62013CJ0035[1]

A Bíróság ítélete (kilencedik tanács), 2014. május 8. Assica - Associazione Industriali delle Carni e dei Salumi és Kraft Foods Italia SpA kontra Associazioni fra produttori per la tutela del "Salame Felino" és társai. A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Mezőgazdaság - Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek - 2081/92/EGK rendelet - 2. cikk - Földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalma - Tárgyi hatály - Oltalom a tagállam területén - Közösségi bejegyzés hiánya - Következmények - Az olyan termékekhez kapcsolódó elnevezések oltalma, amelyek esetében nem áll fenn különleges kapcsolat jellemzőik és földrajzi származásuk között - Feltételek. C-35/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2014. május 8. ( *1 )

"Mezőgazdaság - Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek - 2081/92/EGK rendelet - 2. cikk - Földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalma - Tárgyi hatály - Oltalom a tagállam területén - Közösségi bejegyzés hiánya - Következmények - Az olyan termékekhez kapcsolódó elnevezések oltalma, amelyek esetében nem áll fenn különleges kapcsolat jellemzőik és földrajzi származásuk között - Feltételek"

A C-35/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Corte suprema di cassazione (Olaszország) a Bírósághoz 2013. január 24-én érkezett, 2012. december 13-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Assica - Associazione Industriali delle Carni e dei Salumi,

a Kraft Foods Italia SpA

és

az Associazione fra produttori per la tutela del "Salame Felino",

a La Felinese Salumi SpA,

a Salumificio Monpiù Srl,

a Salumi Boschi Fratelli SpA,

a Gualerzi SpA,

az Alinovi Tullio di Alinovi Giorgio & C. Snc,

a Salumificio Gastaldi di Gastaldi Franco & C. Snc,

a Boschi Cav. Umberto SpA,

a Fereoli Mario & Figlio Snc,

a Salumificio Ducale Snc di Morini & Tortini,

a Fereoli Gino & Figlio Snc,

a Ronchei Srl,

a Salumificio B.R.B. Snc

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: M. Safjan tanácselnök, J. Malenovský (előadó) és K. Jürimäe bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: A. Impellizzeri tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. január 9-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az Assica - Associazione Industriali delle Carni e dei Salumi képviseletében N. Lipari és M. Casini avvocati,

- az Associazione fra produttori per la tutela del "Salame Felino", a La Felinese Salumi SpA, a Salumificio Monpiù Srl, a Salumi Boschi Fratelli SpA, a Gualerzi SpA, az Alinovi Tullio di Alinovi Giorgio & C. Snc, a Salumificio Gastaldi di Gastaldi Franco & C. Snc, a Boschi Cav. Umberto SpA, a Fereoli Mario & Figlio Snc, a Salumificio Ducale Snc di Morini & Tortini, a Fereoli Gino & Figlio Snc, a Ronchei Srl és a Salumificio B.R.B. Snc képviseletében S. Magelli avvocato,

- a Procuratore generale della Repubblica presso la Corte suprema di cassazione képviseletében R. Russo Sostituto Procuratore Generale,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,

- az Európai Bizottság képviseletében D. Triantafyllou és P. Rossi, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1997. március 17-i 535/97/EK tanácsi rendelettel (HL L 83., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 20. kötet, 352. o.) módosított, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 208., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 4. o.; a továbbiakban: 2081/92 rendelet) 2. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2. A kérelmet az Assica - Associazione Industriali delle Carni e dei Salumi (a továbbiakban: Assica) és a Kraft Foods Italia SpA (a továbbiakban: Kraft Foods), valamint az egyrészről az Associazione fra produttori per la tutela del "Salame Felino" (a továbbiakban: "Associazione fra produttori"), és másrészről La Felinese Salumi SpA, a Salumificio Monpiù Srl, a Salumi Boschi Fratelli SpA, a Gualerzi SpA, az Alinovi Tullio di Alinovi Giorgio & C. Snc, a Salumificio Gastaldi di Gastaldi Franco & C. Snc, a Boschi Cav. Umberto SpA, a Fereoli Mario & Figlio Snc, a Salumificio Ducale Snc di Morini & Tortini, a Fereoli Gino & Figlio Snc, a Ronchei Srl és a Salumificio B.R.B. Snc között - mely utóbbi tizenkét társaság tagja az Associazione fra produttori-nek - folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, melynek tárgya az a kérdés, hogy mely feltételekkel használható egy földrajzi elnevezés az annak megfelelő területen kívül gyártott termék megjelölésére abban az esetben, ha ezen elnevezés nem minősül a 2081/92 rendelet értelmében vett, oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek.

Jogi háttér

Az uniós jog

3. A 2081/92 rendelet hetedik, kilencedik és tizenkettedik preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezett:

"mivel azonban a nemzeti gyakorlat eltérő a bejegyzett eredetmegjelölésekkel és földrajzi jelzésekkel kapcsolatos végrehajtási szabályok terén; mivel közösségi megközelítésben kell gondolkodni; mivel az oltalomra vonatkozó közösségi szabályozás keretei lehetővé teszik a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések szerepének növelését, azáltal, hogy - egységesebb megközelítéssel - tisztességes versenyt biztosítanak az ezen árujelzőkkel jelölt termékek termelői között, valamint erősítik a fogyasztókban a termékek eredetiségéről való meggyőződést;

[...]

mivel e rendelet hatálya egyes olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre korlátozódik, amelyek esetében kapcsolat van a termék vagy élelmiszer jellemzői és annak földrajzi eredete között; mivel azonban ez a tárgyi hatály más termékekre vagy élelmiszerekre is kiterjeszthető lenne;

[...]

mivel annak érdekében, hogy a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések minden tagállamban oltalmat élvezhessenek, azokat közösségi szinten kell nyilvántartásba venni; mivel a nyilvántartásba történő bejegyzésnek a kereskedelem szereplői és a fogyasztók számára egyaránt tájékoztatásul kell szolgálnia".

4. A 2081/92 rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezett:

"(1) A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire e rendeletnek megfelelően lehet közösségi oltalmat szerezni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) »eredetmegjelölés«: valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése:

- amely e régióból, meghatározott helyről vagy ezen országból származik, és

- amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek, valamint az e meghatározott földrajzi területen folyó termelésnek, feldolgozásnak és előállításnak köszönhető;

b) »földrajzi jelzés«: valamely régiónak, meghatározott helynek vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése:

- amely e régióból, meghatározott helyről vagy ezen országból származik, és

- amely az e földrajzi származásnak tulajdonítható sajátos minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, és amelynek termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása a meghatározott földrajzi területen folyik."

5. Ugyanezen rendelet 13. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

"(1) A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben nyújtanak oltalmat:

a) bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználás a bejegyzett elnevezés bejegyzésének hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében, amennyiben e termékek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékekkel összehasonlíthatóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét használja ki;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, akkor is, ha feltüntetik a termék valódi eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, vagy ha például a »jellegű«, »típusú«, »eljárással készített«, »mint a -ban/-ben gyártott«, »utánzat« és »hasonló« kifejezéseket [helyesen: »utánzat« vagy hasonló kifejezést] szerepeltetik mellette;

c) bármely egyéb - a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően - hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó iratokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d) a termék valódi származását illetően a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas bármely egyéb módszer.

Amennyiben valamely bejegyzett elnevezés egy mezőgazdasági termék nevét vagy élelmiszer szokásosnak minősülő elnevezését foglalja magában, ezen szokásos elnevezés használata a hozzá tartozó mezőgazdasági terméken vagy élelmiszeren nem minősül ellentétesnek az első albekezdés a) vagy b) pontjával."

6. A 2081/92 rendeletet hatályon kívül helyezte a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 93., 12. o.). Az alapjogvita tárgyát képező tényállás megvalósulásának időpontjára tekintettel azonban az említett jogvitára továbbra is a 2081/92 rendelet az irányadó.

Az olasz jog

7. Az ipari tulajdonnal kapcsolatos belső jogi szabályozásnak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás - Uruguay Round kötelező előírásaihoz való igazítását célzó szabályok megállapításáról szóló, 1996. március 19-i 198. sz. törvényerejű rendeletnek (decreto legislativo n. 198 - Adeguamento della legislazione interna in materia di proprietà industriale alle prescrizioni obbligatorie dell'accordo relativo agli aspetti dei diritti di proprietà intellettuale concernenti il commercio - Uruguay Round; a GURI 64. számának rendes melléklete) az alapügy tárgyát képező tényállás időpontjában hatályos változata (a továbbiakban: 198/1996. sz. törvényerejű rendelet) 31. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"(1) Földrajzi jelzéssel kerül megjelölésre minden országot, régiót vagy helységet azonosító kifejezés, ha azt valamely, ezen országból, régióból vagy helységből származó, olyan minőséggel, hírnévvel vagy jellemzőkkel rendelkező termék leírására használják, amely kizárólag vagy főként a származási hely földrajzi környezetének eredménye - ideértve a természeti, emberi és hagyománybeli tényezőket.

