32013R1023[1]

Az Európai parlament és a tanács 1023/2013/EU, EURATOM rendelete ( 2013. október 22. ) az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1023/2013/EU, EURATOM RENDELETE

(2013. október 22.)

az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 336. cikkére,

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvre és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottságnak a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Bíróság véleményére (1),

tekintettel a Számvevőszék véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Az Európai Uniónak és több mint 50 intézményének és ügynökségének továbbra is magas színvonalú európai közszolgálattal kell rendelkeznie, ami lehetővé teszi, hogy megvalósítsa célkitűzéseit, végrehajtsa szakpolitikáit és tevékenységeit, valamint a Szerződéseknek megfelelően a lehető legmagasabb színvonalon lássa el feladatait, hogy megfeleljen mindazon külső és belső kihívásoknak, amelyekkel a jövőben szembesülni fog, továbbá szolgálja az Unió polgárait.

(2) Következésképpen keretet kell biztosítani a magasan képzett, több nyelven beszélő, a tagállamok állampolgárai közül földrajzi szempontból a lehető legszélesebb körből válogatott, és a lehető legmagasabb szakmai színvonalon teljesítő, független személyzet vonzásához, felvételéhez és állományban tartásához, kellően figyelembe véve a nemek egyensúlyát, és e személyzet számára lehetővé kell tenni, hogy feladatait a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben lássa el. E tekintetben át kell hidalni az egyes tagállamokból származó tisztviselők vagy alkalmazottak felvételével kapcsolatosan az intézmények által tapasztalt jelenlegi nehézségeket.

(3) Tekintettel az európai közszolgálatban dolgozók létszámának az Unió célkitűzéseihez és népességéhez viszonyított mértékére, az uniós intézmények és ügynökségek személyzeti létszámának csökkentése nem gyengítheti azok feladatainak, kötelezettségeinek és funkcióinak a Szerződésekben foglalt kötelezettségek és jogkörök értelmében történő teljesítését. Ezzel kapcsolatban az általuk foglalkoztatott személyi állomány összes kategóriája tekintetében szükség van az egyes intézmények és ügynökségek személyzeti kiadásainak átláthatóságára.

(4) Az uniós közszolgálatnak a legmagasabb szakmai etikai elvárások szerint kell működnie, és mindig függetlennek kell maradnia. Ennek érdekében a személyzeti szabályzat (4) jogokat és kötelezettségeket rögzítő II. címét még egyértelműbbé kell tenni. Amennyiben bármely tisztviselő vagy volt tisztviselő ezeknek a kötelezettségeknek nem tesz eleget, ellene fegyelmi eljárás indítható.

(5) Az európai közszolgálat értékéhez kulturális és nyelvi sokszínűsége is hozzájárul, amely csak akkor biztosítható, ha garantált a megfelelő egyensúly a tisztviselők nemzeti hovatartozása tekintetében. A személyzeti felvételi és kinevezési eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a személyzet alkalmazására a lehető legszélesebb földrajzi alapon kerüljön sor az Európai Unió valamennyi tagállamának állampolgárai közül, anélkül azonban, hogy bármelyik tagállam állampolgárai számára álláshelyek lennének fenntartva. Ebből a célból és az objektív körülmények által nem igazolt - a tisztviselők nemzeti hovatartozás szerinti megoszlása tekintetében esetlegesen jelentős - egyensúlyhiányok kiküszöbölése érdekében az egyes intézmények számára lehetőséget kell biztosítani indokolt és megfelelő intézkedések elfogadására. Ezen intézkedések semmilyen körülmények között nem vezethetnek az érdemen alapuló kiválasztástól eltérő felvételi követelményekhez. A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megfelelő intézkedések intézmények általi végrehajtásáról.

(6) Annak megkönnyítése érdekében, hogy a személyzeti felvétel a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjen, az intézmények igyekeznek támogatni az alkalmazottak gyermekeinek többnyelvű és multikulturális oktatását. Kívánatos, hogy az Unió hozzájárulása az Európai Iskolák finanszírozásához - amelyet a költségvetési hatóság határoz meg a vonatkozó szabályokkal összhangban - az Unió költségvetésének terhére történjen. Amennyiben az intézmények működése ezt megkívánja, a Bizottság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy kérhesse az illetékes hatóságoktól helyszín kijelölését új Európai Iskola számára.

(7) A távolabbi cél a humánerőforrás-igazgatás optimalizálása egy olyan európai közszolgálatban, amelyet kiválóság, szakértelem, függetlenség, lojalitás, pártatlanság és stabilitás, továbbá kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint vonzó munkakörülmények jellemeznek.

(8) A tisztviselők kilenchónapos próbaidőt teljesítenek. Egy tisztviselő véglegesítéséhez a kinevezésre jogosult hatóságnak figyelembe kell vennie a próbaidőről szóló, a próbaidő végén készített jelentést és a próbaidős tisztviselőnek a személyzeti szabályzatban foglalt kötelezettségei tekintetében tanúsított magatartását is. A próbaidős tisztviselőről a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelő jelentés, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő. Ellenkező esetben értékelő jelentést csak a próbaidő végén kell készíteni.

(9) Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak vásárlóereje a tagállamok központi kormányzatában dolgozó nemzeti köztisztviselőkével párhuzamosan alakuljon, fenn kell tartani a fizetések többéves naprakésszé tételi mechanizmusának - ismert nevén: "a módszer" - elvét, 2023-ig biztosítva annak alkalmazását, 2022 elejére egy felülvizsgálat előírásával, miközben rendelkezni kell a módszer ideiglenes meghosszabbítására szolgáló mechanizmusról is. Továbbá a módszer alkalmazásából eredő múltbeli nehézségek orvoslása érdekében rendelkezni kell egy olyan módszerről, amely évente automatikusan lehetővé teszi minden illetmény, nyugdíj és juttatás naprakésszé tételét, beleértve a válságok esetén automatikusan alkalmazandó záradékot is. Ebből a célból a személyzeti szabályzatban és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben szereplő megfelelő összegeket referenciaösszegnek kell tekinteni, amelyeket rendszeresen és automatikusan naprakésszé tesznek. A naprakésszé tett összegeket a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában. Ezt a naprakésszé tételi mechanizmust ugyanúgy kell alkalmazni minden egyéb olyan esetben, amelyben a naprakésszé tétel elő van írva.

(10) Fontos biztosítani a díjazás és a nyugdíjak naprakésszé tételére szolgáló statisztikai adatok minőségét. A nemzeti statisztikai intézeteknek és egyéb megfelelő tagállami hatóságoknak a pártatlanság elvével összhangban nemzeti szinten az adatokat kell gyűjteniük, és azokat továbbítaniuk kell az Eurostat számára.

(11) A módszer alkalmazásából az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára adódó potenciális előnyöket egy speciális "adó" rendszerének újbóli bevezetésével kell kiegyensúlyozni. A módszerhez hasonlóan ennek a szolidaritási adónak az alkalmazása ideiglenesen meghosszabbítható. A jelen körülmények között helyénvalónak tűnik a szolidaritási adót a 2004-től 2012-ig alkalmazott speciális adó szintjéhez képest emelni és progresszívebb mértéket megállapítani. Erre az Unió különösen nehéz gazdasági és szociális helyzete és annak szerte az Unióban az államháztartásokra gyakorolt hatásainak figyelembevétele érdekében van szükség. A költségvetések konszolidálásának szükségessége az Unióban már rövid távon is gyors és különleges szolidaritási erőfeszítéseket kíván meg az uniós intézmények személyzete részéről. Egy ilyen szolidaritási adónak ezért az Unió valamennyi tisztviselőjére és egyéb alkalmazottjára vonatkoznia kell 2014. január 1-jétől.

(12) A többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. február 8-i következtetéseiben az Európai Tanács rámutatott arra, hogy a költségvetések rövid, közép- és hosszú távú konszolidálásának szükségessége megköveteli, hogy minden közigazgatás és azok személyi állománya külön erőfeszítést tegyen a hatékonyság és az eredményesség növelése, valamint a változó gazdasági helyzethez való igazodás érdekében. Ez a felhívás tulajdonképpen megismételte a tisztviselők személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek módosítására irányuló 2011. évi bizottsági javaslat célját, amely a költséghatékonyság biztosítására törekedett, elismerve, hogy az Európai Unió előtt álló jelenlegi kihívások különleges erőfeszítést kívánnak minden egyes közigazgatás részéről, illetve személyzetük minden egyes tagjától a hatékonyság javítása, valamint az európai gazdasági és szociális környezet változásaihoz való alkalmazkodás érdekében. Az Európai Tanács továbbá a személyzeti szabályzat reformjának részeként kérte az uniós intézmények minden alkalmazottja díjazásának és nyugdíjának a módszer révén történő kiigazításának két évre való felfüggesztését és a fizetésekre vonatkozó módszer reformjának részeként az - új - szolidaritási adó újbóli bevezetését.

(13) E következtetésekre való tekintettel és a jövőbeli költségvetési korlátozásokra adott válaszként, valamint bizonyítandó, hogy az európai közszolgálat szolidáris azon súlyos megszorító intézkedésekkel, amelyeket a tagállamok hoztak a korábban példa nélküli pénzügyi válság és a tagállamokban és az Európai Unió egészében tapasztalható különösen nehéz szociális és gazdasági helyzet következtében, rendelkezni kell a módszer két évre való felfüggesztéséről a tisztviselők minden díjazása, nyugdíja és juttatása tekintetében, és a szolidaritási adót e felfüggesztés ellenére alkalmazni kell.

(14) A demográfiai változások és az érintett népesség változó korösszetétele miatt emelni kell a nyugdíjkorhatárt, ezt azonban a már szolgálatban álló uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak tekintetében átmeneti intézkedéseknek kell kísérniük. Ezekre az átmeneti intézkedésekre a már szolgálatban álló tisztviselők - akik már befizetéseket eszközöltek az Európai Unió tisztviselőinek fiktív nyugdíjalapjába - szerzett jogainak tiszteletben tartása érdekében van szükség. A nyugdíjkorhatárt is rugalmasabbá kell tenni annak megkönnyítésével, hogy az alkalmazottak 67 éves korukig, illetve kivételes körülmények között és különleges feltételekkel 70 éves korukig önként tovább dolgozhassanak.

(15) Mivel az Európai Unió nyugdíjalapja biztosításmatematikai egyensúlyban van, és ezt az egyensúlyt rövid- és hosszú távon meg is kell őrizni, a 2014. január 1-je előtt felvett személyzetet kárpótolni kell nyugdíjbefizetéseiért olyan átmeneti intézkedések útján, mint a nyugdíjösszeg kiigazított növekedése a nyugdíjkorhatár elérését követően szerzett szolgálati évek után (barcelonai ösztönző), illetve 60 éves életkor és a törvényes nyugdíjkorhatár között a korai nyugdíjazással járó nyugdíjcsökkenés felének alkalmazása.

(16) Az általánosan elfogadott biztosítástematikai gyakorlat szerint a nyugdíjrendszerek egyensúlyának megőrzése céljából a kamatok és az illetménynövekedés tekintetében 20 és 40 év közötti időtartam eredményeit kell alapul venni. A kamatok és az illetménynövekedések mozgóátlagát ezért egy hétéves átmeneti időszakkal harminc évre kell kiterjeszteni.

(17) A Tanács felkérte a Bizottságot egy tanulmány elkészítésére, illetve megfelelő javaslatok benyújtására a személyzeti szabályzat 5. cikkének (4) bekezdésével, I. mellékletének A. szakaszával és 45. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben abból a célból, hogy egyértelmű kapcsolat legyen a felelősségek és a besorolási fokozat között, és hogy az előléptetésekkel kapcsolatban a felelősségek nagyobb hangsúlyt kapjanak az érdemek vizsgálatakor.

(18) E felkérésre figyelemmel helyénvaló a magasabb besorolási fokozatokba való előléptetést a munka iránti személyes elhivatottságtól, a képességek és kompetenciák fejlesztésétől, továbbá olyan feladatok ellátásától függővé tenni, amelyek jelentősége indokolja a tisztviselő előléptetését a magasabb besorolási fokozatba.

(19) Az AD és AST besorolási csoportban az előmenetel struktúráját úgy kell átalakítani, hogy a legmagasabb besorolási fokozatok korlátozott számú tisztviselő számára legyenek fenntartva, akik a legnagyobb felelősséget viselik. Ezért a tanácsosok csak az AD 12 besorolási fokozatig léphetnek elő, kivéve, ha adott álláshelyekre kerülnek kinevezésre e besorolási fokozat felett, míg az AD 13 és AD 14 besorolási fokozatokat azon személyi állomány számára kell fenntartani, akiknek beosztása jelentős felelősséggel jár. Hasonlóképpen, az AST 9 besorolású tisztviselőket AST 10 besorolásba csak a személyzeti szabályzat 4. cikkében és 29. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban lehet előléptetni.

(20) Tekintettel az előmeneteli rendszereknek az eltérő mértékű felelősségi körökhöz igazítására az AST besorolási csoport jelenlegi területein, amely egyben az igazgatási kiadások csökkentéséhez való elkerülhetetlen hozzájárulás is, egy új "AST/SC" besorolási csoportot kell létrehozni a titkársági és irodai személyzet számára. Az illetményeknek és előléptetési arányoknak megfelelő összefüggést kell teremteniük a felelősségi szint és a javadalmazás szintje között. Ekképpen meg lehet őrizni az európai közszolgálat stabilitását és átfogó jellegét. A Bizottságnak értékelést és jelentést kell készítenie ezen új besorolási csoport kialakításának hatóköréről és hatásairól, kiemelt figyelmet fordítva a nők helyzetére, hogy biztosítani lehessen a stabil és átfogó jellegű európai közszolgálat fenntartását.

(21) A következő besorolási fokozatba való előléptetés előtt legalább két évnek az aktuális besorolási fokozatban történő eltöltésére vonatkozó szabály továbbra is érvényben marad annak érdekében, hogy a kiemelkedően teljesítő személyzet gyorsabban léphessen elő. Minden egyes intézménynek biztosítania kell, hogy az emberi erőforrásokra vonatkozó belső politikái éljenek a személyzeti szabályzatban foglalt azon lehetőségekkel, amelyek megfelelő előmenetelt biztosítanak a kiemelkedő képességű és kiemelkedően teljesítő tisztviselők számára.

(22) Az intézmények lecsökkenő személyzeti létszámának kompenzációja érdekében az intézményekre vonatkozó munkaidőt összhangba kell hozni az Európai Unió egyes tagállamaiban érvényes munkaidővel. Ennek során figyelembe kell venni a tagállamokban a közalkalmazottak tekintetében érvényes munkaidőt. A heti minimális munkaidő bevezetése biztosítani fogja, hogy az intézmények személyzete képes legyen megbirkózni az Európai Unió politikai célkitűzéseiből adódó munkateherrel, ugyanakkor egyben így az Unió közszolgálatában a szolidaritás érdekében harmonizálni fogja a munkafeltételeket.

(23) A rugalmas munkaidő-beosztás a modern és hatékony közigazgatás elengedhetetlen eleme, amely az intézményekben lehetővé teszi a családbarát munkakörülményeket és a nemek közti megfelelő egyensúlyt. Ezért szükséges erről a személyzeti szabályzatban kifejezetten rendelkezni.

(24) Az utazási időre, valamint a származási hely és a foglalkoztatás helye közötti utazási költségek éves térítésére vonatkozó szabályokat alkalmazásuk egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele érdekében modernizálni és ésszerűsíteni kell, valamint össze kell kapcsolni a külföldi munkavállalói jogállással. Különösképpen: az éves utazási időt hazautazási szabadságnak kell felváltania, amelyet legfeljebb két és fél napra kell korlátozni.

(25) Hasonlóképp egyszerűsíteni kell a költözési költségek visszatérítésére vonatkozó szabályokat, hogy mind az érintettek, mind az adminisztráció tekintetében csökkenjenek az adminisztratív terhek. Ezért költségplafonokat kell bevezetni, amelyek figyelembe veszik a tisztviselő vagy alkalmazott családi helyzetét, valamint a költözés és az ehhez kapcsolódó biztosítás átlagos költségét.

(26) A személyzet bizonyos tagjainak rendszeresen kell intézményük más fő munkavégzési helyein kiküldetéseket teljesíteniük. Ezeket a helyzeteket a kiküldetésekre vonatkozó jelenlegi szabályok nem megfelelően veszik figyelembe. Ezért ezeket a szabályokat úgy kell módosítani, hogy ilyen esetekben a szállásköltségeket átalányösszegként lehessen visszaigényelni.

(27) Helyénvaló korszerűsíteni a harmadik országokban dolgozó személyzet munkafeltételeit, amelyeket költséghatékonyabbá kell tenni, ezáltal megtakarításokat elérve. Az éves szabadságra vonatkozó jogosultságokat ki kell igazítani, továbbá rendelkezni kell annak lehetőségéről, hogy a paraméterek szélesebb körét vegyék figyelembe az életkörülmények alapján nyújtott támogatás meghatározásához, a megtakarításokra irányuló általános cél sérelme nélkül. A lakhatási támogatás nyújtásának feltételeit a helyi körülmények megfelelőbb figyelembevétele és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében felül kell vizsgálni.

(28) Helyénvaló rugalmasabb kereteket biztosítani a szerződéses alkalmazottak foglalkoztatásához. Ezért lehetővé kell tenni az Unió intézményei számára, hogy legfeljebb hatéves időtartamra szerződéses alkalmazottakat foglalkoztassanak feladatok ellátására tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak felügyelete alatt. Továbbá, mivel a tisztviselők túlnyomó többségét a jövőben is nyílt versenyvizsgák alapján veszik fel, az intézményeknek jogosultnak kell lenniük belső versenyvizsgákat tartani, amelyek kivételes esetekben és meghatározott feltételek mellett nyitva állnának a szerződéses személyzet előtt is.

(29) Átmeneti részletes szabályokat kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik az új szabályok és intézkedések fokozatos alkalmazását, ugyanakkor nem sérülhetnek a személyzeti szabályzat e módosításainak hatálybalépését megelőzően alkalmazott személyzet szerzett jogai és jogos elvárásai.

(30) Az uniós nyugdíjrendszer a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó egyéb személyzethez hasonlóan az ügynökségek személyzetére is vonatkozik. Jelenleg a teljes mértékben önfinanszírozó ügynökségek a munkáltatói járulékot maguk fizetik be a rendszerbe. A költségvetés átláthatósága és a kiegyensúlyozottabb tehermegosztás biztosítása érdekében a részben az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott ügynökségeknek a munkáltatói járulék azon részét kell fizetniük, amely megfelel az ügynökségnek az Európai Unió általános költségvetéséből származó támogatások nélküli bevétele és az összes bevétele közötti aránynak. Mivel ezen új rendelkezés folytán szükséges lehet az ügynökségek által begyűjtött díjakra vonatkozó megfelelő szabályok kiigazítása, csak 2016. január 1-jétől kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Adott esetben a Bizottság javaslatokat nyújt be e szabályok kiigazítására.

(31) Az egyszerűsítés és a következetes személyzeti politika érdekében a Bizottság által a személyzeti szabályzat végrehajtása érdekében elfogadott szabályoknak analógia útján az ügynökségekre is vonatkozniuk kell. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökségek speciális helyzetét szükség esetén figyelembe lehessen venni, az ügynökségeknek jogosultnak kell lenniük a Bizottság engedélyét kérni olyan végrehajtási szabályok elfogadására, amelyek eltérnek a Bizottság által elfogadottaktól, vagy arra, hogy egyáltalán ne alkalmazzák a Bizottság által elfogadott szabályokat.

(32) Az Európai Unió Bíróságán létre kell hozni és vezetni kell a személyzeti szabályzat végrehajtása érdekében elfogadott valamennyi szabály nyilvántartását. Ez a nyilvántartás, amelyhez minden intézmény, ügynökség és a tagállamok is hozzáférhetnének, átláthatóságot biztosítana, és előmozdítaná a személyzeti szabályzat következetes alkalmazását.

(33) A végrehajtási szabályok elfogadására vonatkozó szabályok harmonizációja és egyértelműsítése érdekében, tekintettel azok belső és igazgatási jellegére, helyénvaló a vonatkozó döntéshozatali hatásköröket a kinevezésre jogosult és a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházni.

(34) Figyelemmel az ideiglenes alkalmazottak magas számára az ügynökségeknél, valamint a következetes személyzeti politika meghatározása iránti igényre, szükség van az ideiglenes alkalmazottak körében egy új kategória kialakítására, valamint az e kategóriára vonatkozó speciális szabályok megállapítására.

(35) A Bizottságnak folytatnia kell a közös betegbiztosítási rendszer költségvetési helyzetének figyelemmel kísérését, és a rendszer strukturális egyensúlyhiánya esetén meg kell tennie minden szükséges lépést.

(36) Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 15. cikke rendelkezik arról, hogy a tisztviselők és egyéb alkalmazottak bizonyos adatait továbbítani kell a tagállamok kormányainak.

(37) A személyzeti szabályzatban foglalt célok elérése érdekében a rendelet mellékleteinek módosítása tekintetében a Bizottságra kell átruházni a jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően történő elfogadását, különösen a munkafeltételek bizonyos részletei tekintetében. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő átadását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata a következőképpen módosul:

1. Az 1d. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdésben az "intézmények" szó helyébe az "intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép.

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A károsodást a 33. cikkben előírt eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

A fogyatékossággal élő személy akkor felel meg a 28. cikk e) pontjában megállapított feltételeknek, ha - ésszerű alkalmassá tétel után - teljesíteni tudja a munkakör alapvető feladatait.

A munkakör alapvető feladataihoz viszonyítva az "ésszerű alkalmassá tétel"; olyan megfelelő - szükség szerinti - intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő személy számára a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, az abban való részvételt és előrehaladást, és a képzés elvégzését, kivéve, ha az ilyen intézkedések aránytalanul nagy terhet rónának a munkáltatóra.

