EH 2002.781 Ingatlan apportálása esetén az ingatlannal való rendelkezési jog széljegy alapján akkor tekinthető igazoltnak, ha annak a jogalanynak a tulajdonjoga, akitől a széljeggyel rendelkező apportőr a tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó igényét származtatja, már bejegyzésre került [Ptk. 117. § (3) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 11. § (1) bek. d) pont, 12. § (1) bek., 123. § (2) bek. a) pont, 124. § (2) és (3) bek., 164. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (1) bek. g) pont, 41. § (1) bek. melléklet I.3. e) pontja].
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 2000. november 20-án kelt ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amellyel a felperesnek a cégbíróság 1999. április 26-án kelt változás bejegyzése jogszabálysértésének megállapítása mellett történő hatályában való fenntartása iránt az alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította, és kötelezte a felperest az alperesnél felmerült perköltség megfizetésére.
A jogerős ítélet szerint az alperes 1998. december 30án határozott a törzstőkéjének 80 500 000 Ft-tal történő felemeléséről, amelynek tárgya volt a b.-i 177699 helyrajzi számú ingatlan tulajdonjoga. A változás bejegyzésére irányuló cégeljárásban az alperes csatolta az ingatlan hiteles tulajdoni lap másolatát. Ezzel igazolta az "ingatlannal való rendelkezés jogcímét" a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) mellékletének I.3. e) pontjában előírtaknak megfelelően. Az Ü. Kft. apportőr a tulajdonjogát attól a K. Kft.-től származtatta, amelyiknek a tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásban szintén nem szerepelt bejegyzett adatként, hanem mindkettőjük tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme a tulajdoni lapon csak széljegyként szerepelt. A cégeljárásban csatolt tulajdoni lap másolata szerint az ingatlan tulajdonosa M. F. 4/15 és ifj. M. F. 11/15 illetőségben. A tulajdoni lap adatai nem tartalmaznak olyan bejegyzett vagy széljegyen nyilvántartott kérelmet, amely a széljegyen nyilvántartott, apportáló cég rendelkezési jogcímének megállapítását akadályozta volna. A változás bejegyzése iránti eljárásban az alperes csatolta a tulajdonosváltozás alapját adó szerződést is, amely miatt a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti további okiratok csatolására már nem volt szükség. Megalapozatlannak ítélte a Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 33.702/1998/4. számú eseti döntésén is alapuló azt a felperesi hivatkozást, hogy az ingatlan tulajdonjogával való rendelkezési jogosultság csak akkor lenne megállapítható, ha az ingatlant az apportőr az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól szerezte volna. A cégbíróság nem lépi túl hatáskörét, ha széljegy esetén további okiratok csatolását tartja szükségesnek. A cégbíróság ugyanis a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a bejegyzési eljárásban a Ctv. mellékletében meghatározott további okiratok csatolását rendelheti el, azonban erre a változás bejegyzése iránti eljárásban nem volt szükség. A cégbíróságnak nincs lehetősége a Ctv. mellékletében előírt, a bejegyzéshez szükséges okiratok megfelelőségének vizsgálatakor a rendelkezés kiterjesztő vagy szűkítő értelmezésére. Mindezekből következik, hogy a cégbíróság 1999. április 26-án kelt végzése, amellyel az alperes törzstőke felemelésének cégbejegyzését elrendelte, nem jogszabálysértő.
Az elsőfokú peres eljárás folyamatban léte alatt, 1999. október 31-én a fölhivatal az alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletét kizárólag a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdésére és a Ctv. mellékletének I.3. e) pontjára alapította. Ezzel kizárta a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 11. § d) pont, 123. § (2) bekezdés a) pont, 124. § (2) és (3) bekezdés, 9. § (2) bekezdés alkalmazásával a Ptk.-ban foglalt kötelező szabályok alkalmazását, a Ctv. 12. § (1) bekezdés g) pont alkalmazását, és emellett a Ctv. mellékletének I.3. e) pontját kiterjesztően értelmezte. A Ctv. mellékletének I.3. e) pontja az apportőr ingatlan feletti rendelkezési joga meglétének igazolását írja elő legalább széljegy formájában. Ez a jogszabály az apportőrön kívül más személyre vonatkozóan nem tartalmaz és nem is tartalmazhat rendelkezést. Ebből az következik, hogy a I.3. e) pontja jogértelmezéssel nem terjeszthető ki az apportőr előtt széljegyzett más tulajdonosok rendelkezési jogára, az apportőr előtti tulajdonosok tulajdonjogának érvényes fennállását széljegy mellett nem lehet vélelmezni. A kötelmi jogviszony érvényességének vizsgálata nélkül nem állapítható meg a tulajdonjog átruházásának érvényessége, ebből következően apportálás esetén az ingatlan forgalomképessége és végrehajthatósága. A cégbírósági eljárásban nem volt megállapítható, hogy id. M. F. és ifj. M. F. mint ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonosok és a K. Kft. között létrejött szerződés az ingatlannak milyen hányadára vonatkozott, egyebekben a K. Kft. tulajdonszerzését előzetes kérdésként a cégbíróság nem is vizsgálhatja. Okirat hiányában az sem állapítható meg, hogy a szerződés tartalmazott-e a tulajdonjog átruházását korlátozó vagy kizáró rendelkezést.
Az alperes az ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem alaptalanságára tekintettel a jogerős ítélet hatályában fenntartását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a széljegyként feltüntetett tulajdonos tulajdonosnak tekintendő, mivel az a közhitelesség elvén alapuló ingatlan-nyilvántartásban tényként szerepel. Azzal, hogy a jogerős ítélet a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdésére és a Ctv. mellékletének 1.3. e) pontjára hivatkozott, nem zárja ki további jogszabályi rendelkezések alkalmazását. Az Ü. Kft.-nek kötelmi jogcíme van az őt megelőző tulajdonossal szemben.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Ctv. mellékletének I.3. e) pontja előírja, hogy ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell az ingatlan - 3 hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.
A Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése szerint ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
A Gt. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében - figyelemmel a Gt. 164. §-ában foglaltakra - a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság tulajdonába kell adni. Az apportot szolgáltató tagnak tehát a bejegyzési eljárás során a Ctv. 41. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján igazolnia kell, hogy a korlátolt felelősségű társaság jogosult volt az apportként megjelölt ingatlan tulajdonjogát átruházni.
Fentiek egybevetése alapján a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint az ingatlannal való rendelkezés joga széljegy alapján akkor állapítható meg, ha annak a jogalanynak a tulajdonjoga, akitől a széljeggyel rendelkező apportőr a tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó igényét származtatja, már bejegyzésre került.
Az alperes a cégbejegyzési eljárásban olyan tulajdoni lapot csatolt, amely az előbbieknek nem felelt meg, ezért jogszabálysértő a cégbíróság törzstőke felemelést bejegyző végzése.
Az elsőfokú peres eljárás folyamatban léte alatt azonban az apportőr és az alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ezzel a jogszabálysértést az alperes megszüntette.
Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdés alapján a felülvizsgálni kért jogszabálysértő határozat helyett az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott, és a jogszabálysértés megállapítása mellett a cégbíróság bejegyző végzését hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 31.116/2001. sz.)