BH 2011.1.2 A személyes adattal visszaélés vétségét nem valósítja meg az a terhelt, aki a feljelentése alapján indult - a sérelmére elkövetett - rágalmazás vétsége miatti büntetőeljárásban hozott, és részére hivatalosan kézbesített áttételt elrendelő határozatot azért adja át két munkatársának, hogy arról fénymásolatot készítsenek, majd azt egy önkormányzati képviselőnek és egy helyi lap szerkesztőjének kézbesítsék [Btk. 177/A. § (1) bek.].

A terheltet a megyei bíróság a 2009. június 9. napján kelt ítéletével hivatali visszaélés bűntette és személyes adattal visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő.

A vádlott a vádbeli időben D. város polgármestere volt, B. B. pótmagánvádló pedig szakképző iskolai szaktanáraként dolgozott.

2007. december 24. napján internetes honlapon Sz. L. d.-i polgármester becsületének csorbítására alkalmas valótlan tényállítások jelentek meg. A polgármester emiatt 2008. január 10. napján feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a D.-i Rendőrkapitányságon.

A városi ügyészség 2008. január 26. napján rágalmazás vétsége miatt nyomozást rendelt el, majd 2008. április 7. napján gyanúsítottként hallgatták ki B. B.-t.

A városi ügyészség 2008. június 30. napján az ügyet áttette a városi bírósághoz, ahol a vádat Sz. L. mint magánvádló képviselte.

Sz. L. az áttételt elrendelő határozatot 2008. július elején munkahelyén, a polgármesteri hivatalban beosztottjával, C. Gy. L.-néval lefénymásoltatta és utasítására Cs. Sz. hivatalsegéd kézbesítette id. T. A. önkormányzati képviselőnek és S. Zs.-nak, a honlap szerkesztőjének.

E cselekmény elkövetése miatt B. B. feljelentést tett Sz. L. ellen. A megyei főügyészség a feljelentés nyomán a hivatali visszaélés miatti eljárást 2008. október 31. napján megszüntette.

B. B. panaszát a Legfőbb Ügyészség a 2008. december 11. napján kelt határozatával elutasította.

B. B. pótmagánvádló jogi képviselője útján 2009. február 16. napján joghatályos vádindítványt nyújtott be a bírósághoz, amelynek alapján a megyei bíróság Sz. L. vádlott bűnösségét megállapította a hivatali visszaélés és a személyes adattal visszaélés bűntettében, és ezért pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélet ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője a vádlott terhére a büntetés súlyosítása végett, míg a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

Az ítélőtábla a 2010. január 19. napján kelt ítéletével Sz. L. vádlottat a hivatali visszaélés bűntette és a személyes adattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

Az ítélet ellen B. B. pótmagánvádló jelentett be fellebbezést, amelyben sérelmezte a vádlott felmentését mindkét bűncselekmény alól.

A nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogi képviselője az írásban benyújtott fellebbezéssel egyezően nyilatkozott, míg a vádlott és védője az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezés indokolása szerint a hivatali visszaélés bűntette kapcsán téves jogi álláspont alapján mentette fel a másodfokú bíróság Sz. L. vádlottat.

A pótmagánvádló szerint ugyanis téves az a jogi érv, amely szerint a vádlott polgármesteri tisztsége és munkahelyi vezetői mivolta szétválasztható lett volna. Az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) rendelkezéseire hivatkozással állítja, hogy a munkahelyi vezetői és a polgármesteri tisztség egymástól nem választható szét, ugyanis valamennyi jogosultság a polgármesteri tisztségből adódik.

Iratellenesnek és helytelennek tartja a másodfokú bíróság azon álláspontját és indokolását is, miszerint a vádlott a személyét és a polgármesteri tisztségét egyaránt érintette volna a büntetőeljárás, ugyanis a vádlott nem mint polgármester, hanem mint magánszemély terjesztett elő becsületsértés miatt magánindítványt. Ebből következően az ügyészi határozat is, mint magánszemélyre vonatkozott és ezért nem minősült hivatalból üldözendő bűncselekménynek.

A fellebbezés szerint a másodfokú határozatban felhívott eseti döntések nem a másodfokú bíróság, hanem az ő jogi álláspontját, és ezáltal a vádlott bűnösségét támasztják alá.

A pótmagánvádló álláspontja az, hogy Sz. L. a tényállás szerint is mint polgármester, és egyidejűleg mint munkahelyi vezető adott utasítást az egyik beosztott dolgozónak a fénymásolásra és a másiknak a kézbesítésre, vagyis az általa vezetett hivatalt magáncélra működtette.