245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §[1]

E rendelet rendelkezéseit - a sajátos építményfajtákra vonatkozó külön szabályozás hiányában - az építményekkel és az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni.

Az építésügyi bírság kiszabásának esetei

2. §[2]

Az építésügyi hatóság építésügyi bírságot a következő esetekben szab ki:

a) jogszerűtlen építési tevékenység esetén a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 177. § (1) és (4) bekezdése szerint,

b) jogszerűtlen bontási tevékenység esetén a Méptv. 177. § (4) és (11) bekezdése szerint,

c) jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenység esetén a Méptv. 175. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja alapján.

A bírság mértéke és számítása jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén[3]

2/A. §[4]

3. §[5]

(1) A bírság mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a számított építményérték és a 2. melléklet szerinti szorzószám, valamint a (4) bekezdés szerinti százalékos érték szorzata. A bírság összegét a 3. mellékletben előírtak szerint kell megállapítani.

(2) A bírság összege 300 000 forint

a) az építési engedély mellékletét képező, záradékolt vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően meg nem épült építményrész esetén,

b) az építmény helyének építési engedély vagy egyszerű bejelentés nélküli módosítása esetén.

c)[6] az építési engedély véglegessé válása előtt megkezdett vagy a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát elrendelő bírósági döntés ellenére végzett építési tevékenység esetén, ha az építtető az engedélyezett tervtől nem tért el.

(3) A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló vagy elbontott

a) építményhez, építményrészhez hozzárendelt, az 1. melléklet szerinti egységár, valamint

b) építmény, építményrész - az építészeti-műszaki dokumentáció vagy felmérés alapján számított - nettó alapterületének, térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységárú építményrész esetében e szorzatok összege.

(4) A bírság meghatározásakor a (3) bekezdés szerinti számított építményértéknek az alábbi százalékos értékét kell figyelembe venni:

a) engedély nélküli építés esetén 20%,

b) engedélytől eltérő építés esetén 12%,

c) engedély nélkül végzett bontás esetén 5%,

d) nemzeti emléknek minősülő műemlék építményen vagy annak telkén, nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlanon végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 40%,

e) helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építményt, építményrészt érinti, 25%,

f) műemléki jelentőségű vagy világörökségi területen álló, nem védett építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 30%,

g) történeti tájon, műemléki környezetben álló, nem védett építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 25%,

h) egyszerű bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően végzett építési tevékenység esetén 12%.

(5) Ha az ingatlan többféle műemléki területen áll, akkor a (4) bekezdés pontjai közül a magasabb bírságösszeget eredményező számítást kell alkalmazni.

(6) A jogszerűtlenül végzett bontást követően új építmény jogszerűtlen építése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni.

(7) A fizetendő bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított bírságérték

a) másfélszerese, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal,

b) kétszerese, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal

jogszerűtlen építési tevékenység végzése miatt végleges döntéssel építésügyi bírsággal sújtottak.

A bírság mértéke és számítása jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenység esetén[7]

3/A. §[8] (1) A bírságot a 4. mellékletben foglalt táblázat szerint kell megállapítani.

(2) A bírság mértéke az (1) bekezdés szerint megállapított összegnek

a) a kétszerese, ha az építési tevékenységet a nemzeti emléknek minősülő műemlék építményen vagy annak telkén, nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlanon,

b) a másfélszerese, ha az építési tevékenységet

ba) helyi védelem alatt álló építményen vagy

bb) nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon vagy világörökségi területen

végzik vagy végezték,

c) a fele, ha az építményen kizárólag bontási tevékenységet végeznek vagy végeztek, és nem tartozik az a) és b) pont alá.

(3) A bírság mértéke az (1) és (2) bekezdés szerint megállapított összeg másfélszerese - a 4. mellékletben foglalt táblázat 3. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény kivételével -, ha kiszabására azzal szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal végleges döntéssel jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenység miatt bírsággal sújtottak.

(4) Az építésügyi hatóság a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a Méptv. alapján saját vagy hozzátartozó részére építőipari kivitelezési tevékenységet végző kivitelező jogsértő cselekményével kapcsolatos bírságot a fővállalkozó kivitelezőre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.

