BH 1992.12.773 A dolgozói részvények megszerzésének és átruházásának részletes feltételeit mint a cég üzletpolitikai célkitűzését a részvénytársaság igazgatósága - függetlenül a munkajogi szabályoktól - jogosult egyoldalúan meghatározni [1988. évi VI. tv. 244. § (4) bek.].

Az rt. igazgatósága az 1991. február 28-án megtartott közgyűlésen határozta el a társaság alaptőkéjének alaptőkén felüli vagyonából való felemelését dolgozói részvények kibocsátása útján 5 840 000 Ft összeggel. A dolgozói részvények megszerzésének feltételeit az igazgatóság 4/1991. számú határozata tartalmazza. A határozat 1.2 pontja szerint a dolgozói részvény első juttatásakor nem szerezhetnek részvényt azok a dolgozók, akik szerződéses bérleti jogviszony alapján üzemeltetett üzemegység dolgozói, és azok sem, akik az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének c), d) és e) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetés alatt állnak, vagy súlyos vétség miatt fegyelmi eljárás van ellenük folyamatban. Az alaptőke-emelés az igazgatóság határozatában rögzített elvek alapján megtörtént, az ezzel kapcsolatos változásokat a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.

A kérelmező törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, és annak megállapítását kérte, hogy a 4/1991. számú határozat 1.2 pontja jogszabálysértő az alábbiak miatt.

1. A szerződéses üzemeltetésű egységek munkavállalói a gazdálkodó szervvel állnak munkaviszonyban, és mindenben azonos jogot élveznek a más üzletekben foglalkoztatott dolgozókkal [38/1980. MT rendelet 8. § (1) bek., 7003/1985. (KÉ. 18.) BkM számú irányelv 42. pontja]. Az MT 2. §-ának (3) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést.

2. A Munka Törvénykönyvének 5. §-a taxatíve felsorolja azokat a joghátrányokat, amelyek fegyelmi felelősségre vonásakor alkalmazhatók, ebben a felsorolásban nem szerepel olyan hátrány, ami kizárná részvény vásárlását:

Mindezek alapján az rt. igazgatóságának nincs joga ahhoz, hogy munkaviszonyból eredő jogaitól megfosszon és részvények vásárlásából diszkriminációs intézkedéssel kizárjon dolgozókat.

A cég észrevételében kifejtette, hogy:

1. a dolgozói részvények kedvezményének forrása az rt. alaptőkén felüli tartalék vagyona, amelynek felhalmozásában a szerződéses üzemeltetésű egységek munkavállalói nem vettek részt. Utalt a 14/1980. (IX. 30.) BkM rendelet 9. §-ára, mely szerint az ilyen egység vezetője a működéséből keletkező, a szerződéses kötelezettségek teljesítése után fennmaradó jövedelemből az üzlet dolgozóinak a munkaszerződésben meghatározott béren felül is juttathat, tehát a szerződéses egységek dolgozói a munkájuk által létrehozott többletértékkel nem a részvénytársaság mint gazdálkodó szervezet vagyonát gyarapították.