(2) A polgári törvénykönyv 2598,2 cikkében foglalt rendelkezések, a különös rendelkezések, valamint a jóhiszeműen szerzett védjegyjogosultságok sérelme nélkül abban az esetben, ha a nyilvánosságot megtévesztő jellegű, tisztességtelen versenymagatartásnak minősül a földrajzi jelzések használata, valamint bármely elnevezésnek a termék megjelölésében vagy kiszerelésén való olyan használata, amely azt állítja vagy sugallja, hogy a termék a valós származási helyétől eltérő helyről származik, vagy hogy a termék a valamely földrajzi jelzéssel megjelölt helyről származó termékek sajátos tulajdonságával rendelkezik."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8. A "Salame Felino" kizárólag sertéshúsból készült szalámi. A nevét Felino városa után kapta, amely Párma tartományban (Olaszország) található agglomeráció.

9. Az Associazione fra produttori az 1998. január 30-i idézéssel eljárást indított a Tribunale di Parma előtt a Kraft Jacobs Suchard SpA (a továbbiakban: Kraft Jacobs Suchard) ellen tisztességtelen verseny miatt azzal az indokkal, hogy e társaság "Salame Felino" elnevezésű szalámit értékesített, jóllehet azt Párma régiójának területén kívül, nevezetesen Lombardiában, Cremonában (Olaszország) állították elő.

10. A Felinese Salumi SpA, a Salumificio Monpiù Srl, a Salumi Boschi Fratelli SpA, a Gualerzi SpA, az Alinovi Tullio di Alinovi Giorgio & C. Snc, a Salumificio Gastaldi di Gastaldi Franco & C. Snc, a Boschi Cav. Umberto SpA, a Fereoli Mario & Figlio Snc, a Salumificio Ducale Snc di Morini & Tortini, Fereoli Gino & Figlio Snc, a Ronchei Srl, és a Salumificio B.R.B. Snc az említett szövetség támogatása végett beavatkozott az eljárásba.

11. Az Assica, amelynek a Kraft Jacobs Suchard a tagja, ezen utóbbi társaság támogatása végett beavatkozott az eljárásba.

12. A Tribunale di Parma a 2001. február 9-i ítéletében megállapította, hogy az Associazione fra produttori nem hivatkozhat a 2081/92 rendeletre, mivel a "Salame Felino" elnevezés az említett rendelet értelmében nem minősül oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek, és oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek sem. A Tribunale di Parma ugyanakkor elismerte, hogy az Associazione fra produttori hivatkozhat a 198/1996. sz. törvényerejű rendelet 31. cikkének rendelkezéseire. Ezt követően a Tribunale di Parma - miután megállapította, hogy a Kraft Jacobs Suchard által forgalmazott termékek nem Párma területéről származnak, pedig a "Salame Felino" a fogyasztók körében azon jellegzetességeire tekintettel szerzett hírnevet, amelyek földrajzi környezethez köthető bizonyos sajátosságból származnak - a Kraft Jacobs Suchard-t tisztességtelen versenymagatartás miatt elmarasztalta.

13. A Kraft Jacobs Suchard, amely jelenleg Kraft Foods, valamint az Assica fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben.

14. A Corte d'Appello di Bologna 2006. január 12-én elutasította ezt a fellebbezést többek között azon indok alapján, hogy a 198/1996. sz. törvényerejű rendelet által nyújtott oltalom nem ellentétes a 2081/92 rendelettel, és az elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzése csak az e rendelet által biztosított oltalom megszerzéséhez szükséges.

15. Az Assica és a Kraft Foods felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be.

16. Az Assica és a Kraft Foods a felülvizsgálati kérelmük alátámasztása végett azzal érvelnek, hogy az eredetmegjelölések oltalmára vonatkozóan a 2081/92 rendeletben előírt rendszerrel ellentétes az, ha a nemzeti szabályozás a közösségi bejegyzéssel nem rendelkező eredetmegjelölés használatára vonatkozóan kizárólagos jogot biztosíthat. Álláspontjuk szerint mindenestre az eredetmegjelölésre vonatkozóan biztosított oltalom fennállása pontos szabályozás meglétét feltételezi, amely feltétel az alapügyben nem teljesül.

