3163/2022. (IV. 12.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.59/2021/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
[2] Az indítványozó által kifogásolt, megtámadott határozat a következő.
[3] A Szolnoki Törvényszék a 2020. december 8-án meghozott 1.Bpi.845/2020/4. számú és - a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bpkf.I.59/2021/5. számú határozata folytán - 2021. március 17-én véglegessé vált végzésével az indítványozó által előterjesztett perújítási indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 644. § (6) bekezdése alapján mint alaptalant elutasította.
[4] Az alapügyben az indítványozót a Szolnoki Járásbíróság a 2016. június 22-én kihirdetett 7.B.950/2015/32. számú és - a Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.1046/2016/17. számú határozata folytán - 2017. január 24-én jogerős ítéletével kábítószer birtoklása bűntett miatt 5 év 10 hónap börtönbüntetésre és a közügyektől 6 évi eltiltásra ítélte.
[5] 1.1. A jogerős ügydöntő határozat ellen az indítványozó perújítási indítványt terjesztett elő, amit a Szolnoki Törvényszék az 1.Bpi.143/2020/4. számú és - a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.III.241/2020/5. számú határozata folytán - 2020. július 13-án véglegessé vált végzésével elutasított.
[6] Az indítványozó ezt követően ismételten perújítási indítványt terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy az alapeljárás során készült botanikus szakértői vélemény (mely az eljárás során az indítványozótól lefoglalt 424 tő zöld növényt kannabisz növénynek minősítette) számos ellentmondást tartalmazott, továbbá hiányossággal bírt akörben, hogy nem sikerült beazonosítani a lefoglalásra került növényeket sem a morfológiai jegyek, sem laboratóriumi vizsgálat alapján. Ezáltal azt sem sikerült tudományos alapossággal beazonosítani, hogy a lefoglalt növényi egyedek kábítószernek minősülnek-e. Az indítványozó kifejtette, hogy ezeket a hiányosságokat már az alapügyben, a másodfokú eljárás során észlelte, ezért a védőjével először indítványt tett új szakértő bevonására, majd - a bizonyítási indítvány elutasítása után - magánszakértői véleményt terjesztett elő, amit a bíróság a bizonyítás anyagába nem emelt be. A magánszakértői vélemény megállapította, hogy a lefoglalt 424 tő zöld növényre vonatkozóan a kábítószerbirtoklás ténye szakmai alapon nem került megerősítésre. Az indítványozó a perújítási indítványában azt is kifejtette, hogy már egy ízben ugyanerre a magánszakértői véleményre perújítási indítványt terjesztett elő, amit a bíróságok elutasítottak. Álláspontja szerint 100 tő alatti növényegyed minősíthető csak kábítószernek, így a bűncselekmény minősítése mellett a büntetési tétel is változna. Ezért perújítási nyomozás elrendelését és az általa felkért magánszakértő szakértői vélemény elkészítésével való megbízását indítványozta.
[7] A perújítás megengedhetősége kérdésében döntésre jogosult Szolnoki Törvényszék megállapította, hogy a perújítási indítvány nem tartalmaz olyan új bizonyítékot, amely a törvény által megkívánt perújítási okot képezhetne. Az indítványozó már tett az alapügyben, az általa kifogásolt igazságügyi botanikus szakértő véleményével szemben bizonyítási, új szakvélemény beszerzésére vonatkozó indítványt. Vagyis a perújítási indítványában az alapeljárás során általa már korábban célzott bizonyítási indítványokat ismételte meg, ugyanakkor a perújítás eljárásban nincsen mód az alapügyben hozott jogerős bírósági döntésekben már értékelt bizonyítékok újraértékelésére.
[8] Az indítványozó fellebbezése alapján eljáró Szegedi Ítélőtábla a perújítási indítványt elutasító végzést helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az indítványozó perújítási indítványát helyes indokok alapján utasította el, mert perújítás nem alapozható a bizonyítékoknak az alapügyben hozott ítéletben foglaltaktól eltérő értékelésére. Kifejtette, hogy az alapügyben eljárt első- és másodfokú bíróságok a védelmi kifogásokkal szemben a nyomozás során eljárt igazságügyi szakértő véleményét aggálytalannak tekintették, és ügydöntő határozataikban részletesen megindokolták, mely okból utasították el az új szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt.
[9] 1.2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal élt a Szolnoki Törvényszék 1.Bpi.845/2020/4. számú, valamint a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.59/2021/5. számú végzése ellen.
[10] Az indítványában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, a (7) bekezdés szerinti jogorvoslathoz való jog, valamint a 28. cikk sérelmére hivatkozva kérte a bírósági döntések megsemmisítését. Bár az indítványozó a XXIV. cikk (7) bekezdését jelölte meg, indítványának tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy a XXVIII. cikk (7) bekezdésében meghatározott jogorvoslathoz való jog sérelmére hivatkozott.
[11] Álláspontja szerint azért sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert a Szolnoki Törvényszék a perújítási indítványt elutasító döntése meghozatalakor nem volt pártatlan. A hatósági oldal bizonyítékait ugyanis kritika nélkül fogadta el és értékelte kétséget kizárónak annak ellenére, hogy okirattal alátámasztott alapos kétség merült fel a tényállás helyességét illetően. A magánszakértői vélemény részletesen feltárta az alapügyben kirendelt hatósági szakértő véleményének hiányosságait, a perújítási indítványt elutasító bíróság mégsem biztosította a magánszakértő munkája elvégzéséhez szükséges feltételeket és ezáltal az indítványozót alapvető bizonyítási lehetőségtől fosztotta meg perdöntő tény vonatkozásában.
[12] Az indítványozó álláspontja szerint a perújítás megengedhetősége kérdésében döntésre jogosult bíróság azért sértette meg a XXVIII. cikk (7) bekezdésében meghatározott jogorvoslathoz való jogot, mert az indítványt elutasító döntése meghozatalával ténylegesen nem valósulhatott meg a rendkívüli jogorvoslat.
[13] Az indítvány szerint az ügyben minden olyan bírósági döntés sérti az Alaptörvény 28. cikkét, amely nem vezet el a perújításban vitatott tényre vonatkozó, az indítványozó által megjelölt igazságügyi botanikai szakértői vagy magánszakértői vizsgálathoz, és nem az így létrejövő új bizonyíték értékelésével hozza meg a bíróság a döntését. Ugyanis az ilyen bírósági döntések nincsenek összhangban a törvények céljával, a józan ész szabályaival és az Alaptörvénnyel.
[14] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően tanácsban eljárva először azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.
[15] 2.1. Az indítványozó az Abtv. 27. §-ára hivatkozva terjesztett elő alkotmányjogi panaszt.
[16] Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján hatvan napon belül lehet benyújtani. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
[17] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt határozott kérelem feltételeinek - az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése vonatkozásában - megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve indokolja azok Alaptörvénybe ütközését és kifejezetten kéri a megsemmisítésüket.
[18] Ezzel szemben az alkotmányjogi panasznak az Alaptörvény 28. cikk sérelmét állító része nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontjában és a 27. §-ban meghatározott feltételeknek. Az Alaptörvény 28. cikkében foglalt, a bíróságoknak címzett jogértelmezési szabály ugyanis nem tekinthető olyan alaptörvényben biztosított jognak, amelynek sérelmére önmagában hivatkozva alkotmányjogi panaszt lehetne benyújtani (vö. 3466/2020. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [23]; 3084/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [6]), továbbá az indítványozó érvelése sem hozható összefüggésbe a 28. cikkben megfogalmazott követelményekkel.
[19] 2.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. §-ában foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
[20] Az indítványozó a perújítási indítvány tárgyában meghozott elutasító, valamint az azt helybenhagyó végzést támadta. A perújítási indítvány elutasítása olyan eljárást befejező döntés, amely az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasz tárgya lehet. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság ilyen esetben kizárólag a perújítási indítvány elbírálását elvégző bíróságok eljárásának, jogértelmezésének az alkotmányosságát, vagyis a perújítási indítvány tárgyában hozott bírósági döntések Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja (3529/2021. (XII. 13.) AB végzés, Indokolás [17]; 3215/2021. (V. 28.) AB végzés, Indokolás [13]).
[21] Az indítványozó az alkotmányjogi panasz előterjesztését megelőzően a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Az egyedi ügyben érintettség megállapítható, mivel az indítványozó az alkotmányjogi panasszal támadott ügyekben - az alapügy terheltjeként - a perújítást kezdeményező fél volt.
[22] 2.3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[23] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy a perújítás megengedhetősége tárgyában folytatott eljárásban a bíróságok nem voltak pártatlanok, mert az indítványozót bizonyítási lehetőségtől fosztották meg, továbbá nem biztosították számára a jogorvoslati jogának a tényleges gyakorlását azáltal, hogy nem rendelték el a perújítást.
