32016R0300[1]

A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról

A TANÁCS (EU) 2016/300 RENDELETE

(2016. február 29.)

a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 243. cikkére és 286. cikkének (7) bekezdésére,

mivel:

(1) A Tanács feladata, hogy megállapítsa a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyeknek (a továbbiakban: közhivatalt ellátó személyek), így az Európai Tanács elnökének (1), a Bizottság elnökének és tagjainak (2), az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (3), az Európai Unió Bírósága elnökeinek, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőinek (4), a Számvevőszék elnökének és tagjainak (5) és a Tanács főtitkárának (6) az illetményét, juttatásait és nyugdíját, továbbá minden egyéb, díjazás helyett kifizetett összeget.

(2) Helyénvaló, hogy a közhivatalt ellátó személyek javadalmazása és egyéb ellátásai tükrözzék az általuk vállalt nagy felelősséget, és ezért javadalmazásuk és egyéb ellátásaik eltérőek lehetnek az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) említettektől.

(3) Mindazonáltal helyénvaló bizonyos mértékig kiigazítani a közhivatalt ellátó személyek jelenlegi javadalmazását és egyéb ellátásait egyrészt annak érdekében, hogy tükrözzék az uniós intézményi változásokat, másrészt a javadalmazási struktúra korszerűsítése céljából, különösen oly módon, hogy szükség esetén megjelenjenek azokban az 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) (személyzeti szabályzat) bevezetett módosítások. A személyzeti szabályzat reformja fényében több ponton módosítani kell a 422/67/EGK, 5/67/Euratom tanácsi rendeletet. Hasonlóképp a 2290/77/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletet (8) is naprakésszé kell tenni a személyzeti szabályzat reformjának figyelembevétele érdekében. Mivel a különböző közhivatalt ellátó személyek javadalmazását szabályozó 2290/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelet és 422/67/EGK, 5/67/Euratom rendelet több ponton jelentős mértékben módosul, az egyértelműség, az átláthatóság és a helyes jogalkotási gyakorlat érdekében célszerű a két rendeletet ötvözni.

(4) Az uniós személyzet tagjainak és a közhivatalt ellátó személyeknek a javadalmazása közötti egyensúly fenntartása érdekében helyénvaló olyan intézkedéseket elfogadni, amelyek értelmében a közhivatalt ellátó személyek az uniós személyzet tagjaihoz hasonló bánásmódban részesülnek azokban az esetekben, amelyekben ez utóbbiak a korszerűsített javadalmazási struktúra előnyeiből részesülnek, ideértve például a juttatások automatikus naprakésszé tételét és a közös betegségbiztosítási rendszerben való - a megbízatás lejártát követően is fenntartható - tagság lehetőségét is.

(5) Emellett helyénvaló kiigazítani a nyugdíjjogosultság éves növekedési rátáját és hozzáigazítani a nyugdíjkorhatárt a személyzeti szabályzat módosításaihoz, az alkalmazandó növekedési rátát pedig a személyzeti szabályzatnak megfelelően megállapítani annak érdekében, hogy a személyzeti szabályzat jövőbeli módosításai esetén biztosított legyen az automatikus kiigazítás.

(6) További módosításokkal kell biztosítani, hogy a korábban közhivatalt ellátó személyek havi átmeneti juttatásra való jogosultságának időtartalma közvetlenül megfeleljen a szolgálati idő hosszának. Ez az időtartam azonban nem lehet hat hónapnál rövidebb és két évnél hosszabb, mivel a közhivatalt ellátó személyek számára nyújtott átmeneti juttatás célja, hogy közvetlenül a hivatali idejük lejártát követően korlátozott időtartamra bizonyos szintű pénzügyi biztonságot garantáljon számukra következő, hasonló szintű díjazással járó kereső tevékenységük megkezdéséig vagy más forrásból (például nyugdíj) származó jövedelemszerzésükig.

