32006R0510[1]

A Tanács 510/2006/EK rendelete ( 2006. március 20. ) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

(2006. március 20.)

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

(1)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelése, feldolgozása és forgalmazása fontos szerepet játszik a Közösség gazdaságában.

(2)

Ösztönözni kell a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét annak érdekében, hogy a piacokon javuljon a kínálat és a kereslet közötti egyensúly. A bizonyos jellemzőkkel rendelkező termékek támogatása jelentős előnyökkel járna a vidék gazdaságában - különösen a kedvezőtlen helyzetű vagy távoli területeken - azáltal, hogy növelné a gazdálkodók jövedelmét, és meg tudná tartani a vidéki népességet e területeken.

(3)

Egyre több fogyasztó a mennyiség helyett inkább az élelmiszerek minőségének tulajdonít nagyobb fontosságot. Ez a meghatározott termékekre irányuló igény növekvő keresletet támaszt az azonosítható földrajzi eredetű mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek iránt.

(4)

Figyelembe véve a forgalmazott termékek nagyfokú változatosságát és az ezekkel kapcsolatos információk nagy tömegét, a lehető legjobb döntés meghozatalának elősegítése érdekében a fogyasztókat világosan és tömören tájékoztatni kell a termék eredetéről.

(5)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek címkézése a Közösségben létrehozott általános szabályok és különösen az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) hatálya alá tartozik. Sajátos jellegüket tekintve a meghatározott földrajzi területről származó mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozóan további különleges rendelkezéseket kell elfogadni, amelyek a termelőket a megfelelő közösségi szimbólumok csomagoláson való feltüntetésére kötelezik. Célszerű az ilyen szimbólumok használatát kötelezővé tenni a közösségi elnevezések esetében, hogy egyrészről jobban megismertessék a fogyasztókkal ezt a termékcsoportot és a hozzá kapcsolódó garanciákat, másrészről hogy az ellenőrzések megkönnyítése érdekében lehetővé tegyék e termékek könnyebb azonosítását a piacon. Mindazonáltal ésszerű határidőt kell megállapítani, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodhassanak e kötelezettséghez.

(6)

Az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre közösségi megközelítést kell meghatározni. Egy védelmi rendszeren alapuló közösségi szabálykeret lehetővé teszi a földrajzi jelzések és az eredetmegjelölések számára a fejlődést azáltal, hogy ez a keret egységesebb megközelítést nyújtva egyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői között, valamint erősíti a fogyasztókban a termékek megbízhatóságával kapcsolatos meggyőződését.

(7)

Az elfogadott szabályozást a borokra és a szeszes italokra vonatkozó már meglévő közösségi szabályozás sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8)

E rendelet hatályát egyes olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre kell korlátozni, amelyek esetében kapcsolat áll fenn a termék vagy az élelmiszer jellemzői és annak földrajzi eredete között. Mindazonáltal tárgyi hatálya kiterjeszthető más mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre is.

(9)

A jelenlegi gyakorlat alapján indokolt a földrajzi árujelző két különböző típusának, nevezetesen az oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek a meghatározása.

(10)

Az ilyen árujelzővel ellátott mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek meg kell felelniük a termékleírásokban meghatározott bizonyos feltételeknek.

(11)

Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések a tagállamokban oltalmat élvezhessenek, azokat közösségi szinten kell bejegyezni. A nyilvántartásba történő bejegyzésnek a gazdasági szereplők és a fogyasztók számára egyaránt tájékoztatásul kell szolgálnia. Annak érdekében, hogy a bejegyzett közösségi elnevezések megfeleljenek az e rendelet által meghatározott feltételeknek, az érintett tagállam nemzeti hatóságainak - a kifogással kapcsolatos nemzeti eljárást is magában foglaló minimális közösségi rendelkezések betartásával - meg kell vizsgálniuk a kérelmeket. Ezt követően a Bizottságnak részt kell vennie egy olyan vizsgálatban, amelynek célja, hogy biztosítsa az e rendelet által meghatározott feltételek betartását és a tagállamok közötti egységes megközelítést.

