BH 2016.6.140 A hibás teljesítés miatt közölt jogszerű elállás joghatásait a kötelezett a kijavítás utólagos felajánlásával - ha ehhez a jogosult nem járul hozzá, és az elállásról nem tér át a kijavításra - nem háríthatja el [1959. évi IV. tv. 248. § (1) bek., 305. § (1) bek., 310. §, 319. § (3) bek., 320. § (1) bek.].

[1] A felperes 2008. november 26-án 4 375 000 forint vételár ellenében megvásárolt az alperestől egy Suzuki Jimny típusú új személygépkocsit. Az alperes a gépjárműre 3 évig vagy 100 000 km futásteljesítményig terjedő teljes körű, az átrozsdásodásra pedig 6 évi jótállást vállalt. A személygépkocsi forgalomba helyezésének költsége 30 854 forint volt.

[2] A gépjármű átvételét követő időszakban a felperes észlelte, hogy az ABS rendszer motorja az elindulást követő ellenőrzés után menet közben, valamint magasabb sebességtartományban, 90-100 km/h sebességnél fékezés nélkül is gyakran bekapcsol, zúgó-morgó hangot ad, a pedálsor időnként beremeg, a váltó pedig hátramenetben visító hangot bocsát ki. A felperes a hibát több ízben, így 2009. november 26-án, 2010. október 7-én és 2011. november 11-én is bejelentette az alperesnek, az alperes azonban a hibás teljesítést nem ismerte el. 2011. november 14-én a felperes azt is jelezte az alperes részére, hogy a katalizátor fővédőlemeze korrózió miatt levált és az autó alváza, a karosszéria alsó része egyébként is korrodálódott, azon rozsdásodás jelent meg. Az alperes jótállási kötelezettsége alapján kicserélte a katalizátor fővédőlemezét és a lengéscsillapítót. További javításra nem került sor.

[3] Ezt követően a felperes 2011. november 18-án a fennmaradt hibákra, különös tekintettel az alvázon, az alsó karosszérián megjelent rozsdásodásra hivatkozással a gépjármű kicserélését kérte. A cserétől az alperes elzárkózott, az alvázvédelem hiányosságait pedig külön díjazás ellenében vállalta kiküszöbölni.

[4] A felperes mindezek után 2012. augusztus 24-én elállt az adásvételi szerződéstől. Az alperes az elállás jogszerűségét nem ismerte el, az eredeti állapotot önként nem állította helyre.

[5] A felperes keresetében elállására tekintettel 4 375 000 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

[6] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Egyebek mellett a követelés elévülésére hivatkozott.

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 4 405 854 forint és járulékai megfizetésére, a felperest pedig ezzel egyidejűleg a gépjármű visszaadására kötelezte. A másodfokú bíróság az alperes késedelmi kamatokban való marasztalásának mellőzése mellett az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta.

[8] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a jótállási igényét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 308. § (4) bekezdése szerinti szavatossági határidőben érvényesíthette azzal, hogy e határidő számítása során az elévülés nyugvására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Ennek megfelelően a felperesnek, miután a felmerült hibák okát és következményeit 2012. november 27-én ismerte fel, ettől az időponttól számítva egy év állt rendelkezésére igénye bíróság előtti érvényesítésére. A felperes pedig e határidőn belül, 2012. december 18-án előterjesztette keresetét, így a jótállási igény elévülése nem következett be.

[9] A másodfokú bíróság D. G. és dr. H. M. igazságügyi szakértők szakvéleményei alapján megállapította azt is, hogy az ABS rendszer hibája és az alváz korrodálódása gyártási hibának minősülnek, az alperes tehát az adásvételi szerződést hibásan teljesítette. A hibákat pedig az alperes nem vitásan nem javította ki és a jármű kicserélésétől is elzárkózott. Így - miután a hibák nem tekinthetők jelentéktelennek - a felperes megalapozottan állt el az adásvételi szerződéstől.

[10] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

[11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

[12] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak, és ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta az alábbi indokok alapján.

[13] A Ptk. alkalmazása során kialakult bírói gyakorlat a jótállási időt nem tekinti igényérvényesítési határidőnek. Miután pedig a Ptk. nem rendelkezik a jótállási igények bíróság előtti érvényesíthetőségének határidejéről, a jogosult az ilyen igényével, ha a hibát a jótállási időn belül közölte a kötelezettel, a hiba bejelentésétől számított, a Ptk. 324. § (1) bekezdése szerinti 5 éves általános elévülési időben fordulhat a bírósághoz (EBH 2009.1954.). A szavatossági határidők a jótállási igények érvényesítése során nem irányadóak.

[14] A felperes a perbeli esetben nem vitásan a jótállási idő alatt jelezte a hibákat az alperesnek, ezt követően pedig az 5 éves elévülési időn belül érvényesítette jótállási igényét a bíróság előtt. Követelése mindezekre figyelemmel nem évült el.

[15] Hibás teljesítés a Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint akkor következik be, ha a visszterhes szerződés alapján szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Jótállási kötelezettség vállalása esetében a Ptk. 248. § (1) bekezdése értelmében vélelmezni kell, hogy a jótállási idő alatt igazolhatóan felmerült hiba oka a teljesítéskor már fennállt, vagyis a kötelezett hibásan teljesített. A vélelmet a kötelezett annak bizonyításával döntheti meg, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

[16] A lefolytatott szakértői bizonyítás alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a gépjármű karosszériájának korrodálódása gyártási hiba következménye. D. G. igazságügyi szakértő szakvéleménye megerősítette az ABS rendszer működésének a felperes által jelzett időszakonkénti rendellenességét is.

[17] A gépjárművek próbaúton történő vizsgálata az igazságügyi szakértői gyakorlatban szokásosan alkalmazott módszerek közé tartozik, így nem volt akadálya annak, hogy a szakértő a próbaút tapasztalatait is figyelembe vegye szakvéleménye kialakítása során. A szakértői megállapítások aggályossá tételére vagy cáfolatára alkalmas bizonyíték pedig a per során nem keletkezett. A bíróság ezért a szakvéleményben foglaltak alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg az ABS rendszer hibájának fennállását is. Azt pedig az igazságügyi szakértő egyértelműen kizárta, hogy a hiba a nem megfelelő használat vagy karbantartási mulasztások következtében jelentkezett volna. A hibás teljesítés jogkövetkezményei alól ezért az alperes a Ptk. 305. § (1) bekezdése és 248. § (1) bekezdése értelmében nem mentesülhet.

[18] Szerződésen alapuló jótállás esetében a jogosult a szerződésben meghatározott jótállási jogokat érvényesítheti. Ha a szerződés a jótállás alapján érvényesíthető jogokról külön nem rendelkezik, arra tekintettel, hogy a jótállás a kellékszavatossághoz hasonlóan a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt helytállási kötelezettség, a szolgáltatás hibájának orvoslására alkalmas, a Ptk. 306. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint (3) bekezdésében szabályozott kellékszavatossági jogok helyettesítődnek be és képezik a jótállás tartalmát.