BH 2017.10.342 Az a domainnév, amely a vállalkozás által folytatott két tevékenységet, a tevékenység gyakorlásának helyére utalással tartalmazza, nem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amely miatt a domainnevet védelem illetné meg [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 6. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes főtevékenysége műszaki vizsgálat, elemzés. Az alperes főtevékenysége a felperesével megegyezik. Mindkét cég rendelkezik Szegeden fióktelepekkel. Gazdasági tevékenységüket döntően Szegeden végzik.

[2] A felperes "muszaki-eredetvizsgaszeged.hu" domainnév alatt tart fenn honlapot. A domainnevet 2011. július 28-án regisztrálta. A reklámanyagaiban (szórólapokon, névjegykártyán, a "Déli Apróban" elhelyezett hirdetésekben, a megyei tudósító, a szegedi tudakozó honlapján és a gépjárművein megjelenő hirdetésekben) domainnevét feltünteti.

[3] Az alperes 2015. január 15-e óta rendelkezik a "muszakieredetvizsgaszeged.hu" domainnévvel.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében elsődlegesen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ára hivatkozással, figyelemmel a 86. § (2) bekezdés a) és b) pontjában írtakra annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogsértést valósított meg a domainnév használatával. Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze a jogsértő magatartás abbahagyására. Másodlagosan a Tpvt. 2. §-ára hivatkozással terjesztett elő keresetet. Harmadlagosan a névviselési jogának megsértését állította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § f) pontjában írtakra alapítva.

[5] Állította, az alperes jellegbitorlást követ el, mivel hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, ezzel akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét. A domainnevek között nagyfokú a hasonlóság, ami összetéveszthetőséget eredményez. Ez mind a fogyasztók, mind a versenytársak törvényes érdekét sérti.

[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú és a másodfokú határozat

[7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően megállapította, hogy az alperes domainneve használatával jellegbitorlást követett el. Kötelezte az alperest a domainnév használatának abbahagyására, egyben eltiltotta annak használatától.

[8] Jogi álláspontja szerint a Tpvt. 6. §-ába ütköző magatartás a domainnév jogsértő használatával is megvalósulhat. Rámutatott, a felperes domainneve hétköznapi szavakat tartalmaz, a felperes által végzett tevékenységre, annak földrajzi helyére utal. Önmagában nem jellegzetes. Jellegzetességét az adja, hogy arról szokták a fogyasztók a felperes szolgáltatását felismerni, figyelemmel a felperesi reklámanyagok tartalmára.

[9] Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította.

[10] Kifejtette, a Tpvt. 6. §-ában szereplő azon fordulat, miszerint tilos olyan nevet, megjelölést használni, amelyről a versenytársat szokták felismerni, a névviselési jog, a kereskedelmi név védelmét szolgáló szabály. A felperes cégneve nem azonos, de még csak nem is hasonlít a domainnevére. Névviselési joga sérelmére ezért jogszerűen nem hivatkozhat. A jogi személy cégnevén kívül más beazonosításra alkalmas jellemzővel is rendelkezhet. Ilyen lehet a domainnév is. Utalva a Kúria Pfv.IV.20.489/2015/3. számú határozatában kifejtettekre, az ítélőtábla rámutatott, a domain név kereskedelmi névvé válhat meghatározott feltételek fennállása esetén. A felperes domainneve azonban olyan megkülönböztető ismérvet nem hordoz, amelyről kizárólag és kétséget kizáróan a felperest lehet felismerni. Megkülönböztető jelleg hiányában a felperes domainneve nem válhatott a felperes kereskedelmi nevévé.

[11] Az ítélőtábla szerint a Tpvt. 6. §-ának azon fordulata, amely kimondja: tilos valamely szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes megjelöléssel, elnevezéssel forgalmazni, amelyről a versenytársat szokták felismerni, ugyancsak nem valósult meg. A felperes domainnevében szereplő kifejezés ugyanis egyfajta szolgáltatás leghétköznapibb megjelölése. Számos vállalkozás nyújt ilyen szolgáltatást, akár Szegeden is. Az ilyen jellegű kifejezések nem sajátíthatók ki.

[12] Az ítélőtábla rámutatott arra is, hogy a Tpvt. 6. §-a alapján értékelhető tisztességtelennek nem minősülő magatartás, nem sértheti a tisztességtelen piaci magatartást tiltó általános szabályt, a Tpvt. 2. §-ában írtakat.

[13] A másodfokú bíróság a Ptk. névviselésre vonatkozó szabályainak megsértését sem tudta megállapítani.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Tpvt. 6. §-ának, illetve 2. §-ának, a Pp. 206. § (1) bekezdésének és a 221. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott.

[15] Kifejtette: az elsőfokú ítélet helyesen rögzítette, hogy a peres felek versenytársak, mivel azonos földrajzi területen végzik ugyanazt a gazdasági tevékenységet, a műszaki vizsgáztatást és elemzést, illetve az eredetvizsgálatot. A felperes által csatolt reklámanyagok figyelembevételével az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a megállapításra, miszerint a fogyasztók a felperes domainnevét, a felperes szolgáltatásával azonosítják, annak ellenére, hogy az a felperes cégnevét nem tartalmazza. A felperes szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelését mellőzve jutott arra az okszerűtlen következtetésre, hogy a domainnév nem eshet a Tpvt. 6. §-ának 2. fordulatában szereplő védelem alá.

[16] A felperes hangsúlyozta, azzal, hogy az alperes megtévesztően hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, egyrészt akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét, másrészt a fogyasztókat megtéveszti, döntésüket befolyásolja.

[17] A felperes szerint az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte úgy, hogy az összetéveszthetőség reális veszélye fennáll. A domainnév egyediségéből, lajstromozott jellegéből adódóan garantálja a szolgáltatás beazonosíthatóságát. Az akkor tölti be funkcióját, ha a versenytársak domainneve megkülönböztethető.

[18] A felperes vitatta a másodfokú bíróság azon jogi álláspontjának helytállóságát, miszerint a jogvita eldöntése tekintetében annak van jelentősége, hogy az adott megjelölés alapján kizárólag és kétséget kizáróan a felperes által nyújtott, csak rá jellemző szolgáltatást lehet-e felismerni. A felperes állítása szerint a domainnevek jelentős része tevékenységre utal, azonos szolgáltatást végző versenytársak esetén azonban ettől eltérnek.

[19] A felperes tévesnek tartotta azt a másodfokú bírósági jogi álláspontot is, miszerint a felperes domainneve nem jellegzetes. A szóhasználatot sajátjának, a maga által alkotottnak tekintette. Utalt rá, a műszaki kifejezéshez hozzákapcsolta az eredet-vizsga szórövidítést, és hozzáillesztette a földrajzi helyre - Szeged - utalást főnévi formában. Hivatkozva a BDT 2006.1297. számú döntésére a felperes állította, általános leíró szóösszetétel is hordozhat megkülönböztető jelleget.