BH 2017.2.62 A fizetési meghagyásos eljárás elmaradása miatt a felülvizsgálati eljárásban nincs helye a per megszüntetésének, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperes a perben érdemben védekezett és az igényérvényesítés akadályát jelentő megelőző fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásának hiányát az eljárás korábbi szakaszaiban nem kifogásolta [1952. évi III. tv. (Pp.) 130. § (1) bek. c) pont, 146. § (1) bek., 157. § a) pont, 228. § (1) bek., 275. § (2) bek., Pp. 314. § (1)-(2) bek , 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 3. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Sz.-i Járásbíróság a 2013. január 14. napján kelt ítéletével a felperest 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ugyanezen bíróság előtt folyamatban volt más büntetőügyben elrendelt és 2011. május 30. napján foganatba vett előzetes letartóztatásban volt felperes az ítélet ellen annak kihirdetésekor fellebbezést jelentett be, amit 2013. március 11. napján visszavont és kérte az ítélet végrehajtásának elrendelését. Az sz.-i járásbíróság a 2013. március 1. napján jogerőre emelkedett ítéletét 2013. július 23. napján jogerősítési záradékkal látta el és a szabadságvesztési értesítőt kiállította, amelyet követően a felperes 2013. augusztus 10. napján kezdte meg börtönbüntetésének letöltését. A felperessel szemben az előzetes letartóztatást, majd a börtönbüntetést is foganatosították. Előzetes letartóztatásának 2013. március 1. napjától 2013. augusztus 20. napjáig terjedő időszakában - 8 napi magánelzárás kivételével - zárkában volt elhelyezve. A büntetés-végrehajtási intézet az előzetes letartóztatottak zárkáját zárva tartotta, az intézeten belüli mozgás pedig csak felügyelet mellett volt lehetséges.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes módosított keresetében bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén 500 000 forint nem vagyoni kártérítés és az összeg 2013. március 1. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban az alperes szervezeti egységeként működő járásbíróság késedelmesen rendelte el a jogerős ítélet végrehajtását. Állította, hogy az előzetes letartóztatás fizikailag és pszichikailag is megterhelőbb, mint a börtönfokozat, amelyben büntetése letöltését korábban megkezdhette volna.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200 000 forintot, valamint az összeg 2013. április 1. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatát, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a büntetőítélet - az akkor hatályban volt 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 1. § (1) bekezdésére, 2. § (1) és (3) bekezdésére tekintettel - 2013. március 1. napján emelkedett jogerőre, és az értesítő kiállításának kötelezettsége a fellebbezés visszavonását tartalmazó beadvány előterjesztésekor, 2013. március 11. napján keletkezett. Mivel a járásbíróság az értesítő kiállításáról csak 2013. július 23. napján intézkedett, ezért a mulasztásban megnyilvánuló jogellenesség az alperes terhére megállapítható volt. E mulasztás pedig közvetlen okozati összefüggésben állt azzal, hogy a felperest továbbra is az előzetes letartóztatásra vonatkozó szabályok szerint tartották fogva. Ehhez képest a felperest hátrány érhette azáltal, hogy az alperes mulasztása folytán az egyébként rá irányadó büntetés-végrehajtási fokozatnál szigorúbb rezsimben töltötte el szabadságelvonása egy részét. A felperest ért nem vagyoni hátrány abban jelentkezett, hogy előzetes letartóztatottként 2013. április 1. napjától 2013. augusztus 10. napjáig a zárkájának ajtaja egész nap zárva volt, és az intézet területén szabadon nem mozoghatott. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy 200 000 forint az az összeg, amely az elszenvedett sérelmekkel arányban áll, ami szükséges, de egyben elegendő is a felperest ért nem vagyoni hátrányok kompenzálásához.

[5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett, a keresetnek részben helyt adó rendelkezését helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A jogerős ítéletet az alperes támadta felülvizsgálattal, kérve annak hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését. Hivatkozott a Pp. 314. § (1) bekezdésére és a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 3. § (2) bekezdésére, amelyek szerint a kizárólag pénz fizetésére irányuló, egymillió forintot meg nem haladó lejárt követelés csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető. Az alperes kifejtette, hogy mivel a felperes 500 000 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni, ezért a Pp. 130. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, a Pp. 314. § (2) bekezdésére figyelemmel a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, annak elmulasztása esetén a per megszüntetésének [Pp. 157. § a) pontja] lett volna helye.

[7] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[9] Az alperes permegszüntetés iránti kérelme teljesíthetőségének vizsgálatakor az alábbi körülményeket kellett figyelembe venni. A felperes a keresetlevelét 2013. június 19. napján nyújtotta be az Sz.-i Törvényszékhez, abban alperesként az Sz.-i Járásbíróságot nevezte meg, és a perbelivel azonos tény- és jogalapból fakadó kereseti követelésének összegét 5 000 000 forintban határozta meg. A kijelölés folytán eljárt törvényszék - miután a felperes a keresetét 1 165 000 forintra leszállította - a 2014. január 13. napján meghozott és 2014. február 6. napján jogerőre emelkedett végzésével az alperes perbeli jogképességének hiánya miatt, a Pp. 130. § (1) bekezdésének e) pontjára és 157. § a) pontjára hivatkozással a pert megszüntette, és a felperest a jogerő beálltáról 2014. május 8. napján értesítette. A felperes 2014. május 5. napján az Sz.-i Járásbírósághoz nyújtotta be az újabb keresetlevelét, amelyben a korábbitól eltérően alperes-ként a magyar államot tüntette fel, míg kereseti követelésének összegét előbb 665 000 forintban, majd - 500 000 forint nem vagyoni kártérítés és 163 350 forint vagyoni kártérítés alapulvételével - 663 350 forintban határozta meg. Az eljárásra ezt követően kijelölt járásbíróság előtt a felperes a keresetét akként módosította, hogy alperesként az Sz.-i Törvényszéket nevezte meg. A keresetlevélnek az utóbbi bírósághoz való áttétele, majd az eljáró bíróság ismételt kijelölése után a keresetet az elsőfokú bíróság az elmondottak szerint érdemben bírálta el.

[10] A Pp. 161. § (1) bekezdése értelmében, ha a bíróság a pert a 157. § a), b) vagy c) pontja alapján szünteti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A Pp. 228. § (1) bekezdése szerint az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218. §) emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől (219. §) kezdődnek.