BH 2015.11.307 Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel. A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének tehát mindegyik, a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára vonatkozó hivatkozása esetében konkrétan meg kell jelölnie az álláspontja szerint megsértett jogszabályhelyet, szövegesen elő kell adnia a jogszabálysértést és a jogszabálysértésre történő hivatkozás alapvető indokait is. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek [1952. évi III. tv. (Pp.) 272. § (2) bek.].

[1] A felperes és az I. r. alperes között 2006. július 25-én zárt végű pénzügyilízing-szerződések jöttek létre, amelyek alapján a felperes az I. r. alperes használatába adott egy rakodógépet és egy traktort. Az eszközök szállítója a perben nem szereplő Kft. volt.

[2] A II. r. alperes a lízingszerződések biztosítására készfizető kezességet vállalt.

[3] Az I. r. alperes a lízingtárgyakat átvette, az esedékessé vált lízingdíjakat azonban nem fizette meg a felperes részére. Erre figyelemmel a felperes 2007. január 23-án felmondta a szerződéseket. A felmondást 2007. január 29-én kézbesítették az I. r. alperes részére.

[4] Az I. r. alperes 2008. február 27-én bocsátotta vissza a lízingtárgyakat a felperes birtokába. A felperes a rakodógépet 2008. november 11-én, a traktort pedig 2008. december 15-én értékesítette.

[5] A felperes keresetében 9 922 758 forint hátralékos lízingdíj és járulékai megfizetésére kérte az alpereseket egyetemlegesen kötelezni.

[6] Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen - kifogás útján - a szerződések érvénytelenségére hivatkoztak. Állításuk szerint ugyanis a felperes és a szállító megtévesztették az I. r. alperest a lízingtárgyak átadásának időpontját illetően, illetve ebben a kérdésben az I. r. alperes a szerződések megkötésekor tévedésben volt. Az I. r. alperes ugyanis azt hitte, hogy a munkagépeket még 2006 nyarán a birtokába bocsátják, így azokat a nyári és őszi mezőgazdasági munkálatoknál használni tudja. Másodlagosan azzal érveltek, hogy az I. r. alperes a szállítási késedelem miatt 2006. no­vember 6-án elállt a lízingszerződésektől, így a szerződések megszűntek. Harmadlagosan kifejtették, hogy a felperes jogellenesen mondta fel a lízingszerződéseket, a szerződések VI. pontjában ugyanis kizárták a felmondás lehetőségét. Végül negyedsorban kifogás útján árleszállítás iránti igényt érvényesítettek, álláspontjuk szerint ugyanis a felperes hibásan teljesített, mivel egyes szükséges alkotórészek nélkül szállította le a gépeket. Megjegyezték, hogy a felperes tévesen határozta meg a lízingtárgyak visszadáskori értékét is, és feltűnően alacsony áron értékesítette a gépeket.

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében az I. r. és a II. r. alperest egyetemlegesen 9 922 758 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[8] A jogerős ítélet indokolása szerint a lízingszerződések érvénytelensége a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, a felperes pedig az I. r. alperes fizetési késedelmére tekintettel jogszerűen állt el a szerződésektől. A lízingszerződések azonnali hatályú, szerződésszegésre alapított felmondását a szerződő felek nem zárták ki. Mindezekre figyelemmel az alperesek kötelesek a hátralékos lízingdíj összegét megfizetni.

[9] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - az I. r. és a II. r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

[10] Kifejtették, hogy a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 8. § (1) bekezdésének, 164. §-ának, 221. § (1) bekezdésének és 234. § (1) bekezdésének megsértésével mellőzte a másodfokú eljárás során az érvénytelenségi kifogásukkal összefüggésben előterjesztett tanúbizonyítási indítványuk teljesítését. Állításuk szerint az elsőfokú eljárásban nem kerülhetett sor az általuk megjelölt tanú kihallgatására, a tanú ugyanis 2007-ben külföldre, ismeretlen helyre távozott, majd külföldön súlyos, maradandó fogyatékossággal járó munkahelyi balesetet szenvedett. A tanú másodfokú eljárásban történő kihallgatásának mindezekre figyelemmel a véleményük szerint nem lett volna törvényes akadálya.

[11] Arra is hivatkoztak, hogy a felperes a hozzá visszakerült traktort a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 340. § (1) bekezdésében szabályozott kárenyhítési kötelezettségét megszegve, túlzottan alacsony áron értékesítette. Sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság ezt a körülményt a döntése meghozatala során figyelmen kívül hagyta, e vonatozásban bizonyítási eljárást nem folytatott le.

[12] Előadták továbbá, hogy a lízingszerződések VI. pontja a jogviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetését is kizárta, így a felperes szerintük jogszerűen nem mondhatta volna fel a szerződéseket. A lízingszerződések általános szerződési feltételeinek azon kikötései pedig, amelyekkel a felperes a hibás teljesítésből eredő jogait átruházta az I. r. alperesre, és amelyek ugyanakkor kizárták, hogy a felperessel szemben az I. r. alperes ilyen igényeket érvényesíthessen, érvelésük szerint tisztességtelenek.

[13] Végül sérelmezték, hogy a bíróság nem vizsgálta az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésükben a díjfizetési kötelezettség körében előterjesztett kifogásukat.

[14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

[15] A jogerős ítélet felülvizsgálatára a Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében jogszabálysértés miatt kerülhet sor. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelemben a Pp. 272. § (2) bekezdése szerint meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.

[16] A felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékei tehát a következők: a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat megjelölése, a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, a kérelem indokainak előadása.

[17] A felülvizsgálat alapjául szolgáló jogszabálysértés anyagi és eljárási jogszabálysértés egyaránt lehet, az eljárási szabályok megsértése azonban a Pp. 275. § (3) és (4) bekezdése értelmében csak akkor adhat alapot a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha lényegesen kihatott az ügy érdemi elbírálására. Ennek megfelelően a felülvizsgálati kérelem előterjesztője kérelmében a jogszabálysértés megjelölése körében arra hivatkozhat, hogy valamely, az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabály megsértésére került sor, illetőleg a döntés meghozatala során nem a megfelelő anyagi szabályt alkalmazták, az egyébként irányadó jogszabályt tévesen értelmezték.