(7) Helyénvaló továbbá a hivatalba lépéskor és a hivatalból távozáskor biztosított juttatásokat és költségtérítéseket hozzáigazítani a személyzeti szabályzat értelmében a tisztviselők és egyéb alkalmazottak számára biztosítottakhoz, ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságról kell rendelkezni szükség esetén, különösen a költözési költségek visszatérítésének esetében, figyelembe véve a közhivatalt ellátó személyek reprezentációs feladatait.

(8) Össze kell hangolni a jelenleg és korábban közhivatalt ellátó személyek betegségbiztosításra való jogosultságának feltételeit, hozzáigazítva azokat a személyzeti szabályzat 72. és 73. cikke értelmében a tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozóan a betegségbiztosításra való jogosultság tekintetében alkalmazandó feltételekhez.

(9) Ugyanezen okokból, mivel e rendelet szabályai lépnek a 422/67/EGK, 5/67/Euratom rendeletben, a 2290/77/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben, a 2009/909/EU tanácsi határozatban, a 2009/910/EU tanácsi határozatban és a 2009/912/EU tanácsi határozatban (annak 5. cikke kivételével) megállapított szabályok helyébe, az említett jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni; mindez nem érintheti az említett jogi aktusok folytatólagos alkalmazását mindazon közhivatalt ellátó személyekre, akikre az említett jogi aktusok közül egy vagy több alkalmazandó és akiknek a megbízatása e rendelet hatálybalépésének napján folyamatban van vagy az említett időpontot megelőzően járt le,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet a következő magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyekre (a továbbiakban: közhivatalt ellátó személyek) alkalmazandó:

a) az Európai Tanács elnöke;

b) az Európai Bizottság elnöke és tagjai, beleértve az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét;

c) az Európai Unió Bíróságának elnöke és tagjai, valamint hivatalvezetője, beleértve a Törvényszék és a szakosodott törvényszékek elnökét, tagjait és hivatalvezetőjét is;

d) a Tanács főtitkára;

e) a Számvevőszék elnöke és tagjai.

(2) Ez a rendelet valamennyi, 2016. március 4-ét követő hatállyal kinevezett vagy ismételten kinevezett közhivatalt ellátó személyre alkalmazandó.

(3) E rendelet alkalmazásában az élettársi kapcsolatokat házasságként kell kezelni, feltéve, hogy a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt valamennyi feltétel teljesül. A közhivatalt ellátó személy vagy korábban közhivatalt ellátó személy élettársát a betegségbiztosítási rendszer szempontjából e személy házastársának kell tekinteni, ha az említett cikk (2) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában felsorolt feltételek teljesülnek.

II. FEJEZET

DÍJAZÁS

2. cikk

Illetmények

A közhivatalt ellátó személyek hivatalba lépésük napjától kezdve a hivatali megbízatásuk megszűnése hónapjának utolsó napjáig a 16. besorolási fokozat harmadik fizetési fokozatába besorolt uniós tisztviselők alapilletményére alkalmazott következő százalékértékek alapján kapott összeggel megegyező alapilletményre jogosultak:

3. cikk

Az Uniót illető adó - szolidaritási adó

(1) A 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (9) alkalmazandó a közhivatalt ellátó személyekre.

(2) A személyzeti szabályzat 66a. cikke értelemszerűen alkalmazandó a közhivatalt ellátó személyekre.

III. FEJEZET

JUTTATÁSOK

4. cikk

Beilleszkedési és újrabeilleszkedési támogatás - költözési és utazási költségek

A közhivatalt ellátó személyek jogosultak:

a) hivatalba lépésükkor a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 5. cikkében előírt beilleszkedési támogatásra; az említett cikk értelemszerűen alkalmazandó;

b) hivatali megbízatásuk megszűnésekor az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 24. cikkének (2) bekezdésében előírt újrabeilleszkedési támogatásra; az említett bekezdés értelemszerűen alkalmazandó;

c) saját és családtagjaik utazási költségeinek térítésére;

továbbá

d) a személyes használati tárgyaiknak és bútoraiknak költöztetésével járó költségek térítésére, beleértve a szokásos kockázatok - mint például lopás, törés és tűz - elleni biztosítás költségeit is, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 9. cikke értelmében azon intézmény tisztviselői számára megállapított összeghatárig, amelybe a közhivatalt ellátó személyt kinevezték. Számlák bemutatása ellenében az intézmények eltérést engedélyezhetnek a tényleges költözési költségek térítése tekintetében, ez azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg több mint 50 %-kal az adott intézmény által a személyzete számára megállapított felső összeghatárt.

