31993R2891[1]

A Bizottság 2891/93/EGK rendelete (1993. október 21.) a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 1538/91/EGK rendelet módosításáról

A Bizottság 2891/93/EGK rendelete

(1993. október 21.)

a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 1538/91/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 317/93/EGK rendelettel módosított [1], a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1906/90/EGK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 7. és 9. cikkére,

mivel a legutóbb az 1980/92/EGK rendelettel módosított [3] 1538/91/EGK bizottsági rendelet [4] a forgalmazási előírások bevezetésének részletes szabályait írja elő a baromfihús-ágazatban;

mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fajtára, korra, a baromfi hasított test feldolgozására és anatómiai felépítésére vonatkozó meghatározásokat módosítani kell; mivel a tisztességtelen gyakorlat megelőzése érdekében a "magret" vagy "maigret" nevű termékeket meg kell határozni;

mivel az 1538/91/EGK rendelet egységes végrehajtása céljából a "forgalomba hozatal" és a "tétel" kifejezést a baromfihús-ágazatra vonatkozóan kell meghatározni, és a bontott baromfi meghatározásának, ennek és a darabolt baromfi piaci megnevezésének és minőségi osztályozásának használatára vonatkozó ellenőrzések meghatározott tűréshatárait módosítani kell;

mivel az ágazatnak a valós helyzethez való igazítása céljából a tartás feltételeit és a tartási mód választható megjelöléséhez kapcsolódó mennyiségi határértékeket módosítani kell;

mivel az 1538/91/EGK rendelet 14. cikke előírja, hogy azokat a megnevezéseket és kifejezéseket, amelyek feltüntetése kötelező, legalább annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein meg kell szövegezni, amelyen a termék kiskereskedelmi forgalmazása vagy egyéb felhasználása történik; mivel a baromfihús forgalmazásának elősegítése érdekében azokban az esetekben, amikor a baromfihúst nem a végső fogyasztónak szállítják, az említett rendelkezést a legutóbb a 91/72/EGK irányelvvel [5] módosított, a végső fogyasztók részére értékesítendő élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. December 18-i 79/112/EGK irányelvnek [6] megfelelően kell módosítani;

mivel figyelembe véve a baromfifeldolgozásban és ellenőrzésben végbement gazdasági és technológiai fejlődést, és tekintetbe véve, hogy a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék forgalmazása szempontjából különös jelentőséggel bír azok víztartalma, a közösségi vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a vonatkozó rendelkezéseket ennek megfelelően módosítani kell; mivel ezért rögzíteni kell a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék maximális víztartalmát, és a vágóhidakra, valamint az egyes forgalmazási szintekre vonatkozóan egy olyan ellenőrzési rendszert kell kidolgozni, amely nem sérti a termékek szabad mozgását az egységes piacon;

mivel a feldolgozás helyén ellenőrizni kell az abszorbeált víz mennyiségét, és a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test feldolgozása során így felszívott vízmennyiség meghatározására megbízható módszereket kell kidolgozni anélkül, hogy különbséget tennénk a fiziológiai folyadék és a csirkék feldolgozásából eredő egyéb víz között, mivel az ilyen különbségtétel gyakorlati nehézségeket eredményezhet;

mivel a csomagoláson feltüntetett megfelelő jelzés nélküli, nem szabványos fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék forgalmazását meg kell tiltani; mivel ezért gyakorlati szabályokat szükséges elfogadni arról, hogy az ellenőrzések elősegítése érdekében és annak igazolására, hogy a termékeket rendeltetésüknek megfelelő célra használják, az egyedi vagy gyűjtőcsomagoláson az érkezési helytől függően milyen jelzéseket kell használni;

mivel szabályozni kell azokat az intézkedéseket, amelyeket azokban az esetekben szükséges foganatosítani, ha az ellenőrzések során valamely szállítmány szabálytalansága kiderül, azaz ha a termékek nem felelnek meg e rendelet követelményeinek; mivel a Közösségen belüli szállítmányokból fakadó viták eldöntésére megfelelő eljárást kell kidolgozni;

mivel viták esetén a Bizottság jár el, és az adott ügynek megfelelő intézkedéseket hoz;

mivel a víztartalomra vonatkozó követelmények összehangolása közösségi és nemzeti referencia-laboratóriumok kijelölését feltételezi;

mivel a tagállamokat kötelezni kell a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék víztartalmának ellenőrzésére vonatkozó gyakorlati módszerek kialakítására; mivel e rendelet egységes végrehajtása céljából a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a módszerekről a Bizottságot, valamint a többi tagállamot tájékoztassák;

mivel az 1906/90/EGK rendelet 12. cikke úgy rendelkezik, hogy a legutóbb a 3204/83/EGK rendelettel [7] módosított, a fagyasztott és mélyfagyasztott csirkék, tyúkok és kakasok víztartalmára vonatkozó közös előírásokról szóló, 1976. november 23-i 2967/76/EGK tanácsi rendeletet [8] az 1906/90/EGK rendelet 7. cikkének megfelelően elfogadott előírások végrehajtásáig kell alkalmazni; mivel az említett előírások végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket e rendelet tartalmazza; mivel ezért az említett rendelet és a legutóbb a 3759/85/EGK rendelettel [9] módosított, a 2967/76/EGK rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1980. október 30-i 2785/80/EGK bizottsági rendelet [10] hatályát veszti;

mivel a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság az elnök által előírt határidőn belül nem nyújtotta be véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1538/91/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1. cikk:

- kizárólag a holland változathoz kapcsolódik,

- az 1) pont a) alpontja negyedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

- "csibe: csirke, amelynek 650 grammnál kisebb a hasított teste (belsőségek, fej és lábak nélkül), a 650 g és 750 g közötti csirke csibének nevezhető, ha vágáskor legfeljebb 28 napos. Ezt a vágási kort a tagállamok a 11. cikk alkalmazásával ellenőrizhetik.",

- az 1) pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- "Kacsák (Anas platyrhynchos dom., cairina muschata), Mulard kacsa (c.m.x.a.p.),

- fiatal kacsa vagy kiskacsa, (fiatal) pézsmakacsa, (fiatal) Mulard kacsa: olyan baromfi, amelynek szegycsontja hajlékony (nincs elcsontosodva),

- kacsa, pézsmakacsa, Mulard kacsa: olyan baromfi, amelynek szegycsontja merev (elcsontosodott);",

- a 2) pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- "Negyed: combnegyed vagy mellnegyed, amely a fél baromfi harántirányú szétvágásával kapható;",

- a 2) pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- "Csirkecomb a hát egy részével: a hátrész tömege a teljes darab 25 %-át nem haladhatja meg;",

- a 2) pont a következő m) alponttal egészül ki:

- "magret, maigret: a 3) pontban szereplő kacsa vagy liba kicsontozott melle, amely tartalmazza a mellizmot borító bőrt és a bőr alatti zsírt, a mélyen fekvő mellizomzat kivételével;",

- a 2) pont az a)-m) alpont után a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az e), g) és h) alpontban felsorolt termékekre vonatkozó "az ízületnél kell elvágni"; megfogalmazás azt jelenti, hogy a vágásokat az ízületeket határoló két vonal között kell ejteni, mint ahogyan azt az I.a. melléklet ábrája mutatja.";

2. a rendelet a következő 1a. cikkel egészül ki

"1a. cikk

E rendelet alkalmazásában:

