BH 1991.3.101 A szerződésszegésért való felelősség általános szabályainak alkalmazása a szabadalmi licenciaszerződés alapján létrejött jogviszonyokban [1969, évi 11. tv. (a továbbiakban: Szt.) 11. § (1) bek., 17. § (1) bek., 1974. évi III. tv. 6. §, Ptk. 299. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 507. §.]

A felperesek feltalálói és szabadalmasai a térbeli logikai játék című találmánynak, amelynek felhasználásával a golyósoros gömb nevű termék (logikai játék) állítható elő. A felperesek és a D. T. ÁFÉSZ I. r. alperes e találmányra vonatkozóan 1982. február 3-án hasznosítási szerződést [az 1983. évi 5. törvényerejű rendelettel módosított 1969. évi II. törvény (a továbbiakban: Szt) 17. §-a szerinti szabadalmi licencia szerződést] kötöttek. A szerződésben a felperesek engedélyezték a találmány tárgyának az

I. r. alperes gazdasági tevékenységének körében való rendszeres előállítását, használatát és forgalomba hozatalát. Megállapodtak a hasznosító I. r. alperes által fizetendő díjazásban. A szerződés 9. pontjában foglaltak alapján az I. r. alperes jogot szerzett a találmány külföldi hasznosítási jogának az engedélyezésére. Egyúttal kötelezettséget is vállalt ilyen tárgyú szabadalmi licencia szerződések megkötésére, ha a saját gazdasági tevékenysége körében a szerződésben meghatározott mennyiségű terméket nem tudná legyártani és értékesíteni.

Az I. r. alperes a külkereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosult

II. r. alperes (1974. évi III. tv. 6. §) külkereskedelmi vállalattal kötött bizományi szerződést a szabadalom külföldi hasznosítása tárgyában. Ennek keretében az I. r. alperes megbízta a II. r. alperest (a bizományost) azzal, hogy a megbízó javára licencia engedélyezése tárgyában külkereskedelmi szerződést kössön.

A II. r. alperes és a hong-kongi székhelyűi P. cég 1983. június 3-án szerződést kötött a perbeli találmány és egy másik - a per tárgyát nem képező - találmány hasznosítására vonatkozóan. Az írásbeli szerződésben megállapodtak abban, hogy a két találmány felhasználásával előállított játékokat közösen fogják gyártani, értékesíteni és elosztani. A külföldi cég kötelezte magát a termelés megindítására és arra, hogy a két játékot összesen minimum 1 milliós mennyiségben 1983. december 31-ig eladja. A II. r. alperes az eladási ár 4 %-át kitevő jutalékra szerzett jogot. A megmaradt adózatlan nyereséget pedig a szerződés szerint a két fél között 50-50 %-os arányban osztják szét.

E külkereskedelmi szerződésből eredően a felperes licenciadíjat nem kapott a vele jogviszonyban álló I. r. alperestől. A per adatai alapján nem állapítható meg, hogy a P. cég ezeket a termékeket forgalomba hozta volna. A II. r. alperes vezető jogtanácsosa a külföldi cég képviselőjéhez 1984. április 5-én írt levelében azt közölte, hogy a termelés megindítása érdekében semmi sem történt. Álláspontja szerint "a szerződést meghiúsultnak kell tekinteni, melynek jogi következményeit Önöknek (a külföldi cégnek) kell viselniök". A II. r. alperes azonban - az őt megbízó I. r. alperessel egyetértésben - pert nem indított, és a per adatai alapján az sem állapítható meg, hogy egyéb módon eljártak volna a szerződés nem teljesítéséről eredő követelésük érvényesítése végett. Álláspontjuk az volt, hogy a külföldi eljárás várható elhúzódása és magas költsége miatt nem indítanak pert, az őket megillető követelést veszteségként veszik számításba.

A felperesek keresetükben 18 000 USA dollár kifizetéskori értékének és 1984. június l-jétől járó törvényes kamatának megfizetésére kérték kötelezni egyetemlegesen az I-II. r. alperest, szerződésszegés címén a Ptk. 318. §-ára hivatkozva.

A megyei bíróság ítéletével elutasította a keresetet.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a szerződés lehetetlenné vált, mert nem folyt be licencia díj. A teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a felperesekkel jogviszonyban álló I. r. alperes nem felelős, ezért tőle a felperesek a Ptk. 312. §-ának (3) bekezdése értelmében kártérítést nem követelhetnek.

A II. r. alperes felelősségét nem találta megállapíthatónak, mert indokai szerint egyértelműen megállapítható, hogy a golyósoros gömb külföldön nem került forgalomba. A II. r. alperes ezért nem léphetett volna fel szerinte eredményesen a külföldi céggel szemben.