(12)

A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás 1. CI mellékletét képező TRIPS-megállapodás, 1994) tartalmazza a szellemi tulajdonjogok meglétére, megszerzésére, hatályára és fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket és azok betartatásának eszközeit.

(13)

A bejegyzéshez kötött, e rendelet által biztosított oltalom nyitva áll a harmadik országbeli földrajzi jelzések előtt, amennyiben ez utóbbiak a származási országban oltalom alatt állnak.

(14)

A bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendelkező természetes és jogi személy számára, hogy kifogásának benyújtásával érvényesítse a jogait.

(15)

Eljárást kell kidolgozni a termékleírás bejegyzést követő, a technológai fejlődés miatt szükséges, a jogos érdekkel rendelkező csoportok kérésére történő módosításának engedélyezése érdekében, valamint a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer földrajzi jelzésének vagy eredetmegjelölésének törlésére, különösen, ha az illető termék vagy élelmiszer többé már nem felel meg azon leírásnak, amely alapján a földrajzi jelzést vagy eredetmegjelölést megkapta.

(16)

A Közösség területén oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre hivatalos ellenőrzésekből álló ellenőrzési rendszernek kell vonatkoznia, amely a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 3 ) összhangban álló ellenőrzési rendszeren alapul, és ezen belül egy olyan ellenőrzési rendszeren, amelynek célja az érintett mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termékleírásainak való megfelelés biztosítása.

(17)

A tagállamokat fel kell hatalmazni a felmerült költségek fedezésére szolgáló díj kiszabására.

(18)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 4 ) összhangban kell elfogadni.

(19)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet ( 5 ) alapján már bejegyzett elnevezések az e rendelet hatálybalépésének időpontjától is részesülnek az e rendelet által meghatározott oltalomban, és azokat automatikusan felveszik a nyilvántartásba. Célszerű ezért átmeneti intézkedéseket elfogadni az olyan bejegyzési kérelmekre, amelyeket e rendelet hatálybalépését megelőzően jutattak el a Bizottsághoz.

(20)

A világosság és átláthatóság érdekében a 2081/92/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és azt e rendelettel kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet megállapítja a Szerződés I. mellékletében említett, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek, az e rendelet I. mellékletében említett élelmiszerek és az e rendelet II. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmára vonatkozó szabályokat.

Ezt a rendeletet ugyanakkor - a borecet kivételével - a szőlészeti-borászati termékekre és a szeszes italokra nem kell alkalmazni. Ez a bekezdés nem érinti a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet ( 6 ) alkalmazását.

Az I. és a II. melléklet a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosítható.

(2) Ezt a rendeletet az egyéb vonatkozó közösségi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(3) A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárásra és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 7 ) az e rendelet hatálya alá tartozó eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre nem kell alkalmazni.

2. cikk

Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) eredetmegjelölés: valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely:

- e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik,

- minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhető, és

- a termelése, feldolgozása és előállítása meghatározott földrajzi területen történik;

b) földrajzi jelzés: valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely:

- e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, és

- különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és

- a termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása meghatározott földrajzi területen történik.

(2) Eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek kell tekinteni a mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket jelölő olyan hagyományos földrajzi vagy nem földrajzi elnevezéseket is, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben említett feltételeknek.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, egyes földrajzi elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az érintett termékek bizonyos nyersanyagai a feldolgozási területnél nagyobb vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, feltéve hogy:

a) a nyersanyagok termelési területe meghatározott;

b) a nyersanyagok termelésére különleges feltételek vonatkoznak;

c) ellenőrzésre vonatkozó szabályok biztosítják a b) pontban említett feltételek betartását.

A szóban forgó elnevezéseket a származási országban 2004. május 1-je előtt eredetmegjelölésként kellett, hogy elismerjék.

3. cikk

Szokásos jelleg, összeütközések növényfajták, állatfajták neveivel, azonos alakú szavakkal és védjegyekkel

(1) Nem lehet bejegyezni a szokásossá vált elnevezéseket.

E rendelet alkalmazásában a "szokásossá vált elnevezés" a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer olyan elnevezése, amely - bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg előállították vagy forgalomba hozták - a Közösségben egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer általánosan elterjedt nevévé vált.

