32011D0278[1]

2011/278/EU: A Bizottság határozata ( 2011. április 27. ) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2011) 2772. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. április 27.)

a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2011) 2772. számú dokumentummal történt)

(2011/278/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 10a. cikkére,

(1)

Az irányelv 10a. cikke előírja, hogy a kibocsátási egységek ingyenes kiosztására vonatkozóan a Közösség egészében alkalmazandó, teljes mértékben harmonizált végrehajtási intézkedéseknek lehetőség szerint előzetes referenciaértékeket kell meghatározniuk annak biztosítására, hogy az ingyenes kiosztás módja ösztönözze az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését és az energiafelhasználás tekintetében hatékony műszaki megoldásokat, figyelembe véve a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat, az alternatív termelési folyamatokat, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, a hulladékgázokból való hatékony energia-visszanyerést, a biomassza-használatot, valamint a CO2 leválasztását és tárolását, amennyiben ehhez rendelkezésre állnak létesítmények, továbbá hogy az intézkedések ne ösztönözzenek a kibocsátás növelésére. A kiosztandó mennyiségeket a piac megfelelő működése érdekében a kereskedési időszak kezdete előtt rögzíteni kell.

(2)

Az egyes ágazatokra vonatkozó előzetes referenciaértékek meghatározására szolgáló elvek rögzítése során a kiindulópontot az ágazat vagy alágazat uniós létesítményei leghatékonyabb 10 %-ának 2007-2008 közötti átlagteljesítménye adja. A referenciaértékeket elviekben a termékek - és nem a ráfordítások - alapján kell kiszámítani, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének és az energiahatékonysági megtakarításnak az érintett ágazat vagy alágazat termelési folyamata során való maximalizálása érdekében.

(3)

A referenciaértékek meghatározása érdekében a Bizottság konzultált az érintett érdekelt felekkel, köztük az érintett ágazatokkal és alágazatokkal. A referenciaértékek meghatározásához szükséges információkat, valamint a létesítménynek a termelésre, a kibocsátásokra és az energiafelhasználásra vonatkozó adatait 2009 februárjáig gyűjtötték az iparszövetségektől, a tagállamoktól, nyilvános és kereskedelmi forgalomban elérhető forrásokból, illetve a létesítmények részvételét kérő felmérés segítségével.

(4)

A Bizottság lehetőség szerint referenciaértékeket alakított ki a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek során előállított termékek, valamint a létesítmények közötti áruforgalomban lévő köztes termékek esetében. Elviekben minden termékhez meg kell határozni egy referenciaértéket. Amennyiben egy termék egy másik termék közvetlen helyettesítő terméke, mindkét termékre azonos referenciaértéknek és kapcsolódó termékmeghatározásnak kell vonatkoznia.

(5)

A Bizottság - a termelési eljárások összetettségére való tekintettel - úgy vélte, hogy valamely termék referenciaértéke akkor határozható meg, ha rendelkezésre állnak azok a termékmeghatározások és -besorolások, amelyek lehetővé teszik a termelési adatok hitelesítését és a termék-referenciaértéknek a kibocsátási egységek kiosztásának célját szolgáló, Unió-szerte egységes alkalmazását. Földrajzi alapon, a felhasznált technológiák, nyersanyagok vagy tüzelőanyagok alapján nem történt különbségtétel, annak érdekében, hogy az Unió gazdaságában ne torzuljanak a szén-dioxid-hatékonysági komparatív előnyök, és hogy fokozódjon a kibocsátási egységek átmeneti ingyenes kiosztásának harmonizációja.

(6)

A referenciaértékeknek ki kell terjedniük valamennyi, termeléssel kapcsolatos közvetlen kibocsátásra, beleértve a termeléshez felhasznált mérhető hő termelésével kapcsolatos kibocsátást is, függetlenül attól, hogy a mérhető hőt a helyszínen vagy más létesítményben termelték-e. A referenciaértékek meghatározásának nem képezték alapját a villamosenergia-termeléssel és a mérhető hő exportjával kapcsolatos kibocsátások, beleértve az exoterm folyamatok esetében alternatív hő- vagy villamosenergia-termeléssel elkerült kibocsátást, illetve a közvetlen kibocsátással nem járó villamosenergia-termelést is. Amennyiben a mérhető hő exportjával kapcsolatos kibocsátás levonása nem volt lehetséges, e hő a kibocsátási egységek ingyenes kiosztására nem volt jogosult.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a referenciaértékek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez vezessenek azon termelési folyamatok esetében, amelyekben a kibocsátási egységek ingyenes kiosztására jogosult közvetlen kibocsátások, illetve a villamosenergia-termelésből származó, a 2003/87/EK irányelv alapján ingyenes kiosztásra nem jogosult közvetett kibocsátások egymással bizonyos mértékig kölcsönösen felcserélhetők, a referenciaértékek meghatározásakor figyelembe vették a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos közvetett kibocsátásokat is tartalmazó összkibocsátást annak biztosítása érdekében, hogy a tüzelőanyag- és villamosenergia-intenzív létesítmények egyenlő versenyfeltételekkel rendelkezzenek. A kibocsátási egységeknek az érintett referenciaértékek alapján történő ingyenes kiosztásához az összkibocsátásból csak a közvetlen kibocsátásokra eső részt kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a villamos energiával kapcsolatos kibocsátások tekintetében elkerülhető legyen a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása.

(8)

A referenciaértékek meghatározásához a Bizottság az üvegházhatású gázok szempontjából 2007-2008-ban leghatékonyabb azon létesítmények 10 %-a ÜHG-teljesítményének számtani átlagát vette kiindulópontnak, amelyekről adatokat gyűjtöttek. Ezen túlmenően minden olyan ágazat esetében, amelyhez az I. mellékletben termék-referenciaérték szerepel, a Bizottság - a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdésével összhangban - a különböző forrásokból kapott kiegészítő információk alapján, illetve az európai és nemzetközi szinten leghatékonyabb műszaki megoldásokat és csökkentési potenciált elemző tanulmány alapján elemezte, hogy e kiindulópontok elegendő mértékben tükrözik-e a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, helyettesítő megoldásokat, alternatív termelési folyamatokat, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, a hulladékgázokból való hatékony energia-visszanyerést, a biomassza-használatot, valamint a szén-dioxid leválasztását és tárolását, amennyiben ehhez rendelkezésre állnak létesítmények. A referenciaértékek meghatározásához felhasznált adatokat a források széles köréből merítették annak érdekében, hogy az elemzés a 2007-ben és 2008-ban referenciaértékkel rendelkező terméket előállító lehető legtöbb létesítményre kiterjedjen. Először is a referenciaértékkel rendelkező termékeket előállító, a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó létesítmények ÜHG-teljesítményével kapcsolatos adatokat a vonatkozó európai ágazati szövetségek által vagy nevében gyűjtötték, meghatározott szabályok, az ún. ágazati szabálykönyvek alapján. E szabálykönyvekhez hivatkozási alapként a Bizottság iránymutatást biztosított az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere referenciaérték-adatainak minőségi és hitelesítési kritériumairól. Másodszor, az európai ágazati szövetségek általi adatgyűjtés kiegészítéseképpen az Európai Bizottság nevében tanácsadók gyűjtöttek adatokat az iparág adatai között nem szereplő létesítményektől, valamint a tagállamok illetékes hatóságai is rendelkezésre bocsátottak adatokat és elemzéseket.

(9)

Annak biztosítása érdekében, hogy a referenciaértékek helyes és szabályszerű adatokon alapuljanak, a Bizottság tanácsadók bevonásával alaposan ellenőrizte az ágazati szabálykönyvek megfelelőségét, valamint az adatokból származtatott kiindulási értékek hitelességét. A minőségről és hitelesítésről szóló iránymutatásban foglaltaknak megfelelően az adatokat a szükséges mértékben független hitelesítők ellenőrizték.

(10)

Amennyiben egy létesítményben több terméket gyártanak, és nem tekintették megvalósíthatónak, hogy az egyes termékekhez kibocsátást rendeljenek, az adatgyűjtés csak az egyetlen terméket gyártó létesítményekre terjedt ki, és csak azokat vonta be a referenciaérték-meghatározásba. Ez vonatkozik a következő termékek referenciaértékére: mész, dolomitmész, színtelen üvegből készült palackok és tégelyek, színes üvegből készült palackok és tégelyek, burkolótégla, padlóburkoló, porlasztott por, nem bevont finompapír, tissue papír, testliner és hullám alappapír, nem bevont és bevont karton. Az eredmények szignifikanciájának növelése és hitelességének ellenőrzése érdekében a leghatékonyabb létesítmények 10 %-a átlagteljesítményének értékeit összevetették a leghatékonyabb műszaki megoldásokról szóló szakirodalmi adatokkal.

(11)

Amennyiben nem álltak rendelkezésre adatok vagy a referenciaérték-meghatározás módszertanával összhangban gyűjtött adatok, az aktuális kibocsátási és felhasználási szintekre, továbbá a leghatékonyabb műszaki megoldásokra vonatkozó, elsősorban - a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 2 ) összhangban létrehozott - az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumokból (BREF) származó információkat felhasználva vezették le a referenciaértékeket. A hulladékgázok kezelésével, a hőexporttal és a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos adatok hiánya miatt különösen a koksz és a forró fém termék-referenciaértékeit származtatták a közvetlen és közvetett kibocsátások kiszámításából, a vonatkozó BREF energiaáramlással kapcsolatos releváns információi, illetve a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozatban ( 3 ) meghatározott alapértelmezett kibocsátási tényezők alapján. A szinterezett érc termék-referenciaértéke esetében az adatok a vonatkozó BREF energiaáramlással kapcsolatos releváns információi alapján, az ágazatbeli hulladékgáz-égetés figyelembevétele mellett helyesbítés tárgyát is képezték.

(12)

Ha nem lehetett termék-referenciaértéket levezetni, de keletkeznek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztására jogosult üvegházhatású gázok, a kibocsátási egységeket általános tartalék-referenciaértékek alapján kell kiosztani. Annak érdekében, hogy legalább az érintett termelési folyamatok egyes részei esetében maximalizálható legyen az ÜHG-kibocsátások csökkentése és az energiatakarékosság, három tartalék-referenciaértéket állítottak hierarchikus sorrendbe. A hő-referenciaérték azon hőfogyasztási folyamatoknál alkalmazandó, ahol mérhető hővezetőt használnak. A tüzelőanyag-referenciaértéket ott kell alkalmazni, ahol nem mérhető hőt használnak fel. A hő- és tüzelőanyag-referenciaértékek levezetése az átláthatóság és egyszerűség elve alapján történt, egy széles körben hozzáférhető, az ÜHG-hatékonyság szempontjából a második legjobbnak tekinthető tüzelőanyag referencia-hatékonyságának felhasználásával, energiahatékony műszaki megoldások figyelembevételével. A technológiai kibocsátások esetében a kibocsátási egységeket a múltbeli kibocsátások alapján kell kiosztani. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen kibocsátásoknál a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása elegendő ösztönzőt biztosítson az ÜHG-kibocsátás csökkentése, valamint a múltbeli kibocsátások alapján kiosztott technológiai kibocsátások, illetve valamely termék-referenciaérték rendszerhatárainak keretén belüli kibocsátások eltérő kezelésének elkerülése érdekében az ingyenes kibocsátási egységek számának meghatározásához az egyes létesítmények múltbeli tevékenységi szintjét egy 0,9700-es szorzótényezővel kell szorozni.

(13)

2013-tól a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke szerinti valamennyi ingyenes kiosztást e szabályokkal összhangban kell végrehajtani. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (11) bekezdésében előírt átmeneti rendszer hatálybaléptetése érdekében - amelynek értelmében az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek számát a 2013-ban kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségének 80 %-áról e mennyiség 30 %-ára kell csökkenteni 2020-ban, 2027-re pedig meg kell szűnnie az ingyenes kiosztásnak - a VI. mellékletben meghatározott szorzótényezők alkalmazandók. Amennyiben valamely ágazat vagy alágazat a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról szóló, 2009. december 24-i 2010/2/EU bizottsági határozat ( 4 ) által meghatározott, a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatokat vagy alágazatokat felsoroló listában szerepel, e szorzótényezők nem alkalmazandók. Az e határozat szerinti kiosztásokat figyelembe fogják venni a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok vagy alágazatok jövőbeli listájának meghatározásakor.

(14)

Az üzemeltetőktől való adatgyűjtés és a tagállamoknak kiosztandó kibocsátási egységek kiszámításának megkönnyítése érdekében - szükség esetén - valamennyi létesítményt létesítményrészekre kell felosztani. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kibocsátásokat helyesen rendeljék a vonatkozó létesítményrészhez, és hogy ne legyenek átfedések a létesítményrészek között.

(15)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetőktől gyűjtött és a kiosztás céljaira felhasznált adatok hiánytalanok, következetesek és a lehető legpontosabbak legyenek. Ezt független hitelesítőnek kell hitelesítenie annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása szilárd és megbízható adatokon alapuljon. A kiosztásra vonatkozó szabályok összehangolt és következetes alkalmazásának elősegítése érdekében e határozatnak egyedi minimumkövetelményeket kell előírnia az adatgyűjtésre és -hitelesítésre vonatkozóan.

(16)

A meglévő létesítményeknek kiosztandó ingyenes kibocsátási egységek mennyiségének múltbeli termelési adatokon kell alapulnia. Annak biztosítása érdekében, hogy a referencia-időszak a lehető legnagyobb mértékben reprezentálja az ipari ciklusokat, hogy a megfelelő időszakot fedje le, amelyre vonatkozóan jó minőségű adatok állnak rendelkezésre, és hogy csökkentse az olyan különleges körülmények hatását, mint például a létesítmények ideiglenes bezárása, a múltbeli tevékenységi szinteket a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszak mediántermelésére vagy, amennyiben az magasabb volt, a 2009. január 1. és 2010. december 31. közötti időszak mediántermelésére alapozták. Ugyancsak célszerű figyelembe venni bármely jelentős kapacitásváltozást, amelyre a vonatkozó időszakban került sor. Az új belépőknél a tevékenységi szintek meghatározását ágazat- vagy létesítményspecifikus kapacitásfelhasználáson alapuló szabványos kapacitásfelhasználásra kell alapozni.

(17)

A tagállamok által összegyűjtött információknak elő kell segíteniük e határozatnak az illetékes hatóságok és a Bizottság általi alkalmazását.

(18)

A versenytorzulás elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy a szén-dioxid-piac rendben működjön, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyes létesítmények kiosztásának meghatározásakor kétszeres beszámításra vagy párhuzamos kiosztásra ne kerülhessen sor. E tekintetben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az olyan esetekre, ahol a referenciaértékkel rendelkező terméket több létesítményben állítják elő, ahol ugyanazon létesítményben több referenciaértékkel rendelkező terméket állítanak elő, vagy a létesítmények határait átlépő kereskedelmi forgalomban lévő köztes termékek esetében.

(19)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer idővel valóban csökkentse a kibocsátásokat, a 2003/87/EK irányelv előírja, hogy a kibocsátási egységek mennyiségének Unió-szerte lineárisan kell csökkennie. Mivel a kibocsátási egységek éves maximális mennyiségének meghatározásakor az Unió-szerte kiosztandó mennyiség csökkenését veszik figyelembe - a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (5) bekezdésének megfelelően - az e határozat alapján az olyan létesítményeknek kiosztott valamennyi ingyenes kibocsátási egységet, amelyekre a 10a. cikk (5) bekezdésében említett éves maximális összeg nem vonatkozik, ugyanolyan lineáris módon kell kiigazítani, mint a kibocsátási egységek Unió-szerte kiosztott mennyiségét, referenciaévnek 2013-at véve.

(20)

A villamosenergia-termelőnek és új belépőnek nem minősülő létesítményekre a 2013-2020 közötti időszak minden évében - a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésével összhangban - alkalmazandó egységes, ágazatközi korrekciós tényezőt a 2013-2020 közötti időszakban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes teljes éves összege alapján kell meghatározni, amelyet e létesítmények esetében - ideértve az irányelv 27. cikkének értelmében kizárható létesítményeket is - e határozat alapján számítanak ki. Az időszak minden évében kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét össze kell vetni a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésével összhangban kiszámított éves kibocsátásiegység-mennyiségekkel a villamosenergia-termelőnek vagy új belépőnek nem minősülő létesítmények esetében, figyelembe véve az említett irányelv 9. cikke alapján meghatározott éves közösségi összmennyiségből való vonatkozó részesedést, valamint az uniós rendszerbe csak 2013-tól felvett vonatkozó kibocsátási mennyiséget.

(21)

Amennyiben két vagy több létesítmény között mérhető hő van kereskedelmi forgalomban, a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának az egyik létesítmény hőfogyasztásán kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatát. Így annak biztosítása érdekében, hogy az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek száma független legyen a hőellátási struktúrától, a kibocsátási egységeket a hőfogyasztó részére kell kiosztani.

(22)

Az uniós rendszerbe tartozó létesítmények ÜHG-teljesítményéről rendelkezésre álló adatok szignifikanciájának erősítése érdekében a szulfitcellulóz, a termomechanikai úton előállított cellulóz és a mechanikai úton előállított cellulóz, illetve a visszanyert papír termék-referenciaértékei a leghatékonyabb műszaki megoldásokkal kapcsolatos BREF-információkon alapulnak, amelyek az üzemindításhoz használt fosszilis tüzelőanyagok, fosszilis tüzelőanyagok (a szulfitcellulóz, a termomechanikai úton előállított cellulóz és a mechanikai úton előállított cellulóz esetében) és hőenergia (a visszanyert papír esetében) használatát tükrözik. Az újságpapír termék-referenciaértéke ugyancsak a leghatékonyabb technológiákon alapul, amelyek - szignifikáns referenciaérték levezetése érdekében - hőenergia használatát tükrözik.

(23)

Az egyes létesítmények esetében a referenciaértékek meghatározásához szükséges adatokban nem tükröződő további ÜHG-kibocsátás, különösen a metánkibocsátás figyelembevétele, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátási egységeknek a termék-referenciaértéken alapuló ingyenes kiosztása figyelembe vegye a folyamatok ÜHG-hatékonyságát és ne jelentsen ösztönzőt a kibocsátás növelésére, a létesítmények egyéni adatpontjai a salétromsav referenciaérték-görbéjén az e kibocsátások átlagára vonatkozóan az iparág által szolgáltatott információk és a BREF-ből származtatott információk alapján helyesbítés tárgyát képezték. A salétromsav termék-referenciaértéke tükrözi e kiigazítást.

(24)

A finomítók konfigurációja terén meglévő különbségek figyelembevétele érdekében a finomítóágazat termék-referenciaértékének a "CO2 súlyozott tonna" (a továbbiakban: CWT) megközelítésen kell alapulnia. Így az adott finomító egyetlen terméke a CWT, termelésének kiszámítása pedig meghatározott általános folyamategységek alapján történik, amelyek mindegyikét súlyozzák a nyers desztillációra vonatkozó kibocsátási szorzótényezővel, amelyet CWT-szorzótényezőnek neveznek, és az átlagos szintű energiahatékonyság melletti CO2-kibocsátási intenzitást reprezentálja, ugyanazon szabványos tüzelőanyag-típusra minden egyes égési folyamategység esetében és a folyamategység átlagos technológiai kibocsátása esetében. Ennek alapján a termék-referenciaérték meghatározására felhasznált adatpontok levezetése a tényleges kibocsátásoknak az egyes finomítók összes CWT-értékével való összevetéssel történik. A kibocsátási egységeknek a finomítók számára történő ingyenes kiosztása tehát helyesbítés tárgyát képezi, hogy a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdésével való összhang érdekében kizárják a villamosenergia-felhasználást és -termelést.

(25)

Mivel igen változatos termékminőségeket lehet elérni, a mész és a dolomitmész termék-referenciaértékei a kalcium-oxid és a magnézium-oxid tekintetében szabványos összetételre vonatkoznak. Az e szabványos termékek előállítására specifikus, égetésből származó kibocsátásra vonatkozó adatok felhasználása a 2007/589/EK határozat alapján történik.

(26)

Míg több termék-referenciaérték, így például az ammóniára és nyers szódára vonatkozó referenciaértékek is azt feltételezik, hogy a gyártási folyamatokból származó valamennyi CO2-t a légkörbe bocsátják ki, a kibocsátásokat nyomon kell követni és be kell jelenteni - a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése értelmében 2011. december 31-ig elfogadásra kerülő - az I. mellékletben felsorolt tevékenységekből származó kibocsátások nyomon követéséről és bejelentéséről szóló rendelettel összhangban, feltételezve, hogy az említett gyártási folyamatok során keletkezett összes CO2-t a légkörbe bocsátják ki, függetlenül attól, hogy a CO2 egyéb vegyi gyártási folyamatok alapanyagaként elviekben felhasználható-e.

(27)

A gőzzel végzett krakkolás referenciaértéke nem terjed ki azokra az úgynevezett pótlólagosan betáplált értékes vegyi anyagokra, amelyeket nem a főfolyamat során állítanak elő, illetve a kapcsolódó kibocsátásokra, adott esetben azonban figyelembe kell venni a pótlólagosan betáplált anyagokat a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásához, fajlagos kibocsátási tényezők alkalmazásával.

(28)

Annak biztosítása érdekében, hogy a finomítókban, illetve vegyi üzemekben egyenlő versenyfeltételek legyenek aromás vegyületek előállításához, az aromás vegyületek esetében a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának a CWT-megközelítésen kell alapulnia és a finomítók termék-referenciaértékét kell alkalmazni.

(29)

Tekintettel arra, hogy a vinil-klorid monomer előállítása során bizonyos mértékben hidrogént használnak a hagyományos tüzelőanyagok - például földgáz - helyettesítésére, ezáltal csökkentve az égetési folyamat közvetlen kibocsátását, ugyanakkor tekintettel arra, hogy a hidrogén nyersanyagként való használata ÜHG-összhatékonyság szempontjából kedvezőbb, a vinil-klorid monomer referenciaértékét úgy kell tekinteni, mintha nem hidrogént, hanem földgázt használnának tüzelőanyagként.

(30)

Annak biztosítása érdekében, hogy a finomítókban, illetve vegyi üzemekben egyenlő versenyfeltételek legyenek hidrogén és szintetikus gáz előállításához, e termékek referenciaértékének a CWT-megközelítésen és a finomítók referenciaértékén kell alapulnia. Mindkét termék-referenciaérték egy meghatározott hidrogén-térfogat-koncentrációra vonatkozik.

(31)

Mivel 2013-tól az energiaágazatra teljes körű árverési szabálynak kell vonatkoznia, figyelembe véve az ágazat azon képességét, hogy a magasabb szén-dioxid-árak költségeit továbbhárítsa, valamint azt, hogy a villamosenergia-termelés kapcsán ingyenesen nem osztható ki kibocsátási egység - kivéve a villamosenergia-termelés korszerűsítéséhez és a hulladékgázokból előállított villamos energiához kapcsolódó átmeneti ingyenes kiosztást -, e határozat nem terjedhet ki a villamos energia termeléséhez vagy fogyasztásához kapcsolódó kibocsátási egységek ingyenes kiosztására. Mindazonáltal a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdése szerint a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentősen kitettnek tekintett ágazatok vagy alágazatok számára az állami támogatásokra alkalmazandó és az e területen a Bizottság által a jövőben elfogadandó szabályokkal összeegyeztethető pénzügyi intézkedéseket fogadhatnak el a tagállamok e költségek kompenzálása érdekében.

(32)

Ugyancsak helyénvaló, hogy a termék-referenciaértékek figyelembe vegyék a hulladékgázokból való hatékony energia-visszanyerést és a felhasználásukhoz kapcsolódó kibocsátásokat. Ennek érdekében azon termékek referenciaértékeinek meghatározásánál, amelyek előállítása hulladékgázokat keletkeztet, a hulladékgázok szén-dioxid-tartalmát nagymértékben figyelembe vették. Amennyiben a hulladékgázokat a termelési folyamatból a vonatkozó termék-referenciaérték rendszerhatárain kívülre exportálják és hőtermelés céljából az I. mellékletben meghatározott, referenciaértékkel rendelkező folyamat rendszerhatárain kívül elégetik, a kapcsolódó kibocsátásokat úgy kell figyelembe venni, hogy a hő- vagy tüzelőanyag-referenciaérték alapján további kibocsátási egységeket osztanak ki. Azon általános elv fényében, miszerint bármely villamosenergia-termeléssel kapcsolatban nem oszthatók ki ingyenesen kibocsátási egységek, nehogy szükségtelenül torzuljon a verseny az ipari létesítményeknek szolgáltatott villamos energia piacain, és figyelembe véve a villamos energia árában foglalt szén-dioxid-árakat, helyénvaló, hogy amennyiben a hulladékgázokat a termelési folyamatból a vonatkozó termék-referenciaérték rendszerhatárain kívülre exportálják, és villamos energia termelése céljából elégetik, a vonatkozó termék-referenciaértékbe beszámított hulladékgáz széngáztartalmán túl ne osszanak ki kibocsátási egységeket.

(33)

A termék-referenciaértékek figyelembe veszik a hulladékgázoknak az egy adott termék előállításához kapcsolódó fáklyázásából származó múltbeli kibocsátásait is, és a biztonsági fáklyázáshoz felhasznált tüzelőanyagot e fáklyák kötelező jellegének figyelembevétele érdekében nem mérhető hő termeléséhez felhasznált tüzelőanyagnak kell tekinteni.

