14/1980. (IX. 30.) BkM rendelet

az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT rendelet végrehajtásáról

Az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a KPVDSZ-szel egyetértésben az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtása érdekében - a 15. §-ban foglalt felhatalmazás alapján - a következőket rendelem.

(R. 1. §-ához)

1. §

(1) Szerződéses rendszerben üzemeltethetők azok a kiskereskedelmi üzletek, amelyekben a dolgozók létszáma az öt főt, azok a vendéglátóipari üzletek, amelyekben a dolgozók létszáma a melegkonyhás üzleteknél a tizenkettő főt, egyéb vendéglátó üzleteknél a hat főt a szerződéskötés időpontjában nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt létszámhatárt - a zenészek az előadóművészek, a kisegítők, valamint a szakmunkástanulók nélkül - mű-szakszámtól függetlenül kell figyelembe venni.

(3) A bizományi üzletek, a zálogfiókok, a gyógyszertárak, továbbá a szállodában levő vendéglátó üzletek, valamint a munkahelyi- és gyermekélelmezési konyhák és éttermek szerződéses rendszerben nem üzemeltethetők. A szerződéses rendszerben működő üzletek órát, ékszert, járművet, vadászati felszerelést (fegyver, lőszer), továbbá - ha annak fogyasztói ára az 1000 Ft-ot meghaladja - bútort. fotó- és optikai árut, híradástechnikai és elektromos háztartási gépet nem árusíthatnak.

(4) A szerződéses rendszerben üzemeltethető üzletet a vállalat igazgatója, a szövetkezet igazgatósága (vezetősége), illetve a gazdasági társulás igazgatótanácsa jelöli ki.

(R. 2. §-ához)

2. §

(1) A kijelölt üzlet szerződéses üzemeltetésre történő átadását a gazdálkodó szervezet a versenytárgyalást megelőzően legalább harminc nappal nyilvánosan - a központi vagy a megyei sajtóban és más módon - meghirdeti. A gazdálkodó szervezet az érdeklődőket köteles írásban tájékoztatni az üzlet előző évi bevételéről (értékesítési forgalmáról), az üzletben levő eszközök értékéről, az ott dolgozók létszámáról, a díj minimális összegéről és annak tartalmáról, valamint az óvadék, illetve a szerződést biztosító egyéb mellékkötelezettség minimális mértékéről.

(2) A kijelölt üzlet szerződéses üzemeltetésre történő átadására közjegyző jelenlétében folytatott versenytárgyaláson kerül sor. A versenytárgyalásra annak időpontját megelőzően legalább nyolc nappal írásban kell jelentkezni. A jelentkezőnek egyidejűleg igazolnia kell, hogy a R. 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel és az óvadékkal, illetve a szerződést biztosító egyéb mellékkötelezettséggel rendelkezik.

(3) A gazdálkodó szervezet a versenytárgyaláson résztvevők közül az üzlet vezetésére azzal köteles szerződést kötni, aki a legmagasabb összegű díj fizetésére vállalkozik. Egyenlő ajánlat esetén azt kell előnyben részesíteni, aki a forgóeszközök nagyobb hányadának megvásárlását vállalja, egyenlő vállalás esetén pedig azt, aki a versenytárgyalás meghirdetésekor az üzlet vezetője, ilyen pályázó hiányában pedig az üzlet, illetve vállalat dolgozója. Egy jelentkező esetén nem kell versenytárgyalást tartani.

3. §

(1) Aki a versenytárgyalás meghirdetésekor a gazdálkodó szervezettel nem áll munkaviszonyban, a versenytárgyaláson akkor vehet részt, ha kötelezi magát, hogy a szerződés megkötésekor a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyt létesít.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából megfelelő szakmai képzettség a mesterlevél, a segédlevél, a szakmunkás bizonyítvány, továbbá az ezzel egyenértékű képesítés, vagy - a melegkonyhás vendéglátó- és a húsüzletek kivételével - a három éves szakmai (üzletvezetői, helyettesi vagy eladói) gyakorlat.

(R. 3. §-ához)

4. §

(1) A díj magában foglalja:

- a vezető és az üzletben foglalkoztatott dolgozók után fizetendő társadalombiztosítási járulékot, valamint a vezető által fizetendő nyugdíjjárulék összegét;

- az értékcsökkenésnek az üzletben levő - a gazdálkodó szervezet tulajdonát képező - állóeszközök után az Amortizációs Normák Jegyzékében meghatározott leírási kulcs alapján számított összegét és az állóeszközök használati diját;

- a helyiség (terület) bérleti diját;

- a gazdálkodó szervezet nyereségéhez és általános költségeihez való hozzájárulást.

