62018CJ0014[1]

A Bíróság ítélete (hatodik tanács), 2019. február 28. Alfamicro - Sistemas de computadores, Sociedade Unipessoal, Lda. kontra Európai Bizottság. Fellebbezés - Választottbírósági kikötés - EUMSZ 272. cikk - A »megállapítási kereset« fogalma - EUMSZ 263. cikk - A »közigazgatási aktus« fogalma - A versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) (2007 - 2013) keretében kötött támogatási szerződés - Bizonyos bejelentett költségek támogathatatlanságát megállapító könyvvizsgálói jelentések. C-14/18. P. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)

2019. február 28. ( *1 )

"Fellebbezés - Választottbírósági kikötés - EUMSZ 272. cikk - A »megállapítási kereset« fogalma - EUMSZ 263. cikk - A »közigazgatási aktus« fogalma - A versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) (2007-2013) keretében kötött támogatási szerződés - Bizonyos bejelentett költségek támogathatatlanságát megállapító könyvvizsgálói jelentések"

A C-14/18. P. sz. ügyben,

az Alfamicro - Sistemas de Computadores, Sociedade Unipessoal, Lda (székhelye: Cascais [Portugália], képviselik: G. Gentil Anastácio és D. Pirra Xarepe advogados)

fellebbezőnek,

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2018. január 5-én benyújtott fellebbezése tárgyában,

a másik fél az eljárásban:

az Európai Bizottság (képviselik: J. Estrada de Solà és M. M. Farrajota, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: C. Toader tanácselnök (előadó), L. Bay Larsen és M. Safjan bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Fellebbezésével az Alfamicro - Sistemas de computadores, Sociedade Unipessoal, Lda (a továbbiakban: Alfamicro) az Európai Unió Törvényszéke 2017. november 14-i Alfamicro kontra Bizottság ítéletének (T-831/14, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2017:804) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék elutasította az Alfamicro által az EUMSZ 272. cikk alapján előterjesztett, lényegében annak megállapítására irányuló kérelmet tartalmazó keresetet, hogy az Európai Bizottságnak a "Save Energy" projekt európai uniós finanszírozására vonatkozó 238882. sz., a 2006. október 24 i-1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL 2006. L 310., 15. o.) által megállapított versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013) keretében kötött támogatási szerződés (a továbbiakban: vitatott támogatási szerződés) értelmében a fellebbezővel szemben fennálló követelése nem létezik.

Jogi háttér

2 Az 1639/2006 határozat 1. cikkének a (2) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (2) bekezdése szerint e határozatot annak érdekében fogadták el, hogy az hozzájáruljon az Európai Közösség, mint fejlett tudásalapú társadalom versenyképességi és innovációs kapacitásához, amely társadalom fenntartható fejlődése az erőteljes gazdasági növekedésen, valamint a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását biztosító, rendkívül versenyképes szociális piacgazdaságon alapszik. E határozatot 2013. december 31-től hatályon kívül helyezte a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014-2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 33. o.; helyesbítés: HL 2016. L 71., 323. o.).

3 Az 1639/2006 határozat (19) preambulumbekezdése szerint e rendelet célja többek között az, hogy megfelelő intézkedések elfogadására kerüljön sor a szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében, valamint hogy megtegyék a szükséges lépéseket az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL 1995. L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.), és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (HL 1996. L 292., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 303. o.) és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 1999. L 136., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 91. o.) összhangban az elveszett, a jogtalanul kifizetett és a szabálytalanul felhasznált támogatások visszakövetelésére vonatkozóan.

4 Az ezen határozat 2. cikkében előírt célok között e cikk (2) bekezdésének b) pontjában szerepelt az információs és kommunikációs technológiák (IKT) politika támogatási programja.

5 Az említett határozat 9. cikke, melynek címe "A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme", a (3) bekezdésében a következőket írta elő:

"Az e határozat alapján meghozott valamennyi végrehajtási intézkedésnek rendelkeznie kell különösen a Bizottság vagy az általa felhatalmazott bármely képviselője által történő, vagy az Európai Számvevőszék könyvvizsgálatain keresztül történő, szükség esetén helyszíni felülvizsgálat és pénzügyi ellenőrzés lehetőségéről."

A jogvita előzményei

6 Az Alfamicro a portugál jog alapján létrehozott egyszemélyes társaság, amely az informatika és az információs technológiák területén nyújt szolgáltatásokat. E társaság 2009. június 9-én a Bizottsággal megkötötte a vitatott támogatási szerződést.

7 Az e szerződés által finanszírozott "Save Energy" projekt célja az, hogy a polgárokban és a politikai döntéshozókban tudatosítsák az energiahatékonysághoz kapcsolódó kérdéseket. E projektre 2009. március 1-jétől 2011. október 31-ig került sor.

8 Az Alfamicro az említett projektben koordinátorként vett részt, egy olyan konzorcium keretében, amelynek 17 partner volt a tagja öt tagállamból. Az Alfamicro koordinálta a technológiai és szociális innovációs kísérleti projektek végrehajtását. Ezenfelül részt vett más európai projektekben, amelyekben technikai konzultánsi vagy projektkoordinátori szerepet töltött be.

9 A vitatott támogatási szerződés az 5. cikkének (1) bekezdésében a Közösség maximális pénzügyi hozzájárulását 2230000 euróban határozta meg, és előírta, hogy e pénzügyi hozzájárulásnak legfeljebb a támogatható költségek 50%-ára kell korlátozódnia.

10 E szerződés 10. cikke, melynek címe "Az alkalmazandó jog és joghatóság", azt írta elő az első bekezdésében, hogy a szerződésre a szövege, az innovációs és versenyképességi keretprogramra vonatkozó releváns közösségi jogi aktusok, az Európai Közösségek általános költségvetésére irányadó pénzügyi rendelet és annak végrehajtási szabályai, és általánosságban a közösségi jog egyéb releváns rendelkezései, valamint másodlagosan a belga jog irányadó.

11 Az említett szerződés 10. cikkének második bekezdése szerint "a kedvezményezettek kijelentik, hogy tudják és elfogadják azt, hogy a Bizottság az EK 256. cikk alapján pénzügyi kötelezettségeket tartalmazó [és végrehajtható] döntéseket hozhat".

12 Ugyanezen szerződés 10. cikkének harmadik bekezdése azt írta elő, hogy a Bizottságot a szerződés 10. cikkének második bekezdésében említett határozatok elfogadását érintően megillető jogok sérelme nélkül a Törvényszék, vagy fellebbezés esetén az Európai Közösségek Bírósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az egyrészről a Közösségek, és másrészről a kedvezményezettek között a vitatott támogatási szerződés értelmezését, alkalmazását és érvényességét, valamint a fent említett határozatok jogszerűségét érintően felmerülő jogviták tekintetében.

13 A vitatott támogatási szerződés II. melléklete, amely a szerződésnek teljes mértékben a részét képezte, megállapította a szerződésre vonatkozó általános feltételeket. Ezen általános feltételek II.28. cikke, melynek címe "Pénzügyi könyvvizsgálat", az 1. cikkének első bekezdésében azt írta elő, hogy a Bizottság az érintett projekt végrehajtásának bármely időpontjában, és a végső kifizetéstől számított öt éven belül könyvvizsgálatnak vetheti alá a kedvezményezettet. E bekezdés második albekezdése értelmében ezen eljárást külső könyvvizsgálóknak vagy a Bizottság szolgálatainak kell lefolytatniuk, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) is. Az említett általános feltételek II.28. cikke (6) bekezdésének szövege szerint az Európai Számvevőszéket az ellenőrzések és a könyvvizsgálat tekintetében ugyanazon jogok illetik meg, mint a Bizottságot, többek között ideértve a hozzáférési jogot.

14 Az eredetileg 30 napra tervezett "Save Energy" projekt tartamát utólag 32 napra hosszabbították, így az 2011. október 3-án ért véget. E projekt végrehajtását követően a Bizottság 680300 euró összegű kifizetést teljesített, amely 50%-a volt az Alfamicro által bejelentett költségeknek.

15 A Számvevőszék a 2012. október 25-i levélben tájékozatta az Alfamicrót arról, hogy az EUMSZ 287. cikk alapján, és a vitatott támogatási szerződés általános feltételei II.28. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Cascaisban (Portugália) található helyiségeiben könyvvizsgálatot fog végezni 2012. december 17-től 19-ig. A Számvevőszék e könyvvizsgálatot 2013. április 11-én zárta le.

16 A Számvevőszék ezt követően az Alfamicro által előterjesztett ideiglenes észrevételek figyelembevételével átvizsgálta a könyvvizsgálatról szóló, az Alfamicróval a 2013. április 29-i levélben közölt ideiglenes jelentést. A Bizottság a 2014. augusztus 25-i levélben közölte az Alfamicróval a végleges könyvvizsgálói jelentést, és értesítette e könyvvizsgálat végleges lezárásáról. E könyvvizsgálat nyomán a Számvevőszék a szerződések és az alkalmazandó szabályok keretének meg nem felelőként elutasította a személyzetre és az Alfamicro két alvállalkozója által teljesített szolgáltatásokra vonatkozó költségeket, valamint az "egyéb közvetlen költségeket", amelyek főként utazási költségeket és fogyasztási termékek vásárlását érintő költségeket foglaltak magukban, 934262 euró összegben.

17 A Bizottság a 2014. szeptember 8-i levélben (a továbbiakban: előzetes tájékoztató levél) értesítette az Alfamicrót arról, hogy a könyvvizsgálat megállapításai alapján visszatéríttet 467131 eurót, és ezen összegnek megfelelő terhelési értesítést állítanak ki abban az esetben, ha az Alfamicro a levél kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül nem terjeszt elő észrevételt. A Bizottság e levélben azt is közölte, hogy abban az esetben, ha ezen összeg a terhelési értesítésben meghatározott határidőn belül nem kerül kifizetésre, a késedelmi kamatokat az ezen értesítésben megjelölt kamatlábon számítják. Végezetül a Bizottság megjegyezte, hogy az említett összeget visszatéríttetheti akár beszámítás útján, akár végrehajtható aktus elfogadása útján. Az Alfamicro a 2014. október 8-i levélben vitatta az előzetes tájékoztató levél tartalmát.

