968/B/2000. AB határozat
az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 86. § (1) bekezdés első mondata alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 86. § (1) bekezdés első mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
1. Az indítványozó alkotmányellenesnek tartja az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 86. § (1) bekezdés első mondatát, amelynek értelmében a bíróság bírálhatja felül az adóhatóság döntését. Az indítványozó szerint ugyanis a rendes bíróságok függetlensége ebben az esetben "csupán a szó jogi értelmében igaz", a bíróságok "gazdasági értelemben egyáltalán nem függetlenek az APEH tevékenységétől, mert minden olyan döntéssel, amelyikkel az adózónak adnak igazat, csökkentik az állami költségvetés bevételét, így saját fenntartásuk anyagi alapjait". Mindez véleménye szerint ellentétes az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével.
Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
Az Art. 86. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Érdemi határozatnak minősül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével - minden, az adókötelezettséget (9. §) érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat.
2. Az indítvány megalapozatlan.
Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése az eljárási garanciákon túl a bírósághoz fordulás jogát foglalja magában. Az alapvető jogból következően az államra az a kötelezettség hárul, hogy - egyebek között - a polgári jogi jogok és kötelezettségek (a polgári joginak tekintett jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson [59/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993. 353., 355.].
Az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadhatóságának alkotmányos szükségessége a bíróságoknak az Alkotmány 50. § (2) bekezdésében írt feladatköréből fakad. [15/1993. (III. 12.) AB határozat, ABH 1993. 112., 119.]
Az Alkotmány 50. § (2) bekezdése szerint a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról szóló alkotmányi rendelkezés a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyának rendezése érdekében szabályozza a bíróságok funkcióját a közigazgatás ellenőrzésében (953/B/1993. AB határozat, ABH 1996. 432.).
A 38/1993. (VI. 11.) AB határozat szerint "a bírói hatalom sajátossága az, hogy a másik két, "politikai" jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges [akkor is, ha a politikai programokat megvalósító törvényeket és rendeleteket (is) alkalmazza]. Ezt a semlegességet fogalmazza meg az Alkotmány 50. § (3) bekezdése azzal, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alávetve. A függetlenséget kifejtő másik alkotmányi mondat - a bírák párttagságának és politikai tevékenységének tilalma - még egyértelműbbé teszi a bírói hatalom politikai semlegességét, sőt azt kifejezetten megköveteli" (ABH 1993. 256., 261-262.).
Az Art. 86. § (1) bekezdése olyan szabály, amely előírja, hogy a bíróság az adóhatóság döntésének felülvizsgálatánál csupán annak törvényességét vizsgálja. Ebben a vizsgálódásban nem befolyásolhatja az, hogy a döntés következményei az állami költségvetés bevételeit hogyan érintik. Nincs olyan jogszabály sem, amely az adóhatóságot felhatalmazná arra, hogy az ítélkező bírót utasítsa.
Az ismertetett szabályokból az következik, hogy a bírói felülvizsgálat az adóhatóság döntéseinek esetében is csupán a döntés törvényességének - és nem célszerűségének - a felülvizsgálatára terjedhet ki.
Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. április 3.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró