12/1992. (III. 25.) AB határozat
a köztársasági megbízottnak Törökbálint Nagyközségi Önkormányzat 1991. évi 5. számú rendelete elleni indítványa ügyében
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a köztársasági megbízottnak helyi önkormányzat rendelete elleni indítványa ügyében meghozta az alábbi
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Törökbálint Nagyközségi Önkormányzat 1991. évi 5. számú rendelete alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Törökbálinti Nagyközségi Önkormányzat 1991. május 22-i ülésén meghozta az 1991. évi 5. számú rendeletét, amely szerint "Törökbálint közigazgatási területén állandó lakcímbejelentést tenni csak lakóövezetben levő, az Országos Építésügyi Szabályzat szerint a lakás kritériumait kielégítő lakásba lehet." Egyúttal kimondja azt is, hogy a fenti előírásnak nem megfelelő építménybe csak ideiglenesen lehet bejelentkezni.
A rendelkezést a köztársasági megbízott törvényességi felügyelete kapcsán kifogásolta, és felhívta az önkormányzatot, hogy ezen - a népességnyilvántartási törvénnyel és a lakcímbejelentésről szóló belügyminiszteri rendelettel ellentétes - rendelkezését vonja vissza.
Az önkormányzat a rendeletet nem vonta vissza, miért is a köztársasági megbízott az önkormányzati törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvénysértés megállapítását és a rendelkezés megsemmisítését.
II.
Az Alkotmánybíróság szerint a köztársasági megbízott indítványa megalapozott.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat rendeletet csak a törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére, vagy a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat.
Az Alkotmány 44. § (2) bekezdése szerint "A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal."
A lakcímnyilvántartás része az állami népességnyilvántartásnak. Az állami népességnyilvántartást az 1986. évi 10. törvényerejű rendelet szabályozza. A törvényerejű rendeletet (a továbbiakban: Tvr.) pedig az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben törvényi szintű szabályozásként fogadta el.
A lakcímbejelentés részletes szabályait a 6/1983. (XI. 20.) BM rendelet írja elő.
E rendelet főszabályként úgy rendelkezik a 2. §-ában, hogy "A lakcímbejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából lakóhelynek kell tekinteni minden olyan helyiséget, amelyet állampolgár állandó vagy ideiglenes jelleggel lakásként használt, és a helyiség utcanévvel, házszámmal, ennek hiányában helyrajzi számmal, illetőleg ismert elnevezéssel megjelölhető."
A 3. § (1) bekezdés szerint "Állandó lakcímbejelentés alá esik a 2. §-ban meghatározott helyiség, amelyben az állampolgár tartósan lakik, vagy amelybe az ideiglenes lakóhelyéről rendszeresen, illetőleg átmeneti jellegű távollétének megszűnése után visszatér."
A 4. § (1) bekezdés szerint pedig "Ideiglenes lakcím bejelentésének kötelezettsége alá esik a 2. §-ban meghatározott olyan helyiség, ahol az állampolgár - az állandó lakhelyének fenntartása mellett - munkavégzés, tanulás, üdülés, gyógykezelés, átmeneti jellegű elköltözés, látogatás vagy egyéb ok miatt harminc napnál tovább tartózkodik."
A lakcímbejelentés alapja a rendelet szerint tehát mindenkor az otttartózkodás célja és jellege, nem pedig az építmény, a helyiség műszaki megfelelősége.
Az Alkotmánybíróság az önkormányzat rendelkezését a jogszabályt rendelkezésekkel egybevetve megállapította, hogy az sérti az Alkotmány 44. § (2) bekezdését, tehát alkotmányellenes.
Egyrészt azért, mert a helyi önkormányzat az Alkotmány idézett rendelkezése szerint csak "feladatkörében" alkothat rendeletet. A helyi önkormányzatokról szóló, már idézett, 1990. évi LXV. tv. 16. §-a állapítja meg rendeletalkotási feladatkörét.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Törökbálinti Nagyközségi Önkormányzat túllépte ezt a feladatkört, amikor olyan ügyben alkotott rendeletet, amelyben törvény, illetve jogszabály rendelkezik. S e jogszabályok számára felhatalmazást e kérdésekben nem adtak.
Alkotmánysértő az 1991. évi 5. számú rendelet azért is, mert az a BM rendelettel ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes 1991. évi 5. számú önkormányzati rendeletet határozatának kihirdetése napjával megsemmisítette.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró