13/2017. (III. 31.) EMMI utasítás

a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra, a következő utasítást adom ki:

1. § A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § A Szabályzatot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján is közzé kell tenni.

3. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2015. (VI. 19.) EMMI utasítás.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 13/2017. (III. 31.) EMMI utasításhoz

"A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzata

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alapadatai

1. § (1) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.

(2) A Főigazgatóság alapadatai a következők:

a) megnevezése: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság,

b) rövidített megnevezése: SZGYF,

c) angol nyelvű megnevezése: General Directorate of Social Affairs and Child Protection,

d) székhelye: 1132 Budapest, Visegrádi utca 49.,

e) statisztikai számjele: 15802107-8412-312-01,

f) adóigazgatási száma: 15802107-2-41,

g) törzskönyvi azonosító száma: 802101,

h) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00329905-00000000,

i) bankszámlaszáma: 10032000-00329905-00000000,

j) alapító szerv neve, székhelye: Kormány, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.,

k) alapításáról szóló jogszabály: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SZGYFr.),

l) irányító szerv neve, székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI), 1054 Budapest, Akadémia utca 3.,

m) az alapítás időpontja: 2012. december 10.,

n) a Főigazgatóság 2016. december 30-án kelt alapító okiratának száma: 63208-1/2016/JISZOC,

o) a Főigazgatóság főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

841215 Szociális és jóléti szolgáltatások igazgatása,

p) a Főigazgatóság alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

014040 Társadalomtudományi, humán alapkutatás

048010 Gazdasági ügyekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés

061040 Telepszerű lakókörnyezetek felszámolását célzó programok

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

065010 Lakás- és közműellátással, településfejlesztéssel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés

074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei

074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

082044 Könyvtári szolgáltatások

082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés

083020 Könyvkiadás

083030 Egyéb kiadói tevékenység

084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása

084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése

086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086030 Nemzetközi kulturális együttműködés

092150 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés

092290 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés

095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

095040 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások

097010 Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés

098031 Pedagógiai szakmai szolgáltatások szakmai feladatai

098032 Pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai

101270 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások

102050 Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok

104060 A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok

105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások

107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

107090 Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok

108010 Szociális biztonsággal kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés

109010 Szociális szolgáltatások igazgatása

109020 Szociális szolgáltatások módszertani szakirányítása.

(3) A Főigazgatóság vállalkozási tevékenységet végezhet, amelynek mértéke nem haladhatja meg a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatának 30%-át.

(4) A Főigazgatóság költségvetési szervként gazdálkodó szervezetekben alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat nem gyakorol.

II. FEJEZET

A FŐIGAZGATÓSÁG SZERVEZETE ÉS FELADATAI

1. A Főigazgatóság szervezeti felépítése

2. § (1) A Főigazgatóság a miniszter irányítása alatt álló, önálló jogi személyiséggel és saját gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, amelynek élén főigazgató áll.

(2) A főigazgató felett a munkáltatói jogkört a miniszter gyakorolja. A főigazgató felett az EMMI Szervezeti és Működési Szabályzatának 7. függelék II/3. és II/5. pontjában megjelölt munkáltatói jogköröket a közigazgatási államtitkár gyakorolja. A Főigazgatóság főigazgató-helyettesét a miniszter nevezi ki és menti fel. Felette az egyéb munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja.

(3) A Főigazgatóság központi szervből, valamint területi szerveként működő megyei és fővárosi kirendeltségekből (a továbbiakban: kirendeltség) áll.

(4) A Főigazgatóság székhelye Budapest, illetékessége országos, a közvetlen fenntartású kiemelt intézmények tekintetében a Főigazgatóság központi szerve látja el az intézményfenntartói feladatokat.

(5) A kirendeltségek illetékességi területe a fővárosra, illetve a megyékre terjed ki.

(6) A kirendeltség a főigazgató irányítása és a kirendeltségigazgató vezetése alatt álló szervezeti egység.

(7) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (a továbbiakban: OGYSZB) a főigazgató mellett önálló ügyrend alapján működő testület, amelynek tagjait és vezetőjét a miniszter jelöli ki.

(8) A Szabályzat rendelkezéseit az OGYSZB tekintetében az ügyrendben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. A Főigazgatóság feladatai

3. § (1) A Főigazgatóság az SZGYFr. 4. és 5. §-ában meghatározott feladatokat látja el.

(2) A Főigazgatóság az SZGYFr. 5. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti feladatának ellátása érdekében esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. Az esélyegyenlőségi mentorok a Főigazgatóság alkalmazásában állnak.

4. § (1) A Főigazgatóság központi szerve a fenntartott intézmények vonatkozásában az SZGYFr. 4. § (3) bekezdésében meghatározott fenntartói feladatokat látja el.

(2) A Főigazgatóság központi szerve biztosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65. §-a szerinti jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

5. § A kirendeltség a fenntartott intézmények vonatkozásában az SZGYFr. 4. § (4) bekezdésében meghatározott fenntartói feladatokat látja el.

3. A szervezeti egységek és azok feladatai

6. § (1) A Főigazgatóság önálló szervezeti egysége a főosztály, nem önálló szervezeti egysége az osztály. A kirendeltség főosztályi jogállású szervezeti egység.

(2) A szervezeti egység ellátja a Szabályzatban foglalt, valamint a szervezeti egység vezetője által meghatározott feladatokat.

7. § (1) Az egyes szervezeti egységek feladatait a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza. A szervezeti egységek részletes, munkaköri szintre lebontott feladatait a főigazgató által jóváhagyott ügyrendek tartalmazzák.

(2) A szervezeti ábrát a Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.

(3) A Főigazgató mellett működő OGYSZB feladatait a Szabályzat 3. függeléke tartalmazza.

(4) A Főigazgatóság által fenntartott gyermekvédelmi és szociális szakellátási intézmények felsorolását a Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.

III. FEJEZET

A FŐIGAZGATÓSÁG VEZETŐI ÉS MUNKATÁRSAI

1. A főigazgató

8. § (1) A főigazgató egyszemélyi felelős vezetőként irányítja a Főigazgatóság tevékenységét. A főigazgató államtitkári illetményre és az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendeletben meghatározott juttatásokra jogosult.

(2) A főigazgató helyettesítését tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató-helyettes látja el.

(3) Ha a főigazgatói tisztség ideiglenesen nincs betöltve, a főigazgató feladat- és hatáskörét a főigazgató-helyettes gyakorolja.

(4) A főigazgató felelős a Főigazgatóság törvényes működéséért, és biztosítja a feladatok végrehajtásához szükséges feltételrendszert, ennek keretében:

a) előkészíti és normatív utasításban történő kiadás érdekében benyújtja a miniszterhez a Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

b) normatív utasításokkal biztosítja az egységes szakmai és jogi gyakorlat kialakítását,

c) irányítja a tervezési, gazdálkodási, fejlesztési és beszámolási feladatok ellátását,

d) dönt az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokról,

e) felelős a Főigazgatóság informatikai stratégiájának kialakításáért, az informatikai rendszer fejlesztéséért,

f) irányítja és felügyeli a Főigazgatóság informatikai és adatkezelési feladatainak ellátását,

g) ellátja az Európai Unió pénzügyi alapjaiból vagy más külföldi alapokból támogatott programok megvalósítását,

h) gondoskodik a belső kontrollrendszer kialakításáról és megfelelő működtetéséről,

i) javaslatot tesz a miniszternek a Főigazgatóság feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának és módosításának kezdeményezésére, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit,

j) gondoskodik a Főigazgatóság kormánytisztviselőinek képzéséről, továbbképzéséről,

k) évente beszámolót készít a miniszternek a Főigazgatóság tevékenységéről, és gondoskodik a beszámolónak a Főigazgatóság honlapján történő közzétételéről,

l) gondoskodik a hatályos jogszabályokban előírt tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról,

m) képviseli a Főigazgatóságot a központi államigazgatási szervek, az érdekképviseleti és egyéb szervek előtt,

n) megállapítja a fenntartott intézmények kötelező belső szakmai szabályzatainak elveit és főbb tartalmi követelményeit,

o) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével segíti a szolgáltató tevékenységet,

p) meghatározza a fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszerek szakmai követelményeit, javaslatot tesz az informatikai rendszer fejlesztésére,

q) meghatározza a fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltató tevékenységre vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, amelyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít,

r) javaslatot tesz állami, kormány- vagy miniszteri kitüntetés, illetve elismerés adományozására,

s) a Főigazgatóság kiemelt, illetve új szakmai feladatainak ellátása, illetve koordinálása érdekében ideiglenes szervezeti intézkedést tehet,

t) javaslatot tesz az ingatlanállomány fejlesztésére,

u) gondoskodik az OGYSZB működéséről, miniszteri kijelölésre felterjeszti a bizottság vezetőjét és tagjait, szükség esetén kezdeményezi a miniszteri kijelölés visszavonását.

9. § (1) A főigazgató jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek a fenntartott intézmények éves költségvetését, létszámát, alapító és megszüntető okiratát, valamint alapító okiratának módosítását, továbbá a javítóintézet és a javítóintézet utógondozó részlegének házirendjét.

(2) A főigazgató rendszeresen figyelemmel kíséri a fenntartott intézmények esetében a költségvetés végrehajtását, illetve az ellátandó feladatok teljesülését. Ellátja az átvett vagyon tekintetében a vagyonkezelői feladatokat. A fenntartott intézmények vezetőit kinevezi, megbízza, felmenti, megbízásukat visszavonja.

(3) A főigazgató előzetes jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek az intézmények létrehozásával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos döntését.

(4) A főigazgató közvetlenül irányítja és felügyeli a társadalmi felzárkózási igazgató, a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetője, az Integritásmenedzsment Főosztály vezetője, az integritás tanácsadó és a gazdasági vezető tevékenységét.

10. § A főigazgató érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti a fenntartott intézmények tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, különösen az előirányzatokkal, létszámokkal és a vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás betartását, továbbá számon kéri, ellenőrzi ezen követelmények érvényre juttatását.

2. A főigazgató-helyettes

11. § (1) A főigazgató tevékenységét főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettest a miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre jogosult.

(2) A főigazgató-helyettes közvetlenül irányítja és felügyeli a szervezeti igazgató, az intézményirányítási igazgató, a Képzési Főosztály vezetője és a Módszertani Főosztály vezetője tevékenységét.

(3) A főigazgató-helyettes

a) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladataiért, azok végrehajtásának eredményességéért, az akadályozó tényezők elhárításáért, a szükséges intézkedések megtételéért, a jogszabályok és a belső szabályzatok betartásáért, betartatásáért,

b) szakmai iránymutatást és tájékoztatást ad az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői részére,

c) közreműködik az EMMI állami vezetői elé kerülő előterjesztések, javaslatok, tájékoztatók elkészítésében, gondoskodik a szakterületet érintő előterjesztések, javaslatok, tájékoztatók határidőre történő elkészítéséről, vezetői értekezlet elé terjesztéséről,

d) javaslatot tesz az általa irányított szervezeti egységek főosztályvezetőinek kinevezésére, a vezetői munkakör módosítására, illetve visszavonására.

(4) A főigazgató-helyettest tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a szervezeti igazgató, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén az intézményirányítási igazgató helyettesíti.

3. A gazdasági vezető

12. § (1) A gazdasági vezető a Főigazgatóság gazdasági szervezetének főosztályvezetői besorolású vezetője. Feladatait a főigazgató irányítása mellett látja el. A gazdasági vezetőt a miniszter nevezi ki és menti fel.

(2) A gazdasági vezető a Főigazgatóság gazdasági szervezetének vezetője, pénzügyi ellenjegyzési jogot gyakorol, és e jog gyakorlására írásban más személyt is kijelölhet. Szakmailag irányítja és ellenőrzi a Főigazgatóság gazdasági szervezetének működését. Felelős az államháztartásról szóló törvény, a számvitelről szóló törvény és az ezekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban foglaltak szerinti szabályszerű működés biztosításáért, ennek keretében:

a) biztosítja a Főigazgatóság éves költségvetésének tervezésével, az előirányzatok felhasználásával és szükség szerinti módosításával járó feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátását, a jóváhagyott előirányzaton belüli operatív gazdálkodást,

b) felelős a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségéért,

c) irányítja a költségvetés-tervezéssel kapcsolatos tevékenységet,

d) gondoskodik a költségvetési gazdálkodással összefüggő feladatok ellátásáról,

e) koordinálja a főosztályok stratégiai elemzési tevékenységét,

f) irányítja, ellenőrzi a Főigazgatóság költségvetésének végrehajtásához kapcsolódó, valamint egyéb kötelezően előírt beszámolási feladatok és adatszolgáltatások teljesítését, felelős a költségvetési beszámoló szabályszerű elkészítéséért,

g) gondoskodik a fenntartott intézmények gazdasági feladatainak elvégzéséről a Főigazgatóság és a fenntartott intézmények közötti munkamegosztási megállapodások megkötése útján,

h) gyakorolja a pénzügyi ellenjegyzésijogkört, biztosítja a kifizetések szabályszerűsége érdekében az érvényesítési, utalványozási tevékenységeket,

i) felelős az állami vagyonkezeléshez kapcsolódó feladatok szabályszerű és hatékony ellátásáért, valamint az üzemeltetéssel és fenntartással járó feladatok ellátásáért,

j) kidolgozza, illetve szükség szerint a változásoknak megfelelően módosításra előkészíti a költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási és üzemeltetési feladatok szakszerű ellátásához kapcsolódó belső szabályozást, és gondoskodik annak betartásáról,

k) véleményezi gazdasági-pénzügyi szempontból a szakmai főosztályok által elkészített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket és szabályzatokat,

l) előkészíti a beszámolókat, valamint a főigazgató döntési hatáskörébe tartozó pénzügyi, gazdasági, műszaki szakterületet érintő egyedi ügyeket,

m) gondoskodik a gazdasági, műszaki jogszabályok, előírások, rendelkezések betartásáról,

n) felügyeli a Főigazgatóság és a fenntartott intézmények beruházási és felújítási feladatait,

o) ellátja a Főigazgatóság és a fenntartott intézmények gazdálkodási felügyeletét,

p) koordinálja a Főigazgatóság európai uniós támogatásokkal összefüggő feladatainak ellátását, felügyeli az európai uniós támogatással megvalósuló operatív programok gazdasági, számviteli megvalósítását,

q) szakmai iránymutatást és tájékoztatást ad a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetői részére,

r) közreműködik az EMMI állami vezetői elé kerülő előterjesztések, javaslatok, tájékoztatók elkészítésében, gondoskodik a szakterületüket érintő előterjesztések, javaslatok, tájékoztatók határidőre történő elkészítéséről, vezetői értekezlet elé terjesztéséről,

s) javaslatot tesz az általa irányított szervezeti egységek főosztályvezetőinek kinevezésére, a vezetői munkakör módosítására, illetve visszavonására.

(3) A gazdasági vezető helyettesítését tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a gazdasági igazgató, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Területi Gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője, mindezen személyek együttes távolléte vagy akadályoztatása esetén a Gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője látja el.

(4) Ha a gazdasági vezetői tisztség ideiglenesen nincs betöltve, a gazdasági vezető feladat- és hatáskörét a gazdasági igazgató gyakorolja.

4. A központi igazgatók

13. § (1) Az egyes funkcionálisan elkülönült, több főosztályt összefogó szakterületek élén koordinatív feladatokat ellátó központi igazgatók állnak. Feladataikat a főigazgató, a főigazgató-helyettes vagy a gazdasági vezető irányítása mellett látják el. A központi igazgatókat a főigazgató nevezi ki és menti fel.

(2) A központi igazgatók:

a) a társadalmi felzárkózási igazgató;

b) a szervezeti igazgató;

c) az intézményirányítási igazgató;

d) a gazdasági igazgató;

e) a fejlesztési igazgató.

(3) A központi igazgatók főosztályvezetői besorolású kormánytisztviselők.

4.1. A társadalmi felzárkózási igazgató

14. § (1) A társadalmi felzárkózási igazgató feladatait a főigazgató irányítása mellett látja el. A társadalmi felzárkózási igazgatót a főigazgató nevezi ki, menti fel.

(2) A társadalmi felzárkózási igazgató irányítja

a) a Felzárkózási Programok Főosztálya és

b) a Közösségi Integrációs Főosztály

tevékenységét, gondoskodik összehangolt működésükről.

(3) A társadalmi felzárkózási igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Felzárkózási Programok Főosztályának főosztályvezetője helyettesíti.

4.2. A szervezeti igazgató

15. § (1) A szervezeti igazgató feladatait a főigazgató-helyettes irányítása mellett látja el.

(2) A szervezeti igazgató irányítja

a) a Jogi és Igazgatási Főosztály,

b) a Főigazgatói Iroda, valamint

c) a Szakmai Irányítási Főosztály

tevékenységét, gondoskodik összehangolt működésükről.

(3) A szervezeti igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Főigazgatói Iroda vezetője helyettesíti.

4.3. Az intézményirányítási igazgató

16. § (1) Az intézményirányítási igazgató feladatait a főigazgató-helyettes irányítása mellett látja el.