Annak megállapítására, hogy az elnevezés szokásossá vált-e, minden tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a) a tagállamokban és a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b) a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.

(2) Az elnevezés nem jegyezhető be eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, ha valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

(3) Az e rendelet alapján már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és az összeütközés tényleges kockázatát. Különösen:

a) az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, nem jegyezhető be akkor sem, ha az adott mezőgazdasági termékek vagy az élelmiszerek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos;

b) a bejegyzett azonos alakú elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

(4) Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem jegyezhető be, amennyiben - figyelemmel valamely védjegy jó hírnevére, elismertségére és a használatának tartósságára - a bejegyzés a termék tényleges azonossága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.

4. cikk

Termékleírás

(1) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára való jogosultsághoz a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek meg kell felelnie a termékleírásban foglaltaknak.

(2) A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést tartalmazó elnevezése;

b) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer leírása, beleértve - adott esetben - a nyersanyagokat, valamint a termék vagy az élelmiszer főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit;

c) a földrajzi terület meghatározása és - adott esetben - a 2. cikk (3) bekezdése követelményeinek teljesítését igazoló adatok;

d) annak igazolása, hogy a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer a 2. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti meghatározott földrajzi területről származik;

e) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer előállítási módjának, adott esetben az autentikus és változatlan helyi előállítási módnak a meghatározása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok, amennyiben az 5. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmező csoportosulás úgy dönt, és megindokolja, hogy a csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen kell történnie a minőség megőrzése, vagy a származás garantálása vagy pedig az ellenőrzés biztosítása érdekében;

f) az alábbiakat igazoló adatok:

i. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer minősége vagy jellemzői és a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti földrajzi környezet közötti kapcsolat; vagy adott esetben

ii. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer meghatározott minősége, hírneve vagy más jellemzője és a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti földrajzi eredet közötti kapcsolat;

g) a termékleírásban foglalt rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, és azok meghatározott feladatai;

h) az érintett mezőgazdasági termékre vagy élelmiszerre vonatkozó minden egyedi címkézési előírás;

i) a közösségi vagy nemzeti rendelkezések által előírt követelmények.

5. cikk

Bejegyzés iránti kérelem

(1) Bejegyzés iránti kérelem benyújtására kizárólag csoportosulás jogosult.

E rendelet alkalmazásában "csoportosulás" - tekintet nélkül annak jogi formájára vagy összetételére - az ugyanazon mezőgazdasági termékkel vagy élelmiszerrel foglalkozó termelők vagy feldolgozók társulása. A csoportosulásban egyéb érdekelt felek is részt vehetnek. Természetes vagy jogi személyek a 16. cikk c) pontjában említett részletes szabályoknak megfelelően ismerhetők el csoportosulásként.

Határokon átnyúló földrajzi területet megjelölő elnevezés vagy határokon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos elnevezés esetében több csoportosulás a 16. cikk d) pontjában említett részletes szabályoknak megfelelően közös kérelmet nyújthat be.

(2) A csoportosulás kizárólag olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer tekintetében nyújthat be bejegyzésre irányuló kérelmet, amelyet maga termel vagy állít elő.

(3) A bejegyzés iránti kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b) a 4. cikkben említett termékleírás;

c) a következőket tartalmazó egységes dokumentum:

i. a termékleírásban szereplő alapvető adatok: a termék neve, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat és a földrajzi terület tömör meghatározását;

ii. a termék és a 2. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjában említett földrajzi környezet vagy földrajzi származás közötti kapcsolat összegző leírása, adott esetben beleértve a kapcsolatot alátámasztó termékleírás egyedi adatait vagy előállítási módot.

(4) Ha a bejegyzés iránti kérelem egy adott tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet ennél a tagállamnál kell benyújtani.

A tagállam a megfelelő eszközökkel megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az e rendelet feltételeinek.

(5) A (4) bekezdés második albekezdésében említett vizsgálat során a tagállam nemzeti szinten kifogással kapcsolatos eljárást vezet be, és gondoskodik a kérelem megfelelő közzétételéről, továbbá ésszerű határidőt állapít meg, amelyen belül minden jogos érdeket igazoló és a tagállam területén székhellyel rendelkező lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy kifogást nyújthat be a kérelemmel szemben.