Az egyenlő bánásmód elve nem akadályozhatja azt, hogy az intézmények kinevezésre jogosult hatóságai sajátos előnyöket biztosító intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében, vagy abból a célból, hogy kiküszöböljék, illetve ellensúlyozzák a szakmai előmenetelükben megmutatkozó hátrányokat.";

2. Az 1e. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az aktív státuszban lévő tisztviselők hozzáférnek az intézmények által elfogadott szociális jellegű intézkedésekhez, ideértve a munka és a családi élet összeegyeztetését elősegítő egyedi intézkedéseket, és a 9. cikkben említett szociális jóléti szervek által nyújtott szolgáltatásokhoz. A volt tisztviselők a szociális jellegű intézkedésekből korlátozott egyedi intézkedésekhez férhetnek hozzá.";

3. Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó álláshelyeket, a vonatkozó feladatok természetére és fontosságára tekintettel a tanácsosok besorolási csoportjába (a továbbiakban: "AD"), az asszisztensek besorolási csoportjába (a továbbiakban: "AST"), valamint a titkárok és irodai alkalmazottak besorolási csoportjába (a továbbiakban "AST/SC") kell sorolni.";

b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az AD besorolási csoport tizenkét besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek a vezetői, tanácsadói és elemzői, valamint a nyelvi és tudományos feladatoknak felelnek meg. Az AST besorolási csoport tizenegy besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek a végrehajtási és technikai feladatoknak felelnek meg. Az AST/SC besorolási csoport hat besorolási fokozatot tartalmaz, amelyek az irodai és titkári feladatoknak felelnek meg.";

c) a (3) bekezdés a) pontjában az "AST csoportban" helyébe "az AST besorolási csoportban és az AST/SC besorolási csoportban" lép.

d) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az álláshely-típusokat tartalmazó táblázatot az I. melléklet A. szakasza tartalmazza. E táblázatra tekintettel minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága- a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően - részletesebben meghatározhatja az egyes álláshely-típusokhoz kapcsolódó feladatokat és hatásköröket.";

4. A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"6. cikk

(1) Az egyes intézményekre vonatkozó költségvetési szakaszokhoz mellékelt létszámterv minden besorolási fokozat és minden besorolási csoport esetében feltünteti az álláshelyek számát.

(2) Ez a terv az érdemeken alapuló előléptetéssel a személyzeti szabályzat 45. cikkében megállapított elvének sérelme nélkül biztosítja, hogy az év január 1-jén minden egyes intézménynél a létszámterv minden besorolási fokozatában a betöltetlen álláshelyek száma megfeleljen a megelőző év január 1-jén az alacsonyabb besorolási fokozatban aktív státuszban lévő tisztviselők száma és az arra a besorolási fokozatra az I. melléklet B. szakaszában megadott tényezők szorzatának. Ezeket az arányszámokat 2014. január 1-jétől ötéves átlag alapján kell alkalmazni.

(3) Az I. melléklet B. szakaszában megállapított arányszámok a 113. cikkben említett jelentés részét képezik.

(4) Az AST/SC besorolási csoportra vonatkozó rendelkezések végrehajtása és a XIII. melléklet 31. cikkében foglalt átmeneti intézkedések, figyelembe véve valamennyi intézményben a titkári és irodai feladatokat ellátó személyzet iránti igény fejlődését, valamint az AST és AST/SC besorolási csoportban az állandó és ideiglenes álláshelyek változásait, a 113. cikkben említett jelentés részét képezik.";

5. A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az (1a) bekezdés sérelme nélkül minden intézményben létre kell hozni: amelyek ellátják az e személyzeti szabályzat által rájuk ruházott feladatokat.";

- egy személyzeti bizottságot, amely a különböző alkalmazási helyek szerinti részlegekbe szerveződhet,

- egy, vagy - ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi - több vegyes bizottságot,

- egy, vagy - ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi - több fegyelmi tanácsot,

- egy vagy - ha a tisztviselők száma az alkalmazási helyeken szükségessé teszi - több, a szakmai alkalmatlansággal foglalkozó tanácsadó vegyes bizottságot,

- szükség esetén egy értékelésekért felelős bizottságot;

- egy rokkantsági bizottságot,

b) az (1a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1a) E személyzeti szabályzat egyes rendelkezéseinek végrehajtására két vagy több intézmény számára közös vegyes bizottság hozható létre. Az (1) bekezdés szerinti egyéb bizottságok és a fegyelmi tanács létrehozhatóak két vagy több ügynökség által közös testületekként.";

c) a (2) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

"Az ügynökségek a személyi állományuk összetételének figyelembevétele érdekében a személyzeti bizottságok tagsága tekintetében eltérhetnek a II. melléklet 1. cikkében foglaltaktól. Az ügynökségek határozhatnak úgy, hogy nem neveznek ki helyettes tagokat a vegyes bizottságba vagy a II. melléklet 2. cikkében meghatározott bizottságokba.";

6. A 10. cikk első bekezdésének második mondatában az "intézmények" szó helyébe az "az intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép.

7. A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"11. cikk

A tisztviselő feladatainak ellátása során és magatartásának meghatározásakor kizárólag az Unió érdekeit tartja szem előtt. A tisztviselő az intézményén kívül egyetlen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől sem kérhet vagy fogadhat el utasításokat. A rábízott feladatokat tárgyilagosan, pártatlanul és az Unióhoz való hűségre vonatkozó kötelezettsége betartásával végzi.

A tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül egyetlen kormánytól vagy az intézményén kívüli más helyről sem fogadhat el semmiféle elismerést, kitüntetést, kedvezményt, ajándékot vagy fizetséget, kivéve, ha azzal a kinevezését megelőzően, illetve katonai vagy egyéb állampolgári kötelezettség teljesítése céljából biztosított külön szabadsága során nyújtott szolgálatait ismerik el.

Egy tisztviselő felvétele előtt a kinevezésre jogosult hatóság megvizsgálja, hogy a jelöltnek vannak-e olyan személyes érdekeltségei, amelyek csorbíthatják függetlenségét, vagy hogy fennáll-e bármiféle összeférhetetlenség. Ennek érdekében a jelölt külön formanyomtatványon tájékoztatja a kinevezésre jogosult hatóságot bármely fennálló vagy esetlegesen lehetséges összeférhetetlenségről. Ilyen esetekben a kinevezésre jogosult hatóság ezt megfelelően indokolt véleményben figyelembe veszi. Szükség esetén a kinevezésre jogosult hatóság megteszi a 11a. cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket.

Ezt a cikket analógia útján alkalmazni kell a személyes okokkal indokolt szabadságról visszatérő tisztviselőkre.";

8. A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"16. cikk

A tisztviselő a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

Az a tisztviselő, aki a szolgálati jogviszony megszűnését követő két évben keresőtevékenységbe kíván kezdeni - függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem -, erről külön formanyomtatványon tájékoztatja intézményét. Amennyiben az említett tevékenység kapcsolódik a tisztviselő által a szolgálati idejének utolsó három évében végzett munkához, és az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vezethet, a kinevezésre jogosult hatóság - a szolgálat érdekeire tekintettel - megtilthatja a tisztviselőnek e tevékenység gyakorlását, vagy jóváhagyását általa megfelelőnek ítélt feltételekhez kötheti. A kinevezésre jogosult hatóság a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően, a tájékoztatástól számított 30 munkanapon belül értesíti az érintettet döntéséről. Amennyiben az említett időszak végéig nem történik ilyen értesítés, ez hallgatólagos beleegyezésnek minősül.

A végrehajtási intézkedésekben meghatározottak szerinti volt vezető tisztviselő esetében a kinevezésre jogosult hatóság a szolgálatból való kilépést követő 12 hónapig elvileg megtiltja, hogy a volt vezető tisztviselő lobbitevékenységet vagy tanácsadást folytasson korábbi intézménye személyzetével kapcsolatban vállalkozása, ügyfelei vagy munkáltatói részére a szolgálatban töltött utolsó három év során a felelőssége alá tartozó ügyek kapcsán.

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében valamennyi intézmény évente információkat tesz közzé a harmadik bekezdés végrehajtására vonatkozóan, ideértve a vizsgált esetek jegyzékét is.

9. A 18. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tisztviselő által feladatainak ellátása során készített valamennyi írásos anyaggal vagy más munkával kapcsolatos minden jog az Európai Unió tulajdona, amennyiben az ilyen írásos anyag vagy munka a tevékenységéhez kapcsolódik, vagy amennyiben az ilyen írásos anyag vagy munka az Európai Atomenergia Közösséghez kapcsolódik, e Közösség tulajdona. Az Uniónak, illetve adott esetben az Európai Atomenergia Közösségnek joga van jogi úton megszereznie az ilyen munkák szerzői jogát.";

10. A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"19. cikk

A tisztviselő bírósági eljárás során a kinevezésre jogosult hatóság engedélye nélkül semmilyen alapon nem adhat ki semmilyen olyan információt, amelyről feladataival összefüggésben van tudomása. Az engedély csak akkor tagadható meg, ha az Unió érdekei úgy kívánják, és annak megtagadása nem jár büntetőjogi következményekkel a tisztviselőre nézve. A tisztviselőt ez a kötelezettség a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is terheli.

Az első bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók azon tisztviselőre vagy volt tisztviselőre, aki az Európai Unió Bírósága vagy valamely intézmény fegyelmi tanácsa előtt tesz tanúvallomást olyan ügyben, amely az Európai Unió alkalmazottját vagy volt alkalmazottját érinti.";

11. A 21a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben a tisztviselő olyan utasításról tájékoztatja feletteseit, amelyet szabálytalannak tart, vagy amelynek teljesítése súlyos következményekkel járhat, ezzel kapcsolatban nem érheti sérelem.";

12. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "22c. cikk A 24. és a 90. cikk értelmében valamennyi intézmény eljárást vezet be a tisztviselők azzal kapcsolatban tett panaszainak kezelésére, hogy a 22a. vagy 22b. cikkben előírt kötelezettségeik teljesítését követően vagy annak következtében milyen módon jártak el velük szemben. Az érintett intézmény biztosítja az ilyen panaszok bizalmas kezelését, a körülmények által indokolt esetben a 90. cikkben meghatározott határidők lejárta előtt is. Valamennyi intézmény kinevezésért felelős hatósága belső szabályokat állapít meg többek között az alábbiakról:

- tájékoztatás nyújtása a 22a. cikk (1) bekezdésében vagy a 22b. cikkben említett tisztviselők számára az általuk jelentett ügy intézésével kapcsolatban,

- e tisztviselők jogos érdekeinek és magánéletének védelme, valamint

- az e cikk első bekezdésében említett panaszok kezelésére vonatkozó eljárás.";

13. A 26a. cikkben az "intézmények" szó helyébe az "intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép.

14. A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"27. cikk

A felvétel során arra kell törekedni, hogy az intézmények részére olyan tisztviselők munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek, és akiket az Unió tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon vettek fel. Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely meghatározott tagállam állampolgárai számára.

Az Uniós polgárok egyenlőségének elve lehetővé teszi valamennyi intézmény számára, hogy objektív körülmények által nem igazolt, a tisztviselők nemzetiség szerinti megoszlása tekintetében jelentős egyensúlyhiány észlelése esetében megfelelő intézkedéseket fogadjanak el. Ezeknek a megfelelő intézkedéseknek igazoltnak kell lenniük és nem vezethetnek az érdemen alapuló kiválasztástól eltérő felvételi követelményekhez. Ilyen megfelelő intézkedések elfogadása előtt az intézmény kinevezésre jogosult hatósága a 110. cikkel összhangban általános rendelkezéseket fogad el e bekezdés végrehajtása céljából.

A Bizottság 2014. január 1-től számított három év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a második bekezdés végrehajtásáról.

Annak megkönnyítése érdekében, hogy a személyzeti felvétel a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjen, az intézmények igyekeznek támogatni az alkalmazottaik gyermekeinek többnyelvű és multikulturális oktatását."

15. A 29. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) Mielőtt egy intézmény üres álláshelyét betöltené, a kinevezésre jogosult hatóság mérlegeli, hogy: vagy megkezdje-e a vagy képesítéseken, vagy vizsgákon, vagy mind képesítéseken, mind vizsgákon alapuló versenyvizsgára vonatkozó eljárást. A versenyvizsgákra vonatkozó eljárást a III. melléklet állapítja meg. Az eljárás a jövőbeli személyzeti felvétel számára történő tartalékképzés céljából is megkezdhető. A kinevezésre jogosult hatóság a d) ponttól eltérően és csak kivételes esetekben határozhat úgy, hogy a tisztviselők túlnyomó többségének nyílt versenyvizsgán alapuló felvétele elvének tiszteletben tartása mellett belső versenyvizsgát rendez az intézmény számára, amelyen az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. és 3b. cikkében meghatározott szerződéses alkalmazottak is részt vehetnek. Az utóbbi személyzeti kategóriára korlátozások vonatkoznak az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 82. cikkének (7) bekezdésében foglalt ezen lehetőség, valamint a szerződéses alkalmazottként általuk végezhető külön feladatok tekintetében.";

a) az álláshely betölthető-e az intézményen belüli:

i. áthelyezéssel, vagy

ii. a 45a. cikknek megfelelő kinevezéssel, vagy

iii. előléptetéssel;

b) érkeztek-e áthelyezés iránti kérelmek a többi intézmény azonos besorolási fokozatban lévő tisztviselőitől, és/vagy

c) amennyiben a) és b) pontban említett lehetőségek révén nem lehetett betölteni az üres álláshelyet, figyelembe vegye-e a 30. cikk szerinti alkalmas pályázók jegyzékét, adott esetben tekintetbe véve az alkalmas pályázókra vonatkozóan a III. mellékletben foglalt megfelelő rendelkezéseket, és/vagy

d) tartson-e az intézményen belüli versenyvizsgát, amelyen kizárólag a tisztviselők és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében meghatározott ideiglenes személyzet vehet részt;

16. A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"30. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság minden versenyvizsgához felvételi bizottságot nevez ki. E bizottság összeállítja az alkalmas pályázók jegyzékét.

A kinevezésre jogosult hatóság dönt arról, hogy e pályázók közül melyeket nevezi ki az üres álláshelyekre.

Ezek a pályázók megfelelő tájékoztatáshoz férnek hozzá az intézmények és ügynökségek által meghirdetett megfelelő álláshelyekkel kapcsolatban.";

17. A 31. cikkben a (2) bekezdés első albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"A 29. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tisztviselőket csak az SC 1-SC 2, az AST 1-AST 4 besorolási fokozatba vagy az AD 5-AD 8 besorolási fokozatba lehet felvenni.";

18. A 32. cikk harmadik bekezdésében az "intézmények" szó helyébe az "egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép.

19. A 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"34. cikk

(1) A tisztviselők véglegesítésük előtt kilenc hónapos próbaidőt teljesítenek. Egy tisztviselő véglegesítéséről a (3) bekezdésben említett értékelő jelentés alapján, valamint a kinevezésre jogosult hatóság számára a próbaidős tisztviselő II. címmel összefüggésben tanúsított magatartása kapcsán rendelkezésre álló adatok alapján kell határozni.

Ha a próbaidő során a tisztviselő feladatait betegség, az 58. cikk szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a kinevezésre jogosult hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 15 hónapot.

(2) A próbaidős tisztviselőről a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelő jelentés, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő.

Ezt az értékelő jelentést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani. Az értékelő jelentést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül beszerzi az értékelésekért felelős vegyes bizottság véleményét a meghozandó intézkedésről. A kinevezésre jogosult hatóság a próbaidős tisztviselőt egy hónapos felmondási idővel a próbaidő lejárta előtt elbocsáthatja, vagy a tisztviselőt a próbaidő fennmaradó időtartamára másik szervezeti egységhez oszthatja be.

(3) Legkésőbb egy hónappal a próbaidő lejárta előtt értékelő jelentést kell készíteni a próbaidős tisztviselőnek a beosztásához tartozó feladatok ellátására való alkalmasságáról, valamint a szolgálati jogviszonyban nyújtott teljesítményéről és tanúsított magatartásáról. Ezt az értékelő jelentést közölni kell a próbaidős tisztviselővel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani.

Amennyiben az értékelő jelentés a tisztviselő elbocsátására vagy - kivételes esetben - az (1) bekezdéssel összhangban a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelő jelentést és az észrevételeket a próbaidős tisztviselő közvetlen felettese haladéktalanul továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely három héten belül konzultál az értékelő jelentésekért felelős vegyes bizottsággal a meghozandó intézkedésről.

Azt a próbaidős tisztviselőt, akinek a munkája vagy magatartása nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy álláshelyén véglegesítsék, el kell bocsátani.

(4) Az elbocsátott próbaidős tisztviselő - kivéve, ha azonnal újra jövedelemszerző tevékenységbe kezd - háromhavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha több mint egyéves szolgálatot teljesített; kéthavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha legalább hat hónapos szolgálatot teljesített, illetve egyhavi alapilletménynek megfelelő juttatásban részesül, ha kevesebb, mint hat hónapos szolgálatot teljesített.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdés nem vonatkozik azon tisztviselőkre, akik próbaidejük vége előtt lemondanak.";

20. A 35. cikk a következő ponttal egészül ki:

"g) a szolgálat érdekében történő szabadságra küldés;";

21. A 37. cikk b) pontjának második francia bekezdésében az "intézmények" szó helyébe az "intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép.

22. A 40. cikk a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 12b. cikk a személyes okokkal indokolt szabadság során is alkalmazandó. A 12b. cikk szerinti engedély tisztviselőnek nem adható olyan foglalkozásszerűen végzett tevékenység folytatása céljára - függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem -, amely lobbizással vagy intézményének nyújtott tanácsadással jár, illetve az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vagy ennek lehetőségéhez vezethet.";

b) a (2) bekezdés második albekezdésében a "15 évet" kifejezés helyébe a "12 évet" kifejezés lép.

c) a (2) bekezdés harmadik albekezdése a következőképpen módosul:

i. az ii. pont helyébe a következő szöveg lép:

"ii. követhesse házastársát - aki szintén az Unió tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja -, akinek feladatai ellátásához a szabadságot kérelmező tisztviselő alkalmazásának helyétől akkora távolságra kell berendeznie szokásos tartózkodási helyét, hogy a közös otthonuk e helyen történő kialakítása kényelmetlenséget okozna a szabadságot kérelmező tisztviselőnek feladatai ellátásában; vagy";

ii. a szöveg a következő ponttal egészül ki:

"iii. orvosilag igazolt súlyos betegség vagy fogyatékosság esetén gondoskodjon házastársáról, lemenő vagy felmenő ági rokonáról, illetve testvéréről,";

23. A 42a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"42a. cikk

A tisztviselő minden gyermek után hat hónapig terjedő, alapilletmény nélküli szülői szabadságra jogosult, amelyet a gyermek születését vagy örökbefogadását követő első tizenkét év során vehet ki. A szabadság időtartama ennek kétszerese lehet az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által elfogadott általános végrehajtási rendelkezések szerint egyedülállóként elismert szülők és az intézmény orvosa által elismert fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő eltartott gyermek szülei esetében. Az egy alkalommal kivett szabadság legrövidebb időtartama egy hónap.

A tisztviselő tagsága a szociális biztonsági rendszerekben a szülői szabadság során folytatódik; a nyugdíjjogosultság szerzését, az eltartott gyermekek után nyújtott támogatást és az iskoláztatási támogatást fenn kell tartani. A tisztviselő megtartja álláshelyét, és megőrzi jogát a magasabb fizetési fokozatba lépésre és az előléptetésre. A szabadság kivehető teljes munkaidős vagy félmunkaidős szabadságként. Ha a szülői szabadságot a tisztviselő félmunkaidős szabadságként veszi ki, az első bekezdésben előírt maximális időtartam megkétszereződik. A szülői szabadság során a tisztviselő 911,73 EUR havi juttatásra vagy a félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50 %-ára jogosult, más jövedelemszerző tevékenységet viszont nem folytathat. A szociális biztonsági rendszerhez való, a 72. és 73. cikkben előírt hozzájárulás egészét az intézmény viseli, és azt a tisztviselő alapilletménye alapján kell kiszámítani. A félmunkaidős szabadság esetében azonban ezt a rendelkezést csak a teljes alapilletmény és az arányosan csökkentett alapilletmény különbségére kell alkalmazni. Az alapilletmény ténylegesen folyósított része tekintetében a tisztviselő hozzájárulását ugyanazon százalékos arányok használatával kell kiszámítani, mintha teljes munkaidős alkalmazásban állna.

A juttatás összege havi 1 215,63 EUR vagy félmunkaidős szabadság esetén ezen összeg 50 %-a az első bekezdésben említett egyedülálló szülők, valamint orvos által elismert fogyatékossággal vagy súlyos betegséggel élő eltartott gyermek szülei esetében és a szülői szabadság első három hónapjában, amennyiben a szabadságot az apa veszi ki a szülési szabadság során, vagy bármelyik szülő közvetlenül a szülési szabadságot követően, vagy az örökbefogadási szabadság során vagy közvetlenül azt követően.

A szülői szabadság további hat hónappal meghosszabbítható; az ezen időszakra eső juttatás a második bekezdésben említett összeg 50 %-ára korlátozódik. Az első bekezdésben említett egyedülálló szülők esetében a szülői szabadság további tizenkét hónappal meghosszabbítható; az ezen időszakra eső támogatás a harmadik bekezdésben említett összeg 50 %-ára korlátozódik.

Az e cikkben említett összegeket a díjazással megegyező feltételekkel naprakésszé kell tenni.";

24. A III. cím 2. fejezete a következő szakasszal egészül ki: "7. Szakasz A szolgálat érdekében történő szabadságra küldés 42c. cikk Legkorábban öt évvel azelőtt, hogy a tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt, a legalább tíz év szolgálati időt letöltött tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság határozata alapján a szolgálat érdekében szabadságra lehet küldeni az intézményeken belül új kompetenciák megszerzéséhez kapcsolódó szervezeti okokból. A szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselők teljes száma az adott évben nem haladhatja meg az előző évben az összes intézményből nyugdíjba vonuló tisztviselők számának 5 %-át. Az így kiszámított teljes számot az egyes intézmények között kell felosztani az előző év december 31-én általuk foglalkoztatott tisztviselők száma alapján. A felosztás eredményét minden intézménynél a legközelebbi egész számra kell felkerekíteni. Az ilyen szabadságra küldés nem lehet fegyelmi intézkedés. A szabadság időtartama elvileg megfelel annak az időtartamnak, amely még hátravan addig az időpontig, amikor a tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt. Kivételes esetekben azonban a kinevezésre jogosult hatóság úgy határozhat, hogy megszünteti a szabadságot, és újra szolgálatba helyezi a tisztviselőt. Amikor a szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt, automatikusan nyugdíjazni kell. A szolgálat érdekében történő szabadságra küldésre az alábbi szabályok vonatkoznak: Az így szabadságra küldött tisztviselő a IV. mellékletnek megfelelően kiszámított juttatásban részesül. A tisztviselő kérésére a juttatás után járulékot kell fizetni a nyugdíjrendszerbe, amelyet a juttatás alapján kell kiszámítani. Ebben az esetben a szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselő szolgálati idejét figyelembe kell venni a nyugdíjszerző szolgálati éveknek a VIII. melléklete 2. cikke szerinti kiszámítása során. A juttatásra korrekciós együttható nem alkalmazható.";

a) a tisztviselő által betöltött álláshelyre más tisztviselő nevezhető ki;

b) a szolgálat érdekében szabadságra küldött tisztviselő nem jogosult a besorolási fokozatán belüli magasabb fizetési fokozatba lépésre vagy előléptetésre.

25. A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"43. cikk

A tisztviselők alkalmasságáról, teljesítményéről és feladataik teljesítése során tanúsított magatartásáról az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a 110. cikkel összhangban meghatározott feltételek szerint évente értékelő jelentést kell készíteni. Az értékelő jelentés megállapítja, hogy a tisztviselő teljesítményének szintje kielégítő volt-e vagy sem. Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatósága megállapítja az értékelési eljárás során fellebbezésre jogosító rendelkezéseket, amely jogot a 90. cikk (2) bekezdésében említett panasz benyújtása előtt kell gyakorolni.

Az AST 5 besorolási fokozattól kezdve az értékelő jelentés kitérhet arra is, hogy a tisztviselő teljesítménye alapján alkalmas-e a tanácsosi funkció betöltésére.

Az értékelő jelentést közölni kell a tisztviselővel. A tisztviselőnek jogában áll az értékelő jelentéssel kapcsolatban bármilyen, általa fontosnak tartott észrevételt tenni.";

26. A 44. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"44. cikk

Az a tisztviselő, aki két év szolgálati időt letöltött besorolási fokozatának valamely fizetési fokozatában, automatikusan ugyanazon besorolási fokozat következő fizetési fokozatába lép, kivéve, ha teljesítményét a 43. cikkben említett legutóbbi éves értékelő jelentés nem kielégítőnek értékelte. A tisztviselő legfeljebb négy év elteltével besorolási fokozatának következő fizetési fokozatába lép, kivéve, ha az 51. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárás kerül alkalmazásra.

Ha egy tisztviselőt egységvezetővé, igazgatóvá vagy főigazgatóvá neveznek ki ugyanabban a fokozatban, és feltéve, hogy a kinevezését követő első kilenc hónapban feladatait a 43. cikk értelmében kielégítően teljesítette, a kinevezés hatálybalépésekor visszaható hatállyal egy fizetési fokozattal előléptetésre kerül ugyanazon a besorolási fokozaton belül. Ez az előléptetés a havi alapilletményének az egyes besorolási fokozatok első és második fizetési fokozata közötti százalékos aránynak megfelelő növekedéséhez vezet. Ha a növekedés ennél kisebb, vagy a tisztviselő az adott időben besorolási fokozatán belül az utolsó fizetési fokozatba tartozik, következő előléptetése hatálybalépéséig alapilletményét az első és a második fizetési fokozat közötti különbségnek megfelelő mértékben kell megnövelni.";

27. A 45. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az előléptetésről a 6. cikk (2) bekezdésére figyelemmel a kinevezésre jogosult hatóság határoz. A tisztviselők csak akkor léptethetők elő a következő magasabb besorolási fokozatba, ha az I. melléklet A. szakaszában felsorolt álláshely-típusoknak megfelelő álláshelyet töltenek be, kivéve a 4. cikkben és a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása esetén. Az előléptetés a tisztviselőnek azon besorolási csoport következő magasabb besorolási fokozatába történő kinevezésével történik, amelybe a tisztviselő tartozik. Az előléptetés kizárólag olyan tisztviselők közüli választással történhet, akik besorolási fokozatukban minimum két év szolgálati időt töltöttek, az előléptetésre alkalmas tisztviselők érdemei összehasonlításának figyelembevétele után. Az érdemek összehasonlításakor a kinevezésre jogosult hatóság különösen figyelembe veszi a tisztviselőről készült értékelő jelentéseket, a nyelvek használatát feladatai végrehajtása során azon nyelveken kívül, amelyek alapos ismeretét a 28. cikk f) pontjával összhangban bizonyította, és - adott esetben - az általa viselt felelősség szintjét.";

b) a (2) bekezdés első mondatában az "Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkében" kifejezés helyébe az "Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkének (1) bekezdésében" kifejezés lép;

c) a (2) bekezdés második mondatában az "intézmények" szó helyébe az "intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép.

28. A 45a. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés első albekezdésében az "időszakos értékelések" kifejezés helyébe az "éves értékelő jelentések" kifejezés lép;

b) az (5) bekezdésben az "intézmények" szó helyébe az "egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép.

29. A 48. cikk harmadik bekezdésében az "AST csoportba tartozó tisztviselők" helyébe "AST és az AST/SC besorolási csoportokba tartozó tisztviselők" lép.

30. Az 50. cikk nyolcadik bekezdésében az "55." helyébe az "58." lép.

31. Az 51. cikk helyébe a következő szöveg lép: "51. cikk (1) Minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága eljárásokat dolgoz ki az alkalmatlanság eseteinek megfelelő időben és módon történő felismerésére, kezelésére és orvoslására. Belső rendelkezések elfogadásakor minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága tiszteletben tartja az alábbi követelményeket: (2) A tisztviselőnek joga van teljes személyes aktájához hozzáférni, valamint másolatokat készíteni az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentumról. A javaslat kézhezvételétől számítva legalább tizenöt nap, de legfeljebb 30 nap áll rendelkezésére védelme elkészítésére. A tisztviselőt egy általa kiválasztott személy segítheti. A tisztviselő írásbeli észrevételeket nyújthat be. A tisztviselőt meghallgatja a tanácsadó vegyes bizottság. A tisztviselő tanúkat is hívhat. (3) Az intézményt a tanácsadó vegyes bizottság előtt a kinevezésre jogosult hatóság által e célból kijelölt tisztviselő képviseli. Az említett tisztviselő az érintett tisztviselőével megegyező jogokkal rendelkezik. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti javaslat és az érintett tisztviselőtől vagy a tanúktól származó írásbeli és szóbeli nyilatkozatok figyelembevételével a tanácsadó vegyes bizottság többségi szavazással indokolással ellátott véleményt nyilvánít, amelyben megállapítja a kérésére rögzített tények alapján helyénvalónak ítélt intézkedést. Az említett véleményt az ügy előterjesztésének időpontjától számított két hónapon belül továbbítja a kinevezésre jogosult hatóságnak és az érintett tisztviselőnek. A tanácsadó vegyes bizottság határozatairól az elnök nem szavaz, kivéve eljárási ügyekben és szavazategyenlőség esetén. (5) Az alkalmatlanság miatt elbocsátott tisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott időszakban havi elbocsátási támogatásra jogosult, amely az AST 1 besorolási fokozat első fizetési fokozatába tartozó tisztviselők havi alapilletményének felel meg. A tisztviselő ugyanebben az időszakban a 67. cikkben előírt családi támogatásokra is jogosult. A háztartási támogatást a VII. melléklet 1. cikkével összhangban az AST 1 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők havi alapilletménye alapján kell kiszámítani. Amennyiben a tisztviselő az (1) és (2) bekezdésben említett eljárás megkezdését követően lemond, illetve ha teljes nyugdíj azonnali folyósítására jogosult, a támogatást nem kell kifizetni. Amennyiben nemzeti rendszerben munkanélküli ellátásra jogosult, ennek összegét a fenti támogatásból le kell vonni. (6) A (5) bekezdésben említett kifizetéseket a következő időszakokban kell folyósítani: (7) Az alkalmatlanság miatt visszaminősített tisztviselő hat év elteltével kérelmezheti az ezen intézkedésre vonatkozó valamennyi utalás törlését személyi aktájából. (8) A tisztviselő - saját kezdeményezésére - az eljárás során felmerülő ésszerű költségeinek megtérítésére jogosult, beleértve a védelmét ellátó, nem az intézményhez tartozó tanácsadónak fizetendő díjat, amennyiben az e cikkben előírt eljárás a tisztviselő elbocsátását vagy visszaminősítését kimondó határozat nélkül zárul.";

a) a három egymást követő, nem kielégítő minősítést tartalmazó, a 43. cikk szerinti éves értékelő jelentés alapján szakmai alkalmassága tekintetében előrehaladást nem mutató tisztviselőt egy fokozattal vissza kell minősíteni. Ha a következő két éves értékelő jelentés még mindig nem kielégítő teljesítményről számol be, a tisztviselőt el kell bocsátani;

b) minden, a tisztviselő visszaminősítésére vagy elbocsátására irányuló javaslat tartalmazza az alapjául szolgáló indokokat, és azt közölni kell az érintett tisztviselővel. A kinevezésre jogosult hatóság javaslatát a 9. cikk (6) bekezdése szerinti tanácsadó vegyes bizottság elé kell utalni.

a) három hónapig, ha a tisztviselő az elbocsátó határozat meghozataláig öt évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;

b) hat hónapig, ha a tisztviselő legalább öt év, de tíz évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;

c) kilenc hónapig, ha a tisztviselő legalább tíz év, de húsz évnél kevesebb szolgálati időt teljesített;

d) 12 hónapig, ha a tisztviselő legalább 20 év szolgálati időt teljesített.

32. Az 52. cikk helyébe a következő szöveg lép: "52. cikk Az 50. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a tisztviselőt nyugdíjazni kell: A tisztviselő azonban saját kérésére, és amennyiben azt a kinevezésre jogosult hatóság a szolgálat érdekében indokoltnak találja, 67 éves koráig, vagy kivételes esetben 70 éves koráig tovább dolgozhat, amely esetben automatikusan nyugdíjazni kell azon hónap utolsó napján, amelyben az említett kort betölti. Amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság úgy határoz, hogy engedélyezi a tisztviselő számára, hogy 66 éves kora után is szolgálatban maradjon, ez az engedély legfeljebb egyéves időtartamra szólhat. Ez az időtartam a tisztviselő kérésére megújítható.";

a) vagy automatikusan, azon hónap utolsó napján, amelyben 66. életévét betölti, vagy

b) saját kérésére azon hónap utolsó napján, amelyre vonatkozóan a kérelmet benyújtotta, ha az érintett a VIII. melléklet 9. cikkének megfelelően eleget tesz az azonnali nyugdíjfizetés követelményeinek, és elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy életkora 58 év és a nyugdíjkorhatár közé esik. A 48. cikk második bekezdésének második mondatát analógia útján kell alkalmazni.

33. Az 55. cikk a következőképpen módosul:

a) a bekezdések számozottakká válnak;

b) a második bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

"A rendes munkaidő heti 40-42 óra között lehet, a napi munkaidőt a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg.";

c) a harmadik bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

"Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai az e bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően állapítják meg.";

d) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai rugalmas munkaidőt vezethetnek be. Rugalmas munkaidő esetén az AD/AST 9 vagy magasabb besorolási fokozatban lévő tisztviselők számára teljes munkanapokat nem lehet kiadni. A rugalmas munkaidő nem alkalmazandó azon tisztviselők tekintetében, akikre vonatkozik a 44. cikk második bekezdése. Ezek a tisztviselők felettesükkel egyeztetve osztják be munkaidejüket.";

34. Az 55a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) A tisztviselő a következő esetekben jogosult az ilyen engedélyre: Amennyiben továbbképzésben való részvétel céljából vagy a nyugdíjkorhatár betöltése előtti három év során, de nem az 58. életév betöltése előtt kérelmezik a részmunkaidős munkavégzés engedélyezését, a kinevezésre jogosult hatóság csak kivételes körülmények esetén és a szolgálathoz kapcsolódó, kiemelkedő okok miatt utasíthatja vissza az engedélyt, vagy halaszthatja el hatálybalépésének napját. Amennyiben az ilyen engedélyre való jogosultságot súlyosan beteg vagy fogyatékos házastárs, lemenő vagy felmenő ági rokon vagy testvér gondozása érdekében, illetve továbbképzésben való részvétel céljából veszik igénybe, az ilyen időszakok összege a tisztviselő pályafutása során nem haladhatja meg az öt évet.";

a) 9 évesnél fiatalabb eltartott gyermek gondozása érdekében,

b) 9 és 12 év közötti eltartott gyermek gondozása érdekében, ha a munkaidő csökkentése nem haladja meg a rendes munkaidő 20 %-át,

c) eltartott gyermek gondozása érdekében - a gyermek 14 éves koráig -, ha a tisztviselő egyedülálló szülő,

d) súlyos nehézségek esetében eltartott gyermek gondozása érdekében annak 14 éves koráig, ha a munkaidő csökkentése nem haladja meg a rendes munkaidő 5 %-át. Ilyen esetben a IVa. melléklet 3. cikkének első két bekezdése nem alkalmazandó. Amennyiben mindkét szülő az Unió szolgálatában áll, csak az egyikük jogosult ilyen csökkentésre,

e) súlyosan beteg vagy fogyatékos házastársának, lemenő vagy felmenő ági rokonának vagy testvérének gondozása érdekében,

f) továbbképzésben való részvétel céljából, vagy

g) a nyugdíjkorhatár elérése előtti három év során, de az 58. életév betöltése előtt nem.

35. Az 56. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Az SC 1-SC 6 besorolási fokozatba és az AST 1-AST 4 besorolási fokozatba tartozó tisztviselők az általuk teljesített túlórák alapján a VI. melléklet rendelkezései szerint kompenzációs szabadságra jogosultak; amennyiben szolgálati okokból a kompenzációs szabadság biztosítására a túlórák teljesítését követő két hónapban nincs lehetőség, a tisztviselők díjazásra jogosultak.";

36. Az 56a. cikk második bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

"A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők előmeneteli kategóriáit, a juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások mértékét.";

37. Az 56b. cikk második bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

"A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza az ilyen juttatásokra jogosult tisztviselők előmeneteli kategóriáit, a juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások mértékét.";

38. Az 56c. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározza a külön juttatásokra jogosult tisztviselők kategóriáit, az ilyen juttatások nyújtásának feltételeit és a juttatások mértékét.";

39. Az 57. cikk első bekezdésében az "intézményei" szó helyébe az "intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép.

40. Az 58. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"58. cikk

Az 57. cikkben meghatározott szabadságon kívül a terhes nők - orvosi igazolás bemutatása alapján - húsz hét szabadságra jogosultak. A szülési szabadság az igazolásban feltüntetett várható szülési időpont előtt legfeljebb hat héttel kezdődik, és legkorábban 14 héttel a szülés időpontját követően ér véget. Ikerszülés, koraszülés, illetve fogyatékos vagy súlyosan beteg gyermek születése esetén a szabadság időtartama 24 hét. E rendelkezés alkalmazásában a terhesség 34. hetének vége előtt bekövetkező szülést kell koraszülésnek tekinteni.";

41. A 61. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"61. cikk

A munkaszüneti napok listáit az uniós intézmények kinevezésre jogosult hatóságai a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően közös megegyezéssel állapítják meg";

42. A 63. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"63. cikk

A tisztviselő díjazását euróban kell kifejezni. A díjazást azon ország pénznemében, amely országban a tisztviselő a feladatait ellátja, vagy euróban kell folyósítani.

Az eurótól eltérő pénznemben folyósított díjazást az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtásához a tárgyév július 1-jén használt átváltási árfolyam alapján kell kiszámítani.

Az átváltási árfolyamokat évente visszaható hatállyal naprakésszé kell tenni a díjazások 65. cikk szerinti éves naprakésszé tételével egyidejűleg."

43. A 64. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"64. cikk

"A tisztviselő euróban kifejezett díjazását, az e személyzeti szabályzatban vagy annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott kötelező levonások megtörténte után a különböző alkalmazási helyeken fennálló életkörülményektől függően egy 100 % fölötti, azzal egyenlő, vagy az alatti korrekciós együtthatóval kell súlyozni.

A korrekciós együtthatók meghatározása, visszavonása és évenkénti naprakésszé tétele a XI. melléklet szerint történik. A naprakésszé tétel tekintetében valamennyi érték referenciaértéknek tekintendő. A Bizottság a naprakésszé tett értékeket a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

Belgiumra és Luxemburgra vonatkozóan nem alkalmazandó korrekciós együttható, tekintettel arra, hogy ezen alkalmazási helyek a legtöbb intézmény fő és eredeti székhelyeiként különleges referenciaszereppel bírnak.";

44. A 65. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"65. cikk

(1) Az Európai Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazását az Unió gazdasági és szociális politikájának figyelembevételével évente naprakésszé kell tenni. Különös figyelmet kell fordítani a közszolgálatbeli illetmények emelkedésére a tagállamokban, valamint a személyzeti felvételi igényekre. A díjazás naprakésszé tétele a XI. melléklettel összhangban történik. E naprakésszé tételt az év vége előtt kell elvégezni, a Bizottságnak az Európai Unió Statisztikai Hivatala által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival egyetértésben elkészített statisztikai adatokon alapuló jelentése alapján. A statisztikai adatok a tagállamokban július 1-jén fennálló helyzetet tükrözik. Ez a jelentés az uniós tisztviselők díjazására és nyugdíjára gyakorolt költségvetési hatásokra vonatkozó adatokat is tartalmaz. E jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A 42a. cikk második és harmadik bekezdésében, a 66. és a 69. cikkben, a VII. melléklet 1. cikkének (1) bekezdésében, 2. cikkének (1) bekezdésében, 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében, 4. cikkének (1) bekezdésében, 7. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (2) bekezdésében, valamint10. cikkének (1) bekezdésében és a XIII. melléklet 8. cikkének (2) bekezdésében említett összegeket, továbbá a VII. melléklet korábbi 4a. cikkében említett, a XIII. melléklet 18. cikke (1) bekezdése szerint naprakésszé teendő összegeket, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 24. cikkének (3) bekezdésében, a 28a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében, 28a. cikkének (7) bekezdésében, 93. és 94. cikkében, 96. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében és 96. cikkének (7) bekezdésében, valamint 133., 134. és 136. cikkében említett összegeket, a 300/76/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet (6) 1.cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett összegeket, valamint a 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (7) 4. cikkében említett összegekre vonatkozó együtthatót a XI. melléklet szerint évente naprakésszé kell tenni. A Bizottság a naprakésszé tett összegeket a naprakésszé tételt követő két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(2) A megélhetési költségek jelentős változása esetén az (1) bekezdés szerinti összegeket és a 64. cikk szerinti súlyozásokat a XI. melléklet szerint naprakésszé kell tenni. A Bizottság a naprakésszé tett összegeket és súlyozásokat a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett összegek és a 64. cikk szerinti súlyozások olyan összegeknek és súlyozásnak tekintendők, amelyek tényleges értékét egy adott időpontban egyéb jogi aktus meghozatala nélkül naprakésszé kell tenni.

(4) A XI. melléklet 3. cikke (5) és (6) bekezdésének sérelme nélkül 2013-ban és 2014-ben nem kerül sor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott naprakésszé tételre.

45. A 66. cikk a következőképpen módosul:

a) az első bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

"A havi alapilletményeket az AD és az AST besorolási csoportokban az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg:"

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: "A havi alapilletményeket az AST/SC besorolási csoportban az egyes besorolási fokozatok és fizetési fokozatok tekintetében az alábbi táblázat határozza meg:

46. A 66a. cikk helyébe a következő szöveg lép: "66a. cikk (1) A 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, és a tisztviselők díjazásának és nyugdíjának naprakésszé tételére szolgáló módszer alkalmazásának figyelembevétele érdekében, a 65. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a 2014. január 1-jétől2023. december 31-ig terjedő időszakban az Unió által az aktív státuszban lévő személyi állománynak fizetett díjazás tekintetében egy ideiglenes intézkedést - a továbbiakban: "szolidaritási adó" - kell alkalmazni. (2) E szolidaritási adó mértéke, amelyet a (3) bekezdésben megállapított alap tekintetében kell alkalmazni, 6 %. Azonban az AD 15 besorolási fokozat 2. fizetési fokozatától kezdődően és afelett ezen adó mértéke 7 %. (4) A szolidaritási adót havonta a forrásnál kell levonni; a bevételeket az Európai Unió általános költségvetésében bevételként kell feltüntetni.";

(3)

a) A szolidaritási adó alapja a díjazás kiszámításához használt alapilletmény, a következők levonásával:

i. az azonos besorolási fokozatba és fizetési fokozatba tartozó, a VII. melléklet 2. cikke értelmében eltartottal nem rendelkező tisztviselő által a szolidaritási adó levonása előtt fizetendő szociális biztonsági járulék, valamint a nyugdíjjárulék és az adó, továbbá

ii. egy, az AST 1 besorolási fokozatba és az 1. fizetési fokozatba tartozó tisztviselő alapilletményének megfelelő összeg;

b) A szolidaritási adó alapjának meghatározásához használt elemeket euróban kell kifejezni és 100-zal kell súlyozni.

47. A 67. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az eltartott gyermek után nyújtott támogatás azt bizonyító orvosi igazolások alapján, hogy az érintett gyermek fogyatékossággal él vagy a tisztviselő számára súlyos anyagi teherrel járó, hosszan tartó betegségben szenved, a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozatával megkétszerezhető.";

48. A 72. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés első albekezdésének első mondatában az "intézményeinek" és a harmadik albekezdésében az "intézmények" kifejezések helyébe az "intézménye kinevezésre jogosult hatóságainak" és az "intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezések lépnek;

b) a (2) bekezdésben a "63 éves koráig" kifejezés helyébe a "nyugdíjkorhatár eléréséig" kifejezés lép;

c) a (2a) bekezdés i. és ii. pontjában a "63. életévük betöltése", illetve "63. életévének betöltése" kifejezések helyébe a "nyugdíjkorhatár elérése" kifejezés lép;

d) a (2b) bekezdésben az "1. besorolási fokozat" helyébe "AST 1 besorolási fokozat" lép.

49. A 73. cikk (1) bekezdésében az "intézményei" kifejezés helyébe az "intézményeinek kinevezésre jogosult hatóságai" szavak lépnek.

50. A 76a. cikk második mondatában az "intézmények" kifejezés helyébe az "intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" szavak lépnek.

51. A 77. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"77. cikk

A legalább 10 éves szolgálati idővel rendelkező tisztviselő öregségi nyugdíjra jogosult. Amennyiben azonban a tisztviselő elérte a nyugdíjkorhatárt, ha a nem aktív státuszú időszak alatt nem lehetett újra szolgálatba helyezni, vagy a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás esetén a szolgálati idő hosszától függetlenül jogosult e nyugdíjra.

Az öregségi nyugdíj legnagyobb összege a tisztviselő utolsó azon besorolási fokozatban kapott alapilletményének 70 %-a, amelybe a tisztviselő legalább egy évig tartozott. Minden egyes, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban elismert szolgálati jogviszonyban eltöltött év után a tisztviselő ezen utolsó alapilletmény 1,80 %-ára jogosult.

Azon tisztviselők esetében azonban, akik az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés által meghatározott hivatalt ellátó személyeket, illetve az Unió valamely intézményének vagy szervének választott elnökét, illetve az Európai Parlament valamely képviselőcsoportjának választott elnökét segítik, az e minőségükben megszerzett szolgálati időnek megfelelő nyugdíjjogosultságot az e minőségben kapott utolsó alapilletmény alapján kell kiszámítani, amennyiben ezen alapilletmény meghaladja az e cikk második bekezdésében említett alapilletményt.

A nyugdíj összege nem lehet alacsonyabb, mint a létminimum 4 %-a, minden egyes szolgálati jogviszonyban eltöltött év után.

A nyugdíjjogosultságot a tisztviselő a 66. életévének betöltésével szerzi meg.