(34)

Jelentős beruházási erőfeszítésekre van szükség az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a gazdaságok szén-dioxid-intenzitásának csökkentéséhez. E határozatot ennélfogva olyan módon kell alkalmazni, hogy minden egyes ágazatban és alágazatban támogassa a tiszta technológiákba való beruházást. A 2003/87/EK irányelvvel összhangban a jövőben más politikák és intézkedések is hozzájárulhatnak e célhoz, és ösztönözhetik a kibocsátási egységek hatékony felhasználását arra, hogy nagyobb energiahatékonyságú technológiákba történő jelentős beruházásokat érjenek el. Nevezetesen, amennyiben a valamennyi meglévő létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek e határozattal összhangban meghatározott végleges éves összege jelentősen a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett éves maximális kibocsátásiegység-mennyiségek alá csökken, akkor - a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdésével összhangban - e határozat módosítása ösztönzőket biztosíthat az ÜHG-kibocsátások további csökkentésére, az ÜHG-kibocsátásokat tovább csökkentő innovatív technológiák alkalmazására képes létesítményeknek történő kibocsátásiegység-kiosztással.

(35)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (7) bekezdésében előírt, az új belépők részére elkülönített tartalékhoz való hozzáférést biztosító jelentős kapacitásbővítésekbe való beruházásoknak egyértelműnek kell lenniük, és bizonyos nagyságrendet el kell érniük, az új belépők számára létrehozott kibocsátásiegység-tartalék korai kimerülésének, a verseny torzulásának, minden szükségtelen adminisztratív tehernek az elkerülése, valamint a létesítményekkel szembeni, tagállamokon belüli egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Ezért helyénvaló a jelentős kapacitásváltozás küszöbét az intézmény beépített kapacitásának 10 %-ában meghatározni, és előírni, hogy a beépített kapacitásban bekövetkező változásnak jelentősen magasabb vagy alacsonyabb tevékenységi szintet kell eredményeznie az érintett létesítménynél. Az említett küszöb elérésének értékelésekor azonban figyelembe kell venni a növekményes kapacitásbővítéseket, illetve -csökkentéseket.

(36)

Mivel az új belépők számára fenntartott kibocsátási egységek száma korlátozott, ha jelentős mennyiségű kibocsátási egység kiosztására kerül sor, indokolt felmérni, hogy továbbra is garantált-e a tartalékalapban fennmaradó kibocsátási egységekhez való igazságos és méltányos hozzáférés. A felmérés következtetéseinek fényében szükség lehet várólistás rendszer lehetőségének biztosítására. Az ilyen rendszerek kialakításakor és meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes tagállamok eltérő engedélyezési gyakorlatát, elejét kell venni a visszaéléseknek, és nem szabad ösztönzést adni a kibocsátási egységek indokolatlanul hosszú ideig való tartalékolására.

(37)

Annak biztosítása érdekében, hogy ne osszanak ki ingyenesen kibocsátási egységet már nem működő létesítménynek, e határozatnak elő kell írnia olyan intézkedéseket, amelyek meghatározzák az ilyen létesítményeket, és megtiltják a kibocsátási egységek kiosztását, kivéve, ha megállapítható, hogy a létesítmény meghatározott és ésszerű időn belül ismét működni fog.

(38)

A működését részben beszüntető létesítménynek kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségének kiigazítása érdekében a csökkentett tevékenységi szint és a kezdeti tevékenységi szint összevetésével egyedi küszöbértékek meghatározására került sor. A kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét tehát megfelelően ki kell igazítani azt az évet követő évben, amikor a létesítmény részlegesen beszüntette működését. Amennyiben a szóban forgó létesítmény ismét a küszöbértékeket meghaladó tevékenységi szintet ér el, a kiosztandó kibocsátási egységek kezdeti mennyiségét - a létesítmény működési szintjének függvényében - részben vagy teljesen vissza kell állítani.

(39)

Adott esetben figyelembe lett véve a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében szereplő értelmezési iránymutatás.

(40)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az éghajlatváltozással foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E határozat a kibocsátási egységek 2013-tól esedékes harmonizált ingyenes kiosztásának uniós szintű átmeneti szabályait határozza meg a 2003/87/EK irányelv értelmében.

2. cikk

Hatály

E határozatot a 2003/87/EK irányelv III. fejezetében (helyhez kötött létesítmények) szereplő kibocsátási egységek ingyenes kiosztására kell alkalmazni a 2013-tól kezdődő kereskedési időszakokban, kivéve a 2003/87/EK irányelv 10c. cikkének értelmében villamosenergia-termelés korszerűsítése céljából kiosztott kibocsátási egységek átmeneti ingyenes kiosztását.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) "meglévő létesítmény": a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt egy vagy több tevékenységet, vagy az irányelv 24. cikkével összhangban az uniós rendszerbe először felvett tevékenységet végző bármely olyan létesítmény, amely:

i. 2011. június 30. előtt kapott üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyt; vagy

ii. ténylegesen működik, 2011. június 30-ig valamennyi szükséges környezetvédelmi engedélyt megszerzett, köztük adott esetben a 2008/1/EK irányelvben előírt engedéllyel is rendelkezik, és 2011. június 30-ig teljesített az érintett tagállam nemzeti jogrendjében meghatározott valamennyi egyéb olyan feltételt, amelyek alapján a létesítmény jogosult lett volna az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyre;

b) "létesítményrész termék-referenciaértéke": olyan termék előállításához kapcsolódó ráfordítás, teljesítmény és a megfelelő kibocsátás, amelyhez az I. mellékletben referenciaértéket határoztak meg;

c) "hő-referenciaérték szerinti létesítményrész": a létesítményrész termék-referenciaértékével le nem írható olyan ráfordítás, teljesítmény és a megfelelő kibocsátás, amely

- a létesítmény határain belül termékek előállítása vagy - a villamos energia előállítását kivéve - mechanikai energia termelése, hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások céljából a létesítmény határain belül elfogyasztott, de nem villamosenergia-ellátási célú, mérhető hő termeléséhez, illetve az uniós rendszerben részt vevő másik létesítménytől vagy egyéb entitástól való behozatalához, illetve mindkettőhöz, vagy

- az uniós rendszerben nem szereplő létesítmény vagy egyéb entitás számára történő kivitelhez kapcsolódik, kivéve a villamos energia termelési célú kivitelét;

d) "tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész": a létesítményrész termék-referenciaértékével le nem írható olyan ráfordítás, teljesítmény és a megfelelő kibocsátás, amely termékek előállítása vagy - a villamos energia előállítását kivéve - mechanikai energia termelése, hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások céljából elfogyasztott, de nem villamosenergia-ellátási célú, nem mérhető hő tüzelőanyag-égetéssel, azon belül akár biztonsági fáklyázással történő termeléséhez kapcsolódik;

e) "mérhető hő": azonosítható csővezetéken vagy vezetéken, hővezető közeg - például különösen gőz, forró levegő, víz, olaj, folyékony fémek és sók - használatával szállított nettó hőáram, amelynek mérésére hőmennyiségmérő van vagy lehet üzembe helyezve;

f) "hőmennyiségmérő": a 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) MI-004. mellékletének értelmében vett hőmennyiségmérő, vagy egyéb olyan készülék, amely áramlási mennyiség és hőmérséklet alapján mérni és rögzíteni tudja a termelt hőenergia mennyiségét;

g) "nem mérhető hő": a mérhető hőtől eltérő valamennyi hő;

h) "technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész": a szén-dioxid kivételével a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt üvegházhatású gázok kibocsátása, amely az I. mellékletben felsorolt termék-referenciaérték rendszerhatárain kívül történik, vagy olyan szén-dioxid-kibocsátás, amelyre az I. mellékletben felsorolt termék-referenciaérték rendszerhatárain kívül, mérhető vagy nem mérhető hő, valamint villamos energia előállítása céljából az alábbi tevékenységek eredményeképpen termelt tökéletlenül oxidálódott szén égetéséből eredő kibocsátás nyomán keletkező alábbi kibocsátások és tevékenységek eredményeképpen kerül sor, azzal a feltétellel, hogy levonásra kerül az a kibocsátás, amely az elégetett tökéletlenül oxidálódott szén technológiailag felhasználható energiatartalmával egyenértékű mennyiségű földgáz égetéséből adódott volna:

i. ércek, dúsítmányok és szekunder anyagok fémvegyületeinek kémiai vagy elektrolitikus redukciója;

ii. fémek és fémvegyületek szennyeződéseinek eltávolítása;

iii. karbonátok bomlása, a füstgázas dörzsöléshez használt karbonátok kivételével;

iv. kémiai szintézis, amelyben széntartalmú anyag vesz részt a reakcióban, a hőtermelésen kívül más elsődleges célból;

v. széntartalmú adalékanyagok vagy nyersanyagok felhasználása a hőtermelésen kívüli más elsődleges célból;

vi. félfém-oxidok vagy nemfém-oxidok (például szilikon-oxidok és foszfátok) kémiai vagy elektrolitikus redukciója;

i) "jelentős kapacitásbővítés": a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának jelentős növelése, melynek során az alábbiak mindegyike teljesül:

i. a műszaki konfigurációt és a működést érintő egy vagy több azonosítható fizikai változás következik be, kivéve valamely meglévő feldolgozósor egyszerű cseréjét; és

ii. a létesítményrészt a változás előtti kezdeti beépített kapacitásánál legalább 10 %-kal magasabb kapacitáson lehet üzemeltetni; vagy

iii. a fizikai változások által érintett létesítményrész jelentősen magasabb tevékenységi szintje valósul meg, amely további - évi 50 000 kibocsátási egységet meghaladó - kibocsátási egységek kiosztását eredményezi, azaz a szóban forgó létesítményrész változás előtti állapotát tekintve az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes számának legalább 5 %-át teszi ki;

j) "jelentős kapacitáscsökkentés": a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának és tevékenységi szintjének - a jelentős kapacitásbővítésnek tekintett nagyságrenddel megegyező mértékű - jelentős csökkentése egy vagy több pontosan beazonosítható fizikai változás eredményeképpen;

k) "jelentős kapacitásváltozás": jelentős kapacitásbővítés vagy jelentős kapacitáscsökkentés;

l) "hozzáadott kapacitás": a létesítményrésznek a kezdeti beépített kapacitása és a jelentős kapacitásbővítést követő beépített kapacitása közötti különbség, amelynek meghatározásához a megváltozott működés kezdetét követő első hat hónapos időszak két legnagyobb havi volumenének átlagát kell alapul venni;

m) "csökkentett kapacitás": a létesítményrésznek a kezdeti beépített kapacitása és a jelentős kapacitáscsökkentést követő beépített kapacitása közötti különbség, amelynek meghatározásához a megváltozott működés kezdetét követő első hat hónapos időszak két legnagyobb havi volumenének átlagát kell alapul venni;

n) "üzemszerű működés kezdete": egy folyamatos 90 napos időszak hitelesített és jóváhagyott első napja, vagy - amenynyiben az érintett ágazat szokásos termelési ciklusa nem tesz szükségessé folyamatos működést - egy ágazatspecifikus termelési ciklusokra felosztott 90 napos időszak első napja, amelynek során a létesítmény rendeltetése szerinti teljes kapacitásának legalább 40 %-án üzemel, adott esetben figyelembe véve sajátos működési körülményeit;

o) "megváltozott működés kezdete": egy folyamatos 90 napos időszak hitelesített és jóváhagyott első napja, vagy - amenynyiben az érintett ágazat szokásos termelési ciklusa nem tesz szükségessé folyamatos működést - egy ágazatspecifikus termelési ciklusokra felosztott 90 napos időszak első napja, amelynek során a módosított létesítményrész rendeltetése szerinti teljes kapacitásának legalább 40 %-án üzemel, adott esetben figyelembe véve sajátos működési körülményeit;

p) "biztonsági fáklyázás": őrlánghoz szükséges tüzelőanyagok és rendkívül ingadozó mennyiségű, technológiai vagy visszamaradt gázok légköri zavaroknak kitett egységben történő elégetése, amelyet a vonatkozó engedélyek biztonsági okokból kifejezetten előírnak a létesítmény számára;

q) "magánháztartás": egyazon lakóhelyen élők egysége, akik önállóan vagy csoportosan gondoskodnak mérhető hőellátást biztosító megoldásról;

r) "hitelesítő": olyan illetékes, független személy vagy hitelesítő testület, aki vagy amely a hitelesítési eljárás lebonyolításáért és az azzal kapcsolatos jelentéstételért felel, a 2003/87/EK irányelv V. melléklete értelmében a tagállamok által meghatározott részletes követelményekkel összhangban;

s) "kellő bizonyosság": nagyfokú, de nem abszolút bizonyosság, amely kifejezetten érvényre jut a hitelesítői véleményben arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzésnek alávetett adatok lényegi valótlanságoktól mentesek;

t) "a bizonyosság szintje": annak mértéke, hogy a hitelesítő állásfoglalásában mennyire tartja bizonyítottnak, hogy egy létesítmény által benyújtott adatok lényegi valótlanságoktól mentesek vagy sem;

u) "lényegi valótlanság" a benyújtott adatokban talált jelentős tévedés (kihagyás, félrevezetés és hiba, a megengedhető mértékű bizonytalanságot nem számítva), amely a hitelesítő szakmai megítélése szerint befolyásolhatja az illetékes hatóság későbbi adatértelmezését a kibocsátási egységek kiosztásával kapcsolatos számítások elkészítésekor.

4. cikk

Illetékes hatóság és kerekítés

(1) A tagállamok meghozzák az e határozat szabályainak végrehajtásához szükséges közigazgatási intézkedéseket, beleértve az illetékes hatóságnak vagy hatóságoknak a 2003/87/EK irányelv 18. cikkével összhangban történő kijelölését.

(2) A kibocsátási egységek számára vonatkozó, az e határozattal összhangban végzett valamennyi számítást a legközelebbi kibocsátási egységre kell felkerekíteni.

II. FEJEZET

MEGLÉVŐ LÉTESÍTMÉNYEK

5. cikk

A létesítmények azonosítása

(1) Valamennyi tagállam azonosítja a területén található és a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének értelmében ingyenes kiosztásra jogosult valamennyi létesítményt.

(2) Valamennyi tagállam azonosítja továbbá valamennyi hőtermelő villamosenergia-termelőt és kisebb létesítményt, amely a 2003/87/EK irányelv 27. cikkének értelmében az uniós rendszerből kivehető.

6. cikk

Létesítményrészekre történő felosztás

(1) E határozat alkalmazásában a tagállamok a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének értelmében ingyenes kiosztásra jogosult valamennyi létesítményt egy vagy több létesítményrészre osztanak fel az előírtaknak megfelelően:

a) termék-referenciaérték szerinti létesítményrész;

b) hő-referenciaérték szerinti létesítményrész;

c) tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész;

d) technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész.

A létesítményrészeknek a lehetséges mértékben meg kell felelniük a létesítmény fizikai részeinek.

A hő-referenciaérték, a tüzelőanyag-referenciaérték és technológiai kibocsátások szerinti létesítményrészek esetében a tagállamoknak - a NACE- és Prodcom-kódok alapján - egyértelműen különbséget kell tenniük aközött, hogy a vonatkozó folyamat a 2010/2/EU határozatban meghatározott, a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának általános megítélés szerint jelentős mértékben kitett ágazatot vagy alágazatot szolgál-e ki vagy sem.

Ha az uniós rendszerben részt vevő létesítmények egyike az uniós rendszeren kívüli létesítmény vagy egyéb entitás számára termelt vagy exportált mérhető hőt, a tagállamok ezt úgy értékelik, hogy a kérdéses hő esetében a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész vonatkozó eljárása nem olyan ágazatot vagy alágazatot szolgál, amely a 2010/2/EU határozatban foglaltaknak megfelelően a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának általános megítélés szerint jelentős mértékben ki van téve, hacsak az illetékes hatóság kielégítő bizonyítékkal nem rendelkezik a tekintetben, hogy a mérhető hő fogyasztója a 2010/2/EU határozatban foglaltak szerint a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatnak vagy alágazatnak minősül.

(2) Az egyes létesítményrészek ráfordításainak, teljesítményének és kibocsátásának összege nem haladhatja meg a létesítmény összes ráfordítását, teljesítményét és kibocsátását.

7. cikk

Alapadatok gyűjtése

(1) A tagállamok a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke értelmében ingyenes kiosztásra jogosult valamennyi meglévő létesítmény esetében - beleértve a csak alkalmanként üzemeltetett, különösen a tartalék- vagy készenléti üzemmódban tartott, illetve a szezonális rendszerben üzemelő létesítményeket - a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszak, vagy adott esetben a 2009. január 1. és 2010. december 31. közötti időszak valamennyi olyan évére vonatkozóan, amikor a létesítmény üzemelt, összegyűjtenek az üzemeltetőtől valamennyi vonatkozó információt és adatot a IV. mellékletben felsorolt minden egyes paraméterre vonatkozóan.

(2) A tagállamok az adatokat az egyes létesítményrészek tekintetében külön-külön gyűjtik. Szükség esetén a tagállamok kérhetik az üzemeltetőtől, hogy több adatot szolgáltasson.

Amennyiben a hő-referenciaértékhez, a tüzelőanyag-referenciaértékhez és a technológiai kibocsátáshoz tartozó létesítményrészek ráfordításainak, teljesítményének és kapcsolódó kibocsátásainak 95 %-a a 2010/2/EU határozatban meghatározott, a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatot vagy alágazatot szolgál, illetve amennyiben a hő-referenciaértékhez, a tüzelőanyag-referenciaértékhez és a technológiai kibocsátáshoz tartozó létesítményrészek ráfordításainak, teljesítményének és kapcsolódó kibocsátásainak 95 %-a a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatától mentes ágazatot vagy alágazatot szolgál, a tagállamok mentesíthetik az üzemeltetőt azon adatszolgáltatási kötelezettség alól, amely lehetővé tenné a CO2-kibocsátás-áthelyezésnek való kitettség alapján történő különbségtételt.

(3) A tagállamok arra kötelezik az üzemeltetőt, hogy adja meg a termék-referenciaérték szerinti egyes létesítményrészek kezdeti beépített kapacitásának adatait az alábbiak szerint:

a) a kezdeti beépített kapacitás elvben a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakban mért két legmagasabb havi termelési mennyiség átlaga, abból kiindulva, hogy az adott létesítményrész ezzel a terheléssel működött a hónap 720 órájában, az év 12 hónapjában;

b) amennyiben a kezdeti beépített kapacitás nem határozható meg az a) pont szerint, egy hitelesítő felügyelete mellett a létesítményrész kapacitásának kísérleti hitelesítésére kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazott paraméterek jellemzőek legyenek az érintett ágazatra, és hogy a kísérleti hitelesítés eredményei reprezentatívak legyenek.

(4) Azon meglévő létesítményrészek vonatkozásában, amelyeknél 2005. január 1. és 2011. június 30. között jelentős kapacitásváltozás történt, a tagállamok előírják az üzemeltető számára, hogy az adott létesítményrész (3) bekezdés szerint meghatározott kezdeti beépített kapacitásán túl a megváltozott működés kezdetéig szolgáljon adatokkal a kapacitásbővülés vagy adott esetben a kapacitáscsökkenés értékéről, valamint a létesítményrész jelentős kapacitásváltozás utáni beépített kapacitásáról, amelynek meghatározásához a megváltozott működés kezdetét követő első hat hónapos időszak két legnagyobb havi volumenének átlagát kell alapul venni. A tagállamok az adott létesítményrész vonatkozásában ezt a beépített kapacitást tekintik majd a jelentős kapacitásváltozáson átesett létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának a későbbi jelentős kapacitásváltozás mértékének felmérésekor.

(5) A tagállamoknak oly módon kell beszerezniük, nyilvántartásba venniük és dokumentálniuk az adatokat, hogy az illetékes hatóság azokat megfelelően fel tudja használni.

A tagállamok az adatszolgáltatáshoz megkövetelhetik az üzemeltetőtől elektronikus formanyomtatvány használatát, vagy meghatározhatnak egy fájlformátumot. El kell azonban fogadniuk a tagállamoknak, ha az üzemeltető bármely olyan elektronikus formanyomtatványt vagy fájlformátumot használ, amelyet a Bizottság az e cikk szerinti adatgyűjtés céljából tett közzé, kivéve, ha a tagállam által előírt formanyomtatvány vagy fájlformátum szükségessé teszi legalább ugyanazon adatok szolgáltatását.

(6) Az olyan ráfordításokat, teljesítményeket és megfelelő kibocsátásokat, amelyek esetében csak a létesítmény egészére vonatkozó adatok állnak rendelkezésre, arányosan hozzá kell rendelni a vonatkozó létesítményrészekhez a következőképpen:

a) ahol ugyanazon a gyártósoron egymás után különböző termékeket állítanak elő, a ráfordításokat, a teljesítményt és a kapcsolódó kibocsátásokat sorrendben kell hozzárendelni az egyes létesítményrészekhez, azok éves használati ideje alapján;

b) amennyiben a ráfordításokat, a teljesítményt és a kapcsolódó kibocsátásokat nem lehetséges az a) pont szerint hozzárendelni, az egyes előállított termékek tömege vagy térfogata alapján, a szerepet játszó kémiai reakciók szabad reakcióentalpiáinak aránya alapján tett becslésekből, vagy tudományosan megalapozott módszertanra épülő, e célra alkalmas egyéb elosztási kulcs használatával kell ezt megtenni.

(7) A tagállamoknak elő kell írniuk az üzemeltetők számára, hogy hiánytalan és következetes adatokat szolgáltassanak, gondoskodva arról, hogy ne forduljon elő kétszeres beszámítás és ne legyenek átfedések a létesítményrészek adatai között. A tagállamoknak az adatok kellő bizonyosságú integritása érdekében különösen azt kell biztosítaniuk, hogy az üzemeltetők kellő gondossággal járjanak el, és a lehető legpontosabb adatokat nyújtsák be.

Ennek érdekében a tagállamok biztosítják, hogy minden üzemeltető benyújtson egy olyan módszertani jelentést is, amely tartalmazza különösen a létesítmény leírását, az alkalmazott összeállítási módszereket, a különböző adatforrásokat, a számítási lépéseket és - adott esetben - a (6) bekezdéssel összhangban a vonatkozó létesítményrészeknek szánt kibocsátáskiosztáshoz alkalmazott feltevéseket és módszereket. A tagállamok előírhatják az üzemeltető számára a benyújtott adatok pontosságának és hiánytalanságának bizonyítását.

(8) Hiányzó adatok esetén a tagállam előírja az üzemeltető számára annak megfelelő indoklását.

A tagállamok előírják az üzemeltető számára, hogy valamennyi hiányzó adatot - különösen a legjobb iparági gyakorlaton és a legújabb tudományos és műszaki ismereteken alapuló - óvatos becslésekkel pótoljanak, a hitelesítő általi hitelesítés előtt vagy legkésőbb a hitelesítés során.

Az adatok részleges rendelkezésre állása esetén az óvatos becslés azt jelenti, hogy az extrapolált érték nem haladhatja meg a rendelkezésre álló adatok felhasználásával kapott érték 90 %-át.

Amennyiben a hő-referenciaértékhez tartozó létesítményrész esetében nem állnak rendelkezésre adatok a mérhető hőáramlásról, közelítő értéket lehet levezetni a megfelelő energiaráfordítás, valamint a hőtermelés hitelesítő által hitelesített mért hatékonysága szorzatából. Amennyiben ezek a hatékonysági adatok nem állnak rendelkezésre, 70 %-os referenciahatékonyságot kell alkalmazni a mérhető hő előállításának megfelelő energiaráfordításán.

(9) Az (1)-(6) bekezdés alapján gyűjtött adatokat valamennyi tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

8. cikk

Hitelesítés

(1) A 7. cikk szerinti adatgyűjtési folyamat során a tagállamok csak olyan adatokat fogadhatnak el, amelyeket egy hitelesítő kielégítő módon hitelesített. A hitelesítési folyamat a módszertani jelentéshez és a 7. cikkben, valamint a IV. mellékletben említett bejelentett paraméterekhez kapcsolódik. A hitelesítés az üzemeltető által szolgáltatott adatok megbízhatóságát, hitelességét és pontosságát vizsgálja, következtetései hitelesítői vélemény formájában jelennek meg, amely kellő bizonyossággal megállapítja, hogy az ellenőrzésnek alávetett adatok lényegi valótlanságoktól mentesek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelesítő az üzemeltetőtől független személy legyen, aki megalapozott, tárgyilagos és szakképzett módon jár el, valamint tisztában van:

a) e határozat rendelkezéseivel, továbbá a vonatkozó szabványokkal és útmutatással;

b) a hitelesítésnek alávetett tevékenységekkel kapcsolatos jogalkotási, szabályozási és közigazgatási követelményekkel;

c) a létesítmény egyes kibocsátási paramétereivel vagy forrásával kapcsolatos információk keletkezésével, különös tekintettel az adatok gyűjtésével, mérésével, számításával és bejelentésével kapcsolatos információkra.

(3) A 2007/589/EK határozatban foglalt követelményeken túlmenően a tagállamok biztosítják az alábbi minimumkövetelmények mindegyikének teljesülését:

a) a hitelesítő a hitelesítést kritikus szakmai hozzáállással tervezte meg és végezte el, szem előtt tartva, hogy lehetnek olyan körülmények, amelyek miatt a benyújtott adatokban lényegi valótlanságok szerepelhetnek;

b) a hitelesítő csak akkor hitelesítette a bejelentett paramétereket, ha ezt nagyfokú bizonyossággal tudta megtenni. A nagyfokú bizonyosság eléréséhez az üzemeltetőnek bizonyítania kell, hogy

i. a bejelentett paraméterek ellentmondásoktól mentesek;

ii. a paraméterek gyűjtése az alkalmazandó szabványoknak vagy útmutatásnak megfelelően történt;

iii. a létesítmény vonatkozó nyilvántartásai hiánytalanok és ellentmondásmentesek;

c) a hitelesítő a hitelesítési eljárást a létesítményben folytatott valamennyi vonatkozó tevékenység stratégiai elemzésével kezdte, és rálátással rendelkezik az összes tevékenységre és azoknak a kiosztásra gyakorolt hatására;

d) a hitelesítő figyelembe vette az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben vagy más vonatkozó környezetvédelmi engedélyekben (például a 2008/1/EK irányelv szerinti engedélyben) feltüntetett információkat, különösen a létesítményrészek kezdeti beépített kapacitásának felmérésekor;

e) a hitelesítő elemezte az üzemeltető tevékenységének összetettségéből adódó és a kiosztási paraméterekkel összefüggő ellenőrzési kockázatokat, amelyek lényegi valótlanságokhoz vezethetnek, és ezen kockázatelemzés alapján dolgozta ki hitelesítési tervét;

f) a hitelesítő adott esetben helyszíni bejárást végzett, hogy megtekintse a mérőműszerek és -rendszerek működését, szóbeli adatgyűjtést folytasson és elegendő információt és bizonyítékot gyűjtsön. Ha a hitelesítő nem ítélte célravezetőnek a helyszíni bejárás lefolytatását, ezt teljes egészében meg kell tudnia indokolni a megfelelő hatóság számára;

g) a hitelesítő a hitelesítési tervet úgy hajtotta végre, hogy a meghatározott mintavételi módszerekkel, helyszíni szemlékkel, dokumentumok tanulmányozásával, analitikai eljárásokkal és adatvizsgálati eljárásokkal olyan adatokat gyűjtött - ideértve minden lényeges kiegészítő információt is - amelyek a hitelesítő szakvélemény alapjául fognak szolgálni;

h) a hitelesítő felkérte az üzemeltetőt, hogy adja meg az esetleg hiányzó adatokat, illetve töltse ki az auditnapló esetleg hiányos részeit, adjon magyarázatot a kibocsátási adatok eltéréseire, vizsgálja felül a számításait vagy helyesbítse a jelentésben megadott adatokat;

i) a hitelesítő elkészítette a belső hitelesítő jelentést. A hitelesítő jelentés rögzíti azokat az információkat, amelyek igazolják, hogy a stratégiai elemzést, a kockázatelemzést és a hitelesítési tervet maradéktalanul végrehajtották, és elegendő információt szolgáltat a hitelesítő szakvélemények alátámasztására. A belső hitelesítő jelentésnek továbbá lehetővé kell tennie, hogy az illetékes hatóság és az akkreditációs testület adott esetben értékelhesse az auditot;

j) a hitelesítő döntést hozott arról, hogy a bejelentett paraméterek tartalmaznak-e lényegi valótlanságokat, valamint arról, hogy vannak-e a belső hitelesítő jelentés megállapításain alapuló hitelesítő szakvélemény szempontjából releváns egyéb kérdések;

k) a hitelesítő ismertette a hitelesítési módszertant, saját megállapításait és a hitelesítő szakvéleményt egy, az üzemeltetőnek címzett hitelesítő jelentésben, amelyet az üzemeltető a bejelentett paraméterekkel együtt benyújt az illetékes hatósághoz.

(4) A tagállamok nem oszthatnak ki ingyenesen kibocsátási egységeket olyan létesítménynek, ahol a létesítményre vonatkozó adatokat nem hitelesítették kielégítő módon.

A tagállamok csak akkor oszthatnak ki ingyenesen kibocsátási egységeket olyan létesítménynek, ahol a létesítményre vonatkozó adatokat nem hitelesítették kielégítő módon, ha számukra kielégítően bebizonyosodik, hogy a hitelesítő döntéséhez vezető adatbeli hiányosságok olyan kivételes, előre nem látható körülményeknek tudhatók be, amelyeket akkor sem lehetett volna elkerülni, ha a lehető leggondosabban járnak el, és amelyek kívül esnek az érintett létesítmény üzemeltetőjének hatáskörén, különösen természeti katasztrófák, háború, háborús fenyegetettség, terrorcselekmények, forradalom, lázadás, szabotázs vagy vandalizmus körülményei között.

(5) A hitelesítés során a tagállamoknak különösen biztosítaniuk kell, hogy ne legyenek a létesítményrészek között átfedések és ne legyen kettős számítás.

9. cikk

Múltbeli tevékenységi szint

(1) A meglévő létesítmények esetében a tagállamok a 7. cikk szerint gyűjtött adatok alapján meghatározzák minden létesítmény múltbeli tevékenységi szintjeit a 2005. január 1-jétől2008. december 31-ig terjedő alapidőszakra, vagy ha magasabbak, a 2009. január 1-jétől2010. december 31-ig terjedő alapidőszakra.

(2) A termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint minden olyan termék esetében, amelyhez az I. mellékletben említettek szerint termék-referenciaértéket határoztak meg az adott terméknek az érintett létesítményben az alapidőszak alatti éves múltbeli mediántermelésére vonatkozik.

(3) A hőhöz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint a létesítmény határain belül az alapidőszak során termékek előállítása vagy - a villamos energia előállítását kivéve - mechanikai energia termelése, hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások céljából elfogyasztott, de nem villamosenergia-ellátási célú mérhető hő termeléséhez, illetve az uniós rendszerben részt vevő létesítménytől való behozatalához, illetve mindkettőhöz, valamint az uniós rendszerben nem szereplő létesítmény vagy egyéb entitás számára történő kivitelhez, de nem villamosenergia-termelés célú kivitelhez kapcsolódó, terajoule/évben kifejezett éves múltbeli medián értéke.

(4) A tüzelőanyaghoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az alapidőszak során termékek előállítása vagy - a villamos energia előállítását kivéve - mechanikai energia termelése, hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások, valamint biztonsági fáklyázás céljából felhasznált, de nem villamosenergia-ellátási célú nem mérhető hő termeléséhez elfogyasztott tüzelőanyag terajoule/évben kifejezett éves múltbeli medián értéke.

(5) Az érintett létesítményben az (1) bekezdésben említett alapidőszakban termékek előállításával kapcsolatban bekövetkezett technológiai kibocsátások esetében a folyamathoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az éves múltbeli medián technológiai kibocsátásokra vonatkozik, szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezve.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett mediánértékek meghatározásához csak azokat a naptári éveket kell figyelembe venni, amikor a létesítmény legalább egy napig üzemelt.

Amennyiben a létesítmény a releváns alapidőszakban kevesebb mint két naptári évig üzemelt, a múltbeli tevékenységi szinteket az egyes létesítményrészeknek a 7. cikk (3) bekezdésében foglalt módszertan szerint meghatározott kezdeti beépített kapacitása alapján, a 18. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott, vonatkozó kapacitásfelhasználási szorzótényezővel szorozva kell kiszámítani.

(7) A (2) bekezdéstől eltérve, azon termékek esetében, amelyekre a III. mellékletben említett termék-referenciaértékek alkalmazandók, a tagállamok a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az éves múltbeli mediántermelés alapján, az ugyanezen mellékletben szereplő képletekkel összhangban határozzák meg.

(8) Az (1) bekezdésben említett mediánértékek meghatározásakor figyelembe kell venni a csak alkalmanként üzemeltetett meglévő létesítményeket, többek között különösen a tartalék- vagy készenléti üzemmódban tartott, illetve a szezonális rendszerben üzemelő létesítményeket, illetve azokat, amelyek az alapidőszak valamely adott naptári évében nem üzemeltek legalább egy napig, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) egyértelműen bizonyított, hogy a létesítményt csak alkalmanként használják, különösen ha rendszeresen készenléti vagy tartalékkapacitásként, vagy rendszeresen szezonális rendszerben üzemeltetik;

b) a létesítmény rendelkezik üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel, valamint a tagállam nemzeti jogrendjében a létesítmény üzemeltetéséhez előírt valamennyi egyéb engedéllyel;

c) az üzemeltetés megkezdése rövid időn belül lehetséges és rendszeresen végeznek karbantartást.

(9) Azon meglévő létesítmények esetében, amelyeknél a 2005. január 1. és 2011. június 30. közötti időszakban jelentős kapacitásbővítésre vagy -csökkentésre került sor, a létesítmény érintett múltbeli tevékenységi szintje az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott mediánértékek összege, a jelentős kapacitásváltozás, valamint a hozzáadott vagy a csökkentett kapacitás múltbeli tevékenységi szintjei nélkül.

A hozzáadott vagy a csökkentett kapacitás múltbeli tevékenységi szintjei a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított jelentős kapacitásváltozáson átesett egyes létesítményrészeknek a megváltozott működés kezdetét megelőző kezdeti beépített kapacitásai és a 7. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapított jelentős kapacitásváltozás utáni beépített kapacitás különbségének, valamint az érintett létesítmény vonatkozásában a megváltozott működés kezdetét megelőző években jellemző múltbeli átlagos kapacitásfelhasználás szorzatával egyenlőek.

10. cikk

A létesítmény szintjén történő kiosztás

(1) A 7. cikk szerint gyűjtött adatok alapján a tagállamok a (2)-(8) bekezdéssel összhangban minden évre kiszámítják a 2013-tól kezdődően ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek számát a területükön található valamennyi meglévő létesítmény vonatkozásában.

(2) E számítás alkalmazásában a tagállamok először is minden létesítményrész esetében külön-külön határozzák meg az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes számát a következők szerint:

a) minden termék-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében valamely adott évre ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves száma az e termék-referenciaérték I. mellékletben említett értéke és a termékkel kapcsolatos vonatkozó múltbeli tevékenységi szint szorzatának felel meg;

b) valamint

i. a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében valamely adott évre ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves száma a mérhető hőre vonatkozó hő-referenciaérték I. mellékletben említett értéke és a mérhető hő fogyasztására vonatkozó, hővel kapcsolatos múltbeli tevékenységi szint szorzatának felel meg;

ii. a tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében valamely adott évre ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves száma a tüzelőanyag-referenciaérték I. mellékletben említett értéke és a tüzelőanyag-fogyasztásra vonatkozó, tüzelőanyaggal kapcsolatos múltbeli tevékenységi szint szorzatának felel meg;

iii. a technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész esetében a kibocsátási egységek valamely adott évre ingyenesen kiosztott előzetes éves száma a folyamathoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint 0,9700-del megszorzott értékének felel meg.

(3) Amennyiben a mérhető hő magánháztartásokba szánt export- és a kibocsátási egységeknek a (2) bekezdés b) pontjának i. alpontja szerint 2013-ra meghatározott előzetes éves száma alacsonyabb, mint az adott létesítményrész által 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakban a magánháztartásoknak exportált mérhető hő előállításához kapcsolódó múltbeli kibocsátások medián éves értéke, a kibocsátási egységek 2013-ra meghatározott előzetes éves számát a különbségnek megfelelően ki kell igazítani. A 2014-2020 közötti időszak minden évében a kibocsátási egységeknek a (2) bekezdés b) pontjának i. alpontja szerint meghatározott előzetes éves számát olyan mértékben kell kiigazítani, hogy az adott évre a kibocsátási egységek előzetes éves száma alacsonyabb legyen, mint a fentiekben említett múltbeli kibocsátások medián éves értékének százalékos aránya. Ez a százalékos arány 2014-ben 90 %, majd minden azt követő évben 10 százalékponttal csökken.

(4) A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (11) bekezdésének végrehajtásához a kibocsátási egységek ingyenesen kiosztott, az érintett évre e cikk (2) bekezdése alapján az egyes létesítményrészek tekintetében meghatározott előzetes éves számára a VI. mellékletben említett szorzótényezőket kell alkalmazni, amennyiben az e létesítményrészekben zajló folyamatok olyan ágazatokat vagy alágazatokat szolgálnak ki, amelyeket nem tekintenek a 2010/2/EU határozatban meghatározott CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitettnek.

Amennyiben az e létesítményrészekben zajló folyamatok a 2010/2/EU határozatban meghatározott CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatokat vagy alágazatokat szolgálnak ki, a 2013-ra és 2014-re alkalmazandó szorzótényező 1. Azokat az ágazatokat és alágazatokat, amelyek esetében a szorzótényező a 2015-2020 közötti időszakra 1, a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (13) bekezdése alapján kell meghatározni.

(5) Amennyiben a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész, a tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész vagy a technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész múltbeli tevékenységi szintjének legalább 95 %-a a 2010/2/EU határozatban meghatározott CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatokat vagy alágazatokat szolgál ki, úgy tekintendő, hogy a létesítményrész egésze jelentős mértékben ki van téve CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának.

Amennyiben a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész, a tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész vagy a technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész múltbeli tevékenységi szintjének legalább 95 %-a a 2010/2/EU határozatban meghatározott CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben nem kitett ágazatokat vagy alágazatokat szolgál ki, úgy tekintendő, hogy a létesítményrész egésze nincs jelentős mértékben kitéve CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának.