(2) Az intézményirányítási igazgató irányítja

a) a Szakmatámogatási Főosztály,

b) az Esélyteremtési Főosztály és

c) a kirendeltségek

tevékenységét, gondoskodik összehangolt működésükről.

(3) Az intézményirányítási igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az Esélyteremtési Főosztály főosztályvezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Szakmatámogatási Főosztály főosztályvezetője helyettesíti.

4.4. A gazdasági igazgató

17. § (1) A gazdasági igazgató feladatait a gazdasági vezető irányítása mellett látja el.

(2) A gazdasági igazgató irányítja

a) a Területi Gazdálkodási Főosztály,

b) a Gazdálkodási Főosztály és

c) a Támogatáskezelő Főosztály

tevékenységét, gondoskodik összehangolt működésükről.

(3) A gazdasági igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Területi Gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Gazdálkodási Főosztály főosztályvezetője helyettesíti.

4.5. A fejlesztési igazgató

18. § (1) A fejlesztési igazgató feladatait a gazdasági vezető irányítása mellett látja el.

(2) A fejlesztési igazgató irányítja

a) a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Főosztály, valamint

b) az Intézményfejlesztési Főosztály

tevékenységét, gondoskodik összehangolt működésükről.

(3) A fejlesztési igazgatót tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az Intézményfejlesztési Főosztály főosztályvezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Főosztály főosztályvezetője helyettesíti.

5. A kirendeltségigazgatók

19. § (1) A kirendeltség élén kirendeltségigazgató áll. A kirendeltségigazgatót a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Feladatát az intézményirányítási igazgató irányítása mellett látja el. A kirendeltségigazgató főosztályvezetői besorolású kormánytisztviselő.

(2) A kirendeltségigazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettest a kirendeltségigazgató javaslatára a főigazgató nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a kirendeltségigazgató gyakorolja. Az igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettesi besorolású kormánytisztviselő.

(3) A kirendeltségigazgató felelős a kirendeltség tevékenységi körébe tartozó szakmai feladatok jogszerű ellátásáért, irányítja a Szervezet-irányítási Osztály, a Fejlesztési Osztály, valamint a Felzárkózási és Képzési Osztály tevékenységét, gondoskodik összehangolt működésükről.

(4) A kirendeltségigazgató gyakorolja a kirendeltség alkalmazottai, valamint az intézményvezetők felett az átruházott munkáltatói jogokat.

(5) A kirendeltségigazgató gyakorolja az elkülönített célelszámolási számlák feletti rendelkezési jogot.

(6) A felzárkózással kapcsolatos koordinációs kirendeltségigazgatói munkát igazgatóhelyettes segíti

a) a Baranya,

b) a Bács-Kiskun,

c) a Békés,

d) a Borsod-Abaúj-Zemplén,

e) a Fejér,

f) a Hajdú-Bihar,

g) a Pest és

h) a Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyében működő kirendeltségeken.

6. A főosztályvezetők

20. § (1) A főosztály vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a Szabályzat szerint az irányítást gyakorló vezetőktől kapott utasítás és iránymutatás alapján - vezeti a főosztály munkáját, és felelős a főosztály feladatainak ellátásáért.

(2) A főosztály vezetője - az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben - elkészíti a főosztály ügyrendjét, szervezi és ellenőrzi a főosztályhoz tartozó feladatok végrehajtását.

(3) A főosztály vezetője dönt a főosztály feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, a Szabályzat vagy az irányítást gyakorló vezető eltérően nem rendelkezik.

7. A főosztályvezető-helyettesek és osztályvezetők

21. § (1) A főosztályvezető-helyettes

a) a főosztály ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt, és

b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

(2) A főosztályvezető-helyettes a szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.

(3) A főosztályvezető-helyettes

a) a főosztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti, és

b) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a főosztály feladatellátásának irányításában és ellenőrzésében.

22. § (1) Az osztályvezető a főosztály ügyrendje szerint irányítja az osztály munkáját.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a főosztály ügyrendjében meghatározottak szerint a főosztály másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

8. A munkatársak

8.1. Az ügyintézők

23. § Az ügyintéző a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében határidőre elvégzi a szervezeti egység ügyrendjében foglalt munkamegosztás alapján a munkaköri leírásában meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat, felelős a feladatkörébe tartozó ügyek döntésre történő előkészítéséért.

8.2. Az ügykezelők

24. § Az ügykezelő a felettes vezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján ellátja a munkaköri leírásában meghatározott, illetve felettesei által a feladatkörébe utalt ügyviteli, adminisztrációs feladatokat.

8.3. A fizikai alkalmazottak

25. § A fizikai alkalmazott feladatait a munkaköri leírásában előírtak, valamint a felettes vezető által kiadott utasítások alapján látja el. A fizikai alkalmazott foglalkoztatására a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az irányadó.

IV. FEJEZET

A FŐIGAZGATÓSÁG BELSŐ MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. A működés általános szabályai

26. § (1) A Főigazgatóság működését a hatályos jogszabályok, a Főigazgatóság belső szabályzatai és főigazgatói utasítások szabályozzák.

(2) A kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és a munkavállalók (a továbbiakban együtt: alkalmazottak) feladatait a munkaköri leírás szabályozza. A munkaköri leírás tartalmazza:

a) az ellátandó feladatokat és hatásköröket,

b) az alá- és fölérendeltségi viszonyokat,

c) a munkakörre vonatkozó előírásokat,

d) a munkakörhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket,

e) a helyettesítés rendjét,

f) az esetleges kiadmányozási jogot.

(3) A főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető, a központi igazgatók és a kirendeltségigazgatók, valamint az egyéb szervezeti egységek vezetőinek a munkaköri leírását a főigazgató, míg a beosztottak munkaköri leírását a szervezeti egység vezetője készíti el.

(4) Az ügyintézés során az alá- és fölérendeltségi viszonyok figyelembevétele, a szolgálati út betartása minden alkalmazottra kötelező.

(5) A Főigazgatóság alkalmazottai a feladatok végrehajtása során kötelesek együttműködni.

2. Az irányítás eszközei

27. § (1) Az irányítás jogszabályi eszközei a Főigazgatóság jogállását szabályozó rendeletben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköre ellátása során alkalmazott hatályos jogszabályok összessége.

(2) Egyéb szervezet- és működésszabályozó eszközök:

a) Szervezeti és Működési Szabályzat: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmú, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz, amelyet a miniszter - figyelemmel a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 73. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörére - normatív utasításként ad ki;

b) Főigazgatói normatív utasítás: a főigazgató a Jat. 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a Jat.-ban foglalt eljárási szabályok szerint adja ki, és a Főigazgatóság szervezetét, működését, tevékenységét - a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között - meghatározó közjogi szervezetszabályozó eszköz;

c) Szabályzat: a hatályos jogszabályok alapján kötelezően megalkotandó vagy a főigazgató döntése alapján megalkotott egyoldalú munkáltatói aktus, amely valamely tevékenység, munkafolyamat megvalósításának részletes szabályait tartalmazza, és amelyből a Főigazgatóság alkalmazottaira nézve jogok és kötelezettségek származnak. A szabályzatot a főigazgató adja ki;

d) Egyedi utasítás: A főigazgató olyan munkáltatói intézkedését magában foglaló jogi aktus, amely valamely egyedi ügy, felmerülő probléma, ad hoc intézkedést igénylő eset megoldásához ad iránymutatást, vagy a Főigazgatóság egyes szervezeti egységei számára állapít meg feladatot, határidőt, illetve elősegíti a Főigazgatóság egységes működését. Az egyedi utasítást a főigazgató adja ki;

e) Ügyrend: a Szervezeti és Működési Szabályzatra épülve a Főigazgatóság szervezeti egységeinek részletes feladat- és hatáskörét tartalmazza. Az osztályszintű részügyrendeket az osztályvezető készíti el, és az irányítását ellátó főosztályvezető hagyja jóvá. Az osztályok jóváhagyott ügyrendjeiből a főosztályi szintű, egységes ügyrendet a főosztályvezető állítja össze, amelyet a főigazgató hagy jóvá;

f) Körlevél: valamely változásra, feladatra figyelmet felhívó, valamint egyéb tájékoztató jellegű belső irat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyéb szervezet- és működésszabályozó eszközöket a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően közzé kell tenni.

(4) A Főigazgatóság tekintetében a helyben szokásos módon történő közzétételen a Főigazgatóság belső intranetes hálózatán történő közzétételt kell érteni.

3. A kapcsolattartás rendje

3.1. A belső kapcsolattartás rendje

28. § (1) A Főigazgatóság szervezeti egységei feladatellátásuk során kötelesek együttműködni.

(2) Valamennyi szervezetszabályozó eszköz a Főigazgatóság intranetes felületén a munkavállalók részére hozzáférhető, megismerhető.

(3) A kapcsolattartás formái:

a) Vezetői értekezlet: a főigazgató szűkebb körű tanácsadó, döntést előkészítő testülete. Tagjai a főigazgató, a főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető, a központi igazgatók, a belső ellenőrzési főosztályvezető.

b) Főigazgatói értekezlet: a főigazgató szélesebb körű tanácsadó, döntést előkészítő testülete. Tagjai a főigazgató, a főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető, a központi igazgatók, a főosztályvezetők és a kirendeltségigazgatók.

c) Gazdasági vezetői értekezlet: az intézmények egységes gazdálkodási rendjét biztosító munkaértekezlet. Tagjai a gazdasági vezető, a gazdasági igazgató, a fejlesztési igazgató, a központi gazdasági, fejlesztési osztályok és a megyei gazdasági osztályok vezetői.

d) Projekt Előminősítő Bizottság értekezlete (eseti): a főigazgató mellett működő, pályázati javaslatokkal, a pályázatokkal kapcsolatos döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testület ülése.

3.2. A külső kapcsolattartás rendje

29. § (1) A Főigazgatóságot a főigazgató vagy az általa meghatalmazott személy képviseli.

(2) A főigazgató akadályoztatása esetén az általános képviseleti jogot a főigazgató-helyettes gyakorolja.

(3) Az államháztartás alrendszereivel való külső kapcsolattartás során - a főigazgató és a főigazgató-helyettes kivételével - a Főigazgatóság vezetői az azonos vezetői szinttel tartanak kapcsolatot.

(4) A Jogi és Igazgatási Főosztály Jogi és Perképviseleti Osztálya látja el általános jelleggel a Főigazgatóság képviseletét a hatóságok és bíróságok, közjegyzők és végrehajtók előtt. A Főigazgatóság jogtanácsosai önállóan jogosultak a bíróságokkal, illetve más hatóságokkal kapcsolatot tartani, valamint előttük a Főigazgatóság jogi képviseletét ellátni.

(5) Érdekvédelmi szervezetekkel a főigazgató és a főigazgató-helyettes tartanak kapcsolatot.

(6) A Főigazgatóság nevében nyilatkozat csak a főigazgató meghatalmazása, illetve a kiadmányozás rendje szerint tehető.

4. A kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogosultság

30. § A Főigazgatóság vezetőinek, kormánytisztviselőinek kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkörét külön szabályzat tartalmazza.

5. A munkaterv

31. § (1) A Főigazgatóság munkáját negyedévente felülvizsgált, éves munkaterv alapján végzi. Indokolt esetben a munkaterv módosítását a felülvizsgálati időszakon kívül is lehet kezdeményezni. A munkatervre a központi igazgatók javaslatai alapján a főigazgató-helyettes tesz javaslatot, amelyet a főigazgató hagy jóvá.

(2) A munkaterv kötelező tartalmi elemei:

a) a tárgyidőszakra vonatkozó prioritások,

b) az elvégzendő feladatok, amelyekben a főigazgató döntése, illetve tájékoztatása szükséges,

c) a feladat elvégzéséért, illetve a döntés előkészítéséért felelős szervezeti egység megnevezése,

d) a feladat végrehajtásának határideje.

6. A kiadmányozási jog és a kiadmányozás rendje

32. § (1) A kiadmányozás a döntés meghozatalát és ahhoz kapcsolódóan a Kiadmányozási Szabályzat tárgyi hatálya alá tartozó irat aláírását jelenti. Általános kiadmányozási joga a főigazgatónak van, amelyet a Kiadmányozási Szabályzatban foglalt eljárási rendben átruházhat.

(2) A kiadmányozási jog jogosultja a főigazgató nevében jár el.

(3) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. Különösen indokolt esetben a döntés előkészítője a közvetlen felettes egyidejű - ennek lehetetlensége esetén utólagos - tájékoztatása mellett közvetlenül is fordulhat a kiadmányozóhoz.

(4) Az iratot úgy kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy az a döntéshez szükséges minden tényt, adatot, körülményt, döntési lehetőséget tartalmazzon, valamint - az ügyintézési határidőre figyelemmel - kellő idő álljon rendelkezésére a megalapozott döntéshozatalhoz. A főigazgatónak címzett, valamint a főigazgató által kiadmányozásra kerülő iratokat ellenkező főigazgatói rendelkezés hiányában a szervezeti egység irányítását ellátó főosztályvezető útján kell felterjeszteni, vagy a főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egység vezetője, illetve feladatkör betöltője által kell felterjeszteni.

(5) Külső szervhez vagy személyhez iratot csak a kiadmányozásra jogosult által hitelesítetten lehet továbbítani (külső kiadmányozás). Külső kiadmánynak minősül az alkalmazott részére a munkáltatói jogkörben kiadmányozott és átadott irat is.

(6) A kiadmányozásra jogosult vezető az ügyrendben szabályozottak szerint határozza meg a helyettesek aláírási jogkörét és sorrendjét. A helyettesként kiadmányozó személy a vezető feltüntetett neve alatti "h" jelzés alkalmazásával gyakorolhatja a kiadmányozást.

(7) Az elektronikus aláírással ellátott irat hiteles kiadmányozásának módjáról külön szabályzat rendelkezik.

(8) A kiadmányozott irat papír alapon, illetve elektronikus úton (elektronikus levélben) történő megküldésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

7. Az utasítási jog gyakorlásának szabályai

33. § (1) A Főigazgatóságon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.

(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(3) A főigazgatói utasítások kiadását a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője készíti elő, nyilvántartását és közzétételét a Jogi és Igazgatási Főosztály végzi.

8. A munkáltatói jogkör gyakorlása

34. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályozása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), valamint az Mt. szabályain alapul.

(2) A főigazgató - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - gyakorolja a főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető, valamint a kirendeltségigazgatók kinevezése és felmentése kivételével a munkáltatói jogokat a Főigazgatóság alkalmazottai felett.

(3) A főigazgató a Főigazgatóság felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának összesen 20%-áig közigazgatási tanácsadói és közigazgatási főtanácsadói címet, illetve a Főigazgatóság felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának összesen 20%-áig szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címet adományozhat.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából a Kttv. hatálya alá tartozó alkalmazottak (a továbbiakban: kormánytisztviselők) tekintetében az alapvető munkáltatói jog körébe tartozik:

a) kinevezés,

b) jogviszony-megszüntetés,

c) áthelyezés,

d) fegyelmi és kártérítési eljárás,

e) sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása,

f) fegyelmi büntetés,

g) kártérítés,

h) sérelemdíj megállapítása,

i) összeférhetetlenség megállapítása,

j) kinevezés tartalmának módosítása.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók (a továbbiakban: munkavállaló) tekintetében az alapvető munkáltatói jog körébe a jogviszony létesítése és megszüntetése tartozik.

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokon felül a főigazgató kizárólagos jogkörébe tartozik az alábbi munkáltatói jogkörök gyakorlása:

a) próbaidő kikötése,

b) a részmunkaidős, illetve egyedi munkarendben történő foglalkoztatás engedélyezése,

c) a vezetői kinevezés és annak visszavonása,

d) az átirányítás,

e) kormánytisztviselő esetében tanácsadói, főtanácsadói cím használatának engedélyezése és a vonatkozó pótlékjogosultság megállapítása,

f) a munkáltató engedélyéhez kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezése,

g) a munkáltató engedélyéhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásulvétele,

h) kormánytisztviselő esetében kirendelés, illetve munkavállaló esetében munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás,

i) a külföldi kiküldetés,

j) kormánytisztviselő esetében az illetmény, illetve munkavállaló esetében a munkabér és egyéb járandóságok megállapítása,

k) a pótlékjogosultság megállapítása,

l) besorolási osztályokba sorolás módosításával kapcsolatos döntés,

m) az alapilletmény emeléséről vagy csökkentett mértékben történő megállapításáról való döntés közlése,

n) a jutalmazás,

o) a minősítés,

p) munkavállaló esetében a kártérítési felelősség megállapítása,

q) fizetés nélküli szabadság engedélyezése,

r) szaktanfolyamokon való részvétel engedélyezése,

s) a tanulmányi szerződés megkötésének engedélyezése.

(7) Egyéb - a (4)-(6) bekezdés hatálya alá nem tartozó -, a közvetlen munkahelyi vezetőt megillető munkáltatói jogkörök:

a) rendes szabadság kiadása,

b) az utasítási és rendelkezési jog,

c) rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét elrendelése és a kapcsolódó szabadidő kiadása,

d) helyettesítési megbízás (a díjazás tekintetében az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése mellett),

e) belföldi kiküldetés,

f) a munkaköri leírás elkészítése és átadása,

g) a feladatkijelölő utasítás adása,

h) a teljesítményértékelés,

i) az alapvető munkáltatói jogok kérdésében, illetve az alkalmazott tekintetében egyéb tárgykört illetően véleményezés és javaslatok megtétele,

j) valamint minden, a (6) bekezdésben fel nem sorolt munkáltatói döntést igénylő kérdés.

(8) A főigazgató közvetlenül gyakorolja a főigazgató-helyettes, a központi igazgatók, a kirendeltségigazgatók, a főosztályvezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat is.

(9) A főigazgató a nem alapvető munkáltatói jogkörök gyakorlását a főigazgató-helyettesre, a gazdasági vezetőre, a központi igazgatóra, a kirendeltségigazgatóra és a főosztályvezetőre átruházhatja. Az átruházott munkáltatói jogkör tovább nem ruházható.

(10) Az alapvető munkáltatói jogot gyakorló ezen munkáltatói jogkörében hozott döntései közlésének jogát átruházhatja.

9. A hivatali egyeztetés rendje

35. § (1) A főigazgatói döntés-előkészítés során a Főigazgatóság egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek (a továbbiakban: Tervezet) véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező Tervezetet a Főigazgatói Iroda elektronikus úton eljuttatja a feladatkörében érintett szervezeti egységet irányító főosztályvezetőnek annak feltüntetésével, hogy a Tervezetet egyidejűleg további szervezeti egységek részére is megküldte. Amennyiben a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint a Tervezet további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a Főigazgatói Irodánál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést.

(3) A (2) bekezdés szerinti Tervezet tájékoztatás céljából minden esetben megküldésre kerül elektronikus úton a főigazgató, a főigazgató-helyettes vagy az általuk kijelölt személy részére.

(4) A véleményező észrevételeit a Főigazgatói Iroda részére juttatja el a számára megadott határidőn belül.

(5) A Főigazgatói Iroda az észrevételek figyelembevételével elkészíti a Főigazgatóság véleményét tartalmazó, a főigazgató által küldendő válaszlevél tervezetét.

(6) Amennyiben az egységes állásfoglalás kialakítása során kiderül, hogy a szervezeti egységek között véleménykülönbség áll fenn, a Főigazgatói Iroda egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetést követően fennmaradó véleményeltérés esetén több változatban elkészített javaslat alapján a főigazgató dönt.

(7) Amennyiben a válaszadási határidő bármely okból nem tartható, a Főigazgatói Iroda erről és a várható elkészülési időpontról rövid úton köteles tájékoztatni a véleményt kérő minisztériumot.

(8) Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés eredményeképpen elkészített válaszlevél tervezetét a Főigazgatói Iroda eljuttatja a főigazgató részére.

(9) A Főigazgatói Iroda gondoskodik a minisztériumi véleménynek a címzett részére történő megküldéséről.

10. Az ügyintézés szabályai

10.1. Az ügyintézési határidő

36. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a szervezeti egység ügyrendje, illetve a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézés általános határideje 30 nap.

(3) Az ügyek intézésére a vezető a feladatok kiadása során - az ügyintézéshez szükséges mértékű - egyedi ügyintézési határidőt is megállapíthat.

(4) A határidőket naptári napban - kivételesen órában - kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a Főigazgatósághoz történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha az ügy az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról tájékoztatja felettesét. Ilyen esetben az illetékes főosztályvezető a továbbiakra nézve döntést hoz, és útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

10.2. Az ügyintézés általános szabályai

37. § (1) A szervezeti egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén, az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.

(2) A főigazgató, a főigazgató-helyettes, a központi igazgatók, a kirendeltségigazgatók, valamint a főosztályvezetők

a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban, eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják,

b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak,

c) az ügyek intézésére - a jogszabályok keretei között - szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak.

11. A munkavégzés rendje

11.1. A munkavégzés szabályai

38. § (1) A Főigazgatóság alkalmazottainak kötelezettsége és joga a Szabályzatból következő feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása, amelyekért felelősséggel tartoznak.

(2) A Főigazgatóság minden szervezeti egységének vezetője felelős a feladatköre vonatkozásában a belső kontrollrendszer működtetéséért.

11.2. Az együttműködési kötelezettség

39. § (1) A Főigazgatóság szervezeti egységei és az ott feladatot ellátó alkalmazottak tevékenységük során együttműködésre, közreműködésre kötelezettek.

(2) Az egyeztetés, illetve az együttműködés kezdeményezéséért annak az egységnek a vezetője a felelős, akinek az adott ügy (feladat) a hatáskörébe (feladatkörébe) tartozik.

(3) Ha az együttműködés, illetve az egyeztetés során egyenrangú szervezeti egységek, illetve azok vezetői között véleményeltérés marad fenn, akkor haladéktalanul a közös felettes vezető elé kell utalni az ügyet döntésre.

11.3. A munkavégzés irányítása

40. § (1) A Főigazgatóságnál a munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a munkavégzés jogszerűségére, kulturáltságára, a vezetők és a beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetve annak megtagadására a Kttv., az Mt., valamint a főigazgató szervezetszabályozó normatív utasítása, továbbá a Főigazgatóság egyéb belső irányítási eszközeiben foglaltak az irányadók.

(2) A szervezeti egység vezetője az általa irányított szervezeti egységen belül munkaköri leírásban állapítja meg az alkalmazottak munkaköri feladatait, és köteles azok betartásának ellenőrzésére. A munkaköri leírás - a felelősség megállapítására alkalmas módon - tartalmazza a munkakörhöz tartozó alapvető feladatokat, az ellátandó tevékenységi kört, a kapcsolódó jogosítványokat, a legfontosabb munkakapcsolatokat, az alá- és fölérendeltségi előírásokat, valamint az adott munkakör ellátására vonatkozó követelményeket.