A tagállam a 7. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett feltételek alapján dönt a beérkezett kifogások elfogadhatósáságáról.

Ha a tagállam megítélése szerint e rendelet követelményei teljesülnek, a tagállam kedvező határozatot hoz, és a Bizottsághoz továbbítja a (7) bekezdésben említett dokumentumokat végleges határozat meghozatala céljából. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.

A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőségekkel élhessen.

A tagállam gondoskodik a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételéről, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

(6) A tagállam - kizárólag átmeneti jelleggel és a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal - az elnevezésre e rendelet alapján nemzeti oltalmat adhat, illetve adott esetben kiigazítási időszakot állapíthat meg.

Az első albekezdés szerinti kiigazítási időszak csak akkor állapítható meg, ha az érintett vállalkozások jogszerűen hozták forgalomba a szóban forgó termékeket, a megelőző öt évben folyamatosan használták az érintett elnevezéseket, és erre az (5) bekezdés első albekezdésében említett, a kifogással kapcsolatos nemzeti eljárás során hivatkoztak.

Az e rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának napján az átmeneti nemzeti oltalom megszűnik.

Az átmeneti nemzeti oltalom következményei - amennyiben az elnevezést e rendelet alapján nem jegyzik be - kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

A tagállamok által az első albekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem sérthetik a Közösségen belüli és a nemzetközi kereskedelmet.

(7) A tagállam által hozott, az (5) bekezdés harmadik albekezdésében említett kedvező határozatok vonatkozásában az érintett tagállam a következőket juttatja el a Bizottsághoz:

a) a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b) a (3) bekezdés c) pontjában említett egységes dokumentum;

c) a tagállam nyilatkozata arról, hogy a csoportosulás által benyújtott és kedvező határozat alapjául szolgáló kérelem megítélése szerint megfelel az e rendeletben foglalt és a rendelet végrehajtása érdekében elfogadott rendelkezések szerinti feltételeknek;

d) az (5) bekezdés ötödik albekezdésében említett termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozás.

(8) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a (4)-(7) bekezdésnek legkésőbb 2007. március 31-ig megfeleljenek.

Bulgária és Románia legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy éven belül bevezeti az említett törvényi, rendeleti vagy igazgatási rendelkezéseket.

(9) Ha a bejegyzés iránti kérelem harmadik országban található földrajzi területre vonatkozik, a kérelemnek tartalmaznia kell a (3) bekezdésben előírt adatokat, valamint igazolnia kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

A kérelmet közvetlenül, vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatni.

(10) Az e cikkben említett és a Bizottsághoz eljuttatott dokumentumokat az Európai Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell elkészíteni, vagy azokhoz e nyelvek valamelyikén készült hiteles fordítást kell csatolni.

11. Bulgária és Románia esetében a földrajzi jelzések és eredetjelölések csatlakozáskor érvényes, nemzeti szinten megvalósuló oltalma a csatlakozás időpontjától számított tizenkét hónapig még érvényben maradhat.

Ha az ezen rendelet szerinti nyilvántartási kérelmet a fent említett időszak végén továbbítják a Bizottságnak, ez az oltalom a nyilvántartásra vonatkozó határozat ezen rendelet szerinti meghozatalának időpontjától kezdődően érvényét veszti.

Az ilyen, nemzeti szinten megvalósított oltalom következményeit - amelynek során a nyilvántartás nem az ezen rendelet szerint történik -, teljes mértékben kizárólag az érintett tagállam viseli.

6. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1) A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy az 5. cikk szerint kézhez kapott kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az e rendeletben foglalt feltételeknek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

A Bizottság minden hónapban közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben megjelölt elnevezések listáját, valamint a Bizottsághoz történő benyújtásuk időpontját.

(2) Ha az (1) bekezdés első albekezdése szerint elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság megállapítja, hogy az e rendeletben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírásnak az 5. cikk (5) bekezdésének ötödik albekezdése szerinti közzétételére vonatkozó információt.

Ellenkező esetben a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint dönt a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról.

