BH 2009.2.46 Ha a büntetőbíróság jogerős ítéletében azt állapítja meg, hogy a kölcsönadók jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet folytattak, a kölcsönszerződés semmisségét kell megállapítani - Ennek következtében a kölcsönszerződés biztosítására kötött adásvételi szerződés is semmis [Ptk. 200. §].

A felperes és jogelődje, a per során 1999. május 25-én meghalt néhai dr. K. Z. az 1994. április 28-án létrejött szerződés szerint 13 000 000 forint vételárért eladták a B., 23843/A/15. hrsz.-ú háromszobás öröklakásukat a hozzá tartozó 552/10 000 tulajdoni illetőséggel az I-II. r. alpereseknek. Az I-II. r. alperes a szerződés aláírásával egyidejűleg 3 900 000 forint vételárrészt fizetett meg oly módon, hogy azt a szerződést szerkesztő ügyvédnél letétbe helyezték azzal, hogy az összeget a következő napon a felperesek meghatalmazottja, a III. r. alperes jogosult felvenni. Az I-II. r. alperesek a fennmaradó 9 100 000 forint vételár megfizetését 1994. július 31-éig vállalták.

A III. r. alperes 1994. április 29-én a 3 900 000 forintot a szerződésben foglalt meghatalmazás alapján átvette.

A felperes és néhai dr. K. Z. 1994. május 20-ára keltezett elismervény elnevezésű okiratban elismerte, hogy a szerződés szerinti vételárhátralékot az I-II. r. alperes megfizette, így a szerződésben meghatározott teljes vételár kifizetésre került.

Ugyanezen a napon a felperes és jogelődje, a II. r. alperes által megírt kölcsönadási megállapodásban elismerték, hogy az I-II. r. alperesektől 3 900 000 forint kölcsönt vettek át azzal, hogy azt 1994. július 28-áig visszafizetik.

Az 1994. május 20-ai elismervényben a III. r. alperes elismerte, hogy a felperestől 3 900 000 forintot kölcsönképpen felvett.

A felperes és jogelődjének állítása szerint az I-II. r. alperesekkel nem kívántak adásvételi szerződést kötni. Az I-II. r. alperesek a III. r. alperesnek adtak kölcsön két alkalommal 2 700 000 forintot és ingatlanukat ezen kölcsönszerződés biztosítékául ajánlották fel, bízva az okiratszerkesztő ügyvéd azon tájékoztatásában, hogy az adásvételi szerződés egy fiktív szerződés, amely a mögöttes kölcsönügylet leplezésére és biztosíték adására szolgáló szokásos megoldás, melyet meg fognak semmisíteni, ha a III. r. alperes a kölcsönt visszafizeti.

A III. r. alperes a kölcsönvett összeget az I-II. r. alpereseknek nem fizette vissza. Az I-II. r. alperesek megkísérelték az ingatlan birtokbavételét, mely azonban nem vezetett sikerre. Tulajdonjogukat időközben az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A felperes és jogelődje az alperesekkel szemben büntetőeljárást kezdeményezett. Ennek során a bíróság ítéletével az I-II. r. alperesek bűnösségét társtettesként elkövetett jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétségében, a III. r. alperes bűnösségét pedig jelentős kárt okozó csalás bűntettében állapította meg a felperesek keresetével érintett ügyletek miatt.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az ingatlanra kötött adásvételi szerződés színlelt, ezért az érvénytelen. Az eredeti állapot helyreállítása körében az I-II. r. alpereseket annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra visszajegyezzék. Az eredeti állapot helyreállítása körében a III. r. alperes köteles az I-II. r. alpereseknek a ténylegesen felvett kétszer 2,7 millió forintot és járulékait visszafizetni.

Az I-II. r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a felperessel és jogelődjével érvényes adásvételi szerződést kötöttek, szándékuk az ingatlan megvételére irányult. A köztük létrejött szerződés érvényességét nem befolyásolja az a körülmény, hogy a felperes és jogelődje a tőlük átvett összeget a III. r. alperesnek kölcsönadta. Viszontkeresetükben kérték a felperes és jogelődjeinek kötelezését az ingatlan kiürítésére, valamint az 1994. május 20-án kölcsönadott 3 900 000 forint és ezen összeg 1994. július 28. napjától járó évi 20%-os kamatának a megfizetésére.

A III. r. alperes a keresetet elismerte. Az 1994. augusztus 10-én kelt nyilatkozatában, majd a per során sem vitatta, hogy a felperesek lakása eladásának összegét ő vette fel a felperes és férjének, idős, régi barátainak jóhiszeműsé­gét kihasználva. Az 1994. augusztus 10-én kelt nyilatkozatban kötelezte magát, hogy a 7 800 000 forint összeget 1994. augusztus 31-éig a II. r. alperesnek átadja.

A bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperes jogelődje és a felperes, valamint az I-II. r. alperesek között az 1994. április 28-án a perbeli ingatlanra megkötött adásvételi szerződés érvénytelen. Az I-II. r. alpereseket annak tűrésére kötelezte, hogy a felperesnek és néhai férjének a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba eredeti állapot helyreállítása jogcímén visszajegyzésre kerüljön az I-II. r. alperesek tulajdonjogának törlésével. Kötelezte a III. r. alperest, hogy az I-II. r. alpereseknek tizenöt napon belül fizessen meg 5 400 000 forintot és annak kamatait. Ezt meghaladóan az I-II. r. alperesek viszontkeresetét elutasította és őket perköltség megfizetésére kötelezte.

Indokolása szerint a felperes és jogelődje az I-II. r. alperesekkel színlelt adásvételi szerződést kötött, mely tartalma szerint az I-II. r. alperesek által a III. r. alperes részére átadott 5 400 000 forintra vonatkozó kölcsönszerződés. A büntetőbíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy az I-II. r. alperesek jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet folytattak, ezért a kölcsönszerződés is semmis. Az eredeti állapot helyreállítása körében a III. r. alperest kötelezte a részére átadott 5 400 000 forint és kamatainak a visszafizetésére az I-II. r. alperesek javára. Ebből következően az I-II. r. alperesek viszontkeresetét nem találta megalapozottnak.

A jogerős ítélet ellen - annak megváltoztatása és a felperes 16 900 000 forint és ezen összeg kamataiban történő marasztalása érdekében egyidejű teljesítés elrendelésével - az I-II. r. alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet.

Előadták, hogy a másodfokú eljárásban már nem vitatták azt a megállapítást, hogy a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység végzése miatt a jogszabályba ütköző szerződés semmis. Nem fogadható el azonban a jogerős ítélet döntése az elszámolási jogviszony alanyaira és az elszámolással érintett összeg tekintetében. Az eredeti állapot helyreállítása ugyanis nem jelenti azt, hogy a bíróság ítéletével egy új jogviszonyt hozhatna létre az elszámolás körében és az alapügyletben részt vevő felperesek és az alperesek helyett az elszámolásra egy alapügyletben részt nem vevő személyt kötelezhetne. Jogi álláspontjuk szerint a felperesek kereseti kérelmükben nem is rendelkezhettek volna arról, hogy velük a III. r. alperes lenne köteles elszámolni. Ilyen irányú keresetet a felperesek nem terjeszthettek volna elő.