BH 2023.2.40 I. Csatlakozó felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő és vizsgálható érdemben, ha a fél maga is jogosult lett volna a támadott körben felülvizsgálatot kérni. A felülvizsgálat a jogerős határozatnak csupán a perköltségre vonatkozó rendelkezése és az indokolása ellen kizárt, ezért a jogerős ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése és hasonlóan az indokolása is egyedül akkor támadható és vizsgálható felülvizsgálati eljárásban, amennyiben van olyan felülvizsgálati kérelem és abban megfogalmazott petitum, amellyel összefüggésben, annak velejárójaként lehetséges a kapcsolódó indokolás és másodsorban a járulékos kérdések, így a perköltség viselésének felülbírálata [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 273. § (6) bekezdés, 271. § (1) bekezdés c) és d) pontjai].

II. A felmondással esedékessé tett, hitelszerződésen alapuló tartozással azonos fizetési kötelezettség összegszerűségének bizonyítása a perben az igényérvényesítő fél kötelezettsége akkor is, ha a szerződés szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a vele szerződő adós tartozásának kimutatására [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 164. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 207. § (1) és (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes közbeszerzési eljárás lefolytatását követően, 2007. július 23-án kötött Szolgáltatási Szerződést (a továbbiakban: Szolgáltatási Szerződés) a II. rendű felperes szolgáltatóval az alperes tulajdonát képező telekingatlanon a nyertes ajánlattevő saját finanszírozásában megvalósítandó Közraktárak Épületegyüttes terveztetése, kivitelezése, majd a kivitelezést követő 25 éves határozott időre az épületegyüttes teljes körű üzemeltetése, karbantartása és a szolgáltató általi hasznosítása tárgyában. A szerződés 2008. június 9-én a 3.1. pontban ehhez kikötött feltételek mellett - idetartozott az ún. pénzügyi zárás teljesülése, vagyis a szolgáltató és a finanszírozó pénzintézet között létrejött hitelszerződés bemutatása az alperesnek, valamint az ún. projekt dokumentumok, köztük a Közvetlen Megállapodás aláírása is - hatályba lépett.

[2] A szerződés IX. Fejezete a megszüntetésre, kompenzációra vonatkozó rendelkezések között a 35.1. pontban kizárta a szerződés rendes felmondással történő megszüntetését. A további, (a)-(f) alpontokban felsorolta azokat az eseteket, amikor a szerződés a lejárat napjának bekövetkezésén kívül is megszűnik: az (a) alpont értelmében megszűnik a szerződés, ha a felek közös megegyezéssel megszüntetik (35.2. pont); a (b) alpont szerint ha a 25.3. (d) alpontban meghatározott eset bekövetkezik, vagyis a II. rendű felperes azért áll el a Szolgáltatási Szerződéstől, mert az előírt határidőn belül nem kerül sor a szerződésben írtak szerint területfejlesztési megállapodás megkötésére, vagy a II. rendű felperes javára a közterület-használati hozzájárulás kiadására, míg az (f) alpont értelmében megszűnik a szerződés akkor is, ha azt bármelyik fél a jelen esetben foglaltaknak megfelelően megszünteti.

[3] A 35.3. pont a II. rendű felperes súlyos szerződésszegése esetén az alperest, míg a 35.4. pont az alperes súlyos szerződésszegése esetén a II. rendű felperest feljogosította arra, hogy a másik félnek írásban megküldött, meghatározott tartalmú Felmondási Értesítéssel felmondja a szerződést. A 35.4. (b) és (c) alpontok szerint a II. rendű felperes a Felmondási Értesítés címzett általi átvételétől számított 60 napra mondhatja fel a szerződést, viszont a felmondás hatálya nem áll be, ha az alperes súlyos szerződésszegése orvosolható és az értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül orvosolásra került.

[4] A szerződés megszüntetésének következményeire vonatkozó szabályok körében a 36.1. pont a "Megszüntetési Összeg általában" címszó alatt úgy rendelkezett, hogy amennyiben a szerződés a 35. pontban foglaltak miatt szűnik meg, a Szolgáltató az e pont szerinti összegre (a továbbiakban: Megszüntetési Összeg) jogosult [(a) alpont]. A Megszüntetési Összeg nem jogalap nélküli gazdagodás kompenzálása. A szerződés megszüntetését a felek nem tekintik úgy, mint a Közraktárak Épületegyüttes kivitelezése jogalapjának az elenyészését; a Megszüntetési Összeg az egyedüli és kizárólagos követelés, amelyet a Szolgáltató a jelen szerződés megszüntetése esetén az alperessel szemben támaszthat [(b) alpont)]. Kikötötték továbbá, hogy a szerződés megszűnését és a Megszüntetési Összeg megfizetését a megszüntetéssel és a megszüntetéséhez vezető bármely okkal kapcsolatos kölcsönös igényeik megfelelő rendezésének tekintik [(c) alpont)].

[5] A Megszüntetési Összeget konkretizáló 37. pont az egyes megszüntetési esetkörök szerint ügy differenciált, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a Megszüntetési Összeget a felek közösen határozzák meg, de nem lehet kevesebb, mint a 37.2. pontban meghatározott összeg (37.1. pont). A II. rendű felperes súlyos szerződésszegése miatti megszüntetés esetére a 37.2. (a) alpont úgy rendelkezett, hogy amennyiben az alperes ez okból szünteti meg rendkívüli felmondással a szerződést a 35.3. pontban meghatározottak szerint, köteles megfizetni a II. rendű felperesnek Megszűntetési Összegként a Finanszírozási Megállapodás alapján Fennálló Pénzügyi Adósság összegét, valamint - amennyiben alkalmazandó - a vonatkozó általános forgalmi adót. Amennyiben pedig a szerződést az alperes súlyos szerződésszegése miatt rendkívüli felmondással a II. rendű felperes szünteti meg a 35.4. pontban meghatározottak szerint, a 37.3. (a)-(g) pontok értelmében az alperes Megszüntetési Összegként a Finanszírozási Megállapodás alapján Fennálló Pénzügyi Adósság összegét, valamint a Szolgáltató által a megszűnés napjáig ténylegesen befektetett tőke vagy alárendelt kölcsöntőke évi 20% Belső Megtérülési Ráta megtérüléssel számított összegét, a Szolgáltató által kötött alvállalkozói vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogügyletek alapján még meg nem fizetett kiadásokat és az ilyen jogviszonyok megszüntetésének költségeit köteles megfizetni, a (d)-(g) alpontokban írt tételekkel csökkentett összegben.

[6] A 37.4. pont vis maior esetére rendelkezett a Megszüntetési Összeg mértékéről, lényegében az alperes súlyos szerződésszegése esetén a Szolgáltatót megillető összeg megfizetésével egyezően.

[7] A 37.5. pontban a felek abban is megállapodtak, hogy a Megszüntetési Összegnek azt a részét, amely a Finanszírozási Megállapodás alapján Fennálló Pénzügyi Adósság összegének felel meg, az alperes közvetlenül a Finanszírozó Pénzintézetnek fizeti meg annak rendelkezése alapján; e részben beszámításra nem kerülhet sor [(a) alpont)]. A Megszüntetési Összeget az alperes minden esetben legkésőbb a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni [(b) alpont)].

[8] A Szolgáltatási Szerződés fogalommeghatározó melléklete (1. számú melléklet) Fennálló Pénzügyi Adósság alatt a Finanszírozási Megállapodás alapján kinnlévő hitelösszeg és a lejárt és esedékes kamatok, valamint a lejárat előtti törlesztéssel összefüggő, a Finanszírozási Megállapodások alapján a II. rendű felperest terhelő költségek megszűnés napján aktuális összegét definiálta. Finanszírozási Megállapodás alatt pedig bármely a II. rendű felperes (vagy kapcsolt vállalkozás) által kötött olyan megállapodást, amely a II. rendű felperesnek a Szolgáltatási Szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésének, illetve a szerződés tárgyának finanszírozásával, a tervezett hitelfelvételek módosításával vagy refinanszírozásával kapcsolatos. Finanszírozó Pénzintézet az a bank vagy egyéb pénzintézet, amely a II. rendű felperes Szolgáltatási Szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésének bármely aspektusával kapcsolatban hitelt nyújt. Közvetlen Megállapodás alatt a felek a Finanszírozó Pénzintézetek, az alperes és a II. rendű felperes között a Projekt tekintetében megkötendő közvetlen megállapodást értették.