A nyugdíjkorhatárról 2014. január 1-től kezdődően a Bizottság Európai Parlament és Tanács elé terjesztett jelentése alapján ötévente értékelést kell készíteni. A jelentés megvizsgálja különösen a tagállamok közszolgálati alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjkorhatár alakulását, valamint az intézmények tisztviselőinek várható élettartamát.

Adott esetben a Bizottság e jelentés következtetéseivel összhangban javaslatot tesz a nyugdíjkorhatár módosítására, különös figyelmet fordítva a tagállamokban bekövetkező fejleményekre.";

52. A 78. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"78. cikk

Az a tisztviselő, aki a besorolási csoportjába tartozó álláshelyhez kapcsolódó feladatokat teljes állandó rokkantsága miatt nem tudja ellátni, a VIII. melléklet 13-16. cikkében meghatározott módon rokkantsági támogatásra jogosult.

Az 52. cikket a rokkantsági támogatás kedvezményezettjeire analógia útján kell alkalmazni. Ha a rokkantsági támogatás kedvezményezettje 66. életévének betöltése előtt anélkül vonul nyugdíjba, hogy elérte volna a maximális nyugdíjjogosultságot, az öregségi nyugdíjra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az öregségi nyugdíj összegét azon besorolási és fizetési fokozat alapján kell kiszámítani, amelybe a tisztviselő a rokkantság beálltakor tartozott.

A rokkantsági támogatás a tisztviselő utolsó alapilletményének 70 %-a. A létminimum összegénél azonban nem lehet kevesebb.

A rokkantsági támogatás után az említett támogatás alapján kiszámított járulékokat kell fizetni a nyugdíjrendszerbe.

Amennyiben a rokkantság a tisztviselő feladatainak ellátása során vagy azzal kapcsolatban elszenvedett baleset miatt, foglalkozási megbetegedés miatt, közérdekből tett cselekedet miatt vagy saját életének egy másik emberi élet megmentése érdekében történt kockáztatása miatt következett be, a rokkantsági nyugdíj nem lehet kevesebb a létminimum összegének 120 %-ánál. Ilyen esetben ezen túlmenően a nyugdíjrendszerbe fizetett járulékokat teljes egészében az (1b) bekezdésben említett intézmény vagy testület költségvetéséből kell fizetni.";

53. A 80. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Az első, második és harmadik bekezdésben maghatározott jogosultság fennáll a személyzeti szabályzat 5. cikke, a 259/68/ EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (8) 5. cikke, a 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet (9) 3. cikke vagy az 1543/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet (10) 3. cikke értelmében juttatásra jogosult volt tisztviselő halála esetén, valamint azon volt tisztviselő halála esetén, akinek a nyugdíjkorhatár elérése előtt szűnt meg szolgálati jogviszonya és kérelmezte nyugdíjának elhalasztását azon naptári hónapot követő hónap első napjára, amikor a nyugdíjkorhatárt eléri.

54. A 81a. cikk a következőképpen módosul:

a) a b) pontban a "65. életévét" kifejezés helyébe a "66. életévét" kifejezés lép;

b) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"d) azon volt tisztviselő elhalálozása esetén, aki a szolgálatból a nyugdíjkorhatár elérése előtt lépett ki és nyugdíjának elhalasztását kérte a nyugdíjkorhatár elérésének hónapját követő hónap első napjáig, azon öregségi nyugdíj összegét, amelyre a nyugdíjkorhatár elérésének időpontjában - amennyiben életben maradt volna - jogosult lett volna, a b) pontban említett juttatások és levonások figyelembevételével";

c) az e) pontban a cikk első bekezdésében a "41. vagy 50. cikke" kifejezés helyébe a "41., 42c. vagy 50. cikke" kifejezés lép.

55. A 82. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Amennyiben a díjazást a 65. cikk (1) bekezdése szerinti naprakésszé teszik, a naprakésszé tételnek a nyugdíjakra is ki kell terjednie.";

56. A 83. cikk (1) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

57. A 83a. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az Európai Unió általános költségvetéséből támogatásban nem részesülő ügynökségek az említett költségvetésbe a rendszer finanszírozásához szükséges járulékok teljes összegét befizetik. 2016. január 1-jétől az említett költségvetésből részben finanszírozott ügynökségek a munkáltatói járulék azon részét fizetik, amely megfelel az ügynökségnek az Európai Unió általános költségvetéséből származó támogatások nélküli bevétele és az összes bevétele közötti aránynak.

(3) A nyugdíjbiztosítási rendszer egyensúlyát a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjjárulék mértéke biztosítja. A XII. melléklettel összhangban ötévenként elvégzett biztosításmatematikai értékelés alkalmával a rendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a nyugdíjjárulék mértékét naprakésszé kell tenni.

(4) A XII. melléklet 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság minden évben naprakésszé teszi a (3) bekezdésben említett biztosításmatematikai értékelést. Amennyiben legalább 0,25 százalékpontnyi különbség mutatkozik a járulék éppen alkalmazott mértéke és a biztosításmatematikai mérleg fenntartásához szükséges mérték között, a XII. mellékletben foglalt rendelkezésekkel összhangban a járulékot naprakésszé kell tenni.

(5) E cikk (3) és (4) bekezdése alkalmazásában a 83. cikk (2) bekezdésében meghatározott referenciaértéket naprakésszé kell tenni. A Bizottság a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában a járulék ennek eredményeként kialakított, naprakésszé tett mértékét."

58. A VIII. címet el kell hagyni;

59. A 110. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"110. cikk

(1) A személyzeti szabályzat végrehajtására szolgáló általános rendelkezéseket az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai fogadják el a személyzeti bizottsággal és a személyzeti szabályzati bizottsággal történő konzultációt követően.

(2) A Bizottság által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása érdekében elfogadott végrehajtási szabályok - ideértve az (1) bekezdés szerinti általános végrehajtási rendelkezéseket is - analógia útján vonatkoznak az ügynökségekre is. E célból a Bizottság az elfogadást követően haladéktalanul tájékoztatja az ügynökségeket bármely ilyen végrehajtási szabályról.

Az ilyen végrehajtási szabályok az ügynökségeknél vagy kilenc hónappal a Bizottságnál történő hatálybalépést követően lépnek hatályba, vagy kilenc hónappal azt a napot követően, amikor a Bizottság tájékoztatta az ügynökségeket az érintett végrehajtási szabályok elfogadásáról, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. A fentiektől eltérően az egyes ügynökségek határozhatnak úgy is, hogy valamely végrehajtási szabály korábbi időpontban lép hatályba.

Az egyes ügynökségek a fentiektől eltérően az e bekezdés második albekezdésében említett kilenc hónapos időszak letelte előtt, a személyzeti bizottsággal való konzultációt követően jóváhagyás céljából benyújthatják a Bizottsághoz saját, a Bizottság által elfogadottaktól eltérő végrehajtási szabályaikat. Ugyanilyen feltételek mellett minden ügynökség kérheti a Bizottság jóváhagyását egyes végrehajtási szabályok alkalmazásának elhagyásához. Ez utóbbi esetben a Bizottság a kérelem jóváhagyása vagy elutasítása helyett kérheti az ügynökségtől, hogy jóváhagyás céljából nyújtsa be a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályoktól eltérő saját végrehajtási szabályait.

Az e bekezdés második albekezdésében említett kilenc hónapos időszak nyugszik attól a naptól kezdődően, amikor az ügynökség a Bizottság jóváhagyását kérte, addig a napig, amikor a Bizottság állást foglal a kérdésben.

Az egyes ügynökségek a személyzeti bizottságukkal való konzultációt követően jóváhagyás céljából olyan végrehajtási szabályokat is benyújthatnak a Bizottsághoz, amelyek tárgya a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályokétól eltérő.

A végrehajtási szabályok elfogadása tekintetében az ügynökségeket az őket létrehozó uniós jogi aktusban megjelölt igazgatóság vagy annak megfelelő testület képviseli.

(3) A szabályoknak az intézmények közötti megegyezéssel történő elfogadása tekintetében az ügynökségek nem tekintendők intézménynek. A Bizottság azonban e szabályok elfogadása előtt konzultál az ügynökségekkel.

(4) A személyzeti szabályzat érvényre juttatását célzó szabályokról, ideértve az (1) bekezdésben említett általános végrehajtási rendelkezéseket, valamint az intézmények kinevezésre jogosult hatóságai közötti megegyezés útján elfogadott szabályokról tájékoztatni kell a személyzetet.

(5) Az intézmények igazgatási szervezeti egységei és az ügynökségek rendszeresen konzultálnak egymással e személyzeti szabályzat alkalmazásáról. Az ügynökségek - a megállapodásukban rögzítendő szabályokkal összhangban - ezeken a konzultációkon közösen képviseltetik magukat.

(6) Az Európai Unió Bírósága kezeli az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása céljából elfogadott szabályok, valamint az eltérések tekintetében az ügynökségek által a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban elfogadott, a bizottságiaktól eltérő szabályok nyilvántartását, azok minden módosítását is beleértve. Az intézmények és az ügynökségek közvetlenül hozzáférnek a nyilvántartáshoz, és korlátozás nélkül jogosultak saját szabályaik módosítására. A tagállamok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a nyilvántartáshoz. Ezenkívül a Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzeti szabályzat érvényre juttatása céljából elfogadott szabályokról.";

60. A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

"111. cikk

A Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 112. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a munkafeltételek, illetve a díjazásra és a szociális biztonsági rendszerre vonatkozó szabályok végrehajtásának bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban.

112. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a személyzeti szabályzat 56a., 56b. és 56c. cikkben, továbbá annak VII. melléklete 13. cikkének (3) bekezdésében és XI. melléklete 9. cikkében, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 28a. cikkének (11) bekezdésében és 96. cikkének (11) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. január 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a személyzeti szabályzat 56a., 56b., 56c. cikkében, továbbá annak VII. melléklete 13. cikkének (3) bekezdésében és XI. melléklete 9. cikkében, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 28a cikkének (11) bekezdésében. és 96. cikkének (11) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A személyzeti szabályzat 56a., 56b., 56c. cikke, továbbá annak VII. melléklete 13. cikkének (3) bekezdése vagy XI. melléklete 9. cikke, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 28a. cikkének (11) bekezdése vagy 96. cikkének (11) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

113. cikk

A Bizottság 2020. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a személyzeti szabályzat gyakorlati alkalmazását.";

61. Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a) az A. szakasz helyébe a következő szöveg lép: "A. Az 5. cikk (4) bekezdésében előírt álláshely-típusok az egyes besorolási csoportokban 1. AD besorolási csoport 2. AST besorolási csoport 3. AST/SC besorolási csoport

b) a B. szakasz a következőképpen módosul: "B. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia vonatkozásában

1. Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia vonatkozásában az AST és az AD besorolási csoportokban:

(2) Szorzótényezők az átlagos előmeneteli ekvivalencia irányításához az AST/SC besorolási csoportban:

62. A II. melléklet a következőképpen módosul:

a) az 1. cikk első bekezdésének második mondatában az "intézmény" szó helyébe az "intézmény kinevezésre jogosult hatósága" kifejezés lép;

b) az 1. cikk második bekezdésének második mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

"Az intézmény kinevezésre jogosult hatósága azonban határozhat úgy, hogy a választás feltételeit az intézmény személyzetének általános szavazáson kifejezett akaratával összhangban határozza meg.";

c) az 1. cikk negyedik bekezdésében a "mindkét csoportnak" helyébe a "három besorolási csoportnak" lép;

d) a 2. cikk második bekezdése első francia bekezdésében a "2. cikkének harmadik albekezdésében" helyébe a "2. cikkében" lép.

63. A IV. melléklet egyetlen cikke az alábbiak szerint módosul:

a) az (1) bekezdés második albekezdésében a "63. életév" kifejezés helyébe a "66. életév" kifejezés lép;

b) az (1) bekezdés harmadik albekezdését el kell hagyni;

c) a (3) bekezdésben szereplő táblázat utolsó sorában az "59-64" számok helyébe az "59-65" számok lépnek;

d) a (4) bekezdés negyedik albekezdésében a "63. életév" kifejezés helyébe a "66. életév" kifejezés lép.

64. A IVa. melléklet az alábbiak szerint módosul:

a) az 1. cikk második bekezdésében az "55a. cikk (2) bekezdésének e) pontjában" helyébe a "55a. cikk (2) bekezdésének g) pontjában" lép;

b) a 4. cikk (1) bekezdésében az "55 évesnél idősebb, a nyugdíjazásra készülve engedélyezetten félmunkaidőben dolgozó tisztviselők" szövegrész helyébe a "személyzeti szabályzat 55a. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében engedélyezetten félmunkaidőben dolgozó tisztviselők" szövegrész lép.

65. Az V. melléklet a következőképpen módosul:

a) a 6. cikk helyébe a következő szöveg lép: "6. cikk Az éves szabadság mellett a tisztviselő kérelem alapján külön szabadságot kaphat. Ezt különösen az alábbi esetekben és határok között kell engedélyezni: Az intézmény külön szabadságot adhat továbbképzés és oktatás esetén is a személyzeti szabályzat 24a. cikke alapján az intézmény által kidolgozott továbbképzési és oktatási programban megállapított határokon belül. Továbbá kivételes esetekben külön szabadság adható a tisztviselőknek olyan munkateher esetén, amely mag haladja a tisztviselők rendes kötelezettségét. Az ilyen külön szabadságot legkésőbb három hónappal azt követően kell kiadni, hogy a kinevező hatóság döntött a tisztviselőre bízott munka kivételes jellegéről. A tisztviselő élettársát e cikk alkalmazásában házastársnak kell tekinteni, ha a VII. melléklet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt első három feltétel teljesül. Amennyiben a fenti szakasz alapján külön szabadság kerül megítélésre, minden utazási időt külön határozattal kell rögzíteni, az adott szükségletek figyelembevételével.";

- a tisztviselő házasságkötése: négy nap;

- a tisztviselő költözése: legfeljebb két nap;

- a házastárs súlyos betegsége: legfeljebb három nap;

- a házastárs halála: négy nap;

- felmenő ági rokon súlyos betegsége: legfeljebb két nap;

- felmenő ági rokon halála: két nap;

- gyermek házasságkötése: két nap;

- gyermek születése: 10 nap, amelyet a születést követő 14 hét során kell kivenni;

- fogyatékos vagy súlyosan beteg gyermek születése: 20 nap, amelyet a születést követő 14 hét során kell kivenni;

- feleség halála a szülési szabadság idején: a szülési szabadságból hátralévő időnek megfelelő számú nap; amennyiben az elhunyt feleség nem tisztviselő, a szülési szabadság fennmaradó részét a személyzeti szabályzat 58. cikkének rendelkezései alapján kell analógia útján meghatározni;

- gyermek súlyos betegsége: legfeljebb két nap;

- gyermeknek az orvos által igazolt nagyon súlyos betegsége, illetve a 12 éves vagy annál fiatalabb gyermek kórházi kezelése: legfeljebb öt nap;

- gyermek halála: négy nap;

- gyermek örökbefogadása: 20 hét, amely 24 hétre emelkedik, amennyiben az örökbefogadott gyermek fogyatékos.

- Minden örökbefogadott gyermek csak egyszeri külön szabadságra jogosít fel, amelyet az örökbefogadó szülők között fel lehet osztani, amennyiben mindkét szülő tisztviselő. Ezt csak abban az esetben kell megadni, ha a tisztviselő házastársa legalább részmunkaidőben jövedelemszerző tevékenységet kezd. Ha a házastárs az uniós intézményeken kívül dolgozik, és hasonló szabadság illeti meg, az annak megfelelő számú napot le kell vonni a tisztviselő jogosultságából.

- A kinevezésre jogosult hatóság szükség esetén további külön szabadságot adhat olyan esetekben, ha a nemzeti jogszabályok az örökbefogadási eljárás szerinti és az örökbefogadó tisztviselő alkalmazási helye szerinti országgal nem azonos országban az egyik vagy mindkét örökbefogadó szülő tartózkodását megkövetelik.

- 10 nap külön szabadság jár a tisztviselőnek, amennyiben az e francia bekezdés első mondatában foglalt okból nem illeti meg a 20 vagy 24 hetes teljes külön szabadság; e további külön szabadság minden örökbefogadott gyermek után csak egyszer jár.

b) a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"7. cikk

A külföldi munkavégzési támogatásra vagy külföldi tartózkodási támogatásra jogosult tisztviselők saját országukba való utazás céljából évi két és fél nap éves kiegészítő szabadságra jogosultak.

Az első bekezdés azon tisztviselőkre vonatkozik, akiknek alkalmazási helye a tagállamok területén található. Amennyiben az alkalmazási hely e területeken kívül található, a hazautazási szabadság időtartamát egyedi határozattal, a különleges igények figyelembevételével kell megállapítani.";

66. A VI. melléklet a következőképpen módosul:

a) az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: "1. cikk A személyzeti szabályzat 56. cikkében megállapított keretek között az SC 1-SC 6, vagy az AST 1-AST 4 besorolási fokozatba tartozó tisztviselő által teljesített túlóra a tisztviselőt kompenzációs szabadságra vagy díjra jogosítja, az alábbiak szerint:

a) a tisztviselő minden egyes túlóra után másfél órányi kompenzációs szabadságra jogosult; ha a túlóra 22.00 óra és 7.00 óra közé, illetve vasárnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a kompenzációs szabadság két óra; a kompenzációs szabadság nyújtásakor figyelembe kell venni a szolgálat követelményeit és az érintett tisztviselő választását;

b) amennyiben a szolgálat követelményei nem teszik lehetővé kompenzációs szabadság nyújtását a túlóra teljesítésének hónapját követő hónapban, a kinevezésre jogosult hatóság engedélyt ad a nem honorált túlórák pénzbeli kiegyenlítésére a havi alapilletmény 0,56 %-os mértékében minden túlóra után, az a) pontban meghatározott alapon;

c) az egy órányi túlmunkáért járó kompenzációs szabadságra vagy díjazásra való jogosultsághoz a teljesített túlórának meg kell haladnia a 30 percet.";

b) a 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"3. cikk

"E melléklet előző rendelkezései ellenére az SC 1-SC 6 és az AST 1-AST 4 besorolási fokozatokba tartozó tisztviselők egyes csoportjai által teljesített túlórák díja átalánytámogatás formájában is kifizethető, amelynek összegét és feltételeit a kinevezésre jogosult hatóság a vegyes bizottsággal folytatott konzultációt követően határozza meg.";

67. A VII. melléklet a következőképpen módosul:

a) az 1. cikk (3) bekezdésében a "harmadik besorolási fokozat" kifejezés helyébe az "AST 3 besorolási fokozat" kifejezés lép;

b) a 3. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"Az e támogatásra való jogosultság azon hónap első napján kezdődik, amelyben a gyermek általános iskolai tanulmányait megkezdi, és vagy azon hónap utolsó napján fejeződik be, amelyben a gyermek befejezi tanulmányait, vagy azon hónap utolsó napján, amelyben a gyermek betölti a 26. életévét, a kettő közül a korábbi időpontban.";

c) a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: "7. cikk (1) A tisztviselő az alábbi esetekben átalányösszegre jogosult, amely a saját maga, a ténylegesen a háztartásában élő házastársa és az általa eltartott személyek utazási költségének felel meg: A tisztviselő halála esetén a túlélő házastárs és az eltartott személyek ugyanezen feltételek szerint jogosultak az átalányösszegre. A teljes naptári év során két évesnél fiatalabb gyermekek utazási költségei után nem jár térítés. (2) Az átalányösszeg az (1) bekezdés szerinti helyek között kilométerben számított földrajzi távolságon alapuló juttatás szerint jár. A kilométerenkénti juttatás a következőképpen alakul: A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik: A fenti kilométerenkénti juttatást és kiegészítő átalányösszeget minden évben a díjazásokkal megegyező arányban naprakésszé kell tenni. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően olyan áthelyezéshez kapcsolódó utazási költségek esetében, amelyre az Európai Unió tagállamainak területein belüli alkalmazási hely és az ezeken a területeken kívüli alkalmazási hely között kerül sor, vagy ezen területeken kívüli alkalmazási helyek közötti áthelyezés esetében az utazási költségeket átalányfizetés formájában kell megtéríteni, a közvetlenül a turista osztály feletti kategóriának megfelelő légi utazás költsége alapján. (4) A tisztviselő származási helyét a kinevezésekor kell meghatározni felvétele elvi helyének, vagy kifejezett és kellően indokolt kérése esetén érdekeltségei központjának figyelembevételével. Az így meghatározott származási hely a kinevezésre jogosult hatóság külön határozatával a tisztviselő szolgálati ideje alatt, vagy a szolgálatból történő távozásakor módosítható. A szolgálati idő alatt azonban ilyen határozatot csak kivételes esetben, és a tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazoló okmányok alapján lehet hozni. Az ilyen módosítás következményeképpen azonban a tisztviselő érdekeltségeinek központjaként nem ismerhető el egy, az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely.";

a) kinevezésekor felvételének helyétől alkalmazása helyéig;

b) szolgálati jogviszonyának a személyzeti szabályzat 47. cikkének értelmében történő megszűnésekor az alkalmazásának helyéről az e cikk (4) bekezdésében meghatározott származási helyére;

c) minden áthelyezés esetén, amely az alkalmazás helyének megváltozásával jár.

