A Kúria Pfv.20670/2011/6. számú precedensképes határozata kártalanítás és kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 1. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bírók: Besenyeiné dr. Varga Katalin, Havasi Péter, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

I. A jogalkotó felelősségének feltételei a jogalkotással kapcsolatos hibákkal okozott károkért.

II. A bíró felelőssége a vádlott személyhez fűződő jogának megsértése miatt.

1959. IV. Tv. 349. §

Kapcsolódó határozatok:

104/2009. (X. 30.) AB határozat, Szolnoki Törvényszék P.21142/2008/47., Debreceni Ítélőtábla Pf.20428/2010/10., *Kúria Pfv.20670/2011/6.* (BH+ 2012.9.379), 3268/2012. (X. 4.) AB végzés

***********

Pfv.III.20.670/2011/7.szám

A Kúria a dr.Tóth István ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Magyar Állam I.r., az Országos Bírósági Hivatal által képviselt II.r., III.r., IV.r. és V.r. alperesek ellen kártalanítás és kártérítés megfizetése iránt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság előtt 11.P.21.142/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.428/2010/10. számú részítélettel befejezett perében a jogerős részítélet ellen a felperes által 7. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2012. március 7. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős részítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

Az 1998. augusztus 19-én a főközlekedési úton bekövetkezett baleset miatt többen életüket vesztették, illetőleg többen súlyos sérüléseket szenvedtek. A balesetet B.J. szabálytalan előzési manővere indította el, amely a felperest is vészfékezésre kényszerítette és ennek következtében az általa vezetett, nyerges vontatóból és hozzákapcsolt félpótkocsiból álló járműszerelvény is fékezett, azonban a szerelvény becsuklott és gépes része áttért a menetirány szerinti bal oldalra. A Miskolci Városi Bíróság a 2002. április 9-én hozott ítéletében a felperest felmentette a halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vád alól. Az elsőfokú ítéletet a II.r. alperes - mint másodfokú bíróság - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A végzés meghozatalában a III. és a IV.r. alperesek részt vettek. Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróság megállapította a felperes bűnösségét és 3 év 6 hónap fogház büntetést szabott ki, valamint a felperest 4 évre a közúti járművezetéstől eltiltotta. A II.r. alperes mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a büntetést enyhítette. Ennek a másodfokú ítéletnek a meghozatalában a III., IV. és V.r. alperesek vettek részt. A felperes a büntetését 2005. február 28-án kezdte meg. A jogerős ítélet ellen a Legfőbb Ügyészség, valamint a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság 2005. május 23-i határozata megállapította a Be. 360. §-ának (1) bekezdésének alkotmányellenességét, ezért a felperes bűnösségét megállapító elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezés tanácsülésen nem volt elbírálható. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati kérelmét azért terjesztette elő, mert álláspontja szerint a Be. 21. §-a (3) bekezdésének helyes értelmezése szerint a másodfokú eljárásban kizárt bíró vett részt. A Legfelsőbb Bíróság a 2005. október 3-án hozott végzésével a felperes indítványát elutasította, a Legfőbb Ügyészség kérelmének helyt adva a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a II.r. alperest új eljárás lefolytatására utasította. A II.r. alperes mint másodfokú bíróság ezt követően az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a felperest a vád alól felmentette. A jogerős ítélet indokolása szerint relatív sebességtúllépés nem volt megállapítható, a karbantartási hiányosságoknak jelentős szerepe volt abban, hogy a nyerges vontató bebicskázott. Ráfutásos baleset nem jött létre, a követési távolság be nem tartását pedig nem lehetett a felperes terhére róni; más által okozott vészhelyzetben cselekedett, fékezése indokolt volt. A Debreceni Ítélőtábla a 2007. június 21-én hozott végzésével a döntést helybenhagyta. Időközben a Legfelsőbb Bíróság a végzésével a büntetés letöltését félbeszakította, ezért a felperest 2005. július 7. napjától szabadlábra helyezték.

A felperes a többször módosított keresetében kérte, hogy a bíróság az I. és a II.r. alpereseket kötelezze 18.150.000 forint kártalanítás és kártérítés megfizetésére. Az összegből 8.000.000 forint a keresetveszteség, 150.000 forint a Büntetés-végrehajtási Intézetben tartózkodás alatt felmerült kiadás és 10.000.0000 forint pedig a nem vagyoni kártérítés. A felperes a kárigénye alapjául a jogalkotással kapcsolatos mulasztásokra és hibákra is hivatkozott. A III., IV. és V.r. alperesekkel szemben a személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását és elégtétel adásra való kötelezést kért, utóbb ezt a kérelmét a II.r. alperessel szemben is előterjesztette.

Az I.r. alperes a kártalanítási igény jogalapját nem vitatta, a vagyoni kártalanítást részben tartotta alaposnak, a nem vagyoni kárigény tekintetében pedig a köztudomású sérelmeken túli körülmények bizonyítatlanságára hivatkozott. A kártérítési kérelem elutasítását kérte, utalt arra, hogy a kártérítési felelősség a jogalkotással kapcsolatban sem állapítható meg.

A II.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem volt megállapítható a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelése, illetőleg kirívóan súlyos jogalkalmazási vagy jogértelmezési tévedés. Nem volt hiba a másodfokú bírói tanács összetételében és az eljárás elhúzódása kapcsán sem.