A hivatali idő megújítása esetén az e cikkben meghatározott juttatások nem illetik meg a közhivatalt ellátó személyeket. E juttatásokra abban az esetben sem jogosultak, ha olyan másik uniós intézménybe nevezik ki közhivatalt ellátó személyként vagy választják meg tagként, amelynek székhelye ugyanabban a városban található, amelyben korábbi hivataluk folytán hivatalosan tartózkodniuk kellett, és amennyiben az új kinevezésük vagy megválasztásuk időpontját megelőzően nem került sor a visszaköltözésre.

5. cikk

Tartózkodási támogatás

A közhivatalt ellátó személyek hivatalba lépésük napjától kezdve hivatali megbízatásuk megszűnése hónapjának utolsó napjáig az alapilletményük 15 %-ának megfelelő összegű tartózkodási támogatásra jogosultak.

6. cikk

Családi támogatások

A közhivatalt ellátó személyek hivatalba lépésük napjától kezdve hivatali megbízatásuk megszűnése hónapjának utolsó napjáig családi támogatásokra jogosultak, amelyeket a személyzeti szabályzat 67. cikkének, valamint VII. melléklete 1-3. cikkének megfelelően kell megállapítani.

7. cikk

Reprezentációs támogatás

A közhivatalt ellátó személyek havi reprezentációs támogatásban részesülnek, amelynek összege:

8. cikk

Beosztási pótlék

Az Európai Unió Bírósága tanácsainak elnöklő bírái és az első főtanácsnok a 4-7. cikkben meghatározott juttatásokon túlmenően a hivatali idejük alatt az alábbi táblázat szerinti euróban meghatározott havi beosztási pótlékban részesülnek:

9. cikk

Kiküldetési költségek

Az alábbiakra jogosultak azon közhivatalt ellátó személyek, akiknek feladataik ellátása során el kell utazniuk intézményük székhelyéről:

a) az utazási költségek térítése;

b) a szállodai költségek (kizárólag a szobára, a szolgáltatásokra és az adókra vonatkozó költségek) térítése;

c) napidíj a kiküldetés idejére, melynek összege a távollét minden teljes napja után a személyzeti szabályzatban megállapított napidíj 105 %-a.

10. cikk

Átmeneti juttatás

(1) A közhivatalt ellátó személy számára a hivatali megbízatása megszűnésének hónapját követő hónap első napjától havi átmeneti juttatást kell folyósítani. A havi átmeneti juttatásra való jogosultság időtartama megegyezik a szolgálati idő hosszával. Ez az időtartam azonban nem lehet hat hónapnál rövidebb és két évnél hosszabb.

A juttatás összegét a közhivatalt ellátó személy számára a hivatali megbízatása megszűnésének időpontjában folyósított alapilletmény alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- 40 % legfeljebb két évig tartó szolgálati idő esetén,

- 45 % két évnél hosszabb, de legfeljebb három évig tartó szolgálati idő esetén,

- 50 % három évnél hosszabb, de legfeljebb öt évig tartó szolgálati idő esetén,

- 55 % öt évnél hosszabb, de legfeljebb tíz évig tartó szolgálati idő esetén,

- 60 % tíz évnél hosszabb, de legfeljebb tizenöt évig tartó szolgálati idő esetén,

- 65 % tizenöt évnél hosszabb szolgálati idő esetén.

(2) Az átmeneti juttatásra való jogosultság megszűnik, ha a korábban közhivatalt ellátó személyt ismét hivatalt kap valamely uniós intézményben, az Európai Parlament képviselőjévé választják, eléri a 11. cikkben meghatározottak szerinti nyugdíjkorhatárt, vagy elhalálozik. Ismételt kinevezés vagy az Európai Parlament képviselőjévé választás esetén a juttatást a hivatalba lépés napjáig kell folyósítani, elhalálozás esetén pedig a juttatás folyósításának utolsó hónapja az a hónap, amelyben a halál bekövetkezett.

(3) Amennyiben a havi átmeneti juttatásra jogosult, korábban közhivatalt ellátó személy a jogosultság időtartama alatt új keresőtevékenységet kezd, a juttatásból le kell vonni azt az összeget, amellyel bruttó (azaz adózás előtti) havi díjazása az e cikk (1) bekezdésében meghatározott juttatással együtt meghaladja azt az adózás előtti díjazást, amelyben aktív, közhivatalt ellátó személyként a 2., az 5. és a 6. cikk alapján részesült. Az új tevékenységért kapott díjazás összegének kiszámításakor a költségtérítések kivételével a díjazás minden formáját figyelembe kell venni.

(4) A korábban közhivatalt ellátó személy hivatali megbízatásának megszűnése napján, majd azt követően minden év január 1-jén, illetve pénzügyi helyzetének bármely változása esetén köteles nyilatkozatot tenni az őt korábban alkalmazó intézmény elnökének a szolgáltatásaiért kapott díjazás minden formájáról, kivéve a költségtérítéseket.

Ezt a nyilatkozatot jóhiszeműen kell megtenni, és bizalmasan kell kezelni. A benne foglalt adatokat e rendelet céljain kívül más célra nem lehet felhasználni és harmadik személlyel nem lehet közölni.

Nem kell levonni az átmeneti juttatásból azokat a kiegészítő díjazásokat, amelyekben a korábban közhivatalt ellátó személy aktív, közhivatalt ellátó személyként a hivatalának ellátása során jogszerűen részesült.

(5) Az átmeneti juttatásra jogosult, korábban közhivatalt ellátó személyek a 6. cikkben előírt családi támogatásokra is jogosultak, amennyiben teljesítik az említett cikkben meghatározott feltételeket.

IV. FEJEZET

NYUGDÍJAK

11. cikk

Nyugdíjkorhatár

(1) Hivatali megbízatásuk megszűnését követően a korábban közhivatalt ellátó személyek élethosszig tartó nyugdíjra jogosultak, amely attól a naptól kezdve fizetendő, amelyen elérik a személyzeti szabályzat 77. cikkében megállapított nyugdíjkorhatárt; a személyzeti szabályzat értelemszerűen alkalmazandó.

(2) A korábban közhivatalt ellátó személyek azonban az (1) bekezdésben említett életkor betöltése előtt legfeljebb hat évvel kérhetik az említett nyugdíj folyósítását. Ebben az esetben a nyugdíjat a kérelem időpontjában az alábbi együtthatók alkalmazásával kell csökkenteni:

12. cikk

Nyugdíj

A személyzeti szabályzat 77. cikke második bekezdésének első mondata értelemszerűen alkalmazandó. A nyugdíj összege a hivatalban eltöltött minden teljes év után az utolsó alapilletmény és a személyzeti szabályzat 77. cikke második bekezdésének második mondatában említett ráta kétszeresének szorzata, valamint minden teljes hónap után ennek az összegnek a tizenketted része.

Amennyiben az adott, közhivatalt ellátó személy több különböző hivatalt is betöltött az Unió intézményeiben, a nyugdíj kiszámításának alapját képező illetményt közvetlenül a hivatalokban eltöltött idővel arányosan kell megállapítani.

13. cikk

Költségvetési fedezet

Az e rendeletben előírt nyugdíjrendszer keretében folyósított ellátásokat szerepeltetni kell az Unió általános költségvetésében. A tagállamok az ilyen kiadások finanszírozására megállapított táblázattal összhangban együttesen garantálják az ilyen ellátások kifizetését.