- 94,74 EUR, amennyiben az (1) bekezdés szerinti helyek közötti távolság 600 km és 1 200 km között van,

- 189,46 EUR, amennyiben az (1) bekezdés szerinti helyek közötti távolság több mint 1 200 km.

d) a 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: "8. cikk (1) A külföldi munkavégzési támogatásra vagy külföldi tartózkodási támogatásra jogosult tisztviselők a (2) bekezdésben foglalt korlátozások keretein belül minden naptári évben jogosultak az alkalmazási helyük és a 7. cikkben meghatározott származási helyük közötti utazás költségének megfelelő átalányösszegre saját maguk és - ha háztartási támogatásra jogosultak - házastársaik és a 2. cikk szerinti eltartottjaik részére. Amennyiben mindkét házastárs egyaránt az Európai Unió tisztviselője, magukra és eltartottjaikra nézve - a fenti rendelkezésekkel összhangban - mindketten jogosultak az utazási költségek átalánymegtérítésére; minden egyes eltartott csak egy térítésre jogosult. Az eltartott gyermekekre vonatkozó térítést a házastársak kérésére, valamelyikük származási helye alapján kell megállapítani. Amennyiben egy tisztviselő egy adott év során köt házasságot, és így jogosulttá válik a háztartási támogatásra, a házastárs részére fizetendő utazási költségeket a házasságkötés napjától az adott év végéig tartó időszakra arányosan kell kiszámítani. A számítás alapjával kapcsolatos semmilyen módosulás, amely a családi állapotnak az érintett összegek kifizetésének időpontját követő megváltozása miatt következhet be, nem kötelezheti az érintett tisztviselőt visszafizetésre. A teljes naptári év során két évesnél fiatalabb gyermekek utazási költségei után nem jár térítés. (2) Az átalánytérítés alapja a tisztviselő alkalmazásának helye és a származási helye közötti földrajzi távolság utáni kilométerenkénti juttatás. Ha a 7. cikk szerint meghatározott származási hely az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely, az átalányösszeg a tisztviselő alkalmazási helye és a tisztviselő állampolgársága szerinti tagállam fővárosa között kilométerben számított földrajzi távolságon alapuló juttatás szerint jár. Azok a tisztviselők, akiknek a származási helye az Unió tagállamainak területén kívül eső, vagy az Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt országokon és felségterületeken, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak felségterületein kívül eső hely, és akik nem rendelkeznek valamelyik tagállam állampolgárságával, nem jogosultak átalányösszegre. A kilométerenkénti juttatás a következőképpen alakul: A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik: A fenti kilométerenkénti juttatást és kiegészítő átalányösszeget minden évben a díjazásokkal megegyező arányban naprakésszé kell tenni. (3) Az a tisztviselő, akinek szolgálata a naptári év folyamán elhalálozástól eltérő okból megszűnik, vagy aki az év egy részét személyes okokkal indokolt szabadságon tölti, amennyiben az adott évben kevesebb mint kilenc hónapot töltött az Unió egyik intézményénél aktív státuszban, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott átalányösszegnek csak az aktív státuszban töltött idővel arányos részére jogosult. (4) E cikk (1), (2) és (3) bekezdését azokra a tisztviselőkre kell alkalmazni, akiknek az alkalmazási helye a tagállamok területén belül található. Az a tisztviselő, akinek alkalmazási helye a tagállamok területén kívül található, saját maga és - ha háztartási támogatásra jogosult - a házastársa és a 2. cikk szerinti más eltartottjai részére minden naptári évben jogosult a származási helyére történő utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek átalánymegtérítésére, a származási helyre történő utazás költségeinek összegéig. Ha azonban a házastárs és a 2. cikk (2) bekezdésében említett személyek nem élnek együtt a tisztviselővel annak alkalmazási helyén, minden naptári évben egyszer jogosultak a származási hely és az alkalmazás helye közötti utazás költségeinek, vagy egy másik helyre történő utazás költségeinek megtérítésére, az előbb említett utazás költségeinek összegéig. Az átalányfizetés alapja a turista osztályon történő légi utazás költsége.";

- 189,48 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti földrajzi távolság 600 km és 1 200 km között van,

- 378,93 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti földrajzi távolság több mint 1 200 km.

e) a 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"9. cikk

(1) A bútorok és személyes használati tárgyak költöztetésének költségeit, beleértve a szokásos kockázatok (törés, lopás, tűz) elleni biztosítás költségeit, a költségek felső határán belül meg kell téríteni annak a tisztviselőnek, akinek a szolgálatba lépéskor vagy azt követően a szolgálat során az alkalmazási hely megváltozásakor meg kell változtatnia lakóhelyét annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, és akinek ugyanezen költségeket más forrásból nem térítették meg.

A határok megállapításánál figyelembe kell venni a tisztviselő családi helyzetét a költözés idején, valamint a költözés és a kapcsolódó biztosítás átlagos költségét.

Valamennyi intézmény kinevezésre jogosult hatósága általános végrehajtási rendelkezéseket fogad el e bekezdés érvényre juttatása céljából.

(2) A szolgálati jogviszony megszűnése vagy a tisztviselő elhalálozása esetén a tisztviselő volt alkalmazási helyéről a származási helyére való költözés során felmerült költségeket az (1) bekezdésben megállapított kereteken belül meg kell téríteni. Amennyiben az elhunyt tisztviselő egyedülálló volt, a költségeket örököseinek kell megtéríteni.

(3) Véglegesített tisztviselő esetében a költözést a próbaidő leteltét követő egy éven belül kell végrehajtani. A szolgálati jogviszony megszűnése esetén a költözést a 6. cikk (4) bekezdése második albekezdésének megfelelően három éven belül kell végrehajtani. Az e bekezdésben előírt határidőket követő költözések esetében a költségek csak kivételes esetekben, a kinevezésre jogosult hatóság külön határozata alapján téríthetők meg.";

f) a 13. cikk a következőképpen módosul:

i. az (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A Bizottság kétévenként felülvizsgálja a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott díjakat. Ez a felülvizsgálat a szállodák és vendéglátó-ipari szolgáltatások árairól szóló, az árak alakulásának mutatóin alapuló jelentés figyelembevételével történik. A felülvizsgálat során a Bizottság a személyzeti szabályzati bizottsággal való konzultációt követően a 111. és a 112. cikkben foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján jár el.";

ii. a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdéstől eltérően azon tisztviselők szállásköltségei, akiknek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. jegyzőkönyve szerint az intézményük fő munkavégzési helyére kell kiküldetésbe utazniuk, átalányösszegként téríthetők meg, amely nem haladhatja meg az adott tagállam esetében megállapított felső határt.";

g) a 13a. cikkben az "egyes intézmények" kifejezés helyébe az "egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép;

h) a 17. cikk a következőképpen módosul:

i. az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A kifizetést a tisztviselő részére azon a helyen és azon ország pénznemében kell teljesíteni, ahol feladatait ellátja, vagy a tisztviselő kérésére euróban valamely, az Európai Unió területén levő lévő bankba.";

ii. a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A tisztviselők az egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai által a személyzeti bizottsággal történő konzultációt követően közös megegyezéssel megállapított szabályokban foglalt feltételek szerint kérhetik díjazásuk egy részének speciális rendszeres átutalását.";

iii. a (3) bekezdés első mondatában az "átutalásokat" szó után "az érintett tagállam pénznemében" szavakat kell beilleszteni;

iv. a (4) bekezdés első mondatában a "másik tagállamba történő átutalást" szavak után a "helyi pénznemben" szavakat kell beilleszteni.

68. A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a) a 3. cikk b) pontjában a "41. és 50. cikke" kifejezés helyébe a "41., 42c. és 50. cikke" kifejezés lép;

b) az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

E melléklet 2. cikkének rendelkezései ellenére az a tisztviselő, aki a nyugdíjkorhatár elérése után szolgálatban marad, a nyugdíjkorhatár elérése után ledolgozott évekre szóló nyugdíja kiszámításakor figyelembe vett alapilletménye 1,5 %-ával történő nyugdíjemelésre szerez jogosultságot, azzal a kikötéssel, hogy nyugdíja az emeléssel együtt nem haladja meg - adott esetben - a személyzeti szabályzat 77. cikkének második vagy harmadik bekezdésében említett utolsó alapilletményének 70 %-át.

Ilyen emelés adható azon tisztviselő halála esetén is, aki a nyugdíjkorhatár elérése után szolgálatban maradt.";

c) a 6. cikkben az "1. besorolási fokozat első fizetési fokozatába" helyébe az "AST 1 besorolási fokozat első fizetési fokozatába" lép;

d) a 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: "9. cikk A szolgálatból nyugdíjkorhatár elérése előtt kilépő tisztviselő kérheti öregségi nyugdíja A nyugdíj összege 3,5 %-kal csökken minden év után, amely megelőzi azt a évet, amelyben a tisztviselő jogosultságot szerez öregségi nyugdíjra a személyzeti szabályzat 77. cikke szerint. Ha az öregségi nyugdíjra való, a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti jogosultság megszerzéséhez szükséges életkor és az érintett személy aktuális kora közötti különbség nem egész évet tesz ki, a csökkentést egy évvel növelni kell.";

a) elhalasztását az azon hónapot követő naptári hónap első napjáig, amelyben a tisztviselő eléri a nyugdíjkorhatárt; vagy

b) azonnali folyósítását, amennyiben a tisztviselő legalább az 58. életévét betöltötte. Ebben az esetben az öregségi nyugdíjat csökkenteni kell a tisztviselőnek a nyugdíjfolyósítás megkezdése időpontjában elért életkora alapján számított összeggel.

e) a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében az "intézmény" szó helyébe az "intézmény kinevezésre jogosult hatósága" kifejezés lép;

f) a 12. cikk a következőképpen módosul:

i. az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az a nyugdíjkorhatárt el nem érő tisztviselő, akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg, és aki azonnali vagy halasztott öregségi nyugdíjra nem jogosult, a szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az alábbiak kifizetésére jogosult:

a) amennyiben egy évnél rövidebb szolgálati időt teljesített, és nem élt a 11. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, a nyugdíjjárulékai tekintetében az alapilletményéből visszatartott összegek háromszorosának megfelelő távozási díj, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 42. és 112. cikke szerint fizetett összegek levonása után;

b) más esetekben a 11. cikk (1) bekezdésében előírt juttatásokra vagy az ilyen juttatások biztosításmatematikai egyenértékének egy általa választott magán biztosítótársaság vagy nyugdíjpénztár részére történő kifizetése, feltéve, hogy az ilyen társaság vagy pénztár garantálja a következőket:

i. a tőkét nem fizeti vissza;

ii. legkorábban 60, de legkésőbb 66 éves kortól havi jövedelmet fizet;

iii. rendelkezik a járulékok visszafizetéséről vagy a túlélő hozzátartozói nyugdíjról;

iv. az átruházást másik biztosítótársaság vagy pénztár részére csak akkor engedélyezi, ha az megfelel az i., ii. és iii. pontban megállapított feltételeknek;"

ii. a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, az a nyugdíjkorhatárt el nem érő tisztviselő, aki a nyugdíjjogosultság megszerzése vagy fenntartása érdekében szolgálata megkezdése óta egy általa választott, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak megfelelő nemzeti nyugdíjrendszerbe, magán biztosítási rendszerbe vagy nyugdíjpénztárba fizetett be, és akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg anélkül, hogy a tisztviselő azonnali vagy halasztott öregségi nyugdíjra jogosult lenne, a szolgálat megszűnésekor távozási díjra jogosult, amelynek összege megfelel az intézménynél teljesített szolgálat során szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értékének. Ilyen esetekben az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 42. vagy 112. cikkének alkalmazásával a nemzeti nyugdíjrendszerben való nyugdíjjogosultság megszerzése vagy fenntartása érdekében történő kifizetéseket le kell vonni a távozási díjból.";

g) a 15. cikkben a "63 évesnél" szövegrész helyébe a "nyugdíjkorhatárnál" szövegrész lép;

h) a 18a. cikkben a "63. életévének betöltése" szövegrész helyébe a "nyugdíjkorhatár elérése" szövegrész lép;

i) a 27. cikk második bekezdésében a "kiigazított" szó helyébe a "naprakésszé tett" szó lép;

j) a 45. cikk a következőképpen módosul:

i. a harmadik bekezdésben a "lakóhely szerinti tagállam" kifejezés helyébe az "Európai Unió" kifejezés lép;

ii. a negyedik bekezdés első mondatában az "egy bankján" kifejezés elé a "vagy az Európai Unió" kifejezést kell beszúrni;

iii. a negyedik bekezdés második mondatában a "az intézmény székhelye szerinti ország bankjába is" és az "euróban vagy" szavakat el kell hagyni.

69. A IX. melléklet a következőképpen módosul:

a) a 2. cikk (3) bekezdésében az "intézmények" szó helyébe az "egyes intézmények kinevezésre jogosult hatóságai" kifejezés lép;

b) az 5. cikk (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"Minden egyes intézményben létrejön egy fegyelmi tanács (a továbbiakban: a tanács), kivéve, ha két vagy több ügynökség úgy határoz, hogy a személyzeti szabályzat 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közös tanácsot hoznak létre.";

c) a 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"30. cikk

A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, minden intézmény kinevezésre jogosult hatósága - ha szükségesnek tartja - a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően az e mellékletre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket fogadhat el.";

70. A X. melléklet a következőképpen módosul:

a) a 6. cikk helyébe a következő szöveg lép: "6. cikk A tisztviselő naptári évenként a szolgálati idő minden hónapja után két munkanap éves szabadságra jogosult. E cikk első bekezdésétől eltérően azon tisztviselők, akik 2014. január 14-én valamely harmadik országban már kiküldetésben vannak, az alábbiakra jogosultak:

- három munkanap 2014. január 1-jétől2014. december 31-ig;

- két és fél munkanap 2015. január 1-jétől2015. december 31-ig.";

b) a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"7. cikk

Abban az évben, amikor a tisztviselő elkezdi vagy befejezi feladatainak teljesítését a harmadik országban, minden teljes ledolgozott hónap után két munkanap, minden 15 napnál hosszabb töredékhónap után két munkanap, minden 15 napos vagy annál rövidebb töredékhónap után egy munkanap szabadságra jogosult.

Ha a tisztviselő a folyó naptári év vége előtt a szolgálati érdektől eltérő okból nem használta fel összes éves szabadságát, akkor a következő évre átvihető szabadsága nem haladhatja meg a 14 munkanapot.";

c) a 8. cikk a következő új bekezdéssel egészül ki:

"Azok a tisztviselők, akik a személyzeti szabályzat 24a. cikke értelmében továbbképzésen vesznek részt, és akik e cikk első bekezdése szerint pótszabadságban részesültek, adott esetben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a továbbképzési időszakot összekapcsolják a pótszabadsággal.";

d) a 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az éves szabadság a tisztviselő kívánsága szerint és a szolgálat követelményeire is figyelemmel egyszerre vagy több részletben vehető ki. A szabadság időtartamának azonban tartalmaznia kell egy legalább két egymást követő hétből álló időszakot.";

e) a 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: "10. cikk (1) Életkörülmények után nyújtott támogatást kell meghatározni a tisztviselő alkalmazási helyének megfelelően egy adott referenciaösszeg százalékos arányában. E referenciaösszeg tartalmazza a teljes alapilletményt, a külföldi munkavégzési támogatást, a háztartási támogatást és az eltartott gyermek után nyújtott támogatást, csökkentve a személyzeti szabályzatban vagy az annak végrehajtására hozott rendeletekben említett kötelező levonásokkal. Amennyiben a tisztviselőt olyan országban alkalmazzák, ahol az életkörülmények megegyezőnek tekinthetők az Európai Unióban szokásos életkörülményekkel, ilyen támogatás nem fizethető. Az egyéb alkalmazási helyek esetében az életkörülmények után nyújtott támogatást többek között az alábbi jellemzők figyelembevételével kell meghatározni: Az egyes alkalmazási helyek vonatkozásában megállapított életkörülmények után nyújtott támogatást évente felül kell vizsgálni, és azt a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti bizottság véleményének beszerzését követően adott esetben kiigazítja. Olyan esetekben, amikor a tisztviselő több megbízatást is teljesített olyan szolgálati helyen, ahol a körülmények a szokásos feltételekhez képest nehezek vagy nagyon nehezek, a kinevezésre jogosult hatóság határozhat úgy, hogy az életkörülmények után nyújtott támogatáson felül kiegészítő támogatást biztosít. Ez a kiegészítő támogatás nem haladhatja meg az első albekezdésben említett referenciaösszeg 5 %-át, és a kinevezésre jogosult hatóság az egyenlő bánásmód tiszteletben tartása érdekében megfelelően megindokolja egyedi határozatait, az előző megbízatás nehézségi szintjét alapul véve. (2) Amennyiben az alkalmazási helyen fennálló életkörülmények miatt a tisztviselő személyi kockázatnak van kitéve, a tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott határozata alapján ideiglenes többlettámogatás illeti meg. E támogatást az (1) bekezdés első albekezdésében említett referenciaösszeg százalékos arányában kell meghatározni: Megfelelően indokolt esetekben a kinevezésre jogosult hatóság meghatározhatja, hogy az adott álláshely családtagok nélküli kiküldetés formájában töltendő be. A fenti juttatás a személyzet azon tagjai számára nyújtható, akik tiszteletben tartják ezt a döntést. (3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg.";

- egészségügyi és kórházi környezet;

- biztonság;

- éghajlat;

- az elszigeteltség mértéke;

- egyéb helyi életkörülmények.

- amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság azt ajánlja személyzetének, hogy családtagjaik vagy az egyéb általuk eltartott személyek ne telepedjenek le az alkalmazási helyen, feltéve, hogy követik ezt az ajánlást;

- amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság az alkalmazási helyen szolgálatot teljesítő állomány létszámának ideiglenes csökkentéséről dönt.

f) a 11. cikk első mondatában a "Belgiumban" szó helyébe az "Európai Unióban" kifejezés lép;

g) a 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"13. cikk

Annak érdekében, hogy a tisztviselők az alkalmazás helyétől függetlenül lehetőség szerint azonos vásárlóerővel rendelkező díjazásban részesüljenek, a 12. cikkben említett súlyozást a XI. melléklettel összhangban évente naprakésszé kell tenni. A naprakésszé tételtekintetében valamennyi érték referenciaértéknek tekintendő. A Bizottság a naprakésszé tett értékeket a naprakésszé tétel után két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

Amennyiben azonban egy adott ország esetében a megélhetési költségeknek a súlyozás és a megfelelő átváltási árfolyam alapján mért változása a legutóbbi naprakésszé tétel óta meghaladta az 5 %-ot, időközi naprakésszé tételt kell lefolytatni a súlyozás kiigazítása érdekében az első bekezdésben meghatározott eljárás szerint.";

h) a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"23. cikk

A kinevezésre jogosult hatóság által meghatározandó országok listája alapján, valamint ahol az intézmény nem biztosít lakhatást a tisztviselő számára, a kinevezésre jogosult hatóság vagy lakhatási juttatást fizet a tisztviselőnek, vagy megtéríti a tisztviselő által fizetett bérleti díjat.

A lakhatási juttatás kifizetése bérleti szerződés bemutatása ellenében történik, kivéve, ha a kinevezésre jogosult hatóság a harmadik országban található alkalmazási hely helyi körülményeihez kapcsolódó, megfelelően indokolt okokból eltekint ettől a kötelezettségtől. A lakhatási juttatást elsősorban a tisztviselő által ellátott feladatok szintje, másodsorban pedig eltartott családjának összetétele alapján kell kiszámítani.

A bérleti díjat meg kell téríteni, feltéve, hogy a kinevezésre jogosult hatóság kifejezetten jóváhagyta az adott lakóhelyet, és az megfelel elsősorban a tisztviselő által ellátott feladatok szintjének, másodsorban pedig eltartott családja összetételének.

E cikk alkalmazásának részletes szabályait a kinevezésre jogosult hatóság határozza meg. A lakhatási juttatás semmiképpen nem haladhatja meg a tisztviselő számára felmerülő költségeket.";