(6) Az I. mellékletben említett salétromsav-referenciaértékek hatálya alá tartozó termékeket előállító létesítményrészekből származó mérhető hőt kapott létesítményrészeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves számát az adott hőnek a 9. cikk (1) bekezdésében említett alapidőszak alatti éves múltbeli fogyasztásának és e mérhető hő I. mellékletben említett hő-referenciaértékének szorzatával kell csökkenteni.

(7) Az egyes létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyisége a valamennyi létesítményrész számára ingyenesen kiosztott - a (2)-(6) bekezdésnek megfelelően kiszámított - kibocsátási egységek előzetes éves számának összege.

Amennyiben valamely létesítmény olyan létesítményrészeket foglal magában, amelyek cellulózt (rövid rostú nátroncellulózt, hosszú rostú nátroncellulózt, termomechanikai úton előállított cellulózt és mechanikai úton előállított cellulózt, szulfitcellulózt vagy más, termék-referenciaértékkel nem leírható cellulózt) gyártanak és a mérhető hőt technológiailag kapcsolódó egyéb létesítményrészeknek exportálják, az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyisége - függetlenül attól, hogy az adott létesítmény létesítményrészeinek előzetesen összesen mennyi kibocsátási egységet osztottak ki ingyenesen évente, az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyisége kapcsán a létesítményrész által gyártott termékek közül csak a kereskedelmi forgalomba hozottakat veszi számításba, ugyanezen létesítményrész vagy ahhoz technológiailag kapcsolódó más létesítmény által egyéb papírtermékek alapanyagaként felhasznált termékeket nem.

(8) Az egyes létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségének meghatározásakor a tagállamok biztosítják, hogy ne számítsák kétszer a kibocsátásokat, illetve a kiosztás értéke ne legyen negatív. Amennyiben valamely létesítmény különösen az I. mellékletben meghatározott rendszerhatárok fogalommeghatározása szerinti termék-referenciaérték hatálya alá tartozó köztes terméket importál, a kibocsátások nem számolhatók kétszer a mindkét érintett létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségének meghatározásakor.

(9) A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó létesítmények kivételével az egyes meglévő létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves összmennyisége a (7) bekezdéssel összhangban meghatározott létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek a 15. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott ágazatközi korrekciós tényezővel megszorzott előzetes éves összmennyisége.

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó és a kibocsátási egységek ingyenes kiosztására jogosult létesítmények esetében az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves összmennyisége az egyes létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek a (7) bekezdéssel összhangban meghatározott, és a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (4) bekezdésében említett lineáris szorzótényezővel kiigazított előzetes éves összmennyisége, amelynek meghatározásakor referenciául az adott létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek a 2013. évi előzetes éves összmennyisége szolgál.

11. cikk

A gőzzel végzett krakkolás tekintetében alkalmazott kiosztás

A 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjától eltérve, azon termék-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében, amely értékes vegyi anyagok termeléséhez kapcsolódik, az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes száma az I. mellékletben említett, gőzzel végzett krakkolás termék-referenciaértéknek a III. melléklettel összhangban meghatározott múltbeli tevékenységi szinttel megszorzott és a közvetlen összkibocsátás hányadosával megszorzott értéke, ideértve az e határozat 9. cikke (1) bekezdésében említett alapidőszakban a nettó importált hőből származó, szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett kibocsátásokat és e közvetlen összkibocsátások összegét, valamint az e határozat 9. cikke (1) bekezdésében említett alapidőszakban a szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett, a 14. cikk (2) bekezdése alapján kiszámított vonatkozó közvetett kibocsátásokat. E számítás eredményéhez hozzá kell adni a következőket: a hidrogén tonnájaként 1,78 tonna szén-dioxid és a pótlólag betáplált hidrogén múltbeli mediántermelésének hidrogéntonnában kifejezett szorzata, az etilén tonnájaként 0,24 tonna szén-dioxid és a pótlólag betáplált etilén múltbeli mediántermelésének etiléntonnában kifejezett szorzata, valamint az értékes vegyi anyagok tonnájaként 0,16 tonna szén-dioxid és a hidrogénen és etilénen kívüli egyéb, pótlólag betáplált értékes vegyi anyagok múltbeli mediántermelésének értékes vegyianyag-tonnában kifejezett szorzata.

12. cikk

A vinil-klorid monomer tekintetében alkalmazott kiosztás

A 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjától eltérve, a vinil-klorid monomer (a továbbiakban: VCM) gyártásához kapcsolódó létesítményrész esetében az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes száma a vinilkloridmonomer-referenciaértéknek a tonnában kifejezett vinilkloridmonomer-gyártás múltbeli tevékenységi szintjével megszorzott, és az e határozat 9. cikke (1) bekezdésében említett alapidőszakbeli vinilkloridmonomer-gyártás szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett, a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiszámított közvetlen kibocsátási hányadosával megszorzott értéke (amelybe a nettó hőimportból származó kibocsátás is beletartozik), és az e határozat 9. cikke (1) bekezdésében említett alapidőszakbeli vinilkloridmonomer-gyártáshoz kapcsolódó közvetlen kibocsátások és hidrogénnel kapcsolatos kibocsátások szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett - a hidrogéntüzelésből eredő múltbeli hőfogyasztás terajoule-ban kifejezett értéke és terajoule-onként 56,1 tonna szén-dioxid szorzata alapján kiszámított - összegével egyenlő.

13. cikk

Létesítmények közötti hőáramlás

Amennyiben egy termék-referenciaérték szerinti létesítményrész olyan mérhető hővel rendelkezik, amelyet az uniós rendszeren kívüli létesítménytől vagy más entitástól importált, az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves száma a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott termék-referenciaérték szerinti, érintett létesítményrész esetében a tárgyévben az uniós rendszeren kívüli létesítményből vagy más entitásból származó múltbeli hőimport értéke és a mérhető hőre vonatkozóan az I. mellékletben előírt hő-referenciaérték szorzatával csökken.

14. cikk

A tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetősége

(1) Az I. mellékletben említett valamennyi termék-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében - tekintettel a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetőségére - az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves száma az I. mellékletben megállapított vonatkozó termék-referenciaértéknek, a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintnek és az e határozat 9. cikkének (1) bekezdésében említett alapidőszakbeli nettó importált hőből származó, szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett kibocsátást is tartalmazó közvetlen összkibocsátás hányadosával megszorzott értékének szorzatával, továbbá az e közvetlen összkibocsátások, valamint az e határozat 9. cikkének (1) bekezdésében említett alapidőszakon belüli vonatkozó közvetett kibocsátásoknak az összegével egyenlő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számítás alkalmazásában a vonatkozó közvetett kibocsátások az I. mellékletben szereplő folyamat- és kibocsátásmeghatározásokban megadott vonatkozó villamosenergia-fogyasztásra utalnak az e határozat 9. cikke (1) bekezdésében említett alapidőszakban az érintett termék előállításához szükséges villamos energia megawattóránként 0,465 tonna szén-dioxiddal megszorzott értékeként kiszámítva, szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezve.

Az (1) bekezdés szerinti számítás alkalmazásában a nettó importált hőből származó kibocsátás az érintett termék előállításához szükséges, az uniós rendszer hatálya alá tartozó létesítményekből az e határozat 9. cikkének (1) bekezdésében említett alapidőszakban importált mérhető hő mennyiségének, valamint az I. mellékletben említett hő-referenciaértéknek a szorzatára vonatkozik.

III. FEJEZET

KIOSZTÁSI HATÁROZATOK

15. cikk

Nemzeti végrehajtási intézkedések

(1) A 2003/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok 2011. szeptember 30-ig a Bizottság által rendelkezésre bocsátott elektronikus formanyomtatvány kitöltésével megküldik a Bizottságnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó, területükön működő létesítmények listáját, amely az 5. cikk szerint azonosított létesítményeket is tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben említett lista minden egyes meglévő létesítményre vonatkozóan különösen a következőket tartalmazza:

a) a létesítménynek és határainak azonosító adatai a CITL-jegyzékbeli azonosító kód alapján;

b) a létesítmény minden egyes létesítményrészének azonosító adatai;

c) az egyes termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek kezdeti beépített kapacitása, valamint az érintett termék éves gyártási mennyisége a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakban;

d) az egyes létesítmények és létesítményrészek esetében arra vonatkozó információ, hogy a 2010/2/EU határozatban meghatározott CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának általános megítélés szerint jelentős mértékben kitett ágazatnak vagy alágazatnak minősülnek-e;

e) minden egyes létesítményrész esetében a 2013-2020 közötti időszakban az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott előzetes éves száma;

f) a d) ponton túlmenően, a 2010/2/EU határozatban meghatározott, a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának általános megítélés szerint jelentős mértékben kitett ágazatokat vagy alágazatokat nem kiszolgáló létesítményrészek esetében a 2013-2020 közötti időszakban az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves száma - a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározottak szerint - egyenlő összegekkel, a 2013-as mennyiség 80 %-áról 2020-ban 30 %-ra csökken;

g) minden egyes létesítmény esetében a 2013-2020 közötti időszakban az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek a 10. cikk (6) bekezdésével összhangban meghatározott előzetes éves összmennyisége.

A lista megnevezi az összes hőtermelő villamosenergia-termelőt és a 2003/87/EK irányelv 27. cikke értelmében az uniós rendszerből kizárható kisebb létesítményeket is.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett lista kézhezvételét követően a Bizottság értékeli az egyes létesítményeknek a listába történő felvételét és az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek kapcsolódó éves összmennyiségét.

Miután minden tagállam értesíti a Bizottságot a 2013-2020 közötti időszakban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségéről, a Bizottság meghatározza a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett egységes, ágazatközi korrekciós tényezőt. Ennek meghatározása a következőképpen történik: a 2013-2020 közötti időszak minden évében - a VI. mellékletben említett tényezők alkalmazása nélkül - a villamosenergia-termelő létesítmények figyelmen kívül hagyásával ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségeinek összegét össze kell vetni a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésével összhangban kiszámított éves kibocsátásiegység-mennyiségekkel a villamosenergia-termelőnek vagy új belépőnek nem minősülő létesítmények esetében, figyelembe véve az említett irányelv 9. cikkének megfelelően meghatározott éves uniós összmenynyiségből való vonatkozó részesedést, és az uniós rendszerbe csak 2013-tól felvett vonatkozó kibocsátási mennyiségeket.

(4) Amennyiben a Bizottság nem utasítja el valamely létesítmény e listába való felvételét, beleértve az e létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes összmennyiségét is, az érintett tagállam e határozat 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban meghatározza a 2013-2020 közötti időszak minden évében ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségét.

(5) Miután a tagállamok meghatározták a területükön található összes meglévő létesítmény végleges éves összmennyiségét, listát kell küldeniük a Bizottságnak a 2013-2020 közötti időszakban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek a 10. cikk (9) bekezdésével összhangban meghatározott előzetes éves összmennyiségeiről.

16. cikk

Változások a CO2-kibocsátás-áthelyezésnek való kitettség terén

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (13) bekezdésében említett, a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó lista elfogadásától, illetve a 2010/2/EU határozatban előírt lista 2013. és 2014. évi kiegészítéseinek elfogadásától számított három hónapon belül minden tagállam felülvizsgálja az e határozat 15. cikkének (1) bekezdésében említett listát, és egyértelműen jelzi a létesítmények és létesítményrészek CO2-kibocsátás-áthelyezésnek való kitettségében bekövetkezett változásokat, valamint adott esetben az ingyenes kiosztás kapcsolódó előzetes éves mennyiségét, és e listát benyújtja a Bizottságnak.

IV. FEJEZET

ÚJ BELÉPŐK ÉS ZÁRADÉKOK

17. cikk

Ingyenes kiosztás iránti kérelem

(1) Egy új belépő általi kérelem esetén a tagállamok a jelen szabályok alapján meghatározzák az érintett létesítmény üzemszerű működésének megkezdését, valamint a kezdeti beépített kapacitás megállapítását követően ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét.

(2) A tagállamok csak azokat a kérelmeket fogadják el, amelyeket a kérelmezők az érintett létesítmények vagy létesítményrészek üzemszerű működésének megkezdésétől számított egy éven belül benyújtottak az illetékes hatósághoz.

(3) A tagállamok e határozat (6) bekezdésének megfelelően létesítményrészekre osztják az érintett létesítményt és előírják az üzemeltető számára, hogy az (1) bekezdésben említett kérelemmel együtt az V. mellékletben felsorolt valamennyi paraméterre vonatkozó minden releváns információt és adatot az egyes létesítményrészek tekintetében külön-külön nyújtson be az illetékes hatósághoz. Szükség esetén a tagállamok előírhatják, hogy az üzemeltető jobban részletezett adatokat szolgáltasson.