"forgalomba hozatal";: az értékesítési célú birtoklás vagy bemutatás, eladási ajánlat, értékesítés, szállítás vagy a forgalmazás egyéb formája;

"tétel";: az azonos fajtához és típushoz, azonos osztályba tartozó, azonos termelési sorról származó, ugyanazon a helyen található, ellenőrzött vágóhídról vagy vágóüzemből származó baromfihús. A 8. cikk, valamint az V. és a VI. melléklet alkalmazásában egy tétel csak azonos névleges tömegosztályba tartozó, előre csomagolt termékeket tartalmazhat.";

3. a 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a hasított testről a fej nincs eltávolítva, akkor a légcső, a nyelőcső és a begy a hasított testben maradhat.";

4. a 7. cikk a következőképpen módosul:

- az (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1., 2. és 6. cikk nem teljesítésével kapcsolatban határozatok csak e cikk rendelkezéseinek megfelelően ellenőrzött tétel egészére hozhatók.",

- a (2) bekezdést el kell hagyni,

- a (3) bekezdésben található táblázat helyébe a következő táblázat lép:

"Tétel nagysága | Minta nagysága | Hibás egységek megengedhető száma |

Összesen | Az 1. [11], a 3. és a 6. cikk (1) bekezdésére vonatkozóan |

1 | 2 | 3 | 4 |

100 - 500 | 30 | 5 | 2 |

501 - 3200 | 50 | 7 | 3 |

> 3200 | 80 | 10 | 4 |

- a (4) és (5) bekezdésből (3) és (4) bekezdés lesz, és helyükbe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az A. osztályú baromfihúst tartalmazó tétel ellenőrzése során a (3) bekezdésben foglalt táblázat 3. oszlopában meghatározott számú hibás egység engedhető meg. Ezek a hibás egységek kicsontozott mell esetében tartalmazhatnak olyan mellhúst, amely tömegének 2 %-a porc (a szegycsont vége hajlékony).

Az 1. cikk (1) és (3) bekezdés 1) és 3) pontjában, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése esetén a hibás egységek száma a (3) bekezdésben foglalt táblázat 4. oszlopában előírt értékeket nem haladhatja meg.

Az 1. cikk (3) bekezdésének 3) pontját illetően a hibás egységek nem fogadhatók el, ha tömegük kacsamáj esetén kevesebb, mint 240 gramm, libamáj esetén pedig kevesebb, mint 385 gramm.

(5) A B. osztályú baromfihúst tartalmazó tétel ellenőrzése során kétszer annyi hibás egység engedhető meg.";

5. a 10. cikk a következőképpen módosul:

- az (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tartási mód megjelölésére - az organikus vagy a biotartás kivételével - a címkén a 79/112/EGK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében csak az e rendeletben megadott kifejezések, és ezeknek a III. mellékletben felsorolt, egyéb közösségi nyelveken megadott megfelelői jelenhetnek meg, és csak akkor, ha a IV. mellékletben foglalt követelmények teljesülnek,",

- csak a holland változatra vonatkozik,

- a (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hízási időszak hosszát vagy a vágási kort az (1) bekezdésben szereplő valamely kifejezés használata esetében lehet feltüntetni, és ha az életkor eléri a IV. melléklet b), c) vagy d) pontjában megjelölt kort. Ez a rendelkezés az 1. cikk 1) pont a) alpontjának negyedik francia bekezdése alá tartozó állatok esetében nem alkalmazható.";

6. a 14. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. cikk

A termék megnevezését és az e rendeletben előírt egyéb megjelöléseket:

- végső fogyasztónak történő értékesítés esetén az értékesítés helyén a vásárlók által a 79/112/EGK tanácsi rendelet 14. cikkének megfelelően jól érthető nyelven kell feltüntetni; ez a rendelkezés nem akadályozza meg, hogy az ilyen adatok több nyelven is fel legyenek tüntetve,

- egyéb esetben a Közösség egy vagy több nyelvén kell feltüntetni.";

7. A rendelet a következő 14a. cikkel egészül ki:

"14a. cikk

(1) A (6) és (10) bekezdés sérelme nélkül a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék a Közösségben üzleti vagy kereskedelmi úton csak akkor hozhatók forgalomba, ha víztartalmuk az V. mellékletben (csepp-módszer) vagy a VI. mellékletben leírt vizsgálati módszer (kémiai módszer) szerint meghatározott, technikailag elkerülhetetlen értékeket nem haladja meg.

(2) Az egyes tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a vágóhidak megtettek-e minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy megfeleljenek az (1) bekezdés rendelkezéseinek, és különösen hogy:

- a hűtés során abszorbeált víz mennyiségének, valamint a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék víztartalmának ellenőrzéséhez szükséges mintavétel megtörtént-e,

- az ellenőrzések során kapott eredményeket feljegyezték-e, és egy évig tárolták-e,

- valamennyi tételt oly módon jelölte-e meg, hogy a gyártás ideje azonosítható legyen; ennek a tételjelzésnek a gyártási jegyzőkönyvben is szerepelnie kell.

(3) Az abszorbeált vízmennyiségre vonatkozó VII. mellékletnek megfelelő rendszeres ellenőrzéseket, illetve az V. mellékletben meghatározott ellenőrzéseket minden négyórás munkaszakasz folyamán legalább egyszer le kell folytatni.

Ha az említett vizsgálatok során kiderül, hogy az abszorbeált víz mennyisége meghaladja az e rendeletben engedélyezett teljes víztartalmat, akkor számításba kell venni a hús által a nem ellenőrzött feldolgozási szinteken abszorbeált vízmennyiséget, és olyan esetekben, amikor az abszorbeált víz mennyisége meghaladja a VII. melléklet 9) pontjában vagy az V. melléklet 7) pontjában szereplő szinteket, akkor az adott vágóhíd a feldolgozással kapcsolatos szükséges technikai kiigazításokat haladéktalanul köteles végrehajtani.

(4) A (3) bekezdés második albekezdésében szereplő valamennyi esetben, de kéthetente legalább egyszer a tagállam illetékes hatósága által kiválasztott vágóhidakról származó fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkékből mintavétel útján kiválasztott mintákon az V., illetve a VI. mellékletnek megfelelően el kell végezni a víztartalomra vonatkozóan az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzéseket. Nem kell ellenőrzést lefolytatni az olyan hasított test esetében, amelyekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok felé igazolták, hogy a húst kizárólag kivitelre szánták.

(5) A (3) és (4) bekezdésben szereplő ellenőrzéseket az illetékes hatóságok végzik vagy felügyelik. Különleges esetekben az illetékes hatóságok alkalmazhatják a (3) bekezdés, és különösen a VII. melléklet 1) és 9) pontja, valamint a (4) bekezdés rendelkezéseit szigorúbb értelemben, ha valamely adott vágóhíd tekintetében igazolni kell e rendelet teljes víztartalomra vonatkozó előírásainak betartását.

(6) Ha a (4) bekezdésben szereplő ellenőrzések során kiderül, hogy az eredmények meghaladják az elfogadható határértékeket, akkor a vizsgált tétel nem felel meg e rendelet követelményeinek. Ilyen esetekben az adott vágóhíd a tagállam illetékes hatósága által kiválasztott módszerrel végzett újabb ellenőrzés lefolytatását kérheti.

(7) Ha szükséges, az újabb ellenőrzés után az e rendeletnek nem megfelelő tétellel kapcsolatban az illetékes hatóság engedélyezi a tétel Közösségen belüli forgalomba hozatalát azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóság felügyelete alatt a vágóhíd a hasított test egyedi és nagytételű csomagolását olyan címkével látja el, amelyen feltünteti legalább a következő szövegek egyikét piros nagybetűvel:

"Contenido en agua superior al límite CEE";

"Vandindhold overstiger EØF-Normen";

"Wassergehalt über dem EWG-Höchstwert";

"Περιεκτικότητα σε νερό ανώτερη του ορίου ΕΟΚ";

"Water content exceeds EEC limit";

"Teneur en eau supérieure à la limite CEE";

"Tenore d'acqua superiore al limite CEE";

"Watergehalte hoger dan het EEG-maximum";

"Teor de agua superior ao limite CEE";.

Az első albekezdésben szereplő tétel mindaddig az illetékes hatóság felügyelete alatt marad, amíg azt ennek a bekezdésnek megfelelően kezelik, vagy vele kapcsolatban másként nem rendelkeznek. Ha az illetékes hatóság felé igazolják, hogy az első albekezdésben szereplő tétel kivitelre kerül, akkor az illetékes hatóság megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a kérdéses tétel a Közösségen belül ne kerüljön forgalomba. Az első albekezdésben szereplő szövegeket feltűnő, jól látható helyen, tökéletesen olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. A szövegek semmilyen módon nem takarhatók, homályosíthatók el, illetve semmilyen írott vagy rajzolt jelzéssel nem szakíthatók meg. A betűk az egyedi csomagon legalább 1 cm, a gyűjtőcsomagon legalább 2 cm méretűek.

(8) Szabálytalanság komoly gyanúja esetén a rendeltetési hely szerinti tagállam a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkéken véletlenszerű, diszkriminációmentes ellenőrzést folytathat, amelynek során ellenőrzi, hogy a szállítmány megfelel e cikk rendelkezéseinek.

(9) A (8) bekezdésben szereplő ellenőrzést az áru érkezési helyén vagy más megfelelő helyen kell lefolytatni, feltéve hogy az utóbbi esetben a kiválasztott terület nem az államhatárnál van, és az áru útvonalát a lehető legcsekélyebb mértékben zavarja meg, illetve hogy a szükséges mintavételt követően az áru továbbmehet rendeltetési helyére. Az ellenőrzés eredményéig az említett termékek végső fogyasztóknak nem értékesíthetők.

Az ilyen ellenőrzéseket a lehető leggyorsabban kell lefolytatni annak érdekében, hogy a szállítmány forgalomba hozatalát ok nélkül ne késleltessék, vagy a késés miatt a minősége ne romoljon.

A szállítmány feladóját, a címzettet vagy azok képviselőit az ellenőrzések eredményeiről, valamint az azok alapján hozott határozatokról és e határozatok indokolásáról legkésőbb a mintavételt követő két munkanapon belül értesíteni kell. Az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága által hozott határozatokról és azok indokolásáról a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíteni kell.

A feladó vagy képviselőjének kérelmére az említett határozat és annak indoklása az érkezési hely szerinti tagállamban hatályos jogszabályok által biztosított fellebbezési lehetőségek, bírósági eljárások és vonatkozó határidők megjelölésével részükre írásban megküldhető.

(10) Ha a (8) bekezdésben szereplő ellenőrzések eredményei a megengedhető határértéket meghaladják, az érintett tétel tulajdonosa kérheti, hogy az általa megjelölt módszer alkalmazásával a VIII. mellékletben felsorolt valamely referencia-laboratóriumban vagy az illetékes hatóság által e célra kijelölt bármely más laboratóriumban újabb ellenőrzést végezzenek el. Az újabb ellenőrzéssel kapcsolatos költségeket a tétel tulajdonosa viseli. A referencia-laboratórium hatásköréről és feladatairól a IX. melléklet rendelkezik.

(11) Ha a (8) és (9) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett ellenőrzések vagy a kért újabb ellenőrzés után kiderül, hogy a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék e cikk követelményeinek nem felelnek meg, az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága a (7) bekezdésben foglalt eljárást alkalmazza.

(12) A (10) és (11) bekezdésben foglalt esetekben az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul kapcsolatba lép a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival. Az utóbbi hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, és az elvégzett ellenőrzésről, az ügyben hozott határozatokról és azok indokolásáról értesítik az előbbi tagállam illetékes hatóságát.

Az adott tagállam illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot, ha a (8) és (10) bekezdésben szereplő ellenőrzések során ismételt szabálytalanságokat tárnak fel, vagy ha az ilyen ellenőrzéseket a rendeltetés helye szerinti tagállam tekintetében megfelelő igazolás nélkül végezték el.

E rendelet egységes alkalmazásának érdekében vagy a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának kérelmére a Bizottság a szabálytalanság jellegét figyelembe véve:

- szakemberekből álló csoportot küld a kérdéses helyre, amely az illetékes hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzést végez, vagy

- a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát a kérdéses üzem termékei körében végzett mintavételek gyakoriságának növelésére és, ha szükséges, az 1906/90/EGK rendelet 10. cikkének megfelelő szankciók kiszabására kéri fel.

Megállapításairól a Bizottság értesíti a tagállamokat. Az a tagállam, amelynek területén az ellenőrzéseket végzik, minden szükséges segítséget megad a szakembereknek feladataik teljesítéséhez.

A Bizottság megállapításaitól függően, a feladás helye szerinti tagállamnak az érkezési hely szerinti tagállam kérésére a kérdéses üzemből érkező termékeket gyakrabban kell ellenőriznie.

Amennyiben ezeket az intézkedéseket az üzem ismételt szabálytalanságaival kapcsolatban hozzák, a Bizottság a harmadik albekezdés francia bekezdéseinek alkalmazásával összefüggően felmerült költségeket a kérdéses üzemre hárítja.

(13) Az e cikkben foglalt ellenőrzésekkel kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket a tagállamok fogadják el. Ezekről az intézkedésekről 1993. november 1-jéig értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot. Bármilyen lényeges változásról haladéktalanul értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot.";

8. Az I., III. és IV. mellékletek helyébe e rendelet megfelelő mellékletei lépnek;

9. Az Ia., V., VI., VII., VIII. és IX. mellékletek e rendelet megfelelő mellékleteivel egészülnek ki.

2. cikk

A 2967/76/EGK és a 2785/80/EGK rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet 1993. december 1-jén lép hatályba.

Az 1. cikk 7) pontját és a 2. cikket 1994. március 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1993. október 21-én.

a Bizottság részéről

René Steichen

a Bizottság tagja

[1] HL L 37., 1993.2.13., 8. o.

[2] HL L 173., 1990.7.6., 1. o.

[3] HL L 198., 1992.7.17., 31. o.

[4] HL L 143., 1991.6.7., 11. o.

[5] HL L 42., 1991.2.15., 27. o.

[6] HL L 33., 1979.2.8., 1. o.

[7] HL L 315., 1983.11.15., 17. o.

[8] HL L 339., 1976.12.8., 1. o.

[9] HL L 356., 1985.12.31., 64. o.

[10] HL L 288., 1980.10.31., 13. o.

[11] "Egyes fajtákon belüli, nem fajták közötti tūréshatárok."