71. A XI. melléklet helyébe a következő szöveg lép: "XI. MELLÉKLET A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 64. ÉS 65. CIKKÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. FEJEZET A DÍJAZÁSNAK A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT ÉVES NAPRAKÉSSZÉ TÉTELE 1. Szakasz Az éves naprakésszé tételeket meghatározó tényezők 1. cikk (1) Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) jelentése A személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdésében és a X. melléklet 13. cikkében előírt naprakésszé tétel céljából, az Eurostat minden évben október vége előtt jelentést készít a belgiumi és luxemburgi megélhetési költségek változásáról, a brüsszeli és a tagállamokban, valamint adott esetben harmadik országokban található meghatározott alkalmazási helyek közötti gazdasági paritásokról, valamint a központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselőknek fizetett bérek vásárlóerejének változásáról. (2) A belgiumi és luxemburgi megélhetési költségek változásai Az Eurostat indexet határoz meg az uniós tisztviselők belgiumi és luxemburgi megélhetési költségeiben bekövetkező változások mérésére. Ezen index (a továbbiakban: a közös index) meghatározása az előző év júniusa és a folyó év júniusa közti nemzeti infláció (Belgium esetében a harmonizált fogyasztói árindex (HICP), Luxemburg esetében pedig a fogyasztói árindex (CPI) szerint mérve) figyelembevételével történik, az e tagállamokban szolgáló személyzet megoszlása szerint súlyozva. (3) A megélhetési költségek változása Brüsszelen kívül (gazdasági paritások) a) Az Eurostat a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) értelmében vett nemzeti statisztikai intézetekkel vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságaival (a továbbiakban: nemzeti statisztikai intézetek vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságai) egyetértésben gazdasági paritásokat számít ki, amelyek a következők tekintetében állapítják meg a vásárlóerő-egyenértéket: i. a tagállamok fővárosában - Hollandia kivételével, ahol Amszterdam helyett Hágát veszik alapul - és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő uniós tisztviselők fizetése Brüsszelhez viszonyítva; ii. a tisztviselőknek a tagállamokban fizetett nyugdíjak Brüsszelhez viszonyítva; b) A gazdasági paritások minden évben június hónapra vonatkoznak; c) A gazdasági paritások számítása olyan módon történik, hogy minden alapvető összetevőt évente kétszer naprakésszé lehessen tenni és legalább ötévente egyszer közvetlen vizsgálattal ellenőrizni lehessen. Az Eurostat a tagállamok harmonizált fogyasztói árindexének változásai és a 13. cikkben említett, a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkével foglalkozó munkacsoport által meghatározott legmegfelelőbb mutatók alkalmazásával tegye naprakésszé a gazdasági paritásokat; d) A Belgiumon és Luxemburgon kívüli alkalmazási helyek tekintetében a megélhetési költségek referencia-időszakon belüli változását közvetett mutatók segítségével kell mérni. Ezeket a mutatókat a közös index és a gazdasági paritás változásának szorzataként kell kiszámítani. (4) A központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselők részére fizetett díjazás vásárlóerejének változása (fajlagos mutatók) a) A nemzeti közszolgálatokban fizetett bérek vásárlóereje felfelé vagy lefelé történő százalékos változásának mérése céljából az Eurostat a nemzeti statisztikai intézetek vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságai által szeptember vége előtt szolgáltatott adatok alapján kiszámítja az egyes központi közigazgatásokban dolgozó köztisztviselők reálbérének az előző év júliusa és folyó év júliusa közötti változását jelző fajlagos mutatókat. E kettő tartalmazza valamennyi évente fizetett elem egyhuszadát. A fajlagos mutatóknak két fajtája van: i. a személyzeti szabályzatban meghatározott egyes besorolási csoportokra vonatkozó mutató, ii. egy átlagmutató, amelynek súlyozása tükrözi az egyes besorolási csoportoknak megfelelő nemzeti köztisztviselők számát. Minden mutatót bruttó és nettó módon is meg kell határozni. A nettó érték bruttó értékből történő kiszámításánál figyelembe kell venni a kötelező levonásokat és az általános adózási tényezőket. Az Európai Unió egészére vonatkozó nettó és bruttó mutatók megállapításához az Eurostat a következő tagállamokból álló mintát használja fel: Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság. Az Európai Parlament és a Tanács - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke szerint a Bizottság javaslata alapján eljárva - az Unió bruttó hazai termékének (GDP) legalább 75 %-át reprezentáló új mintát fogadhat el, amelyet az elfogadást követő évtől kell alkalmazni. Az országonkénti eredményeket a jelenleg hatályos Európai Számlák Rendszerében szereplő nemzetiszámla-meghatározásokkal összhangban közzétett legfrissebb statisztikák szerinti vásárlóerő-paritás felhasználásával mért megfelelő összesített nemzeti GDP-hez viszonyítva kell súlyozni. b) Az Eurostat kérésére a nemzeti statisztikai intézetek vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságai rendelkezésre bocsátják az általa a nemzeti köztisztviselők fizetése vásárlóerejének változását pontosan mérő fajlagos mutató meghatározásához szükségesnek ítélt kiegészítő információkat. Amennyiben a nemzeti statisztikai intézetekkel vagy a tagállamok egyéb megfelelő hatóságaival folytatott további konzultációt követően az Eurostat statisztikai ellentmondásokat talál a kapott információkban, vagy lehetetlennek találja egy adott tagállamban a köztisztviselők reáljövedelmének változását statisztikailag pontosan jelző mutatók meghatározását, jelentést tesz erről a Bizottságnak, és rendelkezésére bocsátja az értékeléshez szükséges anyagokat. c) Az Eurostat a fajlagos mutatók mellett megfelelő ellenőrző mutatókat is kiszámít. Az egyik ilyen mutatót a központi közigazgatásban fizetett, egy főre jutó reáljövedelemre vonatkozó, a jelenleg hatályos Európai Számlák Rendszerében szereplő nemzetiszámla-meghatározásokkal összhangban összeállított adatok formájában adja meg. Az Eurostat fajlagos mutatókról szóló jelentését az e mutatók és az e pontban említett ellenőrző mutatók közötti különbségekre vonatkozó magyarázatok kísérik. 2. cikk E melléklet 15. cikkének alkalmazásában a Bizottság rendszeresen felméri az intézmények személyzeti felvételi igényeit. 2. Szakasz A díjazás és a nyugdíjak éves naprakésszé tételére vonatkozó szabályok 3. cikk (1) Július 1-jétől kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 65. cikke értelmében az e melléklet 1. szakaszában meghatározott kritériumok alapján minden év vége előtt naprakésszé kell tenni a díjazást és a nyugdíjakat. (2) A naprakésszé tétel összegét a közös index és a fajlagos mutató szorzatával kell meghatározni. A naprakésszé tételt nettó értékben, egységes százalékban kell kifejezni. (3) Az így rögzített naprakésszé tétel összegét a következő módszerrel összhangban kell belefoglalni a személyzeti szabályzat 66. cikkében és XIII. mellékletében, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 20. és 93. és 133. cikkében található alapilletmény-táblázatokba: a) a korrekciós együttható alkalmazása nélküli nettó díjazást és nettó nyugdíjat a fent említett naprakésszé tétellel kell növelni vagy csökkenteni, b) az alapilletmények új táblázatát úgy kell összeállítani, hogy kiszámítják azt a bruttó összeget, amely az adó (4) bekezdés figyelembevételével meghatározott összegének és a szociális biztonsági és nyugdíj-hozzájárulás összegének kötelező levonásai után megfelel a nettó összegnek, c) a nettó összeg bruttóvá alakításának alapja a személyzeti szabályzatban meghatározott különböző juttatásokban nem részesülő egyedülálló tisztviselő helyzete. (4) Az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet alkalmazásában a rendelet 4. cikkében szereplő összegeket egy, a következőkből álló tényezővel kell megszorozni: a) az előző naprakésszé tételből származó tényező, és/vagy b) a díjazás naprakésszé tételének a (2) bekezdésben említett mértéke. (5) Belgiumban és Luxemburgban nem kell korrekciós együtthatót alkalmazni. Azokat a korrekciós együtthatókat: a) amelyek a többi tagállamban és bizonyos más alkalmazási helyeken szolgálatot teljesítő európai uniós tisztviselők illetményére alkalmazandók, b) amelyek a személyzeti szabályzat 82. cikkének (1) bekezdésétől eltérve alkalmazandók, a 2004. május 1-jét megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságnak megfelelő rész tekintetében folyósított európai uniós nyugdíjakra az e melléklet 1. cikkében említett megfelelő gazdasági paritások és a személyzeti szabályzat 63. cikkében megállapított átváltási árfolyamok közötti arány alapján kell meghatározni az érintett országok tekintetében. A korrekciós együtthatóknak a magas inflációs rátával rendelkező alkalmazási helyeken történő visszaható hatályú alkalmazására vonatkozó, az e melléklet 8. cikkében meghatározott eljárásokat kell alkalmazni. (6) Az intézmények a tisztviselők, volt tisztviselők és egyéb érintett személyek díjazásának és nyugdíjának növelését vagy csökkenését eredményező naprakésszé tételét visszaható hatállyal végzik el a tényleges időpont és a következő naprakésszé tétel hatálybalépésének időpontja közötti időszakra vonatkozóan. Amennyiben ez a visszaható naprakésszé tétel túlfizetett összegek visszatéríttetését teszi szükségessé, ezt a visszatéríttetést a következő naprakésszé tétel hatálybalépésének időpontjától számított legfeljebb 12 hónapra lehet elosztani. 2. FEJEZET A DÍJAZÁS ÉS A NYUGDÍJAK IDŐKÖZI NAPRAKÉSSZÉ TÉTELE (A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 65. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE) 4. cikk (1) A díjazásokra és nyugdíjakra vonatkozóan a személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése értelmében, január 1-jétől kezdődő hatállyal időközi naprakésszé tételt kell végezni, amennyiben június és december között jelentős változás következik be a megélhetési költségekben (az e melléklet 6. cikkében meghatározott érzékenységi küszöbérték figyelembevételével), és a vásárlóerő adott éves referencia-időszakon belüli változására vonatkozó előrejelzést megfelelően figyelembe kell venni. (2) Ezen időközi naprakésszé tételeket a díjazás éves naprakésszé tételekor figyelembe kell venni. 5. cikk (1) Minden év márciusában az Eurostat az e melléklet 13. cikkében előírt ülésen rendelkezésre bocsátott információk alapján előrejelzést készít a vásárlóerő változásáról az érintett időszak tekintetében. Ha ez az előrejelzés negatív százalékos arányt eredményez, az időközi naprakésszé tételek számításánál ezen arány felét kell figyelembe venni. (2) A megélhetési költségek változását Belgium és Luxemburg tekintetében az előző év júniusa és decembere közötti időszakra vonatkozó közös indexszel kell mérni. (3) Az egyes (Belgiumon és Luxemburgon kívüli) alkalmazási helyek esetében, amelyekre vonatkozóan korrekciós együttható került meghatározásra, az 1. cikk (3) bekezdésében említett gazdasági paritások decemberre vonatkozó becsült értékét kell kiszámítani. A megélhetési költségek változását az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban kell kiszámítani. 6. cikk (1) Az e melléklet 5. cikkének (2) bekezdésében említett hat hónapos időszakra vonatkozó érzékenységi küszöbérték egy 12 hónapos időszakra vonatkozóan 6 %-nak megfelelő százalékarány. (2) A küszöbértéket az alábbi eljárással összhangban kell alkalmazni, az e melléklet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazására is figyelemmel: a) ha Belgiumban és Luxemburgban az érzékenységi küszöbértéket elérik vagy meghaladják (a közös index alapján június és december között mérve), a díjazást minden alkalmazási hely vonatkozásában naprakésszé kell tenni az éves naprakésszé tételi eljárással, b) ha Belgiumban és Luxemburgban az érzékenységi küszöbértéket nem érik el, a korrekciós együtthatókat csak azon alkalmazási helyeken kell naprakésszé tenni, ahol a megélhetési költségek változása (a közvetett mutatókkal június és december között mérve) meghaladta a küszöbértéket. 7. cikk E melléklet 6. cikkének alkalmazásában: A naprakésszé tétel összege a közös index, adott esetben az előre jelzett fajlagos mutató felével szorozva, ha az előrejelzés negatív. A korrekciós együttható - ha Belgiumban és Luxemburgban a naprakésszé tételi küszöbértéket nem érik el - a vonatkozó gazdasági paritás és a személyzeti szabályzat 63. cikkében előírt átváltási árfolyamok közötti aránynak és a naprakésszé tétel értékének szorzata. 3. FEJEZET A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ HATÁLYBALÉPÉSÉNEK NAPJA (ALKALMAZÁSI HELYEK, AHOL A MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK JELENTŐSEN NŐNEK) 8. cikk (1) Azon alkalmazási helyek esetében, ahol a megélhetési költségek (a közvetett mutatók változásával mérve) jelentősen nőnek, a korrekciós együttható időközi naprakésszé tétel esetén január 1-jétől kezdődően, éves naprakésszé tétel esetén pedig július 1-jétől kezdődően lép hatályba. Ennek az a célja, hogy a vásárlóerő-veszteség összhangba kerüljön azon vásárlóerő-veszteséggel, amely egy olyan alkalmazási helyen állna fenn, ahol a megélhetési költségek változása megfelelt az érzékenységi küszöbértéknek. (2) Az éves naprakésszé tétel hatálybalépésének napja a következő: a) május 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 6 %, és b) május 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 10 %. (3) Az időközi naprakésszé tétel hatálybalépésének napja a következő: a) november 16. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 6 %, és b) november 1. azon alkalmazási helyek esetében, ahol az inflációs ráta magasabb mint 10 %. 4. FEJEZET A KORREKCIÓS EGYÜTTHATÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS VISSZAVONÁSA (A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 64. CIKKE) 9. cikk (1) Az érintett tagállamok megfelelő hatóságai, az Unió valamely intézményének vezetése vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó uniós tisztviselők képviselői kérhetik az arra a helyre vonatkozó korrekciós együttható meghatározását. Ezt a kérelmet az alkalmazási hely és az érintett tagállam fővárosa (Hollandia kivételével, ahol Amszterdam helyett Hágát kell figyelembe venni) között a megélhetési költségek tekintetében néhány éven keresztül észrevehető különbséget kimutató objektív tényezőkkel kell alátámasztani. Amennyiben az Eurostat megerősíti, hogy a különbség észrevehető (meghaladja az 5 %-ot) és tartós, a Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján korrekciós együtthatókat fogad el az érintett hely tekintetében. (2) A Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikkében foglaltak szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján dönt arról, hogy visszavonja egy bizonyos hely tekintetében a korrekciós együttható alkalmazását. Ebben az esetben a döntés a következőkön alapul: a) az érintett tagállam megfelelő hatóságainak, az Unió valamely intézménye vezetésének vagy az adott alkalmazási helyen dolgozó uniós tisztviselők képviselőinek kérelmén, amely kimutatja, hogy azon a helyen a megélhetési költségek már nem különböznek jelentősen (kevesebb mint 2 %) az érintett tagállam fővárosára vonatkozóan megállapított megélhetési költségektől. A konvergenciának tartósnak kell lennie, és az Eurostatnak meg kell erősítenie azt, b) azon a tényen, hogy az adott helyen már nem alkalmaznak uniós tisztviselőt és ideiglenes alkalmazottakat. 5. FEJEZET MÓDOSÍTÓ ÉS KIVÉTELI ZÁRADÉKOK 10. cikk Az éves naprakésszé tétel során használt fajlagos mutató értékének felső határa 2 %, alsó határa pedig - 2 %. Amennyiben a fajlagos mutató értéke meghaladja a felső határt vagy kisebb az alsó határnál, a naprakésszé tett érték kiszámításához a határ értékét kell használni. A 11. cikk alkalmazásakor az első bekezdés nem alkalmazandó. Az éves naprakésszé tételnek a fajlagos mutató alapján számított naprakésszé tett érték és a határ alapján számított naprakésszé tett érték közötti különbségből eredő maradékát a következő év április 1-jétől kell alkalmazni. 11. cikk (1) Amennyiben a Bizottság előjelzése szerint csökken az Unió reál-GDP-je a folyó évben, és a fajlagos mutató pozitív, a fajlagos mutatónak csak egy részét kell használni a naprakésszé tétel értékének kiszámításához. A naprakésszé tett értéknek a fajlagos mutató maradékához kapcsolódó maradékát a következő év egy későbbi dátumától kell alkalmazni. A naprakésszé tett érték e maradékát nem kell figyelembe venni a 10. cikk alkalmazásában. Az Unió GDP-jének értékét, a fajlagos mutató megosztásából eredő következményeket és az alkalmazás dátumát a következő táblázatnak megfelelően kell meghatározni: Uniós GDP A fajlagos mutatót érintő következmények A második rész kifizetésének dátuma [- 0,1 %; - 1 %] 33 %; 67 % n + 1 év április 1. [- 1 %; - 3 %] 0 %; 100 % n + 1 év április 1. - 3 % alatt 0 % - (2) Amennyiben különbség mutatkozik az (1) bekezdésben említett előrejelzés és az uniós GDP Bizottság által közzétett végső értéke között, e végső adatok pedig módosítanák az (1) bekezdésben foglalt táblázatban meghatározott következményeket, a szükséges korrekciókat - ideértve a pozitív és a negatív visszamenőleges kiigazításokat - ugyanennek a táblázatnak megfelelően kell elvégezni. (3) A korrekció eredményeként naprakésszé tett referenciaösszegeket a Bizottság a korrekciót követő két héten belül tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában. (4) Abban az esetben, ha az (1) vagy (2) bekezdés alkalmazása következtében a fajlagos mutató értéke nem szolgálta a díjazások és a nyugdíjak naprakésszé tételét, ez utóbbi érték alapján kell kiszámolni a jövőbeli naprakésszé tételt, amint a bruttó hazai terméknek az (1) vagy (2) bekezdés alkalmazásának évétől mért halmozott növekedése pozitívvá válik az Unióban. Az első mondatban említett értékre mindamellett analógia útján az e melléklet 10. cikkében meghatározott határok és elvek érvényesek. Az Eurostat e célból rendszeresen méri az uniós GDP alakulását. (5) Amennyiben szükséges, a 10. cikk és e cikk alkalmazásából eredő joghatások e melléklet hatályának a 15. cikkben említett megszűnése után is érvényben maradnak. 6. FEJEZET AZ EUROSTAT SZEREPE ÉS KAPCSOLATA A TAGÁLLAMOK NEMZETI STATISZTIKAI INTÉZETEIVEL ÉS EGYÉB MEGFELELŐ HATÓSÁGAIVAL 12. cikk Az Eurostat feladata az alapadatok minőségének és a díjazás naprakésszé tételének figyelembe vett tényezők kidolgozására használt statisztikai módszereknek az ellenőrzése. Az Eurostat elvégzi különösen az ilyen ellenőrzéshez szükséges értékeléseket, illetve kutatásokat. 13. cikk Az Eurostat minden év márciusában összehívja a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalainak vagy egyéb megfelelő hatóságainak szakértőiből álló, "A személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkével foglalkozó munkacsoport" elnevezésű munkacsoportot. Az ülésen a statisztikai módszertant és annak a fajlagos és ellenőrző mutatók, a közös index és a gazdasági paritások meghatározásával kapcsolatos végrehajtását kell megvizsgálni. A díjazás időközi naprakésszé tétele céljából a vásárlóerő változására vonatkozó előrejelzés elkészítéséhez szükséges információkat, valamint a központi közigazgatás szervezeti egységeinél a munkaidőre vonatkozó adatokat is rendelkezésre kell bocsátani. 14. cikk A tagállamok az Eurostat kérésére tájékoztatják az Eurostatot a központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők díjazásának összetételére és változására közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló tényezőkről. 7. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLATI ZÁRADÉK 15. cikk (1) E melléklet rendelkezéseit 2014. január 1-jétől2023. december 31-ig kell alkalmazni. (2) A Bizottság 2022. március 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés figyelembe veszi az e melléklet 2. cikke szerint elvégzett felmérést, és különösen azt vizsgálja meg, hogy az uniós tisztviselők által kapott díjazás és nyugdíj vásárlóerejének fejlődése összhangban van-e a központi közigazgatásban dolgozó nemzeti köztisztviselők vásárlóerejében bekövetkezett változásokkal. E jelentés alapján - adott esetben - a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 336. cikke alapján az e melléklet és a 66a. cikk módosítására irányuló javaslatot nyújt be. (3) Amíg az Európai Parlament és a Tanács nem fogad el rendeletet a Bizottság javaslata alapján, e melléklet és a 66a. cikk ideiglenesen továbbra is alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében és a személyzeti szabályzat 66a. cikkében meghatározott érvényességi időn túl is. (4) 2018 végén a Bizottság időközi jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére e melléklet és a személyzeti szabályzat 66a. cikkének alkalmazásáról.";

72. A XII. melléklet a következőképpen módosul:

a) a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"2. cikk

(1) A hozzájárulás naprakésszé tett mértéke július 1-jén lép hatályba, ugyanakkor, mint a személyzeti szabályzat 65. cikkének értelmében a díjazás éves naprakésszé tétele. A naprakésszé tétel nem vezethet az előző évben érvényes mértéknél egy százalékponttal több vagy kevesebb hozzájáruláshoz.

(2) A hozzájárulás naprakésszé tett mértéke - amely a biztosításmatematikai számításból származott volna - és az (1) bekezdés utolsó mondatában említett eltérésből származó naprakésszé tétel között megállapított különbség nem téríthető vissza vagy - következésképpen - nem vehető figyelembe a későbbi biztosításmatematikai számításokban. A hozzájárulás mértékét, amely a biztosításmatematikai számításból származott volna, meg kell említeni az e melléklet 1. cikkében előírt értékelési jelentésben.";

b) a 4. cikk (6) bekezdésében a "12 éves" szövegrész helyébe a "30 éves" szövegrész lép;

c) a 10. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében a "12 évre" szövegrész helyébe a "30 évre" szövegrész lép;

d) a 11. cikk után a következő cikket kell beilleszteni: "11a. cikk 2020-ig a 4. cikk (6) bekezdésének, a 10. cikk (2) bekezdésének és a 11. cikk (2) bekezdésének alkalmazása céljából a mozgóátlagot a következő idősávok alapján kell számolni:

2014-ban 16 év

2015-ban 18 év

2016-ban 20 év

2017-ban 22 év

2018-ban 24 év

2019-ban 26 év

2020-ban 28 év.";

e) a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"12. cikk

A VIII. melléklet 4. és 8. cikkében szereplő, a kamatos kamat kiszámításához használt kamatláb az e melléklet 10. cikkében említett tényleges kamatláb, és azt - szükség esetén - az ötévenként elvégzendő biztosításmatematikai értékelések alkalmával naprakésszé kell tenni.

A naprakésszé tételt illetően a VIII. melléklet 4. és 8. cikkében említett kamatláb referencia-kamatlábnak minősül. A Bizottság a naprakésszé tett tényleges kamatlábat tájékoztatás céljából a naprakésszé tétel után két héten belül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.";

f) a 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"14. cikk

(1) A Bizottság 2022-ben jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A jelentés figyelembe veszi e melléklet költségvetési hatásait, és értékeli a nyugdíjrendszer biztosításmatematikai egyensúlyát. E jelentés alapján - adott esetben - a Bizottság e melléklet módosítására irányuló javaslatot terjeszt elő.

(2) A Bizottság 2018-ban időközi jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e melléklet alkalmazásáról.";

73. A XIII. melléklet a következőképpen módosul:

a) a 7. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében a "kiigazítását" szó helyébe a "naprakésszé tételét" szó lép;

b) a 10., 14-17. cikket és a 18. cikk (2) bekezdését el kell hagyni;

c) a 18. cikk (1) bekezdésében a "kiigazításával" szó helyébe a "naprakésszé tételével" szó, valamint az "igazítják ki" kifejezés helyébe a "kell naprakésszé tenni" kifejezés lép;

d) a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"19. cikk

A 1023/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) rendelkezései ellenére a személyzeti szabályzat 63., 64., 65., 82. és 83a. cikke, XI. és XII. melléklete, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozóalkalmazási feltételek 20. cikkének (1) bekezdése, 64., 92. és 132. cikke, 2013.11.1. előtt hatályos változatukban kizárólag azon kiigazítások céljából maradnak továbbra is hatályban, amelyek szükségesek Európai Unió Bírósága által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke szerint e cikkek alkalmazása tárgyában hozott ítéletekben foglaltak teljesítéséhez.

e) a 20. cikk a következőképpen módosul:

i. a (2) bekezdést el kell hagyni;

ii. a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Az említett tisztviselők nyugdíjára csak akkor vonatkozik a korrekciós együttható, ha a tisztviselő lakóhelye megegyezik utolsó alkalmazási helyével vagy a VII. melléklet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti származási helye szerinti országgal. A nyugdíjban részesülő tisztviselő azonban családi vagy orvosi okokból kérheti a kinevezésre jogosult hatóságtól, hogy módosítsa a származási helyet; a határozatot e kérdésben az érintett tisztviselő által bemutatott, megfelelő igazolások alapján kell meghozni.";

iii. a (4) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni;

f) a 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"21. cikk

A személyzeti szabályzat 77. cikke második bekezdésének második mondata ellenére azok a tisztviselők, akik 2004. május 1-je előtt léptek szolgálatba, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban kiszámított nyugdíjszerző szolgálati évek mindegyike tekintetében jogosultak az abban említett illetményük 2 %-ára.

Azok a tisztviselők, akik 2004. május 1. és 2013. december 31. közötti időszakban léptek szolgálatba, a VIII. melléklet 3. cikkével összhangban kiszámított nyugdíjszerző szolgálati évek mindegyike tekintetében jogosultak az abban említett illetményük 1,9 %-ára.";

g) a 22. cikk helyébe a következő szöveg lép: "22. cikk (1) Azok a tisztviselők, aki 2004. május 1-jén legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeztek, a 60. életévük betöltésekor öregségi nyugdíjra jogosultak. Azok a tisztviselők, akik 2014. május 1-jén 35 évesek vagy idősebbek, és akik 2014. január 1. előtt léptek szolgálatba, a következő táblázatban feltüntetett életkorban jogosultak öregségi nyugdíjra: Az a tisztviselő, aki 2014. május 1-jén még nem töltötte be 35. életévét, 65 éves korában jogosult öregségi nyugdíjra. Azok a tisztviselők azonban, akik 2014. május 1-jén 45 évesek vagy idősebbek és 2004. május 1-je és 2013. december 31-e között léptek szolgálatba, továbbra is 63 éves korukban jogosultak öregségi nyugdíjra. Azon tisztviselők esetében, akik 2014. január 1-je előtt léptek szolgálatba, a nyugdíjkorhatárt - amelyet a személyzeti szabályzatnak a nyugdíjkorhatárra vonatkozó valamennyi hivatkozása szempontjából kell figyelembe venni - a fenti rendelkezésekkel összhangban kell megállapítani, kivéve, ha a személyzeti szabályzat ettől eltérően rendelkezik. (2) A VIII. melléklet 2. cikke ellenére azok a tisztviselők, akik 2014. január 1-je előtt léptek szolgálatba és az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó életkor betöltése után is szolgálatban maradnak, a nyugdíjkorhatár elérését követő minden egyes év után az alapilletményük 2,5 %-ának megfelelő kiegészítő emelésre jogosultak, feltéve, hogy - adott esetben - a nyugdíj teljes összege a személyzeti szabályzat 77. cikkének második vagy harmadik bekezdése értelmében nem haladja meg az utolsó alapilletményük 70 %-át. Az 50. életévüket betöltött vagy 2004. május 1-jén legalább 20 év szolgálati idővel rendelkező tisztviselők esetében az előző albekezdésben említett nyugdíjemelés nem lehet kevesebb, mint a 60 éves korban megszerzett nyugdíjjogosultság 5 %-a. Az emelést elhalálozás esetén is meg kell adni, ha a tisztviselő az öregségi nyugdíjra jogosultságot adó életkor betöltése után is szolgálatban marad. Ha - a IVa. melléklet szerint - a 2014. január 1-je előtt szolgálatba lépett és részmunkaidőben dolgozó tisztviselő a munkavégzés időtartama arányában járul hozzá a nyugdíjrendszerhez, akkor az e cikkben előírt, a nyugdíjjogosultsággal kapcsolatos emelést is csak ugyanilyen arányban kell alkalmazni. (3) Amennyiben a tisztviselő az e cikk rendelkezései szerinti öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt vonul nyugdíjba, csak a VIII. melléklet 9. cikkének b) pontjában meghatározott csökkentés fele vonatkozik a 60. életév és a nyugdíjkorhatár közötti időszakra. (4) A IV. melléklet egyetlen cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az a tisztviselő, akire az (1) bekezdés szerint 65 évesnél alacsonyabb nyugdíjkorhatár vonatkozik, az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig jogosult a mellékletben szereplő juttatásra az ott meghatározott feltételek szerint. Ezen életkor felett azonban 65 éves koráig a tisztviselő továbbra is megkapja a juttatást, amíg a maximális nyugdíjat el nem éri, kivéve, ha a személyzeti szabályzat 42c. cikke kerül alkalmazásra.";

h) a 23. cikk helyébe a következő szöveg lép: "23. cikk (1) A személyzeti szabályzat 52 cikke a) pontjának alkalmazásakor és az 50. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a 2014. január 1-je előtt szolgálatba lépett tisztviselőt automatikusan nyugdíjazni kell annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben betölti a 65. életévét. A 2014. január 1-je előtt szolgálatba lépett tisztviselők esetében a személyzeti szabályzat 78. cikkének második bekezdésében, 81a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és a VIII. melléklet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a "66 éves" és a "66. életévét" kifejezések "65 éves" és "65. életévét" kifejezésekként értelmezendők. (2) A személyzeti szabályzat 52. cikke ellenére a VIII. melléklet 9. cikke b) pontjának alkalmazását kérheti az alábbiak szerint az a tisztviselő, aki 2014. január 1-je előtt lépett szolgálatba, és aki azt megelőzően lép ki a szolgálatból, hogy e melléklet 22. cikkével összhangban jogosult lett volna az öregségi nyugdíjra: (3) A személyzeti szabályzat 50. cikkének nyolcadik bekezdésétől eltérve, a szolgálat érdekében nyugdíjazott tisztviselő a személyzeti szabályzat 50. cikke első bekezdésének megfelelően a VIII. melléklet 9. cikke szerinti nyugdíj folyósítására jogosult az alábbi táblázatnak megfelelően:

a) 2015. december 31-ig 55. életévétől kezdődően;

b) 2016. december 31-ig 57. életévétől kezdődően.

i) a szöveg a következő cikkel egészül ki:

"24a. cikk

A 2014. január 1-je előtt megállapított nyugdíjak esetében a kedvezményezett nyugdíjjogosultságát ezt az időpontot követően továbbra is a jogosultság kezdeti megállapításakor alkalmazott szabályokkal összhangban kell megállapítani. Ugyanez vonatkozik a közös betegbiztosítási rendszer keretében nyújtott biztosításra.";

j) a 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"28. cikk

(1) Azok az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében említett alkalmazottak, akik 2004. május 1-jén szerződéses jogviszonyban álltak, és akiket az említett napot követően és 2014. január 1-je előtt tisztviselőnek neveznek ki, a nyugdíjba vonuláskor az ideiglenes alkalmazottként szerzett nyugdíjjogosultság - a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti nyugdíjkorhatár változását figyelembe vevő - biztosításmatematikai kiigazítására jogosultak.

(2) Azok az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2., 3a. és 3b. cikkében említett alkalmazottak, akik 2014. január 1-jén szerződéses jogviszonyban állnak, és akiket az említett napot követően tisztviselőnek neveznek ki, a nyugdíjba vonuláskor az ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottként szerzett nyugdíjjogosultság - a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti nyugdíjkorhatár változását figyelembe vevő - biztosításmatematikai kiigazítására jogosultak, feltéve, hogy 2014. május 1-jén legalább 35 évesek.";

k) a szöveg a következő szakasszal egészül ki: "5. Szakasz 30. cikk (1) Az I. melléklet A. szakaszának 2. pontjától eltérően az AD besorolási csoportban 2013. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőkre az alábbi álláshely-típusokat tartalmazó táblázat vonatkozik: (2) A kinevezésre jogosult hatóság 2014. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint álláshely-típusokba sorolja az AD besorolási csoportba tartozó, 2013. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőket: (3) A (2) bekezdéstől eltérően az AD 9 és AD 12 közötti besorolású, külön feladatok ellátó tisztviselőket a kinevezésre jogosult hatóság 2015. december 31. előtt "egységvezetőnek vagy azonos rangúnak" vagy "tanácsadónak vagy azonos rangúnak" sorolhatja be. A kinevezésre jogosult hatóságok rendelkezéseket hoznak e cikk érvényre juttatása érdekében. Az e rendelkezés hatálya alá tartozó tisztviselők összlétszáma azonban nem haladhatja meg a 2013. december 31-én az AD besorolási csoportba tartozó tisztviselők létszámának 5 %-át. (4) Egy álláshely-típusba való besorolás addig marad érvényben, amíg a tisztviselőt be nem sorolják egy másik álláshely-típushoz tartozó új beosztásba. (5) Amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a tanácsosi álláshellyel rendelkező, az AD 12 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába tartozó tisztviselők alapfizetése 2016. január 1-jével az AD 12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának és az AD 12 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatának megfelelő fizetések közötti különbséggel megegyező összeggel megemelkedik. (6) Amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a tanácsosi álláshellyel rendelkező és az (5) bekezdésben említett intézkedésből részesülő, az AD12 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába tartozó tisztviselők alapilletménye két év elteltével az AD12 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatának és az AD12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel ismételten megemelkedik. (7) Az (5) bekezdéstől eltérve a tanácsosi álláshellyel rendelkező, AD12 besorolási fokozatba tartozó, 2004. május 1-jét megelőzően felvett és 2004. május 1-je és 2013. december 31-e között elő nem léptetett tisztviselőkre a következő rendelkezések alkalmazandók: (8) Amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, az átmeneti kategóriájú tanácsosi álláshellyel rendelkező, az AD13 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába tartozó tisztviselők alapilletménye 2016. január 1-jével az AD13 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának és az AD13 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel megemelkedik. (9) Amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, az átmeneti kategóriájú tanácsosi álláshellyel rendelkező és a (8) bekezdésben említett intézkedésből részesülő, az AD13 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatába tartozó tisztviselők alapilletménye két év elteltével az AD13 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatának és az AD13 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel ismételten megemelkedik. (10) Az (5)-(9) bekezdések értelmében alapilletmény-emelésben részesülő, majd azt követően ugyanazon besorolási fokozaton belül egységvezetőnek vagy azonos rangúnak, illetve tanácsadónak vagy azonos rangúnak kinevezett tisztviselők megtartják az ily módon megemelt alapilletményüket. (11) A 46. cikk első mondatától eltérve azok a tisztviselők, akiket eggyel magasabb besorolási fokozatba neveznek ki, és akik megkapják az alapilletmény (5), (6), (8) és (9) bekezdésben említett emelését, az adott besorolási fokozat második fizetési fokozatába kerülnek. Ők elveszítik az alapilletmény (5), (6), (8) és (9) bekezdésben említett emelésével járó előnyt. (12) Az alapilletmény (7) bekezdésben említett emelését előléptetés után nem kell kifizetni, és nem számít bele a havi alapilletmény emelkedésének meghatározására szolgáló, e melléklet 7. cikkének (5) bekezdésében említett alapösszegbe. 31. cikk (1) Az I. melléklet A. szakaszának 2. pontjától eltérően az AST besorolási csoportban 2013. december 31-én szolgálatban álló tisztviselőkre az alábbi álláshely-típusokat tartalmazó táblázat vonatkozik: (2) A kinevezésre jogosult hatóság 2014. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint álláshely-típusokba sorolja az AST besorolási csoportba tartozó, 2013. december 31-jén szolgálatban álló tisztviselőket: (3) Egy álláshely-típusba való besorolás addig marad érvényben, amíg a tisztviselőt be nem sorolják egy másik álláshely-típushoz tartozó új beosztásba. Az átmeneti kategóriájú irodai asszisztensek és az átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak kizárólag a személyzeti szabályzat 4. cikkében és 29. cikkének (1) bekezdésében lefektetett eljárásnak megfelelően sorolhatók be az I. melléklet A. szakaszában meghatározott asszisztensi álláshely-típusba. Előléptetésre csak az (1) bekezdésben feltüntetett álláshely-típusoknak megfelelő előmeneteli-struktúrákon belül van lehetőség. (4) A személyzeti szabályzat 6. cikkének (1) bekezdésétől és az I. melléklet B. szakaszától eltérően az átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak esetében külön kell kiszámítani a soron következő magasabb besorolási fokozatban előléptetési célokból szükséges betöltetlen álláshelyek számát. Az alábbi szorzótényezők alkalmazandók: Az átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak tekintetében az érdemek előléptetési célú összehasonlítására (a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdése) azonos besorolási fokozatba tartozó és besorolású tisztviselők között kerül sor. (5) Azok az átmeneti kategóriájú irodai asszisztensek és átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazottak, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi C vagy D kategóriába tartoztak, a VI. melléklet szerint továbbra is jogosultak lesznek kompenzációs szabadságra vagy díjazásra, amennyiben a szolgálati követelmények nem teszik lehetővé kompenzációs szabadság igénybevételét a túlórát követő két hónapban. (6) Azok a tisztviselők, akik a személyzeti szabályzat 55a. cikke (2) bekezdésének g) pontja és IVa. melléklete 4. cikke alapján engedélyt kaptak arra, hogy 2014. január 1-je előtt és ezt követően részmunkaidőben dolgozzanak, ugyanezen feltételekkel továbbra is dolgozhatnak részmunkaidőben legfeljebb összesen öt évig. (7) Az e melléklet 22. cikke értelmében 65 éves koruk előtt nyugdíjazásra jogosult tisztviselők esetében a személyzeti szabályzat 55a. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett hároméves időszak tovább tarthat a nyugdíjkorhatár elérésénél, de nem tarthat tovább a 65. életév betöltésénél. 32. cikk A személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikke negyedik bekezdésének első mondatától eltérve nem kötelező gondoskodni az AST/SC besorolási csoport képviseletéről a személyzeti bizottságban egészen a következő személyzeti bizottsági választásokig, amelyeken az AST/SC személyzet már képviseltetheti magát. 33. cikk A személyzeti szabályzat 40. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben valamely tisztviselő 2013. december 31-ével teljes pályafutása során több mint tíz évet töltött személyes okokkal indokolt szabadságon, a személyes okokkal indokolt szabadság teljes hossza a tisztviselő teljes pályafutása során nem haladhatja meg a 15 évet.".

a) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 14 besorolású tisztviselőket, akik nem igazgatók vagy azonos rangúak, egységvezetők vagy azonos rangúak, illetve tanácsadók vagy azonos rangúak, "átmeneti kategóriájú vezető tanácsosnak" kell besorolni.

b) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 13 besorolású tisztviselőket, akik nem egységvezetők vagy azonos rangúak, illetve tanácsadók vagy azonos rangúak, "átmeneti kategóriájú tanácsosnak" kell besorolni.

c) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 9 és AD 14 közötti besorolású tisztviselőket, akik egységvezetők vagy azonos rangúak, "egységvezetőnek vagy azonos rangúnak" kell besorolni.

d) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 13 vagy AD 14 besorolású tisztviselőket, akik tanácsadók vagy azonos rangúak, "tanácsadónak vagy azonos rangúnak" kell besorolni.

e) A 2013. december 31-én szolgálatban álló AD 5 és AD 12 közötti besorolású tisztviselőket, akik nem egységvezetők vagy azonos rangúak, "tanácsosnak" kell besorolni.

a) amennyiben megfelelnek a 44. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a 8. fizetési fokozatba tartozó tisztviselők alapilletménye 2016. január 1-jével az AD12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának és az AD12 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel megemelkedik.

b) amennyiben az a) pontban említett intézkedés kiterjed rájuk, a 8. fizetési fokozatba tartozó tisztviselők alapilletménye két év elteltével az AD12 besorolási fokozat 5. fizetési fokozatának és az AD12 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatának megfelelő illetmények közötti különbséggel megegyező összeggel ismételten megemelkedik.

a) Azok a tisztviselők, akik 2013. december 31-én az AST 10 vagy az AST 11 besorolási fokozatban vannak, az "átmeneti kategóriájú vezető asszisztens" álláshely-típusba kell besorolni.

b) Azok az a) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi B kategóriába tartoztak, vagy akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi C vagy D kategóriába tartoztak és korlátozások nélkül az AST besorolási csoport tagjaivá váltak, illetve a 2004. május 1-je után felvett, AST besorolási csoportba tartozó tisztviselők az "átmeneti kategóriájú asszisztens" álláshely-típusba sorolandók.

c) Azok az a) és b) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi C kategóriába tartoztak, az "átmeneti kategóriájú irodai asszisztens" álláshely-típusba sorolandók.

d) Azok az a) és b) pontba nem tartozó tisztviselők, akik 2004. május 1-jét megelőzően a korábbi D kategóriába tartoztak, az "átmeneti kategóriájú kisegítő alkalmazott" álláshely-típusba sorolandók.

2. cikk

Az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek a következőképpen módosulnak:

1. Az 1. cikk második francia bekezdését el kell hagyni.

2. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

"f) a költségvetésnek a személyzeti szabályzat 1a. cikke (2) bekezdése szerinti egyes ügynökségekre vonatkozó részéhez mellékelt álláshely-jegyzékben felsorolt és a költségvetési hatóságok által ideiglenesnek minősített álláshelyek betöltésére felvett alkalmazottak, kivéve ügynökségeknek az ügynökséget létrehozó uniós aktusban meghatározott vezetőit és vezető-helyetteseit, valamint a szolgálat érdekében valamely ügynökséghez kirendelt tisztviselőket."

3. A 3. cikket el kell hagyni.

4. A 3b. cikk b) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"i. Az AST/SC vagy az AST besorolási csoportba tartozó tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak."

5. A 8. cikk első bekezdésében a "2. cikk a) pontjának" kifejezés helyébe a "2. cikk a) vagy f) pontjának" kifejezés lép.

6. A 10. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

7. A 11. cikk a következőképpen módosul:

a) az első bekezdés első mondatában a "11-26. cikkét" helyébe a "11-26a. cikkét" lép;

b) a harmadik bekezdésben a "második bekezdésében" helyébe a "harmadik bekezdésében" lép.

8. A 12. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az ideiglenes alkalmazottak alkalmazása során arra kell törekedni, hogy az intézmény részére olyan személyek munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek, és akiket az Unió tagállamainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon vettek fel.

Az ideiglenes alkalmazottakat faji, politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződésen, nemen vagy nemi irányultságon alapuló megkülönböztetés, valamint a családi állapotukra vagy helyzetükre való tekintet nélkül kell kiválasztani.

Semmilyen álláshely sem tartható fenn valamely tagállam állampolgárai számára. Az uniós polgárok egyenlőségének elve mindazonáltal lehetővé teszi valamennyi intézmény számára, hogy objektív körülmények által nem igazolt, az ideiglenes alkalmazottak nemzetiség szerinti megoszlása tekintetében jelentős egyensúlyhiány észlelése esetében megfelelő intézkedéseket fogadjanak el. Ezeknek a megfelelő intézkedéseknek igazoltnak kell lenniük és nem vezethetnek az érdem alapú kiválasztástól eltérő felvételi követelményekhez. Ilyen megfelelő intézkedések elfogadása előtt a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános rendelkezéseket fogad el e bekezdés érvényre juttatása céljából.

A Bizottság 2014. január 1-től számítva három év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző bekezdés végrehajtásáról.

Annak megkönnyítése érdekében, hogy a személyzeti felvétel a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjen, az intézmények igyekeznek támogatni az alkalmazottak gyermekeinek többnyelvű és multikulturális oktatását.";

b) az (5) bekezdésben a "Valamennyi intézmény" kifejezés helyébe az "A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság" kifejezés lép.

9. A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"14. cikk

(1) Az ideiglenes alkalmazottak kilenc hónapos próbaidőt teljesítenek.

Ha a próbaidő során az ideiglenes alkalmazott feladatait betegség, a személyzeti szabályzat 58. cikke szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 15 hónapot.

(2) Az ideiglenes alkalmazottról a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelő jelentés, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő.

Ezt az értékelő jelentést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani. Az értékelő jelentést és az észrevételeket az ideiglenes alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak. A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság az értékelő jelentés alapján határozhat úgy, hogy az ideiglenes alkalmazottat egy hónapos felmondási idővel, a próbaidő letelte előtt elbocsátja, vagy a próbaidő fennmaradó időtartamára az ideiglenes alkalmazottat másik szervezeti egységhez oszthatja be.

(3) Legkésőbb egy hónappal a próbaidő lejárta előtt az ideiglenes alkalmazottnak a beosztásával járó feladatok ellátására való alkalmasságára, valamint hatékonyságára és a szolgálatban nyújtott magatartására vonatkozó értékelő jelentést kell készíteni. Ezt az értékelő jelentést közölni kell az ideiglenes alkalmazottal, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani.

Amennyiben az értékelő jelentés az ideiglenes alkalmazott elbocsátására vagy - kivételes esetben - az (1) bekezdéssel összhangban a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelő jelentést és az észrevételeket az ideiglenes alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak.

Azt az ideiglenes alkalmazottat, akinek a munkája vagy magatartása nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy álláshelyén véglegesítsék, el kell bocsátani.

A végső döntést az e bekezdésben említett értékelő jelentés, valamint a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság számára az ideiglenes alkalmazottnak a személyzeti szabályzat II. címével összefüggésben tanúsított magatartása kapcsán rendelkezésre álló adatok alapján kell meghozni.

(4) Az elbocsátott ideiglenes alkalmazott minden befejezett próbaidős hónap után havi alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult.";

10. A 15. cikk (1) bekezdésben az első albekezdés az alábbi mondattal egészül ki:

"A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság által elfogadott besorolási kritériumoknak megfelelően besorolt ideiglenes alkalmazottak megőrzik a fizetési fokozatban e minőségükben megszerzett szolgálati idejüket, amennyiben közvetlenül a megelőző ideiglenes szolgálati időszakot követően ugyanolyan besorolású ideiglenes alkalmazottnak nevezik ki őket.";

11. A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"16. cikk

A személyzeti szabályzatnak a szabadságra, a munkaidőre, a túlórára, a váltott műszakban történő munkavégzésre, a munkahelyi vagy otthoni készenléti szolgálatra, valamint a munkaszüneti napokra vonatkozó 42a., 42b., valamint 55-61. cikkeit analógia útján kell alkalmazni. A külön szabadság, valamint a szülői és a családi szabadság időtartama nem terjedhet túl a szerződés időtartamán. Ezenfelül a személyzeti szabályzat 41., 42., 45. és 46. cikke analógia útján alkalmazandó a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 29. cikkében említett ideiglenes alkalmazottakra, függetlenül felvételük időpontjától.

A személyzeti szabályzat 59. cikkében előírt fizetett betegszabadság azonban nem haladhatja meg a három hónapot vagy az ideiglenes alkalmazott által ledolgozott időt, ha ez utóbbi időtartam a hosszabb. A szabadság nem terjedhet túl az érintett szerződésének időtartamán.

E határidők lejártával fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azt az alkalmazottat, akinek munkaviszonyát annak ellenére sem szüntetik meg, hogy feladatait még nem képes ellátni.

Amennyiben azonban az alkalmazottnál foglalkozási betegség alakult ki vagy feladatainak elvégzése során balesetet szenvedett, munkaképtelenségének teljes időtartama alatt továbbra is a teljes díjazását kell kapnia addig, amíg a 33. cikk szerint rokkantsági nyugdíjban nem részesül.";

12. A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép: "17. cikk Kivételes esetben az ideiglenes alkalmazott részére saját kérésére kényszerítő személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. A személyzeti szabályzat 12b. cikke a személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadság ideje alatt is alkalmazandó. A 12b. cikk szerinti engedély ideiglenes alkalmazottnak nem adható olyan foglalkozásszerűen végzett tevékenység folytatása céljára - függetlenül attól, hogy az jövedelemszerző-e vagy sem -, amely lobbizással vagy intézményének nyújtott tanácsadással jár, illetve az intézmény jogos érdekeivel való összeütközéshez vagy ennek lehetőségéhez vezethet. A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság határozza meg az ilyen szabadság időtartamát, amely nem haladhatja meg az alkalmazott által már leszolgált idő egynegyedét, vagy: Az első bekezdéssel összhangban engedélyezett szabadság időtartamát a személyzeti szabályzat 44. cikke első bekezdésének alkalmazása során nem kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az ideiglenes alkalmazott fizetés nélküli szabadságon van, fel kell függeszteni tagságát a 28. cikk szerinti szociális biztonsági rendszerben. Azon ideiglenes alkalmazott azonban, aki nem végez jövedelemszerző tevékenységet, legkésőbb a fizetés nélküli szabadságának kezdetét követő egy hónapon belül kérelmezheti, hogy a 28. cikkben említett kockázatokkal szemben továbbra is részesüljön biztosításban, feltéve, hogy szabadsága időtartama alatt viseli az abban a cikkben előírt járulékok költségének felét; a járulékot az ideiglenes alkalmazott utolsó alapilletménye alapján kell kiszámítani. Ezenkívül a 2. cikk c) vagy d) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazott, aki bizonyítja, hogy más nyugdíjbiztosítási rendszerben nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy a fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt továbbra is nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve, hogy a 41. cikkben megállapított mérték háromszorosának megfelelő járulékfizetést teljesít; a járulékokat az alkalmazott besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő alapilletmény alapján kell kiszámítani. A szülési szabadságot és annak kifizetését biztosítani kell azon nők számára, akik esetében ez a szabadság a szerződésük lejárta előtt kezdődik meg.";

- három hónapot, ha az alkalmazott szolgálati ideje kevesebb mint négy év;

- minden más esetben a tizenkét hónapot.

