EH 1999.28 Nem teszi érvénytelenné a szerződést, ha az abban vállalt tevékenység a cégjegyzékbe nem került bevezetésre. A szerződés csak akkor lesz semmis, ha tiltott tevékenység végzésére irányul, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni akkor, ha a kötelezett a tevékenységhez szükséges tőzsdefelügyeleti engedéllyel nem rendelkezett [Ptk. 221. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 1. § (1) bek., 1994. évi XXXIX. tv. 31. §, 42. §, 44. §].

A felperes felek között 1995. március 2-án szerződés jött létre. Ebben a felperes tőzsdei ügyletek bonyolításával bízta meg az alperest, és 4892054 Ft-ot óvadékként befizetett. A szerződés 5. pontjában úgy rendelkeztek, hogy a vitáikat a Budapesti Árutőzsde Választottbírósága elé terjesztik. Ezt a szerződést a felperes részéről K. J. és M. I. írták alá. A peres felek között a tőzsdei elszámolások során vita keletkezett, ezért az alperes a Budapesti Értékpapír- és Árutőzsde mellett működő Választottbírósághoz fordult keresettel a szerződés 5. pontja alapján. Ebben a perben a jelen per alperese azt adta elő, hogy a megbízási szerződéses jogviszonyból - a nyitott pozíciók likvidálásából - eredően 8060470 Ft árkülönbözet jelentkezett a jelen per felperese terhére. Ezért a szerződés 4.1. pontja alapján a felperes által nyújtott 4892054 Ft pénzügyi fedezet felhasználásával a felperes tartozása 4026361 Ft, s ennek megfizetésére irányult a Választottbírósághoz benyújtott keresete.

Ezt követően a felperes a jelen pert indította az alperessel szemben. Keresetében előadta, hogy az 1995. március 2-án létrejött megbízási szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis, ezért az événytelenség következményeként az eredeti állapot helyreállítását, s ennek keretében az alperes kötelezését kérte 4892054 Ft fedezet visszafizetésére. A szerződés semmissége folytán annak megállapítását is kérte, hogy a választottbírósági eljárásra vonatkozó kikötés is semmis. Álláspontja szerint a perbeli megbízási szerződés azért semmis, mert

- a vitás szerződésben feltüntetett alperesi címen az alperes a cégjegyzékbe nincs bejegyezve. Az alperesnek az ügyintézés helyét mint telephelyet is be kellett volna a cégjegyzékbe jegyeztetni az 1989. évi 23. tvr. 9. § (1) bekezdése alapján;

- az alperesi részről a megbízási szerződést aláíró személyek nem voltak jogosultak cégjegyzésre. Az a meghatalmazás, amellyel a szerződést aláíró személyek rendelkeztek, nem felelt meg az 1988. évi VI. tv. (továbbiakban: Gt.) 286. §-ában foglaltaknak;

- az alperes a megbízási szerződés aláírásakor nem volt jogosult az Árutőzsdén tőzsdei kereskedelem folytatására, mivel nem rendelkezett az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által jóváhagyott üzletszabályzattal. Ez a jóváhagyás az alpereshez 1995. március 10-én érkezett meg (1994. évi XXXIX. tv.).

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította a becsatolt okiratok alapján, hogy 1995. március 2-án a vitás megbízási szerződést aláírásra jogosult személyek írták alá. A telephelynek a cégjegyzékbe történő bevezetése pedig nem kötelező. A tőzsdei tevékenységhez szükséges engedéllyel az alperes 1995. február 28-tól rendelkezett, annak nincs jelentősége, hogy az engedélyt később küldték meg a részére. Így a felperes által állított jogszabálysértés egyike sem állt fenn, és a vitás szerződés érvényesen létrejött, az nem semmis.

Ezen ítélet ellen a felperes fellebbezett, s annak megváltoztatását, az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a vitás szerződést a Választottbíróságra vonatkozó kikötésre kiterjedően nem minősítette semmisnek, és az érvénytelenség jogkövetkezményeként nem rendelte el az eredeti állapot helyreállítását. Állítása szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos, annak kiegészítését kérte azzal, hogy az alperesi részről a szerződést aláíró személyek nem rendelkeztek a cégjegyzékbe bejegyzett aláírási jogosultsággal M. I.-nak ezen jogosultsága 1993. október 21-én megszűnt, K. J.-nek pedig nem is volt. Nem vitatta, hogy a szerződést meghatalmazottak útján is meg lehet kötni, de a perbeli két személy meghatalmazása nem felelt meg a Gt. 286. §-ában írottaknak. M. I. pedig nem volt cégjegyzésre jogosult. Sérelmezte a felperes a fellebbezésében azt is, hogy az elsőfokú bíróság elfogadta a tevékenységi körrel kapcsolatban az alperes álláspontját. Az alperes alapszabályának módosítása ugyanis 1995. május 31-én történt meg, az alperes ettől az időponttól végezhetett tőzsdei tevékenységet, de az engedélyt is később - 1995. március 10-én - kapta meg. A felperes a fellebbezésében fenntartotta a telephely cégbejegyzésével kapcsolatos álláspontját is, mert az adott telephelyen ügyintézés folyt, ezért a bejegyzés az 1989. évi 23. tvr. 9. §-ának (1) bekezdése alapján kötelező volt.

A fellebbezés nem alapos.

A rendelkezésre álló iratok alapján a másodfokú bíróság az alperes fellebbezési érvelését nem fogadta el. A felperes azon állításának, hogy M. I. és K. J. álképviselőként járt el, akkor lenne jelentősége, ha az alperes az eljárásukat a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdése szerint nem hagyta volna jóvá. Az alperes azonban kijelentette, hogy a nevezett két személynek a perbeli szerződés megkötésénél történt eljárását, jognyilatkozatát a saját nevében tett jognyilatkozatnak, s ennek folytán a perbeli szerződést a saját nevében megkötött szerződésnek tekinti. Ezek után a felperes nem hivatkozhat arra, hogy a perbeli szerződés megkötésénél az alperes nevében álképviselők jártak el.

A felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a perbeli alperesi telephely cégbejegyzésének, továbbá a tőzsdei tevékenysége cégbejegyzésének a hiánya miatt is semmis a szerződés.

Az 1989. évi 23. tvr. 2. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változását. Az nem vitás, hogy az alperes a cégjegyzékbe bejegyzett, tehát létező cég. A szerződés érvényessége szempontjából nincsen annak jelentősége, hogy a megbízási szerződés "fej" részében a megbízó a székhelye helyett a fióktelepét jelölte meg. A fióktelep és a tevékenységi kör cégnyilvántartásba történő bejegyzésnek nincs konstitutív hatálya. A szerződés érvényességét az önmagában nem érinti, ha a vállalt tevékenység nem nyert a cégjegyzékbe bevezetést. A szerződés csak akkor lesz semmis, ha tiltott tevékenység végzésére irányul, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel a kötelezett nem rendelkezik. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 210009-1/1995. számú és 1995. február 28-án kelt határozatából megállapítható, hogy az alperes tőzsdetag volt, és az 1994. évi XXXIX. tv. 31. §-a alapján jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezett. Ennélfogva az alperes ezen törvény 42. és 44. §-ai alapján tőzsdei kereskedelemben részt vehetett és tőzsdei ügyletet köthetett akár a saját számlájára, akár bizományosként.

Mindezeket figyelembe véve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - az indokolásnak a fellebbezés folytán szükségessé vált kiegészítésével - helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf.I.31.378/1997. sz.)