V. FEJEZET

SZOCIÁLIS RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Munkaképtelenség

Azon közhivatalt ellátó személy, aki teljesnek minősített munkaképtelenségben szenved, amely megakadályozza őt kötelezettségeinek teljesítésében, és aki ezért lemond, vagy akit emiatt felmentenek, a lemondás vagy felmentés időpontjától kezdve a következő ellátásokra jogosult:

a) amennyiben munkaképtelenségét tartósnak ismerik el, a 12. cikknek megfelelően kiszámított, élethosszig tartó nyugdíj, amely nem lehet kevesebb, mint utolsó alapilletményének 30 %-a. Abban az esetben, ha a munkaképtelenség kötelezettségeinek teljesítése során szerzett fogyatékosság vagy betegség következménye, a legnagyobb nyugdíj;

b) átmeneti munkaképtelenség esetén, amennyiben a munkaképtelenség kötelezettségeinek teljesítése során szerzett fogyatékosság vagy betegség következménye, felépüléséig az utolsó alapilletménye 60 %-ának, más esetekben 30 %-ának megfelelő összegű nyugdíj. Amikor a rokkantsági nyugdíj kedvezményezettje eléri a 11. cikkben foglalt nyugdíjkorhatárt, vagy a rokkantsági nyugdíjat már hét éve folyósítják, azt a 12. cikknek megfelelően kiszámított, élethosszig tartó nyugdíj váltja fel.

15. cikk

Betegség- és egyéb biztosítások és ellátások

(1) A személyzeti szabályzat 72. és 73. cikke értelemszerűen alkalmazandó a közhivatalt ellátó személyekre. A személyzeti szabályzat 72. cikke szerinti ellátásokra jogosult közhivatalt ellátó személy köteles bejelenteni a számára vagy a biztosításának hatálya alá tartozó más személyek számára jogszabály vagy előírás értelmében más betegségbiztosítási rendszerekből kifizetett vagy az általuk az említett rendszerekből igényelhető költségtérítések összegét. Amennyiben az a teljes összeg, amelyet költségtérítés útján kapnának, meghaladja a személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében meghatározott költségtérítések összegét, a személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdése alapján térítendő összegből le kell vonni a különbözetet, azon költségtérítések kivételével, amelyeket magán kiegészítő betegségbiztosítási rendszerben kaptak az uniós betegségbiztosítási rendszer keretében vissza nem téríthető költségek fedezésére.

(2) Az e rendelet 12. cikke szerinti nyugdíjrendszerben jogosultsággal rendelkező, az e rendelet 10. cikke szerinti átmeneti juttatásban részesülő vagy az e rendelet 14. cikke szerinti rokkantságinyugdíj-rendszerben jogosultsággal rendelkező, korábban közhivatalt ellátó személy kérheti, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott, a személyzeti szabályzat 72. cikke szerinti biztosítás rá is vonatkozzon.

(3) Az e rendelet 12. cikke szerinti nyugdíjrendszerben jogosultsággal nem rendelkező, az e rendelet 10. cikke szerinti átmeneti juttatásban nem részesülő vagy az e rendelet 14. cikke szerinti rokkantságinyugdíj-rendszerben jogosultsággal nem rendelkező, korábban közhivatalt ellátó személy kérheti, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott, a személyzeti szabályzat 72. cikke szerinti biztosítás vonatkozzon rá, amennyiben nem folytat kereső tevékenységet. Ebben az esetben a biztosításhoz szükséges járulékok teljes összegét meg kell fizetnie. A járulékokat az e rendelet 10. cikke szerinti havi átmeneti juttatások összege alapján kell kiszámolni, kellően figyelembe véve ezen összeg későbbi módosításait is.

(4) A személyzeti szabályzat 74. és 75. cikke, amely többek között a szülési segélyről és az elhalálozás esetén járó segélyről rendelkezik, értelemszerűen alkalmazandó a közhivatalt ellátó személyekre.

16. cikk

Elhalálozás a hivatali idő alatt

Amennyiben egy közhivatalt ellátó személy a hivatali ideje alatt elhalálozik, a túlélő házastárs vagy az eltartott gyermekek a halál bekövetkeztét követő harmadik hónap végéig jogosultak arra a díjazásra, amely a közhivatalt ellátó személyt a 2., 5. és 6. cikk alapján megillette volna.

17. cikk

Jogok átruházása

Ha a közhivatalt ellátó személy munkaképtelenségéért vagy haláláért harmadik fél felelős, e közhivatalt ellátó személynek vagy jogutódainak az a joga, hogy törvényes eljárást kezdeményezzenek a harmadik fél ellen, az Uniót illeti meg a nyugdíjrendszer keretében vállalt kötelezettségeinek határain belül.

18. cikk

Túlélő hozzátartozói nyugdíj

(1) A jelenleg vagy korábban közhivatalt ellátó, az elhalálozásának időpontjában nyugdíjra jogosult személy túlélő házastársa és elhalálozásának időpontjában eltartott gyermekei túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak.

Ez a nyugdíj annak a nyugdíjnak a százalékos része, amelyre a jelenleg vagy korábban közhivatalt ellátó személy a 12. cikk alapján az elhalálozása napján jogosult volt, nevezetesen:

Mindazonáltal, ha a közhivatalt ellátó személy a hivatali idő alatt huny el:

- a túlélő házastársat megillető túlélő hozzátartozói nyugdíj az elhalálozás időpontjában járó alapilletmény 36 %-a,

- a mindkét szülőjét elvesztő első árva túlélő hozzátartozói nyugdíja nem lehet kevesebb az elhalálozás időpontjában járó alapilletmény 12 %-ánál. Amennyiben a szülők több árvát hagytak maguk után, a túlélő hozzátartozói nyugdíj teljes összegét a jogosult árvák között egyenlően kell felosztani.

(2) E túlélő hozzátartozói nyugdíjak teljes összege nem haladhatja meg jelenleg vagy korábban közhivatalt ellátó személy nyugdíjának összegét, amely kiszámításuk alapját képezte. A túlélő hozzátartozói nyugdíjak maximális kifizethető összegét adott esetben az (1) bekezdésben foglalt százalékoknak megfelelően kell felosztani a kedvezményezettek között.

(3) A túlélő hozzátartozói nyugdíjakat az elhalálozás időpontját követő naptári hónap első napjától kezdve kell folyósítani. A 16. cikk alkalmazása esetén azonban a jogosultság az elhalálozás időpontját követő negyedik hónap első napjáig nem nyílik meg.

(4) A túlélő hozzátartozói nyugdíj iránti jogosultság annak a naptári hónapnak a végén szűnik meg, amelyben a jogosult személy elhalálozik. Az árvasági nyugdíjra való jogosultság pedig annak a hónapnak a végén szűnik meg, amelyben a gyermek betölti a huszonegyedik életévét. A jogosultságot azonban meg kell hosszabbítani addig, amíg a gyermek oktatásban vagy szakképzésben részesül, de legfeljebb annak a hónapnak a végéig, amelyben betölti huszonötödik életévét.

A nyugdíjat tovább kell folyósítani az árvának, ha betegsége vagy fogyatékossága folytán képtelen magát eltartani.

(5) Ha egy korábban közhivatalt ellátó személy házasságot köt, és a házassága időpontjában e rendelet alapján nyugdíjra jogosult, sem a házastárs, sem a házasságból születő gyermekek nem jogosultak túlélő hozzátartozói nyugdíjra, kivéve, ha a házasságkötés legalább öt évvel megelőzi a korábban közhivatalt ellátó személy elhalálozásának időpontját.

(6) A túlélő házastárs túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultsága újraházasodás esetén megszűnik. Ebben az esetben a túlélő házastárs a túlélő hozzátartozói nyugdíja éves összege kétszeresének megfelelő, azonnali egyösszegű kifizetésre jogosult.

(7) Amennyiben a közhivatalt ellátó személy egy korábbi házasságból is hagy maga után túlélő házastársat és árvákat vagy egyéb jogosultakat, vagy ha különböző házasságokból született árvákat hagy maga után, a teljes nyugdíjat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 22., 27. és 28. cikkének megfelelően kell arányosan felosztani.