(4) A 2003/87/EK irányelv 3. cikkének h) pontjában említett létesítmények esetében - a 2011. június 30-át követően jelentősen bővített létesítmények kivételével - a tagállamok előírják az üzemeltetők számára, hogy a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott módszertant követve minden egyes létesítményrész tekintetében határozzák meg a kezdeti beépített kapacitást, azt a folyamatos 90 napos időszakot véve alapul, amelynek alapján az üzemszerű működés kezdete referenciaként meg lett állapítva. A tagállamoknak az adott létesítményhez rendelt kiosztási mennyiség kiszámítását megelőzően el kell fogadniuk az egyes létesítményrészek kezdeti beépített kapacitásával kapcsolatban megadott értékeket.

(5) A bejelentett adatok megbízhatóságának és helytállóságának biztosítása érdekében a tagállamok az e cikk értelmében szolgáltatott adatokat kizárólag akkor fogadhatják el, ha azokat a 8. cikkben megállapított követelményekkel összhangban egy hitelesítő kielégítőnek ítélte.

18. cikk

Tevékenységi szintek

(1) A 2003/87/EK irányelv 3. cikkének h) pontjában említett létesítmények esetében - a 2011. június 30-át követően jelentősen bővített létesítmények kivételével - a tagállamok meghatározzák az egyes létesítmények tevékenységi szintjeit a következők szerint:

a) minden olyan termék esetében, amelyhez az I. mellékletben említettek szerint termék-referenciaértéket határoztak meg, a termékhez kapcsolódó tevékenységi szint megegyezik az érintett létesítményben az adott termék előállításához tartozó, standard kapacitásfelhasználási tényezővel megszorzott kezdeti beépített kapacitással;

b) a hőhöz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint a létesítmény határain belül termékek előállítása vagy - a villamos energia előállítását kivéve - mechanikai energia termelése, hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások céljából elfogyasztott, de nem villamosenergia-ellátási célú mérhető hő termeléséhez, illetve az uniós rendszerben részt vevő létesítménytől való behozatalához, illetve mindkettőhöz, valamint az uniós rendszeren kívüli létesítmény vagy egyéb entitás számára történő kivitelhez, de nem villamosenergia-termelés célú kivitelhez kapcsolódó kezdeti beépített kapacitás, valamint a vonatkozó kapacitásfelhasználási tényező szorzata;

c) a tüzelőanyaghoz kapcsolódó tevékenységi szint az érintett létesítményben termékek előállítása vagy - a villamos energia előállítását kivéve - mechanikai energia termelése, hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások, valamint biztonsági fáklyázás céljából felhasznált, de nem villamosenergia-ellátási célú nem mérhető hő termeléséhez elfogyasztott tüzelőanyaggal kapcsolatos kezdeti beépített kapacitás, valamint a vonatkozó kapacitásfelhasználási tényező szorzata;

d) a technológiai kibocsátás szerinti tevékenységi szint a folyamategység technológiai kibocsátásainak előállításához tartozó kezdeti beépített kapacitásnak és a vonatkozó kapacitásfelhasználási tényezőnek a szorzata.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett standard kapacitásfelhasználási tényezőt a Bizottság határozza meg és teszi közzé a tagállamok által az e határozat 7. cikkével összhangban elvégzett adatgyűjtés alapján. Az I. mellékletben említett minden egyes termék-referenciaérték esetében ez az érintett terméket előállító összes létesítményre meghatározott éves átlagos kapacitásfelhasználási tényező 80 százalékának felel meg. Az érintett terméket előállító egyes létesítmények éves átlagos kapacitásfelhasználási tényezője a 2005-2008 közötti időszakra vonatkozó átlagos éves termelés és a kezdeti beépített kapacitás hányadának felel meg.

Az (1) bekezdés b)-d) pontjában említett vonatkozó kapacitásfelhasználási tényezőt a tagállamok határozzák meg a létesítmény tervezett üzemszerű működésével, karbantartásával, rendes termelési ciklusával, energiahatékony műszaki megoldásaival, és a létesítmény ágazatspecifikus információkhoz viszonyított, az adott ágazatra jellemző kapacitásfelhasználásával kapcsolatos, kellően megalapozott és független hitelesítő által hitelesített információk alapján.

Az (1) bekezdés d) pontjában említett vonatkozó kapacitásfelhasználásnak az előző mondatnak megfelelő meghatározásakor a tagállamoknak a ráfordítás kibocsátásintenzitásával és az ÜHG-hatékony műszaki megoldásokkal kapcsolatos, kellően megalapozott és független hitelesítő által hitelesített információkat is figyelembe kell venniük.

(3) Azon létesítmények esetében, amelyek kapacitását 2011. június 30. után jelentősen bővítették, a tagállamok csak azon létesítményrészek hozzáadott kapacitásának esetében határozzák meg a tevékenységi szinteket az (1) bekezdésnek megfelelően, amelyekre a jelentős bővítés kiterjed.

Azon létesítmények esetében, amelyek kapacitását 2011. június 30. után jelentősen csökkentették, a tagállamok csak azon létesítményrészek csökkentett kapacitásának esetében határozzák meg a tevékenységi szinteket az (1) bekezdésnek megfelelően, amelyekre a jelentős csökkentés kiterjed.

19. cikk

Új belépőknek történő kiosztás

(1) A kibocsátási egységek új belépőknek történő kiosztásához - a 2003/87/EK irányelv 3. cikke h) pontjának harmadik francia bekezdésében említett létesítményeknek történő kiosztás kivételével - a tagállamok a létesítmény üzemszerű működésének megkezdésétől ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek az egyes létesítményrészekre lebontott, előzetes éves számát a következőképpen számítják ki:

a) minden egyes termék-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében valamely adott évre ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves száma az e termék-referenciaérték és a termékkel kapcsolatos tevékenységi szint szorzatának felel meg;

b) az egyes hő-referenciaérték szerinti létesítményrészek esetében az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves száma az e mérhető hőre vonatkozóan az I. mellékletben említett hő-referenciaérték és a hővel kapcsolatos tevékenységi szint szorzatának felel meg;

c) az egyes tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészek esetében az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves száma az I. mellékletben említett tüzelőanyag-referenciaérték és a tüzelőanyaggal kapcsolatos tevékenységi szint szorzatának felel meg;

d) az egyes technológiai kibocsátások szerinti létesítményrészek esetében a kibocsátási egységek valamely adott évre ingyenesen kiosztott előzetes éves száma a folyamathoz kapcsolódó tevékenységi szint 0,9700-tel megszorzott értékének felel meg.

Az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves számának kiszámítására e határozat 10. cikkének (4)-(6) és (8) bekezdése, valamint 11., 12., 13. és 14. cikke mutatis mutandis alkalmazandó.

(2) Az új belépőknek az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, független hitelesítő által hitelesített kibocsátásai esetében, a további kibocsátási egységek kiosztása a szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett múltbeli kibocsátások alapján történik.

(3) Az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyisége a valamennyi létesítményrész számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek az (1) bekezdéssel összhangban kiszámított előzetes éves számainak, valamint a (2) bekezdésben említett további kibocsátási egységek számának összegével egyenlő. A 10. cikk (7) bekezdésének második mondata alkalmazandó.

(4) A tagállamok késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségéről. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (7) bekezdése értelmében az új belépők számára létrehozott tartalékból a kibocsátási egységeket "érkezési sorrendben" osztják ki ezen értesítés kézhezvételének időpontját figyelembe véve.

A Bizottság elutasíthatja az érintett létesítmény vonatkozásában ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségét. Amennyiben a Bizottság nem emel kifogást az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségével kapcsolatban, a tagállamok következő lépésként meghatározhatják az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves összmennyiségét.

(5) Az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyisége az egyes létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott, évente a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (7) bekezdésében említett lineáris tényezővel kiigazított előzetes éves összmennyiségének felel meg, az érintett létesítmény számára 2013-ban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves összmennyiségét tekintve viszonyítási alapnak.

(6) Amennyiben a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (7) bekezdése értelmében az új belépőknek elkülönített kibocsátási egységek mennyiségének felét - a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdése értelmében rendelkezésre álló kibocsátási egységek mennyisége ellenére - 2020-ig kiutalják vagy ki kell utalni új belépőknek, a Bizottság felméri, hogy szükséges-e várólistás rendszert életbe léptetni annak biztosítása érdekében, hogy a tartalékhoz való hozzáférést méltányos módon irányítsák.

20. cikk

Új belépő számára jelentős kapacitásbővítést követő kiosztás

(1) Amennyiben egy létesítmény kapacitását 2011. június 30. után jelentősen bővítették, a tagállamok - az üzemeltető kérelmére és a valamely létesítménynek a 10. cikk szerinti kiosztás sérelme nélkül - a 19. cikkben előírt módszer alapján meghatározzák a bővítés tekintetében ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek számát.

(2) A tagállamok előírják az üzemeltető számára, hogy - a kiosztásról való döntés támogatása érdekében - a kérelemmel együtt nyújtsa be a jelentős kapacitásbővítés kritériumainak teljesülésére vonatkozó bizonyítékokat, és bocsássa rendelkezésre a 17. cikk (3) bekezdésében említett információkat. A tagállamok kiváltképp arra kötelezik az üzemeltetőt, hogy a 8. cikkben foglalt követelményekkel összhangban adják meg a létesítményrésznek a hitelesítő által hitelesített jelentős kapacitásbővítés utáni hozzáadott kapacitását és beépített kapacitását. A tagállamok az adott létesítményrész vonatkozásában ezt a beépített kapacitást tekintik majd a jelentősen megnövelt kapacitású létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának a későbbi jelentős kapacitásváltozás mértékének megítélésekor.

21. cikk

Jelentős kapacitáscsökkentés

(1) Amennyiben egy létesítmény kapacitását 2011. június 30. után jelentősen csökkentették, a tagállamok meghatározzák, hogy az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek számát e csökkentésre tekintettel mennyivel csökkentik. Ehhez a tagállamok különösen arra kötelezik az üzemeltetőt, hogy a 8. cikkben foglalt követelményekkel összhangban adják meg a létesítményrésznek a hitelesítő által hitelesített jelentős kapacitáscsökkentés utáni csökkentett kapacitását és beépített kapacitását. A tagállamok az adott létesítményrész vonatkozásában ezt a beépített kapacitást tekintik majd a jelentősen lecsökkentett kapacitású létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának a későbbi jelentős kapacitásváltozás mértékének megítélésekor.

(2) A tagállamok az egyes létesítményrészek számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves számát a jelentős kapacitáscsökkenés mértékének megfelelően csökkentik az érintett létesítményrész számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységeknek a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított előzetes éves számával.

A tagállamok a 10. cikk (9) bekezdésének megfelelően ezt követően a jelentős kapacitáscsökkenést megelőző előzetes éves összmennyiség meghatározásához alkalmazott módszertan alapján kiszámítják az érintett létesítmény előzetes éves összmennyiségét, valamint az érintett létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves összmenynyiségét.

(3) A létesítmény számára történő kiosztás ennek megfelelően a kapacitáscsökkentés évét követő évtől, illetve amennyiben a jelentős kapacitáscsökkentés 2013. január 1-je előtt történt, 2013-tól módosul.

22. cikk

A létesítmény működésének beszüntetése

(1) Valamely létesítmény működését beszüntetettnek tekintik, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) lejárt az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedély, a 2008/1/EK irányelv szerint hatályos engedély, vagy bármely egyéb, vonatkozó környezetvédelmi engedély;

b) az a) pontban említett engedélyeket visszavonták;

c) a létesítmény üzemeltetése műszakilag nem lehetséges;

d) a létesítmény nem üzemel, de korábban üzemelt, és az üzemeltetés újraindítása műszakilag nem lehetséges;

e) a létesítmény nem üzemel, de korábban üzemelt és az üzemeltető nem tudja megállapítani, hogy a létesítmény legkésőbb hat hónappal a működés beszüntetését követően újra üzemelni fog. A tagállamok ezt az időszakot legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatják, ha az üzemeltető igazolni tudja, hogy a létesítmény hat hónapon belül nem tudja folytatni működését olyan kivételes és előre nem látható körülmények miatt, amelyeket a legteljesebb gondosság mellett sem lehetett volna elkerülni, és amelyek kívül esnek az érintett létesítmény üzemeltetőjének hatáskörén, különösen természeti katasztrófák, háború, háborús fenyegetés, terrorcselekmények, forradalom, lázadás, szabotázs vagy vandalizmus előfordulásakor.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazandó a tartalék- vagy készenléti üzemmódban tartott és a szezonális rendszerben üzemeltetett létesítményekre, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) az üzemeltető rendelkezik az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel és valamennyi más vonatkozó engedéllyel;

b) az üzemeltetés megindítása a létesítményen végzett fizikai változtatások nélkül műszakilag lehetséges;

c) rendszeresen végeznek karbantartást.

