32006D1639[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata ( 2006. október 24. ) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1639/2006/EK HATÁROZATA

(2006. október 24.)

a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikkére, 157. cikke (3) bekezdésére és 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

A lisszaboni Európai Tanács 2000. március 23-án és 24-én kitűzte azt a célt, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalma legyen. Hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára kedvező feltételek megteremtésének fontosságát, valamint fontosnak tartotta a tagállamok között a legjobb gyakorlat terjesztését és a nagyobb konvergencia megvalósítását. A 2001. június 15-i és 16-i göteborgi Európai Tanács megállapodásra jutott a fenntartható fejlődés uniós stratégiájáról a gazdasági növekedés, a társadalmi integráció és a környezetvédelem egyidejű biztosítása érdekében. A vállalkozások termelési tevékenységének a megoszlása jelentős szerepet játszik a fenntartható fejlődésben.

(2)

A Közösségben a versenyképesség és az innovációs kapacitás fokozása, a tudásalapú társadalom haladása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődés érdekében létre kell hozni a versenyképességi és innovációs keretprogramot (a továbbiakban: a keretprogram).

(3)

Ez összhangban van a tavaszi Európai Tanácsnak benyújtott, a "Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért - A lisszaboni stratégia új kezdete" című 2005. február 2-i bizottsági közleménnyel, amely megállapítja, hogy a növekedés és a versenyképesség megteremtése, valamint az az igény, hogy Európa a beruházások és a munkahelyek szempontjából vonzóbbá váljon, cselekvést tesz szükségessé; emlékeztet, hogy a vállalkozói kezdeményezést ösztönözni kell, a vállalkozások indításához elegendő kockázati tőkét kell rendelkezésre bocsátani, és a szilárd európai ipari alapot fenn kell tartani, miközben támogatni kell az innovációt, különösen az ökoinnovációt, továbbá az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazását és az erőforrások fenntartható használatát. Míg a versenyképességet főként a nyitott és versenyfeltételek között működő piacon jelen lévő és a megfelelő keretfeltételek, különösen az innovációt elősegítő szabályozó környezet által támogatott, aktív vállalkozások határozzák meg, a közösségi finanszírozás szerepet játszik a multiplikátorhatás és a kiegészítő finanszírozás biztosításában a piaci működőképesség hiányának leküzdése érdekében.

(4)

Az Európai Tanács 2000. június 19-20-i santa maria de feira-i ülésén elfogadott Kisvállalkozások Európai Chartája (a továbbiakban: a charta) a kisvállalkozásokat "az európai gazdaság gerinceként" jellemzi. A kis- és kézműves vállalkozások egyedi jellegét, igényeit és elvárásait eredményesebben figyelembe kell venni a nemzeti és európai politikákban. A KKV-kat előmozdító közösségi intézkedéseknek - mint "A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása - Modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért" című, 2005. november 10-i bizottsági közlemény - figyelembe kell venniük a chartában meghatározott célokat, a keretprogramot pedig az ebben megfogalmazott célok elérésének eszközeként kell felhasználni.

(5)

A keretprogramnak elsősorban a KKV-kat kell megcéloznia, miként azokat a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 4 ) meghatározza. A programnak kiemelt figyelmet kell szentelnie a gyorsan fejlődő vállalatok, a mikro- és kézműves vállalkozások, valamint a különböző célcsoportok, köztük a női vállalkozók egyéni jellegzetességeinek és szükségleteinek.

(6)

A keretprogram a vállalkozások, a KKV-k, az ipari versenyképesség, az innováció, az IKT, a környezetvédelmi technológiák és az intelligens energia területén hozott közösségi intézkedéseket foglalja magában, amelyeket eddig az európai ipar versenyképességét erősítő közösségi cselekvési program végrehajtásáról szóló, 1996. június 25-i 96/413/EK tanácsi határozat ( 5 ); a transzeurópai távközlő hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 1997. június 17-i 1336/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 6 ), a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE) szóló, 2000. július 17-i 1655/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ); a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) vonatkozó többéves programról (2001-2005) szóló, 2000. december 20-i 2000/819/EK tanácsi határozat ( 8 ); a globális hálózatokon található európai digitális tartalom fejlesztését és használatát ösztönző, és az információs társadalomban a nyelvi sokféleséget támogató többéves közösségi program elfogadásáról szóló, 2000. december 22-i 2001/48/EK tanácsi határozat ( 9 ); az energia területére vonatkozó, "Intelligens energia - Európa" (2003-2006) többéves cselekvési program elfogadásáról szóló, 2003. június 26-i 1230/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 10 ), és az eEurope 2005 cselekvési terv figyelemmel kísérésére, a helyes gyakorlatok terjesztésére, valamint a hálózati és informatikai biztonság javítására vonatkozó többéves (2003-2005) (MODINIS) program elfogadásáról szóló, 2003. november 17-i 2256/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 11 ) szabályozott.

(7)

A keretprogram közös célkitűzéseket, az e célkitűzések végrehajtásához szükséges teljes pénzügyi keretösszeget, a végrehajtási intézkedések különböző típusait, a monitoringra és értékelésre, valamint a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó intézkedéseket határozza meg.

(8)

Az "Innovációs politika: Az Unió megközelítésének korszerűsítése a lisszaboni stratégia összefüggésében" című 2003. március 11-i bizottsági közleménynek megfelelően és hivatkozva az OECD oslói kézikönyvre, az innováció értelmezése magában foglalja a termékek és szolgáltatások skálájának, valamint a kapcsolódó piacoknak a megújítását és bővítését; a formatervezés, előállítás, szállítás és forgalmazás új módszereinek kialakítását; a vállalatvezetésben, a munka megszervezésében, a munkakörülményekben és a munkaerő szakmai ismereteiben végrehajtott változtatások bevezetését, továbbá tartalmazza a technológiai, technológián kívüli és szervezeti innovációt.

(9)

A keretprogram nem foglalja magában a Szerződés 166. cikkével összhangban végrehajtott kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeket. Azáltal, hogy olyan, a technológián kívüli és technológiai innovációt magába foglaló innovációval foglalkozik, amely túljutott a végső demonstrációs szakaszon és készen áll a piaci előállításra (az innovációk piaci alkalmazásának tesztelésére), kiegészíti a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs közösségi keretprogramot ( 12 ) (2007-2013) (a továbbiakban: a hetedik KTF-keretprogram). Biztosítani kell, hogy ne legyen finanszírozási hiány a kutatásfejlesztés és az alkalmazás (technológiaátadási tevékenységek, beleértve a magvető szakasz előtti szakaszt) között. A kutatási eredmények kereskedelmi forgalmazásba történő átültetésének finanszírozása olyan feladat tehát, amelyet a hetedik KTF-keretprogrammal és más hasonló kutatási programokkal szorosan összehangolva kell végrehajtani.

(10)

A keretprogram foglalkozik az új és innovatív módon felhasználásra kerülő jelenlegi technológiák piaci előállításával is. Bizonyos körülmények között a kísérleti projektekre vonatkozó technológiai demonstrációk mindkét programban szerepelnek, azaz a keretprogramban és a hetedik KTF-keretprogramban is. Ez az eset csak akkor áll fenn, ha bizonyos technikai megoldásokat (mint például a műszaki szabványokat az IKT területén) érvényesíttetni kell egy egyébként már igazolt technológia piaci előállításának szakaszában.

(11)

A keretprogram kiegészíti a strukturális alapokat és egyéb vonatkozó közösségi programokat, ugyanakkor elismeri, hogy minden eszköznek saját egyedi eljárásai alapján kell működnie. Ennek következtében ugyanazon támogatható költségek nem kerülhetnek többször finanszírozásra.

(12)

A keretprogram közös célkitűzéseit "a vállalkozási és innovációs program", "az IKT-politika támogatásának programja" és "az Intelligens energia - Európa program" elnevezésű egyedi programokon keresztül kell megvalósítani.

(13)

Az átláthatóság és a nemek közötti esélyegyenlőség elveit a keretprogram valamennyi programja és tevékenysége esetében figyelembe kell venni.

(14)

E határozat a keretprogram teljes időtartamára meghatároz egy pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás ( 13 ) 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára a fő hivatkozási alapot jelenti.

(15)

Minden egyedi programhoz külön indikatív költségvetést kell készíteni.

(16)

Biztosítani kell, hogy a finanszírozás csak a piaci hiányosságok kiküszöbölésére korlátozódjon, ezért a piac torzulásainak elkerülése érdekében a keretprogramból történő finanszírozásnak összhangban kell lennie a Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályaival, a kapcsolódó eszközökkel és a KKV-k fogalmának hatályos közösségi meghatározásával.

(17)

Az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és a társulási megállapodások jegyzőkönyvei rendelkeznek az érintett országoknak a közösségi programokban való részvételéről. Más harmadik országok akkor vehetnek ezekben részt, ha a megállapodások és eljárások ezt lehetővé teszik.

(18)

A keretprogramot és az egyedi programokat rendszeresen felül kell vizsgálni és értékelni kell a folyamatos kiigazítás érdekében. Ahol lehetséges, az értékelési jelentések megvizsgálják a nemek közti esélyegyenlőség érvényesülését a program tevékenységeiben.

(19)

A szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel ( 14 ), és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel ( 15 ) és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 16 ) összhangban az elveszett, a jogtalanul kifizetett és a szabálytalanul felhasznált támogatások visszakövetelésére vonatkozóan.

(20)

Az ipari és a szolgáltatási ágazatban működő vállalkozások növekedése és versenyképessége a vállalkozások azon képességétől függ, hogy milyen gyorsan alkalmazkodnak a változáshoz, mennyire használják ki innovációs potenciáljukat és fejlesztenek ki kiváló minőségű termékeket. E kihívás a vállalkozások minden méretét érinti, de különösen fontos a kisebb vállalkozások számára. Ezért helyénvaló a "vállalkozási és innovációs program" elnevezésű egyedi program létrehozása.

(21)

A Közösség a katalizátor és a koordinátor szerepét töltheti be a tagállamok erőfeszítéseiben. A Közösség hozzájárulhat a tagállamok sikeréhez, és a tagállami cselekvéseket elsősorban azzal tudja kiegészíteni, hogy támogatja a nemzeti és regionális tapasztalatok és gyakorlat cseréjét, meghatározza és terjeszti a legjobb gyakorlatot és az innovatív ötleteket, és a vállalkozásokat és az innovációt előmozdító szolgáltatások széles skáláját teszi elérhetővé az európai vállalkozások, különösen a KKV-k számára.

(22)

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott, "A fenntartható fejlődést szolgáló technológiák ösztönzése: Az Európai Unió környezettechnológiai cselekvési terve" című, 2004. január 28-i bizottsági közlemény a környezetvédelmi technológiák fejlesztésének és befogadásának támogatására közösségi programok létrehozását és a környezetvédelmi technológiákat érintő befektetési kockázat megosztására pénzügyi eszközök mozgósítását tartja szükségesnek.

(23)

Az innovatív termékek európai piaca megteremtésének támogatása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak vonzó feltételeket kell teremtenie az innovatív termékek és szolgáltatások számára, többek között a közbeszerzéssel kapcsolatos tevőleges megközelítés révén vezető piacok létrehozása érdekében, és emellett javítani kell a hozzáférhetőséget a KKV-k számára és a közszolgáltatások minőségét, valamint a szükségletek korai előrejelzésén alapuló jobb szabályozás és normák révén. A Bizottság útmutatást nyújt az innovációbarát közbeszerzés kérdésében.

(24)

A technológiai innovációra tekintettel a KKV-kat bátorítani kell arra, hogy vegyenek részt olyan csúcstechnológiát alkalmazó ágazatokban, mint az űrtechnológia és a biztonság, valamint a Galileo műholdas helymeghatározási rendszer által kínált alkalmazások kifejlesztése.

(25)

Az ökoinnováció az innováció minden olyan formája, amelynek célja a fenntartható fejlődés irányába történő jelentős és igazolható előrelépés a környezeti hatások csökkentése vagy a természeti erőforrások, köztük az energia, hatékonyabb és felelősségteljesebb felhasználásának megvalósítása révén. Az ökoinnováció progresszív fogalom és a keretprogramnak ezért rugalmasnak kell lennie a változások tekintetében. Az ökoinnováció keretprogramon keresztül történő előmozdításának célja a környezetvédelmi technológiák cselekvési terv végrehajtásához történő hozzájárulás.

(26)

Figyelembe véve a környezetvédelem LIFE+ program (LIFE+) tevékenységeit, a keretprogram ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését kísérleti és piaci előállítási projektek révén, áthidalva az innovatív technológiák sikeres bemutatása és piaci alkalmazásuk közötti szakadékot, valamint azáltal, hogy megszünteti a piacra jutás akadályait, ösztönzi az önkéntes megközelítéseket olyan területeken, mint a környezetgazdálkodás és létrehozza a megfelelő szereplők hálózatát. Projektek és kockázati tőkeforrásokba történő társult befektetés segítségével támogatja a vállalatok által megvalósítandó ökoinnovációt, azonban el kell kerülni a LIFE+ keretében támogatott költségek kétszeres finanszírozását.

(27)

A KKV-knak szóló piacalapú közösségi pénzügyi eszközök kiegészítik és erősítik a nemzeti pénzügyi rendszereket. A közösségi pénzügyi eszközök különösen ösztönözhetik a magánbefektetések növekedését az új innovatív vállalkozások létrehozásában, és segíthetik a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat abban, hogy a bővítési fázisban a sajáttőke-hiány csökkenjen. Elősegíthetik továbbá a meglévő KKV-k hitelfinanszírozáshoz való hozzáférését olyan tevékenységek számára, amelyek erősítik versenyképességüket és növekedési potenciáljukat.

(28)

Az Európai Beruházási Alap (EBA) a Közösség KKV-k számára nyújtható kockázatitőke-befektetéssel és garanciaeszközökkel foglalkozó speciális szerve. Az alap kiemelt figyelmet fordít a mikrofinanszírozásra és a korai szakaszban történő finanszírozásra a piaci keresletnek és a legjobb gyakorlatnak megfelelően. Az EBA hozzájárul a közösségi célkitűzések megvalósításához, többek között a tudásalapú társadalom, az innováció, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a vállalkozási kedv ösztönzése területén. Az EBA biztosítja a közösségi programok irányításához szükséges folyamatosságot, amely tekintetben széles körű tapasztalattal rendelkezik. Ezért a KKV-kat célzó közösségi pénzügyi eszközöknek a Bizottság nevében az EBA által történő működtetését a független értékelések jó gyakorlatnak minősítették. Az EBA egyben megfelelő technikai eszközökkel rendelkezik azon új, állami-magán partnerségen (PPP-n) alapuló tagállami projektek támogatására, amelyek célja ösztönözni a nagy kockázattal járó tőkepiaci befektetéseket az innovatív kisvállalkozások fejlesztése érdekében.