(8) A közhivatalt ellátó személy túlélő házastársa és eltartott gyermekei jogosultak a személyzeti szabályzatban előírt szociális biztonsági rendszer keretében nyújtott betegségi ellátásokra.

Kötelesek bejelenteni a számukra vagy a biztosításuk hatálya alá tartozó más személyek számára jogszabály vagy előírás értelmében más betegségbiztosítási rendszerekből kifizetett vagy az általuk az említett rendszerekből igényelhető költségtérítések összegét. Amennyiben az a teljes összeg, amelyet költségtérítés útján kapnának, meghaladja a személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdésében meghatározott költségtérítések összegét, a személyzeti szabályzat 72. cikkének (1) bekezdése szerint térítendő összegből le kell vonni a különbözetet, azon költségtérítések kivételével, amelyeket magán kiegészítő betegségbiztosítási rendszerben kaptak az uniós betegségbiztosítási rendszer keretében vissza nem téríthető költségek fedezésére.

VI. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK ÉS SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK

19. cikk

Az ellátások és a nyugdíjak összegének módosítása

Az e rendelet 7. és 8. cikkében előírt juttatásokat és az e rendelet 12., 14. és 18. cikkében előírt nyugdíjellátásokat a személyzeti szabályzat - értelemszerűen alkalmazandó - 65. cikkének és XI. mellékletének alkalmazásából adódó összeggel kell módosítani.

Ez a rendelkezés alkalmazandó azon közhivatalt ellátó személyek nyugdíjellátására, akiknek megbízatása 2016. március 4-én folyamatban van vagy az említett időpontot megelőzően járt le.

20. cikk

Korrekciós együtthatók

Az e rendelet 2. cikkében említett alapilletményeket, az e rendelet 5. cikkében említett juttatásokat és az e rendelet 6. cikkében említett családi támogatásokat adott esetben a személyzeti szabályzat 64. cikke szerint kell súlyozni.

21. cikk

A halmozás tilalma

A 10. cikkben meghatározott átmeneti juttatásban, a 12. cikkben meghatározott nyugdíjban és a 14. cikkben meghatározott nyugdíjakban ugyanaz a személy egyidejűleg nem részesülhet. Amennyiben a közhivatalt ellátó személy a fenti rendelkezések közül többnek is kedvezményezettje, csak azt a rendelkezést kell alkalmazni, amely a legkedvezőbb a jogosult számára. Amikor azonban a közhivatalt ellátó személy eléri a 11. cikkben meghatározott nyugdíjkorhatárt, az átmeneti juttatásra való jogosultság megszűnik.

VII. FEJEZET

A KIFIZETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

22. cikk

A kifizetés helye és működése

(1) A 2., 4., 5., 6., 7., 15. és 16. cikk szerinti összegeket abban az országban és annak az országnak a pénznemében kell kifizetni, amelyben a közhivatalt ellátó személy feladatait ellátja vagy ha úgy kéri, euróban, egy uniós országban vezetett bankszámlára.

(2) A személyzeti szabályzat VII. melléklete 17. cikkének (2)-(4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a közhivatalt ellátó személyekre.

(3) A 10., 12., 14. és 18. cikk alapján járó összegeket nem kell súlyozni. Ezen összegeket az Unióban lakóhellyel rendelkező kedvezményezetteknek euróban kell kifizetni, egy uniós országban vezetett bankszámlára.

Az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező kedvezményezetteknek járó nyugdíjat euróban kell kifizetni egy uniós országban vagy a lakóhely szerinti országban vezetett bankszámlára. A nyugdíj kivételesen a nyugdíjas lakóhelye szerinti ország pénznemében is kifizethető, ez esetben az Unió általános költségvetésének végrehajtásánál alkalmazott legfrissebb átváltási árfolyamot kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Kizárás

Azon közhivatalt ellátó személy, akit súlyos kötelességszegés miatt a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban hivatalából felmentenek, megvonhatják az átmeneti juttatásra és a nyugdíjra való jogosultságát. Ez azonban nem érintheti hátrányosan a közhivatalt ellátó személy jogutódjait.

