BH 2015.8.218 Nem értékelhető - felülvizsgálatra is okot adó - feltétlen eljárási szabálysértésként, ha a másodfokú bíróság a kötelező védelemre tekintettel a védő jelenlétében megtartott nyilvános ülésen a zárt tanácskozást megelőzően a határozat kihirdetésére még ugyanezen napra időpontot tűz, s ekkor az ügydöntő határozatát a védő távollétében kihirdeti [Be. 322. § (1), (2) bek., 373. § (1) bek. II/d) pont, 416. § (1) bek. c) pont].

[1] A törvényszék a 2013. október 31. napján meghozott ítéletében

[2] az I. r. terheltet társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete [Btk. 160. § (1) bek.] és rongálás bűntette [Btk. 371. § (3) bek. a) pont] miatt - halmazati büntetésül - három év hat hónap szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre;

[3] a II. r. terheltet társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete [Btk. 160. § (1) bek.] és 2 rendbeli rongálás bűntette [Btk. 371. § (3) bek. a) pont] miatt - halmazati büntetésül - három év szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre;

[4] a III. r. terheltet pedig társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete [Btk. 160. § (1) bek.] és 2 rendbeli rongálás bűntette [Btk. 371. § (3) bek. a) pont] miatt - halmazati büntetésül - négy év szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

[5] Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztést valamennyi terhelttel szemben börtönben kell végrehajtani, és megállapította, hogy a terheltek a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követően bocsáthatóak feltételes szabadságra.

[6] A kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a 2014. június 5. napján meghozott ítéletével a törvényszék ítéletét megváltoztatta,

[7] az I. r. terhelt cselekményét társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletének [Btk. 164. § (1) bek., (8) bek. I. fordulat], bűnsegédként elkövetett rongálás bűntettének [Btk. 371. § (1) bek., (3) bek. a) pont] és bűnsegédként elkövetett garázdaság bűntettének [Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. a) pont] minősítette,

[8] míg a II. r. és a III. r. terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletének [Btk. 164. § (1) bek., (8) bek. I. fordulat], 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett rongálás bűntettének [Btk. 371. § (1) bek., (3) bek. a) pont], és 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett garázdaság bűntettének [Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. a) pont] minősítette;

[9] mindhárom terhelt halmazati büntetését két év szabadságvesztésre enyhítette, melynek végrehajtását mindhárom terhelt esetében háromévi próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést pedig mellőzte.

[10] Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztést - végrehajtásuk elrendelése esetén - a terhelteknek börtönben kell letöltenie, és abból a terheltek legkorábban a büntetésük kétharmad részének kitöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra.

[11] Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[12] A jogerős másodfokú határozat ellen a törvényes határidőn belül a fellebbviteli főügyészség jelentett be felülvizsgálati indítványt mindhárom terhelt terhére a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, amelyet a Legfőbb Ügyészség módosított tartalommal, a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjára alapítva tartott fenn, és mindhárom terhelt tekintetében a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[13] A módosított tartalmú felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségét elmulasztva, így a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontját megsértve minősítette a terheltek cselekményét az elsőfokú bíróságtól eltérően emberölés bűntettének kísérlete helyett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletének.

[14] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az ítélőtábla ítéletében csupán az I. r., a II. r. és a III. r. terheltek tudattartalmára levont ténybeli következtetést ismételte meg, azonban azt nem jelölte meg, hogy miből vonta le azt a következtetést, miszerint e három terhelt szándéka nem a halálos eredmény, hanem pusztán az életveszélyes sérülés okozására irányult, és még arra sem utalt, hogy esetlegesen a sérülések jellege volt a következtetési alap a testi sértésre irányuló terhelti szándékra.

[15] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság a terheltek sértett elleni támadásának minősítése kapcsán az általa módosított tényállást és a terheltek tudattartalmára tett ténymegállapítást részben önmagával indokolta, s nem az elégséges mértékben adta indokát annak, mely tényekből vonta le azt a következtetést, hogy a terheltek szándéka csupán testi sértés előidézésére irányult. Nem adott továbbá számot az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló 3/2013. BJE határozatban foglalt egyéb körülmények vizsgálatáról sem. Mindez pedig álláspontja szerint azt eredményezte, hogy az I. r., a II. r. és a III. r. terheltek cselekményének jogi minősítése körében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt ítélete felülbírálatra alkalmatlan.

[16] A Legfőbb Ügyészség emellett a felülvizsgálati indítványt a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértésre is alapozta.

[17] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság az ügyben 2014. június 5-én tartott nyilvános ülést, melyen a védelem az érintett terheltek esetében a Be. 46. §-ának a) pontjában foglalt okból kötelező volt, így a Be. 361. § (3) bekezdése és 362. § (1) bekezdése alapján a nyilvános ülés a védők távollétében nem lett volna megtartható.

[18] A nyilvános ülésen készült jegyzőkönyv szerint a nyilvános ülés megkezdésekor a terheltek és a védők jelen voltak. A másodfokú bíróság a nyilvános ülést 12 óra 30 perckor felfüggesztette azzal, hogy 15 órakor fog határozatot hirdetni. A 15 óra 45 perckor megkezdett határozathirdetésen azonban nem jelent meg az I. r. terhelt védője, és a II. r. terhelt védője. Ennek ellenére az ítélőtábla kihirdette ítéletét.

[19] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint - miután az ítélőtábla ítéletének kihirdetésére nem napolta el a nyilvános ülést - a védő kötelező jelenlétére figyelemmel az I. r. és a II. r. terheltek védőjének távollétében nem hirdethette volna ki a határozatát. Mivel a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele kötelező, elkövette a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértést.

[20] Álláspontjának alátámasztására a 21. BK véleményben kifejtettekre is hivatkozott.

[21] A Legfőbb Ügyészség által módosított tartalommal fenntartott felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint részben alapos.

[22] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdés b) vagy c), illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[23] A Be. 373. § (1) bekezdés III. b) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása tekintetében indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.