18 A Bizottság a 2014. október 28-i levélben megerősítette az előzetes tájékoztató levélben megfogalmazott álláspontját, és ahhoz mellékelte a 3241413112. számú terhelési értesítést 467131 eurós összegre vonatkozóan, a kifizetés esedékességének időpontjaként pedig 2014. december 12-ét határozta meg.

19 A Bizottság a későbbiekben a 2015. április 15-i és 24-i levélben, amelyeket a Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakasza során intézett az Alfamicróhoz, értesítette ezen utóbbit arról, hogy az említett követelést beszámítja az Unió által támogatott három más projekt keretében az Alfamicrónak, mint kedvezményezettnek kifizetendő összegekbe. E beszámítások miatt a Bizottság által az Alfamicrótól követelt összeg jelenleg 270436 euró.

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

20 Az Alfamicro a Törvényszék Hivatalához 2015. december 29-én benyújtott keresetlevelében megindította a jelen keresetet az EUMSZ 272. cikk alapján, amely szerint a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Unió által vagy nevében kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzon.

21 Az Alfamicro arra kérte a Törvényszéket, hogy állapítsa meg a Bizottság által elfogadott, állítólagosan a 2014. október 28-i levélben foglalt határozat érvénytelenségét, és állapítson meg minden ebből eredő jogi következményt, nevezetesen semmisítse meg az e levélhez mellékelt, 467131 eurós összegre vonatkozó terhelési értesítést, és rendelje el az ezen összegre vonatkozó, az Alfamicro nevére szóló jóváírási értesítés kiállítását.

22 Az Alfamicro a Törvényszék előtt a vitatott támogatási szerződésnek a bejelentett költségek támogathatatlan költségekként való értékelése tekintetében való megsértésére, az arányosság, a bizalomvédelem, a jogbiztonság és a megfelelő ügyintézés elvének a megsértésére, valamint az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapokra hivatkozott.

23 Az Alfamicro a válaszbeadványában, amelyet azt követően terjesztett elő, hogy a jelen ítélet 19. pontjában ismertetett, beszámításra vonatkozó aktusokat a Bizottság elfogadta, kiterjesztette a keresete tárgyát, és arra kérte a Törvényszéket, hogy állapítsa meg e beszámításra vonatkozó aktusok érvénytelenségét, és semmisítse meg azokat, valamint rendelje el, hogy a megfelelő összegeket a késedelmi kamatokkal együtt térítsék vissza a számára.

24 A Bizottság a maga részéről viszonkeresetet terjesztett elő lényegében aziránt, hogy a Törvényszék kötelezze az Alfamicrót a vitatott támogatási szerződés keretében jogalap nélkül kifizetett támogatás visszatérítésére.

25 A Törvényszék az Alfamicro által az EUMSZ 272. cikk alapján előterjesztett kérelmet olyan "megállapítási keresetnek" minősítette, amely annak megállapítására irányul, hogy a Bizottság által a vitatott támogatási szerződés címén hivatkozott követelés nem áll fenn.

26 Ami a vitatott támogatási szerződés megsértésére alapított első jogalapot illeti, a Törvényszék mélyrehatóan elemezte a Számvevőszék megállapításait a belső konzultánsok és az alvállalkozók, a jelen esetben az O. és a D. társaság által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek vonatkozásában. E tekintetben jogszerűnek nyilvánította a Számvevőszék és a Bizottság értékelését, amely szerint a Bizottság által kifizetett támogatás 93%-ának megfelelő összeg nem ellenőrizhető és nem hiteles, és így az nem tekinthető az Alfamicro részéről ténylegesen felmerült költségeket képviselő összegnek. Következésképpen megállapította, hogy e költségek a vitatott támogatási szerződés keretében nem támogathatóak, és az első jogalapot elutasította.

27 Az Alfamicro a második jogalapja keretében az arányosság elvének megsértésére hivatkozott. Mivel a "Save Energy" projektet végrehajtották, és a Bizottság teljes mértékben részesült annak előnyeiben, az Alfamicro véleménye szerint aránytalan a támogatásnak a kezdeti összeg 7%-ára való lecsökkentése. A Törvényszék megállapította, hogy az ilyen típusú szerződésben a támogatás nem tekinthető a kedvezményezett által végzett munka díjazásának, hanem az egy projekt támogatását képezi, amelynek a kifizetése pontos feltételekhez kötött. Emiatt a Bizottság az említett kedvezményezettel megkötött szerződés címén csupán a támogatgató költségeket térítheti meg. A Törvényszék így megállapította, hogy az arányosság elvét nem sértették meg, és e jogalapot elutasította.

28 Az Alfamicro a harmadik jogalapja keretében a bizalomvédelem, a jogbiztonság és a megfelelő ügyintézés elvének a megsértésére hivatkozott. A Törvényszék a jogalapot hatástalanság miatt elutasította, és megállapította, hogy ezen elvek szerződéses kontextusban nem alkalmazandóak. Mindenesetre ezeket az elveket a jelen ügyben nem sértették meg.

29 A fellebbező a negyedik és utolsó jogalapját arra alapította, hogy a Bizottság nem teljesítette az indokolási kötelezettségét. Az Alfamicro azzal érvelt, hogy az állítólagosan a 2014. október 28-i levélben foglalt határozat indokolása "különlegesen rövid", így e határozat tekintetében téves jogalkalmazás merült fel. A Törvényszék elutasította ezt a jogalapot, megállapítva, hogy mivel a levél nem minősül közigazgatási aktusnak, az indokolási kötelezettség a jelen ügyben nem alkalmazható. Ezenfelül rámutatott arra, hogy még ha e jogalapot úgy is kellene értelmezni, hogy az a szerződés jóhiszemű teljesítésének a kötelezettségén alapul, e jogalap nem lehet sikeres, mivel e levelet az Alfamicro számára ismert keretben küldték meg, és az Alfamicro az előzetes tájékoztató levélből már kellő tájékoztatásban részesült.

30 A Törvényszék tehát a megállapítási keresetet teljes egészében elutasította.

31 Ami az Alfamicro által a válaszbeadványában előterjesztett kérelmeket illeti, amelyek keretében azt kérte, hogy a Törvényszék állapítsa meg azoknak a beszámításra vonatkozó aktusoknak az érvénytelenségét, amelyeket a Bizottság az eljárást megindító kereset benyújtását követően fogadott el, valamint hogy a Törvényszék kötelezze a Bizottságot arra, hogy térítse meg az Alfamicro számára az említett beszámításoknak megfelelő összegeket az azok után járó késedelmi kamatokkal együtt, a Törvényszék e kérelmeket elfogadhatatlanság miatt elutasította, mivel e beszámításra vonatkozó aktusok közigazgatási aktusoknak minősülnek, amelyeknek a megsemmisítését az EUMSZ 263. cikk alapján kell kérelmezni. Márpedig a Törvényszék eljárási szabályzata nem teszi lehetővé a kereset jellegének az eljárás során történő módosítását.

32 Ami a Bizottság viszonkereseti kérelmét illeti, a Törvényszék megállapította a Számvevőszék értékelésének a megalapozottságát a támogathatatlannak ítélt költségek vonatkozásában, és így megállapította azt, hogy a Bizottság javára fennáll az ennek megfelelő követelés. Így a Törvényszék az Alfamicrót arra kötelezte, hogy fizesse meg a Bizottság számára a beszámításra vonatkozó aktusokat követően fennmaradt összeget, azaz, 277849, 93 eurót, valamint a 2015. június 20-tól kezdődő, és a vitatott támogatási szerződés végrehajtásából származó adósságának teljes megszűnéséig tartó időszak vonatkozásában a késedelem minden napjára vonatkozóan 26,88 euró kamatot.

A felek kérelmei

33 Fellebbezésében az Alfamicro azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

- utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé annak érdekében, hogy az az EUMSZ 263. cikk feltételei mellett kerüljön elbírálásra; és

- a Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.

34 A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

- elsődlegesen állapítsa meg a fellebbező által előterjesztett fellebbezés elfogadhatatlanságát;

- másodlagosan utasítsa el a fellebbezést megalapozatlanság miatt, és ebből következően hagyja helyben a megtámadott ítéletet, és

- a fellebbezőt kötelezze az összes költség viselésére.

A fellebbezésről

35 Az Alfamicro a fellebbezésének alátámasztása érdekében négy jogalapra hivatkozik, melyek közül az elsőt arra alapítja, hogy a Törvényszék az eredeti keresetlevélben foglalt kérelmeket tévesen úgy értelmezte, hogy azok annak megállapítására irányulnak, hogy a Bizottság által a vitatott támogatási szerződés keretében hivatkozott követelés nem létezik, míg a másodikat a vitatott támogatási szerződés megsértésére, a harmadikat az arányosság elvének a megsértésére, a negyediket pedig a jogbiztonság elvének a megsértésére alapítja.

Az első, a jogorvoslathoz való jognak az EUMSZ 263. cikk alkalmazásának elmulasztása miatti megsértésére alapított jogalapról

Az első jogalap elfogadhatóságáról

- A felek érvei

36 A Bizottság az első jogalap elfogadhatatlanságára hivatkozik. Azzal érvel, hogy az Alfamicro a keresetét a Törvényszék előtt az EUMSZ 272. cikk, valamint a vitatott támogatási szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján indította meg. A fellebbező azáltal, hogy a fellebbezés keretében arra kéri a Bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé annak érdekében, hogy az EUMSZ 263. cikk alapján határozzon a Bizottság által elfogadott, és a 2014. október 28-i levélben foglalt állítólagos közigazgatási határozat érvényességéről, módosítja a jogvita tárgyát, ami ellenétes a Bíróság eljárási szabályzatának 170. cikkével. Következésképpen e jogalapot elfogadhatatlanság miatt el kell utasítani.

37 Az Alfamicro azzal érvel, hogy a keresetlevelében egyértelműen jelezte azon kérelmét, hogy a Törvényszék állapítsa meg a Bizottságnak az Alfamicro álláspontja szerint a 2014. október 28-i levélben foglalt határozatának az érvénytelenségét, és semmisítse meg az ahhoz mellékelt terhelési értesítést. A Törvényszék is elismerte a megtámadott ítélet 35. és 36. pontjában, hogy az Alfamicro a bizottsági határozat megsemmisítését kéri, hiszen azzal érvelt, hogy az e levélben foglalt határozat közigazgatási aktusnak minősül. A Bizottság által hivatkozott elfogadhatatlansági kifogást tehát el kell utasítani.

