BH+ 2010.3.126 I. Az önkormányzat törzsvagyonába csak olyan vagyontárgy tartozhat, amely az önkormányzat tulajdonában áll [1990. évi LIV. tv. (Ötv.) 79. §].

II. A felszámoló azonnali hatályú felmondásának feltételei közös tulajdonban álló dolog esetén [Ptk. 144. § b) pontja, 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 47. § (1) bek.].

Pertörténet:

Ráckevei Járásbíróság P.21621/2008/7., Budapest Környéki Törvényszék Gf.20796/2009/3., Kúria Gfv.30195/2009/10. (*BH+ 2010.3.126*)

***********

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes mint beruházó, a II. r. alperes közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló I. r. alperes mint üzemeltető és a II. r. alperes a városi közmű tulajdonosa 2001. június 22-én üzemeltetési szerződésnek nevezett szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy saját vagyoni eszközei terhére és az érintett üdülő ingatlanok tulajdonosainak befizetéseiből vízmű-rendszert épít R. addig vízvezetékkel el nem látott üdülőtelepén. A vízközműrendszer részei a mélyfúrású kút akna, és védterülete, utcai elosztóhálózat R., N. tanya S.-sziget közötti összekötő gerincvezeték és házi bekötések. Megállapodtak abban, hogy a sikeres próbaüzem befejezésétől számított 10 évig (2011.) a megépülő vízmű a felperes tulajdonában marad - ez idő alatt őt illeti az utólagos bekötések után járó hozzájárulás - 10 év eltelte után pedig térítés nélkül a II. r. alperes tulajdonába adja. Addig maga látja el a tulajdonosi feladatokat többek között a létesítmény "bérüzemeltetését" is.

A megállapodás szerint az üzemeltetést az I. r. alperes végzi, ennek fejében az S.-szigeti vízmű üzemeltetéséből befolyt vízdíj 5%-át fizeti a felperesnek bérleti díj címén fél évenként történő elszámolással. A szerződés felmondási jogot biztosított a szerződő feleknek.

A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a 2002. augusztus 6-án kelt határozatával a felperesnek vízjogi létesítési engedélyt adott amelyben feltüntette az üdülőterület tervezett vízhálózatát utcákra lebontva, az ott lefektetésre kerülő nyomócső hosszának és keresztmetszetének meghatározásával, tolózárakkal és föld feletti tűzcsapokkal. A létesítmény 2003-ban elkészült és 2004-ben kapta meg a felperes a használatba vételi engedélyt.

A II. r. alperes a 2005. június 25-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a felperes által létesített vízmű-rendszerből a mélyfúrású kutat, a hozzá tartozó gépházat és berendezést, a véd-területet és létesítményeit, valamint az N. tanya és az S.-sziget közötti gerincvezetéket. Az S.-sziget közterületi ivóvízhálózata a bekötésekkel együtt a felperes tulajdonában maradt. Ezt megelőzően a peres felek között 2005 júniusában létrejött megállapodásban a felperes hozzájárult ahhoz, hogy az üzemeltetési szerződés határidő előtt történő felmondásának lehetőségét a felek töröljék a szerződésből. A II. r. alperes vállalta, hogy a megvásárolt kutat és gerincvezetéket üzemeltetésbe átadja az I. r. alperesnek. A felperes tulajdonában maradó közterületi ivóvíz-hálózatot 2011-ben térítésmentesen átveszi a felperestől.

A felperes a szerződést 2006. február 28-ára felmondta, a II. r. alperes a felmondást nem fogadta el. A felperes ellen 2006. június 7-én felszámolási eljárást indult, a felszámoló a Cstv. 47. §-ára hivatkozással 2006. november 30-án a szerződést azonnali hatállyal felmondta.

A felperes a módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felszámoló felmondása jogszerű volt; továbbá hogy az általa létesített a vízjogi engedély 2. oldala, 2. pontjának ötödik bekezdésében megjelölt vízjogi létesítmények a tulajdonát képezik végül, hogy a szerződés a jövőre nézve szűnt meg, így a feleknek el kell számolniuk és ennek során a szolgáltatások nélkül maradt ellenszolgáltatást egymás között rendezniük kell. A felperes a keresetét az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34. §-ának (2) bekezdésére, a 40. §-ának (1) bekezdésére, a 41. §-ára, valamint a 47. §-ának (1) bekezdésére alapította.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Módosított viszontkeresetükben annak megállapítását kérték, hogy a felszámoló felmondása érvénytelen, egyben kérték a felperes tulajdonában maradt vízvezeték-hálózatnak térítésmentesen a II. r. alperes tulajdonába adását, mint az önkormányzati vízrendszer szerves részét és tartozékát. Előadták, hogy a vízvezeték-rendszer nem önkormányzati tulajdonként jött létre, miután azonban a II. r. alperes a "alrendszer" jelentős részét képező vízbázist utóbb megvásárolta közös tulajdon keletkezett közötte és a felperes között. A szerződést a tulajdonostárs beleegyezése nélkül a felszámoló nem mondhatta fel, ezért a felmondás érvénytelen. Hivatkozott továbbá arra, hogy a tartozék (a felperes tulajdonában visszamaradt vízvezeték-hálózat) osztja a fődolog sorsát, így az önkormányzat azon is tulajdonjogot szerzett.

Az elsőfokon eljárt városi bíróság ítéletében a felperes keresetének helyt adott és megállapította, hogy a felperes felszámolójának azonnali hatályú felmondása érvényes. Megállapította továbbá, hogy a vízjogi engedélyben írt vagyontárgyak közül a felperes és a II. r. alperes között létrejött adásvételi szerződéssel nem érintett vízközmű hálózat a tolózárakkal és a föld feletti tűzcsapokkal együtt a felperes tulajdonában állnak. Az alperesek viszontkeresetét elutasította.

A megyei bíróság az alperesek fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit helybenhagyta. Jogi álláspontja szerint a felszámoló a felmondás jogát a Cstv. 47. §-a alapján jogszerűen gyakorolta és az visszaélésszerű joggyakorlásnak sem tekinthető. A Cstv. 47. §-ának (1) bekezdése ugyan csupán lehetőséget biztosít a felszámolónak a szerződés felmondására, a felszámoló azonban a Cstv. 54. §-a szerint az elvárható gondossággal köteles eljárni, elsődlegesen a hitelezők érdekeit kell szem előtt tartania. Döntéseinek elő kellett mozdítania a hitelezők követeléseinek mielőbbi kielégítését. A felszámoló ténykedése e jogszabályhelynek megfelelő volt.

Megállapította továbbá, hogy az üzemeltetési szerződés megkötésével és a 2005. június 25-ei adásvételi szerződéssel a felperes és a II. r. alperes között - ellentétben az elsőfokú bíróság megállapításával - közös tulajdon nem keletkezett. A felperes által létesített és az adásvételi szerződéssel nem érintett vízközmű-hálózat a felek megállapodása alapján önálló forgalomképes dologként maradt a felperes tulajdonában. Ez a közműhálózat nem volt a II. r. alperes tulajdona, azt korábban semmilyen módon nem szerezte meg, így nem lehetett az önkormányzat törzsvagyonának része sem. A szerződés felmondása a tulajdoni viszonyokat nem változtatta meg, a vízközmű-hálózat meghatározott részének tulajdonosa továbbra is a felperes maradt.

A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben az alperesek elsődlegesen mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan; - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felmondás érvénytelenségének megállapítását, - továbbá a perbehozott víz-közműhálózat tulajdonjogának térítésmentesen a II. r. alperes tulajdonába adását kérték.