(29)

A pénzügyi környezetben történő változások és az új számviteli szabványok következtében a pénzügyi intézmények érzékenyebbé válnak a kockázatokra, minősítési kultúra alakul ki, és ezáltal szűkülhet a KKV-knak biztosított hitelellátás, legalábbis egy átmeneti időszakra. A vállalkozási és innovációs program ezért megoldást nyújt a KKV-k változó pénzügyi igényeire, beleértve a vállalkozásközeli finanszírozás és annak az új pénzügyi környezethez való hozzáigazításának az igényét, elkerülve egyidejűleg a piactorzulást. A tevékenységeknek ezenkívül hozzá kell járulniuk a pénzintézetek innovációval kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó képességeinek javításához a technológiaminősítés kidolgozása érdekében, valamint azért, hogy a KKV-k megfelelőbb képességekkel rendelkezzenek a piac által biztosított pénzügyi eszközök jobb felhasználása terén.

(30)

A vállalkozást és az innovációt támogató minőségi szolgáltatások fontos szerepet játszanak a KKV-k számára az áruk és szolgáltatások közös piacának működéséhez és lehetőségeihez kapcsolódó információkhoz való hozzáférés biztosításában, valamint az innováció, az ismeretek és a technológia nemzetközi szintű átadásában. Döntő szerepet játszanak abban is, hogy a KKV-k könnyebben hozzáférjenek a rájuk alkalmazandó közösségi jogszabályokra vonatkozó, valamint a jövőbeli jogszabályokra vonatkozó információkhoz, mely lehetővé teszi számukra, hogy költséghatékony módon felkészülhessenek és igazodhassanak azokhoz. Jelentős tapasztalatra és szakértelemre sikerült szert tenni az olyan meglévő, európai vállalkozás-támogatási hálózatokon keresztül, mint az Euro Info Központok (EIC) és az Innováció Közvetítő Központok (IRC). A külső értékelések hangsúlyozták, hogy a vállalkozást támogató európai szolgáltatások horizontális szerepét erősíteni kell, beleértve a meglévő szolgáltatások és az információs pontok közötti együttműködés optimalizálását egy egykapus rendszer létrehozása érdekében a "fordulhat bárhová" (no wrong door) kötelezettségvállalás alapján. Ez a közösségi programokra vonatkozó információk terjesztését és a KKV-k e programokban, különösen a hetedik KTF-keretprogramban való részvételét érinti. Az értékelések hangsúlyozták még a Bizottság és a KKV-k közötti párbeszéd megkönnyítésének fontosságát.

(31)

A Közösségnek szilárd analitikai alapot kell kiépítenie a KKV-k, a vállalkozás, az innováció és az ipari ágazatok versenyképességének területein a politika kialakításának támogatása érdekében. Egy ilyen alap segíthet e területeken a nemzeti szinten rendelkezésre álló információk értékének növeléséhez. A Közösségnek gondoskodnia kell az ipari és a szolgáltatási ágazatok versenyképességi stratégiáinak közös kidolgozásáról, valamint a vállalkozási környezettel és kultúrával kapcsolatos legjobb gyakorlat előmozdításáról, beleértve a szakmai ismereteket, a vállalkozások társadalmi felelősségét, a nemek egyelőségét, valamint többek között az általános iskolától a felsőoktatásig tartó oktatás és folyamatos képzés révén a fiatal vállalkozók érvényesülését.

(32)

A 2003. március 20-i és 21-i brüsszeli Európai Tanács elsőbbséget biztosított az innováció és a vállalkozások támogatásának, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Európa többet tegyen az ötletek valóságos hozzáadott értékké alakításában. A Tanács további intézkedéseket szorgalmazott a vállalkozások számára kedvező innovációs feltételek megteremtése érdekében. Az innováció lineáris modellje, amely abból indul ki, hogy a kutatás közvetlenül az innovációhoz vezet, alkalmatlannak bizonyult az innovációs teljesítmény magyarázatára és a megfelelő innovációs politikai reakciók kidolgozására. Felismervén, hogy az innovációs folyamat központi eleme a vállalkozás, a vállalkozások innovációs tevékenységeinek ösztönzésére és az innováció piaci befogadásának előkészítésére szolgáló finanszírozási eszközök, illetve az innováció-menedzsment és az innovációs kultúra a vállalkozási és innovációs program részét képezi. Ez hozzájárulhat annak biztosításához, hogy az innováció a versenyképesség javítását szolgálja, és hogy hatását a vállalkozások szintjén a gyakorlati alkalmazás során fejti ki. A 2004. március 25-i és 26-i brüsszeli Európai Tanács hozzátette, hogy a tiszta technológiák létfontosságúak a vállalkozások és a környezetvédelem közötti szinergiák teljes körű kiaknázásához. Az ökoinnováció támogatása, amely az innovatív tiszta technológiákra is kiterjed, hozzájárulhat a technológiai potenciál kiaknázásához.

(33)

A tudásátadás és a tudás felhasználás piaca gyakran nem átlátható, és az információ vagy a piaci kapcsolatok hiánya piaci akadályokat teremt. A vállalkozások számára nehézséget okoz a megszokott tevékenységi területükön kívül eső technológiák integrálása és az új kompetenciákhoz való hozzáférés. Az innováció szempontjából magas lehet a pénzügyi kockázat, az innováció a fejlesztési nehézségek miatt csak később térül meg, és az adózás többnyire nincs tekintettel sikerre vagy sikertelenségre. A lehetőségek kiaknázásához szükséges képességek gyakran nem elegendőek. Az intézményi és szabályozási akadályok késleltethetik vagy alááshatják új piacok kialakulását vagy az azokhoz való hozzáférést. A csődtörvények a bukástól való félelem miatt erőteljesen visszafoghatják a vállalkozói kockázatvállalást. Ezenkívül a gazdasági körülmények is meghatározhatják, hogy sor kerül-e innovációra vagy sem. A vállalkozási kedvet, versenyképességet és innovációt ösztönző üzleti környezet kialakítása magában kell, hogy foglalja a vállalkozással és innovációval kapcsolatos gazdasági és igazgatási reformok javítását, különösen a fokozottabb versenyképesség, a KKV-k adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a vállalkozó kedv, a vállalatalapítás, az üzletátruházás, a növekedés és az innováció tekintetében.

(34)

Az innovatív technológiák piaci bevezetésének említett akadályai különösen a környezetvédelmi technológiákat érintik. A piaci árak nagyon gyakran nem megfelelően tükrözik a termékek és szolgáltatások környezeti költségeit. A piaci árban nem tükrözött költségrész megtérítése nem a szennyezés okozójára, hanem a társadalom egészére hárul. A források megőrzésének, a környezetszennyezés megelőzésének és a környezetvédelemnek a leginkább költséghatékony módszerekkel történő megvalósítására vonatkozó közösségi érdekkel együtt ez a piaci hiányosság indokolja az ökoinnováció fokozott támogatását.

(35)

Az innovációt előmozdító közösségi cselekvések célja a tagállamok és a régiók innovációs politikájának támogatása, valamint a nemzeti, a regionális és az európai innovációs politika és az azt támogató tevékenységek közötti szinergikus hatások kiaknázásának megkönnyítése. A Közösség képes a transznacionális cserefolyamatok, a kölcsönös tanulás és hálózati együttműködés megkönnyítésére, valamint ösztönözheti az együttműködést az innovációs politika tekintetében. Az érintett felek közötti hálózati együttműködés fontos eleme az innovációhoz nélkülözhetetlen ismeretek és ötletek terjesztésének.

(36)

A 2004. december 9-i brüsszeli Távközlési Tanácsban elfogadott állásfoglalás lefekteti egy új információs társadalomra vonatkozó kezdeményezésről szóló javaslat alapját az információs társadalom Európa teljesítményéhez való hozzájárulásának erősítése érdekében. "A lisszaboni stratégia új kezdete" címmel kiadott, fent említett 2005. február 2-i közleményében a Bizottság azt javasolja, hogy az erőfeszítéseket az "erősebb és tartósabb növekedés megvalósítására, valamint a több és jobb minőségű munkahely teremtésére" kell koncentrálni. A közlemény kiemeli, hogy az IKT mind a magán-, mind az állami szféra által történő alkalmazása kiemelkedő fontosságú Európa innovációs teljesítményének és versenyképességének előmozdítása szempontjából. Létre kell hozni ezért egy "IKT-politika támogatásának programja" elnevezésű programot.

(37)

Az "IKT-politika támogatásának programja" keretében megvalósuló cselekvéseknek az i2010 stratégia céljaihoz is hozzá kell járulniuk, ugyanakkor az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében figyelembe kell venniük az IKT területén zajló más közösségi programokat is.

(38)

Az IKT képezi a tudásalapú gazdaság gerincét. A modern gazdaságokban a termelékenységnövekedés mintegy felerészben az IKT révén valósul meg, amely egyben sajátos megoldásokat kínál a legfontosabb társadalmi kihívások megoldására. Az állami és a közérdekű szolgáltatások javításának a vonatkozó közösségi politikákkal szoros együttműködésben kell történnie, különösen a közegészségügy, az oktatás és képzés, a környezetvédelem, a közlekedés és a belső piac kiépítése, illetve a versenypolitika területén.

(39)

Ösztönözni kell az innovatív, IKT-alapú megoldások bevezetését és helyes alkalmazását, különösen a közérdekű szolgáltatások területén, beleértve az olyan hátrányos helyzetben lévő csoportok életminőségének javítását, mint a fogyatékkal élők vagy az időskorúak. A közösségi támogatás az információs társadalom kiépítését célzó cselekvések összehangolását és végrehajtását is megkönnyíti az összes tagállamban.

(40)

Az eTEN (Transzeurópai Telekommunikációs Hálózatok) program félidős értékelése a közérdekű szolgáltatások területén a transzeurópai szolgáltatásokat támogató projektekre irányuló közösségi beavatkozásra a keresletorientált megközelítést ajánlja.

(41)

Az e-kormányzatról és az e-egészségügyről szóló bizottsági közlemények, valamint a Tanács kapcsolódó következtetései fokozott erőfeszítéseket tartottak szükségesnek az innováció, a helyes gyakorlat cseréje és a kölcsönös interoperabilitás területén, valamint felhívják a figyelmet az említett területekre vonatkozó közösségi programok közötti nagyobb szinergiák szükségességére. Az interoperabilitás igen nagy jelentőségű az információs társadalom fejlődése szempontjából.

(42)

A jogszabályi keretet az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 17 ), az információs társadalomban a szerzői és kapcsolódó jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 18 ), és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 19 ) határozza meg, melyek célja az információs társadalomban a digitális tartalommal kapcsolatos kihívások kezelése.

(43)

A tagállamokban alkalmazott eltérő gyakorlat továbbra is olyan technikai akadályokat teremt, amelyek gátolják a közszféra információinak az Unión belüli széleskörű elérhetőségét és további felhasználását.

(44)

A digitális tartalomra vonatkozó közösségi cselekvések során figyelembe kell venni a Közösség többnyelvű és multikulturális jellegét.

(45)

A természeti erőforrások, amelyeknek körültekintő és ésszerű felhasználását a Szerződés 174. cikke írja elő, magukban foglalják a megújuló energiaforrások mellett a kőolajat, a földgázt és a szilárd tüzelőanyagokat, amelyek kiemelt fontosságú energiaforrások, de egyben a széndioxid-kibocsátás fő forrásai is.

(46)

Az "Útban az energiaellátás biztonságát célzó európai stratégia felé" című bizottsági zöld könyv megállapította, hogy az Unió egyre inkább függ a külső energiaforrásoktól, és ez a függőség 20-30 év múlva elérheti a 70 %-os mértéket. A zöld könyv ezért hangsúlyozta, hogy egyértelmű lépéseket kell tenni a kínálatorientált politikának a keresletorientált politikával szembeni ellensúlya felé, valamint felszólított a fogyasztás hatékonyabb irányítására és környezetbarátabbá tételére, különösen a közlekedés és az építőipar területén. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az energia kínálati oldalán elsőbbséget kell biztosítani az új és a megújuló források fejlesztésének a globális felmelegedés hatásaira való megfelelő válasz és a korábbi cselekvési tervekben és állásfoglalásokban már meghatározott cél - 2010-re a bruttó belső energiafogyasztásban 12 %-os megújulóenergia-felhasználási arány - teljesítése érdekében.

(47)

A belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 20 ) előírja a tagállamok számára, hogy határozzák meg a közösségileg előirányzott célokhoz igazodó nemzeti indikatív célokat, annak érdekében, hogy 2010-re a bruttó nemzeti energiafogyasztás 12 %-a és különösen a Közösség összes villamosenergia-fogyasztásának 22,1 %-a megújuló energiaforrásokból származzék. "A megújuló energiaforrások részesedése az EU-ban" című, 2004. május 26-i bizottsági közlemény figyelmeztet arra, hogy a Közösség összes energiafogyasztásában a megújuló energia 12 %-os részesedésének 2010-re való teljesítése nem valósítható meg számottevő kiegészítő cselekvések nélkül.

(48)

Az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 21 ) rendelkezéseinek megfelelően a tagállamoknak alkalmazniuk kell az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket az új és a már meglévő épületekre, gondoskodniuk kell az épületek energiateljesítményének igazolásáról és az épületekben lévő kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres ellenőrzéséről.

(49)

A közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 22 ) előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák, hogy a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok forgalomba kerülő mennyisége legalább egy bizonyos részarányt elérjen.

(50)

A hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 23 ) megfelelően a tagállamoknak elemzéseket kell készíteniük a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési potenciáljukról, és támogatási rendszereket kell kidolgozniuk, amelyek tükrözik a megállapított nemzeti potenciáljukat.

(51)

Az említett közösségi intézkedések végrehajtásának megkönnyítése, a megújuló energiaforrások szélesebb körű piaci bevezetése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében közösségi szintű egyedi támogatási programokra van szükség a fenntartható energiarendszerek feltételeinek megteremtéséhez, különösen a megújuló energiaforrásokat előállító vagy használó berendezések szabványosításának támogatására, a technológiai fejlesztések előmozdítására és a kereslet irányítására vonatkozó legjobb gyakorlat terjesztésére. Ugyanez vonatkozik az elektromos, elektronikus, irodai és kommunikációs eszközök energiahatékonysági címkézésére, illetve a világító, fűtő és légkondicionáló készülékek szabványosítására vonatkozó közösségi intézkedésekre. Ezért létre kell hozni az "Intelligens energia - Európa program" elnevezésű programot.