- A Bíróság álláspontja

38 A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, ha valamely félnek megengednék, hogy először a Bíróság előtt hozzon fel olyan jogalapot, amelyet a Törvényszéknél nem terjesztett elő, az azt jelentené, hogy az a Törvényszék által eldöntött jogvitán túlterjedő jogvitával fordulhatna a Bírósághoz. A fellebbezési eljárás keretében a Bíróság hatásköre főszabály szerint a Törvényszék előtt megvitatott jogalapokra vonatkozó értékelés megítélésére korlátozódik. Mindazonáltal az olyan érv, amelyet első fokon nem hoztak fel, nem minősül a fellebbezési szakaszban elfogadhatatlan új jogalapnak, ha csupán a keresetben szereplő, a Törvényszék elé terjesztett jogalapban már kifejtett érvelés kiegészítését képezi (2017. november 16-iLudwig-Bölkow-Systemtechnik kontra Bizottság ítélet, C-250/16 P, EU:C:2017:871, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39 Igaz, hogy az Alfamicro a Törvényszék előtt nem azt kérte, hogy az az EUMSZ 263. cikk alapján határozzon, hanem azt, hogy az EUMSZ 272. cikk és a vitatott támogatási szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján hozzon döntést.

40 A megtámadott ítélet 36. pontjából azonban az tűnik ki, hogy a fellebbező kezdettől fogva kérelmezte az állítólag a 2014. október 28-i levélben foglalt bizottsági határozat érvénytelenségének a megállapítását. Ebből következően az Alfamicro ténylegesen megsemmisítés iránti keresetet kívánt előterjeszteni. Ezenfelül a Törvényszék meg is állapította ezt az ellentmondást, és a megtámadott ítélet 41. pontjában rámutatott arra, hogy az esetleges megsemmisítés iránti kereset elfogadhatatlan lenne, mivel sem e levél, sem a terhelési értesítés nem minősül az ilyen keresettel megtámadható közigazgatási aktusnak.

41 Így az Alfamicro a Törvényszékhez benyújtott keretében már érvelt azzal, hogy a Bizottság 2014. október 28-i levelét az ezen intézmény által elfogadott közigazgatási aktusnak kell tekinteni, még akkor is, ha a keresetét téves jogalapra alapította. Mivel az első fellebbezési jogalapot arra alapították, hogy a Törvényszék tévesen értékelte a Bizottság 2014. október 28-i levelének a jogi jellegét, az ilyen jogalap csupán a Törvényszék elé terjesztett keresetben szereplő jogalap keretében már kifejtett érvelés kiegészítésének minősül.

42 Következésképpen meg kell állapítani e jogalap elfogadhatóságát.

Az ügy érdeméről

- A felek érvei

43 Az Alfamicro az első jogalapja keretében azt kifogásolja a Törvényszékkel szemben, hogy tévesen állapította meg, hogy az aktus, amelynek a megsemmisítését kérte, nem rendelkezik az EUMSZ 263. cikk értelmében vett megtámadható jogi aktus jellemzőivel, valamint azt kifogásolja továbbá, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 50. pontjában azt állapította meg, hogy az Alfamicro valójában azt kívánja elérni, hogy a Törvényszék állapítsa meg, hogy a Bizottság által a vitatott támogatási szerződés keretében hivatkozott követelés nem létezik.

44 Az Alfamicro álláspontja szerint számos tényező bizonyíthatja azt, hogy a Bizottság 2014. október 28-i levele közigazgatási aktusnak minősül. E levél egyoldalúan állapítja meg a követelést és annak esedékességi időpontját, valamint előírja a Bizottságnak a végrehajtó aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörét. Így a Számvevőszék által végzett könyvvizsgálat és az, hogy annak eredményeit kiterjesztették az Alfamicro és a Bizottság közötti egyéb szerződésekre, azt bizonyítja, hogy e könyvvizsgálat túllép a szerződés keretein.

45 Ugyanígy a Bizottság által az említett levelet követően elfogadott beszámítási intézkedések szintén közigazgatási aktusok. Márpedig ellentmondást jelentene egyrészről azt állítani, hogy a Bizottság követelése szerződéses alapú, ami arra kötelezi a kedvezményezettet, hogy az EUMSZ 272. cikken alapuló keresetet terjesszen elő, és másrészt elismerni ezen intézmény azon lehetőségét, hogy beszámítás útján egyoldalúan végrehajtás tárgyává tegye e követelést olyan közigazgatási aktus útján, amely csupán az EUMSZ 263. cikk alapján támadható meg.

46 A Bizottság vitatja az Alfamicro által az első fellebbezési jogalapjának alátámasztása érdekében előterjesztett érvelést.

- A Bíróság álláspontja

47 Előzetesen emlékeztetni kell arra, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 42. pontjában tette, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 263. cikken alapuló megsemmisítés iránti keresetnek az intézmények által hozott valamennyi olyan jogi aktussal szemben - függetlenül azok jellegétől vagy formájától - nyitva kell állnia, amelyek olyan kötelező joghatások kiváltására irányulnak, amelyek a felperes érdekeit sérthetik jelentősen módosítva annak jogi helyzetét (2015. szeptember 9-iLito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítélet, C-506/13 P, EU:C:2015:562, 16. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2018. február 20-iBelgium kontra Bizottság ítélet, C-16/16 P, EU:C:2018:79, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48 Márpedig a Bíróság több alkalommal megállapította, hogy az uniós bíróságnak az EUSZ-Szerződés rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására vonatkozó hatásköre a megsemmisítés iránti kereset keretében nem alkalmazható, ha a felperes jogi helyzete olyan szerződéses viszonyok keretébe illeszkedik, amelyek jogi hátterét a szerződő felek által megjelölt nemzeti jog szabályozza (lásd ebben az értelemben: 2015. szeptember 9-iLito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítélet, C-506/13 P, EU:C:2015:562, 18. pont; 2016. április 21-iBorde és Carbonium kontra Bizottság ítélet, C-279/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:297, 39. pont).