7. cikk

Kifogás/bejegyzési határozat

(1) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, a 6. cikk (2) bekezdése első albekezdésében említett közzététel napjától számított hat hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország kifogással élhet a javasolt bejegyzés ellen a Bizottsághoz benyújtott, kellően indokolt nyilatkozat útján.

(2) Bármely, jogos érdeket igazoló, nem a bejegyzést kérelmező tagállamban, illetve harmadik országban székhellyel rendelkező ott lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy kellően megalapozott nyilatkozat benyújtásával szintén kifogást emelhet a javasolt bejegyzés ellen.

Valamely tagállamban székhellyel rendelkező ott lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek a szóban forgó tagállamhoz nyújtják be a nyilatkozatot olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az (1) bekezdésnek megfelelő kifogás benyújtását.

Harmadik országban székhellyel rendelkező ott lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek a Bizottsághoz nyújtják be a nyilatkozatot akár közvetlenül, akár a harmadik ország hatóságai útján az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül.

(3) A kifogást tartalmazó nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül érkeztek a Bizottsághoz, és:

a) igazolják a 2. cikkben említett feltételek be nem tartását; vagy

b) kimutatják, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése a 3. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésébe ütközne; vagy

c) azt jelzik, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket a 6. cikk (2) bekezdése szerinti közzététel napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak; vagy

d) olyan adatokat tartalmaznak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bejegyzés tárgyát képező elnevezés a 3. cikk (1) bekezdése értelmében szokásos elnevezés.

A bizottság megvizsgálja a kifogások elfogadhatóságát.

Az első albekezdés b), c) és d) pontjában említett feltételeket a Közösség területe vonatkozásában értékelik, amely a szellemi tulajdonjogok tekintetében kizárólag arra a területre vagy azokra a területekre vonatkozik, ahol e jogok védelmet élveznek.

(4) Ha a Bizottsághoz nem érkezik a (3) bekezdés értelmében elfogadható kifogás, a Bizottság bejegyzi az elnevezést.

A bejegyzést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(5) Ha egy kifogás a (3) bekezdés értelmében elfogadható, a Bizottság felhívja az érdekelt feleket a szükséges konzultációk lefolytatására.

Ha az érdekelt felek között hat hónapon belül megállapodás jön létre, értesítik a Bizottságot az említett megállapodást lehetővé tévő valamennyi körülményről, beleértve a kérelmező, valamint a kifogást benyújtó véleményét is. Ha a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett adatokat nem módosították, illetve azokat csak - a 16. cikk h) pontjának megfelelően meghatározandó - kisebb mértékben módosították, a Bizottság e cikk (4) bekezdése szerint jár el. Más esetekben a Bizottság ismételten elvégzi a 6. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatot.

Ha nem jön létre megállapodás, a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot hoz, figyelembe véve a tisztességes és hagyományos használatot és a tényleges összetéveszthetőség valószínűségét.

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(6) A Bizottság naprakész nyilvántartást vezet az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekről és az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekről.

(7) Az e cikkben említett és a Bizottságnak megküldött dokumentumokat az Európai Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell elkészíteni, vagy azokhoz e nyelvek valamelyikén készült hiteles fordítást kell csatolni.

8. cikk

Elnevezések, megjelölések és szimbólumok

(1) Az e rendelet alapján bejegyzett elnevezést bármely gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket hoz forgalomba.

(2) Az e rendelet alapján bejegyzett elnevezéssel forgalomba hozott, a Közösségből származó mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" és az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" megjelöléseket vagy az ezekhez kapcsolódó közösségi szimbólumokat.

(3) Az e rendelet alapján bejegyzett elnevezéssel forgalomba hozott, harmadik országból származó olyan mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek címkéjén a (2) bekezdésben említett megjelölések, valamint az ezekhez kapcsolódó közösségi szimbólumok ugyanígy feltüntethetők.

9. cikk

A termékelírás módosításának jóváhagyása

(1) Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő és jogos érdeket igazoló csoportosulás kérheti a termékleírás módosításának jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, vagy a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében.

A kérelemben ismertetni és indokolni kell az igényelt módosításokat.