(52)

Az "Intelligens energia - Európa program" programnak hozzá kell járulnia az energia diverzifikálása és az ellátásbiztonság fejlesztése általános célkitűzéseinek eléréséhez és az uniós vállalkozások, különösen a KKV-k versenyképességének fokozásához, ugyanakkor meg kell óvnia a környezetet, és teljesítenie kell az e területtel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket. Ennek az egyedi programnak az energiahatékonyság fejlesztésére irányuló intézkedései továbbá a termelési folyamatok technológiai fejlesztéseire összpontosítanak és a fejlettebb szállítási logisztika révén hatékonysági előnyökre törekszenek.

(53)

A fenntartható energiafelhasználásra vonatkozóan létrehozott stratégia teljes hatásának elérése nemcsak a politikák fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó közösségi támogatás folytonosságát, valamint a meglévő nem technológiai jellegű akadályok hatékonyabb marketingkampányokon keresztül történő felszámolását kívánja meg, hanem mindenekelőtt az innovatív technológiákra irányuló beruházások és piaci átvételük felgyorsításának támogatását a Közösség egész területén.

(54)

A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság nemcsak környezetvédelmi szempontból fontosak, hanem egyben a Közösség leggyorsabban fejlődő iparágai közé tartoznak, amelyek új és innovatív munkahelyeket teremtenek. A megújuló energiaforrások európai ipara a világon az első a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés technológiáinak fejlesztésében. Ezek a technológiák jótékony hatással vannak a gazdasági és szociális kohézióra és a források megőrzésére.

(55)

Az 1230/2003/EK határozat 2006. december 31-én hatályát veszti.

(56)

Az 1230/2003/EK határozattal létrehozott program négy sajátos területéből három e keretprogram alatt folytatódik: i. energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználása ("SAVE"); ii. az új és megújuló energiaforrások támogatása ("ALTENER"); és iii. a közlekedésben az energiahatékonyság javítása és az új és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása ("STEER").

(57)

Az 1230/2003/EK határozatban létrehozott program nemzetközi dimenzióját ("COOPENER") a külső segítségnyújtásra vonatkozó új közösségi eszközök keretében kell folytatni, a környezetre és a természeti erőforrások - többek között az energia - fenntartható fejlődésére irányuló tematikus program részeként. A tematikus program releváns részének azonban szorosan kell kapcsolódnia az "Intelligens energia - Európa" programhoz, hogy a KKV-kat segíthessék az intelligens energia Európán kívüli lehetséges piacainak kiaknázásában.

(58)

A felelősségteljes kormányzás és a szabályozás javítására vonatkozó alapelveknek megfelelően a Bizottság független szakértőket bízott meg az energia területén kidolgozandó új, többéves közösségi program előzetes értékelésével, amely 2006. december 31-e után a jelenlegi "Intelligens energia - Európa" programot folytatja. Jelentésükben a szakértők megállapították, hogy szükség van az "Intelligens energia - Európa" program 2006 után való folytatásának biztosítására és megújítására egy átfogóbb és ambiciózusabb eszköz keretében. Ezen program létrehozásának további célja Európa befolyásának és kiválóságának növelése kell, hogy legyen a fenntartható energiatechnológiák és alkalmazásuk területén.

(59)

A keretprogram végrehajtása során figyelembe kell venni a felhasználóbarát jelleg és az adminisztratív egyszerűsítés megvalósításának szükségességét. A Bizottság közzétesz és széles körben terjeszt egy kézikönyvet, amely meghatározza a kedvezményezettek keretprogramban történő részvételére vonatkozó általános elvek egyértelmű, egyszerű és átlátható keretét, ami elsősorban a KKV-k részvételét hivatott megkönnyíteni. A kézikönyv ismerteti a kedvezményezettek jogait és kötelességeit, a pénzügyi rendelkezéseket, mint a támogatható költségek és a támogatási arányok, az igazgatási szabályokra és eljárásokra vonatkozó elveket, különösen a felhasználóbarát pályázati eljárásokat, amelyek adott esetben kétlépcsős pályázati eljárást tartalmaznak és azzal a feltétellel, hogy ezen eljárás nem haladja meg az értékelés és a szerződés aláírása közötti időtartamot, a projekt eredményeinek felhasználására és terjesztésére vonatkozó szabályokat, valamint az értékelésre, a kiválasztásra és az odaítélésre vonatkozó elveket.

(60)

A Bizottság a költség-haszon elemzés alapján egy új vagy már meglévő végrehajtó hivatalt használhat fel a keretprogram végrehajtására a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletben ( 24 ) meghatározottak szerint.

(61)

A keretprogramnak továbbá támogatnia kell az európai innovációs politika jövőbeli struktúráiról és szükségleteiről szóló vitát.

(62)

Mivel e határozatnak a közösségi versenyképesség és innováció előmozdítására vonatkozó célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kellő hatékonysággal megvalósítani, mivel ahhoz többoldalú együttműködés, transznacionális mobilitás és közösségi szintű információcsere szükséges, és mivel ezért ezek a célok a szükséges cselekvések és intézkedések jellegéből adódóan sikeresebben valósíthatók meg közösségi szinten, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanezen cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az említett célkitűzések megvalósításához szükséges mértéket.

(63)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 25 ) összhangban kell elfogadni.

(64)

Az egyedi programok alá tartozó területek jellegéből adódóan a Bizottság munkáját az egyes egyedi programok végrehajtásában különböző bizottságok segítik. E különböző bizottságok időszakonként egyidejűleg üléseznek, hogy együttes üléseket tudjanak szervezni a horizontális vagy közös vonatkozású kérdések megvitatására, amelyeket az EIP igazgatási bizottság a Bizottsággal együtt állapít meg.

(65)

A program elemei és hatékonysága közötti koherencia javítása érdekében a versenyképességgel és innovációval foglalkozó stratégiai tanácsadó testület tanácsokkal látja el a Bizottságot.

(66)

A digitális tartalmat Európán belül hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tevő, többéves közösségi program létrehozásáról szóló 2005. március 9-i 456/2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 26 ) egy eContentplus néven ismert többéves programot hozott létre. Az említett határozat 2008. december 31-én hatályát veszti. Ezen időpontot követően az európai digitális tartalom hozzáférhetőbbé, használhatóbbá és hasznosíthatóbbá tételét célzó intézkedéseket az e határozattal létrehozott IKT-politika támogatási programjának keretein belül kell folytatni.

(67)

A 96/413/EK határozatban meghatározott intézkedéseket a vállalkozási és innovációs programba kell integrálni. A 96/413/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. CÍM

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A versenyképességi és innovációs keretprogram

1. cikk

Létrehozás

(1) A versenyképesség és az innováció területén a közösségi cselekvés, a KKV-k szükségleteire különös figyelmet fordító keretprogramja (a továbbiakban: a keretprogram) a 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakra létrehozásra kerül.

(2) A keretprogram hozzájárul a Közösség, mint fejlett tudásalapú társadalom versenyképességi és innovációs kapacitásához, amely erőteljes gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődéssel, valamint a környezet minőségének magas szintű védelmén és javításán nyugvó, rendkívül versenyképes szociális piacgazdasággal rendelkezik.

(3) A keretprogram nem foglalja magában a Szerződés 166. cikkével összhangban végzett kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket. Hozzájárul a kutatás és az innováció közötti szakadék eltűnéséhez, és támogatja az innováció minden formáját.

2. cikk

Célkitűzések

(1) A keretprogram célkitűzései a következők:

a) a vállalkozások, különösen a KKV-k versenyképességének előmozdítása;

b) az innováció minden formájának támogatása, beleértve az ökoinnováció támogatását is;

c) a fenntartható, versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlődésének felgyorsítása;

d) az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban, beleértve a közlekedést is.

(2) A keretprogram célkitűzéseit a következő, a II. címben megállapított egyedi programok (a továbbiakban: egyedi programok) végrehajtásán keresztül kell megvalósítani:

a) a vállalkozási és innovációs program;

b) az információs és kommunikációs technológiák (IKT) politika támogatási programja;

c) az Intelligens energia - Európa program.

3. cikk

Költségvetés

(1) A keretprogram végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 3 621 300 000 EUR.

(2) Az egyedi programokra vonatkozó indikatív költségvetési bontást az I. melléklet tartalmazza.

(3) A pénzügyi keret határain belül az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi.

4. cikk

Harmadik országok részvétele

A keretprogram nyitva áll a következő országok részvételére:

a) azon Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) tartozó országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

b) az előcsatlakozási stratégiákból részesülő csatlakozásra váró és tagjelölt országok, a megfelelő keretmegállapodások és a társulási tanácsi határozatok által az ezen országoknak a közösségi programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban;

c) a nyugat-balkáni országok, a közösségi programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások létrehozását követően az ezen országokkal meghatározandó rendelkezésekkel összhangban;

d) más harmadik országok, amennyiben megállapodások és eljárások ezt lehetővé teszik.

II. FEJEZET

A keretprogram végrehajtása

5. cikk

Éves munkaprogramok

(1) A Bizottság az egyedi programokra vonatkozóan éves munkaprogramokat fogad el a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és figyelemmel a jövőbeli fejlemények kiigazításának szükségességére, különösen az időközi értékelést követően.

A Bizottság biztosítja az éves munkaprogramok végrehajtását, valamint átfogó és késlekedés nélküli tájékoztatást nyújt az Európai Parlamentnek előkészítésükről és végrehajtásukról.

(2) Az 1 millió EUR-nál magasabb összegű költségvetési előirányzatokra vonatkozó éves munkaprogramok módosításait a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

A keretprogramra vonatkozó közös végrehajtási intézkedések

(1) A II. cím I. fejezetének 2. szakasza, a II. fejezetének 2. szakasza és III. fejezetének 2. szakasza által körvonalazott eszközök a keretprogram számára közös eszköztárt alkotnak. Valamennyi egyedi program célkitűzéseinek eléréséhez is felhasználhatók az adott éves munkaprogramban foglaltaknak megfelelően. Az eszközök átfogó listáját részletesen a 47. cikkben említett használati útmutató tartalmazza.

(2) A támogatásnak teljesen összhangban kell lennie a Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályaival és a kapcsolódó eszközökkel. A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó közösségi szabályok alkalmazandók. Figyelembe kell venni az átláthatóság és a nemek közötti esélyegyenlőség elvét.

7. cikk

Technikai segítségnyújtás

Az e határozatban megállapított pénzügyi keretösszeg magában foglalhatja az e határozat hatékony és eredményes végrehajtásához és célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül szükséges előkészítő cselekvésekhez, monitoringhoz, ellenőrzéshez, könyvvizsgálathoz és értékeléshez kapcsolódó szükséges kiadásokat.

Az ilyen cselekvések magukban foglalhatják különösen a tanulmányokat, az értekezleteket, az információs tevékenységeket, a kiadványokat, az információcseréhez és -feldolgozáshoz szükséges informatikai eszközökre, rendszerekre és hálózatokra vonatkozó kiadásokat, és minden egyéb olyan technikai, tudományos és igazgatási segítségnyújtásra és szakértelemre vonatkozó kiadást, amelyre a Bizottságnak szüksége lehet e határozat végrehajtásának céljából.

8. cikk

Monitoring és értékelés

(1) A Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a keretprogram és egyedi programjai végrehajtását. Megvizsgálja továbbá a keretprogramon belüli, valamint a keretprogram és az egyéb, kiegészítő közösségi programok és - ahol lehetséges - az Unió által társfinanszírozott nemzeti programok közötti szinergiát. Ahol lehet, megvizsgálja a nemi vonatkozások és a megkülönböztetés-mentesség elvének tiszteletben tartása érvényesülését a program tevékenységei során.

A Bizottság a keretprogram és minden egyedi program vonatkozásában a pénzügyi végrehajtás eszközeivel támogatott tevékenységekről, az eredményekről és - ahol lehet - a hatásokról éves végrehajtási jelentést készít. Ezenkívül a "vállalkozás és innováció" egyedi program éves jelentése egyértelműen azonosítja az ökoinnovációs tevékenységeket.

(2) A keretprogramról és annak egyedi programjairól közbenső és végleges értékelést kell készíteni. Az ilyen értékelések az alkalmasságot, a koherenciát, a szinergiákat, a hatékonyságot, az eredményességet, a fenntarthatóságot, a hasznosságot, valamint - adott esetben és ahol lehet - az alapok szektoronkénti szétosztását vizsgálják. A végleges értékelésnek vizsgálnia kell továbbá, hogy a keretprogram, mint egész és annak egyedi programjai milyen mértékben teljesítették célkitűzésüket.

A közbenső és a végső értékelésnek is megfelelő módszertani megközelítést kell alkalmaznia a keretprogram és az egyedi programok hatásának mérésére célkitűzéseik vonatkozásában, beleértve a versenyképességet, az innovációt, a vállalkozási kedvet, a termelékenység növekedését, a foglalkoztatást és a környezetet.

Az értékeléseknek vizsgálniuk kell a 21. cikk (2) bekezdésében említett hálózati partnerek által nyújtott szolgáltatások minőségét. A közbenső értékelés magában foglalhat korábbi programokra vonatkozó utólagos értékelési elemeket is.

(3) Az egyedi programok közbenső és végleges értékelését és a szükséges költségvetési előirányzatokat az egyes éves munkaprogramok tartalmazzák.

Az éves munkaprogramoknak minden egyedi program esetében mérhető célkitűzéseket és megfelelő értékelési kritériumokat, valamint minőségi és mennyiségi jelzőket kell meghatározniuk annak értékelésére, hogy milyen hatékonyságúak azok az eredmények, amelyek a keretprogram egésze és az egyedi programok céljainak megvalósításához hozzájárulnak.

A keretprogram közbenső és végleges értékelését és a szükséges költségvetési előirányzatot a vállalkozási és innovációs éves munkaprogram tartalmazza.

(4) A keretprogram közbenső értékelését 2009. december 31-ig, végleges értékelését 2011. december 31-ig kell elkészíteni.

Az egyedi programok közbenső és végleges értékelését úgy kell elkészíteni, hogy azok eredményeit figyelembe lehessen venni a keretprogram közbenső és végleges értékelése során.

(5) A keretprogram és annak egyedi programjai éves végrehajtási jelentéseit, valamint közbenső és végleges értékelésének főbb eredményeit a Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(5a) Az (1)-(5) bekezdés sérelme nélkül, a 31. cikk (2) bekezdésében említett projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében végrehajtott projektek esetén a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2013 második felében időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2015-ben teljes körű független értékelést végeznek.