(5) Az építésügyi hatóság egy ellenőrzés eredményeként ugyanazon résztvevővel szemben egy építési tevékenységgel összefüggésben megállapított több jogsértés miatt

a) a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó bírság másfélszeresére megemelt összege vagy

b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege

közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb.

(6) Ha az építési folyamat résztvevője többfajta építési tevékenység végzése során több jogsértő cselekményt is megvalósít, a bírságot vele szemben az (5) bekezdés figyelembevételével, tevékenységenként kell kiszabni.

A bírság kiszabásának és megfizetésének szabályai[9]

4. §[10]

(1) Az építésügyi hatóság a jogszerűtlenül végzett építési tevékenység miatt kiszabott bírságot a fennmaradási engedélyt megadó vagy a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg.

(2) A jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenységgel kapcsolatban az építésügyi hatóság a bírságot önálló határozatban állapítja meg.

5. §

(1) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.

(2)[11] A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napja.

(3)[12] A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 60 napra.

(4)[13] A bírság összegét 10 000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

6. §

(1)[14] A bírságot az azt megállapító végleges határozatban előírt határidőn belül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00003582-09060034 számú Építési és Közlekedési Minisztérium fejezeti építésügyi bírság bevételek beszedési számlára, készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(2)[15] A sajátos építményfajtákra kiszabott bírságot az építményfajta szerint feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott előirányzat számlájára kell befizetni.

(3)[16] A jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenységgel kapcsolatos bírságot megállapító határozat tartalmazza

a) az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (a továbbiakban: e-bírság) elektronikus alkalmazás által generált egyedi bírság-azonosító kódot,

b) az (1) bekezdésben megjelölt számlaszámot,

c) a figyelemfelhívást arra, hogy az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson fel kell tüntetni

ca) a határozat számát,

cb) az egyedi bírság-azonosító kódot és

cc) a kötelezett nevét, megnevezését, valamint

d) a figyelemfelhívást a befizetés megtörténtének 8 napon belüli igazolására.

(4)[17]

7. §[18]

(1) A jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenységgel kapcsolatos bírság kiszabásáról szóló határozatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 85. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül közölni kell

a) a szakmagyakorlói névjegyzéket vezető szervvel, ha a bírság kiszabására az építési műszaki ellenőrrel, a tervezővel, a tervezői művezetővel vagy a felelős műszaki vezetővel szemben került sor,

b) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét vezető szervvel, valamint

c) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építmények esetében az érintett ingatlan vagyonkezelőjével.

(2) A jogszerűtlenül végzett építési tevékenység miatt kiszabott bírság megfizetésére adott befizetési határidő meghosszabbításáról szóló végleges végzést az építésügyi hatóság köteles közölni az érintett ingatlan tulajdonosával is, ha az nem azonos a kötelezettel.

(3) Az építésügyi hatóság - a (4) bekezdésben rögzített kivétellel - a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az e-bírság alkalmazásban rögzíti.

(4) A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi hatósági eljárásaiban a bírság kiszabásával kapcsolatos döntéseket és intézkedéseket az e-bírság alkalmazásban nem kell rögzíteni.

8. §[19]

Záró rendelkezések

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[20]

10. §[21]

E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (1) bekezdésével megállapított - 4. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontját a Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11. §[22] E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

12. §[23] (1) E rendeletnek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3/A. §-át, 5. § (4) bekezdését és 4. mellékletét, valamint módosított 1-3. §-át, 4. §-át, 6. § (1) bekezdését, 6. § (3) bekezdését, 7. §-át, 1. és 3. mellékletét a Módr. hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.-ral megállapított 4. melléklet 21. sorát 2025. október 1-jétől kell alkalmazni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez[24]

Egységárak építménytípusonként

2. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez[25]

A bírság számításhoz alkalmazandó szorzószámok az épület (épületrész) készültségi állapotától függően

1. A táblázatban megjelölt szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy ténylegesen az építmény, építményrész milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanem építését megkezdték, mindaddig az annak megfelelő sorába tartozó szorzóval kell számolni, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik.