(3) A Főigazgatóság alkalmazottját közvetlen felettes vezetője, a főigazgató közvetlen alárendeltségében működő személyeket e feladatkörükben a főigazgató irányítja. A Főigazgatóság ügymenetében kiadott alkalmazotti aláírás, szignálás a feladat- és hatáskörbe tartozóan a munkaköri leírásban jelölt szakmai felelősségvállalást, formai, tartalmi és jogszerűségért való helytállást jelenti.

(4) A Főigazgatóság szervezetében a feladatellátás zavartalan biztosítása érdekében gondoskodni kell minden munkatárs szakszerű, tervezett és előkészített helyettesítéséről. A helyettesítésről az egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezető gondoskodik.

12. Az ellenőrzés rendszere

12.1. A belső kontroll rendszere

41. § (1) A Főigazgatóság ellenőrzési rendszere a szakmai tartalmú jogszabályok, valamint az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott rendeletben meghatározott szabályok, módszerek, valamint a belső kontrollrendszer útján valósul meg, amelynek részét képezi a belső ellenőrzés.

(2) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:

a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,

b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék,

c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és a nem rendeltetésszerű használattól.

(3) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a főigazgató felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

42. § Az ellenőrzési rendszerbe tartozik az ellenőrzési nyomvonal meghatározása, amely tartalmazza a folyamatba épített ellenőrzési pontokat, a szakmai feladatok ellátásának protokolljait, a minőségbiztosítás rendszerét. Az ellenőrzési rendszer elemei a vezetői értekezletek, a jelentések rendszere, illetve a szervezet rendszerébe épített különböző szakmai és gazdasági monitoring alrendszerek.

43. § Az ellenőrzési alrendszerek minőségét, hatékonyságát a Belső Ellenőrzési Főosztály folyamatosan ellenőrzi. A Főigazgatóság ellenőrzési nyomvonalát és a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét, valamint az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét külön szabályzat tartalmazza.

12.2. Az információbiztonság és adatbiztonság

44. § (1) A fizikai és elektronikus információbiztonságra vonatkozó feladat- és hatáskörrel rendelkező személy a biztonsági vezető, valamint az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy.

(2) Az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmének, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülésének érdekében feladat- és hatáskörrel rendelkező személy a belső adatvédelmi felelős.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti személyek - információbiztonsággal, illetve adatbiztonsággal kapcsolatos - feladataikat a főigazgató irányítása mellett, a tevékenységükre vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint látják el, kinevezésük és felmentésük a főigazgató hatáskörébe tartozik.

12.3. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök

45. § Vagyonnyilatkozat-tételre az alábbi munkakörökben foglalkoztatottak kötelezettek:

a) a főigazgató,

b) a főigazgató-helyettes,

c) a gazdasági vezető,

d) a központi igazgatók,

e) a kirendeltségigazgatók,

f) a kirendeltségigazgató-helyettesek,

g) a főosztályvezetők,

h) a főosztályvezető-helyettesek,

i) az osztályvezetők,

j) a közbeszerzési referensek,

k) a belső ellenőrök,

l) az a közszolgálatban nem álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § (1) A Szabályzatot minden év január 31. napjáig kell felülvizsgálni és aktualizálni.

(2) A Főigazgatóság belső szabályzatai jelen szabályzattal való összhangjának megteremtését minden év január 31. napjáig kell elvégezni.

(3) A Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(4) A szervezeti egységek ügyrendjét a Szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül, módosítás esetén a módosítást követő 60 napon belül kell kiadni, illetve módosítani.

1. függelék

A szervezeti egységek feladatai

2. függelék

3. függelék

Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság

Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (OGYSZB) a főigazgató mellett önálló belső szervezeti szabályokat (működés, képviselet, kiadmányozás, ügyintézés) tartalmazó ügyrend alapján működő, szakértőkből álló testület, amelynek tagjait és vezetőjét a miniszter jelöli ki.

1. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében másodfokú hatóságként eljáró megyei, fővárosi kormányhivatal megkeresésére felülvizsgálja a megyei és fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságnak a gyermek gondozási helyének meghatározása tárgyában készített szakmai véleményét, ha azt az érdemi határozat elleni fellebbezési eljárásban kérték.

2. Szakmai véleményt készít a nevelésbe vételi eljárás, illetve a gondozási hely megváltoztatására irányuló eljárás során, ha a gyermek gondozási helyeként a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, illetve a gondozási hely megváltoztatását javasoló szerv vagy személy a központi speciális gyermekotthont javasolja.

3. Az elsőfokú gyámhatóság felkérésére szakmai véleményt készít a gyermek új elhelyezési tervéhez.

4. A központi speciális gyermekotthon értesítése alapján nyilvántartást vezet a gyermekotthon üres férőhelyeiről.

5. Javaslatot tesz a gyermek teljes körű ellátásának 2 évet meghaladó időtartamára a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban, a gyermekotthon speciális csoportjában, illetve a központi speciális gyermekotthonban.

6. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat felkérésére elvégzi - az elhelyezés lejártát megelőzően legalább 3 hónappal - a központi speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek állapotának felülvizsgálatát.

7. A nevelőszülőnek jelentkező személy, továbbá a nevelőszülő kérelmére megszervezi a nevelőszülőnek jelentkező személy vagy a nevelőszülő pszichológiai alkalmasságának ismételt vizsgálatát és a pszichológus szakértők véleményét megküldi a nevelőszülőnek jelentkező személy vagy a nevelőszülő számára.

8. Tevékenységéről évente (a tárgyévet követő év január 31-ig) beszámol a miniszternek.

4. függelék

A Főigazgatóság által fenntartott gyermekvédelmi és szociális szakellátási intézmények

"