(3) Amennyiben egy létesítmény beszüntette működését, az érintett tagállam a működés beszüntetésének évét követő évtől nem utalhat ki kibocsátási egységeket az adott létesítménynek.

(4) A tagállamok az (1) bekezdés e) pontjában említett létesítmények esetében felfüggeszthetik a kibocsátási egységek kiutalását, amíg megállapítást nem nyert, hogy a létesítmény újraindítja működését.

23. cikk

A létesítmény működésének részleges beszüntetése

(1) Valamely létesítmény működése részlegesen beszüntetettnek tekintendő, ha egy olyan létesítményrész, amely legalább 30 %-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint 50 000 kibocsátási egység kiosztásához, tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt, a 9. cikknek vagy, adott esetben, a 18. cikknek megfelelően kiszámított tevékenységi szinthez (a továbbiakban: kezdeti tevékenységi szint) képest legalább 50 %-kal csökkenti.

(2) A működését részlegesen beszüntető létesítmény számára történő kibocsátásiegység-kiosztást a működés részleges beszüntetésének évét követő évben, illetve amennyiben a részleges beszüntetésre 2013. január 1-je előtt került sor, 2013-tól az alábbiak szerint kell kiigazítani:

Amennyiben az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje a kezdeti tevékenységi szinthez képest 50-75 %-kal csökken, a létesítményrész csak az eredetileg kiosztott kibocsátási egységek felét kapja.

Amennyiben az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje a kezdeti tevékenységi szinthez képest 75-90 %-kal csökken, a létesítményrész csak az eredetileg kiosztott kibocsátási egységek 25 %-át kapja.

Amennyiben az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje a kezdeti tevékenységi szinthez képest legalább 90 %-kal csökken, az érintett létesítményrész számára nem osztanak ki ingyenesen kibocsátási egységeket.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 50 %-át, a működését részlegesen beszüntető létesítményrész a tevékenységi szint 50 %-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységeket kapja meg.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 25 %-át, a működését részlegesen beszüntető létesítményrész a tevékenységi szint 25 %-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységek felét kapja meg.

24. cikk

A létesítmény működésében bekövetkező változások

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltető minden év december 31-ig benyújtson a létesítmény kapacitásával, tevékenységi szintjével és működésével kapcsolatos bármely tervezett vagy tényleges változásra vonatkozó minden lényeges információt az illetékes hatóságnak.

(2) Amennyiben a létesítménynek kiosztott mennyiségre hatással lévő változás következik be a létesítmény kapacitásában, tevékenységi szintjében vagy működésében, a tagállamok az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves összmennyiségének meghatározása előtt a Bizottság által rendelkezésre bocsátott elektronikus formanyomtatvány használatával benyújtanak a Bizottsághoz minden lényeges információt, ideértve az érintett létesítménynek az e határozattal összhangban meghatározott, ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek felülvizsgált előzetes éves összmennyiségét is. A Bizottság elutasíthatja az érintett létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek felülvizsgált előzetes éves összmennyiségét.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

25. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

TERMÉK-REFERENCIAÉRTÉKEK

1. A termék-referenciaértékek és rendszerhatárok meghatározása, tekintet nélkül a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetőségére

Egyéb hivatkozás feltüntetésének hiányában valamennyi termék-referenciaérték az előállított terméknek az eladható (nettó) termelésben kifejezett 1 tonnájára és az érintett anyag 100 %-os tisztaságára vonatkozik.

Ahol előfordul fáklyázás, minden folyamat és kibocsátás meghatározásába (rendszerhatárok) beleszámítanak a fáklyák.

A referenciaértékkel rendelkező termékek CO2-kibocsátás-áthelyezésnek való kitettsége a 2010/2/EU határozaton alapul, és 2013-ra és 2014-re érvényes. 2013 és 2014 tekintetében a lista bizottsági határozat útján további ágazatokkal egészíthető ki.

2. A termék-referenciaértékeknek és a rendszerhatároknak a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetősége figyelembevételével történő meghatározása

Egyéb hivatkozás feltüntetésének hiányában valamennyi termék-referenciaérték az előállított termék az eladható (nettó) termelésben kifejezett 1 tonnájára, és az érintett anyag 100 %-os tisztaságára vonatkozik.

Ahol előfordul fáklyázás, minden folyamat és kibocsátás meghatározásába (rendszerhatárok) beleszámítanak a fáklyák.

A referenciaértékkel rendelkező termékek CO2-kibocsátás-áthelyezésnek való kitettségi státusa a 2010/2/EU határozaton alapul, és 2013-ra és 2014-re érvényes. Ez a lista bizottsági határozat útján további ágazatokkal egészíthető ki.

3. Hő- és tüzelőanyag-referenciaértékek

II. MELLÉKLET

EGYEDI TERMÉK-REFERENCIAÉRTÉKEK

1. Finomító-referenciaérték: CWT-funkciók

A CWT-tényezők alapja: nettó friss betáplálás (F), reaktorbetáplálás (R, beleértve az újrahasznosítást), termékbetáplálás (P), szintézisgáz-termelés POX-egységek számára (SG).

2. Aromás vegyületek referenciaértéke: CWT-funkciók

A CWT-tényezők alapja: nettó friss betáplálás (F), termék-betáplálás (P).

III. MELLÉKLET

A 9. CIKK (7) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KÜLÖNLEGES TERMÉK-REFERENCIAÉRTÉKEKHEZ TARTOZÓ TEVÉKENYSÉGI SZINTEK

1. Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett finomító-referenciaérték alkalmazandó, a tagállamok az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet a különböző CWT-funkciók, azok meghatározása, a termelési volumen alapja, valamint a II. mellékletben felsorolt CWT-tényezők alapján határozzák meg, az alábbi képlet szerint:

ahol:

HALCWT

:

CWT-ben kifejezett, múltbeli tevékenységi szint

TPi,k

:

az i CWT-funkció termelési volumene, az alapidőszak k évében

CWTi

:

az i CWT-funkció CWT-tényezője

TPAD,k

:

az "atmoszferikus nyers desztilláció" CWT-funkció termelési volumene, az alapidőszak k évében

2. Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett mész termék-referenciaérték alkalmazandó, a tagállamok az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képletettel összhangban határozzák meg:

ahol:

HALlime,standard

:

a mésztermelés múltbeli tevékenységi szintje a szabványos tiszta mész tonnájában kifejezve

mCaO,k

:

a termelt mész szabad CaO-tartalma az alapidőszak k évében tömegszázalékban kifejezve.

Ha nincs adat a szabad CaO-tartalomra vonatkozóan, legalább 85 %-os óvatos becslést kell alkalmazni

mMgO,k

:

a termelt mész szabad MgO-tartalma az alapidőszak k évében tömegszázalékban kifejezve.

Ha nincs adat a szabad MgO-tartalomra vonatkozóan, legalább 0,5 %-os óvatos becslést kell alkalmazni

HALlime,uncorrected,k

:

a mésztermelés kiigazítatlan múltbeli tevékenységi szintje tonna mészben kifejezve

3. Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett dolomitmész termék-referenciaérték alkalmazandó, a tagállamok az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képletettel összhangban határozzák meg:

ahol:

HALdolime,standard

:

a dolomitmész-termelés múltbeli tevékenységi szintje a szabványos tiszta dolomitmész tonnájában kifejezve

mCaO,k

:

a termelt dolomitmész szabad CAO-tartalma az alapidőszak k évében tömegszázalékban kifejezve.

Ha nincs adat a szabad CaO-tartalomra vonatkozóan, legalább 52 %-os óvatos becslést kell alkalmazni

mMgO,k

:

a termelt dolomitmész szabad MgO-tartalma az alapidőszak k évében tömegszázalékban kifejezve.

Ha nincs adat a szabad MgO-tartalomra vonatkozóan, legalább 33 %-os óvatos becslést kell alkalmazni

HALdolime,uncorrected,k

:

a dolomitmész-termelés kiigazítatlan múltbeli tevékenységi szintje tonna mészben kifejezve

4. Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett gőzzel végzett krakkolás termék-referenciaérték alkalmazandó, a tagállamok az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képletettel összhangban határozzák meg:

ahol:

HALHVC,net

:

a pótlólagos betáplálásból termelt értékes vegyi anyagok nettó múltbeli tevékenységi szintje, értékes vegyi anyagok tonnájában kifejezve

HALHVC,total,k

:

az értékes vegyi anyagok össztermelésének múltbeli tevékenységi szintje az alapidőszak k évében értékes vegyi anyagok tonnájában kifejezve

HSFH,k

:

múltbeli pótlólagos hidrogénbetáplálás az alapidőszak k évében tonna hidrogénben kifejezve

HSFE,k

:

múltbeli pótlólagos etilénbetáplálás az alapidőszak k évében tonna etilénben kifejezve

HSFO,k

:

hidrogénen és etilénen kívüli más értékes vegyi anyagok múltbeli pótlólagos betáplálása az alapidőszak k évében értékes vegyi anyagok tonnájában kifejezve

5. Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett aromás vegyület termék-referenciaérték alkalmazandó, a tagállamok az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet a különböző CWT-funkciók, azok meghatározása, a termelési volumen alapja, valamint a II. mellékletben felsorolt CWT-tényezők alapján határozzák meg, az alábbi képlet szerint:

ahol:

HALCWT

:

CWT-ben kifejezett, múltbeli tevékenységi szint

TPi,k

:

az i CWT-funkció termelési volumene az alapidőszak k évében

CWTi

:

az i CWT-funkció CWT-tényezője

6. Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett hidrogén termék-referenciaérték alkalmazandó, a tagállamok az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képletettel összhangban határozzák meg:

ahol:

HALH2

:

a hidrogéntermelés múltbeli tevékenységi szintje 100 % hidrogénre vonatkoztatva

VFH2,k

:

a múltbeli termelési mennyiség tiszta hidrogénfrakciója az alapidőszak k évében

HALH2 + CO,k

:

a múltbeli hidrogéntartalomra vonatkoztatott hidrogéntermelés múltbeli tevékenységi szintje normál köbméter/évben kifejezve, 0 °C-ra és 101,325 kPa-ra vonatkoztatva az alapidőszak k évében

7. Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett szintézisgáz termék-referenciaérték alkalmazandó, a tagállamok az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képletettel összhangban határozzák meg:

ahol:

HALsyngas

:

a szintézisgáz-termelés múltbeli tevékenységi szintje 47 % hidrogénre vonatkoztatva

VFH2,k

:

a múltbeli termelési mennyiség tiszta hidrogénfrakciója az alapidőszak k évében

HALH2 + CO,k

:

a múltbeli szintézisgáz-tartalomra vonatkoztatott szintézisgáz-termelés múltbeli tevékenységi szintje normál köbméter/évben kifejezve, 0 °C-ra és 101,325 kPa-ra vonatkoztatva az alapidőszak k évében

8. Azon termékek esetében, amelyekre az I. mellékletben említett etilénoxid/etilén-glikol termék-referenciaérték alkalmazandó, a tagállamok az alapidőszak vonatkozásában a termékhez kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbi képletettel összhangban határozzák meg:

ahol:

HALEO/EG

:

az etilénoxid-/etilénglikol-termelés múltbeli tevékenységi szintje az etilénoxid-egyenérték tonnájában kifejezve

HALi,k

:

az i etilén-oxid/etilén-glikol össztermelésének múltbeli tevékenységi szintje az alapidőszak k évében, tonnában kifejezve

CFEOE,i

:

az i etilén-oxid vagy etilén-glikol átváltási tényezője az etilén-oxid viszonylatában.

Az alábbi átváltási tényezők alkalmazandók:

etilén-oxid: 1,000

monoetilén-glikol: 0,710

dietilén-glikol: 0,830

trietilén-glikol: 0,880

IV. MELLÉKLET

MEGLÉVŐ LÉTESÍTMÉNYEK TEKINTETÉBEN VÉGZETT ALAPADATGYŰJTÉS PARAMÉTEREI

A 7. cikk (1) bekezdésében említett alapadatgyűjtés céljára a tagállamok arra kötelezik az üzemeltetőt, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott alapidőszaknak (2005-2008 vagy 2009-2010) az összes naptári évére vonatkozóan legalább az alábbi létesítmény vagy létesítményrész szintű adatokat nyújtsa be. A 7. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tagállamok ezen túlmenően további adatokra is igényt tarthatnak.

V. MELLÉKLET

Új belépők tekintetében végzett adatgyűjtés paraméterei

VI. MELLÉKLET

A 2003/87/EK IRÁNYELV 10a. CIKKE (11) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN AZ INGYENES KIOSZTÁS CSÖKKENTÉSÉHEZ VEZETŐ ÁTMENETI RENDSZERT BIZTOSÍTÓ SZORZÓTÉNYEZŐ

( 1 ) HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

( 2 ) HL L 24., 2008.1.29., 8. o.

( 3 ) HL L 229., 2007.8.31., 1. o.

( 4 ) HL L 1., 2010.1.5., 10. o.

( 5 ) HL L 135., 2004.4.30., 1. o.