2/E/2001. AB határozat

mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXn. törvény 49. § (1) bekezdésével kapcsolatos indítványt, amely szerint a jogalkotó nem biztosította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességből eredő jogsérelmek orvoslását a folyamatban lévő ügyekben.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte. Álláspontja szerint "a Jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem rendelkezett az akkor követendő eljárásról, ha az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. § (1) bekezdése szerinti jogsérelem felismerése folyamatban lévő bírósági ügyben következik be". Az indítványozó szerint e tekintetben "hiányzik az eljárási garancia az alkotmányellenes jogszabályi helyzet okozta sérelem orvoslására a folyamatban lévő ügyekben", ami az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik.

Az indítványozó véleménye szerint "az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakhoz hasonló szabályozás megoldás lehetne."

II.

1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) vizsgált rendelkezései:

"21. § (4) Az 1. § d)-e) pontja szerinti eljárást bárki indítványozhatja."

"38. § (1) A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.

(2) Kérelemben a bíró (1) bekezdés szerinti eljárását kezdeményezheti az, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes."

"49. § (1) Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az indítványozó állítása szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem biztosította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességből eredő jogsérelmek orvoslását a folyamatban lévő bírósági ügyekben, s ez sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét.

Az Alkotmánybíróság 4/1999. (III. 31.) AB határozata rámutatott arra, hogy az Abtv. 49. §-a szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására "akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet - a jogi szabályozás iránti igény - annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 231.]." (ABH 1999 52, 56.)

Az Alkotmánybíróság korábban már foglalkozott a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség bírói kezdeményezésével. Korábbi határozatában rámutatott arra, hogy az "Abtv. 38. §-a nem jogosítja fel a bírót arra, hogy ebben a minőségében az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését, az Abtv. 1. § e) pontja szerinti eljárást kezdeményezze." [27/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 252, 257.]

Az Abtv. 49. § (1) bekezdése szerinti mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást azonban határidő nélkül lehet az Alkotmánybíróságnál kezdeményezni. Az eljárás kezdeményezésére akár folyamatban lévő ügyekkel összefüggésben, akár attól függetlenül is sor kerülhet. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség kezdeményezésére ugyanis az Abtv. 21. § (4) bekezdésének megfelelően bárki jogosult. Mindezek alapján akár az eljárásban résztvevők, akár az eljáró hatóság, bíróság is jogosult mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség kezdeményezésére.

Az Alkotmánybíróság indokolt esetben megállapítja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, ellenkező esetben az indítványt elutasítja. Az utóbbi esetben az Alkotmánybíróság határozata a folyamatban lévő ügy eldöntését nyilvánvalóan nem befolyásolhatja.

Amennyiben az Alkotmánybíróság jogalkotói mulasztást állapít meg, akkor - határidő tűzésével - felhívja a jogalkotó szerv figyelmét a feladatának teljesítésére. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításával az Alkotmánybíróság nem végez jogalkotást: jogszabályt nem hoz létre, nem módosít, nem helyez hatályon kívül.

Az Alkotmánybíróság felhívása nyomán a jogalkotó szerv végez jogalkotást: a jogalkotó a felhívásnak köteles eleget tenni és jogalkotói feladatát elvégezni. Az Alkotmánybíróság határozata nyomán a jogalkotó dönthet arról, hogy miképpen szünteti meg az alkotmányellenes helyzetet, milyen normát alkot. Mérlegelheti továbbá, hogy a megalkotandó norma hatálybalépését hogyan határozza meg: annak hatályát a folyamatban lévő ügyekre is ki terjeszti-e.

A jogalkotó a jogalkotói feladat teljesítéséve! megváltoztatja a hatályos joganyagot. A joganyag tényleges változásától, illetve a változtatás hatályától függően vizsgálható, hogy a jogalkotói mulasztás miatt korábban keletkezett-e jogsérelem, s milyen jogsérelem keletkezett, illetve a jogsérelem megszüntethető-e és milyen módon szüntethető meg. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet megszüntető rendelkezések megalkotását megelőzően nem lehet olyan egyedi jogsérelmeket orvosolni, amelyek csak az új rendelkezések alapján állapíthatóak meg. Ezért a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításával egyidejűleg egyedi jogsérelem orvoslására az Alkotmánybíróságnak nincsen hatásköre.

Az Alkotmánybíróság a jogállamiság követelményével kapcsolatban már kifejtette: "A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára." [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.]

A fentiekből következően nem állapítható meg mulasztás amiatt, hogy a jogalkotó a folyamatban lévő ügyekben a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításával együttesen nem biztosított jogsérelmek orvoslására irányuló eljárást, illetve nem alkotott ilyen eljárásra vonatkozó szabályokat. Tekintettel arra, hogy az indítványozó által állított eljárási szabályok megalkotására vonatkozó jogalkotói feladat nem állapítható meg, ezért jogalkotói feladat elmulasztása, illetve a jogbiztonság követelményének ebből eredő sérelme sem állapítható meg. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2003. október 13.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró