Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

5/1991. (II. 16.) AB határozat

a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 45/1982. (X. 7.) MT rendeletet módosító 13/1990. (I. 31.) MT rendelet, valamint a lakbér megfizetésének támogatásáról szóló 19/1990. (I. 31.) MT rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Mészáros Pál (1125 Budapest, Béla király u. 9/b.) Teknős Péter (1022 Budapest, Bogár u. 12.), Lakásbérlők Egyesülete (1093 Budapest, Lónyai u. 44. II. em. 20-22.), id. Dusnoki Ottóné (1034 Budapest, San Marco u. 7. fsz. 2.), Hevesi Pálné (1182 Budapest, Székelyudvarhely u. 3.), dr. Varga László (1196 Budapest, Zrínyi u. 74.), Sörény Károly (1165 Budapest, Blaha L. u. 18.), dr. Farle János (1051 Budapest, Mérleg u. 12.), özv. Csikós Jenőné (1147 Budapest, Balázs u. 69.), Nagy István (Mátészalka, Váci M. u. 2.), özv. Bőhm Gézáné (1142 Budapest, Ráskay L. u. 5.), Frőlich József (1118 Budapest, Breznó köz 9/b.), Tarjányi István (1528 Budapest, Szanatórium u. 2.), Miklós Lászlóné (Budapest X., Kelemen u. 22) indítványozóknak a lakbérekről továbbá az albérleti és ágybérleti díjak megállapításáról szóló jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítványára az Alkotmánybíróság meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 45/1982. (X. 7.) MT rendeletet módosító 13/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. §-a alkotmányellenességének megállapítására és e jogszabály megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja. Megállapítja, hogy a lakbér megfizetésének támogatásáról szóló 19/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. §-ának és 6. §-ának a személyi tulajdonban levő lakások bérlői tekintetében hozott rendelkezései alkotmányellenesek, ezért a 19/1990. (I. 31.) MT rendeletet teljes egészében 1991. június 30-i hatállyal megsemmisíti.

Elrendeli e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét.

INDOKOLÁS

I. Az indítványozók a 13/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. §-a, továbbá a 19/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. §-a és 6. §-a részleges alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Az előbb említett jogszabály szerint az állampolgárok tulajdonában álló lakások lakbére az állami lakások bérére megállapított mérték kétszeresét elérheti, sőt 1992-től kezdve szabad megállapodás határozhatja meg a lakbért. A 19/1990. (I. 31.) MT rendelet kifogásolt rendelkezései szerint pedig csak kivételes támogatás nyújtható a személyi tulajdonban lévő lakások bérlőinek.

Az indítványozóknak a beadványaikban kifejtett álláspontja szerint támadott rendelkezések alkotmányellenes megkülönböztetést tesznek a társadalom egy részét kitevő állampolgárokra nézve.

II. Az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. (a továbbiakban: ABtv) 20. §-a értelmében az előterjesztett indítvány alapján, az 1. § b) pont, a 21. § (2) bek., a 25. § (3) bekezdése, valamint a 31. § (1) bekezdésére figyelemmel, háromtagú tanácsban, zárt ülésen döntött.

A jogszabályok, amelyeknek alkotmányellenessége vizsgálatát indítványozták, a lakásbérleti jogviszonyokat érintik.

1. A lakásbérleti jogviszonyban a bér összegét a felek a jogszabályban meghatározott keretek között állapítják meg [Ptk. 434. § (1) bekezdés, 435. §].

A lakbérekről szóló, többször módosított 45/1982. (X. 7.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik az állampolgárok tulajdonában (és a vegyes tulajdonban) álló lakások lakbérének megállapításáról (R. 9-11. §). E szerint az 1983. július 1-jét követően létrejött lakásbérleti jogviszony esetén a lakbért a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg úgy, hogy a havi lakbér mértéke az állami lakásokra irányadó havi lakbér [R. 4. § (1) bekezdés] mértékének a kétszeresét is elérheti [R. 9. § (3) bekezdés].

Az 1990. január 31-én kihirdetett és hatálybalépő 13/1990. (I. 31.) MT rendelet megváltoztatta az R.-nek a lakbérek mértékéről szóló 4. §-át; az R. 9. §-át pedig úgy módosította, hogy az állampolgárok tulajdonában álló (kötött és szabadbérű) lakások lakbérét a szerződő felek 1990. február 1-jétől a (módosított) R. 4. § szerint lakbér kétszeres mértékéig terjedően, 1992. január 1-jétől pedig szabad megállapodással határozzák meg.

A Ptk. 226. § (1) bekezdése szerint a jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit. A lakásbérleti szerződéseknek a lakbérre vonatkozó tartalmát a minisztertanácsi rendelet a törvény felhatalmazása alapján meghatározhatta (Ptk. 685. § a) pontja); ez tehát nem sértette a jogalkotás rendjét és ilyen szempontból nem alkotmányellenes.

A lakásbérlet olyan jogviszony, amelyre a piacgazdaságnak és a versenyszabadságnak alkotmányos elvei érvényesülnek (Alkotmány 9. §). Nincs az állampolgároknak Alkotmányban biztosított joga arra, hogy a lakásbérleti jogviszonyokban a piacgazdaságnak megfelelően kialakuló értékviszonyokhoz képest a lakbér kikötésnél a másik szerződő fél rovására kedvezményt kapjanak. A lakásbérleti jogviszonyokra irányadó, a szerződéses szabadságra nézve átmenetileg még érvényesülő jogszabályi korlátozásoknak újabb jogszabállyal való visszaszorítása ezért önmagában nem alkotmánysértő. Az a körülmény, hogy a jogszabályi korlátok feloldására ezúttal az állampolgárok tulajdonában levő lakások tekintetében kerül sor, nem jelenti az emberi, illetve az állampolgári jogok biztosításának valamilyen - az Alkotmány 70/A. §-ában írt szempontok szerinti - különbségtétellel való akadályozását, sem az embereknek e szempontok szerinti hátrányos megkülönböztetését.

Alkotmányos alapjog az, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz [Alkotmány 70/E. § (1) bekezdés]. A vizsgált jogszabálynak a piacgazdasági értékviszonyokhoz közelítő rendelkezése a szociális biztonsághoz fűződő alkotmányos jogtól független. A szociális biztonság egyéb eszközökkel érhető el. A 70/A. §-ban írt okok esetén (pl. öregség, betegség stb.) az ellátáshoz való jogot a Magyar Köztársaság a társadalombiztosítási és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg [70/E. § (2) bekezdés].

Az Alkotmánybíróság ezért a 13/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.

2. A lakbérfizetési támogatásokról szóló 19/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. §-ának és 6. §-ának kifogásolt rendelkezése a személyi tulajdonban levő lakás bérlője számára az 1989. január 1. előtt bérbeadott lakások vonatkozásában csupán kivételes támogatást állapít meg. A rendelet hatálya a 13/1990. (I. 31.) MT rendelet alapján lakbéremeléssel érintett bérlakásra és bérlőjére, illetőleg jogcím nélkül lakó jóhiszemű használójára terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya többek között az 1989. január 1-je után bérbeadott személyi tulajdonokban levő lakásokra, illetőleg a rendelet 1. § (2) bek. a)-e) pontjaiban foglalt lakásokra. A rendelet 3. és 4. §-a sorolja fel azokat az okokat, amelyek körébe tartozó személyeket - alanyi jogon - lakbértámogatás illet meg.[1]

A rendelet 2. §-a megkülönböztetést tesz állami tulajdonban és személyi tulajdonban levő lakás bérlői tekintetében; az utóbbiak részére a lakbérkülönbözet megfizetéséhez támogatás kivételesen nyújtható. A rendelet 6. §-a szerint annak a részére, aki személyi tulajdonban levő lakást bérel és a lakbérekről szóló jogszabály alapján korlátozott a lakbérének mértéke - rászorultsága esetén -a 3. § (3) bekezdésében meghatározott mértékig a szakigazgatási szerv kivételes támogatást állapíthat meg.

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az észrevételeiben rámutatott arra, hogy az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint az állampolgári jogokat megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

A lakbér megfizetéséhez nyújtott támogatás a 70/E. § szerinti szociális ellátás körébe tartozik. A személyi tulajdonú lakás bérlői számára, ha pl. 70 éven felüliek és havi nyugdíjuk a 12 900 Ft-ot nem haladja meg, mégsem jár a rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás, amely az állami tulajdonú lakások ilyen bérlőit egyébként megilletné. Hasonló megkülönböztetést jelent az is, hogy a rendelet 4. §-a szerinti, egyéb címen - pl. rokkantság alapján - járó, teljes összegű támogatás nem illeti meg feltétlenül a személyi tulajdonban álló lakás bérlőjét, mert a szakigazgatási szerv a támogatást alacsonyabb összegben is megállapíthatja.

A támogatási jogosultságok ilyen megkülönböztetése nem a bérlők szociális jövedelmi helyzetén alapul, ezért az alkotmánysértő.

A belügyminisztériumi helyettes államtitkár irata szerint a Pénzügyminisztérium államtitkára 1990. január 18-án körlevelet adott ki valamennyi megyei és fővárosi tanács elnökének. Ebben arra hívja fel az illetékeseket, hogy a személyi tulajdonban lévő lakások bérlői által benyújtott kérelmet minden esetben egyedileg kell megvizsgálni és érdemben kell dönteni. A Belügyminisztérium és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium illetékes főosztályai - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - "Útmutató"-t adtak ki, amely méltányos elbírálásra hívja fel a figyelmet. A népjóléti miniszter az 1578/1990. számú irata szerint a támogatáshoz való jogosultságoknak a támadott rendelkezések szerint való megkülönböztetése alkotmánysértő, ezért az említett jogszabály alkotmánysértő rendelkezéseinek korrigálására van szükség.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint is a vizsgált rendelet kifogásolt rendelkezései hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak az állampolgári jogok biztosításánál [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés], mert az alkotmányos indokok nélkül különbséget tesznek a szociális ellátáshoz való jog tekintetében [Alkotmány 70/E. § (2) bekezdés]. A támogatásra jogosultak körében ugyanis a rendelkezések aszerint tesznek különbséget, hogy az egyébként ellátásra szoruló személy állami vagy személyi tulajdonú lakás bérlője-e. Ezért a rendelet 2. és 6. §-ában foglalt diszkriminatív rendelkezések alkotmányellenessége megállapítható. A támadott rendelet helyett új jogszabálynak a megalkotása indokolt. Az Alkotmánybíróság ezért az egész rendeletet teljes terjedelmében megsemmisítette. A megsemmisítés időpontját távolabbi időpontban határozta meg. A jogalkotónak módja van ez idő alatt megfelelő jogszabályt kibocsátani [ABtv. 40. §, 43. § (4) bekezdés].

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi (ABtv. 41. §).

Budapest, 1991.01.10

Dr. Tersztyánszky Ödön

előadó alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János

alkotmánybíró

Dr. Sólyom László

alkotmánybíró

Lábjegyzetek:

[1] Kijavította a 20/1991. (IV. 23.) AB határozat.

Tartalomjegyzék