Az értékelés alapján a Bizottság felméri az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés alkalmazhatóságát, illetve hatékonyságát a prioritást élvező projektekbe történő beruházás volumenének növelése és az uniós kiadási oldal hatékonyságának fokozása terén. Az értékelés alapján, minden lehetőséget figyelembe véve a Bizottságnak megfelelő szabályozási változtatásokat - köztük jogszabályi változtatásokat - kell javasolnia, különösen, amennyiben a piaci elterjedés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagy ha elegendő alternatív forrás áll rendelkezésre a hosszú távú adósság finanszírozására.

Az első albekezdésben említett időközi jelentés tartalmazza a 31. cikk (2a)-(2e) bekezdéseiben említett, projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközökből részesült projektek listáját, továbbá a kibocsátott kötvények feltételeivel, valamint az aktuális és a lehetséges jövőbeli befektetők típusával kapcsolatos információkat.

9. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság biztosítja, hogy amennyiben az e határozat értelmében finanszírozott cselekvéseket végrehajtják, a Közösség pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/Euratom, EK és az 1073/1999/EK rendelettel összhangban a csalás, a korrupció és minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzése érdekében hozott intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszakövetelésével, valamint - amennyiben szabálytalanságokat állapítanak meg - hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazásával.

(2) Az e határozat értelmében finanszírozott közösségi cselekvések esetében a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendeletet kell alkalmazni a közösségi jogszabályi rendelkezés elleni bármely jogsértésre, beleértve a keretprogram által keletkeztetett szerződéses kötelezettség egy gazdasági szereplő cselekménye vagy mulasztása miatt történő megsértését is, amelynek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése vagy az Európai Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének valamely indokolatlan kiadási tétel következtében.

(3) Az e határozat alapján meghozott valamennyi végrehajtási intézkedésnek rendelkeznie kell különösen a Bizottság vagy az általa felhatalmazott bármely képviselője által történő, vagy az Európai Számvevőszék könyvvizsgálatain keresztül történő, szükség esetén helyszíni felülvizsgálat és pénzügyi ellenőrzés lehetőségéről.

II. CÍM

AZ EGYEDI PROGRAMOK

I. FEJEZET

A vállalkozási és innovációs program

1. szakasz

Célkitűzések és a cselekvések területei

10. cikk

Létrehozás és célkitűzések

(1) A vállalatok, különösen a KKV-k, a vállalkozás, az innováció - ideértve az ökoinnovációt - és az ipari versenyképesség támogatására vállalkozási és innovációs program kerül létrehozásra.

(2) A vállalkozási és innovációs program a következők támogatására, javítására, ösztönzésére és előmozdítására vonatkozó cselekvéseket írja elő:

a) a KKV-k beindításához és növekedéséhez szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint az innovációs tevékenységekbe történő befektetések eszközlése;

b) a KKV-k közötti együttműködés kedvező feltételeinek megteremtése, különösen a határokon átnyúló együttműködés területén;

c) a vállalkozások minden típusú innovációja;

d) ökoinnováció;

e) vállalkozói és innovációs kultúra;

f) a vállalkozáshoz és az innovációhoz kapcsolódó gazdasági és igazgatási reform.

11. cikk

Hozzáférés a KKV-k beindításához és növekedéséhez szükséges finanszírozáshoz

A KKV-k beindításához és növekedéséhez szükséges finanszírozáshoz és az innovációs tevékenységekbe - beleértve az ökoinnovációt is - történő befektetések finanszírozásához való hozzáféréssel kapcsolatos cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) a kockázatitőke-alapok befektetési volumene és az informális befektetők által támogatott befektetési eszközök növelését;

b) a KKV-k hitelfinanszírozási eszközei áttételének a biztosítását;

c) a KKV-k számára a pénzügyi környezet és befektetési felkészültségük és javítását.

12. cikk

A KKV-k közötti együttműködés

A KKV-k közötti együttműködéshez kapcsolódó cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) a KKV-kat támogató szolgáltatások előmozdítását;

b) a KKV-k más vállalkozásokkal vagy innovációs szereplőkkel való, határokon átnyúló együttműködését segítő és ösztönző intézkedésekhez való hozzájárulást, beleértve a KKV-k részvételét az európai és nemzetközi szabványosításban;

c) a nemzetközi üzleti együttműködés előmozdítását és megkönnyítését, regionális szinten és a KKV-hálózatokon keresztül is, a gazdasági és ipari tevékenységeik koordinálásának és fejlesztésének érdekében.

13. cikk

Innovációs tevékenységek

Az innovációhoz kapcsolódó cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) az ágazat specifikus innováció, a klaszterek, az innovációs hálózatok, az állami-magán innovációs partnerségek (PPP-k) és az érintett nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, valamint az innovációmenedzsment alkalmazásának előmozdítását;

b) az üzleti innováció érdekében a nemzeti és regionális programok támogatását;

c) az innovatív technológiák és koncepciók alkalmazásának, valamint a már létező technológiák és koncepciók innovatív alkalmazásának támogatását;

d) a transznacionális ismeret- és technológiaátadásra, valamint a szellemi és ipari tulajdonjogok védelmére és kezelésére vonatkozó szolgáltatások támogatását;

e) új típusú innovációs szolgáltatások kifejlesztését és felfedezését;

f) az adatok archiválásán és átadásán keresztül a technológia és az ismeretek előmozdítását.

14. cikk

Ökoinnovációs tevékenységek

Az ökoinnovációval kapcsolatos tevékenység körébe a következők tartozhatnak:

a) környezetvédelmi technológiák és ökoinnovációs tevékenységek átvételének támogatása;

b) a többek között az ökoinnovációba beruházó cégeket egyenlő feltételekkel kezelő kockázati tőkealapokba való társbefektetés a II. mellékletben meghatározott eljárás szerint;

c) ökoinnovációs hálózatok és csoportok, valamint az állami és magán partnerségek támogatása az ökoinnováció területén, az üzleti szolgáltatások fejlesztése és az ökoinnováció előmozdítása vagy támogatása;

d) az ökoinnováció új és integrált megközelítéseinek támogatása olyan területeken mint a környezetgazdálkodás és a teljes élettartamot figyelembe vevő környezetbarát termék-, folyamat- és szolgáltatástervezés.

15. cikk

Vállalkozás és az innovációs kultúra

A vállalkozással és az innovációs kultúrával kapcsolatos cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) a vállalkozói kedv, a vállalkozási képesség és kultúra ösztönzését, valamint a vállalkozói kockázat és sikerek egyensúlyát, különösen a nők és a fiatalok tekintetében;

b) az innováció, a vállalkozásfejlesztés és növekedés számára kedvező üzleti környezet megteremtésének ösztönzését;

c) a politikák kidolgozása és a szereplők közötti együttműködés - beleértve a nemzeteken átívelő együttműködést - támogatása, különös tekintettel a programok és intézkedések KKV-barát jellegének előmozdítására;

d) vállalkozások alapításának, átruházásának és átvételének ösztönzése.

16. cikk

A vállalkozással és az innovációval kapcsolatos gazdasági és igazgatási reform

A vállalkozással és az innovációval kapcsolatos gazdasági és igazgatási reformot érintő cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) az adatgyűjtést, a teljesítményelemzést és monitoringot, valamint a politika kidolgozását és koordinálását;

b) az ipari és szolgáltatási ágazathoz kapcsolódó versenyképességi stratégiák meghatározásához és támogatásához való hozzájárulást;

c) a kölcsönös tanulás támogatása az országos, regionális és helyi adminisztráció kiváló színvonalának elérése céljából.

2. szakasz

Végrehajtás

17. cikk

A KKV-knak biztosított közösségi pénzügyi eszközök

(1) A közösségi pénzügyi eszközöket azzal a céllal kell működtetni, hogy megkönnyítsék a KKV-k számára működésük egyes szakaszaiban a finanszírozáshoz való hozzáférést: a magvető, az induló, a növekedési, valamint az átadási szakasz során. A KKV-k által az olyan tevékenységekbe történő beruházások, mint a technológiafejlesztés, az innováció - beleértve az ökoinnovációt - a technológiaátadás, valamint üzleti tevékenységük határokon átnyúló bővülése, a megfelelő pénzügyi eszközök alkalmazási körébe tartoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök a következők:

a) a gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatása (GIF);

b) a KKV-garanciakeret (SMEG);

c) a kapacitáskiépítési rendszer (CBS).

(3) A különböző eszközöket érintő végrehajtási intézkedéseket a II. melléklet tartalmazza.

18. cikk

A gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatása

(1) A GIF-et a Bizottság nevében az Európai Beruházási Alap (EBA) működteti.

A GIF a következő feladatokat végzi:

a) az európai kockázatitőke-piac fejlesztése céljából a KKV-k alapításához és finanszírozásához való hozzájárulás, valamint a saját tőkével és a kockázati tőkével kapcsolatos piaci rés csökkentése, amely akadályozza a KKV-kat növekedési potenciáljuk kihasználásában;

b) az innovatív és a nagy növekedési potenciállal rendelkező - különösen kutatási, fejlesztési és egyéb innovációs tevékenységeket végző - KKV-k támogatása.

(2) A GIF a következő két részből áll:

- az első rész, a "GIF 1" a kezdeti szakaszban történő (magvető, induló) beruházásokat foglalja magában. Ez a szakosodott kockázatitőke-alapokba, úgymint a kezdeti szakaszban történő, a regionálisan működő, illetve a meghatározott ágazatokat, technológiákat vagy a kutatást és technológiai fejlődést célzó alapokba és az inkubátorházakhoz kapcsolódó alapokba fektet be, amelyek cserébe a KKV-k számára tőkét biztosítanak. Az üzleti befektetők által támogatott alapokban és befektetési eszközökben is részt vehet társfinanszírozóként.

- a második rész, a "GIF 2" a bővítési szakaszban történő beruházásokat foglalja magában, és a szakosodott kockázatitőke-alapokba fektet be, amelyek cserébe az innovatív, gyorsan növekvő KKV-k számára kvázitőkét vagy tőkét biztosítanak azok bővítési szakaszában. A GIF 2 befektetései elkerülik a vagyonkifosztásra irányuló kivásárlásokat és a kiváltási tőkét.

A GIF közvetítőkbe is befektethet, adott esetben olyan nemzeti vagy regionális programokkal együttműködve, amelyek célja a kisvállalkozásokban érdekelt befektetési cégek fejlesztése.

A GIF által biztosított finanszírozás mellett az alapokba befektetett tőke nagyobb részét a piacgazdasági befektetési elvnek megfelelő körülmények között működő befektetők adják, függetlenül ezen befektetők jogi természetétől és tulajdonosi szerkezetétől.

19. cikk

A KKV-garanciakeret

(1) A KKV-garanciakeretet a Bizottság nevében az EBA működteti.

A KKV-garanciakeret a következő feladatokat végzi:

a) viszont- vagy adott esetben együttes garanciák biztosítása a jogosult országokban működő garanciaprogramok számára;

b) közvetlen garanciák biztosítása bármely más megfelelő pénzügyi közvetítő számára.

(2) A KKV-garanciakeret a következő négy részből áll:

- az első rész: a) hitelfinanszírozás kölcsönökön vagy lízingen keresztül, amelynek feladata, hogy KKV-knak bizonyos tudásalapú tevékenységekhez - úgymint a technológiai fejlesztéshez, az innovációhoz és a technológiaátadáshoz - kapcsolódó magasabb kockázat vagy a megfelelő garancia hiánya miatti, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos különleges nehézségeit csökkentse.

- a második rész: b) mikrohitel biztosítása annak ösztönzése érdekében, hogy a pénzintézetek nagyobb szerepet vállaljanak a kisebb összegű kölcsönök biztosításán keresztül, amelyek az elégtelen garanciákkal rendelkező kölcsönfelvevők esetében egy ügyfélre vetítve arányosan nagyobb kezelési költséggel járnak. A garanciákon vagy viszontgaranciákon kívül a pénzügyi közvetítők támogatásban részesülhetnek a mikrohitel-finanszírozással járó magas adminisztrációs költségek részbeni ellensúlyozására.

- a harmadik rész: c) a KKV-k tőke- vagy kvázitőke-befektetéseinek garanciája, amely magában foglalja az olyan befektetéseket, amelyek magvető tőkét és/vagy tőkét biztosítanak a vállalkozás induló szakaszában, valamint mezzanine finanszírozást, hogy csökkenjenek a KKV-k előtt álló, gyenge pénzügyi struktúrájukból fakadó vagy az üzleti vállalkozás átadásából származó nehézségek.

- a negyedik rész: d) A KKV-k hitelportfóliójának értékpapírosítása, amely a KKV-k számára kiegészítő hitelfinanszírozást mozgósít a célintézményekkel kötött megfelelő kockázatmegosztási megállapodások alapján. E tranzakciók támogatásának feltétele az intézmények arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a mozgósított tőkéből származó likviditás jelentős részét ésszerű időn belül új KKV-hitelezésre fordítsák. Az új, idegen tőkével való finanszírozás nagyságát a garantált portfóliókockázat nagysága alapján számítják ki, és a lejárati idővel együtt ebben is minden, tőkét nyújtó intézménnyel külön állapodnak meg.

20. cikk

A kapacitáskiépítési rendszer

(1) A kapacitáskiépítési rendszert a nemzetközi pénzügyi intézményekkel - beleértve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), az Európai Beruházási Bankot (EBB), az Európai Befektetési Alapot (EBA) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankját (CEB) - kell működtetni.

A kapacitáskiépítési rendszer a következő feladatokat végzi:

a) az innovatív vagy a magas növekedési potenciállal rendelkező KKV-kba befektető alapok vagy más pénzügyi közvetítők befektetésének és technológiai ismereteinek a javítása;

b) a KKV-k számára a hitelnyújtás ösztönzése a hitelértékelési eljárás javításán keresztül.

(2) A kapacitáskiépítési rendszer a magvetőtőke-finanszírozási cselekvésből és a partnerségi cselekvésből áll.

A magvetőtőke-finanszírozási cselekvés támogatást nyújt az innovatív és az egyéb, növekedési potenciállal rendelkező KKV-k számára - beleértve a hagyományos gazdaságban szereplőket is - a kockázati tőke kínálat ösztönzésére, a magvetőtőke-alapok és indulófinanszírozási alapok vagy hasonló szervezetek támogatásán keresztül. Támogatást biztosíthat a különleges befektetési vagy technológiai ismeretekkel rendelkező kiegészítő személyzet hosszú távú alkalmazására.