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

1.1 cikk - BONTOTT BAROMFIFÉLÉK |

| E | F | D | DK | ESP | GR | I | NL | P |

1. | Chicken, broiler | Poulet (de chair) | Hähnchen | Kylling, slagtekylling | Pollo (de carne) | Κοτóπουλο Πετεινοι και κóτεζ (κρεατοπαραγωγήζ) | Pollo, "Broiler" | Kuiken, braadkuiken | Frango |

2. | Cock, hen, casserole, or boiling fowl | Coq, poule (á bouillir) | Suppenhuhn | Hane, høne, suppehøne | Gallo, gallina | Πετεινοι και κóτεζ (για δράσιμο) | Gallo, gallina Pollame da brodo | Haan, hen, soep-of stoofkip | Galo, galinha |

3. | Capon | Chapon | Kapaun | Kapun | Capón | Καπόνια | Cappone | Kapoen | Capão, |

4. | Poussin, Coquelet | Poussin, coquelet | Stubenküken | Poussin, Coquelet | Polluelo | Νευσσός πετεινάρι | Galletto | Piepkuiken | franguitos |

1. | (Young) turkey | Dindonneau, (jeune) dinde | (Junge) Pute, (Junger) Truthahn | (Mini) kalkun | Pavo (joven) | (Νεαποι) γάλοι και γαλοπούλες | (Giovane) tacchino | (Jonge) kalkoen | Peru |

2. | Turkey | Dinde (á bouillir) | Pute, Truthahn | Avlskalkun | Pavo | Γάλοι και γαλοπούλες | Tacchino/a | Kalkoen | Peru adulto |

1. | (Young) duck, duckling, (Young) Muscovy duck, (Young) Mulard duck | (Jeune) canard, caneton, (jeune) canard de barbarie, (jeune) canard mulard | Frühmastente, Jungente, (Junge) Barbarieente [1], (Junge) Mulardente | (Ung) and (Ung) berberieand (Ung) mulardand) | Pato (joven o anadino), pato de Berbería (joven), Pato cruzado (joven) | (Νεαρές) πάπιες ή παπάκια, (νεαρές) πάπιες δαρδαριας, (νεαρές) πάπιες mulard | (Giovane) Anatra (Giovane) Anatra muta (Giovane) Anatra "mulard" | (Jonge) eend (Jonge) Barbarijse eend (Jonge) "Mulard"-eend | Pato, pato Barbary, pato Mulard |

2. | Duck, Muscovy duck, Mulard duck | Canard, canard de Barbarie (á bouillir), canard mulard (á bouillir) | Ente Barbarieente Mulardente | Avlsand Berberieand Mulardand | Pato, pato de Berbería Pato cruzado | Πάπιες πάπιε δαρδαριας, πάπιες mulard | Anatra Anatra muta Anatra "mulard" | Eend Barbarijse eend "Mulard"-eend | Pato adulto, pato adulto Barbary, pato adulto Mulard |

1. | (Young) goose, gosling | (Jeune) oie ou oison | Frühmastgans, (Junge) Gans | (Ung) gås | Oca (joven), ansarón | (Νεαρές) χήνες ή χηνάκια | (Giovane) oca | (Jonge) gans | Ganso |

2. | Goose | Oie | Gans | Avlsgås | Oca | Χήνες | Oca | Gans | Ganso adulto |

1. | (Young) guinea fowl | (Jeune) pintade Pintadeau | (Junges) Perlhuhn | (Ung) perlehøne | Pintada (joven) | (Νεαρές) φραγκόκοτες | (Giovane) faraona | (Jonge) parelhoen | Pintada |

2. | Guinea fowl | Pintade | Perlhuhn | Avlsperlehøne | Pintada | Φραγκόκοτες | Faraona | Parelhoen | Pintada adulta |

1.2 - BONTOTT BAROMFI-RÉSZEK MEGNEVEZÉSEI |

| E | F | D | DK | ESP | GR | I | NL | P |

a) | Half | Demi ou moitié | Hälfte oder halbes | Halvt | Medio | Μισά | Metà | Helft | Metade |

b) | Quarter | Quart | (Vorder-, Hinter-) Viertel | Kvart | Cuarto | Τεταριημόριο | Quarto | Kwart | Quarto |

c) | Unseparated leg quarters | Quarts postérieurs non séparés | Hinterviertel am Stück | Sammenhængende lårstykker | Cuartos traseros unidos | Αδιαχώρισια τεταριημόρια ποδιών | Cosciotto | Niet-gescheiden achterkwarten | Quartos de coxa não separados |

d) | Breast | Poitrine, blanc ou filet sur os | Brust, halbe Brust, halbierte Brust | Bryst | Pechuga | Στήθος | Petto con osso | Borst | Peito |

e) | Leg | Cuisse | Schenkel, Keule | Helt lår | Muslo y contramuslo | Πόδι | Coscia | Hele poot, hele dij | Perna inteira |

f) | Chicken leg with a portion of the back | Cuisse de poulet avec une portion du dos | Hähnchenschenkel mit Rückenstück | Kyllingelår med en del af ryggen | Cuarto trasero de pollo | Πόδι από κοτόπουλο με ένα κομμάτι της ράχης | Coscetta | Poot/dij met rugdeel (bout) | Perna inteira de frango com uma porçăo do dorso |

g) | Thigh | Haut de cuisse | Oberschenkel, Oberkeule | Overlår | Contramuslo | Μηρός (μπούτι) | Sovraccoscia | Bovenpoot, bovendij | Coxa |

h) | Drumstick | Pilon | Unterschenkel, Unterkeule | Underlår | Muslo | Κνήμη | Fuso | Onderpoot, onderdij (Drumstick) | Perna |

i) | Wing | Aile | Flügel | Vinge | Ala | Φτερούγα | Ala | Vleugel | Asa |

j) | Unseparated wings | Ailes non séparées | Beide Flügel, ungetrennt | Sammenhængende vinger | Alas unidas | Αδιαχώριστες φτερούγες | Ali non separate | Niet-gescheiden vleuegels | Asas não separadas |

k) | Breast fillet | Filet de poitrine blanc, filet, noix | Brustfilet, Filet aus der Brust | Brystfilet | Filete de pechuga | Φιλέτο οτήθυς | Filetto, fesa (tacchino) | Borstfilet | Carne de peito |

l) | Breast fillet with wishbone | Filet de poitrine avec clavicule | Brustfilet mit Schlüsselbein | Brystfilet med ønskeben | Filete de pechuga con clavícula | Φιλέτο οτήθυς με κλειδοκόκαλο | Petto (con forcella), fesa (con forcella) | Borstfilet met vorkbeen | Carne de peito com fúrcula |

m) | Magret, maigret | Magret, maigret | Magret, maigret | Magret, maigret | Magret, maigret | Magret, maigret | Magret, maigret | Magret | Magret, maigret |

[1] A "Flugente " kifejezés 1995. december 31-ig használható.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

9. cikk - HŰTÉSI MÓDSZEREK |

| E | F | D | DK | ESP | GR | I | NL | P |

1. | Air chilling | Refroidissement à l'air | Luftkühlung | Luftkøling | Refrigeración por aire | Ψύξη με αέρα | Raffreddamento ad aria | Luchtkoeling | Refrigeração por ventilação |

2. | Air spray chilling | Refroidissement par aspersion ventilée | Luft-Sprüh-Kühlung | Luftspraykøling | Refrigeración por aspersión ventilada | Ψύξη με ψεκασμό | Raffreddamento per aspersione e ventilazione | Lucht-sproeikoeling | Refrigeração por aspersão e ventilação |

3. | Immersion chilling | Refroidissement par immersion | Tauchkühlung | Neddypningskøling | Refrigeración por inmersión | Ψύξη με δύθιοη | Raffreddamento per immersione | Dompelkoeling | Refrigeração por imersão |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

