BH 2010.2.41 A bérbeadó felmondás előtti felszólítása akkor tekinthető közöltnek, ha az érdekelt fél tudomására jut, vagy azért nem jut tudomására, mert a felszólítást tartalmazó irat átvétele az érdekelt fél hibája miatt hiúsult meg [1993. évi LXXVIII. tv. 24. § és 25. §].

A felperes tulajdonában álló B., Sz. utca 10. földszint 10. szám alatti (továbbiakban: perbeli) lakást bérlő alperes a 2007. július 3-án a felperesnek "nem kereste" jelzéssel visszakézbesített felszólítást követően sem egyenlítette ki a bérleti és külön szolgáltatási díjhátralékát. A felperes ezért a 2007. július 13-án postára adott levelében a bérleti jogviszonyt 2007. augusztus 31. napjára felmondta.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperes keresetének helytadva kötelezte az alperest a perbeli lakás 15 napon belüli kiürítésére és 96 718 forint, valamint ennek a 2006. január 1-jétől járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az alperes a hátralékát maga sem vitatta, a felperes felmondása pedig megfelelt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) 24. § és 25. §-ában foglaltaknak. Az alakilag és érdemben helyes felmondás folytán az alperes bérleti jogviszonya megszűnt és ezért a lakás kiürítésére is kötelezhető volt.

Az alperesnek az elsőfokú ítélet lakás kiürítésére kötelező rendelkezése ellen benyújtott fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését megváltoztatva a lakás kiürítése iránti keresetet elutasította. A másodfokú ítélet indokolása szerint a felszólításra és a felmondásra nem alkalmazhatók a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok. A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyes értelmezése folytán a 2007. június 15-én postára adott felszólítást június 20-án kézbesítettnek kell tekinteni, ebből következően a felperesnek 2007. június 29-étől július 6-áig volt lehetősége a felmondásra. A 2007. július 13-án postára adott felmondás ezért alaki hibás, emiatt a lakás kiürítése iránti kereset alaptalan.

A felperes felülvizsgálati kérelme tartalmát tekintve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyó döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontja szerint a másodfokú bíróság az R. rendelkezéseit nem megfelelően értelmezve, nem helytálló következtetéseket vont le. A felmondás előtti felszólítás nem hivatalos irat, közöltnek pedig akkor tekintendő, ha az érdekelt fél tudomására jut vagy ez éppen az érdekelt hibájából hiúsul meg (BH 2006/12.). Az R. százalékos arányokat tartalmazó rendelkezéséhez [44. § (3) bekezdés a) pont] nem fűzhető a rovására jogkövetkezmény. Az R. 16. §-ának (1) és (2) bekezdéséből, 14. §-ának (1) bekezdéséből, 22. §-ának (1) bekezdéséből és 23. §-ának (1) bekezdéséből az következik, hogy a címzettnek, a sikertelen kézbesítési kísérlet után hátrahagyott értesítőt követően még legalább 10 nap áll rendelkezésére a küldemény postai szolgáltató helyen való átvételére. A határidő akkor jár le, amikor a 11. munkanapon vagy azt követően bármikor a postai szolgáltató megállapítja, hogy a címzett a küldeményt nem kereste, és azt visszaküldi a feladónak. Ettől eltérő értelmezés kaotikus helyzetet teremtene és ellentétes a korábbi bírói gyakorlattal is. A tértivevényes, ajánlott küldeményként 2007. június 15-én postára adott felszólítás borítékán lévő postai feljegyzés szerint a küldemény kézbesítését megkísérelték, azt a címzett értesítés ellenére a postán nem vette át. A kézbesítési vélelem a felperes szerint azon a napon (2007. július 3.) következett be, amikor a posta elrendelte a küldemény visszaküldését. Ehhez képest pedig a felmondást a felperes határidőn belül adta postára.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.