[24] Az Alkotmánybíróság az indítványozó érvelésével kapcsolatban a következőkre mutat rá. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése olyan alapjogot tartalmaz, amely elsősorban a bírósági eljárással szemben támasztott eljárási garanciák rendszerét jelenti (vö. 3154/2021. (IV. 22.) AB végzés, Indokolás [10]; 5/2020. (I. 29.) AB végzés, Indokolás [47]). Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján a döntéseiben esetről esetre határozta meg a tisztességes bírósági eljárás konkrét ismérveit. Így nevesíteni lehet azokat a követelményeket, részjogosítványokat, amelyek ezen alapjog alkotmányos tartalmát jelentik (vö. 3294/2021. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [55]; 3025/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [19]; 3257/2020. (VII. 3.) AB határozat, Indokolás [33]).
[25] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy "[a] jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga [...] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el." (3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]-[15])
[26] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróságok részletes indokát adták a perújítási indítvány elutasításának. Kifejtették, hogy a perújítás megengedhetőségének feltételei a konkrét ügyben miért nem teljesültek. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 637. § (1) bekezdés a) pont esetében a perújítás megengedhetősége kérdésében döntést hozó bíróságok három egymásra épülő feltételt vizsgálnak meg: "[1.] a bejelentett bizonyíték újnak tekinthető, az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte, és [2.] az (ekként) újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely tény - jogerős határozatban foglaltaktól - eltérő, vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze, s végül [3.] az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására alkalmassága folytán perdöntő jellegű, egyben azt is valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre, vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni." (BH 2021.162.)
[27] A perújítás megengedhetősége feltételeinek vizsgálata az eljáró bíróságok és nem az Alkotmánybíróság feladata. Következésképpen az Alkotmánybíróság nem bocsátkozhat annak érdemi vizsgálatába, hogy a perújítás megengedhetősége tárgyában hozott bírósági döntés miként foglalt állást a perújítás törvényi feltételeinek megléte kérdésében. Az eljárás tisztességessége [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] követelményrendszerén belül ugyanis nem értékelhető alkotmányossági kérdésnek önmagában az, hogy az indítványozó az egyébként megindokolt bírósági döntéseket tévesnek, magára nézve sérelmesnek tartja (vö. 3529/2021. (XII. 13.) AB végzés, Indokolás [24]; 3427/2020. (XI. 26.) AB végzés, Indokolás [14]).
[28] Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszában maga is rámutatott arra, hogy már a perújítási indítványt megelőzően, az alapügyben is élt azzal a bizonyítási indítvánnyal, amelyre a perújítási indítványát alapozta. Ezen túlmenően a vitatott bírósági döntések indokolása is tartalmazza, hogy az indítványozó már korábban - az alapügy során - benyújtotta azt a bizonyítási indítványát, amelyre a perújítási indítványát is alapozta. Következésképpen nem teljesítette a Be. 637. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeket.
[29] Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog alkotmányos védelmi köre a rendes jogorvoslati eljárásokra terjed ki. Vagyis azt a követelményt támasztja, hogy az elsőfokon meghozott bírósági döntésekkel szemben magasabb bírói fórumhoz lehessen fordulni (vö. 36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [60]). Mindezt figyelembe véve az Alkotmánybíróság jelen ügyben is megállapítja, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog sérelmét a perújítási eljárás esetleges elmaradása nem alapozza meg (3300/2017. (XI. 20.) AB végzés, Indokolás [53]). Rámutat az Alkotmánybíróság arra is, hogy a bíróságok a perújítási indítványt elutasító végzéssel szemben is biztosítottak - a Be. rendelkezéseinek megfelelően - jogorvoslati lehetőséget az indítványozó számára.
[30] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog állított sérelmén keresztül valójában a számára kedvezőtlen bírói döntések tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját fogalmazta meg. Az indítványozó bírói döntésekkel szemben felhozott minden kifogása törvényességi, szakjogi tárgyú, valójában a bírói mérlegelést támadják és a bizonyítékok újraértékelését várják el az Alkotmánybíróságtól.
[31] Ekként az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog sérelmével összefüggésben nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, következésképpen nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.
[32] 3. Ekként az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2022. március 22.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Handó Tünde alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Márki Zoltán előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Szívós Mária alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2602/2021.