(2) A díj - a gazdálkodó szervezet és a vezető megegyezése alapján - egyéb költségekre is fedezetet nyújthat.

(3) A díjban figyelembe nem vett ráfordítások (költségek) - a R. 4. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - a vezetőt terhelik.

(4) A szerződésben az üzlet tervezett éves árbevétele és a díj évi összege évenként változó mértékben is meghatározható. A díj havonta fizetendő hányadának mértéke időszakonként eltérő lehet.

5. §

(1) A vezető az üzletköréhez tartozó árut a termékforgalmazás rendjéről szóló rendelkezések keretei között szabadon, a kereskedelmi gazdálkodó szervezetekkel azonos feltételek mellett beszerezheti és készpénz fizetés ellenében bárkinek értékesítheti.

(2) A vezető az árubeszerzést okmánnyal (számla, blokk, szállítólevél) köteles igazolni. Ha az árut magánszemélytől szerzi be. a beszerzési árat okmánnyal (számlával) bizonyítania, ennek hiányában az általános jövedelemadóról szóló jogszabályban előírt önbizonylattal valószinűsítenie kell.

(3) A más gazdálkodó szervezettől nem készpénzért vásárolt áru ellenértékét - eltérő megállapodás hiányában - a vezető igazolása alapján a gazdálkodó szervezet egyenlíti ki. Az igazolás módját a gazdálkodó szervezet határozza meg. A beszerzések ellenértékét a vezető köteles a gazdálkodó szervezet által meghatározott határidőig megtéríteni.

6. §

(1) A vendéglátóipari üzlet vezetője az üzletben forgalomba hozott termékekre a vendéglátóipari árakra vonatkozó előírások szerint árvetést köteles készíteni és azt öt évig megőrizni.

(2) A szerződéses üzemeltetésre átadott üzletekben értékesített áruk árképzésére, a hatósági árintézkedés esetén követendő eljárásra, továbbá az üzletek nyitvatartás ára a magánkereskedőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(R. 4. §-ához)

7. §

A jogszabály alkalmazása szempontjából felújítás az üzlet átalakítása, a padlózat, a burkolat, a födém, a gáz-, víz-, villanyvezetékek és az ezekhez kapcsolódó berendezések, valamint a fűtőberendezések korszerűsítése, cseréje, bővítése.

8. §

A vezető a tulajdonát képező állóeszközöket - előzetes bejelentés mellett - az üzletben elhelyezheti és használhatja.

(R. 5. §-ához)

9. §

(1) Az átadott áru és anyagkészlet értékét beszerzési, vagy elszámoló áron, a göngyölegeket betétdíjas áron kell elszámolni. A fogyóeszközök közül az evőeszközöket, üveg- és porcelánféléket 100%-os értékben, az egyéb forgóeszközöket, illetve berendezési tárgyakat az elhasználódás fokának megfelelő értékben kell átadni.

(2) A vezető az álló- és forgóeszközöket leltár alapján veszi át.

(R. 8. §-ához)

10. §

(1) A gazdálkodó szervezet a szerződéses rendszerben üzemeltetett üzletben csak azt foglalkoztathatja, akinek a foglalkoztatásához a vezető hozzájárul.

(2) A szerződés az üzletekben foglalkoztatható dolgozók létszámát az 1. § (2) bekezdésének megfelelően tartalmazza.

(3) A munkakönyv nélkül alkalmazható kisegítő dolgozókkal* hét napnál rövidebb időre a gazdálkodó szervezet nevében - az alkalmazási feltételek érvényesülése esetén - a vezető létesíthet munkaviszonyt és ezt köteles a gazdálkodó szervezetnek - az általa meghatározott időpontig - havonként bejelenteni.

(4) Az üzletben a vezető hozzátartozója munkaviszony keretében foglalkoztatható.

(5) A vezető közeli hozzátartozóját - amennyiben foglalkoztatását jogszabály nem tiltja -a gazdálkodó szervezetnél történt előzetes bejelentés mellett az üzlet munkájában munkaviszony létesítése nélkül - saját felelősségére -foglalkoztathatja.

