BH 2021.4.107 A károsultak által a biztosító ellen a biztosított felelősségbiztosítására alapozva indított megállapításra irányuló perben alapvető kérdés, hogy a biztosítottnak van-e olyan követelése a biztosítóval szemben, illetve a biztosítónak van-e olyan helytállási kötelezettsége a biztosítottal szemben, ami a károsultként perlő személyek jogi érdekeit érinti. A felpereseknek továbbá nemcsak a megállapítás eredményeként őket megillető anyagi jogi jogosultságot kell megjelölniük, hanem azt is, hogy az az alperes részéről milyen módon veszélyeztetett [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 559. § (1)-(2) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 123. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] K. K. (a továbbiakban: a baleset okozója) 2015. július 27. napján Z.-n kerékpárral közlekedve figyelmetlenségből a haladási irányra vonatkozóan kihelyezett "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla utasítása ellenére nem biztosított elsőbbséget a kerékpárral szabályosan közlekedő Sz. É.-nek (a továbbiakban: sértett), vele összeütközött, mindketten az ütközés következtében a földre estek. A sértett nyolc napon túl gyógyuló, maradandó testi fogyatékosságot okozó sérülést szenvedett.

[2] A sértettnek az I. rendű felperes a férje, a II. és III. rendű felperes a gyermeke, a IV. rendű felperes pedig az édesanyja.

[3] A Z.-i Járásbíróság 2016. december 5. napján meghozott ítéletével K. K.-t bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében. A sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította.

[4] A baleset okozója tájékoztatta a sértettet arról, hogy az alperesnél fennáll olyan biztosítás, amiben ő is biztosítottként szerepelt.

[5] Az alperes és T. J. között 2001. szeptember 24. napján Családi Biztosítás jött létre, amelynek részletszabályait a vagyonbiztosítás különös feltételei (a továbbiakban: VKF) és a kiegészítő felelősségbiztosítás tartalmazzák. A kiegészítő felelősségbiztosítás különös feltételei (a továbbiakban: KFKF) I. pontja szerint a kiegészítő biztosítás biztosítottjai a VKF I.2. pontjában meghatározott biztosítottak lehetnek. A VKF 2.1. pontja szerint épületek, építmények vonatkozásában biztosítottak lehetnek: a) a kötvényen név szerint biztosítottként feltüntetett: tulajdonos, lakásbérlő, társbérlő, b) tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában, c) a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakása darabszáma arányában, d) az egy kötvényen feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet, e) egyéb gazdálkodó szervek [Ptk. 685. § c) pont]. A 2.2. pont szerint ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek: a) az épületek, építmények biztosítottja, valamint b) azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában közös háztartásban a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal állandó jelleggel együtt élnek. KFKF II.1. pontja szerint biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a személysérüléses és szerződésen kívül, kizárólag Magyarország területén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított, mint e) kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállító eszköz használója e szerződés hatálya alatt okozott, és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

[6] A sértett, majd a felperesek is bejelentették a kárigényüket az alperesnek. Az alperes a felperesek biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igényét elutasította azzal az indokolással, hogy a személyi sérülést szenvedett személy megalapozott és igazolt kártérítési igényének megtérítését vállalta a felelősségbiztosított személy helyett és a szerződéses limit mértékéig, ezért a hozzátartozói igényeket nem ismeri el és nem is teljesíti.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a sértett 2015. július 27. napján bekövetkezett balesetével kapcsolatos kárigényeik és sérelemdíj igényeik a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alá tartoznak. Vagyis K. K. biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a felperesek mint károsultak kárára és a sérelemdíj igényeire fennállt a szerződésben meghatározott összeghatár erejéig.

[8] Keresetüket azzal indokolták, hogy a sértett egészségkárosodása, az abból fakadó hátrányok őket mint közeli hozzátartozókat is súlyosan érintik, az egész család élete hátrányosan megváltozott. Álláspontjuk szerint T. J. biztosítási szerződése hatálya alá a személyi sérüléssel járó balesettel okozati összefüggésben álló valamennyi kár, így a közeli hozzátartóknál jelentkező károk is beletartoznak. Nincs jelentősége, hogy a kár magánál a sérültnél vagy közeli hozzátartozójánál jelentkezett. Keresetük jogszabályi hivatkozása a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 559. § (1), (2) bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:473. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 3. § (1) bekezdése, 123. §-a volt.

[9] Az alperesi védekezésre előadták, hogy a biztosítástechnikai tartalékképzési kötelezettség semmilyen módon nem írhatja felül az egyes biztosítási szolgáltatási tételek esedékességének megfelelő sorrendben történő teljesítésének kötelezettségét.

[10] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a kiegészítő felelősségbiztosítási szerződés alapján a személysérülést szenvedett személy megalapozott és igazolt kártérítési igényének megtérítését vállalta a felelősségbiztosított személy helyett és a szerződéses limit mértékéig. A hozzátartozói igényekre a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki. A károkozás időpontjában a szerződéses limit 23 300 000 forint volt. A sértettnek két részletben összesen 5 836 267 forint kártérítést fizetett ki. 2017. június 1. napjától 28 873 forint/hó költségpótló járadékot folyósít, ami a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése és 62. § b) pont bd) alpontja szerint 17 572 382 forintnak felel meg, így a sértettnek fizetendő összeg együttes értéke 23 408 609 forint, azaz meghaladja a limit összegét. Mindezek alapján a megállapítási kereset szükséges feltétele az érdek hiányára tekintettel hiányzik.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperesek Sz. É. 2015. július 27. napján bekövetkezett balesetével kapcsolatos felelősségi kárigényei, illetőleg sérelemdíjigényei a T. J. (ügyfél azonosítója: F...114) által az alperesnél 2001. szeptember 24. napján megkötött Cs. O. Biztosítás felelősségbiztosítási szerződés (szerződés azonosítója: ...36) hatálya alá tartoznak. Megállapította továbbá, hogy K. K. biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában, 2015. július 27. napján a felperesek mint károsultak kárára, illetőleg sérelemdíj igényeire fennállt a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott összeghatár erejéig.