A partnerségi cselekvés támogatást biztosít a pénzügyi közvetítők számára a KKV-k hitelfinanszírozására vonatkozó hitelértékelési eljárás javítása érdekében nyújtott technikai segítség költségeinek fedezésére, hogy ösztönözzék az azon országokban lévő KKV-k finanszírozását, ahol a banki közvetítés alacsonyabb szinten áll.

A partnerségi cselekvés alkalmazásában az "alacsonyabb szinten álló banki közvetítés" azon országokban lévő bankokra vonatkozik, ahol a hazai hitel a bruttó hazai termékének százalékában kifejezve jelentősen a közösségi átlag alatt van az Európai Központi Bank vagy a Nemzetközi Valutaalap vonatkozó adatai alapján.

A partnerségi cselekvés a nemzetközi pénzügyi intézmények által a jogosult országokban a partnerbankoknak vagy pénzügyi intézményeknek biztosított hitelkereteket vagy a kockázatmegosztást kíséri. A partnerségi cselekvés jelentős része a bankok és más pénzügyi intézmények arra vonatkozó képességeinek a javításához kapcsolódik, hogy a jelentős ökoinnovációs összetevővel rendelkező projektek kereskedelmi életképességét felmérjék.

21. cikk

A vállalkozást és az innovációt támogató szolgáltatások

(1) A vállalkozást és az innovációt támogató szolgáltatásokat ösztönözni kell, különösen a KKV-k esetében.

(2) Tekintettel a már létező, vállalkozásokat támogató európai hálózatok tapasztalatára és szakmai ismeretére, a pénzügyi támogatást a hálózati partnereknek lehet nyújtani, különösen a következők biztosítása érdekében:

a) az információra, a visszacsatolásra, a vállalkozások együttműködésére és nemzetközivé tételére vonatkozó szolgáltatások;

b) az innovációra, valamint a technológia- és az ismeretátadásra vonatkozó szolgáltatások;

c) a hetedik KTF-keretprogramban való KKV részvétel bátorítására vonatkozó szolgáltatások.

Az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó részleteket a III. melléklet tartalmazza.

(3) A Bizottság a hálózati partnereket a (2) bekezdésben említett különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos ajánlattételi felhívások útján választja ki. Ezeket követően a Bizottság a kiválasztott partnerekkel partnerségi keretmegállapodást köthet, amely a felajánlott tevékenységek típusát, a támogatások odaítélésére vonatkozó eljárását és mindkét fél általános jogait és kötelezettségeit tartalmazza. A partnerségi keretmegállapodás a program egész időtartamára érvényes lehet.

(4) A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokon kívül a Bizottság pénzügyi támogatást biztosíthat a keretprogram egyéb tevékenységeinek végrehajtására, de ezek az ajánlattételi felhívások korlátozhatók a hálózati partnerek körére. Az ilyen szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell, hogy az érdeklődő felek és a potenciális ajánlattevők széles körű segítséget kapjanak a keretprogram alá tartozó támogatási lehetőségek tekintetében.

(5) A Bizottság a hálózati partnereket a megfelelő együttműködési és működési támogatás rendelkezésre bocsátásán keresztül támogatja. Az azon országokban létrehozott szervezetek, amelyek nem vesznek részt a keretprogramban, részesülhetnek ebből az együttműködési és működési támogatásból.

(6) A Bizottság biztosítja a hálózati partnerek együttműködését, valamint azt, hogy abban az esetben, ha a hálózati partner nem tud egy megkeresésre közvetlenül válaszolni, akkor azt egy illetékes hálózati partnerhez utalja.

22. cikk

Innovációs és ökoinnovációs kísérleti és piaci előállítási projektek

A Közösségnek támogatást kell nyújtania közösségi vonatkozású, technikailag már sikerrel bemutatkozott, de a kézzelfogható kockázat miatt a piacon még nem jelentős mértékben elterjedt innovatív vagy ökoinnovatív technikák, termékek vagy gyakorlatok első alkalmazásával vagy piaci előállításával foglalkozó projekteknek. E projekteknek elő kell mozdítaniuk az ilyen technikák, termékek vagy gyakorlatok szélesebb körű használatát a részt vevő országokban, és meg kell könnyíteniük piaci elterjedésüket.

23. cikk

Politikaelemzés, fejlesztés és koordináció és ikerintézményi együttműködés (twinning)

A résztvevő országokkal kapcsolatos politikaelemzés, fejlesztés és koordináció támogatása a következőket foglalhatja magában:

a) amennyiben lehetséges, hivatalos statisztikákon alapuló tanulmányok, adatgyűjtés, felmérések és kiadványok készítését;

b) az ikerintézményi együttműködéseket és szakértők,- beleértve a közintézmények szakértőit is, a KKV-k és az érdekelt felek által küldött szakértőket - üléseinek, konferenciáknak és más rendezvényeknek a szervezését;

c) a tudatosság növelését, hálózatok kiépítését és egyéb vonatkozó tevékenységeket;

d) a nemzeti és regionális teljesítmények értékelését, valamint a legjobb gyakorlatok kidolgozását, azok terjesztését és megvalósítását.

24. cikk

A vállalkozási és innovációs program támogatási intézkedései

A Bizottság a következőket végzi el rendszeresen:

a) a versenyképesség és az ágazati kérdések elemzése és monitoringja, az európai ipar versenyképességéről szóló éves bizottsági jelentése számára is;

b) a vállalkozások versenyképességéhez különösen szükséges közösségi intézkedések hatásvizsgálatainak az elkészítése és közzététele, a meglévő, az innovációnak a Közösségben való vonzóbbá tételét célzó jogszabályok egyszerűsítésére vagy új jogszabályi intézkedések létrehozására váró területek azonosítása érdekében;

c) a vállalkozási és innovációs program egyedi szempontjainak vagy egyedi végrehajtási intézkedéseinek értékelése;

d) a vállalkozási és innovációs programmal kapcsolatos megfelelő információk terjesztése.

3. szakasz

ÉVES Munkaprogram

25. cikk

Éves munkaprogram

Az éves munkaprogram részletesen és a 10. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban tartalmazza:

a) a végrehajtásához szükséges intézkedéseket;

b) a prioritásokat;

c) a mennyiségi és minőségi célokat;

d) megfelelő értékelési kritériumokat, valamint minőségi és mennyiségi indikátorokat az eredmények elérése hatékonyságának elemzésére, amelyek hozzájárulnak az egyedi programok és a keretprogram, mint egész céljainak megvalósításához;

e) a működési menetrendet;

f) a részvétel szabályait;

g) az intézkedések kiválasztásának és értékelésének kritériumait.

Az éves munkaprogramnak világosan azonosítania kell az ökoinnovációt elősegítő intézkedéseket.

A 24. cikk (programtámogató intézkedések) szerinti tevékenységek nem tartoznak az éves munkaprogramba.

II. FEJEZET

Az IKT-politika támogatásának programja

1. szakasz

Célkitűzések és a cselekvések területei

26. cikk

Létrehozás és célkitűzések

(1) Az IKT-politika támogatásának programja az IKT-politika támogatása érdekében létrehozásra kerül.

(2) Az IKT-politika támogatásának programja a következő cselekvésekről rendelkezik:

a) az egységes európai információs tér kialakítása, valamint az IKT-termékek és -szolgáltatások, illetve az IKT-alapú termékek és szolgáltatások belső piacának erősítése;

b) az innováció ösztönzése az IKT és a szélessávú szolgáltatások szélesebb körű bevezetésén és az azokba történő beruházáson keresztül;

c) egy integrált információs társadalom és a közérdekű szolgáltatások területén hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakítása, valamint az életminőség javítása.

(3) A (2) bekezdésben említett cselekvések végrehajtása során különös hangsúlyt kell fektetni azon lehetőségek és előnyök előmozdítására és a rájuk vonatkozó tudatosság növelésére, amelyeket az IKT a polgárok, az állami hatóságok és a vállalkozások, különösen a KKV-k számára jelent.

27. cikk

Az egységes európai információs tér

Az egységes európai információs térrel kapcsolatos cselekvések céljai:

a) az IKT-alapú szolgáltatásokhoz való folyamatos hozzáférés biztosítása, valamint a digitális kommunikáció és szolgáltatások gyors, megfelelő és hatékony konvergenciáját elősegítő keretfeltételek megteremtése, beleértve többek között az interoperabilitást, a nyílt szabványok használatát, valamint a biztonság és a megbízhatóság aspektusait;

b) a digitális tartalom fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása, a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség figyelembe vételével;

c) az európai információs társadalom monitoringja az adatgyűjtésen és a fejlődés elemzésén, a digitális kommunikációs szolgáltatások - beleértve az internet fejlesztését, a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok elterjedését, valamint a tartalom és a szolgáltatások fejlesztését - hozzáférhetőségén és használatán keresztül.

28. cikk

Az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházásokon keresztül történő innováció

Az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházásokon keresztül történő innovációval kapcsolatos cselekvések céljai:

a) az IKT által lehetővé tett folyamatokban, szolgáltatásokban és termékekben az innováció előmozdítása, különösen a KKV-k és a közszolgáltatások területén, figyelembe véve a szükséges tudásbeli követelményeket;

b) a köz- és a magánszféra interakciójának, valamint az állami és magán partnerségek (PPP-k) előmozdítása az innováció és az IKT-ba történő beruházások fokozása érdekében;

c) azon lehetőségek és előnyök előmozdítása és a rájuk vonatkozó tudatosság növelése, amelyeket az IKT és új alkalmazásai a polgárok és a vállalkozások számára jelentenek, beleértve az új IKT iránti bizalom és nyitottság megerősítését, valamint az IKT kirajzolódó fejlődési irányairól szóló európai szintű viták ösztönzését.

29. cikk

Integrált információs társadalom, valamint a közérdekű szolgáltatások területén hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakítása és az életminőség javítása

Egy integrált információs társadalom, valamint a közérdekű területeken hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakításával és az életminőség javításával kapcsolatos cselekvések céljai:

a) az IKT bővítése, beleértve a digitális tartalmat, hozzáférést és a digitális műveltséget;

b) az IKT-alkalmazással kapcsolatos bizalom erősítése, valamint az IKT alkalmazásának támogatása, különösen az adatvédelem kérdéseit illetően;

c) a közérdekű szolgáltatások területén és az IKT által lehetővé tett társadalmi részvétel érdekében az elektronikai szolgáltatások minőségének, hatékonyságának, hozzáférhetőségének és elérhetőségének javítása, beleértve szükség szerint az interoperábilis páneurópai vagy határokon átnyúló közszolgáltatásokat, valamint a közös érdekű szolgáltatási elemek kialakítását és a helyes gyakorlatok cseréjét.

2. szakasz

Végrehajtás

1. alszakasz

A projektek, a legjobb gyakorlatokra vonatkozó cselekvések és a tematikus hálózatok megvalósítása

30. cikk

Általános szabályok

Az IKT-politikát támogató programot projektekkel, a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvésekkel és tematikus hálózatokkal lehet végrehajtani, beleértve a páneurópai dimenziójú innovatív közszolgáltatások széles körű kipróbálására és demonstrációjára vonatkozó cselekvéseket.

A projektek, a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvések és a tematikus hálózatok célja az innovatív IKT-alapú megoldások terjesztésének és legjobb használatának ösztönzése, különösen a közérdekű szolgáltatások területén és a KKV-k számára. A közösségi támogatás célja továbbá, hogy előmozdítsa a tagállamokban az információs társadalom kialakítására vonatkozó cselekvések koordinációját és végrehajtását.

31. cikk

Projektek, a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvések és tematikus hálózatok

(1) A következőket kell támogatni:

a) projektek, beleértve a végrehajtási, a kísérleti és a piaci előállítási projekteket;

b) a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvések, a Közösségben az ismeretek terjesztése és a tapasztalatok cseréje érdekében;

c) az adott célkitűzéshez kapcsolódó különböző érdekeltek tematikus hálózatai, a koordinációs tevékenységek és az ismeretátadás megkönnyítése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett projektek célja az innováció, a technológiaátadás és a már piaci bevezetésre alkalmas új technológiák terjesztésének előmozdítása.

Az Unió támogatást nyújthat az e projektek költségvetéséhez való hozzájárulásra.

Az Unió, másik lehetőségként - a 2012-2013-as kísérleti szakasz során - pénzügyi hozzájárulást nyújthat az EBB-nek az EBB által a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében a saját forrásaiból kibocsátandó adósságinstrumentumokhoz vagy garanciákhoz szükséges céltartalék-képzéshez és tőkeallokációhoz.

(2a) A (2) bekezdés harmadik albekezdésében említett, projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a Bizottság és az EBB közös eszköze, amely uniós beavatkozásként hozzáadott értéket biztosít, kezeli a nem optimális beruházások helyzetét, amikor a projektek a piacról nem jutnak elegendő finanszírozáshoz, valamint addicionalitást biztosít. Kerüli a verseny torzítását, célja a multiplikátorhatás biztosítása, és hiteljavítás formájában összehangolja az érdekeket. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz:

a) uniós költségvetési hozzájárulás támogatásával, az IKT és a szélessávú szolgáltatások területén megvalósítandó projektek finanszírozására kibocsátott EBB-adósságinstrumentum vagy EBB-garancia formáját ölti, amely kiegészíti vagy bevonzza a tagállamok vagy a magánszektor finanszírozását;

b) a projektek adósságszolgálati kockázatának és a kötvénytulajdonosok hitelkockázatának csökkentésére szolgál;

c) kizárólag olyan projektekhez alkalmazható, amelyek pénzügyi életképessége projektbevételeken alapszik.

(2b) Az Uniónak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközzel kapcsolatos kötelezettségvállalása, ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is, semmiképpen sem haladhatja meg az Uniónak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való hozzájárulásának összegét, illetve nem tarthat tovább az alapul szolgáló hiteljavítási eszközök portfóliójának lejártánál. Az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet. A projektkötvény-műveletekhez kapcsolódó további fennmaradó kockázatokat mindig az EBB viseli.

(2c) A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz fő feltételei és eljárásai a IIIa. mellékletben szerepelnek. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletes feltételeit, ideértve a kockázatmegosztást, a díjazást, a felügyeletet és az ellenőrzést, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás határozza meg. Ezen együttműködési megállapodást a Bizottság és az EBB szokásos eljárásának megfelelően elfogadja.

