A Kúria Kfv.37894/2014/13. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi I. törvény (Szmtv.) 1. §, 2. §, 2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 13. §, 42. §, 43. §, 2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) 1. §, 13. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Krajcsovics Józsefné dr. Illés Ibolya, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

I. A 2004/38/EK Irányelv 37. cikke folytán a hazai (tagállami) megengedő szabályozás alapján a közjegyző - mint hatóság által - a felek nyilatkozata szerint nyilvántartott élettársi kapcsolat a 2007. évi I. törvény 2. § b), bj) pontja szerinti hatóság előtt regisztrált élettársi kapcsolattal azonos.

II. A törvényi hatály elismerése nem zárja ki, hogy a hatóság az élettársi kapcsolat valós tartalmát érdemben vizsgálja.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.894/2014/13.szám

A Kúria a Dr. Szűcs A. Gábor Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Szűcs A. Gábor ügyvéd) által képviselt Felperes (cím) felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (1117 Budapest, Budafoki út 60.) alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. június 2. napján kelt 17.K.31.647/2014/3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tartott tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.31.647/2014/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A koszovói állampolgár felperessel szemben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 2013. február 22-én - kiutasítása mellett - 36 hónapos beutazási és tartózkodási tilalmat (a továbbiakban: BTT) rendelt el. A felperes e tilalom ellenére 2014. január 4-én Magyarország területére lépett, majd állítása szerint élettársi kapcsolatot létesített H.N.-val, melyet egy, a közjegyző által kiállított Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való felvételről szóló végzéssel igazolt. Ezt követően 2014. április 15. napján magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjaként a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő. Az idegenrendészeti hatóság a kérelmet befogadta, egyidejűleg a felperessel szemben idegenrendészeti eljárást indított. Az eljárás eredményeképpen 2014. április 15. napján kelt 106-1-21157/4/2014-Ké. számú határozatával a felperest - mivel a magyarországi tartózkodási feltételeket nem teljesítette - az Európai Unió területéről Koszovó területére kiutasította, vele szemben három év beutazási tilalmat rendelt el. A határozat indokolása szerint a BTT hatálya alatt álló felperes magyarországi tartózkodására más jogcímen jogot nem szerzett, mert az élettársi kapcsolata révén nem tartozik az Szmtv. 1.§ (1) bekezdés da) pontja szerint annak hatálya alá. A fentiek folytán az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13.§ (1) bekezdés i) pontja alapján - tekintettel a 42.§ (6) és (7) bekezdéseire - rendelkezett a felperes kitoloncolással történő kiutasításról.

A felperes - az Szmtv. hatályával kapcsolatos hatósági álláspontot vitató - keresetének az elsőfokú bíróság helyt adott, az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes keresete, annak indokai minden vonatkozásában megalapozottak, a közjegyzői nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat az Szmtv. 2.§ b) pont bj) alpontjának megfelel. A jogerős ítélet indokolása hivatkozott a 2011. augusztus 1-én hatályba lépett jogszabály módosításra, melynek folytán újabb elemekkel bővült a családtag fogalma, mivel az új rendelkezés kimondja, hogy családtag a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, ha a magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint mind a közjegyző által nyilvántartott, mind az anyakönyvvezető által bejegyzett élettársi kapcsolat beleesik a családtag fogalmába, mivel ezzel ellentétes értelmezés sem a jogszabály céljából, sem szövegéből nem következik. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor elismerte, hogy az azonos neműek anyakönyvvezető által bejegyzett élettársi kapcsolatához (2009. évi XXIX. törvény) a jogalkotó több jogot fűz, mint az akár egyező, akár különnemű felek közjegyző által nyilvántartásba vett kapcsolatához, e körben utalt a 2004/38/EK, az európai parlament és tanács irányelvére (a továbbiakban: Irányelv). Az elsőfokú bíróság mindezek alapján megállapította, hogy a közjegyző által bejegyzett élettársi kapcsolat a felperes számára családtagi státuszt teremt, az Szmtv. hatálya alá tartozik, ennélfogva a tartózkodási kártya kiadása folyamatban létére tekintettel rendelkezett tartózkodási jogcímmel, így kiutasítása jogsértő. Az elsőfokú bíróság a tartózkodási kártya iránti, folyamatban lévő eljárásra tekintettel az új eljárás elrendelését mellőzte.