A Gyulai Törvényszék K.23317/2006/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (JÖVEDÉKI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 338. §, 339. §, 340. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. §, 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (Szabs. r.) 47/A. § (11) bek., 54/2001. (IV. 10.) Korm. rendelet 2. §, 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet 13. §, 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet 1. §, 2. §] Bíró: Melisné dr. Kovács Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Gyulai Törvényszék K.23317/2006/4.*, Gyulai Törvényszék K.23317/2006/11., Kúria Kfv.35222/2007/8. (BH 2009.2.65)

***********

A Békés Megyei Bíróság, Gyula.

6.K.23.317/2006/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság dr. Erdélyi Leonóra ügyvéd által képviselt felperesnek - Daniné dr. Égető Mária jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága alperes ellen vám és jövedéki ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest arra, hogy fizessen meg az alperes részére 10.000,- (tízezer) forint perköltséget 15 napon belül.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az érdemi ellenkérelem és a csatolt iratok adatai alapján a következő

t é n y á l l á s t

állapította meg:

A Vám- és Pénzügyőrség Vámhivatala 2457/2006. ált. iktatószámú - 2006. július hó 4. napján kelt - határozatában a felperest 50.000,- forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.

A határozat indokolása szerint a felperes a vámhivatalnál 2006. július 22. napján jelentkezett belépésre a cseh honosságú tehergépjármű-szerelvénnyel. Az eljáró pénzügyőr a vámellenőrzése során bekérte a vám és fuvarokmányok mellett a menetíró készülék korongjait, amelyből megállapítást nyert, hogy a gépjármű vezetője a kötelező pihenési időre vonatkozó rendelkezéseket megsértette.

A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális szabályok összehangolásáról szóló 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendelet és az 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamint a járművek személyzetének munkájáról szóló 2001. évi IX. törvény 8. cikkében kihirdetett Európai Megállapodás (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és a pihenőidőre vonatkozó szabályai szerint a 24 óra alatt a kivett pihenőidőnek 8 egybefüggő órának kell lennie, amelyet a gépjármű vezetője nem tartott be.

A felperes a határozat ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte a Vámhivatal határozatának megsemmisítését, hivatkozva arra, hogy az törvénysértő.

A fellebbezésében előadta, hogy 2006. július 22-én a I. számú cég által üzemeltetett két gépjárműszerelvénnyel Törökországból Csehország felé tartott, amikor egy hosszú kocsisor alakult ki, amely négy órán keresztül lépésben haladt előre. Ebben a kocsisorban ő is araszolt előre, a kocsisort sem megelőzni nem tudta, félreállni nem volt lehetősége. Amikor a sor megindult, az első parkolóhelynél megállt, hogy a pihenőidejét megkezdje és letöltse. A határátkelőhelyen a határőrség megállította és a tachográf korongok alapján megállapította, hogy a kötelező pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket megsértette.

Hivatkozott arra, hogy a pihenőidőt rajta kívül álló okok miatt nem tudta megkezdeni, így a 24 órán belül legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt tartani nem tudott. A hosszú kocsisorban 4 órán keresztül nem volt lehetősége megállni, mert parkolóhely nem volt és a tehergépkocsival az úttesten, illetve az út szélén nem lehet megállni műszaki hiba esetét kivéve. Álláspontja szerint ilyen esetekben az AETR 9. cikke alapján a pihenőidő betartásának előírásaitól el lehet térni, mert éppen így tudta a közúti közlekedés biztonságát megóvni és a megfelelő parkolóhelyre eljutni.

A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága 20317/2006. iktatószámú - 2006. évi augusztus hó 22. napján kelt - határozatával a Gyulai Vámhivatal határozatát helybenhagyta.

A határozat indoklása értelmében az AETR Egyezmény pihenőidőkre vonatkozó 8. cikk első pontja tartalmazza azt, hogy a gépjárművezetőnek minden huszonnégyórás időszakban legalább 11 óra egybefüggő napi pihenőidőt kell tartania, ami hetenként maximum három alkalommal legalább 9 egybefüggő órára csökkenthető, feltételezve, hogy a következő hét végéig ezzel egyenértékű pihenőidőt biztosítanak számára.

Azokon a napokon, amikor a pihenőidő nem csökken le, az 1. pont első fordulata szerint, azt két vagy három különálló időszakban lehet igénybe venni a 24 órán belül, melyek közül az egyiknek legalább 8 egybefüggő órának kell lennie. Ebben az esetben a minimális pihenőidőt 12 órára kell felemelni.

Az egyezmény 9. cikke kivételes szabályként a következőket tartalmazza: "Feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát, és lehetővé teszi megfelelő parkolóhely elérését, a gépjárművezető a személyek, a jármű vagy a rakomány biztonságának megőrzéséhez szükséges mértékben a jelen Megállapodás rendelkezéseitől eltérhet. A gépjárművezetőnek be kell jegyeznie a menetíró készülék adatrögzítő lapjára vagy menetlevélre a jelen Megállapodás rendelkezéseitől való eltérés módját és okát."

A menetíró készülék adatrögzítő lapja a fentiek szerinti feljegyzést nem tartalmazta, mint ahogy a felperes részéről az eljárás során tett észrevétel sem terjedt ki sem a kivételes szabály feltételeinek fennállására, sem annak a menetlevélen történt esetleges rögzítésére. A ténylegesen tett észrevétele pedig nem felel meg a valóságnak, mivel a pihenőidő be nem tartásának következménye az Európai Unión belül realizálódhat. Nem felel meg a valóságnak az az állítsa sem, hogy megfelelő parkolóhely hiánya miatt nem tudott megállni, mivel Magyarországra történt belépését megelőző 30 kilométeren belül 3 településen is van kamion parkolásra lehetőség.

A felperes keresetében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, az eljárás vele szemben történő megszüntetését, továbbá a megfizetett közigazgatási bírság visszafizetését és perköltségben marasztalását az alperesnek.

Kérte a per tárgyaláson kívüli elbírálását.

A keresete indokaként előadta, hogy az AETR. szabály órákban jelöli meg a kötelezettségét, 24 órán belül 8 óra pihenőidő, az ellenőrzés időpontját megelőzően. A határozatok azonban az ellenőrzés időpontját csupán napban, 2006. július 22-ben jelölik meg, így az időszámítás kezdete az óra megjelölés elmulasztása miatt a hatóság részéről nem ismert. Nem lehet megállapítani a határozatokból, hogy mikor kezdődött a 24 óra visszaszámlálása és ezen 24 órás időszakon belül voltak-e és milyen tartamú pihenőidők.

A hiányos tényállásból jogi következtetéseket nem lehet levonni, így azt sem, hogy az AETR szabályait megszegte-e és nem szabható ki vele szemben közigazgatási bírság.

Az általa becsatolt menetíró készülék korongjai bizonyítékként nem értékelhetők, mert kívül esik az általuk rögzített eseménysor a 24 órán, még akkor is, ha feltételezzük, hogy július 22-én 0 órakor lépett be az ország területére. Valamint azért sem, mert abból olyan adatok vonhatók le, amelyek élettanilag képtelen előzményekre utalnak.