45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet

a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, valamint a 29/A. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed

a) a Kkt. 18. §-ának (2) bekezdésében meghatározott közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek engedélyköteles tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése esetére a Kkt. 18. §-ának (7) bekezdésében meghatározott bírság,

b)[1] a Kkt. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetére a külön jogszabályban* meghatározott bírság,[2]

c) a Kkt. 29/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzése esetére a Kkt. 29/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírság

kivetésére és felhasználásának rendjére.

(2)[3] Az (1) bekezdés szerinti tevékenységeket megállapító rendelkezések meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

2. §[4]

Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott bírságolási eljárás lefolytatására

a) az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala, másodfokon az NKH Központja,

b) az 1. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kkt. 20. § (2) bekezdésében meghatározott hatóságok:

ba) a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség, valamint az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala, másodfokon az NKH Központja,

bb) a rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség, másodfokon a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság,

bc) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság,

bd) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatósága, másodfokon a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság felügyeletét ellátó regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság,

be) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkaügyi felügyelőségének igazgatója, másodfokon az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke,

bf) a katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, másodfokon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

c) az 1. § (1) bekezdés c) pontja alapján a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség, valamint az NKH Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatala, másodfokon az NKH Központja

[a továbbiakban az a)-c) pontok együtt: eljáró hatóság] jogosult.

3. §

(1)[5] A beszedett bírságokról külön jogszabályban* meghatározott nyilvántartást kell vezetni.

(2)[6] Az eljáró hatóság a bírságolási eljárást

a) az 1. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a képző szervvel, szakoktatóval, iskolavezetővel,

b) az 1. § (1) bekezdésének b) pontja alapján

ba)[7] a szállítóval (fuvarozóval), a jármű vezetőjével, a megbízóval, a gépkezelővel, az áru feladójával, felrakójával, az utazó személlyel, az utassal,

bb)[8] a veszélyes áruk szállítása esetén a jármű üzemben tartójával, a jármű vezetőjével, a kísérővel, az áru feladójával, címzettjével, csomagolójával, be- vagy kirakójával, töltőjével, ürítőjével, a konténer üzemben tartójával, a szállítóval (fuvarozóval), a vállalkozás vezetőjével, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóval,

c) az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján

ca) engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az építtetővel,

cb)[9] engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetővel szemben indítja meg.

(3)[10] A bírság megfizetéséről, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséről a jármű vezetője részére elismervényt vagy letéti igazolást kell átadni, amelynek másolatát a jármű üzembentartója részére is meg kell küldeni.

(4)[11] Az 1. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján kivetett bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, az eljáró hatóság 2. mellékletben meghatározott, Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.

(5)[12]

(6)[13]

(7)[14]

3/A. §[15]

A Kkt. 20. §-ának (9) bekezdésében meghatározott, a jármű vezetője részére írásban átadandó írásbeli tájékoztatás tartalmát a 3. melléklet tartalmazza

4. §[16]

Az NKH regionális igazgatósága az általa lefolytatott eljárás alapján

a) az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján kivetett és befizetett bírság összegét a közúti járművezető és a közúti közlekedési szakember képzésének ellenőrzésére, továbbképzésének szervezésére, az utánképzés és szakfelügyeleti ellenőrzések végzésére és ezek fejlesztésére,

b) az 1. § (1) bekezdés c) pontja alapján kivetett és befizetett bírság összegét az utak létesítésével, korszerűsítésével, a forgalom részére történő átadásával, megszüntetésével, elbontásával, helyreállításával kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, építés-felügyeleti tevékenység ellátására

használhatja fel.

4/A. §[17]

5. §

(1) Ez a rendelet 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)[18] Ez a rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke (3) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelethez[19]

A bírságolással érintett tevékenységeket megállapító rendelkezések

1. Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjához kapcsolódóan [Kkt. 18. § (2) bekezdés] a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének rendelkezése.

2. Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjához kapcsolódóan [Kkt. 20. § (1) bekezdés] a külön jogszabályban* meghatározott rendelkezések.[20]

3. Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjához kapcsolódóan [Kkt. 29/A. § (1) bekezdés] az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja és 26. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezése.

2. melléklet a 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelethez[21]

1. Az NKH Magyar Államkincstár számlaszáma: 10032000-00289926-00000000.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszáma: 10032000-01037241-00000000 NAV vám- és adóbírság, kamat bevételi számla.[22]

3. Az NKH központosított bevételek beszedési célelszámolási előirányzat-felhasználási keretszámlái:[23]

4. A Rendőrség Magyar Államkincstár számlaszámai:

5. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Magyar Államkincstár számlaszáma: 10032000-01743496-00000000

6. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstár számlaszáma: 10023002-0028349420000002 Közúti közlekedési bírság letéti számla[25]

3. melléklet a 45/2005. (VI. 23.) GKM rendelethez[26]

Írásbeli tájékoztatás

1.Az eljáró hatóság megnevezése

2. Az elsőfokú határozat száma, amely alapján intézkedés történik.

3. Az elsőfokú határozat rendelkező részének ismertetése:

a) a bírság kivetésének alapját képező jogszabályi rendelkezés,

b) az elsőfokú határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása,[27]

c) a kivetett bírság összege,

d) a bírság megfizetésére kötelezett megnevezése.

4. A jármű visszatartásával kapcsolatos intézkedések és kötelezettségek:

a) intézkedés a jármű visszatartásáról a kivetett bírság vagy a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig,

b) a jármű visszatartására kijelölt hely megnevezése, a kijelölt hely megközelítésének útvonala,

c) a kivetett bírság vagy a pénzkövetelés biztosítás megfizetésének módja,

d) a járműnek visszatartás helyéről történő távozásához kapcsolódó, a járművezetőre vonatkozó kötelezettségek.

5. Egyéb szükséges információk:

a) a jármű visszatartására kijelölt hely igénybevételére vonatkozó estleges feltételek,

b) az eljáró hatósággal és kiállítóval történő kapcsolat-felvétel lehetőségei.

6. A bírság kivetésének alapjául szolgáló hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó esetleges egyéb hatósági intézkedések, határozatok:

a) a járműhöz, tartozékához, rakományához tartozó okmányok helyszíni időleges elvétele,

b) a jármű kötelező javításának vagy műszeres ellenőrző vizsgálatának elrendelése, ezek elvégzésére kijelölt helyszín meghatározása,

c) a járművezető részére kötelező pihenőidő letöltésének elrendelése,

d) a rakomány elhelyezésének változtatása, a rakomány egy részének lerakása,

e) a veszélyes áru (ADR) lerakása, kármentesítési helyre szállítása,

f) a megengedett tengelyterhelés túllépése miatt pótdíjfizetési kötelezettség megállapítása, g) egyéb intézkedések.

7. Záradék:

a) a kiállító hatóság megnevezése, bélyegző lenyomata, a kiállító aláírása,

b) a járművezető által történő átvételt igazoló záradék, a járművezető aláírása.