BH+ 2011.6.278 I. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat a felfüggesztési kérelmet elbíráló határozat.

II. Az Étv. 48. § (9) bekezdése szerinti határidő vonatkozásában azt kell vizsgálni, hogy az építésügyi hatóság milyen eljárásban szerzett tudomást a szabálytalanságról [1952. évi III. tv. 332. §, 1997. évi LXXVIII. tv. 48. §]

R. Nagyközség Jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság a 2009. március 18. napján kelt határozatában - megismételt eljárást követően - a felperes kérelmének helyt adott, és a D. 325/6 hrsz.-ú ingatlanon felépített élményfürdő és gyógyászat rendeltetésű épületekre a fennmaradási és egyben használatbavételi engedélyt ideiglenes jelleggel 2009. május 18-ig megadta. Egyidejűleg a felperest az építési engedély végrehajtásának felfüggesztési időszaka alatt végzett építési tevékenység miatt 257 395 000 forint építésügyi bírság megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú határozat indokolása szerint a felperes a dunaújvárosi 325/6 hrsz.-ú ingatlan felépített élményfürdő és gyógyászat rendeltetésű építményre 2008. június 24. napján használatbavételi engedély iránti kérelmet nyújtott be. Az elsőfokú hatóság határozatában fennmaradási és használatbavételi engedélyt adott és egyúttal építésügyi bírságot alkalmazott. A felperes fellebbezése alapján az alperes jogelődje az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az ügyben új eljárás lefolytatását rendelte el.

A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes az építési engedély végrehajtásának felfüggesztési időtartama alatt végzett építési tevékenységet. Az építési engedély felülvizsgálatával kapcsolatban a D. Környezetvédelmi Kiemelt Közhasznú Egyesület közigazgatási pert kezdeményezett a megyei bíróságon. A bíróság az építési engedélyre vonatkozó határozat végrehajtását végzésében felfüggesztette, mely végzés meghozatalának dátuma 2007. január 19. A közigazgatási per jogerős megszüntetésére a Fővárosi Ítélőtábla végzésével került sor 2007. október 17. napján. A két időpont között az építési engedélyre vonatkozó határozat végrehajthatósága felfüggesztésre került, így a szabálytalan munkavégzés idejét a két végzés közötti időtartamban határozata meg.

A felperes fellebbezése alapján az alperes határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta azzal, hogy a fennmaradási és egyben használatbavételi engedélyt ideiglenes jelleggel, a határozat végrehajthatóvá válásától számított 60 napra adta meg, egyidejűleg az építésügyi bírság összegét 257 141 100 forintban határozta meg.

Az alperes határozatának indokolása szerint indokolt volt tisztázni azt, hogy a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését hatályon kívül helyező bírósági döntés mikor emelkedett jogerőre. A belföldi jogsegély keretében a bíróság megkeresésre, azonban arra utalt, hogy nem jogosult a saját, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla döntésének magyarázatára, értelmezésére, különös tekintettel arra, hogy a bírósági eljárás már befejeződött.

Az alperes megállapította, hogy a megyei bíróság végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését a felperes 2007. február 14. napján vette kézhez, így ettől az időponttól már nem rendelkezett végrehajtható építési engedéllyel. A felfüggesztés 2007. december 3. napjáig a Fővárosi Ítélőtábla jogerős permegszüntető végzésének kézbesítéséig állt fenn, a két időpont közötti építkezési tevékenységet szabálytalannak tekintette, utalva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 38. § (1) és 46. § (2) bekezdésére.

Az alperes megállapította azt is, hogy a bírság alkalmazására az Étv. 48. § (9) és (12) bekezdésében írt határidőn belül került sor. A felperes az építési naplóba tett bejegyzésekből megállapíthatóan a végrehajtás felfüggesztése alatt folyamatosan építkezett. Az elsőfokú hatóság az építtetőt fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására az 2008. augusztus 5. napján megtartott helyszíni szemle alkalmával hívta fel és a bíróságot első alkalommal 2008. december 5. napján kelt határozatában szabta ki, így az Étv. 48. § (12) bekezdésével meghatározott jogvesztő határidő megtartása került.

