1117/B/2004. AB határozat
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság 31.P.85.986/2004/8. számú ítélete hatályon kívül helyezésére, valamint a Fővárosi Bíróság 47.Pf.20072/2005/4. számú ítélete megsemmisítésére irányuló indítványokat visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó eredetileg annak megállapítását kérte, hogy egy csatolt bírósági ítéletben meghatározott jogszabályi helyek sértik alapvető jogait.
Az Alkotmánybíróság főtitkárának hiánypótlási felhívására indítványát kiegészítette. Ebben előadta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 48. § (1) bekezdése sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését. Az Nbtv. támadott rendelkezése lehetővé teszi, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója megtagadja a nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról az érintett kérelmére történő tájékoztatást. Az indítványozó szerint a tájékoztatás megtagadásával bizonyos alapvető jogai (személyes adatok védelméhez való jog és a bírósághoz fordulás joga) sérülnek. Mindezek alapján indítványozta az Nbtv. 48. § (1) bekezdésének visszamenőleges hatályú megsemmisítését, továbbá kérte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 31.P.85.986/2004/8. számú ítélete hatályon kívül helyezését.
Egy későbbi indítvány-kiegészítésében kérte ügyének soron kívüli tárgyalását, továbbá a Fővárosi Bíróság 47.Pf.20072/2005/4. számú ítélete megsemmisítését.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
"59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."
2. Az Nbtv. támadott rendelkezése:
"48. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történő tájékoztatást, a személyes adatainak törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében - megtagadhatja."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítvány nemcsak utólagos normakontroll-kérelmet, hanem bírósági ítéletekre vonatkozó kérelmet is tartalmaz. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat, hogy hatáskörét az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a határozza meg, azok azonban bírósági ítéletek hatályon kívül helyezését, illetve megsemmisítését nem tartalmazzák. Ezért az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság 31.P.85.986/2004/8. számú ítélete hatályon kívül helyezésére, valamint a Fővárosi Bíróság 47.Pf.20072/2005/4. számú ítélete megsemmisítésére irányuló kérelmeket hatáskör hiányában az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja alapján visszautasította.
2. Az indítványozó szerint az Nbtv. támadott rendelkezése ellentétes a bírósághoz fordulás jogával. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 17. § (1) bekezdése előírja, hogy az érintett a jogainak megsértése (így pl. a tájékoztatás megtagadása, vagy a tájékoztatás meg nem felelősége) esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A (4) bekezdés szerint, ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására kötelezi. Az Nbtv. támadott rendelkezése is ebbe az esetkörbe tartozik, ebből következően nem korlátozza az érintettnek a bírósághoz fordulás jogát.
3. A tájékoztatás megtagadásának megengedése az indítványozó szerint sérti a személyes adatok védelméhez való jogot is.
3.1. Az Avtv. 11. § (1) bekezdése szerint az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. A 12. § értelmében az adatkezelő 30 napon belül tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatokról. A 13. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagad-hatj a meg, ha azt a 16. §-ban meghatározott esetekben a törvény lehetővé teszi. A 16. § szerint az érintett jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, illetve az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.
Az Nbtv. vizsgált rendelkezése az ismertetett szabályozással egyezően teszi lehetővé a tájékoztatás megtagadását. Ha az érintett ezzel nem ért egyet, az Nbtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott panaszjogával élhet, amely biztosítja számára, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszterhez forduljon. A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységével kapcsolatos panaszt, majd a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ezt követően a panaszosnak lehetősége van az Nbtv. 14. § (4) bekezdés c) pontja alapján az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságához fordulni, ha a 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el.
A tájékoztatás megtagadásával összefüggésben az érintett jogainak megsértésére hivatkozva közvetlenül bírósághoz is fordulhat a 2. pontban részletezettek szerint.
3.2. A 15/1991. (IV. 13.) AB határozat a személyes adatok alkotmányos védelme körében bontotta ki az információs önrendelkezési jog tartalmát: "[a]z Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek." (ABH 1991, 40, 42.)