24. cikk

Részvételi záradék - Átmeneti rendelkezések

1. Az 1. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a 2016. március 4-én közhivatalt ellátó személyek, valamint azon személyek, akik az ezen időpontot megelőzően közhivatalt láttak el, kérhetik, hogy vonatkozzon rájuk a 15. cikk. A kérelmet a 2016. március 4-től számított hat hónapon belül kell benyújtani.

(2) A személyzeti szabályzat 20., 24., 25. cikke és XIII. melléklete 24a. cikkének első mondata értelemszerűen alkalmazandó az e rendelet 10., 11., 12., 14. és 18. cikkének értelmében járó összegek kedvezményezettjeire. A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 24a. cikkében említett 2014. január 1-jei időpont azonban úgy tekintendő mint a 2016. március 4-re való hivatkozás.

25. cikk

Hatályon kívül helyező és hatályban maradó rendelkezések

(1) Az alábbi jogi aktusok hatályukat vesztik; ez nem érinti az olyan közhivatalt ellátó személyekre való folytatólagos alkalmazásukat, akiknek megbízatása 2016. március 4-én folyamatban van vagy az említett időpontot megelőzően járt le:

a) a 422/67/EGK, 5/67/EURATOM rendelet;

b) a 2290/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelet;

c) a 2009/909/EU határozat;

d) a 2009/910/EU határozat;

e) a 2009/912/EU határozat, az 5. cikkének kivételével.

(2) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

(3) A 63/EGK, tanácsi rendelet (10) és a 14/Euratom tanácsi rendelet (11), az Európai Szén- és Acélközösség különleges miniszteri tanácsának 1962. május 22-i határozata (12) és a 62/EGK, 13/Euratom tanácsi rendelet (13) a 20. cikkének kivételével hatályát veszti.

(4) Az Európai Szén- és Acélközösség különleges miniszteri tanácsának 1958. október 13-14-i határozata továbbra is hatályban marad.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2016. március 4-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

H.G.J. KAMP

(1) A Tanács 2009/909/EU határozata (2009. december 1.) az Európai Tanács elnökére vonatkozó alkalmazási feltételek megállapításáról (HL L 322., 2009.12.9., 35. o.).

(2) A Tanács 422/67/EGK, 5/67/Euratom rendelete (1967. július 25.) a Bizottság elnökének és tagjainak, a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének, valamint a Törvényszék elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének, továbbá az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének járandóságairól (HL L 187., 1967.8.8., 1. o.).

(3) A Tanács 2009/910/EU határozata (2009. december 1.) az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjére vonatkozó alkalmazási feltételek megállapításáról (HL L 322., 2009.12.9., 36. o.)

(4) Lásd a fenti 2. lábjegyzetet.

(5) A Tanács 2290/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1977. október 18.) a Számvevőszék tagjainak járandóságairól (HL L 268., 1977.10.20., 1. o.)

(6) A Tanács 2009/912/EU határozata (2009. december 1.) az Európai Unió Tanácsának főtitkárára vonatkozó alkalmazási feltételek megállapításáról (HL L 322., 2009.12.9., 38. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1023/2013/EU, Euratom rendelete (2013. október 22.) az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 15. o.)

(8) Lásd a fenti 5. lábjegyzetet

(9) A Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 8. o.)

(10) A Tanács 63/EGK rendelete a Bizottság tagjai járandóságának meghatározásáról (HL 62., 1962.7.19., 1724/62. o.).

(11) A Tanács 14/Euratom rendelete a Bizottság tagjai járandóságának meghatározásáról (HL 62., 1962.7.19., 1730/62. o.).

(12) Az Európai Szén- és Acélközösség különleges miniszteri tanácsának határozata a Főhatóság tagjai járandóságának meghatározásáról (HL 62., 1962.7.19., 1734/62. o.).

(13) A Tanács 62/EGK és 14/Euratom rendelete a Bíróság tagjai járandóságának meghatározásáról (HL 62., 1962.7.19., 1713/62. o.).