A felperes keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. A felperes vitatta a szabálytalan munkavégzés időtartamát hivatkozta a megyei bíróság 10 2007. március 9. napján kihirdetett végzésére, amelyben a per megszüntetése mellett egyidejűleg hatályon kívül helyezte a másodfokú határozat végrehajtását felfüggesztő végzését is. A felperes utalt arra, hogy a végzés végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos része ellen nincs helye fellebbezésnek, az jogerőre emelkedett a kihirdetéssel és erre tekintettel legfeljebb 23 napos időszak jöhet szóba, mint amely esetében építési tevékenység nem volt végezhető.

A felperes vitatta az Étv. 48. § (9) és (12) bekezdésében írt határidő megtartását is, mivel az ügyben az elsőfokú építésügyi hatóság 2007. február 22. napján már helyszíni szemlét tartott és az építkezés tekintetében hivatalos tudomást szerzett, így az intézkedési jogosultságot is ettől az időponttól kell számítani.

A megyei bíróság - 10. sorszámú végzéssel kijavított ítéletében - a felperes keresetét elutasította, mert a felperes keresete nem volt megalapozott. A végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó bírósági határozat értelmezése körében a Pp. 332. §, valamint a 31/2001. KK vélemény alapján az elsőfokú bíróság azt emelte ki, hogy a végrehajtás felfüggesztése az ügy jogerős befejezéséig tart, illetőleg a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó végzést külön a per befejezését követően nem kell hatályon kívül helyezni.

Az elsőfokú bíróság szerint az alperes helytállóan állapította meg a szabálytalan építkezés időtartamát figyelembe véve azt a körülményt, hogy a felperes mikor értesült a Fővárosi Ítélőtábla jogerős permegszüntető végzéséről.

Az elsőfokú bíróság nem találta jogszabálysértőnek az alperes határozatát az Étv. 48. § (9) és (12) bekezdése alkalmazásának körében sem. Kiemelte, hogy az építési hatósági eljárásra a felperes használatbavételi engedély iránti kérelme alapján került sor. Ebben az eljárásban a 2008. augusztus 5-i helyszíni szemle megállapításai alapján hívta fel a hatóság fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására a felperest. A jegyzőnek ezen a helyszíni szemlén, majd pedig az építési napló alapján jutott tudomására szabálytalan építkezés teljes mértékben, így a 2008. december 5. napján meghozott határozat az Étv. 48. § (9) és (12) bekezdései szerinti határidőben történt.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete sértette a Pp. 339. § (1) bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 111. § (1) bekezdését, a Pp. 215. §, 224. §, 233. §-át, az Étv. 48. § (9), (10) és (12) bekezdését, 49. § (1) bekezdését, valamint 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 3. §-át.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen határozta meg az építésügyi bíróság szempontjából releváns időszakot. Az ügyben az 1/2007. KK vélemény nem alkalmazható, mivel az teljesen más ténybeli és jogi helyzetet elemez. A felperes szerint a végrehajtás felfüggesztését hatályon kívül helyező végzés 2007. március 9. napján a Pp. 233. § (3) bekezdés b) pontja önálló fellebbezési lehetőség hiányában kihirdetése jogerőre emelkedett, így a végrehajtás felfüggesztése ezen a napon véget ért. A felperes kiemelte azt is, hogy a permegszüntető végzés ellen a D. ugyan fellebbezést terjesztett elő, azonban abban nem kifogásolta a végrehajtást felfüggesztő végzés hatályon kívül helyezését, ezért az is megállapítható, hogy ebben a tárgyban fellebbezés előterjesztésére nem került sor. A közigazgatási határozat végrehajtását felfüggesztő végzés hatályon kívül helyezésének időpontjával, tehát 2007. március 9. napjával kell megállapítani az építésügyi bírság kiszabása szempontjából releváns időszak befejező időpontját. Ez azt is jelenti, hogy engedély nélküli építkezés legfeljebb 23 nap időtartamra tehető, ugyanakkor a felperes ezen időszak alatt a kárenyhítésen az állagmegóváson túl építési munkát gyakorlatilag nem végzett.