11. §

(1) A dolgozó munkabérét a munkaszerződésben fix összegben kell meghatározni. A munkabér megállapításánál a gazdálkodó szervezetnél azonos, vagy hasonló munkakörben dolgozóknak a részesedési alap terhére kifizetett juttatások összegével csökkentett átlagkeresetét kell alapul venni. Ennek számításánál az alapbért az irányadó bértétel keretei között kell figyelembe venni. A munkabér magában foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást.

(2) Az üzletben a szerződés szerint felhasználható munkabér összege a kisegítők foglalkoztatása esetén sem léphető túl.

(3) Az üzlet dolgozóinak munkabérét a gazdálkodó szervezet nevében a vezető fizeti. Ha a vezető e kötelezettségének a bérfizetésre előírt határidőben nem tesz eleget, a munkabért a dolgozónak a gazdálkodó szervezet közvetlenül köteles megfizetni és az ebből fakadó követelését a vezetővel szemben érvényesíteni.

(4) A kifizethető munkabér és a levonások összegét a vezetővel a gazdálkodó szervezet közli. A munkabért terhelő levonás összegét a vezető a díj havonta fizetendő hányadával együtt a gazdálkodó szervezethez köteles befizetni.

12. §

(1) Az üzlet dolgozóinak munkabérét, valamint a szerződésben a vezető társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékának alapjaként meghatározott összeget a gazdálkodó szervezet bérköltségként köteles elszámolni, illetve nyilvántartani.

(2) Az üzlet dolgozóinak kifizetett munkabért a bérszabályozás szempontjából a bérköltség terhére folyósított egyéb kifizetésként kell figyelembe venni.

(R. 14. §-ához)

13. §

(1) A szerződés megszűnésekor az elszámolás keretében a vezető köteles a gazdálkodó szervezettől átvett állóeszközöket leltár szerint visszaszolgáltatni és a meg nem vásárolt forgóeszközök értékével elszámolni.

(2) A vezető köteles a gazdálkodó szervezetnek megtéríteni a hiányzó állóeszközök értékét, valamint azt az összeget, amellyel az állóeszközök értéke a rendeltetésellenes használat, vagy a karbantartás elmulasztása miatt csökkent.

Vegyes és zárórendelkezések

14. §

(1) Az üzlet cégtábláján a gazdálkodó szervezet, valamint a vezető nevét az üzemeltetés formájára való utalással az általános szabályoknak megfelelően fel kell tüntetni.

(2) A vezető a kereskedelmi tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályokat, hatósági előírásokat köteles megtartani.

15. §

A gazdálkodó szervezet köteles az üzlet működését folyamatosan ellenőrizni, az állóeszközöket legalább két évenként leltározni. Indokolt esetben az átvert eszközökkel történő elszámolásra a vezetőt felhívhatja.

16. §

A gazdálkodó szervezet az üzlet árbevételeként a szerződésben meghatározott forgalmat számolja el.

17. §

(1) Ez a rendelet 1981. január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A szerződéses rendszerben működő üzletekre

- az üzletek nyitvatartásáról szóló - a 3/1971. (VII. 17.) BkM, az 1/1974. (I. 17.) BkM-MüM, a 15/1976. (VIII. 25.) BkM és a 4/1980. (IV. 4.) BkM rendelettel módosított - 12/1970. (VIII. 30.) BkM rendelet,

- az áruforgalom elszámoltatásának egyes kérdéseiről szóló 13/1972. (VI. 5.) BkM rendelet,

- a vendéglátóiparban felhasznált ételnyers-anyagok elszámolóár-különbözetének rendezéséről szóló 16/1976. (VIII. 29.) BkM rendelet,

- a vendéglátó egységek ruhatárainak és higiénés helyiségeinek üzemeltetéséről szóló 8/1378. (V. 8.) BkM rendelet,

- a jutalékrendszerről szóló 21/1979. (XII. 6.) BkM rendelet,

- az árkockázati alapról szóló 24/1979. (XII. 30.) BkM rendelet,

- a csomagolóanyagok terhelési áráról és elszámolásáról szóló 124/1956. (KÉ. 37.) BkM utasítás,

- a Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzatról és az Üzleti Munkarendről szóló 15 1968. (XII. 27.) BkM rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése,

- az üzletek működési engedélyéről és a szakmai üzletkörökről szóló 12/1978. (VII. 1.) BkM rendelet 7. § (2) bekezdése,

- az összeférhetetlen munkaviszonyok rendezéséről szóló 31/1968. (KÉ. 33.) BkM utasítás 2. b) és 4. pontja

nem alkalmazható.

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

belkereskedelmi miniszter