49 Ha ugyanis az uniós bíróság a tisztán szerződéses keretbe illeszkedő aktusok megsemmisítése tárgyában állapítaná meg a hatáskörét, az nemcsak azzal a veszéllyel járna, hogy megfosztja az értelmétől az Unió bírósági hatáskörének választottbírósági kikötés alapján történő kikötését lehetővé tevő EUMSZ 272. cikket, hanem - azokban az esetekben, ha a szerződés nem tartalmaz hasonló kikötést - azzal is, hogy e bíróság hatásköre túlterjeszkedik az EUMSZ 274. cikk által kijelölt korlátokon, amely rendelkezés a nemzeti bíróságok általános szabályok szerinti hatáskörébe utalja azon jogviták elbírálását, amelyekben az Unió az egyik fél (2015. szeptember 9-iLito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítélet, C-506/13 P, EU:C:2015:562, 19. pont).

50 Ebből az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a felperes és az egyik uniós intézmény közötti szerződés esetén az EUMSZ 263. cikk alapján csak akkor lehet az uniós bíróságoknál keresetet előterjeszteni, ha a megtámadott aktus olyan kötelező joghatások kiváltására irányul, amelyek kívül esnek a felek közötti szerződéses viszonyon, és amelyek a szerződő intézményre - mint közigazgatási hatóságra - ruházott közhatalmi jogkörök gyakorlásával járnak (2015. szeptember 9-iLito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítélet, C-506/13 P, EU:C:2015:562, 20. pont).

51 A jelen ügyben az Alfamicro által megtámadott aktus a Bizottság 2014. október 28-i levele, amelyben a Bizottság terhelési értesítést címez az Alfamicróhoz, és feszólítja arra, hogy térítse vissza a vitatott támogatási szerződés alapján jogalap nélkül kifizetett összeget, amely megfelel az ezen terhelési értesítésben feltüntetett összegnek.

52 Következésképpen az említett terhelési értesítés a vitatott támogatási szerződés kontextusába illeszkedik, mivel a tárgya az azon alapuló követelés visszatérítése. Az ilyen terhelési értesítés és az azt kísérő felszólítás csupán az esedékesség időpontjának, valamint az értesítés tárgyát képező követelés megfizetése feltételeinek a közlését tartalmazza, és az annak ellenére sem tekinthető végrehajtható okiratnak, hogy az úgy említi meg az EUMSZ 299. cikk szerinti végrehajtást, mint a Bizottságot egyebek mellett megillető lehetőséget arra az esetre, ha az adós a rögzített esedékességi időpontban nem teljesítene (lásd analógia útján: 2015. szeptember 9-iLito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ítélet, C-506/13 P, EU:C:2015:562, 23. pont).

53 A jelen ügyben mindenesetre a Bizottság nem alkalmazott végrehajtást, hanem úgy határozott, hogy viszonkereseti kérelmet terjeszt a Törvényszék elé az Alfamicrónak az említett követelés megfizetésére való kötelezése iránt.

54 Ezenfelül az Alfamicro által hivatkozott információk közül semelyik nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a Bizottság közigazgatási hatósági minőségében járt el, vagy hogy a 2014. október 28-i levele a szerződéses kereten kívüli joghatásokat váltott ki, amelyek alkalmasak az Alfamicro jogi helyzetének a módosítására.

55 A Számvevőszék által végrehajtott könyvvizsgálatot ugyanis a vitatott támogatási szerződés írta elő, és az az ilyen típusú szerződésekben rendszerint előírt eljárás. A könyvvizsgálatok annak biztosítását szolgálják, hogy a támogatás kedvezményezettje számára csak a támogatást előíró szerződés értelmében támogatható költségeket térítsék meg, ily módon garantálva az uniós alapok felelős kezelését és felhasználását.

56 Igaz, hogy a Bizottság a 2014. október 28-i levél megküldését követően a vitatott támogatási szerződés tekintetében végzet könyvvizsgálat eredményeit kiterjesztette más olyan szerződésekre is, amelyeket az Alfamicróval kötött, és a Bizottságnak az ezen kiterjesztéseken alapuló határozatai adott esetben ezen intézmény közigazgatási aktusainak minősülhetnének, ha azok túlterjednek ezen egyéb szerződések keretein. Ugyanakkor egyrészt a Bizottság által a 2014. október 28-i levelében megállapított követelés nem e kiterjesztéseken alapszik, hanem közvetlenül a Számvevőszék azon költségeket érintő könyvvizsgálatának az eredményein, amelyeket az Alfamicro a vitatott támogatási szerződés címén bejelentett, és másrészt a Törvényszék elé nem terjesztettek az említett egyéb szerződéseket érintő kérelmeket.

