és a környezet.

Az EU és a NIS-országok közötti statisztikai együttműködés célja a gazdasági együttműködés és a reformfolyamat támogatása és figyelemmel kísérése, valamint piacgazdaság elősegítése. Elsősorban a gazdasági és külkereskedelmi statisztikákra van igény.

Az Eurostat folytatja és fokozza az adományozó közösségben (azaz a kétoldalú és többoldalú adományozók között) az együttműködés fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Ennek megfelelően az Eurostat támogatja, különösen az OECD/DAC, az ENSZ és a Világbank keretében, az ENSZ 2000. évi millenniumi csúcstalálkozóján elfogadott "millenniumi fejlesztési célok" érdekében folytatott fejlesztési együttműködés hatásának értékelését. Ezzel az Eurostat aktív szerepet kap a PARIS 21 elnevezésű kezdeményezésben és a Balkánon. A szakmai együttműködés kihangsúlyozza a felhasználóra való összpontosítás fontosságát, és emeli a több évre szóló program értékét.

Az emberi jogok és a helyes kormányzás felmérésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó megközelítések és módszerek fejlesztéséhez innovatív munkára van szükség.

Az ötéves időtartam alatt a munka a következőkre összpontosul:

- szakmai segítségnyújtás az EU-támogatásban részesülő országok statisztikai teljesítményének erősítése érdekében,

- a szegénység felmérésének és megfigyelésének erősítésére irányuló fokozott figyelem,

- az emberi jogok és a helyes kormányzás felmérésével és figyelemmel kísérésével kapcsolatos megközelítések és módszerek fejlesztése.

II. MELLÉKLET

Ötéves statisztikai program 2003-2007: Eurostat-munkatémák

( 1 ) HL C 75. E, 2002.3.26., 274. o.

( 2 ) HL C 125., 2002.5.27., 17. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2002. április 25-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2002. szeptember 30-i közös álláspontja (HL C 275., E, 2002.11.12., 1. o.) és az Európai Parlament 2002. november 20-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 4 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

( 5 ) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

( 6 ) HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

( 7 ) HL L 59., 1991.3.6., 21. o. A 97/255/EK tanácsi határozattal (HL L 102., 1997.4.19., 32. o.) módosított határozat.

( 8 ) HL L 59., 1991.3.6., 19. o. A 96/174/EK tanácsi határozattal (HL L 51., 1996.3.1., 48. o.) módosított határozat.

( 9 ) HL L 112., 1997.4.29., 56. o.

( 10 ) A Bizottság 2002. november 22-i, a közösségi bevándorlási politikáról szóló (COM (2000) 757 végső határozat) közleménye a Tanács és az Európai Parlament felé.

( 11 ) A Bizottság 2000. november 22-i, "A menedékjogot kapott személyekre vonatkozó, az egész unióban érvényes közös menedékjogi eljárásról és egységes állapotról" szóló (COM (2000) 755 végső határozat) közleménye a Tanács és az Európai Parlament felé.

( 12 ) HL L 257., 1995.10.27., 1. o.

( 13 ) HL L 310., 1996.11.30., 1. o. A legutóbb a 359/2002/EK rendelettel (HL L 58., 2002.2.28., 1. o.) módosított rendelet.

( 14 ) Bizottsági közlemény az Európai Közösség egészségügyi stratégiájáról és az Európai Parlament javaslata egy határozatra, valamint a Tanács által elfogadott közösségi tevékenység programja a közegészségügy területén (2001-től 2006-ig) - 2000. május 16-i COM (2000) 285. végső határozat.

( 15 ) Lásd "Egységesség, szolidaritás, Európa sokfélesége, annak népei és területe": Második jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról, Európai Bizottság, 2001. január.