17. E körülmények között a Corte suprema di cassazione úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a [2081/92 rendelet] 2. cikkét, hogy az kizárja, hogy egy termelői szövetség hivatkozhasson a valamely tagállamban egy bizonyos fajtájú szalámi megjelölésére használt földrajzi eredetmegjelölés a[z Unió] területén való kizárólagos használatának a jogára anélkül, hogy előzőleg az adott tagállamtól olyan jogi kötőerővel bíró határozatot szerzett volna be, amelyben meghatározásra kerülnek az előállítás földrajzi területének határai, a termékleírás és azok az esetleges követelmények, amelyeknek a gyártóknak az eredetmegjelölés használatához meg kell felelniük?

2) Tekintettel a [2081/92 rendelet] szabályaira, melyik szabályozás alkalmazandó a szóban forgó be nem jegyzett földrajzi eredetmegjelölésre a[z uniós] piacon, illetőleg a tagállam piacán?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az elfogadhatóságról

18. Az Associazione fra produttori érvelése szerint az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan, mivel az előterjesztett kérdések nem szükségesek objektív módon az alapjogvita elbírálásához. Az alapügyben ugyanis e szövetség soha nem állította, hogy a "Salame Felino" földrajzi elnevezés kizárólagos jogosultja, hanem csak azt kérelmezte, hogy a Kraft Foodsot a tisztességtelen versenyt szankcionáló rendelkezések alapján marasztalják el.

19. E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az EUMSZ 267. cikkben említett eljárás keretében, amely a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladatainak világos szétválasztásán alapul, kizárólag az ügyben eljáró és a határozathozatalra hivatott nemzeti bíróság hatáskörébe annak megítélése is, hogy - tekintettel az ügy sajátosságaira - szükségesek és relevánsak-e a Bíróságnak feltett kérdései (Aziz-ítélet, C-415/11, EU:C:2013:164, 34. pont).

20. Így abban az esetben, ha az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozik, a Bíróság csak akkor utasíthatja el az ilyen kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (Aziz-ítélet, EU:C:2013:164, 35. pont).

21. Márpedig a jelen ügyben nem ez a helyzet. Az Associazione fra produttori ugyanis annak alátámasztása végett, hogy a Kraft Foods a "Salame Felino" földrajzi elnevezés használatával tisztességtelen versenymagatartást valósított meg, azt az előfeltevést veszi alapul, hogy csak az általa képviselt, Párma régiójában található szalámitermelők rendelkeznek kizárólagos joggal arra, hogy erre az elnevezésre hivatkozzanak. Az Associazione fra produttori által előterjesztett kereset megalapozottságának vizsgálata tekintetében is a kérdést előterjesztő bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy e szövetség hivatkozhat-e a "Salame Felino" földrajzi elnevezésre vonatkozó, bizonyos feltételeknek megfelelő termelőket megillető kizárólagos jogra.

22. E körülményekre tekintettel nem tekinthető nyilvánvalónak, hogy az uniós jog kért értelmezése semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával.

23. Tekintettel arra, hogy az iratokból nem tűnik ki az sem, hogy a probléma hipotetikus jellegű, vagy nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson, az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tekinthető elfogadhatatlannak.

A második kérdésről

24. A kérdést előterjesztő bíróság a második kérdésével, amelyet célszerű elsőként vizsgálni, lényegében arra vár választ, hogy a 2081/92 rendeletet úgy kell-e értelmezni, hogy az a közösségi bejegyzéssel nem rendelkező földrajzi elnevezésre oltalmi rendszert ír elő.

25. Először is a be nem jegyzett földrajzi elnevezésekre az uniós piacon alkalmazandó rendszer tekintetében meg kell állapítani, hogy az alapügy tényállásának időpontjáig az uniós jog által előírt, földrajzi elnevezésekre vonatkozó egyetlen rendszer a 2081/92 rendelet által bevezetett rendszer volt.

26. Márpedig, amint az e rendelet tizenkettedik preambulumbekezdéséből, valamint 13. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, a rendelet által előírt oltalmi rendszerben való részesüléshez az említett rendelet bevezette a földrajzi elnevezések közösségi bejegyzésének kötelezettségét (lásd ebben az értelemben: Chiciak és Fol ítélet, C-129/97 és C-130/97, EU:C:1998:274, 25. és 26. pont).