(2) Ha a módosítás az egységes dokumentum egy vagy több ponton történő módosítását vonja maga után, a módosítás jóváhagyására irányuló kérelmet az 5., 6. és 7. cikkben meghatározott eljárás alapján kell elbírálni. Mindazonáltal, ha a javasolt módosítások kisebb jelentőségűek, a Bizottság dönthet arról, hogy a 6. cikk (2) bekezdése és a 7. cikk szerinti eljárás lefolytatása nélkül határoz-e a módosítás jóváhagyása iránti kérelemről, és jóváhagyás esetén gondoskodik a 6. cikk (2) bekezdésében említett információk közzétételéről.

(3) Ha a módosítás nem eredményezi az egységes dokumentum megváltoztatását, a következő szabályokat kell alkalmazni:

i. ha a földrajzi terület egy tagállamban helyezkedik el, e tagállamnak közölni kell álláspontját a módosítás jóváhagyásáról, és - amennyiben egyetért azzal - közzéteszi a módosított termékleírást, valamint tájékoztatja a Bizottságot a jóváhagyott módosításokról és az azok alapjául szolgáló indokokról;

ii. ha a földrajzi terület harmadik országban helyezkedik el, a Bizottság dönt a javasolt módosítás jóváhagyásáról.

(4) Ha a módosítás a kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként a termékleírás ideiglenes változtatására vonatkozik, a (3) bekezdésben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

10. cikk

Hatósági ellenőrzés

(1) A tagállamok a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölik az ellenőrzésekért az e rendeletben megállapított kötelezettségek vonatkozásában felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy egy hatósági ellenőrzési rendszer bármely, az e rendeletet betartó gazdasági szereplőre kiterjedjen.

(3) A Bizottság közzéteszi és időközönként frissíti az e cikk (1) bekezdésében vagy a 11. cikkben említett hatóságok és szervek nevét és címét.

11. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1) A Közösségen belüli földrajzi területekre vonatkozó eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések vonatkozásában a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően az alábbiak biztosítják:

- a 10. cikkben említett, egy vagy több illetékes hatóság, és/vagy

- a 882/2004/EK rendelet 2. cikke szerinti, terméktanúsító szervként eljáró, egy vagy több ellenőrző szerv.

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzésének költségeit az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselik.

(2) Egy harmadik országban található földrajzi területekre vonatkozó eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések vonatkozásában a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzését a forgalomba hozatalt megelőzően az alábbiak biztosítják:

- a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság, és/vagy

- egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC 65 ("Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények" című) útmutatónak, továbbá e szerveket 2010. május 1-jétől ezeknek megfelelően kell akkreditálni.

(4) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben említett hatóságok úgy döntenek, hogy ellenőrzik a termékleírásoknak való megfelelést, megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagossággal és a pártatlansággal kapcsolatban, és a feladataik ellátáshoz szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal kell rendelkezniük.

12. cikk

Törlés

(1) Ha a Bizottság a 16. cikk k) pontjában említett részletes szabályok alapján úgy ítéli meg, hogy egy oltalom alatt álló elnevezéssel rendelkező mezőgazdasági termék vagy élelmiszer termékleírásában foglalt feltételek betartása már nem biztosított, kezdeményezi a 15. cikk (2) bekezdésében említett, a bejegyzés törlésére irányuló eljárást, és döntését közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) A bejegyzés törlését - megfelelően indokolt kérelem útján - bármely, jogos érdekét igazoló természetes vagy jogi személy kérheti.

Az 5., 6. és 7. cikkben meghatározott eljárást értelemszerűen kell alkalmazni.

13. cikk

Oltalom

(1) A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben nyújtanak oltalmat:

a) bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználás a bejegyzett elnevezés bejegyzésének hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében, amennyiben e termékek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználná;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás akkor is, ha feltüntetik a termék valódi eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, vagy ha például a "jellegű", "típusú", "eljárással készített", "mint a -ban/-ben gyártott", "utánzat", vagy hasonló kifejezéseket kapcsolnak;

c) bármely egyéb - a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően - hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó iratokon, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d) a termék valódi származását illetően a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb módszer.

