BH 2010.7.177 Garázdaság vétségét valósítja meg a terheltnek az a magatartása, hogy egy település belterületén, kora délután, a sértett utcán parkírozó gépkocsijára lapáttal ráütött, a gépkocsi szélvédőjét pedig téglával betörte, s ezáltal megrongálta. A dolog ellen kifejtett intenzív erőszak ugyanis alkalmas a megbotránkoztatásra vagy riadalom keltésére.

A megbotránkoztatás vagy riadalomkeltésre alkalmasság megállapíthatóságának nem feltétele mások tényleges jelenléte vagy észlelése, hanem elegendő annak akár távoli de reális esélye is [Btk. 271. §, 324. §].

A városi bíróság a 2007. február 2. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki könnyű testi sértés vétségében, rongálás vétségében és garázdaság vétségében. Ezért őt, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 5 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. Egyben megszüntette a Sz.-i Városi Bíróság ítéletével megállapított szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot; s megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a megyei bíróság a 2007. szeptember 28. napján meghozott végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállás lényege a következő.

A Sz.-i Városi Bíróság a 2004. április 21. napján jogerős ítéletével összbüntetésbe foglalta a terhelttel szemben garázdaság vétsége, lopás vétsége és más bűncselekmények miatt kiszabott büntetéseket; az így megállapított 1 év 7 hónapi börtönbüntetéséből a terhelt 2005. november 16. napján feltételes kedvezménnyel szabadult, azzal hogy a feltételes szabadság letelte 2006. november 15.

2006. február 22. napján kora délután egy t.-i házban a terhelt és édesanyja, B. L.-né sértett szóváltásba keveredett; a terhelt a sértettet először a házban, utána a házból kifelé lökdösni kezdte, egyszer ököllel mellkason ütötte.

A sértett távozásával egyidejűleg a terhelt a sértett használatában lévő és a ház előtti úton parkoló személygépkocsira lapáttal ráütött és a jobb első szélvédőt téglával betörte.

A sértett a bántalmazás következtében baloldali mellkasán 8 napon belül gyógyuló zúzódásos sérülést szenvedett.

A sértett 2006. február 22. napján magánindítványt terjesztett elő.

A gépkocsiban 187 200 forint összegű kár keletkezett, amit a sértett térített meg a gépkocsi tulajdonosának.

A terhelt magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkoztatást keltsen.

Az irányadó tényálláshoz tartozó, az indokolás más részében lévő ténymegállapítás:

Amikor a terhelt a sértettet a lakásból kilökdöste, a sértett egy alkalommal az ajtó élének esett és megütötte az oldalát, továbbá a terhelt ököllel megütötte.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt, védője útján terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a garázdaság bűncselekménye kapcsán a bűnösség megállapítása miatt, hatályon kívül helyezés, felmentés és ennek következményeként enyhébb büntetés kiszabása érdekében.

Az indítvány szerint a terhelt egyik magatartása sem valósított meg garázdaságot; s az irányadó tényállásból sem derül ki, hogy a terhelt mely magatartása ad alapot a garázdaság megállapítására.

Ehhez képest, ha a garázdaság megállapítására

- a lakáson belül történtek adnak alapot, akkor - a BH 1985. 174. számú jogesetre figyelemmel - a könnyű testi sértés mellett; míg amennyiben

- az utcán történtek adnak alapot, akkor - BH 1992/83. számú jogesetre figyelemmel - rongálás vétsége mellett

a garázdaság halmazatban való megállapítására nincs lehetőség.

Ezen túlmenően az indítvány szerint

- a sértett provokatív, erőszakos magatartása miatt a terhelt felindult állapotba került; s a gépkocsi megdobása, megütése kapcsán még eshetőleges szándéka sem irányult megbotránkozás, riadalom keltésére;

- a megbotránkozás, riadalom keltésére reális lehetőség sem volt, mivel az adott helyen és időben senki nem volt észlelhetőségi határon belül.