(2d) 2013-ban az I. melléklet b) pontjának megfelelően legfeljebb 20 millió EUR használható fel a költségvetésből az IKT-val és a szélessávú szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikai célokra. A kísérleti szakasz korlátozott időtartamára való tekintettel a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a támogatott beruházások volumenének maximalizálása érdekében a 2013. december 31. előtt keletkezett mindenfajta bevételét újra felhasználhatja ugyanazon kockázatmegosztási kereten belüli új adósságinstrumentumokra és garanciákra és azonos támogathatósági feltételeknek megfelelő projektekre. Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt nem hosszabbítják meg a következő többéves pénzügyi tervre, a teljes fennmaradó összeget vissza kell juttatni az EU általános költségvetésének bevételi oldalára.

(2e) A költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 49. pontjában rögzített jelentéstételi kötelezettségeken túlmenően és bármely más szabályozói jelentéstételi követelmény sérelme nélkül a Bizottság a kísérleti szakaszban hathavonta jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz teljesítményéről, többek között bármely kibocsátott projektkötvény pénzügyi feltételeiről és elhelyezéséről.

(3) A legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvéseket az egymással tematikus hálózatokon keresztül kapcsolatban álló, egyedi témákkal foglalkozó klaszterek hajtják végre.

Az (1) bekezdés b) pontjában említett cselekvésekre vonatkozó közösségi hozzájárulás a cselekvés egyedi célkitűzéseinek eléréséhez szükséges vagy annak megfelelő közvetlen költségekre korlátozódik.

(4) A tematikus hálózatok összekapcsolódhatnak a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvésekkel.

A tematikus tevékenységekre vonatkozó támogatást a hálózat koordinálásának és megvalósításának támogatható, kiegészítő költségeire nyújtják. A közösségi hozzájárulás ezen intézkedések támogatható, kiegészítő költségeit fedezheti.

2. alszakasz

Egyéb rendelkezések

32. cikk

Kérelmek

A 31. cikkben említett projektekre, a legjobb gyakorlatokhoz kapcsolódó tevékenységekre és a tematikus hálózatokra adott közösségi támogatásra vonatkozó kérelmeknek tartalmazniuk kell a projektek finanszírozásának minden összetevőjét tartalmazó listát, beleértve a Közösségtől és minden más forrásból származó kérelmezett pénzügyi támogatást. Adott esetben más formájú - például szolgáltatások vagy tanulmányok formájában létező - közösségi támogatásokra benyújtott pályázatok esetén is kérhetik a pályázóktól, hogy a pénzügyi tervre vonatkozólag adjanak tájékoztatást.

33. cikk

Politikaelemzés, fejlesztés és koordináció a résztvevő országokkal

A résztvevő országokkal kapcsolatos politikaelemzések, fejlesztés és koordináció támogatása a következőket foglalhatja magában:

a) amennyiben lehetséges, hivatalos statisztikákon alapuló tanulmányok, adatgyűjtés, felmérések és kiadványok készítését;

b) szakértők, - beleértve a közintézmények szakértőit -, a KKV-k és más érdekelt felek szakértői üléseinek, konferenciáknak és más rendezvényeknek a szervezését;

c) a tudatosság növelését, hálózatok kiépítését, valamint egyéb tevékenységeket;

d) a nemzeti teljesítmények értékelését, valamint a legjobb gyakorlatok kidolgozását, azok terjesztését és megvalósítását.

34. cikk

Népszerűsítés, kommunikáció, információcsere és terjesztés

(1) Az IKT-politika támogatási programja végrehajtásának és a jövőbeli tevékenységek előkészítésének támogatásához a következők szükségesek:

a) népszerűsítési, terjesztési, információs és kommunikációs tevékenységek;

b) az információ, a tapasztalatok és az ismeretek cseréje, konferenciák, szemináriumok, workshopok vagy egyéb ülések, valamint a csoportosított tevékenységek igazgatása.

(2) A termékek, az eljárások és a szolgáltatások üzleti célú adaptálására vonatkozó intézkedések, marketing- és reklámtevékenység nem jogosult támogatásra.

35. cikk

Közös érdekű projektek: a tagállamokkal összehangoltan kidolgozott műszaki előírásokon alapuló beszerzés

Amennyiben az IKT-politika támogatásának programja célkitűzéseinek elérése érdekében szükséges, és amennyiben a termékek, a szolgáltatások, azok központi elemei vagy alkotóelemei Európa-szerte történő telepítésében fennálló tagállami közös érdek világosan megállapítható, a Bizottság létrehozhat olyan közös érdekű projekteket, amelyek a szükséges technikai és szervezeti feladatokat tartalmazzák. A meglévő kezdeményezéseket figyelembe kell venni, hogy elkerüljék az azonos feladatok többszöri elvégzését.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben meghatározza az ilyen projektekre vonatkozó közös műszaki előírásokat és a végrehajtás ütemtervét. A közös műszaki előírások és a végrehajtás ütemterve alapján a Bizottság az érintett projektek végrehajtására ajánlattételi felhívást tesz közzé. Az ilyen ajánlattételi felhívásokat kizárólag a Bizottság teszi közzé a beszerzésre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban.

3. szakasz

Éves munkaprogram

36. cikk

Éves munkaprogram

Az éves munkaprogram részletesen és a 26. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban tartalmazza:

a) a végrehajtásához szükséges intézkedéseket;

b) a prioritásokat;

c) a mennyiségi és minőségi célokat;

d) megfelelő értékelési kritériumokat, valamint minőségi és mennyiségi indikátorokat az eredmények elérése hatékonyságának elemzésére, amelyek hozzájárulnak az egyedi programok és a keretprogram, mint egész céljainak megvalósításához;

e) a működési menetrendet;

f) a részvétel szabályait;

g) az intézkedések kiválasztásának és értékelésének kritériumait.

III. FEJEZET

Az "Intelligens energia - Európa" program

1. szakasz

Célkitűzések és a cselekvések területei

37. cikk

Létrehozás és célkitűzések

(1) Az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az energia diverzifikáció támogatásának programja, "Intelligens energia - Európa" program, létrehozásra kerül. A program hozzájárul a biztonságos és fenntartható energia biztosításához Európa számára és fokozza az európai versenyképességet.

(2) Az "Intelligens energia - Európa" program különösen a következő cselekvésekről rendelkezik:

a) az energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása;

b) az új és a megújuló energiaforrások előmozdítása és az energiadiverzifikáció támogatása;

c) az energiahatékonyság, valamint az új és a megújuló energiaforrások felhasználásának előmozdítása a közlekedésben.

38. cikk

Működési célkitűzések

Az "Intelligens energia - Európa" program a következő működési célokat tűzi ki:

a) a fenntarthatóság javításához, a városok és a régiók potenciáljának fejlesztéséhez, valamint a stratégiai célkitűzések elérésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések kidolgozásához szükséges elemek biztosítása; a program által célzott területeken elfogadott közösségi és tagállami intézkedések hatásainak nyomon követéséhez, monitoringjához és értékeléséhez szükséges eszközök fejlesztése;

b) a tagállamokban az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az energiadiverzifikáció területén az új és a leghatékonyabb technológiákba való beruházás fellendítése, beleértve a közlekedési ágazatot is, az innovatív technológiák sikeres demonstrációja és széles körben történő tényleges piaci befogadása közötti távolság áthidalásán keresztül annak érdekében, hogy felerősítse a köz- és magánszféra befektetéseinek hatásait, támogassa a kulcsfontosságú stratégiai technológiákat, csökkentse a költségeket, növelje a piaci tapasztalatot és hozzájáruljon az olyan pénzügyi és egyéb kockázatok és akadályok csökkentéséhez, amelyek gátolják az ilyen típusú befektetéseket;

c) az energiatermelés és fogyasztás hatékony és "intelligens" formái nem technológiai jellegű akadályainak leküzdése az intézményi kapacitás - többek között helyi és regionális szinten is - kiépítésének előmozdításán, különösen az oktatási rendszer keretén belül a tudatosság növelésén, az érintett főbb résztvevők, vállalkozások és a széles körű nyilvánosság közötti tapasztalat- és know-how-csere bátorításán, a legjobb gyakorlat és a legjobb rendelkezésre álló technológiák terjesztésének ösztönzésén, különösen a közösségi szintű támogatási eszközökön keresztül.

39. cikk

Energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználása (SAVE)

Az energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználásának támogatására vonatkozó cselekvés magában foglalhatja:

a) az energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználásának javítását, különösen az építési és ipari szektorban, a 41. cikkben maghatározott cselekvések kivételével;

b) a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatását.

40. cikk

Az új és a megújuló energiaforrások (ALTENER)

Az új és a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozó cselekvés magában foglalhatja:

a) a villamos energia, a fűtés és a hűtés centralizált és decentralizált előállítása érdekében felhasznált új és megújuló energiaforrások támogatását és ezzel az energiaforrások diverzifikációjának előmozdítását, a 41. cikkben meghatározott cselekvések kivételével;

b) az új és a megújuló energiaforrásoknak a helyi környezetbe és energiarendszerekbe történő integrálását;

c) a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatását.

41. cikk

Energia a közlekedésben (STEER)

A közlekedésben az energiahatékonyságnak, valamint az új és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatására vonatkozó cselekvés magában foglalhatja:

a) a közlekedés valamennyi, az energiafelhasználással összefüggő szempontjához és az üzemanyagok diverzifikációjához kapcsolódó kezdeményezések támogatását;

b) a közlekedésben a megújuló üzemanyagok és az energiahatékonyság előmozdítását;

c) a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatását.

42. cikk

Integrált kezdeményezések

A 39., 40. és 41. cikkben említett több területet összefogó vagy bizonyos közösségi prioritásokhoz kapcsolódó cselekvés magában foglalhatja:

a) az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak a gazdaság különböző ágazataiba történő integrálását;

b) különböző eszközök és szereplők összefogását ugyanazon cselekvésen vagy projekten belül.

2. szakasz

Végrehajtás

43. cikk

Népszerűsítési és terjesztési projektek

A következők támogatására kerül sor:

a) stratégiai tanulmányok a piac alakulásának és az energiaágazat fejlődési irányainak közös elemzése és rendszeres monitoringja alapján, a jövőbeli jogszabályi rendelkezések kidolgozása vagy a meglévő jogszabályok felülvizsgálata - beleértve a közös energiapiac működésével kapcsolatos kérdéseket is -, a fenntartható fejlődés támogatása céljából az energiaágazatban létrehozott közép- és hosszú távú stratégia végrehajtása, az ipar szereplőivel és más érdekelt felekkel a hosszú távú önkéntes kötelezettségvállalások, valamint a szabványok, a címkézési és tanúsítási rendszerek kidolgozása érdekében, szükség esetén harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésben is;

b) a fenntartható energiafejlesztés struktúráinak és eszközeinek létrehozása, bővítése vagy átszervezése, beleértve a helyi és regionális energiagazdálkodást, és a megfelelő pénzügyi termékek és piaci eszközök fejlesztése, a múltbeli és jelenlegi hálózatok tapasztalataira építve;

c) a fenntartható energiarendszerek és energetikai berendezések előmozdítása piacra jutásuk meggyorsítása érdekében, beruházások ösztönzése a hatékonyabb technológiák demonstrációjáról a forgalmazásra történő átmenet megkönnyítése érdekében, kampányok folytatása a tudatosság növelése érdekében, az intézményi feltételek kiépítése;

d) az információs, oktatási és képzési struktúrák fejlesztése, az eredmények felhasználása, a know-how és a legjobb gyakorlat előmozdítása és terjesztése valamennyi fogyasztó bevonásával, a cselekvések és a projektek eredményeinek terjesztése, és együttműködés a tagállamokkal az operatív hálózatokon keresztül;

e) a közösségi jogszabályi rendelkezések és támogatási intézkedések végrehajtásának és hatásainak monitoringja.

44. cikk

Piaci előállítási projektek

A Közösségnek a közösségi vonatkozású innovatív technikák, folyamatok, termékek vagy gyakorlatok forgalomba hozatalára vonatkozó olyan projektek finanszírozását kell biztosítania, amelyek műszaki demonstrációja sikeresnek bizonyult. Ezeknek a projekteknek elő kell mozdítania az ilyen technikák, folyamatok, termékek vagy gyakorlatok szélesebb körű használatát a részt vevő országokban, és meg kell könnyíteniük piaci elterjedésüket.

3. Szakasz

Éves munkaprogram

45. cikk

Éves munkaprogram

Az éves munkaprogram részletesen és a 37. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban tartalmazza:

a) a végrehajtásához szükséges intézkedéseket;

b) a prioritásokat;

c) a mennyiségi és minőségi célokat;

d) megfelelő értékelési kritériumokat, valamint minőségi és mennyiségi indikátorokat az eredmények elérése hatékonyságának elemzésére, amelyek hozzájárulnak az egyedi programok és a keretprogram, mint egész céljainak megvalósításához;

e) a működési menetrendet;

f) a részvétel szabályait;

g) az intézkedések kiválasztásának és értékelésének kritériumait.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. cikk

A bizottságok

(1) A Bizottságot a következő bizottságok segítik:

a) a vállalkozási és innovációs program bizottsága: a VIP Irányítóbizottság (VIPI);

b) az IKT-politika támogatási programjának bizottsága: az IKT Irányítóbizottság (IKTI);

c) az Intelligens energia - Európa program bizottsága: az IEE Irányítóbizottság (IEEI).

A Bizottság a VIPI segítségével biztosítja a teljes körű koordinációt és együttműködést az egész keretprogramban, beleértve a stratégiai irányítást és a koherens, teljes körű végrehajtást, szoros együttműködésben az IKTI-vel és az IEEI-vel.

(2) Az (1) bekezdésben említett bizottságokra az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikke alkalmazandó, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3) Az (1) bekezdésben említett bizottságok elfogadják eljárási szabályzatukat.

47. cikk

Használati útmutató

(1) A keretprogram hatálybalépése után a Bizottság egy olvasmányos, felhasználóbarát használati útmutatót ad ki, létrehozva a kedvezményezetteknek a keretprogramban való részvételével kapcsolatos általános elvek világos, egyszerű és átlátható keretét. A használati útmutatónak különösen a KKV-k részvételét kell megkönnyítenie.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy a pályázati jelentkezések benyújtása és az értékelés eredményeiről való értesítés között a lehető legkevesebb idő teljen el. Az értékelés eredményét méltányos időn belül ki kell küldeni.

48. cikk

Versenyképességgel és innovációval foglalkozó stratégiai tanácsadó testület

A Bizottság részére egy, a versenyképesség és az innováció területén létrehozott, ipari és vállalkozási szövetségek képviselőiből álló - ideértve a KKV-k képviselőit és egyéb szakértőket - stratégiai tanácsadó testület nyújt tanácsadást. A testület szakértelmének ki kell terjednie a keretprogramban megjelölt ágazatokra és kérdésekre, ideértve a finanszírozás, az IKT, az energetika és ökoinnováció kérdéseit.

49. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 96/413/EK határozat ezennel hatályát veszti.

50. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 27. cikk b) pontjában meghatározott célkitűzések megvalósítására vonatkozó intézkedéseket 2008. december 31-ig a 456/2005/EK határozat értelmében kell végrehajtani.

Ezt követően azon cselekvéseket, amelyeket a 456/2005/EK határozat alapján ezen időpontban vagy ezen időpont előtt kezdeményeznek, az említett határozattal összhangban kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy az említett határozattal létrehozott bizottság helyébe az IKTI, az e határozat 46. cikke (1) bekezdésének b) pontja által létrehozott bizottság lép.

A 21. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett szolgáltatások tekintetében a Bizottság 2007. december 31-ig továbbra is működtetheti az Euro Info Központok hálózatát és megkötheti az egyes éves támogatási megállapodásokat annak tagjaival - a jelenlegi keretprogram által finanszírozva -, valamint fenntarthatja a 2000/819/EK határozat által létrehozott, a vállalkozások és a vállalkozók támogatására szolgáló többéves program működési feltételeit.

51. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

I. MELLÉKLET

Indikatív költségvetési bontás

Az egyedi programokra vonatkozó indikatív költségvetési bontás a következő:

a) a vállalkozási és innovációs program, amelynek hozzávetőlegesen az egyötödét az ökoinnováció támogatására fordítják: a teljes költségvetés 60 %-a;

b) az IKT-politika támogatásának programja: a teljes költségvetés 20 %-a;

c) az Intelligens energia - Európa program: a teljes költségvetés 20 %-a.

II. MELLÉKLET

A 17. cikkben említett, a kkv-k számára meghatározott közösségi pénzügyi eszközök alkalmazására vonatkozó rendelkezések

1. A KKV-K SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

A. Költségvetés

A költségvetési előirányzat minden eszköz teljes költségét fedezi, beleértve a pénzügyi közvetítők felé történő fizetési kötelezettséget, mint például a garanciális veszteségeket, az EBA és az uniós forrásokat kezelő nemzetközi pénzügyi intézmények kezelési díjait, valamint minden más támogatható költséget és kiadást.

A pénzügyi eszközök között fennáll a források átruházásának lehetősége annak érdekében, hogy a keretprogram időtartama alatt előálló új körülményekre és a megváltozott piaci feltételekre reagálni lehessen.

B. Vagyonkezelői számlák

Az EBÁ-n és az érintett nemzetközi pénzügyi intézményeken belül külön vagyonkezelői számlákat kell létrehozni az eszközökhöz kapcsolódó költségvetési alapok elhelyezésére. Ezek a számlák kamatozhatnak. A 2013. december 31-én vagy az előtt esedékes kamatokat hozzá lehet adni a pénzügyi forrásokhoz, és azokat fel lehet használni az egyes eszközök céljaira.

A vagyonkezelő által a pénzügyi közvetítők számára eszközölt kifizetéseket a megfelelő vagyonkezelői számla terhére írják. A vagyonkezelő által az Európai Közösségek általános költségvetésébe visszafizetendő összegeket, a vagyonkezelői díjakat és más támogatható költségeket és kiadásokat a vagyonkezelői számla terhére írják a Bizottság és a vagyonkezelő közötti magállapodásokban meghatározott rendelkezésekkel összhangban. A vagyonkezelői számlán jóváírják a Bizottságtól származó bevételeket, a kamatokat, az eszköztől függően a megvalósult beruházásokból származó összegeket (GIF) vagy a kötelezettségvállalásokra és a garanciákra vonatkozó díjakat és az egyéb bevételeket (SMEG).

A 2013. december 31-e után a vagyonkezelői számlák esetleges egyenlegét - a még nem teljesített kötelezettségvállalásokon, valamint a támogatható költségek és kiadások fedezéséhez ésszerűen szükséges összegeken kívül - vissza kell utalni az Európai Unió általános költségvetésébe.

C. Díjak

Az eszközök működtetéséért megfelelő díjakat kell megállapítani. A díjakat a Bizottság a piaci áraknak megfelelően állapítja meg, és figyelembe veszi a következőket:

- az egyes pénzügyi eszközök időtartamát és a költségvetési időszaknál tovább tartó monitoringra vonatkozó követelményeket,

- a jogosult országokat,

- a pénzügyi eszköz újszerűségének és komplexitásának szintjét,

- a kapcsolt tevékenységek számát, úgymint a piackutatás, a közvetítők kijelölése és a velük folytatott tárgyalások, a megállapodások kialakítása, elszámolás, monitoring és jelentéstétel.

D. Nyilvánosság és a tudatosságnövelés

Minden közvetítőnek megfelelő nyilvánosságot és átláthatóságot kell biztosítania a közösségi támogatás számára, beleértve a keretprogram által elérhetővé tett pénzügyi lehetőségekről szóló megfelelő információkat.

Biztosítják a végső kedvezményezettek megfelelő tájékoztatását a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekről.

2. A GIF ALKALMAZÁSA

A. Bevezetés

A Bizottság és az EBA megállapodik a bizalmasság, a kezelés és az ellenőrzés kérdéseiben. A Bizottság egyedi iránymutatásokat alkalmaz a pénztárkezelésre.

B. Közvetítők

A GIF 1 és a GIF 2 a szükséges képességet és a tapasztalatokat megfelelően ötvöző független csoportok által igazgatott, piacirányultságú közvetítőket célozza meg. A közvetítőket a legjobb üzleti és piaci gyakorlatnak megfelelően, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell kiválasztani. El kell kerülni a specializált alapok vagy hasonló struktúrák széles körével folytatott munka során felmerülő bármely összeférhetetlenséget.

C. Támogathatósági feltételek

A GIF egy magasabb kockázati profillal járó befektetési politika alkalmazása révén kiegészíti az EBB-csoport - beleértve az EBÁ-t - saját forrásokon alapuló tevékenységeit, mind a közvetítői alapok, mind befektetési politikáik tekintetében.

GIF 1

A GIF 1 a legfeljebb 10 éves, jellemzően a pre-A (alapítás előtti) vagy az A (korai) fázisban lévő KKV-kba befektető és adott esetben "follow-on" beruházásokat biztosító közvetítő kockázati tőkealapokba és egyéb befektetési eszközökbe fektet be. A közvetítő kockázati tőkealap összevont befektetésének szokásos legnagyobb mértéke az érintett alap birtokában lévő összes tőke 25 %-a. A legfelső határ legfeljebb 50 % az olyan új alapok esetében, amelyeknek egy meghatározott technológia vagy régió esetében valószínűleg különösen nagy húzóerejük lesz a kockázati tőkepiacok valamint az "üzleti angyalok" beruházásainak fejlesztésében. A közvetítő kockázati tőkealap összevont befektetésének legnagyobb mértéke azokban az esetekben 50 %, ha az alapok beruházásai az ökoinnovációban aktívan részt vevő KKV-kra vonatkoznak. Egy alapba befektetett tőke legalább 50 %-ának kell a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között működő befektetőktől származnia (a "piaci magánbefektető elve" értelmében), tekintet nélkül a tőke e részét biztosító befektetők jogi formájára. Egyetlen tőkealap irányában tett kötelezettségvállalások összege sem haladhatja meg a 30 millió EUR-t. A GIF 1 az EBA saját forrásaival vagy az EBB megbízása alatt álló forrásokkal vagy az EBA által kezelt más forrásokkal közös beruházásokat is eszközölhet.

GIF 2

A GIF 2 jellemzően a B és C (bővítés) szakaszban lévő KKV-kba befektető közvetítő kockázati tőkealapokba történő befektetéseket foglalja magában. A közvetítő kockázati tőkealap összevont befektetésének legnagyobb mértéke az érintett alap birtokában lévő összes tőke 15 %-a, vagy legfeljebb 25 %-a a következő esetekben:

- olyan új alapoknál, amelyeknek egy meghatározott technológia vagy régió esetében valószínűleg különösen nagy húzóerejük lesz a kockázati tőkepiacok fejlesztésében,

- azon alapok, amelyek fő beruházásai az ökoinnovációban aktívan részt vevő KKV-kra irányulnak,

- újonnan létrehozott vezetői csoport által felállított alapok.

A GIF 2 forrásoknak az EBA saját forrásaival vagy az EBB megbízása alatt álló forrásokkal vagy az EBA által kezelt más forrásokkal történő közös beruházása esetében a GIF 2-hozzájárulás legnagyobb mértéke 15 %. Egy alapba beruházott tőke legalább 50 %-ának kell a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között működő beruházóktól származnia (a "piaci magánbefektető elve" értelmében), tekintet nélkül a tőke e részét biztosító beruházók jogi formájára és tulajdonosi szerkezetére. Egyetlen tőkealap irányában tett kötelezettségvállalások összege sem haladhatja meg a 30 millió EUR-t.

D. A befektetés egyenrangúsága

Az GIF által a közvetítő alapokba befektetett összeg egyenrangú a magánbefektetőkével.

E. Főbefektetői szerep

Azon új alapok esetében, amelyek valószínűleg különösen erős katalizátori szerepet játszanak a kockázatitőke-piac fejlesztésében egy bizonyos technológia vagy régió szempontjából, az EBA elvállalhatja a főbefektető szerepét.

F. A feltételek átláthatósága

Az EBA biztosítja, hogy a GIF 1 és a GIF 2 keretén belüli finanszírozás követelményei és feltételei átláthatók és érthetők.

G. A GIF élettartalma

A GIF egy hosszútávú hitelkeret, amely általában 5-12 évig használható fel a vállalkozási tőkealapokban. A GIF keretében történő befektetések időtartama egyetlen esetben sem haladhatja meg a 19 évet, a Bizottság és az EBA közötti átruházási megállapodás aláírásától számítva. Megfelelő kilépési stratégiákat kell meghatározni az EBA és a közvetítők közötti megállapodásokban.

H. A beruházások megvalósítása

Mivel a GIF keretében megvalósuló legtöbb befektetés tőzsdén nem jegyzett, nem likvid jogalanyokra irányul, e beruházások megvalósítására a közvetítő alapok KKV-kba történő befektetéseinek értékesítéséből származó bevétel elosztása útján kerül sor.

I. A megvalósított befektetésekből származó bevételek újbóli befektetése

A bevételeket, beleértve az EBÁ-hoz 2013. december 31-je előtt beérkezett osztalékokat és visszatérítéseket, hozzá kell adni a GIF-hez, és a GIF céljára kell felhasználni.

3. A KKV-GARANCIAKERET ALKALMAZÁSA

A. Bevezetés

A Bizottság és az EBA megállapodik a bizalmasság, a kezelés és az ellenőrzés kérdéseiben, amelyek megfelelnek a rendes kereskedelmi gyakorlatnak. A Bizottság egyedi iránymutatásokat alkalmaz a pénztárkezelésre.

B. Közvetítők

A közvetítőket a már működő vagy a jogosult országokban létrehozható garanciaszervezetek közül kell kiválasztani, ideértve a kölcsönös garanciaszervezeteket és minden egyéb megfelelő pénzügyi intézményt. A kiválasztási eljárás átlátható és megkülönböztetésmentes legyen, és kerüljön minden összeférhetetlenséget.

A közvetítőket a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelően kell kiválasztani, tekintettel az alábbiakra gyakorolt hatásra:

- a KKV-k számára elérhetővé tett finanszírozás (hitelek, tőke vagy kvázitőke) mennyisége, és/vagy

- a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférése, és/vagy

- a KKV-k finanszírozásában az érintett közvetítő általi kockázatvállalás.

C. Támogathatóság

A KKV-garanciakeret alapján a jogosultságokra vonatkozó pénzügyi kritériumokat minden egyes közvetítő esetében egyedi elbírálással kell megállapítani a tevékenységük alapján azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb KKV-t bevonják. E szabályok az adott terület piaci viszonyait és gyakorlatát tükrözik.

A materiális és az immateriális javak - beleértve az innovációs tevékenységeket, a technológiafejlesztést és a licencszerzést - finanszírozása támogatható.

A KKV-garanciakeret negyedik, d) a KKV-k hitelportfoliójának értékpapírosítása részében az egyéni és a többszereplős, valamint a határokon átnyúló tranzakciók támogathatók. A támogathatóság a legjobb piaci gyakorlaton alapul, különösen a hitelportfóliók hitelminősítése és kockázatdiverzifikációja tekintetében.

D. A garanciák feltételei

A Bizottság nevében az EBA által a KKV-garanciakeret a) "hitelfinanszírozás", b) "mikrohitelek" és c) "tőke vagy kvázitőke" keretében nyújtott garanciák a pénzügyi közvetítő által az egyéni tranzakciók portfóliófinanszírozásában viselt kockázatok egy részét fedezik. A KKV-garanciakeret negyedik, d) "értékpapírosítás" részébe tartozik olyan meghatározott értékpapírosított részvényhányadok kockázatának megosztása, amelyek elsőbbséget élveznek a legmagasabb kockázatú (ún. first loss piece) osztállyal szemben vagy amelyek a legmagasabb kockázatú osztály jelentős részének kockázatát a kockázatokozóra hárítják és a fennmaradó rész kockázatát viselik.

Az EBA által a KKV-garanciakeret a) "hitelfinanszírozás", b) "mikrohitelek" és c) "tőke vagy kvázitőke" részeiben nyújtott garanciák általában egyenrangúak a közvetítő által nyújtott garanciákkal vagy adott esetben finanszírozással.

Az EBA a pénzügyi közvetítőtől egy közösen maghatározott ütemezés alapján díjat ("kötelezettségvállalási díjat") szedhet be a rendelkezésre bocsátott, de még fel nem használt összegekre nézve, továbbá garanciadíjat szedhet. Díjakat szedhet be az egyedi értékpapírosítási tranzakciók után is.

E. Az EBA összesített maximált vesztesége

A KKV-garanciakeret az Európai Unió általános költségvetését terhelő költségének az összegét annyiban maximalizálják, hogy az semmilyen körülmények között ne haladja meg az EBA számára e KKV-garanciakeretre rendelkezésre bocsátott költségvetési előirányzatot. A költségvetéshez nem kapcsolódik függő kötelezettség.

Az EBA arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megfizesse a közvetítő részére a finanszírozási veszteségek rá eső részét, mindaddig fennáll, amíg egy adott finanszírozási portfólióból adódó veszteségek fedezésére kifizetett teljes összeg - szükség esetén csökkentve a megfelelő megtérülő veszteségek teljes összegével - el nem ér egy előre megállapított összeget. Ezt követően az EBA garanciáját automatikusan meg kell szüntetni.