57 Ugyanígy a Bizottság által később elfogadott beszámítási aktusok külön aktusok, amelyeknek az esetleges közigazgatási jellege nincs hatással az ezen intézmény 2014. október 28-i levelét kísérő terhelési értesítésben megállapított követelési nyilatkozat szerződéses jellegére. Ezenfelül, bár az Alfamicro általánosságban kifogásolja a szerződéses intézkedéseknek és a beszámításra vonatkozó közigazgatási aktusoknak a Törvényszék ítélkezési gyakorlata által alkalmazott különböző megközelítését, a jelen fellebbezés keretében nem vitatja azt, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 196. pontjában elfogadhatatlannak nyilvánította a Bizottság beszámításra vonatkozó aktusainak a megsemmisítése iránti kérelmeket, hanem annak állítására szorítkozik, hogy a Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy a 2014. október 28-i levél és az ahhoz mellékelt terhelési értesítés az EUMSZ 263. cikk értelmében vett megtámadható jogi aktus.

58 Így a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot annak megállapításakor, hogy még ha az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet az EUMSZ 263. cikken alapuló "megsemmisítés iránti keresetnek" kell is tekinteni annak ellenére, hogy azt kifejezetten az EUMSZ 272. cikkre alapították, az ilyen kereset elfogadhatatlan, mivel sem a 2014. október 28-i levél, sem az ahhoz mellékelt terhelési értesítés nem minősül az EUMSZ 263. cikk értelmében vett megtámadható jogi aktusnak, és ezért úgy kell tekinteni, hogy az Alfamicro keresete az EUMSZ 272. cikken alapul, figyelembe véve a vitatott támogatási szerződésben foglalt választottbírósági kikötést.

59 A fentiekből következően az első jogalapot megalapozatlanság miatt el kell utasítani.

A második és a harmadik, a vitatott támogatási szerződésnek és az arányosság elvének a megsértésére alapított jogalapról

A felek érvei

60 Az Alfamicro a második és a harmadik jogalapjával, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, azt kifogásolja a Törvényszékkel szemben, hogy a megtámadott ítélet 142. pontjában megállapította, hogy a Bizottság köteles volt a támogathatatlannak minősített költségek finanszírozásának a visszatérítését kérni, és nem sértette meg az arányosság elvét vagy a szerződéses kötelezettségei jóhiszemű teljesítésére vonatkozó kötelezettségét.

61 Az Alfamicro álláspontja szerint mivel a vitatott támogatási szerződés II.28 kikötése azt írja elő, hogy a Bizottság "az általa szükségesnek vélt valamennyi megfelelő intézkedést" megteszi, a Bizottságnak a Számvevőszék által lefolytatott könyvvizsgálat eredményeinek az alkalmazása során figyelembe kellett volna vennie az arányosság elvét. A vitatott támogatási szerződés szinallagmatikus szerződés, és az Alfamicro teljesítette a rá annak alapján háruló kötelezettségeket. A Bizottság pedig azáltal, hogy a "Save Energy" projekt befejezése ellenére a támogatást 93%-kal csökkentette, megsértette e szerződést és az arányosság elvét.

62 A Bizottság vitatja az Alfamicro által a második és harmadik jogalapjának alátámasztása érdekében előterjesztett érvelést.

A Bíróság álláspontja

63 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 90. és 128. pontjában megállapította, hogy a Számvevőszék megfelelően értékelte az Alfamicro által bejelentett költségek támogathatatlan jellegét. Ezt a megállapítást, amely mindenesetre a Törvényszék önálló jogkörébe tartozó ténybeli értékelés, a fellebbező a jelen fellebbezés keretében nem vitatja.

64 Következésképpen kizárólag annak vizsgálatáról van szó, hogy a Törvényszék jogosan értékelte-e úgy, hogy a Bizottság nem sértette meg az arányosság elvét azzal, hogy a támogathatatlannak minősített költségek teljes összegét levonta a támogatás összegéből, és következésképpen e támogatás nagy részének a visszatérítését kérte.

65 Ebben a kontextusban meg kell állapítani, hogy a Bizottság az EUMSZ 317. cikk értelmében köteles tiszteletben tartani a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. Ezenfelül az Unió költségvetésének a végrehajtásakor ügyel az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmére. Ugyanez vonatkozik a szerződések területére, mivel a Bizottság által nyújtott támogatások az Unió költségvetéséből származnak. Az Unió által nyújtott támogatásokra irányadó egyik alapelv szerint az Unió kizárólag a ténylegesen vállalt költségeket támogathatja (2013. február 28-iPortugália kontra Bizottság ítélet, C-246/11 P, nem tették közzé, EU:C:2013:118, 102. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

66 Következésképpen a Bizottság az EUM-Szerződés által megállapított, említett elvek megsértése nélkül nem hagyhat jóvá az uniós költségvetés terhére olyan költséget, amely esetében nem áll fenn jogalap. Márpedig a támogatás kontextusában e támogatás nyújtásának és felhasználásának a feltételeit a támogatási szerződés határozza meg, pontosabban azok a kikötések, amelyek a támogatás összegének a Bizottság szerződéses partnere által bejelentett költségek függvényében való meghatározására vonatkoznak.