27. Következésképpen a közösségi piacon abban az esetben, ha egy földrajzi elnevezést nem jegyeztek be, a 2081/92 rendelet rendelkezéseire tekintettel az nem részesülhet az utóbbi által előírt oltalmi rendszerben.

28. Ami továbbá a tagállamok piacán alkalmazandó rendszert illeti, az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy bár a 2081/92 rendelet célja egy egységes és kimerítő oltalmi rendszer létrehozása (lásd: Budějovický Budvar ítélet, C-478/07, EU:C:2009:521, 114. pont), ezzel a kizárólagossággal nem ellentétes ugyanakkor az, ha olyan földrajzi elnevezésekre vonatkozó oltalmi rendszer kerül alkalmazásra, amely kívül esik annak hatályán (lásd ebben az értelemben: Warsteiner Brauerei ítélet, C-312/98, EU:C:2000:599, 54. pont).

29. E tekintetben a 2081/92 rendelet kilencedik preambulumbekezdéséből és 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjából kitűnik, hogy az e rendelkezés által előírt oltalmi rendszer az olyan termékekhez kapcsolódó elnevezésekre korlátozódik, amelyek esetében különleges kapcsolat áll fenn jellemzőik és földrajzi származásuk között (lásd ebben az értelemben: Budějovický Budvar ítélet, C-216/01, EU:C:2003:618, 76. pont).

30. Következésképpen a földrajzi eredetre utaló olyan elnevezések, amelyek kizárólag valamely termék földrajzi származásának hangsúlyozására szolgálnak, a termék sajátos jellemzőitől függetlenül, nem tartoznak a 2081/92 rendelet hatálya alá (lásd ebben az értelemben: Warsteiner Brauerei ítélet, EU:C:2000:599, 44. pont).

31. Következésképpen az az oltalmi rendszer, amely adott esetben valamely tagállam piacán közösségi bejegyzéssel nem rendelkező földrajzi elnevezésre alkalmazható, az a rendszer, amelyet az olyan termékekhez kapcsolódó földrajzi elnevezésekre vonatkozóan írnak elő, amelyek esetében nem áll fenn különleges kapcsolat jellemzőik és földrajzi származásuk között.

32. A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia, hogy a 198/1996. sz. törvényerejű rendelet által létrehozott, földrajzi elnevezésekre vonatkozó oltalmi rendszer megfelel-e e feltételnek.

33. Ha a kérdést előterjesztő bíróság arra a megállapításra jut, hogy az említett rendszer célja az olyan termékekhez kapcsolódó földrajzi elnevezések védelme, amelyek esetében nem áll fenn különleges kapcsolat jellemzőik és földrajzi származásuk között, emlékeztetni kell arra, hogy ahhoz, hogy az ilyen rendszer alkalmazható legyen, annak meg kell felelnie az uniós jog által az ilyen rendszerre vonatkozóan előírt követelményeknek. E tekintetben két feltételnek kell teljesülnie, nevezetesen egyrészt a rendszer alkalmazása nem veszélyeztetheti a 2081/92 rendelet céljait (lásd ebben az értelemben: Warsteiner Brauerei ítélet, EU:C:2000:599, 49. pont) és másrészt az nem lehet ellentétes az áruk szabad mozgásával, amelyet az EK 28. cikk ír elő (lásd különösen ebben az értelemben: Budějovický Budvar ítélet, EU:C:2003:618, 95-97. pont).

34. Az első feltételt illetően meg kell állapítani, hogy a 2081/92 rendelet hatályára tekintettel a nemzeti rendszer által biztosított oltalomnak hatását tekintve nem kell garantálnia a fogyasztók számára, hogy az e védelemben részesülő termékek meghatározott minőséggel vagy jellegzetességgel rendelkeznek, hanem kizárólag azt kell biztosítania, hogy e termékek valóban a megjelölt földrajzi területről származnak.

35. A második feltételt illetően meg kell állapítani, hogy az elnevezések oltalmát szolgáló olyan nemzeti rendszer, mint amely az alapügy tárgyát képezi, a belföldi származású termékek forgalmazását előnyben részesítheti az importált termékek kárára, még akkor is, ha az az érintett tagállam területén mind a belföldi, mind az importált termékekre alkalmazandó (Pistre és társai ítélet, C-321/94-C-324/94, EU:C:1997:229, 45. pont).