F. A veszteségek fedezése és egyéb, a vagyonkezelői számlán jóváírandó bevételek

Az adott közvetítő által befizetett bármely veszteségfedezést a vagyonkezelői számlán jóváírnak, és azokat figyelembe veszik az EBÁ-nak az érintett közvetítő irányában fennálló összesített maximált vesztesége számítása során. Minden más bevételt, úgymint a kötelezettségvállalási díjat vagy garanciadíjat jóváírnak a vagyonkezelői számlán, és ha az 2013. december 31-ét megelőzően érkezett, hozzáadják a KKV-garanciakeret forrásaihoz.

G. A KKV-garanciakeret időtartama

Az egyes KKV-garanciák tervezett lejárata legfeljebb 10 év.

4. A KAPACITÁSKIÉPÍTÉSI RENDSZER ALKALMAZÁSA

A. Bevezetés

A magvetőtőke-cselekvések és a partnerségi cselekvés - beleértve a bizalmasság, a kezelés és az ellenőrzés kérdéseit is - végrehajtásának részleteit a Bizottság és az EBA vagy az érintett nemzetközi pénzügyi intézmények között létrehozott megállapodásban kell megállapítani.

A közvetítőket a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelően kell kiválasztani.

A technikai segítségnyújtásra vonatkozó kiválasztási eljárásoknak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és el kell kerülniük minden összeférhetetlenséget.

B. A magvető tőkére vonatkozó cselekvés

A magvető tőkére vonatkozó cselekvés vagyonkezelői alapon működik. A költségvetési előirányzatok a cselekvés teljes költségét fedezik, beleértve annak kezelési díjait és minden egyéb támogatható költséget vagy kiadást. A támogatás a keletkezett kezelési költségek egy részének fedezésével támogatja azon alapokat, amelyek általános beruházási programja magukban foglalja a magvető tőke rendelkezésre bocsátását.

C. Partnerségi cselekvés

A partnerségi cselekvést az EBÁ-n vagy az érintett nemzetközi pénzügyi intézményeken keresztül hajtják végre. A támogatás magában foglalja a technikai segítségnyújtást, a kezelési költségeket és a kapacitáskiépítés támogatására felhasznált egyéb támogatható költségek fedezését.

5. ÉRTÉKELÉS

A külső értékelést független szakértők végzik, figyelembe véve az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (KKV-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről - a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 1998. május 19- i 98/347/EK tanácsi határozat ( 27 ) által létrehozott növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés, valamint a vállalkozásokra, különös tekintettel a KKV-ra vonatkozó többéves program hatásait. A külső értékelések során a KKV-knak biztosított közösségi pénzügyi eszközök hatását vizsgálják, és az elért eredmények minőségi és mennyiségi elemzését végzik, különösen az egyes eszközök áttételi hatásának vizsgálatával és költség-haszon elemzésével. Az értékelési jelentések többek között a következő statisztikai adatokat nyújtják az Unió egésze, az egyes tagállamok és a többi résztvevő ország számára:

- a GIF esetében az elért KKV-k és a létrehozott munkahelyek számát,

- a befektetők megtérülési rátáját,

- a KKV-garanciakeret esetében a pénzügyi közvetítők által a KKV-knak nyújtott kölcsönök számát és értékét és az elért KKV-k számát, valamint a megszüntetett kölcsönök számát és értékét,

- a magvető tőkére vonatkozó cselekvés esetében a támogatott vállalkozások számát és a magvetőtőke-beruházások volumenét,

- a partnerségi cselekvés esetében a támogatott közvetítők és az elért KKV-k számát,

- az ökoinnovációra vonatkozó esetleges különös adatokat.

Megfelelő nyilvánosságot kell biztosítani a külső értékelők által készített jelentések eredményeinek és tanulságainak, valamint a legjobb gyakorlat érdekeltek közötti megosztásának.

III. MELLÉKLET

A 21. cikkben említett, a vállalkozást és az innovációt támogató szolgáltatások részletei

a) Az információra, a visszacsatolásra, a vállalkozások együttműködésére és a nemzetköziesítésre vonatkozó szolgáltatások

- az áruk és a szolgáltatások közös piacának működéséhez és lehetőségeihez kapcsolódó információk terjesztése, beleértve az ajánlattételi lehetőségek jelzését,

- a KKV-k szempontjából lényeges közösségi kezdeményezések, politikák és programok aktív támogatása, és az ilyen programok pályázati eljárásáról információk nyújtása a KKV-k számára,

- a KKV-kra vonatkozó meglévő jogszabályok hatásainak méréséhez szükséges eszközök működtetése,

- hozzájárulás a Bizottság hatástanulmányainak elkészítéséhez,

- más megfelelő eszközök működtetése, a KKV-knak az európai politika-alkotási folyamatba való bevonása érdekében,

- a KKV-k támogatása a határokon átnyúló tevékenységek és nemzetközi hálózatok kialakításában,

- a KKV-k megfelelő eszközökkel történő támogatása megfelelő partnerek keresésében a magán- vagy az állami szférából.

b) Az innovációra, valamint a technológia- és ismeretátadásra vonatkozó szolgáltatások

- információterjesztés és tudatosságnövelés az innovációra vonatkozó politikák, jogszabályok és támogatási programok tekintetében,

- az elért eredmények terjesztésében és kiaknázásában való részvétel,

- közvetítés a technológia- és ismeretátadás, valamint mindenféle innovációs partnerek közötti partnerség kialakítása során,

- a vállalkozások, különösen a KKV-k innovációra való ösztönzése,

- más innovációs szolgáltatásokhoz, többek között a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése.

c) A hetedik KTF-keretprogramban való KKV-részvétel bátorítására vonatkozó szolgáltatások

- tudatosságnövelés a KKV-k körében a hetedik KTF-keretprogram tekintetében,

- a KKV-k támogatása a kutatási és technológiafejlesztési igényeik meghatározásában és megfelelő partnerek felkutatásában,

- a KKV-k támogatása a hetedik KTF-keretprogramban való részvételt célzó projektjavaslatok elkészítésében és koordinálásában.

IIIa. MELLÉKLET

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának a 31. cikk (2c) bekezdésében említett fő feltételei és eljárásai

Az EBB kockázatmegosztó partner, és az Unió nevében kezeli a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz nyújtott uniós hozzájárulást. A kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletesebb feltételeit, ideértve annak nyomon követését és ellenőrzését, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás állapítja meg, az e mellékletben foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

a) Az EBB-eszköz

1. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt valamennyi támogatható projekthez alárendelt eszközként kell megtervezni adósságinstrumentum vagy kiegészítő (garanciát nyújtó) eszköz vagy mindkettő formájában, a projektkötvény-kibocsátás lehetővé tétele érdekében.

2. Amennyiben az EBB projekthitelező vagy azzá lép elő, az EBB-t a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alapján megillető jogok az előresorolt hitel adósságszolgálata mögé kerülnek, de megelőzik a részvényfinanszírozást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi finanszírozást.

3. Az eszköz nem haladhatja meg a kibocsátott előresorolt adósság teljes összegének 20 %-át.

b) Költségvetés

IKT:

2013: legfeljebb 20 millió EUR.

A fent említett összegek átcsoportosítására irányuló kérelmet 2012. december 31-ig ki kell bocsátani, és az ütemterv szerinti uniós hozzájárulás szükségességéről szóló előrejelzésnek kell azt alátámasztania.

Szükség esetén az előrejelzés a 2013-as összeg igényalapú csökkentésének alapját képezheti, amelyről a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján határoznak.

c) Vagyonkezelői számla

1. Az EBB az uniós hozzájárulás és az abból származó jövedelmek számára vagyonkezelői számlát hoz létre.

2. Tekintettel a kísérleti szakasz korlátozott időtartamára, a vagyonkezelői számlán jelentkező kamat és az uniós hozzájárulásból eredő egyéb jövedelmek - például garanciadíjak, az EBB által kifizetett összegeknél jelentkező kamat és kockázati felár - a vagyonkezelői számla forrásaihoz adandók. A Bizottság azonban a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhat úgy is, hogy ezen összegeknek vissza kell kerülniük a CIP IKT költségvetési sorra.

d) Az uniós hozzájárulás felhasználása

Az uniós hozzájárulást az EBB a következőkre használja fel:

1. kockázatitartalék-képzés érdekében első veszteségviselési alapon a támogatható projektportfólió alárendelt eszközeire vonatkozóan, az EBB vonatkozó szabályaival és az EBB által a saját alkalmazandó politikái alapján végzett kockázatértékeléssel összhangban,

2. projekthez nem kapcsolódó, a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz létrehozásával és kezelésével - beleértve az értékelését is - kapcsolatos elszámolható költségek fedezésére.

e) Kockázat- és bevételmegosztás

A d) pontból eredő kockázatmegosztási modell tükröződik az EBB által a projektportfólión belüli minden egyes eszköz tekintetében a partnerére kirótt kockázati díjnak az Unió és az EBB közötti megfelelő megosztásában.

f) Díjszabás

A projektkötvény-eszközök árkalkulációja a kockázati díj alapján, az EBB szokásosan alkalmazott vonatkozó szabályaival és kritériumaival összhangban történik.

g) Kérelmezési eljárás

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében nyújtott kockázati fedezet iránti kérelmet az EBB-hez kell benyújtani az EBB szokásos kérelmezési eljárásának megfelelően.

h) Jóváhagyási eljárás

Az EBB kockázati, pénzügyi, technikai és jogi szempontból megfelelő gondossággal jár el, és dönt a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásáról és kiválasztja a megfelelő típusú alárendelt eszközt a szokásos szabályai és kritériumai alapján, nevezetesen az EBB hitelkockázati politikákra vonatkozó útmutatója és az EBB szociális, környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kiválasztási szempontjai alapján.

i) Időtartam

1. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való uniós hozzájárulásra legkésőbb 2013. december 31-ig kell kötelezettséget vállalni. A projektkötvény-eszközöknek az EBB Igazgatótanácsa általi tényleges jóváhagyását 2014. december 31-ig kell véglegesíteni.

2. Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a jelenlegi többéves pénzügyi keret folyamán megszűnik, a vagyonkezelői számla bármilyen egyenlegét a CIP IKT költségvetési sorra kell visszajuttatni, kivéve a kötelezettségvállalással terhelt összegeket és más, az elszámolható költségek és kiadások fedezéséhez szükséges összegeket.

3. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz elkülönített összeget az eszközök lejártakor vagy visszafizetésekor a vonatkozó vagyonkezelői számlára vissza kell téríteni, feltéve, hogy megfelelő kockázati fedezet marad.

j) Jelentéstétel

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz végrehajtására vonatkozó éves jelentéstétel módjában a Bizottságnak és az EBB-nek együttesen kell megállapodnia.

Ezenkívül a Bizottság - az EBB támogatásával - hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 31. cikk (2c) bekezdésében említett együttműködési megállapodás aláírásától számított hatodik hónappal kezdődően.

k) Nyomon követés, ellenőrzés és értékelés

A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását - adott esetben helyszíni ellenőrzések révén -, és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek ( 28 ) megfelelően elvégzi a hitelesítést és az ellenőrzéseket.

Az alárendelt eszközöket az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően kezeli, ideértve a megfelelő könyvvizsgálati, ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket. Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa - amelyben részt vesznek a Bizottság és a tagállamok képviselői - hagy jóvá minden egyes alárendelt eszközt, és nyomon követi, hogy a Bankot alapokmányának és Igazgatótanácsa által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítják-e.

A Bizottság és az EBB időközi jelentést nyújt be a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz működéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013 második felében az eszköz kialakításának optimalizálása céljából.

2015-ben, a végső projektkötvény-műveletek jóváhagyása után teljes körű független értékelést végeznek. Az értékelés kiterjed többek között az eszköz többletértékére, más uniós vagy tagállami eszközökhöz vagy egyéb hosszú távú hitelfinanszírozáshoz mért addicionalitására, valamint az elért multiplikátorhatásra, tartalmazza a kapcsolódó kockázatok értékelését, valamint kitér az esetleges torzító hatások keletkezésére vagy kiigazítására. Az értékelés foglalkozik továbbá a projekt pénzügyi életképességére gyakorolt hatással, a kötvénykibocsátás volumenével, feltételeivel és költségeivel, a tágabb kötvénypiacokra gyakorolt hatással, illetve a meghatározó hitelező és a közbeszerzés szempontjaival. Lehetőség szerint költség-összehasonlítást is kell tartalmaznia más lehetséges projektfinanszírozási eszközökkel, a bankkölcsönöket is ideértve. A kísérleti szakasz során minden egyes kiválasztott projektet értékelni kell.

( 1 ) HL C 65., 2006.3.17., 22. o.

( 2 ) HL C 115., 2006.5.16., 17. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2006. június 1-jei véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a 2006. október 12-i tanácsi határozat.

( 4 ) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

( 5 ) HL L 167., 1996.7.6., 55. o.

( 6 ) HL L 183., 1997.7.11., 12. o. Az 1376/2002/EK határozattal (HL L 200., 2002.7.30., 1. o.) módosított határozat.

( 7 ) HL L 192., 2000.7.28., 1. o. A legutóbb az 1682/2004/EK rendelettel (HL L 308., 2004.10.5., 1. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 333., 2000.12.29., 84. o. A legutóbb az 1776/2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 289., 2005.11.3., 14. o.) módosított határozat.

( 9 ) HL L 14., 2001.1.18., 32. o.

( 10 ) HL L 176., 2003.7.15., 29. o. A 787/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 12. o.) módosított határozat.

( 11 ) HL L 336., 2003.12.23., 1. o. A legutóbb a 2113/2005/EK határozattal (HL L 344., 2005.12.27., 34. o.) módosított határozat.

( 12 ) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

( 13 ) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

( 14 ) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

( 15 ) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

( 16 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

( 17 ) HL L 77., 1996.3.27., 20. o.

( 18 ) HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

( 19 ) HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

( 20 ) HL L 283., 2001.10.27., 33. o. A 2003-as csatlakozási okmány által módosított irányelv.

( 21 ) HL L 1., 2003.1.4., 65. o.

( 22 ) HL L 123., 2003.5.17., 42. o.

( 23 ) HL L 52., 2004.2.21., 50. o.

( 24 ) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

( 25 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

( 26 ) HL L 79., 2005.3.24., 1. o.

( 27 ) HL L 155., 1998.5.29., 43. o.

( 28 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (Magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.).