10.1 cikk - BAROMFITARTÁSI MÓDSZEREK |

| E | F | D | DK | ESP | GR | I | NL | P |

a) | Fed with... % of... | Alimenté avec... % de... | Mast mit... %... | Fodret med... %... | Alimentado con... % | Εχει τραφει με ... % ... | Alimentato con il... % di... | Gevoed met... %... | Alimentado com... % de... |

Oats fe goose | Oie nourrie à l'avoine | Hafermastgans | Havrefodret gås | Oca engordada con avena | Χήνα που παχαίνεται με δρώμη | Oca ingrassata con avena | Met haver vetgemeste gans | Ganso engordado com aveia |

b) | Extensive indoor (barn-reared) | Élevé à l'intérieur: système extensif | Extensive Bodenhaltung | Ekstensivt staldopdræt (skrabe...) | Sistema extensivo en gallinero | Εκτατικής εκτροφής | Extensivo al coperto | Scharrel... binnengehouden | Produção extensiva em interior |

c) | Free range | Sortant à l'extérieur | Auslaufhaltung | Fritgående | Gallinero con salida libre | Ελεύθερης δοσκής | All'aperto | Scharrel... met uitloop | Produção em semiliberdade |

d) | Traditional free range | Fermier-élevé en plein air | Bäuerliche Auslaufhaltung | Frilands... | Granja al aire libre | Πτηνοτροφείο περιορισμένης δοσκής | Rurale all'aperto | Boerenscharrel... met uitloop Hoeve... met uitloop | Produção ao ar livre |

e) | Free range - total freedom | Fermier-élevé en liberté | Bäuerliche Freilandhaltung | Frilands... opdrættet i fuld frihed | Granja de cría en libertad | Πτηνοτροφείο απεριόριστης τροφής | Rurale in libertà | Boerenscharrel... met vrije uitloop Hoeve... met vrije uitloop | Produção em liberdade |

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

a) Takarmányozás módja

A következő takarmány- összetevőkre csak az alábbi esetekben lehet hivatkozni:

- gabonafélék esetében akkor, ha a hízási időszak nagyobb részében adott takarmány tömegének legalább 65 %-át teszik ki, ami legfeljebb 15 % gabona mellékterméket tartalmazhat; kifejezetten egy gabonafélére akkor lehet hivatkozni, ha e gabona a használt táplálék legalább 35 %-át teszi ki, kukorica esetében legalább 50 %-ot,

- hüvelyesek vagy zöldségfélék esetében akkor, ha a hízási időszak túlnyomó részében a takarmánynak legalább 5 %-át teszik ki,

- tejtermékek esetében akkor, ha a befejező szakaszban adott takarmánynak legalább 5 %-át teszik ki.

A "zabbal nevelt libák" kifejezés abban az esetben használható, ha a háromhetes időszak befejező szakaszában a libákat naponta legalább 500 g zabbal etették.

b) "Külterjes zárt tartás" ("ólban tartott")

Ez a meghatározás csak abban az esetben használható, ha:

- az 1 m2 tenyésztési területre eső telepítési sűrűség nem haladja meg az alábbi esetekben jelzett számokat:

- csirke: 12 állat, de legfeljebb 25 kg élőtömeg,

- kacsa, gyöngytyúk, pulyka: 25 kg élőtömeg,

- liba: 15 kg élőtömeg,

- a baromfit az alábbi életkorban vágják le:

- csirke: 56 naposan vagy később,

- pulyka: 70 naposan vagy később,

- liba: 112 naposan vagy később,

- pekingi kacsa: 49 naposan vagy később,

- pézsmakacsa: nőivarúakat 70 naposan vagy később, hímivarúakat 84 naposan vagy később,

- mulard kacsa: nőivarúakat 65 naposan vagy később,

- gyöngytyúk: 82 naposan vagy később.

c) Szabadtartás

Ez a meghatározás csak abban az esetben használható, ha:

- az épületre vonatkozó telepítési sűrűség és a vágási kor összhangban van a b) pontban meghatározott határértékekkel, kivéve a csirkéket, amelyek esetében az 1 m2-re eső telepítési sűrűség 13 állatra növelhető, ami azonban legfeljebb 27,5 kg élőtömeget jelenthet, illetve a kappanokat, amelyek 1 m2-re eső állománysűrűsége nem haladhatja meg a 7,5-et, ami négyzetméterenként 27,5 kg élőtömeget jelent,

- a baromfit legalább élettartama fele során napközben folyamatosan nyílt kifutóra engedték, amely nagyobb részben növényzettel borított terület:

- csirke vagy gyöngytyúk esetében állatonként legalább 1 m2,

- kacsa esetében legalább 2 m2,

- pulyka vagy liba esetében állatonként legalább 4 m2.

Gyöngytyúk esetében a nyílt kifutó ülőrudakkal felszerelt helyiséggel helyettesíthető, amelynek területe legalább az épület területével egyenlő, és magassága legalább 2 m. Az ülőrudak hosszúsága (az épületben és az említett helyiségben található) összes állatra vetítve állatonként legalább 10 cm,

- a hízási szakaszban használt takarmány legalább 70 %-ban gabonaféléket tartalmaz,

- a baromfiépület kibúvónyílással van felszerelve, amelynek összesített hosszúsága legalább 4 m/100 m2 épület.

d) Hagyományos szabadtartás

Ez a meghatározás csak abban az esetben használható, ha:

- az istállóban az 1 m2-re eső telepítési sűrűség legfeljebb:

- csirke esetén: 12 állat, de legfeljebb 25 kg élőtömeg; ugyanakkor a legfeljebb 150 m2 alapterületű és éjszakára nyitva hagyott mobil épületek esetében az 1 m2-re eső telepítési sűrűség 20 állatra, de legfeljebb 40 kg élőtömegre növelhető,

- kappan esetén: 6,25 állat (91 napos korig: 12), de legfeljebb 35 kg élőtömeg,

- pézsma és pekingi kacsa esetén: 8 hím, de legfeljebb 35 kg élőtömeg, 10 nőstény, de legfeljebb 25 kg élőtömeg,

- Mulard kacsa esetén: 8 állat, de legfeljebb 35 kg élőtömeg,

- gyöngytyúk esetén: 13 állat, de legfeljebb 23 kg élőtömeg,

- pulyka esetén: 6,25 állat (7 hetes korig: 10), de legfeljebb 35 kg élőtömeg,

- liba esetén: 5 állat (hathetes korig: 10), 3 a hízási időszak utolsó három hetében - feltéve, hogy az állatokat zárva tartották -, de legfeljebb 30 kg élőtömeg,

- a baromfiépületek összes használt területe egy telepen legfeljebb 1600 m2,

- az egyes baromfiépületekben legfeljebb:

- 4800 csirke,

- 5200 gyöngytyúk,

- 4000 nőivarú pézsmakacsa vagy pekingi kacsa, vagy 3200 hímivarú pézsmakacsa vagy pekingi kacsa, vagy 3200 Mulard kacsa,

- 2500 kappan, liba vagy pulyka található,

- a baromfiépület kibúvó nyílásokkal van felszerelve, amelyek összesített hosszúsága legalább 4 m/100 m2 épület,

- az alábbi életkoroktól kezdve napközben folyamatosan a nyílt kifutón lehetnek:

- csirkék és kappanok esetében hathetes,

- kacsák, libák, gyöngytyúkok és pulykák esetében nyolchetes kortól,

- a növényzettel borított nyílt kifutó területe állatonként legalább:

- 2 m2 csirkék vagy pézsma, illetve pekingi kacsák vagy gyöngytyúk esetében,

- 3 m2 Mulard kacsák esetében,

- 4 m2 92 napnál idősebb kappanok esetében (a 91. napig 2 m2),

- 6 m2 pulykák esetében,

- 10 m2 libák esetében,

Gyöngytyúkok esetében a nyílt kifutó ülőrudakkal felszerelt helyiséggel helyettesíthető, amelynek területe legalább az épület területének kétszeresével egyenlő, és magassága legalább 2 m. Az ülőrudak hosszúsága (az épületben és az említett helyiségben található) összes állatra vetítve állatonként legalább 10 cm,

- a hizlalt állatok lassan növekvő fajtákhoz tartoznak,

- a hízási szakaszban használt takarmány legalább 70 %-ban gabonaféléket tartalmaz,

- minimális életkor vágáskor:

- csirke: 81 nap,

- kappan: 150 nap,

- pekingi kacsa: 49 nap,

- nőivarú pézsmakacsa: 70 nap,

- hím pézsmakacsa: 84 nap,

- Mulard kacsa: 92 nap,

- gyöngytyúk: 94 nap,

- pulyka és pecsenye kacsa: 140 nap,

- "libamájpástétom" és "magret" előállítására szánt liba: 95 nap,

- zárt helyen történő befejezés:

- 90 naposnál idősebb csirke esetében 15 nap,

- 125 naposnál idősebb kappan esetében 4 hét,

- "libamájpástétom" és "magret" előállítására szánt, 70 naposnál idősebb liba és mulard kacsa esetében 4 hét.

e) Szabadtartás - teljesen szabadon

E meghatározás használata feltételezi, hogy a tenyésztés a d) pontban felsorolt követelményeknek megfelel, azzal a feltétellel, hogy az állatok napközben területileg nem korlátozott nyílt kifutókon tartózkodhatnak.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

A FELENGEDÉSSEL JÁRÓ VESZTESÉG MEGHATÁROZÁSA

(Csepp-vizsgálat)

1. Tárgy és hatály

Ez a módszer a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkéből felengedés során keletkezett vízveszteség mennyiségének meghatározására szolgál. Ha a hasított test tömegének (beleértve a csomagban található valamennyi ehető belsőséget) százalékában kifejezett ilyen csepegési veszteség meghaladja a (7) bekezdésben előírt határértéket, akkor ez úgy tekintendő, hogy a többlet vízmennyiség a feldolgozás során abszorbeálódott.

2. Fogalommeghatározás

Az e módszerrel meghatározott vízveszteséget a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test (belsőségekkel együtt) össztömegének százalékában kell kifejezni.

3. Alapelv

Az emberi fogyasztásra alkalmas belsőséget tartalmazó fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test csak ellen- őrzött körülmények között és úgy engedtethető fel, hogy közben az elveszített víz mennyisége mérhető legyen.

4. Felszerelés

4.1. Körülbelül 1 g-nál nagyobb pontosságú, 5 kg méréshatárú mérleg.

4.2. A hasított test méretének megfelelő, biztonságosan rögzíthető műanyag tasakok.

4.3. Termosztatikusan ellenőrzött vízfürdő az 5.5. és az 5.6. pontokban meghatározott tartóeszközökkel. A vízfürdőnek olyannak kell lennie, hogy a benne lévő víz mennyisége legalább az ellenőrizendő hasított test mennyiségének nyolcszorosa legyen, és a vizet 42 ± 2°C hőmérsékleten tudja tartani.

4.4. Szűrőpapír vagy egyéb nedvszívó papírtörlő.

5. Eljárás

5.1. Az ellenőrzést az összes baromfi közül véletlenszerűen kiválasztott húsz hasított testen kell elvégezni. Az 5.2-5.11. pontban meghatározott vizsgálatok befejezéséig valamennyit legfeljebb -18°C-on kell tartani.

5.2. A tasak külső részéről le kell törölni a felületi jeget és vizet. A tasakot a tartalmával együtt grammnyi pontossággal kell megmérni: ez az M0 tömeg.

5.3. Az ehető belsőséggel együtt értékesített hasított testről el kell távolítani a külső csomagolást, amelyet meg kell szárítani és grammnyi pontossággal lemérni: ez az M1 tömeg.

5.4. A fagyasztott hasított test tömegét a belsőséggel együtt úgy kapjuk meg, hogy az M0-ból levonjuk az M1 értéket.

5.5. A hasított testet az emberi fogyasztásra alkalmas belsőséggel együtt egy erős, vízhatlan műanyag tasakba kell helyezni úgy, hogy a hasüreg nyílása a tasak zárt vége, a tasak aljának irányában legyen. A tasak olyan hosszú legyen, hogy a hasított test függőleges helyzetéből ne mozduljon el, de a vízfürdőben biztonságosan lehessen rögzíteni.

5.6. A tasaknak azt a részét, amely a hasított test hasüregét és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőséget tartalmazza, a vízfürdőnek teljesen el kell lepnie, a tasakot nyitva kell hagyni, hogy így a lehető legtöbb levegő eltávozhasson. Ahhoz, hogy a vízfürdőből a tasakba ne juthasson víz, a tasakot - ha szükséges, tartórudak vagy a tasakba helyezett súlyok segítségével - függőleges helyzetben kell tartani. Az egyes tasakok nem érhetnek egymáshoz.

5.7. A tasakot folyamatos mozgatással vagy a víz folytonos keverésével 42 ± 2°C hőmérsékleten tartott vízfürdőben kell hagyni mindaddig, míg két véletlenszerűen kiválasztott hasított test hőközpontja (aprólék nélküli csirkék esetében a mellizomzat legmélyebb, mellcsonthoz közeli része, vagy ha a csirkéhez aprólék is tartozik, akkor az aprólék középső része) a 4°C-t el nem éri. A tasakok csak a 4°C hőmérséklet eléréséig szükséges ideig maradhatnak a vízfürdőben. A -18°C-on tárolt hasított test esetében a merítés időtartama az alábbiak szerint alakul:

Tömegosztály (g) | A hasított test ± a belsőség tömege (g) | A merítés javasolt időtartama percben |

Csirkék belsőség nélkül | Csirkék belsőséggel |

< 800 | < 825 | 77 | 92 |

850 | 825 - 874 | 82 | 97 |

900 | 875 - 924 | 85 | 100 |

950 | 925 - 974 | 88 | 103 |

1000 | 975 - 1024 | 92 | 107 |

1050 | 1025 - 1074 | 95 | 110 |

1100 | 1050 - 1149 | 98 | 113 |

1200 | 1150 - 1249 | 105 | 120 |

1300 | 1250 - 1349 | 111 | 126 |

1400 | 1350 - 1449 | 118 | 133 |

Minden további 100 grammonként még hét perc szükséges. Ha a merítés javasolt időtartama alatt a két ellen- őrzött hasított test esetében a hőmérséklet a +4°C-t nem éri el, akkor az olvasztási eljárást a hőközpont +4°C hőmérsékletének eléréséig kell folytatni.

5.8. A tasakot és annak tartalmát ki kell emelni a vízfürdőből; a tasak alját át kell szúrni, hogy az olvasztás során képződött víz kiszivároghasson. A tasakot és annak tartalmát +18°C és +25°C közötti hőmérsékleti körülmények között egy órán át hagyni kell, hogy kicsöpögjön.

5.9. A kiolvasztott hasított testet ki kell venni a tasakból és a belsőséget (ha van ilyen) ki kell emelni a hasüregből. A hasított testet szűrőpapírral vagy papírtörlővel kívül-belül meg kell szárítani. A belsőséget tartalmazó tasakot át kell szúrni, és ha a tasakból víz szivárog, a tasakot és a belsőséget is a lehető legóvatosabban meg kell szárítani.

5.10. A kiolvasztott hasított test, belsőség és csomag M2 tömegét a legpontosabb gramm értékben kell meghatározni.

5.11. A belsőséget tartalmazó csomag M3 tömegét a legpontosabb gramm értékben kell meghatározni.

6. Eredmények számítása

Az olvadáskor elveszített víz mennyisége a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test (a belsőségeket is beleszámítva) tömegének arányában a következő képlet szerint számítható ki:

M

- M

- M

M

- M

- M

× 100

7. Az eredmények értékelése

Ha az olvasztáskor mért átlagos vízveszteség a 20 hasított testből álló minta esetében meghaladja az alább jelzett százalékos értékeket, az azt jelenti, hogy a feldolgozás során abszorbeált vízmennyiség túllépi a határértéket.

A százalékos értékek a következők:

- levegős hűtés esetén: 1,5 %,

- permetezéses hűtés esetén: 3,3 %,

- bemerítéses hűtés estén: 5,1 %.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

A CSIRKÉK VÍZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

(Kémiai vizsgálat)

1. Tárgy és hatály

Ez a módszer a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék összes víztartalmának meghatározására szolgál. A módszer a homogenizált baromfi hasított test víz- és fehérjetartalmának meghatározását is magába foglalja. Annak meghatározásához, hogy a feldolgozás során a hús szívott-e fel többlet-vízmennyiséget, a meghatározott összes víztartalom értékét össze kell hasonlítani a 6.4. bekezdésben megjelölt képlet alapján kapott határértékkel. Az elemzést végző személy megteszi a szükséges óvintézkedéseket, ha olyan anyag jelenlétére gyanakszik, amely a számításokat megzavarhatja.

2. Fogalommeghatározások

"Hasított test": csontos, porcos és esetenként belsőséget tartalmazó vágott baromfi.

"Belsőség": máj, szív, zúza és nyak.

3. Alapelvek

A víz- és fehérjetartalmat az elismert ISO-módszerek (International Organization for Standardization, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) vagy a Tanács által jóváhagyott egyéb módszerek, illetve elemzések szerint kell meghatározni.

A hasított test megengedhető legmagasabb összes víztartalma a húsok becsült fehérjetartalmából számítható ki, amely összefüggésben lehet a fiziológiai víztartalommal.

4. Felszerelés és vegyszerek

4.1. A hasított test és a csomagolás mérésére szolgáló mérlegek mérési pontossága ± 1 g-nál pontosabb legyen.

4.2. A hasított testet a daráló méretének megfelelő darabokra vágó bárd vagy fűrész.

4.3. A hasított test és részeinek homogenizálására alkalmas nagy teljesítményű daráló- és keverőgép.

Megjegyzés:

Speciális daráló nem javasolt. Fagyasztott vagy gyorsfagyasztott húsok vagy csontok darálásakor olyan homogén keverék előállításához megfelelő teljesítményű legyen, mint amilyet egy 4 mm lyukacsos koronggal felszerelt daráló állít elő.

4.4. Az ISO 1442 szerinti készülék a víztartalom meghatározásához.

4.5. Az ISO 937 szerinti készülék a fehérjetartalom meghatározásához.

5. Eljárás

5.1. Az ellenőrzést a baromfi mennyiségéből véletlenszerűen kiválasztott hét darab hasított testen kell elvégezni, és az 5.2-5.6. pontokban meghatározott vizsgálat megkezdéséig valamennyit fagyasztva kell tartani.

A vizsgálatot vagy az egyes mintákon egyenként, vagy a hét mintából álló összetett mintán egyszerre lehet elvégezni.

5.2. Az előkészületeket a húsok fagyasztóból való kivételét követő egy órán belül meg kell kezdeni.

5.3. a) A csomagolás külső felületéről le kell törölni a jeget és a vizet. Az egyes csomagokat le kell mérni, és el kell távolítani róluk a csomagolóanyagot. A húsokat kisebb darabokra kell vágni, majd a csomagolóanyag, az ehető belsőség és a hasított testben található jég tömegének levonása után a húsok legközelebbi gramm értékénél lesz a baromfihús "P1" tömege.

b) Ha az összetett mintát vizsgáljuk, akkor az 5.3. pont a) alpontja szerint előkészített hét darab "P7" össztömegét határozzuk meg.

5.4. a) A P1 tömegű teljes húsdarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón megdaráljuk (és ha szükséges, az ugyanott említett keverőgépen összekeverjük), hogy homogén masszát kapjunk, amiből majd az egyes húsokból egy-egy jellemző mintát vehetünk.

b) Ha az összetett mintát vizsgáljuk, akkor a P7 össztömegű hét húsdarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón egyszerre daráljuk meg (és ha szükséges, az ugyanott említett keverőgépen összekeverjük), így egy homogén anyagot kapunk, amiből majd a hét baromfi két jellemző mintáját vehetjük ki.

A két mintát az 5.5. és az 5.6. pontban meghatározott módon kell megvizsgálni.

5.5. A homogén anyagból mintát kell venni, és ezt követően az ISO 1442 szerint azonnal meghatározni az "a %"-os víztartalmat.

5.6. A homogén anyagból ismét mintát veszünk, és ezt követően az ISO 937 szerint azonnal meghatározzuk a nitrogén-tartalmat. Ezt a nitrogén-tartalmat 6,25 együtthatóval szorozzuk meg, így kapjuk meg a nyersfehérje- tartalom "b %" értékét.

6. Eredmények számítása

6.1. a) A víz (W) tömege valamennyi hús esetében a P1/100, a fehérje (RP) tömege bP1/100 lesz, minden esetben grammokban kifejezve.

Meghatározzuk a hét vizsgált húsdarab teljes víz (W7) és fehérje (RP7) tömegét.

b) Ha az összetett mintát vizsgáljuk, akkor a két vizsgált minta átlagos víz- és fehérjetartalmát a %, illetőleg b % értékben határozzuk meg. A hét minta (W7) víztömege aP7/100, (RP7) fehérje tömege pedig bP7/100 lesz, mindkét esetben grammokban kifejezve.

6.2. Az átlagos víztömeget (WA) és az átlagos fehérje tömeget (RPA) úgy kapjuk meg, hogy a W7, illetve az RP7 értékeket elosztjuk héttel.

6.3. Az e módszerrel meghatározott W/RP élettani elméleti víztartalom grammokban kifejezve az alábbi képlet szerint számítható ki:

- csirke: 3,53 × RPA + 23

6.4. a) Levegős hűtés

Feltéve, hogy az előkészítés során a technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke 2 % [1], az e módszerrel meghatározott összes víz mennyiségének (WG) elfogadható legmagasabb értéke grammokban (beleértve a megbízhatósági időtartamot) a következő képlet alapján számítható ki:

- csirke: WG = 3,65 × RPA + 42

b) Permetezéses hűtés

Feltéve, hogy az előkészítés során a technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke 4,5 % [2], az e módszerrel meghatározott összes víz mennyiségének (WG) elfogadható legmagasabb értéke grammokban (beleértve a megbízhatósági időtartamot) a következő képlet alapján számítható ki:

- csirke: WG = 3,79 × RP + 42

c) Bemerítéses hűtés

Feltéve, hogy az előkészítés során a technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke 7 % [3], az e módszerrel meghatározott összes víz mennyiségének (WG) elfogadható legmagasabb értéke grammokban (beleértve a megbízhatósági időtartamot) a következő képlet alapján számítható ki:

- csirke: WG = 3,93 × RPA + 42

6.5. Ha a hét hasított test 6.2. pont szerint számított átlagos WA víztartalma nem haladja meg a 6.4. pontban megadott (WG) értéket, akkor a vizsgált baromfihús megfelel az előírásoknak.

[1] A hasított test alapján számítva, kivéve az abszorbeált vizet.

[2] A hasított test alapján számítva, kivéve az abszorbeált vizet.

[3] A hasított test alapján számítva, kivéve az abszorbeált vizet.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

AZ ABSZORBEÁLT VÍZMENNYISÉG ELLENŐRZÉSE A FELDOLGOZÁS HELYÉN

1. Valamennyi négyórás munkaszakasz folyamán legalább egyszer:

közvetlenül a zsigerelés és az összes belsőség eltávolítása után, de az első mosást megelőzően véletlenszerűen kiválasztunk a zsigerelő szalagról 25 hasított testet.

2. Ha szükséges, levágjuk a nyakat úgy, hogy a hasított testhez kapcsolódó bőrt meghagyjuk.

3. A hasított testeket egyenként megjelöljük. Egyesével megmérjük, és tömegüket grammnyi pontossággal feljegyezzük.

4. A vizsgált hasított testet visszahelyezzük a zsigerelő szalagra, ahol tovább folytatódik a szokásos feldolgozás: mosás, hűtés, csepegtetés stb.

5. A megjelölt baromfit levesszük a csepegtető szalag végéről, ügyelve arra, hogy ne maradjon tovább a csepegtetőben, mint amennyi ideig annak a tételnek a szalagon kell maradnia, amelyből a mintát kiválasztottuk.

6. A minta az így kivett első 20 baromfiból áll. A baromfit ismét megmérjük. Grammnyi pontossággal meghatározott tömegüket egyenként az első mérés során kapott eredmények mellé jegyezzük fel. A teszt érvénytelen, ha 20 megjelölt baromfinál kevesebbet sikerül az említett módon újra kivenni.

7. A minta baromfiról eltávolítjuk a jelöléseket, és visszahelyezzük a szalagra, ahol folytatódik a csomagolás általános menete.

8. Az abszorbeált nedvesség százalékos mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a mosás, hűtés és csepegtetés után ugyanannak a baromfinak az össztömegét elosztjuk kezdeti tömegével és megszorozzuk százzal.

9. Az eredmény nem haladhatja meg a hasított test kezdeti tömegének vagy más számadatnak a maximális teljes abszorbeált víztartalommal történt összehasonlítás szerinti alábbi százalékos értékeit:

-levegős hűtés: | 0,1%, |

-permetezéses hűtés: | 2,0%, |

-bemerítéses hűtés: | 4,5%. |

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

REFERENCIA-LABORATÓRIUMOK LISTÁJA

Közösségi referencia-laboratórium:

Spelderholt, Centre for Poultry Research and Information Services

(COVP-DLO)

Sperderholt 9

P.O. Box 15

NL-7360 AA

Beekbergen

Nemzeti referencia-laboratóriumok:

Belgium

Faculteit Diergeneeskunde

Vakgroep "Diergeneeskundig toezicht op eetwaren"

Universiteit Gent

Wolterslaan 1

B-9000

Gent

Dánia

Veterinærdirektoratets Laboratorium

Howitzvej 13

DK-2000

Frederiksberg

Németország

Bundesanstalt für Fleischforschung

Institut für Chemie und Physik

EC - Baumanstraße 20

D-95326

Kulmbach

Görögország

Ministry of Agriculture

Veterinary Laboratory of Patra

59, Terpsitheas Str

GR-264 42

Patra

Spanyolország

Centro de Alimentacion Nacional

(Instituto de Salud Carlos III)

Ctra de Majadahonda a Pozuelo Km 2

E-28220

Madrid

Franciaország

Unité hygiéne et qualité des produits avicoles

Laboratoire central de recherches avicoles et porcines

Centre National d'études vétérinaires et alimentaires

Beaucemaine -

B.P. 53

F-22400

Ploufragan

Írország

Dairy Science Laboratory

Department of Agriculture, Food and Forestry

Model Farm Road

Cork

Olaszország

Instituto de 1'Ispettorato Centrale Repressione

Frodi di Roma

Via G. Raggini 19

I-00149

Roma

Luxemburg

Laboratoire National de Santé

Rue du Laboratoire, 42

L-1911

Luxembourg

Hollandia

TNO-voeding

Postbus 360

NL-3700 AJ

Zeist

Portugália

I.Q.A. Instituto de Qualidade Alimentar

Av. Conde Valbona, 98

P-1000

Lisboa

Egyesült Királyság

Food Science Laboratory

,

Ministry of Agriculture, Fisheries and Food

,

Norwich Research Park

,

Colney,Norwich,NR4 7UQ.

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

A közösségi referencia-laboratórium hatásköre és feladatai

1. A VIII. mellékletben szereplő közösségi referencia-laboratórium a következő feladatokért felelős:

- a baromfihús víztartalmát elemző módszerekről és összehasonlító vizsgálatokról tájékoztatja a nemzeti referencia-laboratóriumokat,

- különösen az összehasonlító vizsgálatok szervezésével összehangolja a fenti első francia bekezdésben szereplő módszerek nemzeti referencia-laboratóriumok általi alkalmazását,

- összehangolja az új elemző módszerek kidolgozását, és az e területen végrehajtott fejlesztésekről tájékoztatja a nemzeti referencia-laboratóriumokat,

- tudományos és technikai segítséget nyújt a Bizottságnak, különösen azokban az esetekben, amikor az elemzések eredménye az egyes tagállamokban különböző.

2. A közösségi referencia-laboratórium működési feltételei a következők:

- képzett és a víztartalom elemzésének technikáit megfelelően ismerő személyzettel rendelkezik,

- rendelkezik az 1) pontban előírt feladatok ellátásához szükséges felszereléssel és anyagokkal,

- megfelelő adminisztrációs szervezettel rendelkezik,

- a személyzet ellenőrzi bizonyos témák, eredmények és jelentések megbízhatóságát,

- eleget tesz a nemzetközileg elfogadott laboratóriumi gyakorlat alapelveinek.

A nemzeti referencia-laboratóriumok feladatai

A VIII. mellékletben felsorolt nemzeti referencia-laboratóriumok a következő feladatokért felelősek:

- összehangolják a baromfihús víztartalmának ellenőrzéséért felelős nemzeti laboratóriumok tevékenységét,

- a baromfi víztartalmának ellenőrzésére szolgáló rendszer kidolgozásában segítik a tagállam illetékes hatóságát,

- megszervezik a fenti első francia bekezdésben szereplő különböző nemzeti laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokat,

- biztosítják, hogy a közösségi referencia-laboratórium által szolgáltatott információk eljussanak az adott tagállam illetékes hatóságához vagy a fenti első francia bekezdésben szereplő nemzeti laboratóriumokhoz,

- együttműködnek a közösségi referencia-laboratóriummal.

--------------------------------------------------