Ha valamely bejegyzett elnevezés egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer szokásosnak minősülő elnevezését foglalja magában, e szokásos elnevezésnek a hozzá tartozó mezőgazdasági terméken vagy élelmiszeren történő használata nem minősül ellentétesnek az a) vagy b) ponttal.

(2) Az oltalom alatt álló elnevezések nem válhatnak szokásos elnevezéssé.

(3) Az olyan elnevezések esetében, amelyek bejegyzését az 5. cikknek megfelelően kérik, a 7. cikk (5) bekezdése értelmében egy legfeljebb ötéves átmeneti időszak határozható meg, kizárólag abban az esetben, ha a kifogást azzal az indokkal tekintették elfogadhatónak, hogy a javasolt név bejegyzése veszélyeztetné egy részben vagy egészben azonos elnevezés létét, vagy a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott közzétételt megelőzően legalább öt éve jogszerűen forgalomban levő termékek létét.

Átmeneti időszak a földrajzi területet magában foglaló tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozások számára is megállapítható, feltéve hogy az említett vállalkozások jogszerűen hozták forgalomba a szóban forgó termékeket, és a 6. cikk (2) bekezdésében említett közzététel napját megelőzően legalább öt éve folyamatosan használták az érintett elnevezéseket, és erre hivatkoztak is az 5. cikk (5) bekezdésének első és második albekezdésében említett, a kifogással kapcsolatos nemzeti eljárásban vagy a 7. cikk (2) bekezdésében említett, a kifogással kapcsolatos közösségi eljárásban. Az ezen albekezdésben említett átmeneti időszak és az 5. cikk (6) bekezdésében említett kiigazítási időszak összesen nem haladhatja meg az öt évet. Ha az 5. cikk (6) bekezdésében említett kiigazítási időszak meghaladja az öt évet, átmeneti időszak nem engedélyezhető.

(4) A 14. cikk sérelme nélkül a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében előírt eljárás alapján határozhat egy tagállambeli vagy harmadik országbeli helységet jelölő bejegyzett elnevezés és egy nem bejegyzett elnevezés együttes fennállásáról, ha ez az elnevezés azonos a bejegyzett elnevezéssel, feltéve hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) az azonos, nem bejegyzett elnevezést 1993. július 24-e előtt legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;

b) igazolják, hogy e használat soha sem irányult a bejegyzett elnevezés hírnevének kihasználására, és nem tévesztette, de nem is téveszthette volna meg a fogyasztókat a termék valódi származását illetően;

c) az elnevezések azonosságából eredő problémára az elnevezés bejegyzése előtt hivatkoztak.

Az érintett bejegyzett elnevezés és az azzal azonos, nem bejegyzett elnevezés együttes fennállásának időtartama nem haladhatja meg a tizenöt évet, amelynek elteltével a nem bejegyzett elnevezés nem használható tovább.

Az érintett nem bejegyzett földrajzi elnevezés használata csak akkor engedélyezhető, ha a származási ország világosan és jól láthatóan szerepel a címkén.

14. cikk

A védjegyek, az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések közötti kapcsolat

(1) Ha egy eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést e rendelet alapján jegyeznek be, a 13. cikkben említett körülmények valamelyikének megfelelő és ugyanarra a termékcsoportra vonatkozó védjegybejelentést el kell utasítani, ha a védjegybejelentést a bejegyzés iránti kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtották be.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket törölni kell.

(2) A közösségi jog kellő figyelembevételével, annak a - 13. cikk szerinti helyzetek valamelyike alá tartozó - védjegynek a használata, amelyet - az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a származási országban fennálló oltalmának kezdő napját megelőzően vagy 1996. január 1-je előtt - bejelentettek lajstromozásra, lajstromoztak vagy a Közösség területén történő jóhiszemű használattal - feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget - megszereztek, folytatódhat az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés bejegyzése ellenére is, feltéve hogy azzal szemben nem merülnek fel a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelvben ( 8 ) vagy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletben ( 9 ) meghatározott törlési vagy megszűnési okok.

15. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések állandó bizottsága segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

16. cikk

Végrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtására a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően részletes szabályokat kell elfogadni. Ezek különösen a következőkre terjednek ki:

a) a 2. cikk (3) bekezdésében említett nyersanyagok listája;

b) a 4. cikk (2) bekezdésében említett termékleírás kötelező tartalmi elemei;

c) azon feltételek, amelyek alapján egy természetes vagy jogi személy csoportosulásnak tekinthető;

d) az 5. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, határokon átnyúló földrajzi területet megjelölő elnevezésekre vonatkozó bejegyzés iránti kérelem benyújtása;

e) az 5. cikk (7) és (9) bekezdésében említett dokumentumok Bizottsághoz történő továbbításának tartalma és módja;

f) a 7. cikkben említett kifogások, beleértve az érdekelt felek közötti megfelelő konzultációkat;

g) a 8. cikkben említett megjelölések és szimbólumok;

h) a 7. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésében említett kisebb mértékű módosítások meghatározása, figyelembe véve, hogy egy kisebb mértékű módosítás nem érintheti a termék lényeges jellemzőit, és nem változtathatja meg a kapcsolatot;

i) az eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek a 7. cikk (6) bekezdésében előírt nyilvántartása;

j) a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzésének feltételei;

k) a bejegyzés törlésének feltételei.

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Azokat az elnevezéseket, amelyek e rendelet hatályba lépése napján szerepelnek az 1107/96/EK bizottsági rendelet ( 10 ) mellékletében, valamint a 2400/96/EK bizottsági rendelet ( 11 ) mellékletében, automatikusan fel kell venni az e rendelet 7. cikkének (6) bekezdésében említett nyilvántartásba. A kapcsolódó termékleírásokat a 4. cikk (1) bekezdésében említett termékleírásként kell kezelni. Az ilyen bejegyzésekhez kapcsolódó egyes átmeneti rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell.

(2) A függőben lévő bejegyzési kérelmek, valamint a Bizottsághoz e rendelet hatálybalépése napját megelőzően benyújtott nyilatkozatok és egyéb kérelmek tekintetében:

a) a 13. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az 5. cikk szerinti eljárásokat nem kell alkalmazni; és

b) az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumot a termékleírásnak a 383/2004/EK bizottsági rendelettel ( 12 ) összhangban elkészített összefoglaló lapja váltja fel.

(3) A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban szükség szerint egyéb átmeneti rendelkezéseket fogadhat el.

18. cikk

Díjak

A tagállamok az e rendelet alapján benyújtott bejegyzés iránti kérelmek, kifogást tartalmazó nyilatkozatok, módosítási és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült költségeik fedezésére díjat állapíthatnak meg.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2081/92/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

A 8. cikk (2) bekezdését azonban 2009. május 1-jétől kezdődően kell alkalmazni, az ezen időpontot megelőzően már forgalomba hozott termékek sérelme nélkül.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott élelmiszerek

- sörök,

- növényi kivonatokból készített italok,

- kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, és egyéb pékáru,

- természetes mézgák és gyanták,

- mustárpép,

- tészta,

- só.

II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termékek

- széna,

- illóolajok,

- parafa,

- kármin (állati eredetű nyerstermék),

- virágok és dísznövények,

- gyapjú,

- fűz,

- tilolt len,

- gyapot.

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

( 2 ) HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2003/89/EK irányelvvel (HL L 308., 2003.11.25., 15. o.) módosított irányelv.

( 3 ) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

( 4 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 5 ) HL L 208., 1992.7.24., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 7 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

( 8 ) HL L 40., 1989.2.11., 1. o.

( 9 ) HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

( 10 ) A 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló, 1996. június 12-i 1107/96/EK bizottsági rendelet (HL L 148., 1996.6.21., 1. o.). A legutóbb a 704/2005/EK rendelettel (HL L 118., 2005.5.5., 14. o.) módosított rendelet.

( 11 ) Az egyes elnevezéseknek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletben előírt "Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása" elnevezésű nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló, 1996. december 17-i 2400/96/EK bizottsági rendelet (HL L 327., 1996.12.18., 11. o.). A legutóbb a 417/2006/EK rendelettel (HL L 72., 2006.3.11., 8. o.) módosított rendelet.

( 12 ) A termékleírások főbb pontjainak összefoglalása tekintetében a 2081/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 1-jei 383/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 64., 2004.3.2., 16. o.).