"Az Alkotmánybíróságnak az alapjogok korlátozására irányuló gyakorlata az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének értelmezésén alapul. Az Alkotmány e szabálya szerint "A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja." E rendelkezést értelmező 30/1992. (V. 26.) AB határozat szerint: "Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest arány-tat an." (ABH 1992, 167, 171.) E megállapítások alapján alakult ki az Alkotmánybíróság gyakorlatában az alapjogkorlátozás megítélésénél alkalmazott módszer, az ún. szükségességi/arányossági teszt, amelynek értelmében alapjog korlátozásra csak más alapjog, vagy alkotmányos cél érdekében kerülhet sor, de ekkor sem lehet a korlátozás aránytalan. Az Alkotmánybíróság a 718/B/2000. AB határozatában akként foglalt állást, hogy közérdekű célokból is korlátozható a személyes adatok védelméhez való jog, illetve az információs önrendelkezés joga, ha a korlátozás az elérni kívánt célok megvalósításához elengedhetetlen módon és mértékben történik, azaz arányos (ABH 2009, 1413, 1419.). A 723/B/2005. AB határozat pedig megállapította, hogy a személyes adatok védelméhez való jog korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha alapvető jogok védelme vagy konkrét an meghatározott nyomós közérdekű cél szükségessé teszi az adatkezelést (ABH 2009, 1826, 1829.), illetve akként összegezett, hogy a nyomós közérdek jelenti azt a szükségességet, amely alkotmányosan indokolja az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében elismert személyes adatok védelméhez való jog korlátozását (ABH 2009, 1826, 1830.)." (828/B/2004. AB határozat, ABK november, 1275, 1278.)
A fenti megállapításoknak megfelelően a jelen ügyben is azt vizsgálta az Alkotmánybíróság, hogy az alapvető jogból levezethető egyik jogosultság gyakorlása korlátozásának feltételeit a törvényalkotó megtartotta-e.
3.3. A Rendőrségről szól ó 1994. évi XXXIV. törvény alkotmányossági felülvizsgálata kitért a törvény azon rendelkezésére is, amely előírta: bizonyos esetekben az érintett nem kaphat felvilágosítást arról, hogy hol és milyen célból használják fel személyes adatait.
A 44/2004. (XI. 23.) AB határozat ezzel összefüggésben összefoglalta az Alkotmánybíróság idevonatkozó gyakorlatát, és a jelen ügyre is irányadó megállapításokat tett.
"Az Alkotmánybíróság több határozatában állapította meg, hogy a bűnüldözés, bűnmegelőzés és a nemzetbiztonság érdeke szükségessé teheti az Alkotmányban biztosított alapjogok korlátozását.
A pénzmosás megakadályozása és a banktitok vizsgálata kapcsán hozott határozatában az Alkotmánybíróság a jogállamiságból levezethető alkotmányos célként ismerte el a bűnmegelőzés érdekét és a személyes adatok védelméhez való alapjognak a bűnmegelőzés érdekében történő korlátozását egy jól körülhatárolt bűncselekményi kör megakadályozására alkotmányosnak tekintette. [24/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 1998, 191, 195.]
Az Alkotmánybíróság a 20/1997. (III. 19.) AB határozatában úgy foglalt állást, hogy a bűncselekmény megvalósulása, illetőleg az arra való felhívás megelőzéséhez fontos állami, társadalmi és egyéni érdek fűződik. Ennek alapján nem állapította meg annak a rendelkezésnek az alkotmányellenességét, amely szerint az ügyész indítványára a bíróság az olyan sajtótermék vagy sajtóterméknek nem minősülő irat közlését megtiltsa, illetőleg az ügyész a közlést felfüggessze, amelyben bűncselekmény vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívás valósul meg. [20/1997. (III. 19.) AB határozat, ABH 1997, 85, 92.]
A 13/2001. (V. 14.) AB határozatában az Alkotmánybíróság - többek között megállapította - hogy a nemzetbiztonsági érdekek védelme alkotmányos cél és állami kötelezettség. Az ország szuverenitása és alkotmányos rendje a demokratikus jogállam működéséhez nélkülözhetetlen alapértékek. Az ország szuverenitásának érvényre juttatása, politikai, gazdasági és honvédelmi érdekeinek megóvása a szuverenitást, illetőleg az alkotmányos rendet sértő, vagy veszélyeztető tevékenységek felderítése és elhárítása az államnak az Alkotmányból közvetlenül levezethető kötelezettsége. (ABH 2001, 177, 196.)" (ABH 2004, 618, 642.)
3.4. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben lefolytatott alkotmányossági vizsgálat során úgy ítélte meg, hogy az Nbtv. 48. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatás tilalmát a nemzetbiztonsági érdekek védelme, mint nyomós közérdek szükségessé teszi. Megállapította továbbá az Alkotmánybíróság azt is, hogy az Nbtv. 48. § (1) bekezdésének előírása önmagában nem jelenti az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozását sem. Az esetenkénti korlátozás megítélése tekintetében az Avtv. 17. §-a biztosítja a bírói utat: a 17. § (1) bekezdése szerint az érintett jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat, a (2) bekezdés értelmében pedig azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.
A kifejtettekből következően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Nbtv. 48. § (1) bekezdése sem az Alkotmány 57. § (1) bekezdését, sem annak 59. § (1) bekezdését nem sérti, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2011. május 24.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró