BH 2017.2.70 A közjegyző-helyettesnek az állam igazságszolgáltató tevékenységében részt vevő hivatalos személyként fokozott gondossággal kell eljárnia. Az általa kiadmányozott közokiratok tartalmi és alaki jogszerűségének megfelelő eljárás kötelezettségének súlyos gondatlansággal történő megszegése megalapozza az azonnali hatályú felmondást [2012. évi I. tv. 78. § (1) bek., 52. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. január 1-jén létesített munkaviszonyt az alperesnél, előbb jogi előadó, majd közjegyző-helyettes munkakört látott el. Ezt megelőzően a C. Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában dolgozott. Az alperesnél rendszeresen járt el hagyatéki ügyekben közjegyző-helyettesként, vezetett hagyatéki tárgyalásokat. A perbeli időszakban a használt, alperes által megfogalmazott hagyatéki tárgyalásijegyzőkönyv-tervezet tartalmazta azt a szövegrészt, miszerint a felek hozzájárulnak ahhoz, hogy a személyi adataikat a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben és a hagyatékátadó végzésben teljes körűen rögzítsék.

[2] 2013. szeptember 12-én a felperes által tartott hagyatéki tárgyaláson az örökhagyó házastársa és lánya, valamint egy hagyatéki hitelező jelent meg. A felperes kérdésére az örökhagyó rokonai nem járultak hozzá adataik jegyzőkönyvi feltüntetéséhez, nem kívánták, hogy azokat a hagyatéki hitelező megismerje. Nyilatkozatukat a felperes jegyzőkönyvbe vette. A hagyatéki örökösök a hagyaték rájuk eső részét visszautasították. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyv kétféle változatát készítette el a felperes, és azokat F. M. adminisztrátornak kiadmányozás céljából azzal az utasítással adta át, hogy valamennyi ügyféllel egy iraton vetesse azokat át. F. M. jelezte, hogy ez problémát okoz, mivel a felperes két különböző adattartamú iratot állított ki. A felperes azon tájékoztatását követően, hogy a hagyatéki hitelező jogosult az iratokba betekinteni, az örökösök változatlanul fenntartották az adatkezelés mellőzésére vonatkozó kérelmüket. Így a felperes "hiteles kiadmány" megnevezéssel a két örökösnek a lakcímüket tartalmazó, míg a hagyatéki hitelezőnek azt nem tartalmazó jegyzőkönyvkivonatot adott át, de elmulasztotta feltüntetni annak kivonatjellegét. Az alperes utasítására a felperes másnap a hibát kijavította.

[3] Az alperes 2013. szeptember 16-án kelt azonnali hatályú felmondással a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bekezdésre hivatkozással azonnali hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indokolás szerint a felperes 2013. szeptember 12-én az egyik ügyfél kérelmére a hagyatéki tárgyalásról azonos ügyszám alatt, egymástól eltérő adattartalmú jegyzőkönyvet bocsátott ki hiteles kiadmányként. Az ügyfél azért kérte lakcímének jegyzőkönyvi mellőzését, hogy mint adós rejtve maradhasson az egyik, vele szemben érdekeit érvényesítő pénzügyi szolgáltató előtt. A felperes ahelyett, hogy a vonatkozó jogszabályokat részletesen áttanulmányozta volna, a felmerült jogértelmezési kérdést illetően konzultált volna a felettesével, az ügyfél kérelmét jogsértő módon teljesítette. Ezzel a közjegyzői tevékenység iránti közbizalmat gyengítette, illetőleg a közjegyzőhelyettes munkájának szakszerűségét és hitelességét illető munkáltatói bizalmat megingatta. Az azonnali hatályú felmondás tartalmazta azoknak a jogszabályoknak a megjelölését, amelyeket az alperes szerint a felperes megsértett [a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Hetv.) 116. § (2) bekezdés, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Infotv.) 3. §, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. (a továbbiakban: Kötv.) 3. §, 8. §, 154. § (1) bekezdés, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 195. §, a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet rendelkezései].

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes a módosított keresetében az azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményeként jövedelempótló kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Nem vitatta, hogy egymástól eltérő adattartalmú jegyzőkönyveket bocsátott ki az adott ügyben "hiteles kiadmány" jelzéssel. A formai hibát azonban utóbb kijavította. Nem követett el olyan kötelezettségszegést, amely az azonnali hatályú felmondásra okot adott volna, vagy a személyébe vetett bizalom megrendítésére alkalmas lett volna. Az alperesnek, az ügyfeleknek kárt nem okozott, nem sértett hitelezői érdeket.

[5] Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések értelmezése megfelelt az alperesének, hiszen az ő utasítására használta a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvmintát, amelyet az alperes szövegezett.

[6] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondásban megjelölt jogszabályi előírásokat a felperes megsértette, amely a közjegyzőhelyettes munkakörben lényeges kötelezettségszegésnek minősül. Eljárása legalább súlyosan gondatlan volt, mert az Mt. 52. § (1) bekezdés c), d) és e) pontjait megszegve elmulasztotta az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások szerinti, valamint a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás tanúsítását, amikor a joggyakorlatot, az előírásokat nem tanulmányozta, a szakmai felettestől megfelelő iránymutatást nem kért. Ezzel nemcsak a munkájába vetett munkáltatói bizalom rendült meg, hanem eljárása alkalmas volt a közjegyzőkbe vetett közbizalom megingatására is.

Az első- és másodfokú ítélet

[7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát a 2013. szeptember 16-án kelt azonnali hatályú felmondással. Kötelezte az alperest a felperes javára elmaradt jövedelem kamatokkal növelt összegű megfizetésére.

[8] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a hagyatéki eljárás során alkalmazandó adatkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés szóhasználata (a "kezelheti" kifejezés) a közjegyzői eljárások lefolytatásának gyakorlatában kevésbé jártas személy részére nem ad feltétlenül egyértelmű útmutatást. Ezért a kevesebb mint féléves közjegyzőhelyettesi gyakorlattal, az ezt megelőző pályája során nem hagyatéki, örökösödési ügyekkel foglalkozó felperes számára alappal vethetett fel jogértelmezési kérdést. A felmondás szövegezése szerint maga az alperes is ilyen kérdésnek tekintette ezt a helyzetet, csak utóbb, a perben a kamara által adott tájékoztatást követően hivatkozott arra, hogy az alkalmazandó eljárás a felperesnek egyértelmű kellett volna legyen. A hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben feltüntetendő személyes adatok kezelésével összefüggő jogértelmezési kérdésben foglalt helytelenül állást a felperes, amikor a törvényben előírt kötelező adatkezelés ellenére a személyes adatai kezeléséhez hozzá nem járuló ügyfelek kérelmének eleget tett. Ezzel az irányadó anyagi és eljárásjogi szabályok maradéktalan megtartására vonatkozó munkaköri kötelezettségét megszegte.