13. A 20. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdésben a "kiigazítására" szó helyébe a "naprakésszé tételére" szó lép;

b) a (3) bekezdésben az "ideiglenes járulékra" kifejezés helyébe a "szolidaritási adóra" kifejezés lép;

c) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A személyzeti szabályzat 44. cikkét az ideiglenes alkalmazottakra analógia útján kell alkalmazni.";

14. A 28a. cikk a következőképpen módosul:

a) a 3. cikk utolsó mondatában a "igazíthatók ki" kifejezés helyébe a "tehetők naprakésszé" szó lép;

b) a (10) bekezdésben az "Unió intézményei" helyébe az "intézmények 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságai" kifejezés lép;

c) a (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A Bizottság kétévente jelentést nyújt be a munkanélküli-biztosítási rendszer pénzügyi helyzetéről. A jelentéstől függetlenül a Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikke szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazíthatja az e cikk (7) bekezdése szerinti hozzájárulásokat, amennyiben ez a rendszer egyensúlyának érdekében szükséges.";

15. A 33. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a "65. életéve" kifejezés helyébe a "66. életéve" kifejezés lép.

16. A 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"34. cikk

Az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti örökösei jogosulttá válnak a 35-38. cikkekben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.

Valamely rokkantsági támogatásban részesülő volt alkalmazott, egykor öregségi nyugdíjban részesülő, a 2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja szerinti volt alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt alkalmazott elhalálozása esetén az elhalálozott alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti örökösei jogosultak az említett mellékletben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.

Amennyiben valamely ideiglenes alkalmazott, rokkantsági támogatásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő volt ideiglenes alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt ideiglenes alkalmazott tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ideiglenes nyugdíjakra vonatkozó 5. és 6. fejezetét kell analógia útján alkalmazni az alkalmazott házastársára és az általa eltartottnak minősülő személyekre.";

17. A 36. cikk első bekezdésének harmadik mondatában a "2. cikk a), c) vagy d) pontja" helyébe "2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja" lép.

18. A 37. cikk negyedik bekezdésében a "63. életévének" kifejezés helyébe a "nyugdíjkorhatár" kifejezés lép, és a "2. cikk a), c) vagy d) pontja" szövegrész helyébe "2. cikk a), c), d), e) vagy f) pontja" lép.

19. A 39. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A szolgálatból történő kilépéskor a 2. cikk szerinti alkalmazott öregségi nyugdíjra, a biztosításmatematikai egyenérték átruházására vagy távozási díjra jogosult a személyzeti szabályzat V. címének 3. fejezetével és VIII. mellékletével összhangban. Amennyiben az alkalmazott öregségi nyugdíjra jogosult, a nyugdíjjogosultságát a 42. cikk alapján kifizetett összegek arányában csökkenteni kell.";

20. A 42. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság által meghatározott feltételekkel összhangban az alkalmazott kérheti, hogy az említett hatóság teljesítsen minden olyan kifizetést, amelyet az alkalmazottnak származási országában nyugdíjjogosultsága megszerezéséhez vagy fenntartásához teljesítenie kell.";

21. A 47. cikk helyébe az alábbi szöveg lép: "47. cikk Az elhalálozás miatti megszűnés esetén kívül az ideiglenes alkalmazott szolgálati viszonya megszűnik:

a) annak a hónapnak az utolsó napján, amikor az alkalmazott betölti 66. életévét, vagy adott esetben a személyzeti szabályzat 52. cikkének második és harmadik albekezdése szerint meghatározott időpontban; vagy

b) határozott időre szóló szerződés esetén:

i. a szerződésben meghatározott napon;

ii. a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, ha a szerződés biztosítja az alkalmazottnak vagy az intézménynek a korábbi megszüntetés lehetőségét. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de összesen legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. Azon ideiglenes alkalmazottak esetében, akiknek szerződését meghosszabbították, a felmondási idő legfeljebb hat hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással alátámasztott terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a felmondási időt az orvosi igazolással alátámasztott terhesség, a szülési szabadság vagy - a fent említett korlátokra is figyelemmel - a betegszabadság idejére fel kell függeszteni. Ha az intézmény mondja fel a szerződést, az alkalmazott szolgálati alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult szolgálati jogviszonya megszűnésének és a szerződés lejártának napja közötti időszakban;

iii. ha az alkalmazott már nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett rendelkezésben előírt kivétel alkalmazásának lehetőségére is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az ii. alpontban említett felmondási időt kell alkalmazni; vagy

c) határozatlan időre szóló szerződés esetén:

i. a szerződésben meghatározott felmondási idő végén; a felmondási idő teljesített szolgálati évenként nem lehet rövidebb egy hónapnál, de legalább három hónap és legfeljebb tíz hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással alátámasztott terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a felmondási időt az orvosi igazolással alátámasztott terhesség, a szülési szabadság vagy - a fent említett korlátokra is figyelemmel - a betegszabadság idejére fel kell függeszteni; vagy

ii. ha az alkalmazott már nem felel meg a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, az említett rendelkezésben előírt kivétel alkalmazásának lehetőségére is figyelemmel. Amennyiben a kivételt nem engedélyezik, az i. alpontban említett felmondási időt kell alkalmazni.";

22. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"48a. cikk

A személyzeti szabályzat 50. cikke bármely adott parlamenti ciklusban analógia útján alkalmazható az Európai Parlament képviselőcsoportjainak legfeljebb öt vezető, AD 15 vagy AD 16 besorolási fokozatba tartozó ideiglenes alkalmazottjára, feltéve, hogy már betöltötték ötvenötödik életévüket, az intézményeknél húsz év szolgálati viszonnyal rendelkeznek és legalább 2,5 év szolgálati időt töltöttek el legutóbbi besorolási fokozatukban.";

23. Az 50c. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

24. A II. cím az alábbi fejezettel egészül ki:

"11. FEJEZET

A 2. CIKK F) PONTJÁBAN EMLÍTETT IDEIGLENES ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ KÜLÖNRENDELKEZÉSEK

51. cikk

A 2. cikk f) pontja szerinti ideiglenes alkalmazottakra analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 37. és 38. cikkét, a 37. cikk első bekezdésének b) pontja kivételével.

52. cikk

A 17. cikk harmadik bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2. cikk f) pontjában említett, határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező ideiglenes alkalmazottak számára szolgálati idejüktől függetlenül egy évet meg nem haladó időtartamra fizetés nélküli szabadságot lehet engedélyezni.

Az ilyen szabadság teljes időtartama az alkalmazott teljes pályafutása során nem haladhatja meg a tizenkét évet.

Az ideiglenes alkalmazott által betöltött álláshelyre más személyt lehet alkalmazni.

A szabadság lejártával az ideiglenes alkalmazottat vissza kell helyezni a besorolási fokozatának megfelelő első álláshelyre, amely besorolási csoportjában megüresedik, feltéve, hogy megfelel az adott álláshely követelményeinek. Amennyiben az ideiglenes alkalmazott visszautasítja a felajánlott álláshelyet, ugyanazon feltételek mellett megtartja a visszahelyezésre vonatkozó jogát, amennyiben a besorolási csoportján belül a besorolási fokozatának megfelelő következő hely megüresedik; amennyiben a felajánlott álláshelyet másodszor is elutasítja, az intézmény azonnali hatállyal megszüntetheti az alkalmazotti jogviszonyt. Tényleges visszahelyezéséig vagy kirendeléséig az ideiglenes alkalmazott személyes okokkal indokolt, fizetés nélküli szabadságon marad.

53. cikk

A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak egy vagy több ügynökség által szervezett kiválasztási eljárás alapján alkalmazhatóak. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal az érintett ügynökség vagy ügynökségek kérelmére segítséget nyújt az ügynökségeknek, különösen a tesztek tartalmának meghatározása és a kiválasztási eljárások megszervezése útján. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal biztosítja a kiválasztási eljárások átláthatóságát.

Külső kiválasztási eljárás esetében a 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottakat csak az SC 1-SC 2, AST 1-AST 4 vagy az AD 5-AD 8 besorolási fokozatokban lehet alkalmazni. Az intézmény azonban - adott esetben és amennyiben az kellően indokolt - a már elfogadott létszámterv keretein belül engedélyezheti az alkalmazást az AD 9, AD 10, AD 11 vagy - kivételes esetben - az AD 12 besorolási fokozatokban, amennyiben az e fokozatoknak megfelelő feladatkör ellátására szolgáló álláshelyről van szó. Valamely ügynökségben az AD 9-AD 12 besorolási fokozatokban az alkalmazottak összlétszáma nem haladhatja meg az AD besorolási csoportban alkalmazott ideiglenes alkalmazottak egy ötéves gördülő időszakon belül számított összlétszámának 20 %-át.

54. cikk

A 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazottak esetében a következő magasabb besorolási fokozatba sorolás kizárólag olyan alkalmazottak közüli választással történhet, akik besorolási fokozatukban legalább két év szolgálati időt töltöttek, az ilyen ideiglenes alkalmazottak érdemeinek összehasonlítása és a róluk szóló értékelő jelentés figyelembevétele után. A személyzeti szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének és 45. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatát analógia útján kell alkalmazni. Az átlagos előmeneteli ekvivalenciára vonatkozó, a személyzeti szabályzat I. mellékletének B. szakaszában tisztviselők számára megállapított szorzótényezők nem haladhatóak meg.

E cikk végrehajtása céljából minden ügynökség a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános rendelkezéseket fogad el.

55. cikk

Ha egy, a 2. cikk f) pontjában említett ideiglenes alkalmazott egy álláshely belső közzétételét követően besorolási csoportján belül új álláshelyre kerül, nem sorolható be alacsonyabb besorolási fokozatba vagy fizetési fokozatba, mint amilyenben a korábbi álláshelyén volt, feltéve, hogy a besorolási fokozata megfelel az álláshirdetésben felsorolt besorolási fokozatok valamelyikének.

Ugyanezen rendelkezések analógia útján vonatkoznak arra az esetre, ha egy ilyen ideiglenes alkalmazott közvetlenül egy másik ügynökséggel kötött ugyanilyen ideiglenes alkalmazotti szerződést követően új szerződést köt egy ügynökséggel.

56. cikk

A személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden ügynökség általános rendelkezéseket fogad el a 2. cikk f) pontja szerinti szerződéses alkalmazottak felvételéről és foglalkoztatásáról.";

25. A III. címet el kell hagyni.

26. A 79. cikk (2) bekezdésében az "egyes intézmények" kifejezés helyébe a "6. cikk első bekezdésében említett hatóság" kifejezés lép.

27. A 80. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) E táblázat alapján a 3a. cikkben említett minden intézményben, ügynökségben vagy egységben a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság a személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultációt követően részletesebben meghatározza az egyes feladattípusokkal járó hatásköröket.";

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A személyzeti szabályzat 1d. és 1e. cikkét analógia útján alkalmazni kell.";

28. A 82. cikk a következőképpen módosul:

a) a (6) bekezdésben az "egyes intézmények" kifejezés helyébe a "6. cikk első bekezdése szerinti hatóság" kifejezés lép;

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(7) A II., III, és IV. besorolási csoportokba tartozó szerződéses alkalmazottak kizárólag azt követően kaphatnak engedélyt belső versenyvizsgán történő részvételre, hogy az adott intézményben már három szolgálati évet letöltöttek. A II. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak kizárólag az SC 1-2, a III. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak kizárólag az AST 1-2, a IV. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak pedig kizárólag az AST 1-4, illetve az AD 5-6 besorolási fokozatokban kiírt versenyvizsgákon vehetnek részt. E fokozatok bármelyikében az üres álláshelyekre kinevezett, a szerződéses alkalmazottak közé tartozó pályázók teljes száma soha nem haladhatja meg az e besorolási csoportokba a személyzeti szabályzat 30. cikke második bekezdésének megfelelően évente történő kinevezések teljes számának 5 %-át.";

29. A 84. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"84. cikk

(1) Az a szerződéses alkalmazott, akinek szerződése legalább egy évre szól, próbaidősként tölti alkalmazásának első hat hónapját, amennyiben az I. besorolási csoportba, illetve az első kilenc hónapját, amennyiben bármely más besorolási csoportba tartozik.

Amennyiben a próbaidő során a szerződéses alkalmazott feladatait betegség, a személyzeti szabályzat 58. cikke szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. A próbaidő teljes időtartama semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 15 hónapot.

(2) A szerződéses alkalmazottról a próbaidő alatt bármikor készíthető értékelő jelentés, ha munkája nyilvánvalóan nem megfelelő.

Ezt az értékelő jelentést közölni kell az érintett személlyel, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani. Az értékelő jelentést és az észrevételeket a szerződéses alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak. A 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság az értékelő jelentés alapján határozhat úgy, hogy a szerződéses alkalmazottat egy hónapos felmondási idővel, a próbaidő letelte előtt elbocsátja, vagy a próbaidő fennmaradó időtartamára a szerződéses alkalmazottat másik szervezeti egységhez oszthatja be.

(3) Legkésőbb egy hónappal a próbaidő lejárta előtt a szerződéses alkalmazottnak a beosztásával járó feladatok ellátására való alkalmasságára, valamint hatékonyságára és a szolgálatban nyújtott magatartására vonatkozó értékelő jelentést kell készíteni. Ezt az értékelő jelentést közölni kell a szerződéses alkalmazottal, aki jogosult észrevételeit nyolc munkanapon belül írásban benyújtani.

Amennyiben az értékelő jelentés a szerződéses alkalmazott elbocsátására vagy - kivételes esetben - az (1) bekezdéssel összhangban a próbaidő meghosszabbítására vonatkozó ajánlást tartalmaz, az értékelő jelentést és az észrevételeket a szerződéses alkalmazott közvetlen felettese haladéktalanul eljuttatja a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóságnak.

Azt a szerződéses alkalmazottat, akinek a munkája vagy magatartása nem bizonyult megfelelőnek arra, hogy álláshelyén véglegesítsék, el kell bocsátani.

A végső döntést az e bekezdésben említett értékelő jelentés, valamint a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság számára a szerződéses alkalmazottnak a személyzeti szabályzat II. címével összefüggésben tanúsított magatartása kapcsán rendelkezésre álló elemek alapján kell meghozni.

(4) Az elbocsátott szerződéses alkalmazott minden befejezett próbaidős hónap után havi alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult.";

30. A 85. cikk (3) bekezdésében az "EK-Szerződés 314. cikkében" helyébe az "Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkének (1) bekezdésében" lép.

31. A 86. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a második albekezdés a következő mondattal egészül ki:

"A személyzeti szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése azonban az 1. besorolási fokozatba felvett szerződéses alkalmazottak esetében analógia útján alkalmazandó.";

b) a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

"A személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban általános végrehajtási rendelkezéseket kell hozni e bekezdés érvényre juttatása érdekében.";

32. A 88. cikk első bekezdésének b) pontjában a "három évet" kifejezés helyébe a "hat évet" kifejezés lép.

33. A 91. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"91. cikk

A 16-18. cikkeket analógia útján kell alkalmazni.

A személyzeti szabályzat 55. cikke (4) bekezdésének második mondata a szerződéses alkalmazottakra nem alkalmazandó analógia útján.

A III. és IV. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak által teljesített túlóra után nem jár kompenzációs szabadság vagy díjazás.

A személyzeti szabályzat VI. mellékletében meghatározott feltételek értelmében az I. és II. besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak az általuk teljesített túlóra után vagy kompenzációs szabadságra, vagy amennyiben szolgálati okokból a kompenzációs szabadság biztosítására a túlóra teljesítését követő két hónapban nincs lehetőség, díjazásra jogosultak."

34. A 95. cikkben a "63 éves koráig" kifejezés helyébe a "nyugdíjkorhatárig" kifejezés lép.

35. A 96. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdésben az "igazíthatók ki" kifejezés helyébe a "tehetők naprakésszé" kifejezés lép;

b) a (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(11) A Bizottság kétévente jelentést nyújt be a munkanélküli-biztosítási rendszer pénzügyi helyzetéről. A jelentéstől függetlenül a Bizottság a személyzeti szabályzat 111. és 112. cikke szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazíthatja a (7) bekezdés szerinti hozzájárulásokat, amennyiben ez a rendszer egyensúlyának érdekében szükséges.";

36. A 101. cikk (1) bekezdése második albekezdésének második mondatában a "65. életévének" kifejezés helyére a "66. életévének" kifejezés lép.

37. A 103. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Valamely rokkantsági támogatásban részesülő volt szerződéses alkalmazott, egykor öregségi nyugdíjban részesülő volt szerződéses alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt szerződéses alkalmazott elhalálozása esetén az elhalálozott szerződéses alkalmazottnak a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 4. fejezete szerinti örökösei jogosultak az említett mellékletben előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjra.";

b) a (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Amennyiben valamely szerződéses alkalmazott, rokkantsági támogatásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő volt szerződéses alkalmazott vagy valamely, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a szolgálatot elhagyó és öregségi nyugdíjának a nyugdíjkorhatár betöltésének hónapját követő naptári hónap első napjáig történő elhalasztását kérelmező volt szerződéses alkalmazott tartózkodási helye több mint egy éve ismeretlen, a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének az ideiglenes nyugdíjakra vonatkozó 5. és 6. fejezetét kell analógia útján alkalmazni a szerződéses alkalmazott házastársára és az általa eltartottnak minősülő személyekre.";

38. A 106. cikk (4) bekezdésében a "63. életévének" kifejezés helyébe a "nyugdíjkorhatár" kifejezés lép.

39. A 120. cikkben az "egyes intézmények" kifejezés helyébe a "6. cikk első bekezdése szerinti hatóság" kifejezés lép.

40. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"132a. cikk

Az akkreditált parlamenti asszisztenseknek a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedésekkel összhangban és az általuk segített képviselő vagy képviselők kifejezett kérésére a képviselő parlamenti asszisztensi juttatásából egyetlen alkalommal vagy beilleszkedési támogatás vagy újrabeilleszkedési támogatás fizethető ki, amennyiben bizonyítják, hogy szükség volt lakóhelyük megváltoztatására. A támogatás összege nem haladhatja meg az asszisztens havi alapilletményét.";

41. A 139. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az akkreditált parlamenti asszisztens betölti 66. életévét, vagy kivételes alapon a személyzeti szabályzat 52. cikkének második és harmadik bekezdése szerint meghatározott időpontban;";

ii. a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"d) figyelembe véve, hogy a képviselő és az akkreditált parlamenti asszisztens közötti szakmai kapcsolat a bizalomra épül, a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, amely feljogosítja az akkreditált parlamenti asszisztenst vagy az azon európai parlamenti képviselő vagy képviselők felkérésére eljáró Európai Parlamentet, aki, illetve akik segítésére az akkreditált parlamenti asszisztenst felvették, a szerződés lejárat előtti felmondására. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de összesen legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet orvosi igazolással alátámasztott terhesség, szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá a felmondási időt az orvosi igazolással alátámasztott terhesség, a szülési szabadság vagy - a fenti korlátokra is figyelemmel - a betegszabadság idejére fel kell függeszteni;";

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedéseknek rendelkezniük kell egy olyan egyeztetési eljárásról, amely az akkreditált parlamenti asszisztens szerződésének lejárta előtt az (1) bekezdés d) pontja és a (3) bekezdés értelmében az érintett asszisztens vagy azon európai parlamenti képviselő/képviselők kérésére alkalmazandó, aki/akik segítésére az akkreditált parlamenti asszisztenst felvették.";

42. A 141. cikkben az "egyes intézmények" kifejezés helyébe a "6. cikk első bekezdése szerinti hatóság" kifejezés lép.

43. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"142a. cikk

A Bizottság 2020. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az egyéb alkalmazottakra vonatkozó jelen alkalmazási feltételek alkalmazását.";

44. A melléklet a következőképpen módosul:

a) az 1. cikk (1) bekezdése az alábbi mondatokkal egészül ki:

"A 2013. december 31-én alkalmazásban álló egyéb alkalmazottakra az említett melléklet 21. cikke, a (4) bekezdés kivételével 22. cikke, 23. cikke, 24a. cikke, valamint 31. cikkének (6) és (7) bekezdése analógia útján alkalmazandó. A melléklet 30. cikke és 31. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése analógia útján alkalmazandó a 2013. december 31-én alkalmazásban álló ideiglenes alkalmazottakra. A 2014. január 1. előtt szolgálatban álló alkalmazottak esetén az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 33. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, 47. cikke a) pontjában, 101. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, valamint 139. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a "66. életéve", "66. életévét", illetve "66. életévének" kifejezések "65. életéve", "65. életévét", illetve "65. életévének" kifejezésekként értelmezendők.";

b) a szöveg a következő cikkel egészül ki:

"6. cikk

Azon ideiglenes alkalmazottak szerződései, akikre az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja vonatkozik, és akik 2013. december 31-én alkalmazásban állnak valamely ügynökségnél, 2014. január 1-jei hatállyal kiválasztási eljárás nélkül az ezen alkalmazási feltételek 2. cikkének f) pontja szerinti szerződésekké alakulnak át. A szerződéses feltételek egyebekben nem változnak. E cikk nem vonatkozik az ügynökséget létrehozó uniós jogi aktusban meghatározott, ügynökségvezetőként vagy ügynökségvezető-helyettesként alkalmazott ideiglenes alkalmazottak szerződéseire, valamint a szolgálat érdekében valamely ügynökséghez kihelyezett tisztviselőkre.".

3. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó, kivéve az 1. cikk 44. pontját és az 1. cikk 73. pontjának d) pontját, amely e rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. október 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS

(1) 2012. március 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL C 205., 2012.7.12., 1. o.

(3) Az Európai Parlament 2013. július 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. október 10-i határozata.

(4) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK 1968. február 29-i rendeletében (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.)";

(6) A Tanács 300/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1976. február 9.) a műszakpótlékra jogosult tisztviselők kategóriáinak meghatározásáról, valamint annak mértékéről és feltételeiről (HL L 38., 1976.2.13., 1. o.).

(7) A Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 8. o.).";

(8) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről és a Bizottság alkalmazottaira ideiglenesen alkalmazandó különös rendelkezések megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(9) A Tanács 2530/72/Euratom, ESZAK, EGK rendelete (1972. december 4.) az Európai Közösségek tisztviselőinek az új tagállamok csatlakozása következtében történő felvételére vonatkozó különös és átmeneti intézkedések bevezetéséről, valamint a Közösségek tisztviselői szolgálati jogviszonyának végleges megszűnéséről (HL L 272., 1972.12.5., 1. o.).

(10) A Tanács 1543/73/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1973. június 4.) az Európai Közösségeknek a kutatási és beruházási alapokból fizetett tisztviselőire vonatkozó különleges átmeneti intézkedések bevezetéséről (HL L 155., 1973.6.11., 1. o.).";

(11) Az Európai Parlamentben a parlamenti teremőrök száma nem haladhatja meg a 85-öt.";

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1023/2013/EU rendelete (2013. október 22-i) az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 15. o)";