BH 2018.12.330 Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás különös - érvényességi - feltételeként határozza meg a tagállami hatóság kezdeményezését, a törvényben meghatározott okiratoknak a miniszterhez való megküldését és a miniszter döntését. A büntetés végrehajtásának átvétele során a miniszter eljárása nem kerülhető meg, az ilyen végrehajtási jogsegély nem folytatható le kizárólag a tagállami bíróság döntése alapján [Eu.tv. 108. §, 120. §, 120/A. §, 121/B. §; Be. 667. §, 669. §].

[1] A törvényszék a 2017. augusztus 29. napján meghozott végzésével a Luxemburgi Kerületi Bíróság 2016. január 14. napján kelt és ugyanazon a napon jogerőre emelkedett ítéletének érvényét a terhelttel szemben - a végzésben foglaltak szerint - lopás és más bűncselekmény [2012. évi C. tv. - a továbbiakban: Btk. - 370. § (1) bek., valamint (2) bek. b) pont bc) alpont - Btk. 371. § (1) bek.] miatt kiszabott 2 évi - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésként ismerte el azzal, hogy annak végrehajtási fokozata börtön.

[2] Az ügyészi fellebbezés alapján eljárt ítélőtábla a 2018. január 24-én kelt végzésével megállapította, hogy a Luxemburgi Kerületi Bíróság jogerős ítélete a hazai jogban figyelembe vehető, és az ítéletet 6 rendbeli lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont] miatt kiszabott 2 évi - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett, végrehajtás esetén fogházban végrehajtandó - szabadságvesztésnek feleltette meg azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtását átvette; egyebekben azonban az elsőfokú végzést helybenhagyta.

[3] Az ítélőtábla jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő - az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 431. §-a szerint - jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, annak megállapítása végett, hogy a másodfokú végzésnek a külföldi ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló rendelkezése törvénysértő.

[4] Ezért a törvénysértés megállapítására, továbbá a jogerős végzés büntetés végrehajtásának átvételére vonatkozó rendelkezésének a hatályon kívül helyezésére, és az erre irányuló eljárás megszüntetésére tett indítványt.

[5] Indokai szerint az ítélőtábla helyesen hivatkozott arra, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eu.tv.) 111/B. § (1) bekezdése szerint a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére csak a büntetés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. Törvényt sértett azonban, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Eu.tv. 108. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a végrehajtási jogsegélyre vonatkozó eljárás hivatalból is lefolytatható.

[6] Az Eu.tv. 108. § (1) bekezdés - helyesen - a) pontjának a jogorvoslati indítvány előterjesztésekor hatályos szövege szerint ugyanis a végrehajtási jogsegély során a bíróság eljárására a korábbi Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait - az 555. § (2) bekezdés d) és j) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével - kell alkalmazni, azonban csak akkor, ha a törvény másképp nem rendelkezik.

[7] Az Eu.tv. 112. § a) pontja szerint a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés-büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély végrehajtási jogsegély. Az Eu.tv. 113. §-a akként rendelkezik, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető. Az Eu.tv. 120. és 120/A. §-ainak összevetéséből pedig az tűnik ki, hogy a törvény a tagállami igazságügyi hatóság kezdeményezéséhez, az erről szóló, törvényben felsorolt okiratoknak az igazságügyi miniszterhez való megküldéséhez, és a miniszter döntéséhez mint különös feltételhez köti a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás megindítását.

[8] A legfőbb ügyész szerint ugyanez a következtetés vonható le abból is, hogy a törvény a büntetés végrehajtásának átvételére irányuló eljárást végrehajtási jogsegélyként határozza meg; jogsegélyre pedig fogalmilag csak kölcsönös alapon kerülhet sor. Önállóan, egy tagállami bíróság döntése alapján sem a büntetés végrehajtására, sem a végrehajtás átadására irányuló jogsegélyre nincs lehetőség.

[9] Az Eu.tv. 120. §-ában meghatározott feltételek előírása tehát az Eu.tv. 108. § (1) bekezdés a) pontjához képest eltérő rendelkezést jelent, ezért a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás a korábbi Be. 555. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból nem folytatható le.

[10] A Kúria az ügyben a Be. 668. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

[11] A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen a jogorvoslatot változatlan tartalommal és indokolással tartotta fenn.

[12] A terhelt védője felszólalásában a jogorvoslati indítványban foglaltakkal egyetértett.

[13] A terhelt felszólalásában ugyancsak csatlakozott az indítványban foglaltakhoz.

[14] A legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata alapos.

[15] A legfőbb ügyész indítványát még az előterjesztésekor hatályos korábbi Be. 431. §-a alapján terjesztette elő. A legfőbb ügyész a jelenleg hatályos Be. 667. § (1) bekezdése alapján is jelenthet be a törvényesség érdekében jogorvoslatot a Kúriánál a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata, illetve végleges nem ügydöntő végzése ellen, feltéve, hogy a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján nem orvosolható, és a határozatot nem a Kúria hozta meg [Be. 667. § (2) bek. a) és b) pont].

[16] Jelen esetben az ítélőtábla támadott végzése - még a korábbi Be. szabályozása alapján - jogerős. Ugyanakkor a határozat nem ügydöntő, mert nem a vádról, illetve a vád alapján folyt eljárás lezárásáról rendelkezik [korábbi Be. 257. § (1) bek. második mondat első ford.], ezért ellene perújításnak, felülvizsgálatnak, egyszerűsített felülvizsgálatnak nincs helye. Következésképp a Be. 667. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt jogorvoslatokkal nem támadható, ekként ellene a hatályos büntetőeljárási szabályok szerint is a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak helye van.

[17] A legfőbb ügyész álláspontja az ügy érdemében is helytálló.

[18] A Kúria előrebocsátja, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatti újabb szándékos bűnelkövetés anyagi joghatása kettős: egyrészt az újabb ügyben esetlegesen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre nem függeszthető fel [Btk. 86. § (1) bek. c) pont második ford.], másrészt pedig - amennyiben a bíróság ismét szabadságvesztést szab ki - a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását el kell rendelni [Btk. 87. § b) pont].

[19] Az elsőként említett jogkövetkezmény az Eu.tv. 109. §-a alapján az Európai Unió tagállami bírósága által hozott ítéletben kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén is korlátozás nélkül érvényesül [azzal, hogy az Eu.tv. 111/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján próbaidő alatti elkövetés önmagában maga után vonja a tagállami ítélet megfeleltetésének kötelezettségét]. Ugyanakkor az Eu.tv. 111/B. § (1) bekezdése szerint a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére csak a büntetés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.