2. Az előírt készültségi szorzó a 3.1. és a 3.2. pontok kivételével nem módosítható, ha valamely előző szerkezet munkafázisa nem készült (pl. födém nélküli ipari csarnok, nyitott szín válaszfal, vakolás és burkolás nélkül).

3. Többszintes építmény esetén a készültségi fokot szintenként kell meghatározni. E tekintetben külön szintnek számít a pinceszint és a beépített tetőtér is.

3.1. A közbenső szinteknél az alapozásra vonatkozó készültségi fokot ki kell vonni az adott szint ténylegesen megállapított készültségi mérőszámából (pl. I. emelet feletti födém megkezdésekor annak készültségi foka: 0,4-0,1=0,3 lesz).

3.2. Az építmény legfelső építményszintjének készültségi fokát az egyszintes építménynek megfelelően kell kiszámolni az alapozásra vonatkozó mérőszám levonásával (pl. magastető építésének megkezdésekor a legfelső építményszint készültségi foka: 0,6-0,1=0,5 lesz).

4. Meglévő építmény bővítése esetén is a fentiek szerinti számítási módot kell alkalmazni.

5. Meglévő tetőtér beépítése, valamint meglévő lapostetős építmény utólagos tetőtér beépítéssel történő bővítése esetén a kivitelezés megkezdésekor 0,5-ös, a burkolás megkezdésekor 1,0-es készültséggel kell számolni.

3. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez[26]

1. A számított építményérték meghatározása

1.1. A fennmaradási engedély mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentáció vagy bontás esetén a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell határozni a jogszerűtlenül épített, elbontott építmény, építményrész jellemző méretét és mennyiségét, ami lehet nettó alapterület, térfogat, felület, hossz, magasság vagy darabszám. A mennyiség meghatározáskor

1.1.1. a szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét, alapterületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekből kell kiszámolni;

1.1.2. ha az engedélyezett vagy bejelentett építménynél kisebb vagy nagyobb mennyiségű, méretű a szabálytalanul megvalósult építmény, akkor a számítás alapja az engedélyezett vagy tudomásul vett és a ténylegesen elkészült mennyiség, méret különbsége;

1.1.3. ha az engedélyezett vagy bejelentett építmény mérete, mennyisége megegyező, de kialakításában tér el, akkor a számítás alapja

1.1.3.1. az engedélytől vagy bejelentéstől eltérő részek alapterületének, felületének, térfogatának, hosszának összege vagy

1.1.3.2. az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten kívül eső építményrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve hossza;

1.1.4. ha az épület vegyes rendeltetésű, és az 1. melléklet 2-5. sora szerinti - különböző egységár besorolás alá eső - rendeltetéseket tartalmaz, akkor a nettó alapterületet az azonos egységár és készültségi fok besorolás alá eső rendeltetésenként összegezve kell meghatározni.

1.2. Az 1. mellékletből ki kell választani az épület, épületrész rendeltetéséhez vagy az építmény, építményrész előírt méretéhez rendelt egységárat, melynek meghatározásakor

1.2.1. ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel vegyes rendeltetésű épületben található önálló rendeltetési egység érintett, akkor az egységárat az érintett rendeltetési egység rendeltetésének megfelelően kell kiválasztani;

1.2.2. ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel létrejött építmény, építményrész 1. melléklet szerinti egységár besorolása több sorba is lehetséges, akkor a magasabb egységárral kell számolni.

1.3. Az 1.1. pont szerint kiszámított mennyiséget be kell szorozni a hozzá tartozó egységárral.

1.4. A fennmaradási engedély tárgyát képező több építményre, építményrészre az 1.3. pont szerint kiszámított szorzatok összege adja a számított építményértéket.

2. A számított építményértéket az 1. melléklet 2-5. és 7. sora esetében be kell szorozni a 2. melléklet szerinti készültségi fok mértékével.

3. Az 1-2. pont szerinti összeg 3. § (4) bekezdése szerinti százaléka adja a bírság összegét.

4. A 3. pont szerinti bírság összeget - ismételt szabálytalanság esetén - a 3. § (7) bekezdése szerinti mértékben kell növelni.

4. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez[27]