823/B/2003. AB határozat

törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybírósághoz az indítványozótól több jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének vizsgálatára érkezett indítvány, melyek közül az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elkülönítette és jelen eljárásban bírálta el.

Az indítványozó szerint az Abtv.-nek az a rendelkezése, mely a jogszabály valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközése vizsgálatának kezdeményezését csak meghatározott tisztségek betöltőinek teszi lehetővé, alkotmányellenes. Az alkotmányellenesség szerinte abban áll, hogy az Alkotmány 7. § (1) bekezdése a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit a belső jog részévé teszi, annak jogelvei kötelezővé válnak, következésképpen hivatkozni is lehet rájuk és érvényesíteni is lehet őket. Mivel az Abtv. csak meghatározott körben teszi lehetővé az erre alapított indítvány benyújtását, kizárólag "magas közjogi személyiségeknek szóló cenzust vezet be", diszkriminációt valósít meg és ellentétes az Alkotmány 2. §, a 7. § és a 8. §-aival, valamint a 70/A. § (1) bekezdésével. Az indítvány a hivatkozott alkotmányos rendelkezések és az Abtv. vizsgálat alá vont rendelkezése összefüggésében semmilyen további érvelést nem tartalmaz. Az indítványozó nem terjesztett elő az Abtv. 21. § (3) bekezdésének megsemmisítésére irányuló határozott kérelmet, indítványában annak "felülvizsgálatát" kérte.

II.

Az Alkotmány indítványban hivatkozott rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját."

"8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető j ogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."

"32/A. § (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

Az Abtv. alkotmányossági vizsgálat alá vont rendelkezései:

"1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

[...]

c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;"

"21. § (3) Az 1. § c) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:

a) az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő,

b) a köztársasági elnök,

c) a Kormány vagy annak tagja,

d) az Állami Számvevőszék elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a legfőbb ügyész."

[... ]

(7) Az 1. § c) és e) pontja szerinti eljárás hivatalból is indulhat.

(8) Törvény az (1)-(6) bekezdésben meghatározottakon kívül másokat is feljogosíthat az Alkotmánybíróság eljárásának indítványozására."

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvénynek (a továbbiakban: Obtv.) az Abtv. 21. §-ához szorosan kapcsolódó rendelkezése:

"22. § Az országgyűlési biztos indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál: [...]

b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;"

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy az indítványba foglalt kérelem, vagyis az Abtv. 21. § (3) bekezdésének absztrakt utólagos normakontroll keretében történő alkotmányossági felülvizsgálata nem irányul-e "ítélt dologra". Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065., a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja alapján az Alkotmánybíróság megszünteti az eljárást "ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) - ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani (»ítélt dolog«)."

Az Alkotmánybíróság a 735/B/2001. AB határozatban már vizsgálta az Abtv. 21. § (3) bekezdésének alkotmányosságát. Az említett határozatban azonban nem a jelen indítványban hivatkozott alkotmányi rendelkezések, hanem az Alkotmány 57. § (1) bekezdése tekintetében folytatta le az utólagos normakontrollt (ABH 2002, 1349.). Mivel jelen ügyben az indítványozó más alkotmányos rendelkezések alapján indítványozta az Abtv. korábban már vizsgált rendelkezésének felülvizsgálatát, megállapítható, hogy nem áll fenn "ítélt dolog" és így nem áll fenn az eljárás megszüntetésének az Ügyrend 31. § c) pontjában szabályozott oka.

2. Az indítványozó az Alkotmány több rendelkezésének megjelölése mellett csak a 7. § (1) bekezdésének első fordulatába foglalt rendelkezés és erre tekintettel a 70/A. § (1) bekezdésébe foglalt diszkriminációtilalom kapcsán vet fel alkotmányossági problémát, az Alkotmány további rendelkezéseit mindössze felsorolja.

Az Alkotmánybíróság jelen indítvány elbírálásánál figyelembe vette a 4/1997. (I. 22.) AB határozatában az alkotmánybírósági eljárások kezdeményezésére vonatkozó jogosultságokkal kapcsolatban tett megállapítását. Ez a határozat kimondta, hogy "Az Alkotmány 32/A. §-ának tesz tehát eleget az Abtv. 21. § (2) bekezdése, amely szerint az 1. § b) pontja szerinti eljárást bárki indítványozhatja. Az Alkotmányból azonban az már nem következik, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó további eljárások kezdeményezése is bárki számára nyitva álljon. Vagyis az Alkotmány nem követel meg az utólagos normakontrollon kívüli esetekre bárki általi indítványtételi jogosultságot (populáris akciót)." (ABH 1997, 41, 46.) Az idézettek alapján egyértelmű, hogy az Abtv. eljáráskezdeményezéssel összefüggő szabályai elsősorban az Alkotmány 32/A. §-ával állnak kapcsolatban, tartalmuk főként ehhez az alkotmányos rendelkezéshez viszonyítandó. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó egyes eljárások kezdeményezésére jogosultak meghatározását az Alkotmány e rendelkezése a törvényhozóra bízta. Ilyen kezdeményezési (indítványtételi) jogot tartalmaz az Abtv. vizsgált rendelkezése, valamint az azzal összefüggésben más törvényben (Obtv.) az országgyűlési biztosoknak biztosított további indítványtételi jog. Ebből következően - bár az indítványozó az Alkotmány 7. § (1) bekezdésére alapította indítványát - az indítványban felvetett kérdés alapvetően az Alkotmány 32/A. §-a alapján ítélhető meg. E rendelkezés pedig minden további megkötés nélkül utalta törvényi szabályozás tárgykörébe az indítványtételi jogkör szabályozását.

3. Az Abtv.-nek az indítványozó által támadott rendelkezése az Abtv. 1. § c) pontja szerinti alkotmánybírósági hatáskörbe tartozó eljárások, vagyis jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezésére jogosultakat sorolja fel. Mivel a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó indítványtételi jogosultság nem következik kényszerítő jelleggel az Alkotmány 32/A. §-ából, az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az indítványozó által megjelölt 7. § (1) bekezdés első fordulatából levezethető-e ilyen kényszer. Ebből az alkotmányos rendelkezésből azonban nem vonható le további következtetés az alkotmánybírósági eljárások megindítására nézve, e fordulatok - miközben a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak, valamint a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangjának biztosítására, illetve elismerésére irányuló kötelezettséget fogalmazzák meg -nem szűkítik annak az alkotmányos rendelkezésnek a tartalmát, mely szerint az

Alkotmánybíróság eljárását kizárólag törvényben meghatározott esetekben kezdeményezheti bárki.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 2006. december 5.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró