BH 2009.12.346 A hivatali befolyással üzérkedés súlyosabban minősülő esetét - és nem a csalás bűncselekményét - követi el, aki valótlanul azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megvesztegetéssel befolyásol, s ezért jogtalan vagyoni előnyt kér vagy fogad el, kivéve, ha a cselekményt csalásként minősítve az a befolyással üzérkedés minősített eseténél súlyosabb büntetéssel fenyegetett [Btk. 256. § (1) bek., (2) bek. a) pont, Btk. 318. § (1)-(7) bek.].

A megyei bíróság a 2008. május 30. napján kelt ítéletével D. Á. II. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 256. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontjának I. fordulata szerint minősülő befolyással üzérkedés bűntetté­ben, és ezért egy év nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette; egyben előzetes mentesítésben részesítette.

A tényállás lényege a következő:

A II. r. terhelt egy Bt. tulajdonosaként pályázatok készítését vállalta.

A I. r. terhelt egy egyesület elnöke volt, akivel a II. r. terhelt e minőségében ismerkedett meg.

A Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium pályázatot írt ki 2004 tavaszán olyan konferenciák szervezésének támogatására, amelyeknek témája a drogprevenció. A kiírás szerint a pályázat sikeressége esetén is a rendezvény költségeit a pályázónak kellett megelőlegeznie, és utólag, a számlával igazolt költségeinek függvényében volt kiutalható a támogatás összege.

Az I. r. terhelt felkérésére a II. r. terhelt a 2 500 000 forint támogatás elnyerése érdekében benyújtandó pályázatot elkészítette, abban tanácsadóként közreműködött a III. r. terhelt is.

Még a pályázat benyújtása előtt a II. r. terhelt és a III. r. terhelt többször utaltak az I. r. terheltnek arra, hogy a pályázat kedvező elbírálása érdekében a pályázatot kiíró minisztérium államtitkárának és az elbírálásban részt vevő más személyeknek 500 000 forint "lobbypénzt" kell adni.

A II. r. terhelt a pályázat benyújtásával egyidejűleg tevékenységéért 15 000 forintot átvett az I. r. terhelttől. Ezen túl abban állapodtak meg, hogy a pályázat sikere esetén ő 285 000 forint, a III. r. terhelt pedig 100 000 forint sikerdíjat kap.

A pályázat sikeres volt. Annak alapján a támogatási szerződést a minisztériummal az I. r. terhelt meg is kötötte, azonban többszöri sürgetés ellenére sem fizetett semmit a társainak, annak ellenére, hogy a II. r. és a III. r. terhelt arra hivatkoztak: az államtitkárnak minél előbb fizetniük kell.

Az I. r. terhelt - aki a pályázat útján elnyert pénzt nem a rendezvényre, hanem saját céljaira fordította - az egyesület tevékenységének ügyészi vizsgálata alatt társait és saját magát is feljelentette. Ezután megbeszélte a II. r. terhelttel, hogy 2005. március 25-én találkozik Budapesten a III. r. terhelttel, és átad neki 1 200 000 forintot, amelyből 500 000 forint az államtitkárnak és környezetének juttatandó összeg, 100 000 forint a III. r. terheltnek ígért sikerdíj, míg a fennmaradó 600 000 forint a konferencia számára ételt és italt szállító vállalkozó részére kifizetendő összeg.

A találkozóra a rendőrség csapdát készített elő: rendelkezésre bocsátotta a 1 200 000 forintot, amelynek átadására rendőrségi akció keretében került sor; a találkozón jelen volt egy fedett nyomozó is. A helyszínen a III. r. terheltet elfogták, és a neki átadott összeget lefoglalták.

Az elsőfokú határozat ellen az ügyész a II. r. terhelt terhére a büntetés súlyosítása, a terhelt és védője elsősorban a terhelt felmentése, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljárt ítélőtábla a 2008. december 17. napján kelt ítéletével az elsőfokú határozatot a II. r. terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, s a terheltet két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá mellőzte az előzetes mentesítésre vonatkozó ítéleti rendelkezést is.

A jogerős határozat ellen a II. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva, miután álláspontja szerint a terhelt cselekményét az eljárt bíróságok törvénysértően minősítették, és emiatt vele szemben törvénysértően súlyos büntetést szabtak ki.

Az indítványozó szerint a II. r. terhelt terhére megállapított bűncselekmény helyes minősítése nem befolyással üzérkedés, hanem csalás bűntette. Az eljárt bíróságok továbbá nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek sem; a terhelt terhére megállapított bűncselekmény minősítésének jogi indokolása igen hiányos, miután elmaradt az "egyes tényállási elemek megvalósulásának az igazolása", és elmaradt a jogi indokolás "ügyfele szerepe" tekintetében is.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben pedig alaptalannak találta, kitérve arra is, hogy az eltérő minősítés sem adhat alapot a felülvizsgálatra, mert a kiszabott büntetés törvényességét az nem befolyásolná.

Ezért a megtámadott határozat hatályban fenntartását indítványozta.