BH 2019.6.186 A Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés ba) alpontját úgy kell értelmezni, hogy a helyben lakói minőségnek a föld megszerzője vonatkozásában kell fennállnia [2013. CXXII. tv. (Földforgalmi tv.) 5. §, 12. § (1) bek., Alaptörvény 28. cikk].

Pertörténet:

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27124/2017/8., Nyíregyházi Törvényszék Kf.21278/2017/5., Kúria Kfv.37115/2018/9. (*BH 2019.6.186*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A debreceni lakos felperes és a perben nem álló anarcsi lakos P. F. 2016. december 9-én csereszerződést kötöttek, melyben elcserélték a felperes tulajdonában álló érpataki ... hrsz.-ú ingatlan 1970/5598 arányú tulajdoni illetőségét a P. F. tulajdonát képező anarcsi ... hrsz.-ú ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadára. A szerződés 6. pontjában a szerződő felek nyilatkoztak, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerinti földművesnek minősülnek. A Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti feltétel fennáll, mert P. F. helyben lakónak minősül.

[2] Az alperes a 2017. január 26-án kelt 570 878/2/2017. számú határozatában a csereszerződés jóváhagyását megtagadta. Az indokolásban megállapította, hogy a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés a) pontjában, ba) és bb) alpontjában foglalt feltételek nem állnak fenn. Rögzítette, hogy a szerződő felek nem minősülnek helyben lakónak, mert egyiküknek sincs életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen, amelynek közigazgatási területén a csereszerződés tárgyát képező föld fekszik.

A kereseti kérelem

[3] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Kifejtette, hogy az alperesi határozat sérti a Földforgalmi tv. 5. § 9. pontjában és 12. § (1) bekezdés ba) alpontjában írtakat.

Az elsőfokú ítélet

[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a Földforgalmi tv. 5. § 9. pontjában, 12. § (1) bekezdésében és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:234. §-ában foglaltakat.

[5] Kifejtette, hogy a tulajdonszerzés feltételének nem a tulajdonjog elidegenítője, hanem a megszerzője vonatkozásában kell megvalósulnia, P. F. az érpataki ingatlan tekintetében, míg a felperes az anarcsi ingatlan vonatkozásában nem minősül a Földforgalmi tv. 5. § 9. pontjában meghatározott helyben lakónak, ez okból az alperes jogszerűen tagadta meg a csereszerződés jóváhagyását.

A másodfokú ítélet

[6] A felperes fellebbezését elbíráló törvényszék jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett és megfelelően értelmezte a Földforgalmi tv. irányadó rendelkezéseit. A jogszabály 5. § 9. pontja egyértelműen fogalmaz, abból más értelmezés, mint az, hogy a csereszerződés szempontjából csak az tekinthető helyben lakónak, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a csereszerződés tárgyát képező föld fekszik, nem vonható le. Csereszerződés esetén a tulajdonjog megszerzője vonatkozásában kell fennállnia a Földforgalmi tv.-ben előírt feltételnek, miszerint helyben lakónak minősül. Ettől eltérő jogértelmezés azt eredményezné, hogy adott termőföldet csereszerződés alapján nem helyben lakó is megszerezhetne anélkül, hogy esetében a helyben lakóknak a Földforgalmi tv. 18. §-ában meghatározott elővásárlási joga érvényesülhetne.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak, az elsőfokú ítéletnek és az alperesi határozatnak a hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. §-át, valamint a Földforgalmi tv. 5. § 9. pontját és 12. § (1) bekezdés b) pontját.

[8] Hangsúlyozta, sem az első-, sem a másodfokú ítélet nem tartalmaz egyértelmű indokolást arra vonatkozóan, hogy miért tartja helyesnek a Földforgalmi tv. irányadó jogszabályhelyeire vonatkozó alperesi jogértelmezést.

[9] A Földforgalmi tv. szerint nem a csere útján megszerzendő föld vonatkozásában kell megvalósulnia a helyben lakói státusznak, hanem a csereszerződés tárgyát képező ingatlan tekintetében, azaz bármelyik, a cserével érintett ingatlanhoz kapcsolódóan fennállhat a helyben lakói minőség. Az ezzel ellentétes jogerős ítéleti indokolás jogszabálysértő. A Ptk. 6:234. §-a a közigazgatási jogághoz tartozó jogszabály alkalmazására nem vonatkozik, vagyis jelen per alapjául szolgáló jogviszonyban sem irányadó.

[10] Az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták azt a felperesi érvelést, hogy a Földforgalmi tv. 5. § 9. pontja nem véletlenül említi külön-külön az adásvétel, a csere, illetve a haszonbérlet körében a helyben lakói minőség feltételeit.

[11] A korábban hatályban volt 1994. évi LV. törvény 4. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelő rendelkezést a Földforgalmi tv. nem tartalmaz, mert ilyen jogalkotói szándék nem volt. Az irányadó jogszabályhelyekből nem következik okszerűen, hogy csereszerződés esetén a tulajdonjog megszerzőjének vonatkozásából kell fennállnia a helyben lakói kritériumnak.

[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.

A Kúria döntése és jogi indokai

[13] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[14] A Pp. 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.

[15] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. A jogerős ítéletben írtakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelmet elbírálva az alábbiakat fejti ki.

[16] A Földforgalmi tv. 31-35. §-ai az adásvételnek nem minősülő tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésnek és az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzésnek hatósági jóváhagyásáról rendelkeznek. A 31. § értelmében a hatósági jóváhagyáshoz kötött, adásvételnek nem minősülő tulajdonjogátruházásról szóló jogügylet, valamint az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés esetén a 23-30. § rendelkezései a 32-35. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 32. § (2) bekezdése szerint a szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása során figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket.

[17] A Kúria hangsúlyozza, a csereszerződés - még ha egy kettős adásvételi szerződés is - a Földforgalmi tv. körében adásvételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésnek tekintendő, ezért a Földforgalmi tv. 32. § (2) bekezdésére figyelemmel - többek között - nem vonatkoznak rá az elővásárlásra jogosultak sorrendjére és az elővásárlási jog gyakorlására a 18-22. §-ban meghatározott rendelkezések. Ennek azonban az a feltétele, hogy a 12. § (1) bekezdésének a csereszerződés tegyen eleget.