67 Így, abban az esetben, ha a kedvezményezett által bejelentett költségek az érintett támogatási szerződés alapján támogathatatlanok, mivel azt állapították meg, hogy azok nem ellenőrizhetők és/vagy nem hitelesek, a Bizottságnak nincs más választása, mint hogy a nem igazolt összegek erejéig visszatéríttesse a támogatást, mivel ezen intézmény a támogatási szerződésben konkretizálódó jogalap értelmében az uniós költségvetés terhére csupán kellőképpen igazolt összegeket jogosult rendelkezésre bocsátani. E körülmények között a jelen ügyben megfelelő intézkedésnek minősül az, ha a Bizottság a Számvevőszék könyvvizsgálói jelentésében támogathatatlannak minősített költségeknek megfelelő részben a támogatás visszatérítését kéri.

68 Ami az e szerződés szinallagmatikus jellegére irányuló érveket illeti, elég arra emlékeztetni, hogy a támogatás nem minősül a támogatási szerződésben meghatározott projekt végrehajtása ellenértékének. A Bizottság által e szerződés címén kifizetett összegek kizárólag abból a célból kerülnek kifizetésre, hogy lehetővé váljon a kedvezményezett számára az említett végrehajtás miatt felmerülő költségek viselése. Mivel e költségek egy részét támogathatatlannak minősítették, tekintettel arra, hogy a kedvezményezett nem tartotta tiszteletben azon szerződéses kötelezettségét, amely szerint igazolnia kell a számára nyújtott összegek felhasználását, a költségek e részét a Bizottságnak a megfelelő összeg erejéig vissza kell téríttetnie, és az, hogy a kedvezményezett közben a támogatási szerződés tárgyát képező projektet végrehajtotta, e kötelezettséget nem befolyásolja.

69 Az Alfamicro arra alapított érvét illetően, hogy jogalap nélküli gazdagodás áll fenn, elég megállapítani, hogy ezt az érvet először a Bíróság előtt terjesztették elő, és így az elfogadhatatlan.

70 Következésképpen a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottság azzal, hogy a támogathatatlannak ítélt összeg finanszírozásának a visszatérítését kérte, a fellebbezővel szemben megfelelő intézkedést hozott, és ez volt az egyetlen olyan intézkedés, amelyet a vitatott támogatási szerződésből és az uniós jogból származó kötelezettségei alapján meghozhatott, valamint e kontextusban nem járt el az arányosság elvével és a szerződés jóhiszemű teljesítésére vonatkozó elvvel ellentétes módon.

71 A fenti megfontolásokra tekintettel a második és a harmadik jogalapot megalapozatlanság miatt el kell utasítani.

A negyedik, a jogbiztonság elvének megsértésére alapított jogalapról

A felek érvei

72 Az Alfamicro e jogalap keretében azzal érvel, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel meg kellett volna állapítania, hogy a Bizottság megsértette a jogbiztonság elvét. A fellebbező azt állítja, hogy a vitatott támogatási szerződés II.28. cikkének (5) bekezdése azt írta elő, hogy a Bizottságnak "megfelelő intézkedéseket" kell elfogadnia. Márpedig a fellebbező álláspontja szerint, még ha számíthatott is volna arra, hogy az, hogy a vitatott támogatási szerződés keretében bejelentett költségeket nem tudja igazolni, hatással lehet a támogatás összegére, azt soha nem láthatta volna előre, hogy ezen összeget 93%-kal csökkentik, függetlenül attól, hogy a projektet végrehajtotta. A Bizottság ezzel nem megfelelő intézkedéseket fogadott el, ami sérti a vitatott támogatási szerződésben foglaltakat, és ezáltal ellentétes a jogbiztonság elvével.

73 A Bizottság vitatja ezt az érvelést.

A Bíróság álláspontja

74 Emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszékhez szerződést elbíráló bíróságként fordultak, és az volt a feladata, hogy szerződéses jogvitát bíráljon el, nem pedig az, hogy az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktus jogszerűségéről határozzon.

75 Az uniós jog alapelvei közé tartozó jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogszabályok egyértelműek, pontosak és előreláthatóak legyenek annak érdekében, hogy az érdekeltek az uniós joggal kapcsolatos helyzetekben és jogviszonyokban eligazodjanak (2011. december 8-iFrance Télécom kontra Bizottság ítélet, C-81/10 P, EU:C:2011:811, 100. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

76 Ebben a kontextusban következésképpen a Törvényszék a megtámadott ítélet 156. és 157. pontjában jogosan állapította meg, hogy a jogbiztonság elve nem alkalmazható a szerződéses jogvitára, amelyben a Törvényszéknek nem közigazgatási aktus jogszerűségét kell ellenőriznie. Így a jogbiztonság elvének esetleges megsértése nincs hatással a Bizottságra a vitatott támogatási szerződés alapján háruló kötelezettségekre.

77 A negyedik jogalapot így hatástalanság miatt el kell utasítani.

78 A fentiek összességéből következően az Alfamicro által a fellebbezésének alátámasztására felhozott egyik jogalapnak sem lehet helyt adni.

79 Következésképpen a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

A költségekről

80 Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. Ugyanezen szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel az Alfamicro pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2) A Bíróság az Alfamicro - Sistemas de computadores, Sociedade Unipessoal, Lda-t kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: portugál.