36. Következésképpen az ilyen szabályozást az áruk szabad mozgásának mennyiségi korlátozásával azonos hatású intézkedésnek kell tekinteni, melyet az EK 28. cikk határoz meg.

37. Bár az ilyen korlátozást igazolhatja a verseny tisztességes jellegének védelméhez vagy a fogyasztóvédelemhez fűződő, közérdeken alapuló nyomós indok (lásd különösen ebben az értelemben: Budějovický Budvar ítélet, EU:C:2003:618, 109. pont), ahhoz, hogy az adott nemzeti szabályozás az uniós joggal összeegyeztethető legyen, azt hátrányos megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni, annak alkalmasnak kell lennie az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és az nem léphet túl az ennek eléréséhez szükséges mértéken (Corporación Dermoestética ítélet, C-500/06, EU:C:2008:421, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38. A nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia egyrészt azt, hogy a kérdéses nemzeti szabályozás alkalmazásának nem az-e a célja vagy a hatása, hogy a fogyasztók számára garantálja azt, hogy a konkrét földrajzi elnevezéssel forgalmazott termékek meghatározott minőséggel vagy jellegzetességgel rendelkeznek, és másrészt azt, hogy e szabályozás alkalmazása közérdeken alapuló nyomós indokon alapul-e, azt hátrányos megkülönböztetéstől mentesen alkalmazzák-e, az alkalmas-e az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és nem lép-e túl az ennek eléréséhez szükséges mértéken.

39. A fenti megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt kell válaszolni, hogy a 2081/92 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az nem ír elő oltalmi rendszert a közösségi bejegyzéssel nem rendelkező földrajzi elnevezésre, de az utóbbi adott esetben oltalomban részesülhet az olyan termékekhez kapcsolódó földrajzi elnevezésekre vonatkozó nemzeti szabályozás alapján, amelyek esetében nem áll fenn különleges kapcsolat jellemzőik és földrajzi származásuk között, de csupán abban az esetben, ha egyrészt e szabályozás alkalmazása nem veszélyezteti a 2081/92 rendelet céljait, és másrészt az nem ellentétes az áruk szabad mozgásával, amelyet az EK 28. cikk ír elő, mely feltételek teljesülését a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia.

Az első kérdésről

40. A kérdést előterjesztő bíróság első kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 2081/92 rendelet 2. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az kizárja, hogy az olyan termelői szövetség, mint amely az alapügy tárgyát képezi, hivatkozhasson a valamely tagállamban egy bizonyos fajtájú szalámi megjelölésére használt földrajzi eredetmegjelölés az Unió teljes területén való kizárólagos használatának a jogára anélkül, hogy előzőleg az adott tagállamtól olyan jogi kötőerővel bíró jogi határozatot szerzett volna be, amelyben meghatározásra kerülnek az ilyen elnevezés oltalmához kapcsolódó feltételek és korlátok.

41. Mivel nem vitatott, hogy a kérdéses földrajzi elnevezés a jogvita időpontjában nem részesült közösségi bejegyzésben, valamint a második kérdésre adott választ figyelembe véve, e tekintetben meg kell állapítani, hogy az alapügyben részt vevő termelői szövetség mindenesetre a 2081/92 rendelet alapján nem hivatkozhat az ilyen földrajzi elnevezésnek az Unió teljes területén való kizárólagos használatára vonatkozó jogra.

42. E körülmények között az első kérdésre nem szükséges választ adni.

A költségekről

43. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

Az 1997. március 17-i 535/97/EK tanácsi rendelettel módosított, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az nem ír elő oltalmi rendszert a közösségi bejegyzéssel nem rendelkező földrajzi elnevezésre, de az utóbbi adott esetben oltalomban részesülhet az olyan termékekhez kapcsolódó földrajzi elnevezésekre vonatkozó nemzeti szabályozás alapján, amelyek esetében nem áll fenn különleges kapcsolat jellemzőik és földrajzi származásuk között, de csupán abban az esetben, ha e szabályozás alkalmazása egyrészt nem veszélyezteti az 535/97 rendelettel módosított 2081/92 rendelet céljait, és másrészt nem ellentétes az áruk szabad mozgásával, amelyet az EK 28. cikk ír elő, mely feltételek teljesülését a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.